A KERESZTMETSZETI HŐMÉRSÉKLETI PROFIL JELLEGE A VÁROSBAN. Sümeghy Zoltán 1 Unger János 2

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KERESZTMETSZETI HŐMÉRSÉKLETI PROFIL JELLEGE A VÁROSBAN. Sümeghy Zoltán 1 Unger János 2"

Átírás

1 A KERESZTMETSZETI HŐMÉRSÉKLETI PROFIL JELLEGE A VÁROSBAN Sümeghy Zoltán 1 Unger János 2 Összefoglalás Tanulmányunkban a felszín beépítettségének és néhány fontosabb meteorológiai paraméternek a felszín közeli léghőmérséklet térbeli és időbeli változására gyakorolt hatását vizsgáljuk egy városi keresztmetszet mentén Szegeden. A város elhelyezkedésénél (alacsony síkvidéki, tehát domborzati hatásoktól mentes fekvés), szerkezeténél (körutas-sugárutas, városias belső maggal rendelkező struktúra) és méreténél (kb fős népesség) fogva kiválóan alkalmas az ilyen típusú kutatásokra. A vizsgálat alapjául szolgáló hőmérsékleti adatokat mobil mérésekkel, különböző (de nem csapadékos) időjárási körülmények között gyűjtöttük márciusa és februárja között. A kutatás a városi hősziget (urban heat island UHI) napi legteljesebb kifejlődésének vizsgálatára koncentrál egy kiválasztott városi keresztmetszet mentén. Eredményeink szerint az UHI intenzitás az uralkodó időjárási viszonyoknak megfelelően évszakos változást mutat. A szezonális profilok nagyon pontosan követik a tipikus UHI Oke (1987) által leírt általános keresztmetszetének futását: a szegedi profilokban is tisztán megjelenik a szirt, a fennsík és a csúcs. A vizsgálat során hasznosnak bizonyult a normalizált értékek alkalmazása, mely szerint a szezonális átlagos UHI profil alakja független a szezonális klimatikus feltételektől, csak a városi felszín és környezet befolyásolja. Munkánk végeredményeként javasoljuk a földrajzi elhelyezkedésüket és viszonyaikat tekintve egyszerűen jellemezhető városok (mint pl. Szeged, Debrecen) hőmérséklet-módosító hatását megadó modellegyenlet átalakítását: a korábbi állásponttal szemben az egyenlet városi hatást leíró tagja nemcsak a városi tényezőktől függ, hanem ennél is figyelembe kell venni a klimatikus viszonyokat, méghozzá szorzás formájában. Bevezetés A települések módosítják a felszín anyagát, fizikai tulajdonságait, szerkezetét, energiamérlegét és a légkör összetételét a természetes környezethez viszonyítva (habár ezek a területek sem teljesen mentesek az emberi tevékenység pl. mezőgazdaság, erdőgazdálkodás hatásaitól, főleg az erősen iparosodott országokban). A városok esetében a mesterséges tényezők meghatároznak egy helyi klímát, az úgynevezett városklímát. E városi klíma kifejlődése során más egyéb paraméterek mellett a hőmérséklet mutatja a legszembetűnőbb módosulást, jellegzetesen elsősorban növekedést, ami az ún. városi hősziget (urban heat island UHI) formájában nyilvánul meg. Számos vizsgálatot folytattak már ebben témában, így a jelen tanulmány keretében lehetetlen lenne hiánytalanul számba venni az idevonatkozó irodalmat, ezért csak néhány, szubjektíven kiválasztott példát említünk: Landsberg (1981), Oke (1982), Kuttler et al. (1996) és Jauregui (1997) munkáit. Földrajzi helyzetük szerint a magyarországi nagyvárosokat három nagy csoportba sorolhatjuk: völgyekben elterülők, hegyvidék és síkság találkozásánál elhelyezkedők, valamint síksági fekvésűek. A városi éghajlat kifejlődése szempontjából az első két típusba tartozó települések vizsgálata sokkal komplikáltabb, mert ezeknél nagyon nehéz elkülöníteni egymástól a mesterséges és a domborzati hatásokat. A harmadik kategóriába sorolható városokat illetően azonban az mondható el, hogy az ezekben végzett részletes mérések és vizsgálatok általános városklimatológiai következtetések alapjául szolgálhatnak. Szeged közigazgatási területe 281 km 2, lakóinak száma pedig kb fő. A város alapszerkezete viszonylag szabályos, körutas-sugárutas rendszerű. Magyarország fontos oktatási, kulturális és kereskedelmi központja, amely hazánk délkeleti részén (É. sz. 46º, K. h. 20º) a lapos, folyóvízi feltöltéssel kialakult Alföldön, a Tisza folyó partján fekszik. A nagyléptékű éghajlati felosztást tekintve Magyarország nagyobbik része - így a tárgyalt térség 1 Sümeghy Zoltán, egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, 2 Dr. Unger János, PhD, egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, 1

