The medical examinations, interventions and the potentially hazardous activity relationship
|
|
- Sándor Gáspár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztika Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék The medical examinations, interventions and the potentially hazardous activity relationship Az orvosi vizsgálatok, beavatkozások és a veszélyes üzemi tevékenység kapcsolata TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT Konzulens: Dr. Leszkoven László egyetemi docens Pályázó: Zakar Annamária negyedéves jogász hallgató
2 Miskolc, november Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 I. Bevezető gondolatok...3 II. Az orvosi felelősség alapkérdései Az orvos (egészségügyi szolgáltató) és a beteg közötti szerződés jellege.4 2. Az orvos jogai és kötelezettségei A beteg jogai és kötelezettségei..9 III. A veszélyes üzemi tevékenység.17 IV. A kártérítési eljárások oka.22 V. Tipikus hibák az egészségügyi ellátás során 24 1.Szülészeti, nőgyógyászati ellátás Aneszteziológiai ellátás...26 VI. Záró gondolatok...28 Mellékletek..29 Felhasznált irodalom. 30 2
3 I. Bevezető gondolatok A szerző tudományos diákköri dolgozatának létrejöttét a gyógyító tevékenységben is egyre inkább előtérbe kerülő gépek alkalmazása adta. Gondolatébresztőként szolgált az a tény, hogy fokozott veszéllyel járó tevékenységnek tekinti a bírói gyakorlat bizonyos gépek alkalmazását, azonban az orvosi műszerek használatát jellemzően nem. Ez az álláspont elgondolkodtatta a szerzőt. Hiszen, ha a gépi erővel működő üzemek, a villamos energiát termelő berendezések, illetve bizonyos gépek használata veszélyes üzemnek minősül, a legfontosabb emberi értéket, az egészséget esetlegesen károsító műszer, berendezés alkalmazása miért nem? Nyilvánvalóan a veszélyes üzemi felelősség csak abban az esetben állná meg a helyét, ha a gyógyítást vagy beavatkozást követően a beteg egészségi állapotában károsodás keletkezik. Ugyanakkor az egészségügyi intézmény a kár bekövetkezte után a felelősség alól kimentheti magát azzal az okkal, ha az egészségkárosítás, tehát a fokozott veszéllyel járó tevékenység már elháríthatatlan és kívül esik a veszélyes üzemi tevékenység körén. A szerző dolgozatában nagymértékben foglalkozik az altató és lélegeztető-gépek, az érzéstelenítési eljárások, a sugárzó hatású orvosi műszerek, és a bármilyen veszélyforrást magában rejtő berendezések használatának kockázatával. Kísérletet tesz feldolgozni egy-egy egészségügyi dolgozó véleményét is. Természetesen hangsúlyt kapnak olyan témakörök is, mint az orvos jogai és kötelezettségei, a beteg jogai és kötelezettségei. A téma feldolgozása nemcsak a hatályos Polgári Törvénykönyv, Bírósági Határozatok, Polgári Kollégiumok, folyóiratok, internetes portálok böngészéséből állt, hanem minél inkább a szerző személyes gondolatainak kibontakoztatásából és az adott helyzetben történő probléma megoldó készségének bemutatásából. A témához kapcsolódó szakirodalom rendkívül szűk, ugyanakkor a szerző reméli, hogy a szakma iránt érdeklődőket mélyen elgondolkodtatja. 3
4 II. Az orvosi felelősség alapkérdései 1. Az orvos (egészségügyi szolgáltató) és a beteg közötti szerződés jellege Az orvosi jogviszony definiálása szerint az orvos és a beteg szerződése. Az orvos és a beteg között polgári jogi kötelmi jogviszony van, ahol a felek autonómak és mellérendeltek, azonban a szerződés elhelyezése és elnevezése világszerte vitatott. A szerződés alapján az egészségügyi szolgáltatás teljesítése céljából az egészségügyi szolgáltató 1 köteles a beteget a szolgáltatás rendeltetésének, a megbízó érdekének megfelelően a gyógyszolgáltatásban résztvevőktől általában elvárható gondossággal ellátni. Természetesen szükség van a páciens belegyező nyilatkozatára a kezelés, vagy gyógymódválasztás