Adóügyek. Tájékoztató Tiszasas Község Önkormányzata által bevezetett adónemekről

Átírás

1 Adóügyek Tel/Fax: 56/ , 56/ cím: Levelezési cím: 5474 Tiszasas, Rákóczi Ferenc utca 32. Ügyintéző: Czink Renáta Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 8:00-12:00 és 13:00-16:00 Kedd: 8:00-12:00 és 13:00-16:00 Szerda: 13:00-16:00 Csütörtök: Nincs ügyfélfogadás! Péntek: 8:00-12:00 Tájékoztató Tiszasas Község Önkormányzata által bevezetett adónemekről Gépjárműadó A belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjárművek, pótkocsik után gépjárműadót kell fizetni. Nem kell gépjárműadót fizetni a mezőgazdasági vontatók, lassú járművek, a lassú járművek pótkocsija, munkagépek, mézesházas gépjárművek, CD, CK, DT, OT és a Z betűjellel ellátott gépjárművek, az EU tagállamaiban nyilvántartott tehergépjárművek után január 1-től a törvény hatálya nem terjed ki a négykerekű segédmotoros kerékpárokra sem, így adófizetési kötelezettség sem keletkezik ezen gépjárművek után. A gépjármű adóztatása a közúti közlekedés szabályairól szóló évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartás (továbbiakban: hatósági nyilvántartás) alapján történik, a gépjárművet adóztatásra külön bejelenteni nem kell. Az adó alanya az a személy, aki a hatósági nyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Gépjármű értékesítéséről a fenti jogszabály alapján a területileg illetékes okmányirodán adásvételi szerződés bemutatásával kell bejelentést tenni legkésőbb az eladás évének utolsó napjáig.

2 Az év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Ezen gépjárművek adókötelezettsége a forgalomba helyezést követő hó első napjától áll fenn. Az adó alapja személygépjárművek esetén a kilowattban kifejezett teljesítmény. Tehergépjárművek és utánfutók esetében az adólap az önsúly raksúly felével növelt összege. Az adó mértéke 1. Személygépjárművek, motorkerékpárok esetén: Az adó mértékét a személyautók és motorkerékpárok esetében a teljesítmény és a gépjármű gyártási évétől eltelt idő határozza meg, a következők szerint: Adótétel január 1. és december 31. közötti időszakban: - a gyártás évében és az azt követő 3 naptári évben 300,- Ft/kilowatt, - a gyártási évet követő 4-7. naptári évben 260,- Ft/kilowatt, - a gyártási évet követő naptári évben 200,- Ft/kilowatt, - a gyártási évet követő naptári évben 160,- Ft/kilowatt, - a gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 120,- Ft/kilowatt. Adótétel január 1-től: - a gyártás évében és az azt követő 3 naptári évben 345,- Ft/kilowatt, - a gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300,- Ft/kilowatt, - a gyártási évet követő naptári évben 230,- Ft/kilowatt, - a gyártási évet követő naptári évben 185,- Ft/kilowatt, A gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140,- Ft/kilowatt.