2 Sümeghy Zoltán Unger János: A keresztmetszeti is - a Köppen-féle Cf (meleg-mérsékelt éghajlat, egyenletes évi csapadékeloszlással), vagy más felosztás szerint a Trewartha-féle D.1 (kontinentális éghajlat, hosszabb meleg évszakkal) klímaövezetbe tartozik. Az országon belüli finomabb körzetekre bontáshoz más osztályozási módszert kell alkalmazni, amit a víz- és energiaellátottság különbözőségeinek figyelembevételével lehet megoldani (Péczely, 1979). Az így kapott körzetek földrajzi elhelyezkedése szerint az ország jelentős részén, főleg az alföldi területeken meleg-száraz és mérsékelten meleg-száraz éghajlat uralkodik. Szegedre és környékére határozottan a melegszáraz klíma jellemző, vagyis a nyár meleg, aszályra hajlamos, bőséges a napfénytartam, aránylag kicsi a páratartalom és a felhőzet, télen kevés a hócsapadék, emiatt vékony a hótakaró. Korábbi vizsgálatainkból (Unger et al., 2000, 2001) következően a Tisza keskeny vízfelületének hatása szinte teljesen elhanyagolható. Ennek a ténynek, valamint Szeged méretének, szerkezetének és domborzati viszonyainak megfelelően (a harmadik kategóriába tartozik) a település kedvező feltételeket kínál a városklímatológiai kutatásokhoz. A tanulmánynak végső soron az a célja, hogy egy méréssorozat eredményeit felhasználva egy városi keresztmetszet mentén feltárja a szezonális hasonlóságokat és eltéréseket a napi maximális UHI intenzitás térbeli és időbeli eloszlásában, továbbá megmagyarázza a kutatásba bevont jellegzetes területhasználati típusok és klimatológiai paraméterek szerepét, valamint ezek egymásra gyakorolt kölcsönhatását. Vizsgált terület és módszer Munkánk egy nagyobb tudományos projekt része, amelynek keretében a városklíma kutatások Szeged közigazgatási területének belső részeire koncentrálódnak. A vizsgált területet kettő (egy északi és egy déli) szektorra osztottuk úgy, hogy mindkét rész 500 x 500 m oldalhosszúságú négyzetes gridekből (rácshálózatból) épül fel (1. ábra). Ugyanilyen gridcella méretet alkalmaztak korábban már több más városklíma kutatásnál is (pl. Jendritzky and Nübler, 1981; Park, 1986). Az általunk tanulmányozott terület 107 négyzetből áll (azaz 26,75 km 2 -re terjed ki), mely Szeged városi és elővárosi negyedeit foglalja magába. Az ezeken kívül eső részek főleg falusi, illetve vidéki jellegűek, ezért nincsenek benne a gridhálózatban, kivéve a város nyugati peremének négy celláját, melyek szükségesek a vidéki és a városi területek hőmérsékleti különbségének megállapításához. A léghőmérséklet heti egyszeri (összesen 48 alkalommal történő) észlelésére egy városi keresztmetszet mentén személygépkocsival végzett mobil mérésekkel került sor (1999. március és február között), amelyet általános eljárásnak tekinthetünk bizonyos városklíma jellemzők detektálására (pl. Oke and Fuggle, 1972; Moreno-Garcia, 1994; Klysik and Fortuniak, 1999). Ez a heti egyszeri gyakoriság elegendő információt nyújt a különböző, de nem csapadékos időjárási helyzetekre. A mérések havonkénti illetve évszakonkénti eloszlását az 1. táblázat mutatja be. A hőmérsékleti adatokat egy sugárzásvédett, 0,01ºC pontosságú szenzor segítségével mértük, amely egy digitális adatgyűjtő berendezéshez kapcsolódott. A hőmérsékleti értékek rögzítésére 16 másodpercenként került sor, s mivel a mérőautó sebessége átlagosan kmh -1 volt, ezért a mérési pontok közötti távolság m között változott. A szenzor a földfelszíntől számítva 1,45 m-es magasságban volt elhelyezve és 0,60 m-rel nyúlt ki a mérőautó elé, hogy a motorból és a kipufogóból származó hő hatása ne befolyásolja a mért értékeket, hasonlóan a Ripley et al. (1996) által Saskatoonban (Saskatchewan, Kanada) alkalmazott eljáráshoz. 2

3 1. ábra. A vizsgált rész felosztása 500 x 500 m-es gridcellákra és a kiválasztott városi keresztmetszet (számokkal), valamint (a) beépített terület, (b) nyílt terület és (c) a vizsgált terület eredeti határa Szegeden É Tisza O É a b c O K km Ez a sebesség elegendő volt ahhoz, hogy a szenzor megfelelően szellőzzön és így minden pillanatban valóban a környező levegő hőmérsékletét rögzítse. Mivel a méréseket a késő esti órákban végeztük, a közlekedési forgalom az alacsony sűrűség miatt nem volt jelentős akadályozó tényező. A feltétlenül szükséges megállások (pl. piros lámpa, sorompó) során rögzített adatokat utólag töröltük az állományból. 1. táblázat A szegedi mobil mérések száma havi és évszakos bontásban (1999. március február) M Á M J J A Sz O N D J F tavasz nyár ősz tél Az összegyűjtött hőmérsékleti értékeket cellánként átlagoltuk és átszámítottuk az adott mérésre jellemző referencia időpontra (ami minden esetben a napnyugta utáni negyedik óra volt, amely a korábbi vizsgálatok alapján Szeged esetében a nap során a legvalószínűbb ideje a legerősebb városi hősziget bekövetkezésének). A város és környezetének hőmérsékleti különbségét (az UHI intenzitást) a következőképpen értelmeztük: T cella - T cella(1), ahol: T cella = az aktuális városi grid hőmérséklete, T cella(1) = annak a vidékinek tekintett cellának a hőmérséklete, amelyben az Országos Meteorológiai Szolgálat szegedi obszervatóriuma is található (1. ábra). A területhasználat legfőbb, generalizált paramétereinek meghatározása SPOT XS űrfelvételek alapján történt, kombinálva a GIS módszerével, felhasználva az ún. Normalizált Vegetációs Index értékeit. A vizsgált terület és az alkalmazott módszerek, illetve az egész kutatási projekt még részletesebb leírása megtalálható a közelmúltban megjelent publikációkban (Unger et al., 2000, 2001). Jelen esetben az eredetileg tanulmányozott területnek csak egy kisebb, ám annál fontosabb részét vizsgáljuk. Ez a rész (összesen 10 gridcella) nem más, mint az előzőekben már említett északi és déli szektorok közötti átfedési terület, egyben olyan keresztmetszete Szegednek, amely a település nyugati szélén elhelyezkedő, vidéket reprezentáló cellától (1) a 3

