A MISKOLCI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI

Átírás

1 A MISKOLCI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI A Sorozat BÁNYÁSZAT 50. KÖTET A Miskolci Egyetem fennállásának 260. évfordulója alkalmából rendezett Jubileumi Tudományos Konferencia Bányászati és Műszaki földtudományi szekcióinak előadásai Miskolc, szeptember 7-8. MISKOLC, 1995

2

3 A MISKOLCI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI A Sorozat BÁNYÁSZAT 50. KÖTET Á Miskolci Egyetem fennállásának 260. évfordulója alkalmából rendezett Jubileumi Tudományos Konferencia Bányászati és Műszaki földtudományi szekcióinak előadásai Miskolc, szeptember 7-8. MISKOLC, 1995

4 HU ISSN SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: KOVÁCS FERENC felelős szerkesztő JAMBRIK R., MATING B., STEINER F., TARJÁN I. Kiadja a Miskolci Egyetem A kiadásért felelős: Dr. Palkó Gyula rektorhelyettes Miskolc-Egyetemváros, 1995 Megjelent a Miskolci Egyetemi Kiadó gondozásában Felelős vezető: Dr. Péter József Műszaki szerkesztő: Balsai Pálné A kiadóba érkezett július 17-én. A Sokszorosítóba leadva: augusztus 7-én Példányszám: 300 Készült Develop lemezről, az MSZ és szabványok szerint Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzeme A sokszorosításért felelős: Kovács Tiborné üzemvezető BD - ' ME

5 A Miskolci Egyelem Közleményei A. sorozol Bányászat, 50. kötet. Jubileumi Konferencia old. PNEUMATIKUS SZÁLLÍTÁSSAL KOMBINÁLT MARÓFEJ KIFEJLESZTÉSE A GEOTECHNIKAI BERENDEZÉSEK TANSZÉKEN DEBRECZENI E.* összefoglalás: A bauxit bányászat gépi vágathajtásának elősegítésére pneumatikus szállítással kombinált termelőfej alkalmazására tettünk javaslatot. Az elvi elképzelések működőképességének igazolására kisméretű marófejet építettünk és azt laboratóriumi körülmények között bauxit jövesztésére kipróbáltuk. A kedvező kísérleti eredmények alapján nagy remény van arra, hogy a jövesztőfej üzemi körülmények között is jól fog működni és hatásosabbá teszi a bauxit termelését. * Dr. Debreczeni Elemér DSc. tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem Geotechnikai Berendezések Tanszék 133

