KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ ÁLLANDÓ JELLEGŐ IPARŐZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI ÉVRE SZÓLÓ IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ

Átírás

1 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ ÁLLANDÓ JELLEGŐ IPARŐZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI ÉVRE SZÓLÓ IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ AZ IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS BENYÚJTÁSÁRA KÖTELEZETTEK KÖRE Ezt a bevallási nyomtatványt azon adóalanyoknak kell benyújtaniuk, akik/amelyek az iparőzési adó alanyának minısülnek és Baja város illetékességi területén székhelyük, telephelyük van. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a helyi adókról szóló évi C. törvény (Htv.) rendelkezéseibıl kell kiindulni. Az iparőzési adó alanyának minısül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerően végzı a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezıgazdasági ıstermelı, feltéve, hogy ıstermelıi tevékenységébıl származó bevétele az adóévben a forintot meghaladja, a jogi személy, ide értve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, Székhelynek tekintendı belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. Telephelynek minısül az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétıl - ahol részben vagy egészben iparőzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a mőhelyt, a raktárt, a bányát, a kıolajvagy földgáz kutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termıföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, továbbá a hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történı továbbítását szolgáló berendezést, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván. Telephelynek minısül a vezetékes gázszolgáltatás, villamosenergiaszolgáltatás (a továbbiakban ezen mondat alkalmazásában együtt: szolgáltatás) közvetlenül a végsı fogyasztónak történı nyújtása esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a szolgáltatás nyújtása a végsı fogyasztó számára történik Telephelynek számítanak az építıipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkák, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységek folytatásának, illetıleg természeti erıforrás feltárásának, kutatásának helye(i) szerinti település egésze, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett e tevékenységek idıtartama adóéven belül a 180 napot meghaladja. A bevallást az adózás rendérıl szóló törvényben meghatározott idıpontig: május 31-ig kell benyújtani.! A BEVALLÁSI NYOMTATVÁNY EGYES SORAI I. Azonosító adatok Az adózó azonosításhoz szükséges adatokat értelemszerően kell kitölteni. II.. A bevallás jellege Az adózás rendjérıl szóló törvény többféle esetben ír elı bevallás-benyújtási kötelezettséget. A bevallási nyomtatvány 1-8 alpontjaiban a bevallás jellegét kell megjelölni.

2 2 ÉVES BEVALLÁS melletti négyzetbe akkor kell X-et tenni, ha a vállalkozást az önkormányzat illetékességi területén a teljes adóévben iparőzési adókötelezettség terhelte, továbbá akkor is, ha az iparőzési adókötelezettség a év közben keletkezett (az adózó év közben kezdte tevékenységét) és az adókötelezettség fennállt december 31-én is. Ha teljes évben fennállt az adókötelezettség, akkor a 4. pontban a "Bevallási idıszak" sorban január 1. naptól december 31.-ig terjedı idıszakot kell beírni, ha az adókötelezettség év közben keletkezett, akkor az adókötelezettség kezdı napjától december 31.-ig terjedı idıszakot kell beírni. Például: ha a vállalkozást október 1.-jén jegyezte be a cégbíróság, vagy ekkortól létesített a településen telephelyet, akkor a bevallási idıszak október 1.-tıl december 31.-ig tart. Azon adózóknál, amelyek a számviteli törvény alapján a naptári évtıl eltérı üzleti évet választják, az adóév utolsó napját követı 150. napon kell az éves bevallást benyújtani. A bevallási idıszak ebben az esetben értelemszerően az adóév (üzleti év) elsı és utolsó napja közötti idıszakot jelenti, amely 12 hónapra terjed ki, kivéve az áttérés évét. Ez utóbbi esetben az adóév elsı napja a naptári év elsı napjával, az utolsó napja pedig a választott mérleg fordulónappal egyezik meg. ZÁRÓ BEVALLÁST kell benyújtani, ha az adózó átalakul, vagy felszámolását, végelszámolását rendelték el, vagy az egyéni vállalkozói igazolványt az okmányiroda visszavonta, vagy adóköteles tevékenységét