4 Sümeghy Zoltán Unger János: A keresztmetszeti városközpontig (10) húzódik (1. ábra). Az első cella (1) közepétől az utolsó (10) közepéig 4,5 km a távolság. A keresztmetszet mentén a térbeli és időbeli maximális UHI profilokat az abszolút (ºC) és normalizált (0 és 1 közötti dimenzió nélküli érték) évszakos átlagok összevetésével vizsgáltuk, figyelembe véve a területhasználati és klimatológiai jellemzőket is. Mivel minden esetben a 10-es cella képviselte a legnagyobb UHI intenzitást, a cellánkénti normalizált értékeket mindig az adott cella és 10-es cella abszolút átlagainak hányadosaiként állítottuk elő. A meteorológiai feltételek (mindenekelőtt a szélsebesség és a felhőzöttség) befolyásolják az átlagos UHI intenzitás abszolút nagyságát (pl. Landsberg, 1981; Park, 1986; Yagüe et al., 1991; Unger, 1996), ezért a normalizált értékek felhasználása nagyon hatékony lehet a városi hősziget térbeli (keresztmetszet menti) változásainak összehasonlítására. Vagyis az várható a normalizált átlagos UHI intenzitás évszakos profiljaitól, hogy azokat nem befolyásolják az uralkodó időjárási feltételek és csak a városi felszín tényezőitől (pl. a területhasználattól, illetve a városközponttól mért távolságtól) függenek. Eredmények A kiválasztott városi keresztmetszet mentén három generalizált területhasználati típust különböztethetünk meg: fedett felszínt (azaz beépített területet, amely épületekből, utcákból, járdákból, parkolókból, stb. áll), növénnyel borított vagy csupasz felszínt (azaz nyílt területet) és vízfelszínt. Ezeknek a típusoknak a százalékban kifejezett, cellánkénti arányait a 2. táblázat tartalmazza. A táblázatból látható, hogy a legnagyobb (90%-nál magasabb) beépítettség Szeged geometriai középpontja körül (a 9-es és 10-es cellában) található, de változása a város szélétől a központig nem egyenletes, hanem nagyobb majd kisebb értékek váltják egymást. A vízfelszínek aránya szinte teljesen elhanyagolható a keresztmetszet mentén. 2. táblázat. A generalizált területhasználati típusok gridcellánkénti százalékos aránya a városi keresztmetszet mentén Szegeden Területhasználati Cellaszám típus (%) beépített nyílt víz Az átlagos maximális UHI intenzitás részletes szezonális bemutatását érdemes azzal kezdeni, hogy a 2. ábra szerint a profilok minden évszakban jellegzetes ugrást mutatnak a beépített terület szélénél (azaz a 3-as cellánál, lásd még a 2. táblázatot is) és a legnagyobb értékeket a városközpontban (10-es cella) érik el. Az abszolút értékek tavasszal, nyáron és ősszel majdnem ugyanazok az összes cellában (0ºC és 3,02ºC között váltakozva), amit világosan mutat az a tény is, hogy a legnagyobb eltérés is csak 0,21ºC (a tavasz és a nyár között, az 5-ös cellában). Tehát a keresztmetszet mentén az átlagos maximális UHI intenzitás ebben a három évszakban nagyon hasonlóan alakul. Télen viszont a hőmérsékleti profil értékei még a felét sem érik el a másik három évszakban tapasztaltaknak: télen a legnagyobb UHI intenzitás csak 1,44ºC. Az alacsony téli értékek miatt az átlagos éves profil a tavaszihoz, a nyárihoz és az őszihez viszonyítva mérsékeltebb, ennek megfelelően a legnagyobb értéke 2,58ºC. 4

5 2. ábra. Az abszolút átlagos maximális UHI intenzitás évszakos és éves profiljai Szegeden a keresztmetszet mentén (1999. március február) maximális UHI intenzitás ( C) O éves tavasz nyár ősz tél ABSZOLÚT gridcella száma A városi hőmérsékleti többlet nagyságának évszakos változásai főként az eltérő időjárási körülményeknek tulajdoníthatók (3. táblázat). A legnagyobb szélsebesség és felhőzöttség a téli hónapokra jellemző, amikor az UHI intenzitás a leggyengébb. Azonban az is megfigyelhető, hogy nyáron, amikor az előbb említett paraméterek a legkisebb értékűek, az UHI intenzitása mégsem a legerősebb a városi keresztmetszet minden pontjában: a tavaszi és őszi profilok helyenként a nyári fölött futnak (2. ábra). Ez azt sugallja számunkra, hogy a klimatológiai tényezők hatásai meglehetősen komplexek: az UHI kifejlődésére gyakorolt befolyásuk vizsgálata nem korlátozódhat csupán kettő, habár természetesen alapvető fontosságú paraméterre. 3. táblázat. A kiválasztott meteorológiai paraméterek szezonális átlagai Szegeden (1999. március február) Időszak Szélsebesség (ms -1 ) Felhőzet (okta) tavasz nyár ősz tél Az évszakos UHI profilok elemzését a normalizált értékek vizsgálatával folytatva azt találjuk (3. ábra), hogy a szezonális különbségek jelentősen lecsökkennek. Ezek a görbék néhány helyi sajátosságtól eltekintve nagyon jól követik az Oke (1987) által leírt tipikus UHI keresztmetszetet, aki három jellegzetes részt különböztetett meg az általános profilon belül (4. ábra): i. szirt : a hőmérséklet meredek emelkedése a város és vidék határán, ii. fennsík : a szirt után kezdődő, a város legnagyobb felére kiterjedő, viszonylag egyenletes növekedést mutató rész, iii. csúcs : a sűrűn beépített városközpont környékén kialakuló, legnagyobb pozitív hőmérsékleti anomália. Szegeden a szirt mind a négy évszakban egy erőteljes hőmérséklet-emelkedés a 2-es és a 4-es cella között, kb. 1 km hosszan (3. ábra). A továbbiakban négy cellán át (a 4-estől a 7- esig) tart az 1,5 km hosszú, nagyon lassú növekedést mutató hőmérsékleti fennsík. Ez után 5

6 Sümeghy Zoltán Unger János: A keresztmetszeti a 7-es és a 8-as cella között (0,5 km) van egy második, igen meredek szirt is, amely jelzi a csúcs -régió kezdetét. A legnagyobb (0,77-nél magasabb) értékekkel jellemezhető terület meglehetősen széles (három cella, 1 km-es hosszúságban), így a valódi csúcs (1,0 értékkel) viszonylag kevésbé hegyes. Ez a jelenség jól megmagyarázható a belváros kiterjedésének viszonylagos nagyságával és homogenitásával, amelyet - az 1879-es szegedi nagy árvíz rombolása után - a századforduló és a XX. század első évtizedeiben épült 3-5 szintes házak jellemeznek. Összességében az állapítható meg, hogy a teljes egy éves mérési periódusban a keresztmetszet mentén a normalizált átlagos maximális UHI nagyon hasonlóan változik mindegyik évszakban: a legnagyobb eltérés sehol sem haladja meg a 0,13-as értéket. 3. ábra. A normalizált átlagos maximális UHI intenzitás évszakos és éves profiljai Szegeden a keresztmetszet mentén (1999. március február) 1,0 maximális UHI intenzitás 0,8 0,6 0,4 0,2 éves tavasz nyár ősz tél NORMALIZÁLT 0, gridcella száma A normalizálás felhasználása tehát felfedte a városi terület keresztmetszetének hőmérsékleti eloszlását, vagyis az UHI különböző városrészek szerinti arányát, ami alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az évszakos átlagos UHI profilok alakja szinte kizárólag csak a városi tényezőktől függ. 4. ábra. A napnyugta utáni tipikus UHI generalizált keresztmetszete (Oke, 1987 alapján, módosítva) szirt fennsík csúcs léghőmérséklet Τ park külterület külváros belváros 6