3 2. Tehergépjárművek, pótkocsik stb. esetén: Az adó mértéke az autóbusz, nyerges vontató, lakó pótkocsi, pótkocsi (utánfutó) és tehergépjármű esetében a fent említett adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után december 31-ig 1.200,-Ft, január 1-től 1.380,-Ft. A légrugós, vagy azzal egyenértékű útkímélő tengellyel ellátott tehergépjárművek, pótkocsik, lakópótkocsik és buszok gépjárműadójából az adótétel növekedés mértéknek megfelelő kedvezmény adható. Így ezen gépjárművek adója továbbra is 1.200,- Ft minden megkezdett 100 kg után. A kedvezményt december 31-ig az adó alanyának kérelmeznie kellett január 1-től kezdődően a kedvezményre jogosító adatok szerepelnek a hatóági járműnyilvántartásban, így a kedvezmény automatikusan megállapításra kerül. Adómentesség: Kérelemre mentesül az adó alól egy darab 100 kw teljesítményt el nem érő személygépkocsi után (kivéve személy taxi) az a súlyos mozgáskorlátozott magánszemély, akinél a mozgáskorlátozottság foka a 7 pontot eléri vagy meghaladja, abban az esetben, ha a mozgáskorlátozott személy a gépjármű tulajdonosa és üzembentartója, vagy üzembentartója. Mentes továbbá a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú-, illetve a cselekvőképességet korlátozó/kizáró gondnokság alá helyezett súlyosan mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő január 1-től adómentesség csak ,- Ft erejéig adható, így az adóösszeg ,- Ft fölötti részét a mentességet élvező adóalanynak meg kell fizetnie. A mozgáskorlátozottság tényét június 30-ig I. fokú orvosi szakvéleménnyel, július 1-vel kezdődően pedig a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI.29.) kormányrendeletben, valamint az azt módosító 189/2011. (IX. 19.) és 331/2011. (XII.29.) kormányrendeletben meghatározott módon kell igazolni június 30-tól I. fokú orvosi szakvélemény alapján a gépjárműadó alól mozgáskorlátozotti mentesség nem adható. A mentesség tehát nem jár automatikusan, azt személyesen kell kérelmezniük mindazoknak, akik először veszik igénybe a kedvezményt, valamint azoknak is, akik gépjárművet cseréltek, és a jövőben az új gépjárműre szeretnék igénybe venni a mentességet. Ha a gépjárművet eltulajdonították, az eltulajdonítást követő hó első napjától szünetel az adókötelezettség, amennyiben ezt az eseményt a gépjármű tulajdonosa/üzembentartója a rendőrhatóság igazolásával alátámasztva az Adócsoportnál bejelenti. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, az eltulajdonítást követő év utolsó napján a gépjárműre az adókötelezettség megszűnik. Az adót az adóhatóság határozata alapján évi két egyenlő részletben (március 15-ig, illetve szeptember 15-ig) kell megfizetni csekken, vagy átutalással a számú gépjárműadó számlára.

4 Jogszabályi háttér: A adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény A gépjárműadóról szóló évi LXXXII. törvény A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) kormányrendelet. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) módosításáról szóló 189/2011. (IX. 19.) Egyes kormányrendeletek a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal összefüggő módosításáról szóló 331/2011. (XII. 29.) kormányrendelet. Helyi iparűzési adó *** Tiszasas Község Önkormányzatának illetékességi területén - a helyi iparűzési adó hatálya, az állandó jelleggel végzett vállalkozási tevékenység mellett, kiterjed a helyi adókról szóló évi C törvény 37 (2) bekezdés a) pontjában meghatározott (építőipari, valamint természeti erőforrás feltárására, kutatására irányuló) ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységre is, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Adó alanya a vállalkozó, és aki külön jogszabály alapján vállalkozónak minősül. (2008. január 1-től vállalkozónak minősül a 600 e Ft árbevételt meghaladó mezőgazdasági őstermelő is.) Az adó bevallása az adócsoport által biztosított nyomtatványon önbevallás és önadózás keretében történik. Állandó jelleggel végzett vállalkozási tevékenység esetén: Év közben kezdő adózónak a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül az erre rendszeresített formanyomtatványon kell bejelentkeznie a helyi iparűzési adó alá. Az éves bevallást az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani. Eddig a határidőig kell megfizetni az esetleges elszámolási különbözetet is.

5 A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak, a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítés összegéről - az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie, valamint ezzel egy időben a várható éves fizetendő adó összegére kiegészítenie a már megfizetett adóelőleg összegét. Az adókötelezettség a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg, amelyről az arra szolgáló nyomtatványon a megszűnést követő 30 napon belül záró bevallást kell benyújtani. Az adó mértéke: Az adóalap 1,5%-a. A vállalkozónak az adóelőleget két, az általa adóévet megelőző évről benyújtott bevallásban meghatározott részletekben az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig kell megfizetnie. Ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett vállalkozási tevékenység esetén: Az iparűzési tevékenységet ideiglenes jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles az adókötelezettség keletkezését bejelenteni az adóhatóságnál, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett vállalkozási tevékenység után fizetendő iparűzési adóról a vállalkozónak legkésőbb a tevékenység befejezése napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást benyújtani és az adót is ezen időpontig kell megfizetnie. Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. Az adót, a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. Az adó mértéke: - piaci és vásározó kiskereskedelem folytatása esetén: 1.000,-Ft - minden egyéb esetben: 5.000,-Ft/nap Magánszemélyek fizetési kötelezettségüket teljesíthetik csekken, vagy a számú helyi iparűzési adó számlára történő utalással.

