Bevezetés Adobe Photoshop

Átírás

1

2 Bevezetés Az utóbbi években az általában véve vett grafika területén kiemelkedő szerephez jutott a digitális grafika. A digitális grafika olyan feladatokat képes ma ellátni, amit mindezidáig a szakemberek manuálisan oldottak meg; gyakorlatilag ma már minden visszavezethető a számítógép-használatra, hiszen számítógép segítségével minden sokkal gyorsabban, egyszerűbben és legtöbbször sokkal eredményesebben végrehajtható. A szerkesztői munkákban grafikai programokat főként képek, illusztrációk szerkesztésére és azok beszúrásakor alkalmazzák, illetve címek, képes újságok tördelésekor. Az ipari tervezésben rögtön a számítógépen létrehozott tervezetből indulnak ki és az arra alkalmas berendezéseken keresztül jutnak el a termék végleges formájához. A multimédia tágas világában pedig mindig újabb és újabb grafikai megoldásokat keresnek az Internetes és cdrom-os publikációk számára. Az Adobe Photoshop a piacon található egyik leghatékonyabb program, mellyel képeket digitális formában tudunk feldolgozni. A feldolgozás mindenekelőtt képszerkesztést, képoptimalizálást, grafikai készítést jelent papírra történő nyomtatás vagy monitoron történő megjelenítés céljából. Az CS4-s verzióban található frissítéseknek köszönhetően a programmal olyan grafikai megoldásokat hozhatunk létre Internetes oldalakhoz, mint a háttér vagy a textures, képgalériák. Végül pedig a szűrők és egyéb opciók széles skálájának köszönhetően, melyek révén gyakorlatilag végtelenszámú, sokszor egészen elképzelhetetlen speciális hatást tudunk létrehozni, a program tág teret nyújt a "kísérletezés"

3 számára is, legyen az a kísérletező egyén egy kezdő, aki még csak most kostól bele a kreativitás eme formájába, vagy igazi "digitális művész". Tankönyvünk célja az, hogy bevezessen bennünket a digitális grafika világába és hogy megismertesse a Photoshop alaptechnikáinak megértéséhez szükséges elemeket. A későbbiekben a felhasználó feladata lesz az, hogy ügyesen használja fel az itt olvasott tanácsokat és tippeket, melyek segítségével igazán személyes és néha teljesen új dolgokat tud majd létrehozni.

4

5 A digitális képkidolgozás alapjai Az Adobe Photoshop utolsó verzióiban többek közt megpróbálták a termék felhasználhatóságát a lehető legegyszerűbbre szorítani úgy, hogy a felhasználó gyorsan hozzáférhessen a különböző rajz- és képszerkesztő eszközökhöz. A felhasználói felület mindig újabb és funkcionálisabb formában jelenik meg és a felhasználónak lehetősége van arra, hogy saját preferenciái szerint végezze el annak testre-szabását. Mindenesetre a legegyszerűbbnek tűnő eszköz is tartogathat kellemetlen meglepetéseket azon felhasználók számára, akik nem rendelkeznek minimális ismerettel sem, a képek digitális kidolgozásáról és nyomtatásáról. A témák gyors áttekintésével ilyen ismeretbeli hézagokat próbál pótolni ez a fejezet. Képek és grafikai formátumok A grafika az a terület, ami a szoftveralkalmazásokban érte el a legnagyobb fejlődést. Ennek a fejlődésnek a jó része az ezzel párhuzamosan fejlődő hardver oldalnak köszönhető, ami a jelenleg piacon található "kisebb" gépeken is lehetővé teszi a képek hatékony feldolgozását, amelyek már a professzionális világ igényeinek is megfelelnek. Azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy egészen a közelmúltig a munkafolyamatokat kézzel vagy elektronikus úton végezték az arra kidolgozott eszközökkel, és ha

6 ugyanezeket a munkákat a ma piacon lévő általánosan elterjedt programokkal készítenénk el, gyakran nem is érnénk el velük olyan jó eredményt. A számítógépes grafika kezd olyan területeket is meghódítani, amelyek eddig a "hagyományos" technikák területei voltak: a reklámét és a képszerkesztését. BITMAP KÉPEK Egy bitmap kép (szó szerint pontmátrixot jelent) olyan különböző színű pontocskák halmaza, melyek aztán egy egész oldalt kitöltenek. Például ha kellőképpen felnagyítjuk egy egyenes vonal bitmap képét, láthatjuk, hogy nem más, mint egy sok, egymás mellett lévő kis pontból álló terület. Az alakzatot leíró pontok száma a szóban forgó objektum méretétől és vastagságától függ. Habár a bitmap típusú képeket elsősorban képszerkesztéskor használják (ahol is gyakorlatilag ez az egyetlen szerkesztési mód, ami a rendelkezésünkre áll), a szabad kézi rajzolásban is léteznek bitmap képek létrehozására alkalmas programok. Olyan programokról van szó, melyek értékük megőrzése mellet professzionális területeken is igen gyorsan elterjedtek. Tipikus példa erre a Windows Paint programja.

7 Egy vektorkép nem színes ponthalmazként kerül eltárolásra, hanem speciális pontok, úgynevezett csomópontok és egy sor matematikai szabály meghatározásán keresztül, melyek aztán az objektum geometriai megjelenítését eredményezik. Egy vektorképet matematikai függvények határoznak meg, és könnyedén módosíthatjuk őket, változtathatjuk meg méretüket, illetve részben vagy teljesen elforgathatjuk őket. Ezért a szabadkézi képek szerkesztéséhez szükséges eszközök egyre inkább a vektorképek típusa felé közelítenek. Személyi számítógépen futó leghatékonyabb és legismertebb vektoros képszerkesztő program kétségtelenül a CorelDRAW. 1. ábra Egy tipikus bitmap kép Viszont a bitmap képek szerkesztésére legalkalmasabb, PC-n futó program kétségtelenül az Adobe Photoshop. VEKTORKÉP

8 2. ábra Példa a vektorképre A fájlok mérete (Pontok-Pixel-Bit-Byte) A nyomtató berendezések nem alkalmasak arra, hogy valósághű színes, vagy fekete-fehér képeket nyomtassanak, hanem a képeket egy sor olyan "ponttá" alakítják, melyek mérete változó lehet és amelyeket ha kinyomtatunk olyan hatást keltenek, mintha egy sor különböző színárnyalatot megjelenítő egységes egészet képeznének. Egy kép, legyen szó fényképről vagy rajzról, meghatározott számú színes kis négyzetből áll (bár különböző felületeken ez a forma eltérhet). A PIXEL-ek -mely kifejezés az angol picture element szavak összeolvadásából keletkezett és ami képelemet jelent- egy bitmap kép legkisebb alkotóelemei.

9 Természetesen minél nagyobb a pixelszám, annál nagyobb felbontású, vagyis annál élesebb lesz a kép. Egy kép leírásához a pixelekhez egy BIT-ben meghatározott számot társítunk (a bit a binary digit rövidített formája, mely 1-esek vagy 0-ák által jelölt bináris összeg, mely a digitális információ alapegysége) és minden képhez egy file méretet rendelünk hozzá, amit viszont BYTE-ban mérünk (ez nyolc bit egysége, ami egy kinyomtatott szövegben egy karakternek felel meg. Ennek többszöröse a KB (kilobyte) és a MB (megabyte)). A képet tehát egy megadott pixel- és egy relatív bit szám határoz meg. Rendszerint minden pixelt 1 bit ír le fekete-fehérben, 8 bit a szürkeárnyalatokban és 24 a színes képekben. Egy kép elektronikus megfelelője pont ellenkezőleg, mint ahogyan az a szöveges file-oknál van elég nagy területet foglal el. A bitmap képeket a létrehozás módjától függetlenül egy sor olyan tulajdonság jellemez, amelyek főleg a felbontásra (a vízszintes és függőleges pixelek száma), a mélységre (a kép egyes képeire vonatkozó információs bitszám és a rendelkezésre álló színek száma) és a formátumra (TIF, JPG, BMP PCX, PNG...) vonatkoznak A legegyszerűbb eset az egyszínű kép (fekete-fehér), mint például egy szkennerrel letapogatott márkajelzés. Ebben az esetben általában nem szokott semmilyen probléma lenni: azért, hogy a kép megfelelő felbontással kerüljön