7 Ezen tényezők hatása között azonban a beépített terület aránya nem lehet a legdöntőbb, mert a város szélétől a központ felé haladva a hőmérséklet folyamatos (bár nem egyenletes ütemű) növekedése nem követi pontosan a beépítettség mértékének cellánkénti változását (lásd 2. táblázat). Ezért valószínűsíthető, hogy a másik paraméter, azaz a városközponttól mért távolság csökkenése dominánsabb tényező a városi hőmérséklet befelé történő növekedésének kialakításában (Unger et al., 2000). Természetesen ennek a két városi paraméternek (és más egyéb, jelen cikkben nem vizsgált tényezőknek, mint pl. az épülettömegnek és épületmagasságnak, vagy a horizontkorlátozásnak) az UHI intenzitásra gyakorolt befolyása nem külön-külön, hanem csak együttes hatásukban értelmezhető. Ezzel egy olyan kérdéskörhöz érkeztünk, amikor mindenképpen érinteni kell a klímára gyakorolt városi hatások modellezésének általános problematikáját, ahol ezt a hatást számszerűsítve mindig a településen belül és a külterületen észlelt értékeknek a különbségeként értelmezzük (Oke, 1997). Landsberg (1981) és Oke (1984) is elemzik Lowry (1977) ezzel kapcsolatos alapmodelljét, amely szerint a mért városi paraméterek (pl. hőmérséklet) M értékei mindig három elem összegzett hatásaként állnak elő: M = C + L + U, (1) ahol C a terület háttérklímájának mérési adataiból származik, L a földrajzi elhelyezkedés (topográfia, vízfelület, stb.) sajátosságainak befolyásoló hatásaiból adódik, U pedig az összetett városi környezet (területhasználat, anyag, geometria, épülettömeg, épületmagasság, városon belüli elhelyezkedés, stb.) eredőjét jelenti. Eredményeinket alkalmazva egy paraméterre (hőmérséklet), módosíthatjuk, illetve pontosíthatjuk az (1) egyenlet városi változóját (U). A modellből ugyanis az L tag elhagyható abban a speciális esetben, amikor a vizsgált település és környezete földrajzi szempontból nem bonyolult (pl. mint amilyen a nagy vízfelületektől távol elterülő, síksági fekvésű Szegedé is). Ekkor a modellegyenlet a következőképpen egyszerűsödik: M = C + U. (2) Amennyiben ahogy az előzőekben is jeleztük az M alatt hőmérséklet értünk, akkor az UHI fogja jelenti a település hőmérséklet-módosítását, azaz: UHI = U. Esetünkben a városnak az n-dik cellájában, adott időszakban vagy évszakban (t) jelentkező hatását U nt -vel jelölhetjük. Eredményeink szerint a szezonális átlagos normalizált UHI profilokból arra lehet következtetni, hogy a profil alakja (melyet U Nn -nel szimbolizálhatunk, s a normalizált UHI értékét jelenti az n-dik cellában) független az időjárási viszonyok évszakos változásától, kialakítását a városi tényezők (u n ) határozzák meg nagymértékben: U Nn = f 1 (u n ). A másik oldalról viszont az abszolút UHI intenzitás egy adott városi helyen egy adott időpontban (U nt ) nemcsak a városi (u n ), hanem a településre és környezetére jellemző időjárási tényezők (c t ) függvénye is: U nt = f 2 (c t, u n ). Ami azt jelenti, hogy egy adott cellában a település hatását az időjárási tényezők erősíthetik vagy gyengíthetik is. Ezért a város valódi hőmérséklet módosításának leírásához javasoljuk a (2) egyenlet olyan értelmű átalakítását, hogy a c t és u n tényezők szorzat formájában jelenjenek meg a modellben, azaz U nt = c t u n, vagyis általánosan: M = C + cu. (3) Kihangsúlyozzuk azonban, hogy ez az eredményül kapott módosított (3) modellegyenlet csak speciális (azaz egyszerű) földrajzi elhelyezkedésű települések esetére és csak a hőmérsékletre érvényes. 7