6 1. BEVEZETÉS A címben megjelölt témával három éve foglalkozunk a Hungalu ME Bányamémöki Kar Alapítvány támogatásával. Az új gépi termelési mód kifejlesztésénél elsősorban a bauxit bányászat gépi vágathajtásának elősegítésére és a kamrafejtési gépi jövesztés kiszélesítésére gondoltunk, de mind a későbbiekben ismertetésre kerülő módszerből és várható előnyeiből kitűnik kis és közepes szilárdságú plasztikus és porzásra hajlamos anyagok jövesztésénél is előnyösen alkalmazható. Ez az eljárás alkalmazható ásványi nyersanyagok mélybányászati, külszíni bányászati, vagy fúrólyukon keresztül történő termelésére, amely során az ásványi nyersanyagot olyan marófej jöveszti, amelynek belső teréhez pneumatikus szállítóvezeték csatlakozik és a marófej által jövesztett anyag a marófej belsejébe, majd a pneumatikus szállítóvezetékbe kerül. A szállítóvezetéken keresztül az anyag ciklonba, vagy más elválasztó készülékbe jut, ahonnan a szilárd anyag visszanyerhető és a szállító levegő légszűrő berendezésen keresztül a környezetbe jut. A speciálisan kialakított jövesztőfej a termelés során gémmel, vagy más szerkezettel mozgatható. A jövesztőfej az anyag pneumatikus elszálb'tása érdekében a külső palástján résekkel, és különlegesen kialakított jövesztőkésekkel rendelkezik. A működés során a jövesztokesek által termelt anyag a jövesztőfej résein keresztül a beáramló levegővel a jövesztőfej belsejébe, és onnan a szállítóvezetékbe jut. A mélyműveléses bányászatban a vágatok kihajtásához, illetve a hasznos ásványvagyonban a termelés megkezdéséhez a bányaterek kialakításánál általában vágathajtó gépeket alkalmaznak. A marófejes vágathajtó gépeknél a termelés során a jövesztett anyag a vágat talpára esik. A vágat talpán felgyülemlett szemcsés anyagot speciális rakodó- és szállítóberendezés továbbítja a gép mögött elhelyezett, rendszerint folyamatos szállítóberendezéshez. A jelenlegi gépek alkalmazása száraz munkahelyen jelentős porképződéssel jár, nedves munkahelyen pedig a gép üzeme az anyag feltapadása miatt sokszor nem folyamatos. Egyes képlékeny ásványi nyersanyagoknál, mint amilyen a bauxit is, a jelenleg alkalmazott rakodó elemek és a szállításra szolgáló láncos vonszolók egyáltalán nem alkalmazhatók. A képlékeny anyag a szerkezeti elemekre olyan keményen feltapad, hogy a berendezések üzemképtelenné válnak. Mind a munkahelyi mikrokörnyezet, mind pedig a vágathajtó gép üzembiztonságának érdekében olyan eljárást és berendezést fejlesztettünk ki, amely a termelés során a jövesztéssel egy időben a termelt anyagot légárammal elszállítja és a gép után kialakított célszerű helyen az anyagot a légáramból leválasztja. Ilyen módon megszűnik a munkahelyi proképződés és a pneumatikus szállítás a betapadásra hajlamos képlékeny anyagokat is üzembiztosan elszállítja. 134

7 2. A PNEUMATIKUS SZÁLLÍTÁSSAL MŰKÖDŐ TERMELÉSI MÓDSZER BEMUTA TÁSA A pneumatikus szállítással működő termelési módszer elvi felépítését a 2.1. ábra szemlélteti. A vágathajtó gépeken a szokásos módszerek alkalmazásával tervezzük a szállítőcső végére épített marófej mozgatását. A marófej meghajtása a szállítócső tengelyével hegyesszöget bezáró, vagy párhuzamos tengelyű motorral lehetséges. A marófej hajtására hidromotor, vagy hajtómű közbeiktatásával villamos motor alkalmazható. A hidraulikus motor célszerű megválasztásával a jövesztofej fogaskerékáttétel nélkül hajtható. Ez a megoldás a hajtás méreteit és tömegét jelentősen csökkenti a villamos hajtáshoz képest, ezért választása célszerű. A marófej kialakításánál arra kell törekedni, hogy a jövesztett anyag a lehető legrövidebb úton a szállítóvezeték szívótorkához kerüljön. Az adagolást, azaz a szilárd anyag vezetékbe jutását elősegíti, ha az anyag csőbe jutása fentről történik, azaz a gravitáció is elősegíti a szállítócsőbe jutásához szükséges gyorsítást. A marófejet tehát üzemszerűen alulról felfelé történő jövesztéssel kell működtetni. A jövesztés módjával, a jövesztőkés konstrukciójával és elhelyezésével, valamint a fejen lévő rések célszerű kialakításával kerülhető el a nagy darabok szállítócsőbe jutása. A pneumatikus szállításhoz szükséges légáramot a csővezetékhez ciklon közbeiktatásával kapcsolt fúvó biztosítja, a szilárd anyag leválasztását végző ciklonban tehát a légköri nyomásnál kisebb nyomás uralkodik, ezért a leválasztott szilárd anyag csak légzsilipen keresztül juttatható a továbbszállítást biztosító rakodóra. Légzsilipnek cellás adagoló alkalmazását tervezzük. Itt is hangsúlyozzuk, hogy az 2.1. ábrán bemutatott rendszer üzembiztosan száraz, vagy bányanedves ásványi nyersanyag szállítására és kiválasztására alkalmas. Tapasztalatunk szerint az aktív vízvédelemmel működő bányában, vagy karsztvízszint fölött és a külszinen lévő telepeknél a jövesztett ásványi nyersanyag kielégítően száraz. Ezeken a helyeken a rétegvizek okozhatnak esetenként gondot, illetve a javasolt módon működő külfejtési munkahelyet az eső ellen védeni kell. Ha az ásványi nyersanyag esetenként nedves - vizes, akkor elsősorban a ciklonban várható betapadás, ezért ebben az esetben a légáramból más berendezéssel (áramkészülékkel, stb.) kell kiválasztani a szilárd anyagot. A csővezetékben az anyag feltapadása műanyag bevonat alkalmazásával vagy rugalmas cső, pl. gumitömlő választásával kerülhető el. 3. A PNEUMATIKUS SZÁLLÍTÁSSAL KOMBINÁLT MARÓFEJ ISMERTETÉSE A pneumatikus szállítással kombinált jövesztofej lehetséges változatait szemlélteti a ábra. a jövesztésre tehát kereszttengelyű (3.1. ábra) és hossztengelyű (3.2. ábra) jövesztofej egyaránt alkalmazható. A 3.3. ábrán bemutatott marótárcsa alkalmazását - a nagyobb termelése miatt - elsősorban külfejtésekben tartjuk indokoltnak. 135