10 a rendszerbe, egyáltalán nem lesz nehéz a nyomtatás fázisában jó felbontást elérni legyen szó lézernyomtatóról. Ennél már sokkal összetettebb a különböző szürkeárnyalatokból álló kép. Egy nyomtató nem képes szürkeárnyalatokat előállítani, hanem csak több-kevesebb sűrűségű hálókkal modellezni. Ebben az esetben a nyomtatás problémája abban áll, hogy mindenekelőtt egy jó eredeti példányt kell létrehozni, ami persze nem kis feladat. A színes képeknél a méretek és a problémák exponenciálisan nőnek. A színes képekkel való munka már a professzionális nyomtatás világába vezet bennünket és a négyszínnyomásos filmek kezelésének problémája is felmerül. Színleíró modellek A fény, különböző hosszúságú hullámokból áll és az emberi szem ezeket különböző színekként érzékeli (a piros a leghosszabb és a lila a legrövidebb hullám). Az Adobe Photoshop-ban különböző módszerek állnak a rendelkezésünkre a színek meghatározására. Ezeket különböző igényeink szerint alkalmazhatjuk rajzokhoz, illusztrációkhoz: RGB, CMYK, HSB és az L*a*B Szín módozat.

11 AZ RGB MODELL A látható spektrum nagy részét három különböző színes fény különböző arányú és intenzitású keverékéből elő tudjuk állítani. Ezek az összetevők a három alapszín: a piros, a zöld és a kék. Az RGB rövidítés pontosan ezeknek a színeknek az angol megfelelőjének kezdőbetűiből származik: Red, Green, Blue. Ha kettesével egymásra helyezzük a három alapszínt különböző variációkban, megkapjuk a másodlagos színeket: a ciánkéket (búzavirágkéket), a kárminpirosat és a sárgát (ezeket a színeket használja a CMYK modell is a színes nyomtatási eljárás négyszínnyomásához). Minthogy az alapszíneknek mindnek össze kell keveredniük egymással, hogy megkapjuk a fehéret, épp ezért kiegészítő színeknek is nevezzük őket. Ha összekeverjük a pirosat, a zöldet és a kéket akkor fehér színt kapunk. Ekkor a látható spektrumban lévő összes fény visszaverődik a szemünkbe. 3. ábra A monitor minden egyes pixelének színét a három színsugár (RGB) hozza létre

12 A kiegészítő színeket melyeket az RGM modell hoz létre, megvilágításnál, videóknál, filmfelvevőknél és monitoroknál használják. A monitor például úgy állítja elő a színt, hogy piros, kék és zöld foszforeszkáló anyagon keresztül bocsátja ki a fényt. A CMYK MODELL Míg az RGB modell színképzése fényforrásfüggő, addig a CMYK modell a szín papíron történő fényelnyelési minőségén alapul. Amikor a fehér fény átlátszó festéket ér, a spektrum egy része elnyelődik. Az el nem nyelt szín visszaverődik az emberi szembe. Elméletileg a tiszta színek, a ciánkék (C), a kárminpiros (M) és a sárga (Y) együttese elnyeli a teljes színt, és feketét hoz létre. Éppen ezért kivonó színeknek is nevezzük őket. Viszont mivel egy nyomdafesték sem teljesen tiszta, ez a három tinta valójában egy nagyon piszkos feketét hoz létre, ami sokszor inkább sötétbarnának látszik. Éppen ezért a nyomtatási szakaszban egy negyedik színt, a feketét (K) is bevonják. (A színek betűjelölései az angol megfelelőjük kezdőbetűiből állnak. A fekete esetén azért a K betűt használják, nehogy összekeverhető legyen a kékkel, aminek B a jelölése a blue szóból).

13 4. ábra A négyszínnyomásos nyomtatás négy filmje A kívánt színnek ezekből a festékekből történő előállítását négyszínnyomásnak hívjuk. A kiegészítő (RGB) és a kivonó színek (CMYK) komplementer színek. Minden egyes kivonó színpár kiegészítő színt hoz létre. A HSB MODELL A HSB modell az ember színérzékelésén alapul. A HSB modellben minden szín három fő tulajdonság alapján kerül leírásra:

14 Tonalitás (Hue), ami a tárgyon keresztülhatolt vagy visszavert fényhullám hossza. A tonalitást általában a szín neve jelöli, mint például vörös, narancssárga vagy zöld. A tonalitást a standard színkorongon való elhelyezkedése szerint számoljuk ki és 0 -tól 360 -ig terjedő fokokban fejezzük ki. Telítettség (Saturation), vagyis a szín ereje vagy tisztasága. A telítettség a tonalitáshoz képest a szürke mennyiségét fejezi ki és százalékban számoljuk ki 0 százaléktól (szürke) 100 százalékig (ami a teljes telítettség). A standard színkorongon a telítettség a korong szélei felé haladva nő, míg a közepe felé haladva csökken. 5. ábra A HSB modell tipikus színkorongja Fényerő (Brightness): a szín relatív fényességét vagy sötétségét fejezi ki és általában százalékban mérjük 0 százaléktól (ami a fekete) 100 százalékig (ami pedig a fehér).

15 AZ L*a*b MODELL Az L*a*b színmodell az 1931-ben a Commission Internationale d'eclairage (CIE) által javasolt eredeti színmodellen alapul, ami a színmérés nemzetközi standardja ban a modellt átnevezték CIE L*a*b-nek. Az L*a*b modell átlépi a különböző monitorok és nyomtatók használatából eredő színelőállítás sokféleségének problémáját. Az L*a*b szín független a kimeneti berendezéstől, vagyis egy attól független, állandó színt hoz létre. Az L*a*b szín fényerőből (L) és két színkomponensből áll: az a komponensből, ami a zöldtől a pirosig tart és a b komponensből, ami a kéktől a sárgáig tart. A fényerő komponens (L) 0 és 100 közötti értéken állhat. Az a komponens (zöld-piros tengely) és a b komponens (kék-sárga tengely) +120 és -120 közötti értéken állhatnak. Az L*a*b módszert elsősorban akkor alkalmazzuk, ha Photo CD típusú képekkel dolgozunk, vagy pedig egy képnek független módon kívánjuk módosítani a színés fényértékét. Az L*a*b szín módszert képek rendszerek közti átviteléhez illetve PostScript Level 2 nyomtatókhoz javasoljuk. Ha L*a*b képeket hagyományos PostScript periférián akarunk kinyomtatni, előbb CMYK-be kell konvertálnunk őket.

16 Az L*a*b Színmód a színek vizuális érzékelésén alapszik, ami a CIE által rögzített standardokon keresztül minden színhez egy értéket rendel hozzá. Ezek a standardok határozzák meg matematikailag a különböző színeket úgy, hogy egymástól jól megkülönböztethetőek legyenek. Az L*a*b szín nem változik sem akkor, amikor monitoron jelenítődik meg, sem pedig akkor, amikor kinyomtatják. A szín RGB színmódban egy színes képet pixelenként 24 bit ír le és három 8 bites képből áll. Egy pirosból, egy zöldből és egy kékből. Ezek egymásra nyomásával érhető el a teljes színspektrum. Az RGB szín a monitor által megjelenített mód és leginkább multimédiás termékek, Internetes oldalak és videojátékok létrehozására használják. RGB formátumban viszont nem tudunk professzionális képeket nyomtatni. A CMYK színmódot használjuk általában a színes képek négyszínnyomásos kidolgozására. A különböző nyomdai eljárások során a ciánkéket, a kárminpirosat, a sárgát és a feketét használják fel a teljes színskála kinyomtatására. A HSB mód egyszerűen csak egy másik színleírási módszer monitorok részére. A szín alapvető tulajdonságai ebben az esetben a tonalitás, ami a színnek a spektrumon való elhelyezkedését jelöli, a telítettség, ami viszont a hozzáadott fehér és fekete mennyiségének függvényében a szín intenzitását adja meg és végül a fényerő, ami magának a színnek a világosságát vagy sötétségét határozza meg.