8 Sümeghy Zoltán Unger János: A keresztmetszeti Következtetések Ebben a tanulmányban a maximális város és vidék közötti hőmérséklet-különbség eloszlását és annak évszakos változásait vizsgáltuk egy városi keresztmetszet mentén annak reményében, hogy a városklíma sajátosságaira vonatkozó néhány általános következtetéseket is le tudunk vonni. A következő eredményekre jutottunk: Az UHI hatás létezése a közepes nagyságú, alacsony síkvidéki fekvésű Szeged város esetében bizonyított tény. A városi hősziget ugyanis mindig kifejlődött a vizsgált területen és időszakban, habár az intenzitása változó volt az év folyamán, méghozzá a mérsékelt öv évszakosan eltérő, sajátos időjárási viszonyainak megfelelően. Mind a négy évszakos profil rendkívül jól követi az UHI Oke (1987) által leírt tipikus általános keresztmetszetét. A normalizált értékek alkalmazása nagyon hasznosnak bizonyult a városi keresztmetszet hőmérséklet eloszlásának vizsgálatában: kiderült, hogy az évszakos átlagos UHI profilok alakja független a szezonális időjárási viszonyoktól és menetüket elsősorban a városi tényezők határozzák meg. Ezért végül a városi hőmérsékleti változó (M) értékeit megadó modellegyenlet módosítását javasoljuk speciális (egyszerű) földrajzi környezetben elhelyezkedő települések esetére: M egyenlő a C tényezőnek (a terület háttérklímájának) és az U komponensnek (a város hőmérséklet-módosító hatásának) az összegével, ahol azonban az U = cu (azaz az időjárási és városi tényezők szorzat formájában megadható együttes hatásával). Köszönetnyilvánítás Ezt a kutatást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA T/034161) és az Oktatási Minisztérium (FKFP-0001/2000) támogatta. Külön köszönet illeti dr. Mucsi László egyetemi docenst a területhasználati típusok arányainak megállapításáért. Irodalom Jauregui, E., 1997: Heat island development in Mexico City. Atmos. Environ. 31, Jendritzky, G. and Nübler, W., 1981: A model analysing the urban thermal environment in physiologically significant terms. Arch. Met. Geoph. Biol. Ser.B. 29, Klysik, K. and Fortuniak, K., 1999: Temporal and spatial characteristics of the urban heat island of Lódz, Poland. Atmos. Environ. 33, Kuttler, W., Barlag, A-B. and Rossmann, F., 1996: Study of the thermal structure of a town in a narrow valley. Atmos. Environ. 30, Landsberg, H.E., 1981: The Urban Climate. Academic Press, New York. Lowry, W.P., 1977: Empirical estimation of urban effects on climate: A problem analysis. J. Appl. Met. 16, Moreno-Garcia, M.C., 1994: Intensity and form of the urban heat island in Barcelona. Int. J. Climatol. 14, Oke, T.R., 1982: The energetic basis of the urban heat island. Q. J. R. Met. Soc. 108, Oke, T.R., 1984: Methods in urban climatology. In Kirchofer W. et al. (eds): Applied climatology. Zürcher Geogr. Schr. 14, Oke, T.R., 1987: Boundary Layer Climates. Routledge, London - New York. Oke, T.R., 1997: Urban climates and global environmental change. In Thompson, R.D. and Perry, A. (eds): Applied Climatology. Routledge, London-New York, Oke, T.R. and Fuggle, R.F., 1972: Comparison of urban/rural counter and net radiation at night. Bound. Lay. Met. 2, Park, H-S., 1986: Features of the heat island in Seoul and its surrounding cities. Atmos. Environ. 20, Péczely, Gy., 1979: Éghajlattan. Tankönyvkiadó, Budapest. 8

9 Ripley, E.A., Archibold, O.W. and Bretell, D.L., 1996: Temporal and spatial temperature patterns in Saskatoon. Weather 51, Unger, J., 1996: Heat island intensity with different meteorological conditions in a medium-sized town: Szeged, Hungary. Theor. Appl. Climatol. 54, Unger, J., Bottyán, Z., Sümeghy, Z. and Gulyás, Á., 2000: Urban heat island development affected by urban surface factors. Időjárás 104, Unger, J., Sümeghy, Z., Gulyás, Á., Bottyán, Z. and Mucsi, L., 2001: Land-use and climatological aspects of the urban heat island. Meteorol. Applications 8, (in press). Yagüe, C., Zurita, E. and Martinez, A., 1991: Statistical analysis of the Madrid urban heat island. Atmos. Environ. 25B,

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,

Részletesebben

Geoinformatikai alkalmazások a hősziget statisztikai modellezésében

Geoinformatikai alkalmazások a hősziget statisztikai modellezésében Geoinformatikai alkalmazások a hősziget statisztikai modellezésében Balázs Bernadett Geiger János Unger János Sümeghy Zoltán Gál Tamás Mátyás 1. Bevezetés A városi környezet jelentősen eltér a környező

Részletesebben

A relatív légnedvesség vizsgálata reprezentatív városi keresztmetszet mentén, Szegeden

A relatív légnedvesség vizsgálata reprezentatív városi keresztmetszet mentén, Szegeden A relatív légnedvesség vizsgálata reprezentatív városi keresztmetszet mentén, Szegeden Sümeghy Zoltán 1 Unger János 1. Bevezetés Már a kisebb méretű települések is képesek a környező légkör fizikai illetve

Részletesebben

A VÁROSI HŐMÉRSÉKLETI TÖBBLET TERÜLETI ELOSZLÁSÁNAK STATISZTIKUS MODELLEZÉSE A BEÉPÍTETTSÉGI PARAMÉTER ALAPJÁN, SZEGEDEN ÉS DEBRECENBEN. 1.

A VÁROSI HŐMÉRSÉKLETI TÖBBLET TERÜLETI ELOSZLÁSÁNAK STATISZTIKUS MODELLEZÉSE A BEÉPÍTETTSÉGI PARAMÉTER ALAPJÁN, SZEGEDEN ÉS DEBRECENBEN. 1. A VÁROSI HŐMÉRSÉKLETI TÖBBLET TERÜLETI ELOSZLÁSÁNAK STATISZTIKUS MODELLEZÉSE A BEÉPÍTETTSÉGI PARAMÉTER ALAPJÁN, SZEGEDEN ÉS DEBRECENBEN Bottyán Zsolt 1 Unger János 2 Szegedi Sándor 3 Gál Tamás 4 1. Bevezetés

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

A VÁROSI HŐSZIGET KIALAKULÁSÁNAK ÉS FEJLŐDÉSÉNEK VIZSGÁLATA HŐMÉRSÉKLETI PROFILOKON DEBRECENBEN Kircsi Andrea 1 Szegedi Sándor 2

A VÁROSI HŐSZIGET KIALAKULÁSÁNAK ÉS FEJLŐDÉSÉNEK VIZSGÁLATA HŐMÉRSÉKLETI PROFILOKON DEBRECENBEN Kircsi Andrea 1 Szegedi Sándor 2 A VÁROSI HŐSZIGET KIALAKULÁSÁNAK ÉS FEJLŐDÉSÉNEK VIZSGÁLATA HŐMÉRSÉKLETI PROFILOKON DEBRECENBEN Kircsi Andrea 1 Szegedi Sándor 2 Összefoglalás A városi hősziget kialakulásának és fejlődésének folyamatát

Részletesebben

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi

Részletesebben

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens

Részletesebben

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia Alapozó terepgyakorlat Klimatológia Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2008. július 05. Alapozó terepgyakorlat - Klimatológia ALAPOZÓ TEREPGYAKORLAT -