8 Az előzőekben ismertetett felépítésű jövesztőfejet egy konkrét példában (3.4.ábra) is bemutatjuk. (Ezen felépítésű jövesztőfejet 1:5 méretben megterveztük és legyártottuk, és ezzel laboratóriumi forgácsolási kísérleteket végeztünk, erről a későbbiekben beszámolunk.) A jövesztőfej kialakításánál az alábbi szempontokat vettük figyelembe: - A marófej felépítése alkalmas kell legyen a jövesztőkésekkel termelt anyagnak a marófej belső terébe való juttatására és a belső térhez csatlakozó pneumatikus szállítóvezetékbe való áramoltatására. Ehhez a marófej (1.) palástján olyan kialakítású nyílások alkalmazása szükséges, amelyek a termelt anyag akadálytalan bejuttatásának biztosítása mellett a véletlenszerűen képződő nagy darabokat a marófej belső terétől távol tartják, azaz a marófej belső terébe a pneumatikus szállítás eldugulását okozó nagyméretű szemcse nem kerülhet. Ugyanakkor a marófej palástján kialakított rések összkeresztmetszete nem lehet olyan nagy, bogy a pneumatikus szállítórendszer szívó hatását, azaz szállító képességét lerontsa. Az előzőekben felsorolt célok megvalósítását kettős kúpos köpeny alkalmazásával értük el. A külső, a jövesztőkések befogását is szolgáló kúpos köpeny alatt a (2.) belső másik kúpos köpenyt helyeztük el. A két köpeny célszerűen kialakított rések biztosítják, hogy a szállító levegő döntően mindig azok-mellett a kések mellett áramlik a jövesztőfej belső terébe, ahol az anyagszállítást meg kell valósítani. - A pneumatikus szállítással kombinált jövesztőfej működéséhez alapvető követelmény olyan speciális (3.) íves jövesztőkések alkalmazása, amelyek a termelt anyagot a kívánt szemnagyságnál kisebb méretű darabos formában jövesztik. Továbbá a jövesztés során a jövesztőfejjel érintkező teljes homlok szisztematikus feldarabolását és jövesztőfejbe való juttatását elvégzik. A jövesztőkéseket egymás hatássávját részben átfedve kell a jövesztőfej palástján egyenletesen elhelyezni, hogy a jövesztés közben közel állandó nyomatékigény lépjen fel. A jövesztőfejjel érintkező fejtési homlokon tehát a jövesztőkések által az anyagréteg leválasztásakor képződő jövesztesi árkok egymáshoz kell hogy csatlakozzanak. A fenti célkitűzések megvalósítására úgynevezett íves jövesztőkést (3.5. ábra) fejlesztettünk ki» amelyek a jövesztőfej külső kúppalástján spirál vonalon helyezkednek el és az előzőekben meghatározott, a teljes érintkezési homlokot bontó jövesztést biztosírják. A kísérletekkel kifejlesztett íves késtípus a bauxit jövesztésére igen kedvezőnek bizonyult. A marófej konstrukciójánál arra törekedtünk, hogy a pneumatikus szállítás szempontjából is fontos célt szolgáló belső kúpot használjuk fel a konstrukció alapvető tartóelemének is. Ennek megfelelően a belső kúpot képeztük ki a marófej megfogására alkalmas csatlakozó felülettel, amelyen keresztül az egész marófej a kísérletek során a vizsgálóberendezéshez rögzíthető, később az üzemi méretű megvalósításkor ezen a felületen keresztül lehet a marófejnek a (4.) tartó gémhez történő csatlakozását megoldani. A (5.) belső fejtartó szerkezetbe elhelyezett csapágyak szolgálnak a marófej hajtásához szükséges tengely megfelelő csapágyazására. A csapágyazott hossztengely mindkét végén a nagy nyomatékátvitelhez kiválóan alkalmas 136