17 Három csatornája van: egy a fényerőnek, kettő pedig gyakorlatilag a színt szabályozza. Végül létezik a Színskála mód, amit azért hoztak létre, hogy korlátozzák egy kép megjelenítésében a színek számát és hogy jelentősen lecsökkentsék a file méreteket. Ezt a módot általában multimédiás animációk képernyőn történő megjelenítésére, valamint nem túl összetett Internetes oldalak létrehozására használják. Ezekben az esetekben a kép relatív minőségromlását a gyors letöltési idő kompenzálja még a kevésbé "hatékony" gépek esetén is. Képek felbontása Ahhoz, hogy megértsük az egyik legnehezebben megérthető fogalmat, a képek felbontását, emlékezzünk rá, hogy ez valójában nem más, mint egy mód, ahogyan egy kép különálló egységekből (pixelekből) felépül s ezek az egységek olyan kicsi méretűek, hogy szabad szemmel az összességük egy képet ad ki. Háromféle felbontás létezik és bár hüvelykpontokban mérik őket (DPI - Dot per. Inch), mindegyikük saját mértékegységet jelöl. A hüvelykpixel (PPI) egységet elektronikai képek és szkennerrel letapogatott képek esetén használjuk. A hüvelykvonal (LPI) egység azoknak a pontsoroknak a számát jelöli, melyek a nyomtatott képeket alkotják. Minél több a pontsor, annál nagyobb lesz a képélesség.

18 A hüvelykpont (DPI) egység azoknak a pontoknak a mennyiségét jelöli (melyek maguk is számos kis pontocskából, ún. spot-okból állnak), amelyek a rajzvonalakat, a betűket és a szín- illetve szürke szinteken a képeket alkotják. 6. ábra Ugyanaz a kép 75 dpi-vel és 600 dpi-vel. A monitoron történő megjelenítéskor nem látható különbség teljesen egyértelművé válik, ha kinyomtatjuk a képet.

19 A képminőség Egy kép minőségét nagyon sok tényező befolyásolja és mi is nagyon sokféleképpen változtathatunk rajta. A következőkben röviden bemutatjuk azokat a szempontokat, amelyek fontos szerepet játszanak egy nyomtatott kép minőségénél. LÉNYEGES AZ EREDETI KÉP MINŐSÉGE IS Az eredeti kép minősége nagyon sokat számít, s bár Adobe Photoshop-al tökéletesíthetünk a képen, ha szükséges, azért az eredeti kép minősége a beavatkozás szintjén is korlátokat tud emelni. A MONITOR FELBONTÁSA A monitorok a képektől eltérően saját felbontással rendelkeznek, ami jelenleg 1600x1200 pixeles értékre van hitelesítve. Még ha a monitor felbontásán nem is tudunk változtatni, az Adobe Photoshop a kép bármilyen felbontását pontosan meg tudja határozni. A nyomtatott kép minőségét a monitor felbontása rendszerint nem befolyásolja. A felbontás mindenesetre kiemelkedő fontosságú a videojátékok és a multimédiás munkák élvezhetőségét illetően.

20 KÁRTYA A MONITOR HITELESÍTÉSÉHEZ Monitor hitelesítésén azokat a szabályozó folyamatokat értjük, amelyek célja, hogy a nyomtatott és a megjelenített változat között egy állandó, újra megismételhető szín standardot hozzunk létre. Mielőtt azonban bemutatnánk a hitelesítés rendszerét, ne feledjük, hogy a monitor RGB megjelenítési módon alapul és akkora mennyiségű szín előállítására képes (körülbelül 16 millióra), amit a CMYK módban működő nyomtatók nem képesek hűen reprodukálni. Éppen ezért a monitor hitelesítése előtt alaposan ismernünk kell a különböző módozatokat, hogy aztán felismerjük a videón a kinyomtatott színeket. Az a monitor, ami 8 bites színt jelenít meg, 256 szín előállítására képes, ami bár lehetővé teszi a kép teljes megjelenítését, viszont az nem lesz túl jó minőségű. Ellenben egy 24 bites monitor minden egyes RGB csatornán képes 256 színt megjeleníteni, ami azt jelenti, hogy összesen mintegy 17 millió szín megjelenítésére képes (256x256x256= ). KÉPEK RÖGZÍTÉSÉRE ALKALMAS KÉSZÜLÉKEK Ha képszerkesztésbe szeretnénk belefogni, nem árt, ha a számítógép memóriájában rendelkezésre áll a kép egy másolata. Képek rögzítésére leggyakrabban használt eszközök a televíziós jeleket felfogó kártya, a digitális kamerák, stb... A személyi számítógépet használók körében a szkenner a legelterjedtebb berendezés. Ennek az eszköznek a segítségével mindenfele képet beolvastathatunk és rögzíthetünk, legyen szó papíron lévő képről, vagy diafilmről (már ameny-

21 nyiben rendelkezik az átlátszóságot kezelő modullal) hogy aztán szabadon dolgozzunk rajta és ki is nyomtathassuk. 7. ábra A legújabb generációs sík szkenner A szkenner digitális jelekké alakítja át a képet, illetve soksok kis pontra, pixelre osztja fel azt. Ezután a pixelek fogják hordozni a szín- és fényerősségi tulajdonságokat. Egy szkenner felbontása DPI-ben van kifejezve, melyek a maximális és minimális beolvasott pontszámot jelölik egy kép vonalhüvelykjeiként mind hardver, mind pedig szoftver oldalról. A ma piacon lévő modellek közti különbség (az árukon és az általuk kínált lehetőségeken túl) a letapogatandó kép méretében, az elérhető minőségben, a szkennelés gyorsaságában és a színek, illetve szürkék mennyiségében áll. Ezenkívül egy szkenner lehet kézi, vagy sík felületű, színes, vagy fekete-fehér.

22 A szkennerek pontokként olvassák be a képeket és felbontóképességük egyedül az eredeti kópiát megvilágító optikai berendezéstől függ, amelyről a visszavert fényeket egy sor szenzorba, ún. CCD-be (Charge Coupled Device) szállítja át. A színes szkennerek minden alapszínhez rendelkeznek egy szenzorral, így maga a szkennelés egy lépésben valósul meg. A forgalomban lévő szkennerek többsége 600*1200 dpi felbontásúak és színmélységük 24 és 30 bit közt mozog (léteznek azonban 36 bites szkennerek is, ezek körülbelül 68 milliárd színt képesek felismerni). A szkennerek eme két tulajdonságát "digitalizációs minőség"-nek hívjuk és egyetlen értékben egyesülnek. A karakterek felismeréséhez és tárolásához a szkennerrel együtt gyakran egy szoftver is a rendelkezésünkre áll, az OCR (Optical Character Recognition), ami felismeri a karaktereket, hogy aztán azok módosíthatóak legyenek. Színkorrekció Adobe Photoshop-al a minél jobb végeredmény elérése érdekében megváltoztathatjuk a kép különböző tulajdonságait, különválaszthatjuk a három fő színt és a feketét, megváltoztathatjuk egy kép pixeleinek színét, beleértve a fényerőt, a kontrasztot, a tonalitást, a telítettséget, valamint közbenső szürkéket. Ezek a folyamatok lehetővé teszik, hogy még a kép kinyomtatása előtt, a készítés fázisában megnézzük az effektek előzetes képét és az egyes csatornák különválasztását (a csatornák a kép alapvető összetevői és maximum 16-ot engedélyez).

23 A nyomtatók működésének alapjai A LÉZERNYOMTATÓK A professzionális alkalmazások legkézenfekvőbb és legegyszerűbb berendezése a lézernyomtató. A lézernyomtató előnyei egyértelműek. A végfelhasználó maga irányíthatja a kiadvány elkészítésének teljes folyamatát a megtervezéstől a nyomtatásig és bármikor módosíthat munkáján a kívánt hatás elérése érdekében. 8. ábra A lézeres nyomtatás gazdaságos és minősége számos kiadvány színvonalas létrehozásához elegendő (az olcsóbb nyomtatók 600 dpi körüliek).