6 Jogszabályi háttér: Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény Helyi adókról szóló évi C. törvény Tiszasas Község Önkormányzatának 14/2010 (XII.23.) számú rendelete *** Talajterhelési díj év július 1-től évente - talajterhelési díjat kell fizetnie annak a kibocsátónak, aki szennyvízcsatornával ellátott területen (utcában) lakik, és a háza előtt műszakilag rendelkezésre álló, kiépített szennyvízhálózatra nem csatlakozott rá (egyéb házi szennyvíztározót alkalmaz). Év közben történő rákötés esetén talajterhelési díjat a rákötés időpontjáig kell megfizetni, eddig az időpontig záró bevallást kell beadni. A rákötés tényét a vízművek által kiadott dokumentummal kell igazolni. Nem terheli a évre vonatkozó díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki március 31-ig az önkormányzati adóhatósághoz benyújtott írásbeli nyilatkozatában vállalja, hogy október hó 31. napjáig a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára ráköt. Továbbá, nem kell talajterhelési díjat bevallania és fizetnie annak a fogyasztónak, aki utcájában csatornahálózat nem áll rendelkezésre, valamint annak a fogyasztónak, aki háza előtt ugyan a csatornahálózat kiépült, de a rákötés műszaki okok miatt nem lehetséges. Erről a települési vízművektől kell igazolást hoznia a fogyasztónak. A talajterhelési díjról a bevallást az előző év fogyasztási adatai alapján önadózással kell teljesíteni. Bevallási határidő, a tárgyévet követő év március 31. A bevallásban kiszámolt talajterhelési díjat a bevallás benyújtásával egyidejűleg a bevallás benyújtási határidejéig kell megfizetni csekken vagy átutalással. Több fogyasztási hely esetén a bevallást külön-külön kell kitölteni és benyújtani. A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: Ft/m 3

7 Jogszabályi háttér: Környezetterhelésről szóló évi LXXXIX. törvény Tiszasas Község Önkormányzatának 15/2011 (XII.01.) számú önkormányzati rendelete a talajterhelési díj helyi szabályairól *** Építményadó Tiszasas Község Önkormányzata - felülvizsgálva a korábbi évek adózási gyakorlatát a helyi építményadóról szóló 15/2010. (XII.23.) önkormányzati rendelet módosításával egy jelentős, mintegy 15%-os építményadó csökkentésről döntött, mely szerint január 1-től 650 Ft/m 2 -ről 550 Ft/ m 2 -re csökkent az építményadó Tiszasason. Döntésünkkel a helyi gazdasági viszonyokhoz jobban igazodó, életszerűbb adóteher kialakítását valósítottuk meg, melytől a helyi ingatlanpiac élénkülését, illetve az építményadó befolyási arányának emelkedését várjuk. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő valamennyi olyan építmény, amelyet üdülési célra használnak. Az adókötelezettség kiterjed az építmény valamennyi helyiségére. Az adó alapja: az építmény m 2 -ben számított hasznos alapterülete Az adó alanya: az, aki az év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Az adókötelezettség a tulajdonjog megszerzését követően keletkezik. A bevallást bevallási nyomtatványon, önbevallással kell megtenni legkésőbb a változást (vásárlás, eladás stb.) követő év január 15-ig. Az adót csekken, vagy átutalással évi két egyenlő részletben kell megfizetni a számú építményadó számlára Az I. félévi adó megfizetésének határideje március 15., a II. félévi adó megfizetésének határideje szeptember 15.