az adózó megszünteti, az adózó egyszerősített vállalkozói adó alanyisága megszőnik, továbbá az adózás rendjérıl szóló törvény 33. -ának /3/ bekezdésében foglalt egyéb esetekben. A záró bevallás benyújtásának okát a 3. pontban, a megfelelı négyzetben kell jelölni. A 4. pontban meg kell jelölni azt az idıszakot, amelyre a bevallás vonatkozik. A bevallás benyújtásának idıpontjára az adózás rendjérıl szóló törvényben és az egyszerősített vállalkozói adóról szóló törvényben foglaltak az irányadóak. Abban az esetben, ha az adózó adókötelezettsége egy adott önkormányzat illetékességi területén azért szőnik meg, mert székhelyét más településre áthelyezi vagy telephelyét megszünteti a településen, de más településeken az adókötelezettség továbbra is fennáll, akkor az adóévben fennálló adókötelezettség idıtartamáról szóló bevallást csak az adóévet követı év május 31-ig kell benyújtani, kivéve, ha még a székhely-áthelyezés, telephely-megszüntetés évében az adózó más okból záró bevallás-benyújtására kötelezett. Ekkor az éves bevallás és a záró bevallás melletti négyzetbe is egyaránt X-et kell tenni, a 4. pontban pedig az adóévben a településen fennálló adókötelezettség idıtartamát is meg kell jelölni. ELİTÁRSASÁGI BEVALLÁST a jogelıd nélkül alakuló gazdasági társaságnak, egyesülésnek, szövetkezetnek, erdıbirtokossági társulatnak, közhasznú társaságnak kell benyújtani, az elıtársasági idıszak alatti vállalkozási tevékenységrıl. A 4. pontban az elıtársasági létforma alatti adókötelezettség idıtartamát kell megjelölni. Az elıtársasági idıszaknak a jogelıd nélkül alakuló szervezet társasági, társulati szerzıdése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetıleg közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzésbe való bejegyzésének, vagy a cégbejegyzési kérelem jogerıs elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig terjedı idıtartam minısül. Ha az adózót a cégbíróság a cégbejegyzési kérelem benyújtásának évében bejegyezte, akkor az adót a bejegyzéstıl számított 120 napon belül kell megállapítani, az elıtárasság adókötelezettségérıl szóló bevallást azonban csak a bejegyzést követı év május 31.-ig kell benyújtani. Ebben az esetben a cégbejegyzést követı naptól az adóév utolsó napjáig tartó idıszakról szóló éves bevallást is az adóévet követı év május 31-ig kell benyújtani! Ha az adózót a cégbíróság nem a cégbejegyzési kérelem benyújtásának évében jegyezte be a cégjegyzékbe, vagy a cégbíróság a cégbejegyzési kérelmet jogerısen elutasította, vagy az adózó a bejegyzési kérelmet visszavonta, akkor az adókötelezettség keletkezésétıl az elıtársasági

3 3 idıszak utolsó napjáig terjedı idıtartamról szóló bevallást az elıtársasági idıszak utolsó napjától számítva 120 napon belül kell benyújtani. III. Bevallási idıszak Az Útmutató 2. pontjában foglaltaknak megfelelıen kell jelölni azt az idıszakot, amelyre a bevallás vonatkozik. IV. A záró bevallás benyújtásának oka Az Útmutató 2. pontjában foglaltaknak megfelelıen kell jelölni a bevallás benyújtásának okát a megfelelı négyzetben. V. A csatolt kiegészítı lapok jelölése A bevallási nyomtatványhoz különbözı kiegészítı lapok tartoznak. A bevallás teljességéhez a vonatkozó kiegészítı lapokat is - tevékenység jellegének megfelelıen - ki kell tölteni. Az "A"-tól "E"-ig terjedı lapok a nettó árbevétel levezetését tartalmazzák. Ezek közül csak egyet - a vállalkozásra irányadó kiegészítı lapot - kell kitölteni és benyújtani az adóhatósághoz. Az "F" jelő kiegészítı lapot az adóalap megosztással összefüggésben kell kitölteni annak, aki a székhelyén kívül legalább egy településen telephellyel rendelkezik, azaz adóalap megosztásra kötelezett.itt kell megjelölni a többször módosított Helyi adókról szóló évi C. törvény 39. -ban és a törvény mellékletében foglaltak alapján a évben számított adóalap telephelyenkénti megosztásának módját. Az "G" jelő kiegészítı lap a más adóhatóságnál fennálló köztartozások megnevezésére szolgál. Csak akkor kell kitölteni, ha más adóhatóságnál (állami, önkormányzati adóhatóságnál, vámhatóságnál, illetékhivatalnál) van köztartozása és az iparőzési adóban túlfizetése jelentkezik. Az "A" jelő lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparőzési adóalany, amely nem minısül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tıkealapnak, kockázati tıketársaságnak. (Ld. még VI. pont és az A/B jelő pótlap) Az A/B lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az adó alapjának egyszerősített meghatározási módját választják. A "B" jelő kiegészítı lapot a hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteni. A "C" jelő kiegészítı lapot a biztosítóknak kell kitölteni. A "D" jelő lapot a befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni. Az "E" jelő lapot a kockázati tıkealapoknak és a kockázati tıketársaságoknak kell kitölteni. VI. Az adó alapjának egyszerősített meghatározási módját választók nyilatkozata 1. Az egyszerősített adóalap meghatározás a adóévre A évben a korábbi éveknek megfelelıen lehetett élni az iparőzési adó alapjának egyszerősített meghatározási módjával az alábbi adózói körben: a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, a évi teljes adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezıgazdasági kistermelı) vállalkozó, b) más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelızı adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóévet megelızı adóév esetén napi arányosítással számítva idıarányosan nem haladta

4 4 meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdı vállalkozó esetén az adóévben - idıarányosan - a 4 millió forintot várhatóan nem haladja meg, Az a) pont szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységbıl származó - bevételének 80 százaléka. A b) pont szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka. 2. Az egyszerősített adóalap meghatározás módját választók nyilatkozata a adóévre. A Htv. A évre is lehetıvé teszi az iparőzési adó alapjának egyszerősített meghatározási módját az alábbi adózói körben: a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, a évi teljes adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezıgazdasági kistermelı) vállalkozó, b) más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelızı adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóévet megelızı adóév esetén napi arányosítással számítva idıarányosan nem haladta meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdı vállalkozó esetén az adóévben - idıarányosan - a 4 millió forintot várhatóan nem haladja meg, Amennyiben az adózó a évben élni kíván ezzel a lehetıséggel, azt a megfelelı négyzetben jelölni kell. 3. Az egyszerősített vállalkozói adó (EVA) adóalanyának nyilatkozata, amennyiben az iparőzési adó alapjának egyszerősített megállapítási módját választja. Az egyszerősített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az általános szabályok szerint, illetve az egyszerősített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja. 4. Az EVA alanyának nyilatkozata az iparőzési adó alapjának egyszerősített meghatározásáról a adóévre. Az adó alapjának egyszerősített meghatározási módja adóévre választható, az errıl szóló bejelentést legkésıbb az adóévrıl szóló bevallás benyújtására elıírt határidıig, a tevékenységét év közben kezdı vállalkozó, illetve ha az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor az adókötelezettség keletkezését, illetve az önkormányzat adót bevezetı rendeletének hatálybalépését követı 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz. Az egyszerősített adóalap meghatározás választásakor nem az A jelő kiegészítı lapot, hanem az A/B kiegészítı lapot kell kitölteni. A VIII/1. sorban az átalányadózónak a VI.1. a, alpont szerinti esetben az átalányadó alapját a VI.1. b, alpont szerinti esetben a nettó árbevétel összegét, a VI.3. pont szerinti esetben az EVA alapját kell beírni, a VIII/6. sorban pedig az adóalap az elızıek szerint számított összegét kell feltüntetni. VII. Az adó kiszámítása 1. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozás egészének szintjén képzıdı Htv. szerinti nettó árbevétel összegét, függetlenül attól, hogy tevékenységét hol végzi. A nettó árbevétel levezetéséhez szükséges a megfelelı kiegészítı lap kitöltése is. A nettó árbevétel részletezése és azok értelmezése a vonatkozó kiegészítı lapon található. A vállalkozási szintő nettó árbevételt a vonatkozó kiegészítı lapon kell levezetni. Ezért elsıként a vonatkozó kiegészítı lap 1. sorát, illetve az annak meghatározásához szükséges alsorokat kell kitölteni! Az adott kiegészítı lapon szereplı (kiszámított) 1. sor összegét kell itt feltüntetni. (Ld. még VI. pont) 2. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozási szintő eladott áruk beszerzési értékének összegét (Elábé).