24 A lézernyomtatóval elérhető mátrixok ívpapírokból állnak, de a magasabb színvonalú levonatokhoz filmet használnak. A lézernyomtatóval történő nyomtatás nem igényel sem különösebb ismereteket, sem pedig különösebb beállításokat: gyakorlatilag mindenki számára hozzáférhető. Még csak egy speciális típusú nyomtató sem kell és az oldalt leíró nyelvnek sem kell a rendelkezésünkre állnia (még ha ez utóbbi megléte esetenként előnyös lenne). S végül, a nagyobb csomagok által kínált lehetőség, a file-ra nyomtatás, ami lehetővé teszi, azt is, hogy már nyomtatási formátumban mentsük el a teljes kiadványt és ezzel lehetőségünk nyílik arra, hogy bármikor kinyomtathassuk azt, még ha a program, amivel készítettük nem is áll a rendelkezésünkre. Természetesen azonban a nyomtató típusának meg kell felelnie azzal, amit a file-ra nyomtatás készítésekor kijelöltünk. A FÉNYNYOMÁS Ha igazán profi munkát szeretnénk kiadni a kezünkből a fénynyomást kell alkalmaznunk. Ezt általában külső, fényszedőműhelyek végzik. Ebben az esetben olyan problémák merülhetnek fel, mint például hogy a fényszedő műhely milyen hardver és szoftver berendezésekkel rendelkezik. Amennyiben a fényszedő műhely rendelkezik az alkalmazással, amelyikben a munka elkészült és persze a megfelelő betűkészlettel a rendszer ugyanúgy tekinti a fénynyomást, mint bármilyen más nyomtatót. Ha viszont a műhelynek nincs meg a program, vagy még rosszabb esetben egy teljesen más munkakörnyezetben

25 működik, akkor a PostScrip nyelvezetre vagy kiváló minőségű cserefile formátumra kell hagyatkoznunk, mint amilyen a fényképek tiff formátuma. Még ha elvileg a PostScrip standard is, a valóságban az esetek túlnyomó többségében csak akkor érünk el valóban jó végeredményt, ha fénynyomással csiszolunk munkánkon 9. ábra Az igazán nagy mennyiségben történő nyomtatáshoz használt rotációs gép egy része Még jobban össze kell hangolni a munkát a műhely és a felhasználó között, ha színes kiadványokról van szó. Az ezzel kapcsolatos problémákról a későbbiekben fogunk szót ejteni. Nem elhanyagolható az sem, hogy milyen módon kerül sor a kiadványt alkotó file-ok átvitelére. Egy fénynyomásos nyomtatásra alkalmas képeket tartalmazó kiadvány gyakran több tíz Mb helyet foglal el és itt válik fontossá, hogy könnyen átvihető tömegtárral rendelkezzünk. Ezek közül a legelterjedtebbek a SyQuest

26 patronok, melyek általában 270 Mb újraírható információ befogadására alkalmasak, illetve PenDrive-ok, melyek 8-16 Gb információt képesek tárolni (s mára már a memóriatárak egyik standardjává is váltak). A SZÍNES NYOMTATÁS Színes kiadvány készítésekor természetes igényünk, hogy a nyomtatott változatban többé-kevésbé azokat a színeket lássuk viszont, amelyeket előre megterveztünk, illetve azokat, amiket a monitoron látunk. A színek pontos megegyezése a legnagyobb probléma, amivel a nyomtatásnak szembe kell néznie. Célunk eléréséhez három dologra van szükségünk: a szín alapvető ismeretére és arra, hogy a különböző berendezéseken miként kerül megjelenítésre illetve nyomtatásra a fénynyomásos nyomtatási eljárás alapos ismerete folyamatos és hatékony kapcsolattartás a nyomdásszal, illetve a fényszedő műhellyel Kezdjük a szín leírásával. Az emberi érzékelés oldaláról megközelítve három tulajdonság alapján írhatjuk le a színt (ezeket a HSB modellnél már tárgyaltuk és most csak röviden fogjuk összefoglalni): Tonalitás: ez gyakorlatilag összefoglalható a narancssárga, a piros és a zöld szín nevével. Fényerősség: azt jelzi, hogy a kontraszt világos-e vagy sötét. Más szóval, hogy a fehérhez, vagy a feketéhez közelít-e jobban. A Telítettség: ez a Tonalitás élénkségére vagy halványságára utal.

27 Az, hogy a színnek ezen tulajdonságait hogyan érzékeljük, nagyon sok környezeti tényezőtől függ, úgy mint fényviszonyok, vagy a különböző színek közelsége. Szem előtt kell tartanunk azt is, hogy amikor a színek a monitorról a nyomdai prés alá kerülnek, gyakorlatilag az egyik megjelenítési módból a másikba lesznek átkonvertálva. Természetesen nem lehet ugyanazt a színt produkálni papíron, mint képernyőn. Amikor nyomdai kiadványokat tervezünk, már előre a nyomdafestékes változatra kell gondolnunk és nem arra, ami a monitoron látható. A monitorokon általában sokkal több szín jeleníthető meg, mint amennyi kinyomtatható. A nyomdásszal való szoros együttműködés aki a nyomdai gép legnagyobb ismerője - a leggyakorlottabb felhasználókat is nagymértékben segítheti. A legjobb tanács, amit annak adhatunk, aki fénynyomásos nyomtatással szeretné elkészíteni kiadványát (főleg ha rendszeresen megjelenő kiadványról van szó), az az, hogy mihelyt kész van a tervekkel, beszéljen egy nyomdásszal és egy fényszedő műhellyel. Így már az elején segítséget kapunk az adatok kódolásának és értelmezésének problémáiban. Erre azért is van szükség, mert mint azt már említettük, a különböző eszközök különböző módon bánnak a fénnyel. A monitor összeadó RGM módban működik, vagyis fénynyalábokat közvetít három frekvenciasávon és úgy egyesíti azokat, hogy mi különböző színekként érzékeljük őket. A nyomtatás a kivonó CMY+K módozatot használja, ami gyakorlatilag szűrőkön keresztül a fehér fényből néhány színspektrumot kivon, hogy aztán az így elért hatást továbbvetítse és megkapjuk a kívánt színt.

28 Összeadó mód (videó technológia) A természetben meglévő színtartomány modellezésére a fehér fény következő három hullámhosszának különböző intenzitásait kombinálhatjuk: a pirosét, a zöldét és a kékét (RGB). A pirosat, a zöldet és a kéket tehát összeadó alapszíneknek nevezzük. Ha 100% pirosat, zöldet és kéket keverünk össze, az érzékelt szín a fehér lesz. Ha az összeadó alapszínek közül egyik sincs benne, az eredmény a fekete lesz. Kivonó mód (nyomtatási technológia) Ha a fehér fényből kivonjuk a pirosat, a zöldet és a kéket, akkor a ciánkéket, a kárminpirosat és a sárgát (CMY) tudjuk előállítani. Például ciánkéknek érzékelünk egy tárgyat, ha kivonunk 100% pirosat és így csak a zöld és a kék verődik vissza. Ezeket a színeket kivonó alapszíneknek nevezzük és ezek alkotják a nyomtatás folyamatához szükséges színek alapját. 10. ábra A bal oldali ábra az összeadó szintézis ábrája, a jobb oldali pedig a kivonó szintézisé

29 11. ábra Az erősen felnagyított képen jól megfigyelhető a háló, ami egyébként azt a hatást kelti, mintha a szürke különböző fokozatai egybefolynának A kereskedelmi nyomtatásban az árnyékok jelölésére és a ténylegesen valós fekete vonalak ábrázolásához egy lapra nyomtatják a ciánkék, a kárminpiros és a sárga átlátszó színeket s ehhez adják hozzá még a feketét (K). SZÍNFELDOLGOZÁS A folyamatos tónusú kép Ha egy fekete-fehér vagy színes fényképet alaposabban megnézünk, azt látjuk, hogy a kép a szürke (illetve más színek) egybefolyó fokozataiból á11. Az eredeti fényképeket folyamatos tónusúnak hívjuk. Középszínes hálók Ha egy folyamatos tónusú képet nyomdai préssel szeretnénk újranyomni, akkor először különböző színű és méretű pontokra, ún. középszínes hálókra kell bontanunk.