8 (1) Mentes az építményadó alól: a) A szükséglakás b) Komfort nélküli lakás alapterületből 100 m 2 c) A szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség d) A költségvetési szerv, valamint az egyház tulajdonában álló építmény e) A lakáshoz és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek, úgymint tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince f) Az ingatlan nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület, vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület, feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. g) Tiszasasi székhelyű egyéni vagy társas vállalkozás tulajdonában lévő épület vagy épület együttes, amennyiben az épületben vagy épületegyüttesben vállalkozási tevékenységet folytat. h) A lakás vagy üdülőépület, az esetben, ha a lakást vagy üdülőépületet a tulajdonos (tulajdonosok) az adóévet megelőző teljes évben a lakcímnyilvántartás szerint tiszasasi állandó lakosként birtokolta (birtokolták). Több tulajdonos esetén az adómentesség csak azon tulajdonost illeti meg, aki az előző mondatban rögzített feltételnek megfelel. i) A h) pont szerinti tulajdonosok második és további lakás vagy üdülőépülete. Jogszabályi háttér: Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény Helyi adókról szóló évi C. törvény II. fejezet

9 Az Adócsoport hatáskörébe tartozó ügyek általános leírása Adóigazolás kiállítása (pályázatokhoz, hitelfelvételhez, cégbírósági eljáráshoz, 1% kifizetéséhez, stb.) Az adóhatóság adóigazolást az adózó kérelmére állít ki. Az igazolást a nyilvántartásban szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, jogszabályban előírt adattartalommal állítja ki. Nullás adóigazolás csak akkor adható ki, ha az adóigazolás jogosultjának adó-, bírság-, késedelmi pótlék- és egyéb Tiszasas Község Önkormányzatának adó-nyilvántartási rendszerében nyilvántartott tartozása nincs, behajthatatlanság címén törölt, de el nem évült adótartozása nem volt, illetve az adóigazolás kiállításának napján valamennyi adónemre vonatkozó bevallási és adófizetési kötelezettségének eleget tett. Adóigazolás kiállításához szükséges: - kérelem benyújtása, - államigazgatási illeték megfizetése, - képviselet esetén aláírási címpéldány és/vagy meghatalmazás, illetve a képviselő/meghatalmazott személyes okmányai. Az adóigazolás illetéke 3.000,- Ft/db. Az illeték az igazolás kiadása előtt fizetendő csekken, vagy átutalással a számú államigazgatási illeték számlára. A befizetést igazoló csekkszelvényt, vagy átutalás teljesítését igazoló okmányt kérjük a kérelem mellé csatolni. Csekk személyesen az adócsoportnál igényelhető. Kapcsolódó jogszabályok: Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény Az illetékekről szóló évi XCII. törvény ***

10 Méltányossági kérelem adóügyekben (fizetéskönnyítés, adómérséklés) Fizetéshalasztás, részletfizetés az adózó és a mögöttes felelős kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető, ha a fizetési nehézség - a kérelmezőnek nem róható fel, annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, - magánszemély adózó igazolja, hogy az adó egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent, - a tartozás átmeneti jellegű, tehát a későbbi megfizetés valószínűsíthető. Beszedett helyi adóra nem engedélyezhető fizetéshalasztás, részletfizetés. Adómérséklés: az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Az adóhatóság magánszemély kivételével, más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti. Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet esetében - kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Méltányossági kérelem elbírálásához szükséges dokumentumok: Magánszemély esetében: kérelem, anyagi helyzetre vonatkozó adatlap, jövedelemigazolás, a kérelem beadását megelőző 3 hónapra vonatkozó közüzemi számlák, a kiadások igazolásához. Egyéni vállalkozók esetében: kérelem, anyagi helyzetre vonatkozó adatlap, jövedelemigazolás, adatlap melléklete, az egyéni vállalkozás pénzügyi helyzetének igazolásához.

11 Jogi személyek esetében: kérelem, pénzügyi helyzetre vonatkozó adatlap, a tárgyévet megelőző időszakra vonatkozó mérleg és eredmény-kimutatás, valamint az aktuális időszak (a kérelem benyújtásának évét bemutató, három hónapnál nem régebbi) mérleg és eredmény-kimutatás (az időszak megjelölésével). A kérelem illetéke: 3.000,- Ft. Amennyiben egy beadványban több kérelem kerül beadásra, akkor az illetéket kérelmenként kell megfizetni. Az illeték csekken, vagy a számlaszámra történő átutalással is megfizethető. Csekk az adócsoportnál személyesen igényelhető. Jogszabályi háttér: Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény Az illetékekről szóló évi XCII. törvény