9 esztergált sokszögű tengelykapcsolat van, amely az egyik oldalon a külső kúp rögzítésére, a másik oldalon pedig a hajtómotorhoz való csatlakoztatásra szolgál. A belső kúp végén a tengely csapágyazása egyben a jövesztőkúp megfelelő megtámasztását is biztosítja. Ugyanakkor gondoskodni kell a kúppaláston ébredő erők még egy ponton történő alátámasztására. A belső kúppaláston erre a célra (6.) marófejtámasztó csapágyat helyeztünk el. Ez lehet műanyag csúszó csapágy. Nagyobb méretű üzemi berendezésen a csúszó csapágyazás helyett ezen a ponton is gördülő testekkel való megtámasztás alkalmazása célszerű. A berendezés tartószerkezetét is jelentő belső kúpos testhez a hajtás oldalán a hidromotor megfogására alkalmas (7.) közdarab helyezkedik el. A hidromotorról a jövesztő kúpra a nyomatékátvitelre (8.) fogaskerék hajtás szolgál. A (9.) pneumatikus szállítóvezetékhez való csatlakozást a jövesztőfej legmélyebb pontján helyeztük el. A termelt anyag szállítóvezetékbe való juttatását elő lehet segíteni a belső kúpba elhelyezett terelőkkel vagy rakodó csigával is. A jövesztőfej hajtására hidromotort választottunk. A hidromotor működtetésére szolgáló hidraulikus tápegység szabályozásával a fordulatszám széles határok között változtatható. Az üzemi fordulatszám megválasztásakor fő szempont egyrészt a megfelelő hatékonyság érdekében a viszonylag magas fordulatszám alkalmazása, másrészt a jövesztett anyag pneumatikus szállítással történő elszállítása érdekében legfeljebb olyan magas fordulatszám alkalmazható, amely mellett a jövesztett anyagra forgás közben ható röpítő erő még nem nagyobb a pneumatikus szállítás szívó hatásánál. A két szempont egyeztetése alapján tudjuk a fordulatszámot célszerűen megválasztani. Az optimális fordulatszám mellett a marófej jövesztési paramétereit, így a jövesztési teljesítményt is, a fej mozgatási sebessége határozza meg. 4. A MODELL JÖVESZTÓFEJJEL VÉGZETT LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK A modell jövesztőfejet megterveztük, megépítettük és a Geotechnikai Berendezések tanszék géplaboratóriumában jövesztési kísérleteket végeztünk vele. A jövesztőfej tartó szerkezetét egy nagy méretű hosszgyalugép késtartójához rögzítettük. A hidromotort az előzőekben ismertetett szabályozható hidraulikus tápegységhez kapcsoltuk. A jövesztőfej belső teréhez pneumatikus szállítóvezeték csatlakozik, amelyet először egy ciklon rendszerű anyagleválasztóhoz kapcsoltunk és az anyagleválasztó után a légvezetéket szívó üzemű fúvóhoz csatlakoztattuk. A ciklonrendszerű anyagleválasztót átlátszó kemény PVC lemezből építettük meg, ilyen módon üzem közben az anyagáram közvetlenül megfigyelhető. A vizsgálathoz felhasznált bauxitmintákat a gyalugép asztalára helyezhető keretben gipszbe öntöttük. A vizsgálatok során a gyalugép asztalát hidraulikus hengerrel a jövesztés szempontjából célszerű széles sebességtartományban mozgattuk. A megépített kísérleti berendezés alkalmas mind a jövesztőfej süllyesztésével a fogásmélység célszerű 137