30 Az elektronikai kiadásban az első lépés folyamatos tónusú kép középszínes hálóvá való alakításában a szkennelés. Kontraszt nélküli színek és tonalitás A kontraszt nélküli színeket előre kikevert, félig, vagy teljesen matt tintával nyomják a nyomdai présre. A kontraszt nélküli színeket akkor használják, amikor tökéletes színegyezést akarnak elérni, például egy cég lógójában, vagy pedig ha nagyobb vizuális hatást akarnak elérni egy maximum három színt felhasználó kiadvánnyal. 12. ábra A PANTONE színkatalógus, a világon az egyik leggyakrabban használt kontraszt nélküli szín típus. A kontraszt nélküli színeket nagy cégek katalógusán keresztül vásárolhatjuk meg és biztosítanak minket a színazonosságról, bármekkora tételben vásárolunk is festéket. Olyasmi ez, mint amikor elmegyünk egy karosszérialakatoshoz vagy egy autós boltba egy kérünk egy flakon BMW Piros 3161 modellű festéket.

31 Négyszínnyomás A ciánkék, kárminpiros, sárga és fekete tinták összekeverésével szinte egymás fölött elhelyezkedő középszínháló pontokat nyomtatnak s így a különböző színek széles skáláját kapják. Mivel a CMY tinták áttetszők, magukba olvasztanak bizonyos színeket míg másokat pedig visszavernek. A sötétkékhez például a ciánkék és a kárminpiros pontokat kombinálják egymással. (Előbbiek elnyelik a pirosat és visszaverik a sötétkéket és zöldet, utóbbiak pedig elnyelik a zöldet és sötétkéket és pirosat vernek vissza.) 13. ábra Színes kép létrehozásához különböző színkomponensű hálókat különböző szögben nyomtatnak a papírra. Elméletileg, ha 100% ciánkék, kárminpiros és sárga hálókat összekeverünk, feketét kapunk. Ez a művelet azonban két ok miatt sem valósulhat meg: a) a tinták nem tökéletesek és gyakorlatilag lehetetlen színtiszta feketét létrehozni. b) ha ugyanazon a területen túl sok festéket használunk fel, az rontja a nyomtatás minőségét.

32 Tehát a fekete (K) komponenst kell hozzáadnunk, ha kidolgozottabb részleteket és árnyékolt területeket akarunk létrehozni. A fekete tinta hozzáadása persze további problémákat is maga után von, mint például festéktöbbletet az oldalon. Ennek korrigálására a nyomdászok két különböző technikát használnak fel egymással kombinálva: az UCR-t (az alsó szín eltávolítása) és a GCR-t (a szürke komponens eltávolítása). Ezeket a problémákat könnyebb megoldani, ha nagyban dolgozunk és rendelkezésünkre állnak a képszerkesztő programok által kínált speciális szűrők. NYOMTATÁSI TECHNIKÁK A kijelölés A négyszínnyomásos folyamatos tónusú nyomtatás modellezéséhez a négy felhasznált szín mindegyikéhez kijelölő filmtekercset kell létrehozni. Az így létrehozott kijelölések melyek középszínhálókon alapszanak tekercsenként egy kicsit más és más elhajlással egymás után kerülnek nyomtatásra a papírra filmtekercsenként a megfelelő tintát felhasználva és közben ügyelve arra, hogy a különböző hálók közt ne legyenek fedések.

33 14. ábra A különböző kijelölő filmeket (melyek közül mindegyiket a saját színével nyomnak) a nyomtatás szakaszában újraegyesítik, s megszületik a kép. OPI (Open Prepress Interface) Az OPI a PostScript oldal leíró nyelvének standard kiterjesztése, ami lehetővé teszi a tördelőprogramok számára azt, hogy leírják azt a módot, amelyben a bitmap képek felhasználásra kerülnek. A bitmap képek f ile-jainak nagy mérete problémát jelent az elektronikus kiadók operátorainak is. A file-ok átvitele nehézkes, bárminemű beavatkozás rajtuk pedig rettentően lassú. Amikor olyan alkalmazással dolgoznak, amit az OPI támogat, az oldalakat egy helymegjelölő kép felhasználásával tervezik meg.

34 Amikor a műhely számára kinyomtatják a kiadványt, mint PostScript file-t, a file-ban benne találhatóak az OPI megjegyzések, melyek meghatározzák, hogy a benne lévő TIFF képeket hova kell elhelyezni, hogyan kell méretezni és hogyan kell megvágni. A műhely még a kijelölések kinyomtatása előtt közvetlenül a kép magas felbontású verziójához csatlakozik, így időt takarít meg s a vágás és újradolgozás költségeit is csökkenti. A színbőség kezelése A kívánt eredmény eléréséhez a nyomdásznak egymás után kell kinyomtatnia a tintákat és arra is figyelnie kell, hogy a kijelölő filmek tökéletesen regiszterben legyenek. Ha egy vagy több tinta regiszteren kívül kerül nyomtatásra, az objektumok között hézagok támadhatnak, vagy olyan területek jelennek meg, ahol a színek egymáson helyezkednek el. A regiszteren kívüli nyomtatás esélyének minimalizálására a nyomdászok kifejlesztették a színbőség kezelésének technikáját, ami révén az egymás melletti színeket picit egymásra nyomtatják. Ezt a technikát mind a grafikai csomagok, mind pedig a videótördelő programok használják.

35 A LEGGYAKORIBB NYOMTATÁSI PROBLÉMÁK A Moiré effekt 15. ábra A két majdnem egymás fölött elhelyezkedő háló színkeveredése okozza a Moiré effektet Amikor kinyomtatják a jelöléseket, a hálókat speciális szögben nyomtatják ki, hogy elkerüljék, hogy a tintapöttyök egymásra legyenek nyomtatva. Ha a műveletet helyesen hajtják végre, a különböző hálók "gyémántkő-effektet" képeznek, amit az emberi agy könnyen kijavít és szabályos színfokozatokká olvasztja. Ha egy vagy több szín tintáját rossz elhajlásban nyomtatják, a gyémántkő rajz sem lesz helyesen kinyomtatva mivel a színek egymás fölé kerülnek és csúnyán megzavarják a szabályos színek érzékelését. Ezt hívjuk Moiré-effektnek.

36 16. ábra Egy Moiré-effektben szenvedő" kép Regiszteren kívüli nyomtatás Az átnedvesedés és a présen való áthaladás miatt a papír gyakran eldeformálódik és elmozdul a helyéről. Éppen ezért a többszínű munkákat regiszteren kívül nyomtatják (a színek nincsenek tökéletesen beállítva), aminek következtében 'a végeredményt két kellemetlen hatás sújtja: az egymás fölé helyezett színek közt helyek maradnak, és moiré rajzok lesznek a négyszínnyomásban.

37 17. ábra Példa a sárga film regiszteren kívüli nyomtatására A színbőség kezelésének technikája részben kompenzálni tudja ezeket a hibákat, főleg ami a színek közti kimaradt területeket érinti. A középszínpontok kiterjesztése Ennek nagyon sokféle módja létezik a kijelölések létrehozásához szükséges fotomechanikai eljárásoktól kezdve a felhasznált prés vagy papír milyenségéig, melyek a középszínpontok méretét befolyásolják. A pontok mérete a prés alatt a papíron lévő tinta szétterjedésével nő. Ha a pontok szétterjedése túl nagymértékű, a képek túlságosan telítettek lesznek és a végeredmény sötétebb lesz a vártnál. Ezeknek a problémáknak a kiküszöbölésére azonban még semmilyen megelőző módszert nem sikerült kidolgozni.