5 5 3. sor: Ebben a sorban a vállalkozás egészének szintjén megjelenı közvetített szolgáltatások összegét kell feltüntetni. 4. sor a 3. sorból az alvállalkozói teljesítmény értékének összege. 5. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a vállalkozási szintő - nettó árbevétel-csökkentı - anyagköltség összegét. 6. sor: A Htv. szerinti vállalkozási szintő adóalap megállapításához a 1. sor (nettó árbevétel) összegébıl kell levonni a 2. sor, a 3. sor és a 5. sor együttes összegét. Ha a 1. sor összegét eléri vagy meghaladja a 2. sor, a 3. sor és a 5. sor együttes összege, akkor ebben a sorban a "0"-t kell szerepeltetni. Az egyszerősített adóalap meghatározást választó adózó esetében itt kell feltüntetni az adóalap számított összegét a VI.1., illetve, a VI.3. ponthoz főzöttek szerint. 7. sor: A 6. sorban szereplı vállalkozási szintő adóalap csökkenthetı az adóévi mőködés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az elızı adóévi mőködés hónapjai alapján az elızı adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett fıben kifejezett növekménye után 1 millió forint/fı összeggel. Nem vehetı igénybe az adóalapmentesség azon létszámbıvítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. Állami támogatásnak minısül a Munkaerıpiaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése. Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdıíve kitöltéséhez c. kiadvány január 1. napján érvényes szabályai szerint kell - két tizedesjegy pontossággal - számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelızıen a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minısülı vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba. Az adóévben jogelıd nélkül alakult vállalkozó - magánszemély vállalkozónál vállalkozónak az adóévet megelızı két adóév egyikében sem minısülı vállalkozó - esetén az elızı adóévi statisztikai állományi létszámnak nulla fıt kell tekinteni. Az adóévben átalakulással létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelızı adóév statisztikai állományi létszámának a jogelıd vállalkozó statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóévben szétválással (különválás, kiválás) létrejött vállalkozók esetén az adóévet megelızı adóév számított statisztikai állományi létszámának a jogelıd vállalkozó statisztikai állományi létszámának olyan arányával számított összegét kell tekinteni, amilyen arányt a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben külön-külön feltüntetett vagyonérték képvisel a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben szereplı együttes vagyonértékben. Az adóévben egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás) létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelızı év statisztikai állományi létszámának az egyesülés elıtt meglévı jogelıd vállalkozók együttes statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az elızı adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelızı adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a helyi adóról szóló törvény ának (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni.

6 6 Amennyiben ezen jogcímen adóalap-mentesség keletkezik, az legfeljebb a 915. sorban szereplı összeg erejéig vehetı igénybe. 8. sor: Itt kell szerepeltetni a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységre jutó adóalap összegét 9. sor: Itt kell szerepeltetni azt az adóalap növekményt amely akkor keletkezik ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az elızı adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelızı adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a Htv ának (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni 10. sor Ez a sor szolgál a helyi adókról szóló törvény szerinti, a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességgel csökkentett vállalkozási szintő iparőzési adóalap megállapítására, függetlenül a tevékenység végzésének helyétıl. Abban az esetben, ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegő iparőzési tevékenység után adókötelezettség (székhelyén kívül legalább egy településen telephelyet tart fenn), akkor ezt az összeget kell - az adóalap-megosztásra irányadó szabályok szerint - megosztani az egyes települések között. 11. sor: Itt kell feltüntetni a 6. sorban szereplı a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalapmentességgel csökkentett vállalkozási szintő adóalap megosztása eredményeként elıálló - törvényi szabályok szerinti - települési adóalapot. Természetesen abban az esetben, ha a vállalkozót nem terheli adóalap-megosztási kötelezettség (székhelye szerinti településen kívül, más önkormányzat illetékességi területén nincs telephelye), akkor az ezen sorban szereplı összeg megegyezik a 6. sor összegével. Amennyiben a vállalkozót adóalap-megosztási kötelezettség terheli, az F lap kitöltése kötelezı. 