10 megválasztására, mindpedig az asztalt mozgató hidraulikus henger térfogatáramának szabályozásával a jövesztési előtolás sebességének beállítására. A vizsgálatoknak kettős célja volt, egyrészt meggyőződni az eljárás alkalmazhatóságáról, másrészt mérésekkel meghatározni a bauxit fajlagos vágóerő függvényét, amely a jövesztőfejek tervezésénél az erőtani és energetikai paraméterek meghatározásának alapját képezi. A vizsgálatok alapján az alábbi megállapításokat tettünk: - Az íves jövesztőkéses kúpos jövesztőfej az alkalmazott késelrendezés mellett a teljes termelési sávban a bauxitot kedvezően jövesztette, és a jövesztett anyag szemnagysága nem haladta meg a pneumatikus szállításnál megengedhető szemnagyság méretét. - A jövesztőfej fordulatszámát fordulat/perc értékűre kell választani. - A pneumatikus szállítás a jövesztett anyagot döntő mértékben a ciklonos leválasztóba szállítja. A lepergő anyagszemcsék a következő ciklusban felszedhetők. - A mérések alapján számított átlagos fajlagos vágóerő függvény hiperbolikus függvénnyel közelíthető, amely jellemző a késes forgácsolásra, és ez alapadatokat szolgáltatott az üzemi méretű jövesztőfejre ható erők és a hajtási teljesítményigény meghatározására. A jövesztési készletekről készült videófelvételt bemutatjuk, melyen a jövesztés és szállítás folyamata jól nyomon követhető. 5. AZ ELJÁRÁS ÉS BERENDEZÉS ELŐNYEI - A pneumatikus szállítással kombinált jövesztés alkalmazásakor a jövesztett anyag közvetlenül a jövesztófejbe jut. Ezáltal szükségtelen a jövesztógépen (például: vágathajtó gépen) külön rakodó- és szállítóberendezést a jövesztőgépre felszerelni. A gép szerkezete tehát egyszerűbb lesz. Az új szerkezeti felépítés eredményeképp üzembiztosan termelhetők és szállíthatók azok a képlékeny tulajdonságú ásványi nyersanyagok (például: bauxit), amelyek a hagyományos rakodó- és szállítóberendezések sarkaiban feltapadnak, azok működését megakadályozzák. - Porképződésre hajlamos ásványi nyersanyag termelésekor a szállító légárammal együtt a jövesztés helyéről a keletkező por is elszállításra kerül. A munkahely levegője tiszta marad, a munkahelyen dolgozók porártalom miatti egészségkárosodása meszűnik. - A jelenleg rendelkezésre álló jövesztőgépek a rakodás és szállítás már említett gondjai miatt egyes helyeken (például: a bauxitbányászatban) nem alkalmazhatók. Ilyenkor a fúrással és robbantással történő termelés alkalmazása szokásos. A pneumatikus szállítással kombinált marófej ezeken a területeken is alkalmazható és segítségével a fúrásos- és robbantásos, nagy emberi munkaigényű technológia gépi termelési módszerrel váltható ki. 138