38 A PROFESSZIONÁLIS NYOMTATÁS FOLYAMATAI A nyomtatás művelete addig nem kezdődhet el, amíg a nyomdász meg nem mutatta a sablonokat az art director-nak. Először a kéknegatívokat kell megjeleníteni, vagyis a másodpéldányt egy fényexponálási folyamaton keresztül és mindegyik film ammóniákos előhívásán keresztül. A kéknegatívokban elméletileg minden hiba javítható, de a gyakorlat mást mutat. Az ellenőrzés a formátumra, a beállításokra, az elhelyezésre, a vágásra, az illusztrációk esetleges elfordítására, a szöveg és a képaláírások elhelyezésére, az oldalak sorrendjére és számozására és az előforduló kis piszkok jelenlétére vonatkoznak. Kiadvány nyomtatásához négy nyomtatási eljárás létezik, amiből választhatunk: a körforgó másolás, a szerigráfia, a flesszográf is és az ofszet nyomás. Az, hogy melyik módszert választjuk, függ a költségvetéstől, a rendelkezésre álló nyomdásztól és a kívánt eredménytől. Mivel az ofszet nyomás a legelterjedtebb, mi is ezen keresztül mutatjuk be a kereskedelmi nyomtatás alapjait. Az ofszet nyomás sík felületen végzi a nyomtatást és azon az elven alapul, hogy a víz és az olaj nem keveredik egymással. A nyomdai klisé azért tartja meg a festéket, mert úgy van kiképezve, hogy az olajos bázisú festéket fogadja, a vizes alapút pedig nem és nem azért, mert a kép területe kidomborodik (mint ahogyan az a nyomdászatban van), vagy mert be van vésve (mint ahogyan a körforgó másolásnál).

39 18. ábra Az első négyszínű ofszet gépek egyike Egy több színt nyomó ofszet gép minden felhasznált festék számára külön gépegységet tart fenn. 19. ábra A sárga festék tintatartója ofszet gépen

40 Ez azt jelenti, hogy ha például egy munkához a négy színt és egy kontraszt nélküli színt használnak fel, a nyomdász rendelkezésére álló gépeknek öt színnel kell dolgozniuk, vagyis minden egyes színhez egy külön gépegység fog tartozni. A papír tehát egymás után mindegyik egységen át fog haladni. Ha a gépnek kevesebb színnel kell dolgoznia, a nyomdász kénytelen először két vagy három festékkel nyomtatni, majd leállítani a gépet, újra behelyezni a festékeket és újra átfuttatni a papírokat a nyomtatás befejezéséhez. Általában a nyomtatás öt fázisból áll, melyek egymás után következnek a nyomtatás befejezéséig. Ezek sorrendje a következő: Átvitel Nedvesítés Festékezés Ofszet Nyomtatás A PROFESSZIONÁLIS NYOMTATÁS KÜLÖNBÖZŐ FÁZISAI Átvitel Egy fényképészeti eljárás felhasználásával a nyomdász a kijelöld film képét sima fém- vagy papírlemezre exponálja és előhívja a lemezt. A lemeznek azt a területét, ahová a képet nyomtatják, olyan kémiai anyaggal vonják be, ami magához vonzza a festéket, de víztaszító. A kép körüli rész pedig vonzza a vizet és taszítja a festéket.

41 Az utolsó szakaszban a papír (akár különálló ívekről, akár tekercsről van szó) a gumilapon és egy nyomóhengeren halad keresztül. A kép negatívját hordozó festékes gumilap hengere a papírra nyomódik, és a papíron megjelenik a kép pozitívja. Nedvesítés A lemezt egy forgó hengerre helyezik. Amikor működésbe lép a prés, a lemez először a vizes görgőkkel érintkezik. A nedvesítő oldat (víz plusz adalékanyagok) egy tintatartón keresztül folyik folyamatosan egy sor görgőn keresztül, amik a hengerhez szállítják a lemezt. Az utolsó görgő nedvesíti be a teljes nyomtatólemezt kivéve a víztaszító pontokat. Festékezés Ezt követően a festékhengerek felviszik az olaj alapú festéket a lemezre. A sűrű és olajos festék egy másik tintatartóból folyik egy sor rezgő görgőn keresztül, amelyek a kép víztaszító területén szétoszlatják a vizet. Ofszet Az utolsó henger egy gumilap, amit a lemezre nyomnak és amelyen megmarad a kép festékes negatívja (ofszet szakasz). A gumilap hajlékony és egy kicsit enged, amikor rányomják a papírlapra, vagyis a kép átvitele jó minőségű lesz legyen szó akár sima, akár rücskös papírra történő nyomtatásról. A nyomtatás

42 20. ábra A forgó laphajtó és kaucsuk hengerek ÁLTALÁNOS NYOMTATÁSI OPCIÓK Amikor nyomdába viszünk egy képet, gyakran különböző tudnivalókat fűzünk hozzá a nyomtatással kapcsolatban: mi legyen a nyomtatás módja, vagy hogy az oldalon mekkora legyen a kép. Létezik néhány konvencionális jelzés erre vonatkozóan, melyek nagyon hasznosak lehetnek, mivel leegyszerűsíthetik a nyomdászok amúgy is nehéz munkáját. Az Adobe Photoshop minden típusú képhez rendelkezésre bocsátja a file nevének, a vágási jelzőknek, a regiszter kereszteknek és egy képaláírásnak a kinyomtatási lehetőségét. Kinyomtathatjuk egy kép negatívját is, a filmtekercs készítésekor meghatározhatjuk az emulzió oldalát és háttérszínt is választhatunk képünknek.

43 Ezeket az opciókat a File/Print (Nyomtatás) menüpont kiválasztása után megjelenő párbeszédablakban találjuk meg. A párbeszédpanel opciói a használt nyomtató függvényében változnak. (2L ábra) A Nyomtatás ablakban megtaláljuk az általános nyomtatási opciókat, úgy mint papír típusa, nyomtató effektjei, kicsinyítés, nagyítás vagy a nyomtatás tájolása. Nem minden nyomtatónál található meg minden opció. Ha például nem PostScript nyomtatót használunk, a méretező léc nem áll a rendelkezésünkre, hanem csak a regiszter keresztek néhány opciója. Címkék nyomtatása Adobe Photoshop-ban a Print ablakban az Outpout (Nyomtatási formátum/kimenet) párbeszédablak Labels Címkék opció kiválasztásával a képre rányomtathatjuk a file és a csatorna nevét. A vágási jelzők nyomtatása A Nyomtatás párbeszédablak Corner Crop Marks és a Center Crop Marks Vágási jelzők opciója lehetővé teszi, hogy aktiválhassuk a vágási jelzők nyomtatását, melyek azt a pontot jelölik, ahol a képet kivágjuk. Választásunk alapján a vágási jelző lehet sarokban, középre helyezett vagy mindkettő. A kalibrációs csíkok nyomtatása A Nyomtatás ablak Output/Calibration Bars Kalibrációs csíkok opciója segítségével kinyomtathatunk

44 egy 11 szürke-szintet növekvő sorrendben, melyek sűrűsége 10%os növekedéssel 0%-tól 100%-ig ábrázolható. Ezen kívül, amikor kinyomtatjuk a CMYK szín egy kijelölését, minden CMYK lemez bal oldalára a szín árnyalatait ábrázoló, jobb oldalára pedig a szín növekedését ábrázoló sáv kerül kinyomtatásra. A regiszter keresztek nyomtatása A Nyomtatás párbeszédablak Output/Registration Marks Regisztrációs jelek opciója lehetővé teszi, hogy a képre rányomtassuk a regiszter kereszteket és a csillag címkéket, melyeket elsősorban a kéttónusú képek és a színkijelölések beállítására használnak. Ez egy nagyon fontos opció, mivel ezek nélkül a jelzések nélkül a nyomdásznak nagyon nehéz beállítania a színes nyomtatáshoz használt különböző filmeket, aminek egyenes következménye például a Moiré-effekt vagy egyéb képtorzulás. 21. ábra

45 A BITMAP KÉPEK FÁJL FORMÁTUMAI A grafikai programok általában különböző tömörítéses, vagy tömörítés nélküli fileformátumokat hoznak létre. A különböző alkalmazások közti adatcsere és a képek nyomtatásának nehézsége pontosan a túl sok féle fileformátumból fakad (sőt, még egyféle formátum is eltérhet a program egy másik verziójában). Most átnézzük a bitmap képek ma használatos legfőbb grafikai formátumait. BMP A BMP a DOS és Windows kompatibilis számítógépek Windows bitmap képek standard formátuma. Amikor ebben a formátumban mentünk el egy képet, választhatunk a Microsoft Windows vagy az OS/2 formátum között, illetve 1 és 24 között megadhatjuk a kép mélységét. Ezenkívül, a 4 és a 8 bites képeknél a Run-Lenght- Encoding (RLE) tömörítést is választhatjuk. Figyelem: ezek a képek a monitoron színesek, de nem hordoznak kellő számú információt a négyszínnyomáshoz, így a professzionális nyomtatók és a fénynyomás is szürkeárnyalatokból álló képekként értelmezi őket. EPS Az Encapsulated PostScript (EPS) nyelv file formátumát a legtöbb tördelő- és illusztrációs program támogatja és az esetek többségében ez a legkedveltebb formátum az említett alkalmazásokban. Azonban magas színvonalú négyszínnyomásos képeknél nem javasoljuk ezt a formátumot.