12. sor: Ez a bevallási sor az önkormányzati rendelet szerinti adómentes adóalap megállapítására szolgál. Amennyiben a 6. sor meghaladja a ,- Ft-ot, ez a sor egyenlı 0-val. Abban az esetben, ha a 6. sor összege kisebb, mint ,- Ft, ez a sor megegyezik a 12-es sorral. 13. sor: Az adóköteles adóalapot kell szerepeltetni. 14. sor: Az adóköteles települési adóalapra jutó adó összegét kell itt feltüntetni. 15. sor: Az önkormányzat rendeletében jogosult adókedvezményt megállapítani a vállalkozók számára. Ebben a sorban az önkormányzat rendelete szerinti adókedvezmények összegét kell feltüntetni. 16. sor: A helyi adókról szóló törvény szabályai szerint az adóévben az ideiglenes jellegő iparőzési tevékenység után megfizetett adóátalány összegét - az adóalap-megosztás arányában - le lehet vonni a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz kimutatott adó összegébıl, legfeljebb azonban csak annak nagyságáig. Például ha az adózó adóévben forintot fizetett ki adóátalány címén,

7 7 az adóalap-megosztás eredményeként pedig a települési adóalap a vállalkozási szintő adóalap 20%- a, akkor az adott önkormányzatnál levonható összeg az adóévben megfizetett adóátalány 20%-a, azaz forint. Abban az esetben, ha az önkormányzatra jutó adóátalány összege meghaladja a 11. sor összegét, akkor itt csak a 11. sorban szereplı összeget lehet feltüntetni, a településre jutó adóátalány összegét pedig 22. sorban kell szerepeltetni. 17. sor: A helyi adókról szóló törvény módosításáról szóló évi XCVIII. törvény 10. -ának /2/ bekezdése - átmeneti szabályként - a magánszemély vállalkozó esetében lehetıvé teszi, hogy a kommunális beruházás miatt az iparőzési adó összegét csökkentse. Ha a magánszemély adóalany a hivatkozott rendelkezés szerint adóévben csökkentheti az adóját, akkor itt kell feltüntetni az adóévben e címen érvényesíthetı kedvezmény összegét.(baja városban nincs ilyen lehetıség) 18. sor: Ez a sor szolgál az adóévi iparőzési adófizetési kötelezettség kiszámítására. Az adóköteles adóalapra vetített adó összegébıl (14. sor) le kell vonni az adó összegét különféle jogcímeken csökkentı tételeket (a sorok együttes összegét). Abban az esetben, ha az adót csökkentı tételek együttes összege eléri vagy meghaladja a 14. sor összegét, akkor itt "0"-t kell feltüntetni. Az adó összegét 100,-Ft-ra kerekítve kell megfizetni sorok: Ezen sorok szolgálnak az adóévi adó elszámolására, pénzforgalmi rendezésére. A 19. sorban az adóévben adóelılegre ténylegesen befizetett összeget, a 20. sorban pedig az adózás rendjérıl szóló törvény szerinti feltöltési kötelezettség miatt befizetett összeget kell feltüntetni. Amennyiben a 18. sorban szereplı összeg meghaladja a 19. sor és a 20. sor együttes összegét, akkor a különbözetet a 21. sorban kell feltüntetni - elıjellel. Ezt az összeget kell - éves bevallás esetén - legkésıbb az adóévet követı év május 31. napjáig befizetni az önkormányzati adóhatóság helyi iparőzési adó beszedési számlájára. (Baja Város Polgármesteri Hivatal Iparőzési adó beszedési számla számú számlára) Záró bevallás és elıtársasági bevallás esetén a bevallás benyújtásának határidejével egyezı idıpontban kell az adót megfizetni. Abban az esetben, ha a 19. sor és a 20. sor együttes összege meghaladja a 18. sor összegét, akkor a különbözetet a 21. sorban kell feltüntetni + elıjellel. 22. sor: Itt kell feltüntetni az ideiglenes jellegő iparőzési tevékenység után az adóévben megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összegét. Ez az összeg megegyezik a 18. sorban feltüntetett összeggel, ha a 16. sorban feltüntetett adó arra fedezetet biztosít. VIII. Az adóelıleg bevallása évtıl az adóelıleget az adózónak kell a bevallásban bevallania, és az önadózás szabályai szerint megfizetnie. Az elılegfizetési idıszak a Htv. 41. alapján a bevallás-benyujtás esedékességét követı második naptári hónap elsı napjával kezdıdı 12 hónap. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ "A" JELŐ KIEGÉSZÍTİ LAPHOZ Az "A" jelő lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparőzési adóalany, amely nem minısül