11 - A bányászati termelés során a termelt anyag inhomogenitása és a homlok esetenkénti omlása miatt időnként igen durva darabos anyag keletkezik. A nagyméretű darabok károsítják a szállítóberendezéseket és az üzemi felhasználásnál gondot okoznak. A penumatikus szállítással kombinált termelőfej korlátozza a termelt anyag szemnagyságát. A termelés során keletkező nagyobb darabok a szállítás előtt a fejjel felapríthatok. A képződött anyag szemnagysága a szokásos szállítóberendezéseket nem károsítja és esetenként a termelt anyag felhasználását is megkönnyíti, hiszen a nagy darabok elmaradása miatt durva aprítóberendezés alkalmazására nincs szükség. - Az új típusú jövesztési eljárás és berendezés célszerűen felhasználható az elkeskenyedő ásványtelepek széleinek gazdaságos kitermelésére is. - A pneumatikus szállítással kombinált jövesztőfejet fúrólyukba telepített mozgató mechanizmusra építve a fűrólyukas bányászat termelőegységeként is lehet használni. A bauxitbányászatban ez lehetővé teszi a felszinközeli, kisméretű külfejtések továbbművelését. A szénbányászatban pedig a kőzet és gázkitörés veszélyes széntelepek biztonságos távolságból történő kitermelését. - Az új típusú úgynevezett íves kialakítású jővesztőkés a termelt anyagáram legkisebb ellenállással történő továbbvezetését biztosítja. Alkalmazásával csökken a termeléshez szükséges fajlagos energiafelhasználás és csökken, a mechanikai ütközések elmaradása miatt, a kés kopása. Az új típusú termelőfej alkalmazását először vágathajtó gépre építve célszerű kipróbálni, és az itt nyert eredmények alapját képezhetik az egyéb helyen történő felhasználás kifejlesztésének. Az elkövetkező időszakban az íves jövesztőkések (kanálkések) üzemi méretű kifejlesztésén dolgozunk, melyeknek a hagyományos késekhez hasonlóan cserélhetőnek és hosszú élettartamúnak kell lenni. Az üzemi méretű jövesztokésekkel forgácsolási kísérleteket lefolytatva, az ezekkel kapott mérési eredmények alapján kezdhetjük el a kísérleti üzemi jövesztőfej megtervezését. A kifejlesztett jövesztőfej és az íves jővesztőkés a bauxit termelése mellett más területen, elsősorban a szénbányászatban is célszerűen alkalmazható. IRODALOM 1] Pneumatikus szállítással kombinált marófej fő méreteinek meghatározása, jövesztéstechnikai és erőtani vizsgálata. Tanulmány, Miskolc, [2] Dr. Sc. Debreczeni E. - Sümegi I. - Ph.D. Debreczeni Á. Dr. Fazekas János Dr. Varga József által szabadalmaztatásra benyújtott " Eljárás és berendezés ásványi nyersanyagok pneumatikus szállítással kombinált marófejjel történő termelésére" c találmányi leírás. Budapest, április