Részletesebben

A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN

A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN Fricke Cathy 1, Pongrácz Rita 2, Dezső Zsuzsanna 3, Bartholy Judit 4 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest,

Részletesebben

A VÁROSI HŐSZIGET KIALAKULÁSA ÉS TÉRSZERKEZETE KÜLÖNBÖZŐ IDŐJÁRÁSI HELYZETEKBEN. Szegedi Sándor 1 Kircsi Andrea 2

A VÁROSI HŐSZIGET KIALAKULÁSA ÉS TÉRSZERKEZETE KÜLÖNBÖZŐ IDŐJÁRÁSI HELYZETEKBEN. Szegedi Sándor 1 Kircsi Andrea 2 A VÁROSI HŐSZIGET KIALAKULÁSA ÉS TÉRSZERKEZETE KÜLÖNBÖZŐ IDŐJÁRÁSI HELYZETEKBEN Összefoglalás Szegedi Sándor 1 Kircsi Andrea 2 Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy az eltérő nagytérségi időjárási helyzetek

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

VÁROSKLÍMA HİSZIGET ALFÖLDI VÁROSOK

VÁROSKLÍMA HİSZIGET ALFÖLDI VÁROSOK VÁROSKLÍMA HİSZIGET ALFÖLDI VÁROSOK Unger János * A 20. század második felétıl kezdve felgyorsult és hatalmas méreteket öltött az urbanizáció. A Föld városi népessége jóval nagyobb ütemben növekszik, mint

Részletesebben

MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT

MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT Városi Hősziget Konferencia Országos Meteorológiai Szolgálat 2013. szeptember 24. MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEK AZ ÁTLAGOS MAXIMÁLIS HŐSZIGET-INTENZITÁS STATISZTIKUS MODELLJE SZEGEDEN ÉS DEBRECENBEN BOTTYÁN ZSOLT TÉMAVEZETŐ: DR. UNGER JÁNOS SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Földtudományok

Részletesebben

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL 35. Meteorológiai Tudományos Napok, Magyar Tudományos Akadémia, 2009. november 20. A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös

Részletesebben

A VÁROSI HŐSZIGET TERÜLETI ELOSZLÁSÁNAK TÖBBVÁLTOZÓS LINEÁRIS STATISZTIKUS MODELLJE. Bottyán Zsolt 1 Unger János 2. Összefoglalás

A VÁROSI HŐSZIGET TERÜLETI ELOSZLÁSÁNAK TÖBBVÁLTOZÓS LINEÁRIS STATISZTIKUS MODELLJE. Bottyán Zsolt 1 Unger János 2. Összefoglalás Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A VÁROSI HŐSZIGET TERÜLETI ELOSZLÁSÁNAK TÖBBVÁLTOZÓS LINEÁRIS STATISZTIKUS MODELLJE Bottyán Zsolt 1 Unger János 2 Összefoglalás A városi hősziget térbeli kifejlődését

Részletesebben

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései. Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar

A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései. Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar A kezdet, vegetációs index vizsgálat Hogy változott Budapest vegetációja 1990

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSA A VÁROSI KLÍMÁRA ÉS HUMÁN KOMFORTRA

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSA A VÁROSI KLÍMÁRA ÉS HUMÁN KOMFORTRA AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSA A VÁROSI KLÍMÁRA ÉS HUMÁN KOMFORTRA Unger János Gál Tamás Gulyás Ágnes unger@geo.u-szeged.hu tgal@geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan 2014. november 20-21. 40. Meteorológiai

Részletesebben

A HŐSZIGET KIFEJLŐDÉSE ÉS A TELEPÜLÉS MÉRET KÖZÖTTI KAPCSOLATOK VIZSGÁLATA HAJDÚSÁGI TELEPÜLÉSEKEN

A HŐSZIGET KIFEJLŐDÉSE ÉS A TELEPÜLÉS MÉRET KÖZÖTTI KAPCSOLATOK VIZSGÁLATA HAJDÚSÁGI TELEPÜLÉSEKEN A HŐSZIGET KIFEJLŐDÉSE ÉS A TELEPÜLÉS MÉRET KÖZÖTTI KAPCSOLATOK VIZSGÁLATA HAJDÚSÁGI TELEPÜLÉSEKEN SZEGEDI SÁNDOR 8 BAROS ZOLTÁN EXAMINATIONS ON THE RELATIONSHIPS BETWEEN SETTLEMENT SIZE AND DEVELOPMENT

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

EGYÉSZ NAPOS HELYSZÍNI MÉRÉSEK A FERENC TÉREN, BUDAPEST IX. KERÜLETÉBEN. Dian Csenge, Pongrácz Rita, Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit

EGYÉSZ NAPOS HELYSZÍNI MÉRÉSEK A FERENC TÉREN, BUDAPEST IX. KERÜLETÉBEN. Dian Csenge, Pongrácz Rita, Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit EGYÉSZ NAPOS HELYSZÍNI MÉRÉSEK A FERENC TÉREN, BUDAPEST IX. KERÜLETÉBEN Dian Csenge, Pongrácz Rita, Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A e-mail:

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

A városi felszín összetett geometriájának hatása a városi hőszigetre Szegeden

A városi felszín összetett geometriájának hatása a városi hőszigetre Szegeden A városi felszín összetett geometriájának hatása a városi hőszigetre Szegeden Unger János Gál Tamás Balázs Bernadett Sümeghy Zoltán 1. Bevezetés Települési környezetben a megváltozott felszínborítottság

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Elemzések a Budapesti önkormányzatok. nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz

Elemzések a Budapesti önkormányzatok. nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz 40. Meteorológiai Tudományos Napok - 2014.11.20-21. 21. MTA Elemzések a Budapesti önkormányzatok nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz Bartholy Judit, Pongrácz Rita,

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

KELL-E FINOMHANGOLNI FEDDEMA MÓDSZERÉT AHHOZ, HOGY AZ ALPOK ÉGHAJLATÁNAK MEZOLÉPTÉKŰ SZERKEZETÉT JELLEMEZHESSÜK?