8 8 hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tıkealapnak, kockázati tıketársaságnak. A kiegészítı lapot együtt kell kezelni a bevallási fılappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítı lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerően) alá kell írni! 1. sor: Ebben a sorban kell levezetni a - vállalkozási szintő - nettó árbevétel összegét. A 2. sor összegébıl ki kell vonni a 3. és a 4. 5, 6. és sorokban szereplı összegeket. Ez a sor megegyezik a bevallási fılap 1. sorában feltüntetendı összeggel! 2. sor: A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében itt kell szerepeltetni a számviteli törvény ában szereplı rendelkezések alapján meghatározott - vállalkozási szintő - nettó árbevétel összegét. A jellemzıen nem vállalkozási tevékenység folytatására alakult szervezetek (pl.: társadalmi szervezet, egyház, alapítvány, költségvetési szerv stb.) esetében a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben realizált árbevétel összegét kell feltüntetni. A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó (magánszemély) adóalany esetében ebben a sorba a tevékenységgel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) összefüggésben kapott készpénz, jóváírás vagy bármilyen más vagyoni érték összegét kell beírni. 3. sor: Itt kell szerepeltetni a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértéket. 4. sor: Itt kell szerepeltetni az egyéb szolgáltatások értékeként illetve egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt jövedéki adó összegét. 5. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegét. 6. sor: Itt kell szerepeltetni a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegét. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ "A/B" JELŐ KIEGÉSZÍTİ LAPHOZ A hatályos helyi adókról szóló évi C. törvény alapján választható a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózók, illetve az elızı évben 4 millió forint nettó árbevételt el nem érı vagy kezdı vállalkozó esetén várhatóan el nem érı egyéb iparőzési adóalanyok számára az iparőzési adó alapjának egyszerősített megállapítási módja. Az egyszerősítés lényege, hogy nincs szükség az egyes adóalap-elemek tételes kigyőjtésére és összegzésére az adóalap-megállapítás során. Az egyszerősített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozók az iparőzési adó alapján az EVA alapjának 50%-ban is megállapíthatják. I. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózók: A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó vállalkozók esetében az adó alapja az Szja. szerinti átalányadó-alap 20 százalékkal növelt összege, azzal, hogy az iparőzési adóalapjának felsı határa a személyi jövedelemadó szerinti bevétel 80 százaléka.

9 9 1. sor: A vállalkozó által adóévben elért bevétel összege, amelyet a évi CXVII. törvény 4. és 10. melléklete szerint kell megállapítani. 2. sor: A levonható költséghányad összegét kell ebben a sorban feltüntetni, amelyet a évi CXVII. törvény 54. -ának rendelkezései szerint kell megállapítani. A személyi jövedelemadóról szóló törvény az átalányadózást választó egyéni vállalkozókra differenciált költségátalányt ír elı az átalányadó alapjának megállapításához. Ez a költségátalány valamennyi felmerült költség fedezetét jelenti. 3. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának összegét. Ez az adóévben elért bevétel és a levonható költséghányad különbsége. 4. sor: Az átalányadó alapjának a 3. sorban lévı összeg - 20 százaléka. 5. sor: Ebben a sorban kerül megállapításra az iparőzési adóalap. A 3. sorban és a 4. sorban szereplı összeget össze kell adni. II. Egyéb adózók (nem átalányadózó) iparőzési adóalapjának egyszerősített meghatározási módja Azon iparőzési adóalanyoknak, akik nem minısülnek a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózónak, de nettó árbevételük 4 millió forint alatt van, szintén lehetıség nyílik az adóalap egyszerősített meghatározási módjára. A helyi adókról szóló törvény a nettó árbevétel 80 százalékában rögzíti az iparőzési adó alapját. 1. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a helyi adókról szóló törvény szerinti nettó árbevétel összegét. (1990. évi C. törvény pontja alapján) 2. sor: Itt kell feltüntetni a megállapított nettó árbevétel összegének 80 százalékát, amely az iparőzési adóalap lesz. Amennyiben az iparőzési adó alapjának egyszerősített meghatározására vonatkozó feltételek nem teljesülnek az adóév egészére, akkor az általános szabályok szerint kell az adóalapot kiszámítani. Ha a vállalkozó az átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 4 millió forintot nem haladja meg, az iparőzési adójának alapját a II. pontban leírt módon is megállapíthatja. III. Egyszerősített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adózók iparőzési adóalapjának egyszerősített meghatározási módja: 1. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az EVA adó alapjának összegét. 2. sor: Itt kell feltüntetni a megállapított az EVA alapjának 50%-át, amely az iparőzési adóalapja lesz. Az egyszerősített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az általános szabályok szerint, illetve az egyszerősített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja. Az adó alapjának egyszerősített meghatározási módja adóévre választható, az errıl szóló jelentést legkésıbb az adóévrıl szóló bevallás benyújtására elıírt határidıig, a tevékenységét év közben kezdı vállalkozó az adókötelezettség keletkezését követı 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz. Az egyszerősített adóalap meghatározás választásakor nem kell kitölteni az A jelő kiegészítı lapot. A VIII/1. sorban az átalányadózónak a VI.1. a) alpont szerinti esetben az átalányadó alapját a VI.1. b) alpont szerinti esetben a nettó árbevétel összegét, a VI.3. pont szerinti esetben az EVA