46 GIF CompuServe A CompuServe Graphics Interchange Format (GIF) a leggyakrabban használt formátum HTML dokumentumok és más on-line szolgáltatások színes képeinek megjelenítésére. A GIF egy tömörített formátum, melyet azért fejlesztettek ki, hogy a minimálisra csökkentsék a telefonvonalon történő file-ok átviteli idejét. Az Adobe Photoshop képes szürkeárnyalatú, vagy színskálás bitmap képeket Compuserve GIF formátumban elmenteni. Amikor GIF formátumban mentünk el egy képet, azt is megadhatjuk, hogy a kép letöltés közben hogyan jelenítődjön meg. Például a Váltottsoros opcióval a kép a letöltéssel arányosan fokozatosan jelenítődik meg. Ha a GIF89a verziót használjuk, még az áttetsző területek megjelenését is megadhatjuk és RGB képet GIF formátumban menthetünk le. A korábbi verziókban azonban a GIF formátum csak a 256 szín mutatószámú képek kezelését teszi lehetővé (ami pedig nyilvánvaló minőségromlással jár). JPEG A Joint Photographif Experts Group (JPEG) formátumot HTML oldalak, vagy más on-line szolgáltatások fényképeinek és folyamatos tónusú képek megjelenítésére használják. A GIF-től eltérően a JPEG minden információt megtart a színről RGB képekben.

47 Ezen kívül, a JPEG olyan tömörítési sémát használ, ami úgy csökkenti le a file méretét, hogy közben azonosítja és törli a megjelenítés szempontjából lényegtelen plusz adatokat. Amikor JPEG képet nyitunk meg az automatikusan kicsomagolódik. Mivel a JPEG tömörítési séma adatokat töröl, a rendszer adatvesztéssel jár. Ez azt jelenti, hogy amikor tömörítünk, majd kicsomagolunk egy képet, az már nem lesz az eredetivel megegyező. Egy magasabb szintű tömörítés rosszabb minőségű képet eredményez, míg egy kisebb szintű tömörítés jobb minőségűt. Az esetek többségében ha a Maximális minőség opcióval tömörítünk, az eredmény nem fog különbözni az eredeti példánytól. MacPaint A MacPaint formátumot általában bitmap képek Macintosh alkalmazásokba történő átvitelére használjuk. Ha ebben a formátumban szeretnénk bitmap képet elmenteni, a képnek 576x720 pixelnél kisebbnek kell lennie. PCX A Zsoft által felállított PCX formátum a PC Paintbrush programhoz lett kitalálva és általában kompatibilis IBM PC-ken használják. A PC szoftverek többsége a PCX formátum 5-ös verzióját támogatja.

48 A 3-as verziójú file-ok nem támogatják az egyéni színskálát, ezért ha 3-as verziójú PCX file-t nyitunk meg, a skálát figyelmen kívül hagyja és a standard VGA skálát használja. PDF A PDF formátumot az Adobe Acrobat használja, ami Adobe elektronikai publikációs program Macintosh-hoz, Windows-hoz, UNIX-hoz és DOS-hoz. PDF file-okat csak az Adobe Reader programmal tudunk megjeleníteni. A PostScript level 2 nyelvezeten alapuló PDF mind bitmap, mind pedig vektorképeket meg tud jeleníteni. Oldalak megjelenítéséhez a PDF oldalak azonosak a PostScript oldalakkal, de a PDF file-ok kereső és navigációs funkciókkal is bír az elektronikai dokumentumban. A PDF file-ok hiperhivatkozásokat és elektronikai összefoglalót is tartalmazhatnak. PICT A PICT formátumot szélesebb körben Macintosh tördelőés grafikai programok használnak, mint alkalmazások közti file átvitelre alkalmas file formátumot. A PICT formátum rendkívül hatékony olyan képek tömörítésénél, amelyek nagy, kontraszt nélküli színnel rendelkező színterületeket tartalmaz. Ez a tömörítés lényeges lehet az alfa csatornáknak, melyek általában nagy területen tartalmaznak fehéret és feketét. Amikor RGB képet PICT formátumban mentünk el, választhatunk a 16 bites, vagy a 32 bites pixel felbontás között. Egy szürkeskálás képhez 2, 4 vagy 8 bit / pixelt választhatunk.

49 A Tagged-Image File Fomat (TIFF) formátumot különböző felületek és alkalmazások közti file-cserére használjuk. A TIFF támogatja az LZW tömörítést, ami olyan tömörítési mód, ami nem jár a kép részleteinek törlésével járó adatvesztéssel. PNG Ez az Internet világában gyakran használt formátum. A PNG formátumot a GIF formátum alternatívájaként fejlesztették ki és a GIF-hez hasonlóan a Világhálón lévő képek és más on-line szolgáltatások képeinek megjelenítésére szolgál. A PNG minden színre vonatkozó információt és alfa csatornát megtart és a file-ok méretének csökkentéséhez olyan tömörítést használ, ami nem jár információveszteséggel. Amikor PNG formátumban mentünk el egy képet, választhatjuk azt a lehetőséget is, hogy letöltéskor fokozatosan jelenjen meg. PSD Ez az Adobe Photoshop tulajdon formátuma. Lehetővé teszi, hogy többszörös szinteken lévő képeket mentsünk el. TGA A TGA (Targa) formátum olyan rendszerekre lett kifejlesztve, melyek Truevision videokártyát használnak és amelyeket általában támogatnak a színes MS-DOS alkalmazások. TIFF

50 Amikor TIFF formátumban mentünk el képet, azt is beállíthatjuk, hogy olyan formátumban mentsük el a képet, amit kompatibilis IBM PC vagy Macintosh számítógépek is olvasnak. Az LZW Tömörítés opcióval kisebb méretűre is tömöríthetjük a file-t. A professzionális színes nyomtatáshoz és a négyszínnyomáshoz kétségkívül ez a legjobb formátum. A Webes képek kezelésének alapjai Mint ahogyan azt korábban már elmondtuk, a Photoshop az Internetes oldalak készítők egyik legkedveltebb grafikai programja. A képszerkesztésen túl a szoftverrel effekteket illeszthetünk a szövegbe, animációkat készíthetünk és a képeket a Web által támogatott formában menthetjük el. Ezeken kívül a kreatívok számára is hasznos új és eredeti effektek keresése közben. A Photoshopban Internethez kapcsolódó segédprogramok is találhatóak, mint például a képgaléria, a hozzáadó modul animációkhoz és aktív elemek (rollover) létrehozásához.