12 JOVRSZtŐ fnotor + hajtómű v.igathajto gtip / jövesztőkarja (pneumatikus r.z.i) 1 ítrivezettfk).fc. o 2.1. ábra

13 hsjtás 3.1. ábra 3.2. ábra 141

14 3.3. ábra 142

15 143

16 V* \> w- is. 144

17 TARTALOMJEGYZÉK Dr. Takács, G., Udvardi, G., Turzó, Z.: A segédgázos termelés korszerűsítésének lehetőségei az algyői mezőben 3 Heinemann, Z., E., Ganzer, L.,J.: Adaptive grid and dual-time stepping for multi-purpose reservoir simulation models 11 Lakatos, 1., Lakatos-Szabó, J.,Munkácsi, I., Trömbőczky, S.: Profile correction in hydrocarbon reservoirs state-of-art and experiences at the Algyő field 27 Gesztesi, Gy., Dr. Mating, B Dr. Török, J., Dr. Tóth, J.: Flow of mobilized oil in surfactant enhances oil recovery 37 Ősz, Á.: Vízszintes fúrások kitörésvédelme, 47 Keresztes, T., ősz, Á., Pugner, S.: Korszerű fúrásellenőrző és -irányító műszerkabinok a szénhidrogén-bányászatban 59 Bódi, T.: Gyűjtőrendszer optimális telepítési helyének meghatározása számítógéppel 69 Dr. Bobok, E., Dr. Navratil, L., Tőrök, A., Udvardi, G.: Nehézolajok vízágyas szállításának egyszerű matematikai modellje 79 Csete, J.: Gázelosztó rendszerek szimulációja a 90-es években 85 Tihanyi, L.: Az Olaj- és Gázmérnöki szak képzési tapasztalatai és perspektívái 95 Dr. Szilágyi, Zs.: Az új gázipari műszaki-biztonsági szabályozás szakmai, tudományos alapjai 105 Komornoki, L P.: Increasing fh<» rapacity of 0.6 MPa working pressure gas distribution net, constucted from 1.6 MPa nominal pressure elements 109 Sztermen, A.: Subjective and objective risk assessment 117 Eperjesi, L.: Vezetékszakadások esetén kiáramló gáz mennyiségének becslése a végtelen nagy tartály modelljével 125 Debreczeni, E.: Pneumatikus szállítással kombinált marófej kifejlesztése a Geotechnikai Berendezések tanszéken 133 Dr. Debreczeni, E., Sümegi, L: Vízsugaras vágási kísérletek a Geotechnikai Berendezések tanszéken 145 Patvaros,J.: Möglichkeiten zur vielsteigen Nutzung von flözen mit grossem MethangehalL 155 Dr. Vőneky, G.: Textilbetétes gumiheveder rugalmas deformációja 165 Jambrik, R.: Environmental effects of closing the non-ferrous ore mine of Gyöngyösoroszi

18 Lénán, L.: A Bükk-térség fenntartható vízkészlet-gazdálkodása 191 Mádai, F.: A bükki mészkövek szöveti fejlődése a nyomási ikeresedés vizsgálata alapján 201 Dr. Bán, M.: Hévizek karbonátos vízkőkiválásainak termikus vizsgálata 213 Kovács, Zs.: Miskolci felhagyott kőfejtők környezetföldtani értékelése 221 Dr. Egerer, F., Namesánszki, K.: Ércpörkölés technológiai folyamatának optimalizálása röntgendiffrakcióval 231 Dr. Egerer, F., Kósik, G., Namesánszki, K.: Hulladéklerakók környezetföldtani problémái (Egy ipari hulladéklerakó környezetföldtani hatásvizsgálata) 237 Sándor, Cs., Kovács, B Szabó, /.; Süllyedés-számítás depóniatestek alatt 245 Dr. Somfai, A., Dr. Szalay Á., Dr. Bérczy, I.: Kőolajföldtani szempontú medenceanalízis 255 Szűcs P., Robonyi, A.: An applicable formation damage model in sandstone petroleum reservoirs 267 Turai, E.: Felszínközeli környezetszennyezések elektromágneses módszerekkel történő kimutathatóságának a vizsgálata 275 Némedi Varga, Z.: A mecseki kőszénkutatás eredményessége