10 10 alapját kell beírni, a VIII/6. sorban pedig az adóalap az elızıek szerint számított összegét kell feltüntetni. Amennyiben az adóalap egyszerősített meghatározási módját választotta, ebben az esetben a VIII/2-3. sorokat nem kell kitölteni, viszont be kell adni az A/B jelő kiegészítı lapot KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ "F" JELŐ KIEGÉSZÍTİ LAPHOZ Ha a vállalkozó (adózó) több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegő iparőzési tevékenységet, akkor az F jelő kiegészítı lapot is ki kell tölteni. A kiegészítı lapot együtt kell kezelni a bevallási fılappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítı lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerően) alá kell írni! A kiegészítı lap 1-4. soraiba a vállalkozás egésze, illetıleg az adott önkormányzat területére jutó személyi jellegő ráfordítás, illetıleg eszközérték összegét kell beírni. Ha a személyi jellegő ráfordítás szerinti adóalap megosztást alkalmazza, akkor a 1. és 2. sorokat kell kitölteni. Amennyiben az eszközérték arányos megosztási módszert alkalmazza, úgy a 3. és a 4. sorokat kell kitölteni. Ha a vállalkozás a komplex megoldási módszert alkalmazza, abban az esetben a 1-4. sorokat kell kitölteni. 1. sor: Itt kell feltüntetni a Htv. mellékletének 1.1. pontja alapján számított (vállalkozási szintő) személyi jellegő ráfordítás összegét, azaz a személyi jellegő ráfordítás arányában történı adóalap-megosztás vetítési alapját. 2. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a személyi jellegő ráfordítással arányos megosztási módszer alkalmazása során az adott (székhely, telephely szerinti) településen felmerült személyi jellegő ráfordítás összegét. 3. sor: Itt kell feltüntetni a Htv. mellékletének 1.2. pontja alapján számított a székhely, telephely szerinti településre jutó összes eszközérték összegét, azaz az eszközarányos adóalap-megosztás vetítési alapját. 4. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az adott (székhely, telephely szerinti) településen felmerült eszközérték összegét. Egyetemes vagy közüzemi szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedı villamosenergia vagy földgáz végsı fogyasztó részére történı értékesítı vállalkozásoknak csak az 5-6. sorokat kell kitölteni. 5. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az egyetemes vagy közüzemi szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedı villamosenergia vagy földgáz a végsı fogyasztó részére nyújtó vállalkozásoknak az összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételét. 6. sor:

11 11 Ebben a sorban kell szerepeltetni az egyetemes vagy közüzemi szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedı villamosenergia vagy földgáz a végsı fogyasztó részére nyújtó vállalkozásoknak az önkormányzat illetékességi területére jutó szolgáltatás nyújtásából származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételét. Villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztó engedélyes esetén az összes végsı fogyasztónak továbbító vállalkozásoknak csak az 7-8. sorokat kell kitölteni. 7. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni Villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztó engedélyes esetén az összes végsı fogyasztónak továbbított villamosenergia vagy földgáz mennyiségét. 8. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az Villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztó engedélyes esetén az önkormányzat illetékességi területén lévı végsı fogyasztónak továbbított villamosenergia vagy földgáz mennyiségét Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat a kerekítés általános szabályai alapulvételével hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni, a bevallásban szereplı százalékos arányt ennek következtében 4 tizedesig kell feltüntetni. Vonatkozó jogszabályok: A helyi adókról szóló évi C. tv. Az adózás rendjérıl szóló évi XCII. tv. A számvitelrıl szóló évi C. tv. Az egyszerősített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. tv.