51 A WEB-ES KÉPEK JELLEMZŐI Most nézzük meg, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy képnek ahhoz, hogy aztán közzétehessük az Interneten. Az Internet szerkezete a HTML kódon, a hipertextnyelven alapul. Az Internetes oldalon lévő képeknek a lehető "legkönnyebbeknek" kell lenniük, hogy ne lassítsák le túlzottan az átvitelt és ezáltal a letöltési időt. Átviteli szempontból a leggyorsabb objektum kétségkívül a szöveg, míg a leglassabbak és "legveszélyesebbek" (ha nem ismerjük a szabályokat és a határokat) pont a képek. A következő táblázatban áttekintést adunk arról, hogy egy 28 Kb/mp-es modemmel (ez a legkisebb átviteli sebességgel rendelkező modem, de előfordulhat, hogy még van olyan felhasználó aki ezzel Internetezik) mellett milyen letöltési idővel számolhatunk. Példa Tipikus méret Átviteli idő Byte Kbyte Mbyte HTML oldal kis képekkel ,05 18 mp. HTML old. nagy képekkel ,2 1 p. 12 mp. GIF animáció ,08 29 mp. Jpg kép ,02 7 mp. Gif kép ,15 5,4 mp. Egy ügyes Web-designer feladata nem csak abból áll, hogy szép képeket készítsen, hanem hogy munkájában egyszerre teremtse meg a szépséget és a funkcionalitást.

52 A MÉRET Weboldal szerkesztésekor ez az első szempont, amit figyelembe kell vennünk. De mit értünk méreten? Egy kép szélessége és hossza pixelben kifejezve. Minél nagyobbak ezek a méretek, annál "súlyosabb" maga a kép is. A súlyt Kilobyte-ban (KB) fejezzük ki: egy Weboldal összsúlyának (ami a kódból és képekből áll) maximum 90 KB körül kell mozognia ahhoz, hogy ne lassuljon le a letöltési idő (és hogy a felhasználó ne nagyon unatkozzon). Az ugyanazon lévő képek összegének nem szabad meghaladnia a 100 KB-ot. A súly természetesen a képek méretétől függ, de fontos tényező a felbontás, a színek száma és a mentés formátuma is. A FELBONTÁS Azt mondtuk, hogy egy nagyobb felbontású kép élesebb is, de minden attól függ, hogy a végén mire fogjuk a képet használni. Weboldalas felhasználásra szánt képek esetén elég a monitoréval megegyező hüvelykpont számot alkalmaznunk, vagyis 72 dpi-t. Ennél nagyobb felbontásnál túl sokáig tartana a kép leolvasása. Éppen ezért, amikor weboldalról képet nyomtatunk le, azt látjuk, azok nem túl kidolgozottak, de ezek nem túl lényeges problémák. A FORMÁTUM Az előző fejezetben már ejtettünk szót a formátumokról. Azt mondtuk, hogy a GIF, JPG és PNG formátumokat a Web-re készítették.

53 A GIF formátum is tömöríti a képeket, hogy azok minél "könnyebbek" legyenek a megjelenítés céljából. Korlátolt számú színnel rendelkező képek elmentésére javasoljuk használatát. Ne feledjük, hogy a számítógép részére De mikor használjuk az egyik formátumot és mikor a másikat? JPG A JPG formátum úgy tömöríti a képeket, hogy közben törli a kép megjelenítéséhez szükségtelen adatokat. Amikor JPG-ben mentünk el valamit, a választható tömörítési faktor 12-től (minimális tömörítés) 0-ig (maximális tömörítés) terjed. Azért ügyeljünk arra is, hogy ne essünk túlzásokba tömörítéskor, nehogy olyan képrészletek vesszenek el, amitől aztán életlen lesz a kép. Ezt a formátumot általában fényképekhez, illetve sok színt tartalmazó képekhez használjuk. Azért legyünk körültekintőek, amikor ezt a műveletet végezzük, mert a tömörítés nem visszafordítható. Ha már egyszer túl magas tömörítési faktorral mentünk el egy JPG képet, már nem lehet visszaállítani az eredeti megjelenítési formába. Épp ezért az elején még alacsony tömörítést javasolunk (8-7 minőség) és addig haladjunk a magasabb felé, amíg elfogadható végeredményt nem kapunk. A fénykép megőrzi az eredeti színeit, ha JPG formátumban mentjük el. GIF

54 minden egyes szín külön matematikai számítást jelent, így talán jobban érthető, miért is aggódunk annyira a képek súlya miatt. Egy kevés színt tartalmazó képet erősen tömöríthetünk GIF formátumban Az első dolog, amit tennünk kell akkor, amikor képet GIF formátumban kívánunk elmenteni, az az, hogy kiválasszuk a menüből a színskálát. A színskála pont csak akkor aktiválódik, ha képünk RGB módban van, máskülönben több lépést kell megtennünk (például CMYK-ból RGB-be, aztán RGB-ből a színskálába). Figyelem: ez az eljárás nem támogatja a szinteket, amiért is konvertálás előtt a Photoshop rákérdez, hogy akarjuk-e a kép szintjeit egyesíteni. Most pedig ki kell választanunk a legmegfelelőbb skálatípust. Általában a legjobb végeredmény a megfelelő "palette" kiválasztásával érhetjük el, mert ez a rendelkezésre álló színek közül azokat választja ki, amelyek a leginkább hasonlítanak a kiindulási képhez. Ne feledjük, hogy a weboldal különböző átalakításokon fog keresztülmenni megjelenítéskor (monitor beállítása, színek száma, stb.). A mi feladatunk lesz az, hogy kikísérletezzük, hogyan módosul a legkevesebbet a kép. Ha a kép színe már kezdetben kevesebb, mint 256, választhatjuk a "pontos" palette-et is, ami pontosan kiszámolja a felhasznált tonalitásokat. Miután megvagyunk ezekkel a beállításokkal, további két lehetőségünk van: egyszerűen GIF formátumban mentjük el a képet, vagy GIF89a-ként exportáljuk a f ile-t. Ez utóbbi

55 (amit egyébként mi is javasolunk) lehetővé teszi, hogy kiválasszuk a kép egy vagy több színét, amelyek a Weboldalon láthatatlanok lesznek. Egy vagy több szín "kilyukasztása" (ezt a szakzsargonban így hívják) azt jelenti, hogy egy kép súlyát KB-ban utólag csökkentjük. Ez tényleg hasznos lehet, főleg, ha tudjuk is használni a módszert. Javasoljuk továbbá, hogy olyan háttérszínnel mentsük el a képeinket, mint ami a Web oldalon is látható lesz. Első hallásra talán banálisnak tűnik ez az eljárás, de valójában ez különbözteti meg a professzionálisat a "mezei"-től. Ha egy színes képet egyforma háttérre helyezünk, ha részletesebben megnézzük, a szélek elmosódottak lesznek ("antialias" effekt), ami a pixelek által adott lépcsőzetes hatást tompítja. Ez az elmosódás fokozatosan halad az első szinten álló színektől kezdve a háttérszínekig. Ha fehér színű háttérre mentjük el a képet, az exportálás fázisában töröljük a fehér színt és az egészet egy olyan Weboldalra helyezzük, aminek mondjuk sötétkék a háttere, a széleken piszkosfehér pontocskákból álló peremet látunk, ami nem más, mint az átmenet a mi képünkből a fehérbe. Ez a zavaró látvány nem jelentkezik, ha még a kép létrehozásakor a képet ugyanolyan színű lapra mentjük el, mint amilyet az Interneten is használni akarunk. Érdekesség: amikor egy szín a Webes megjelenítéskor átlátszó lesz, a valóságban arról van szó, hogy az adott szín egy RGB=192,192,192-es értékű szürkére cserélődik fel. A szürke az RGB tartomány egyetlen színe, amit bármilyen grafikai program lát, de az Interneten átlátszó lesz.

56 A második lehetőség, amit javasolunk az a GIF89a formátumban történő exportáláskor, az on-line képek különböző letöltési módjaira vonatkozik. Mentéskor a "váltottsoros" opció kiválasztása azt jelenti, hogy a másodpercek elteltével jelenítődik meg a kép (nyeri el képélességét?), vagy felülről lefele megjelenítődve töltődik le. A megfelelő programmal és módszerekkel "összerakott" képekkel animációkat is létrehozhatunk. PNG A PNG formátum az RGB és a színskálás képeken túl az alfa csatornák áttetszőségét is támogatja, s tömörítési formája nem jár adatvesztéssel, így a kép változatlan marad.

57