KELL-E FINOMHANGOLNI FEDDEMA MÓDSZERÉT AHHOZ, HOGY AZ ALPOK ÉGHAJLATÁNAK MEZOLÉPTÉKŰ SZERKEZETÉT JELLEMEZHESSÜK? KELL-E FINOMHANGOLNI FEDDEMA MÓDSZERÉT AHHOZ, HOGY AZ ALPOK ÉGHAJLATÁNAK MEZOLÉPTÉKŰ SZERKEZETÉT JELLEMEZHESSÜK? Takács Dominika, Ács Ferenc, Breuer Hajnalka ELTE Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest,

Részletesebben

Széladatok homogenizálása és korrekciója

Széladatok homogenizálása és korrekciója Széladatok homogenizálása és korrekciója Péliné Németh Csilla 1 Prof. Dr. Bartholy Judit 2 Dr. Pongrácz Rita 2 Dr. Radics Kornélia 3 1 MH Geoinformációs Szolgálat pelinenemeth.csilla@mhtehi.gov.hu 2 Eötvös

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek Weidinger Tamás, Nagy Zoltán, Szász Gábor, Kovács Eleonóra, Baranka Györgyi, Décsei Anna Borbála, Gyöngyösi

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI Az ALADIN-Climate és a SURFEX-TEB modellek eredményeinek összehasonlító

Részletesebben

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva:

Részletesebben

A monszun szél és éghajlat

A monszun szél és éghajlat A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer

Részletesebben

Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet)

Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet) Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet) XI. fejezet Városvizsgálatok (Dr. Unger János, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattan és

Részletesebben

A forgalomsűrűség és a követési távolság kapcsolata

A forgalomsűrűség és a követési távolság kapcsolata 1 A forgalomsűrűség és a követési távolság kapcsolata 6 Az áramlatsűrűség (forgalomsűrűség) a követési távolsággal ad egyértelmű összefüggést: a sűrűség reciprok értéke a(z) (átlagos) követési távolság.

Részletesebben

Városi hősziget vizsgálatok Budapest

Városi hősziget vizsgálatok Budapest OTKA K 68277 Városi hősziget vizsgálatok Budapest térségében Baranka Györgyi Dobi Ildikó Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu dobi.i@met.hu OTKA K 68277 Vázlat 1. Városklíma OTKA (2007-2011)

Részletesebben

Térinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója

Térinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója Térinformatikai elemzések A Klimatológusok csoport beszámolója A klimatológusok: Fatér Gábor Péntek Tamás Szűcs Eszter Ultmann Zita Júlia Zumkó Tamás Sávos ütemterv tevékenység hét 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton

Részletesebben

AKTUÁLIS METEOROLÓGIAI-KLIMATOLÓGIAI KUTATÁSI TÉMÁK AZ SZTE ÉGHAJLATTANI ÉS TÁJFÖDRAJZI TANSZÉKÉN. Gál Tamás, Unger János

AKTUÁLIS METEOROLÓGIAI-KLIMATOLÓGIAI KUTATÁSI TÉMÁK AZ SZTE ÉGHAJLATTANI ÉS TÁJFÖDRAJZI TANSZÉKÉN. Gál Tamás, Unger János AKTUÁLIS METEOROLÓGIAI-KLIMATOLÓGIAI KUTATÁSI TÉMÁK AZ SZTE ÉGHAJLATTANI ÉS TÁJFÖDRAJZI TANSZÉKÉN Gál Tamás, Unger János SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, 6701 Szeged, Pf. 653. e-mail: tgal@geo.u-szeged.hu

Részletesebben

TERÜLETHASZNÁLAT VS. HUMÁN KOMFORT VÁROSI KÖRNYEZETBEN Egy szegedi mintaterület igénybevétele

TERÜLETHASZNÁLAT VS. HUMÁN KOMFORT VÁROSI KÖRNYEZETBEN Egy szegedi mintaterület igénybevétele TERÜLETHASZNÁLAT VS. HUMÁN KOMFORT VÁROSI KÖRNYEZETBEN Egy szegedi mintaterület igénybevétele a termikus komfortviszonyok függvényében Kántor Noémi Gulyás Ágnes Égerházi Lilla Unger János Magyar Meteorológiai

Részletesebben

A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE)

A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE) A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE) A szél mechanikai energiáját szélgenerátorok segítségével tudjuk elektromos energiává alakítani. Természetesen a szél energiáját mechanikus

Részletesebben

VEGETÁCIÓ HATÁSA A VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉRE: MŰHOLDAS ADATOK ELEMZÉSE A BUDAPESTI XII. KERÜLETRE

VEGETÁCIÓ HATÁSA A VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉRE: MŰHOLDAS ADATOK ELEMZÉSE A BUDAPESTI XII. KERÜLETRE VEGETÁCIÓ HATÁSA A VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉRE: MŰHOLDAS ADATOK ELEMZÉSE A BUDAPESTI XII. KERÜLETRE Fricke Cathy, Pongrácz Rita, Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest,

Részletesebben

Szoláris energia-bevétel számítása összetett városi felszínek esetén

Szoláris energia-bevétel számítása összetett városi felszínek esetén Szoláris energia-bevétel számítása összetett városi felszínek esetén Gál Tamás egyetemi adjunktus tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2016. 03. 17. MMT előadóülés, Budapest Bevezetés

Részletesebben

MŰHOLDAS INFORMÁCIÓK FELHASZNÁLÁSA A VÁROSKLIMATOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN

MŰHOLDAS INFORMÁCIÓK FELHASZNÁLÁSA A VÁROSKLIMATOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN Aktuális trendek a városklíma kutatásban hazai perspektívák - 2013.04.26. Szeged MŰHOLDAS INFORMÁCIÓK FELHASZNÁLÁSA A VÁROSKLIMATOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN Bartholy Judit, Pongrácz Rita, Dezső Zsuzsanna Eötvös

Részletesebben

A DUNA, mint az emberi. és s elszenvedıje. Mika János. Eszterházy Károly Fıiskola, Eger Országos Meteorológiai Szolgálat. Budapest, október 20.

A DUNA, mint az emberi. és s elszenvedıje. Mika János. Eszterházy Károly Fıiskola, Eger Országos Meteorológiai Szolgálat. Budapest, október 20. A DUNA, mint az emberi éghajlatalakító tevékenys kenységek mérséklıje és s elszenvedıje Mika János Eszterházy Károly Fıiskola, Eger Országos Meteorológiai Szolgálat Budapest, 2010. október 20. VÁZLAT A

Részletesebben

AZ ÁTLAGOS VÁROSI HİSZIGET

AZ ÁTLAGOS VÁROSI HİSZIGET SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEK AZ ÁTLAGOS VÁROSI HİSZIGET TERÜLETI SZERKEZETÉNEK MODELLEZÉSE ÉS A MODELL KITERJESZTÉSE BALÁZS BERNADETT TÉMAVEZETİ: DR.

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Mika János 1, Wantuchné Dobi Ildikó 2, Nagy Zoltán 2, Pajtókné Tari Ilona 1 1 Eszterházy Károly Főiskola, 2 Országos Meteorológiai Szolgálat,

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 8. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Minták alapján történő értékelések A statisztika foglalkozik. a tömegjelenségek vizsgálatával Bizonyos esetekben lehetetlen illetve célszerűtlen a teljes

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013

VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013 VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013 VÁZLAT Veszélyes és extrém jelenségek A veszélyes definíciója Az extrém és ritka

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom:

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom: Tantárgyi követelmények 2015-16 I. félév BSc: Kollokviummal záródó tárgy: Nappali tagozat: FDB1302, Éghajlattan II. jegymegajánló dolgozatok: 2015. október 20, december 8 kollokvium: 2016. január és február.

Részletesebben

Az UHI projekt eredményei. Dr. Ba ra n ka Györgyi

Az UHI projekt eredményei. Dr. Ba ra n ka Györgyi Az UHI projekt eredményei Dr. Ba ra n ka Györgyi Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu Vázlat 1. Az UHI projekt bemutatás 2. Főbb eredmények 3. Döntéstámogató rendszer 4. A hősziget-hatás

Részletesebben

Balatoni albedó(?)mérések

Balatoni albedó(?)mérések Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Budapest, 2012. augusztus 30-31 PE Georgikon Kar menyhart-l@georgikon.hu Eredeti célkitűzés Balaton albedójának napi és éves menete Albedó paraméterezése

Részletesebben

A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN

A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN Tóth Tamás Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék 4010 Debrecen, Pf. 13; E-mail: tomassch@freemail.hu Bevezetés Az energiatermelés

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén

Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén ELTE TTK, Környezettudományi Doktori Iskola, Doktori beszámoló 2010. június 7. Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Meteorológiai paraméterek hatása a zaj terjedésére Budaörsön az M7-es autópálya térségében

Meteorológiai paraméterek hatása a zaj terjedésére Budaörsön az M7-es autópálya térségében Meteorológiai paraméterek hatása a zaj terjedésére Budaörsön az M7-es autópálya térségében Készítette: Kádár Ildikó Környezettudomány szak Témavezető: Pávó Gyula, ELTE Atomfizikai Tanszék Konzulensek:

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

NÉHÁNY SZÓ SCIENTOMETRIÁRÓL

NÉHÁNY SZÓ SCIENTOMETRIÁRÓL NÉHÁNY SZÓ A SCIENTOMETRIÁRÓL Little science, big science by Derek J. de Solla Price Columbia University Press New York, London 1963, 1965, 1969 Kis tudomány- Nagy tudomány Derek de Solla Price Akadémiai

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

A jövőbeli hatások vizsgálatához felhasznált klímamodell-adatok Climate model data used for future impact studies Szépszó Gabriella

A jövőbeli hatások vizsgálatához felhasznált klímamodell-adatok Climate model data used for future impact studies Szépszó Gabriella A jövőbeli hatások vizsgálatához felhasznált klímamodell-adatok Climate model data used for future impact studies Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Hungarian Meteorological Service KRITéR

Részletesebben

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Dr Fodor Dezső PhD főiskolai docens Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar- Mérnöki Kar 2010 szept. 23-24 A napenergia

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok

A fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok A fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok Varjú Viktor (PhD) Tudományos munkatárs (MTA KRTK Regionális

Részletesebben

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG Budapest, 2008. április 17-20. A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. XXI. századra várható éghajlati

Részletesebben

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet

Részletesebben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,

Részletesebben

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A VÁROSI HŐSZIGET ÖSSZEFÜGGÉSEI

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A VÁROSI HŐSZIGET ÖSSZEFÜGGÉSEI A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A VÁROSI HŐSZIGET ÖSSZEFÜGGÉSEI Mika János Bevezetés Tanulmányunk Budapest példájából kiindulva járja körül a nagyváros éghajlati jellemzőit, valamint ezek kapcsolatát a klímaváltozással.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Példa a teljesen kifejlıdött éjszakai UHI

Példa a teljesen kifejlıdött éjszakai UHI Kapcsolat a lég- és felszínhımérséklet között városi környezetben Gál Tamás 1, Unger János 1, Rakonczai János 2, Mucsi László 2, Szatmári József 2, Tobak Zalán 2, Boudewijn van Leeuwen 2, Fiala Károly

Részletesebben

BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012

BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0912 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 19. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT 1. rész a) 1. Új-Guinea

Részletesebben

A RELATÍV LÉGNEDVESSÉG VÁROSI KERESZTMETSZET MENTI ÉJSZAKAI ELOSZLÁSÁNAK VIZSGÁLATA ESETTANULMÁNYOK SEGÍTSÉGÉVEL, SZEGEDEN

A RELATÍV LÉGNEDVESSÉG VÁROSI KERESZTMETSZET MENTI ÉJSZAKAI ELOSZLÁSÁNAK VIZSGÁLATA ESETTANULMÁNYOK SEGÍTSÉGÉVEL, SZEGEDEN A RELATÍV LÉGNEDVESSÉG VÁROSI KERESZTMETSZET MENTI ÉJSZAKAI ELOSZLÁSÁNAK VIZSGÁLATA ESETTANULMÁNYOK SEGÍTSÉGÉVEL, SZEGEDEN SÜMEGHY ZOLTÁN 77 BERTA ANDRÁS GULYÁS ÁGNES KISS ANDREA CASE STUDIES ON THE NOCTURNAL

Részletesebben

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE Hirsch Tamás Előrejelzési és Alkalmazott Meteorológiai Főosztály Országos Meteorológiai Szolgálat Pongrácz Rita Földrajz-

Részletesebben