információinak birtokában. Abban az esetben, ha az orvos, vagy a gyógyintézet megsérti az egészségügyi szolgáltatás teljesítése során az általában elvárható gondosság követelményét, szerződésszegést követ el, és az okozott kárért felelősséggel tartozik. A jogirodalomban már számos szerző 2 kifejtette a speciális felelősségi alakzat szükségszerűségét az egészségügyi jogviszony egyedi jellemzőire tekintettel - azonban mind hiába. Speciális felelősségi alakzat hiányában egészségügyi kártérítési eljárásokban a bíróságok az általános polgári jogi felelősségi alakzat alapján állapítják meg az egészségügyi szolgáltatók felelősségét. Ptk (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az évi 8. tvr. rendelkezik arról, hogy az orvosnak a páciens ellátása során a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel kell eljárnia. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló évi LXXXIII. törvény viszont hatályon kívül helyezte az egészségügyi törvény szövegéből a legnagyobb szót. 1 Egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától, fenntartótól függetlenül minden egészségügyi szolgáltatás nyújtására és egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozás, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet évi CLIV. törvény az egészségügyről, 3. f.), 2 Törő Károly, Sándor Judit 4
5 A jelenleg hatályos norma szerint: Minden beteget az ellátás igénybevételének jogcímére tekintet nélkül, az ellátásban résztvevőktől elvárható gondossággal, valamint a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátni. 3 Sokakban felmerülhet a kérdés mit jelent az általában elvárhatóság. A jogszabályhely szerint az egészségügyi szolgáltatótól az várható el, hogy tartsa be az etikai és szakmai szabályokat, illetve irányelveket egyaránt; ezek hiányában úgy járjon el, ahogyan a betegek ellátásában résztvevőktől elvárható, de legyen figyelemmel arra is, hogy tevékenységének tárgya a fokozott jogi védelmet élvező emberi élet, testi épség. Az előbbiekben már megállapítottuk, hogy a beteg és az egészségügyi szolgáltató között szerződéses kapcsolat áll fenn. Azonban egészségügyi kártérítési eljárásokban a bíróságok nem állapítanak meg szerződésszegésért való felelősséget, hanem az általános felelősségi alakzat, és az alkalmazott, szövetkezeti tag, képviselő és megbízott károkozása alkalmazásával a szerződésen kívüli károkozás szabályait használják. Jelen esetben az alkalmazottért való felelősség polgári jogi szabályai felhasználhatóak ugyan a kártérítési eljárás során, bár az egészségügyi szolgáltatók orvosaikat gyakran megbízási vagy vállalkozási szerződés keretében foglalkoztatják. Deliktuális felelősség alapján a felperes betegnek elegendő azt bizonyítania, hogy kára az alperes egészségügyi szolgáltató által végzett beavatkozás alatt, azzal összefüggésben keletkezett. Az egészségügyi szolgáltató kimentheti magát azzal, ha bizonyítja, hogy eljárása megfelelt az egészségügyi törvényben deklarált gondossági mércének. Kontraktuális jogviszony esetén azonban az egészségügyi szolgáltatóval szemben a jogszabályok alapján fennálló kötelezettségek köre szélesebb, és a Polgári Törvénykönyv mellett alkalmazni kell az ágazati jogszabályokat is. Ha a felek közötti kontraktuális jogviszonyt támogatjuk (kezelési szerződés), akkor a betegnek kell bizonyítania, hogy az egészségügyi szolgáltató kötelezettségét megszegte. Ezt követően fogja vizsgálni a bíróság, hogy az egészségügyi szolgáltató a jogszabályban előírt gondossági mércét tanúsította-e. Az elmélet és a gyakorlat vitájában a Legfelsőbb Bíróság Civilisztika Kollégiuma januárjában egyetértett Kemenes Istvánnal, miszerint az orvos és a beteg között az esetleges károkozást megelőzően polgári jogi jogviszony, mégpedig kötelmi jogi szerződés jön létre, tehát a felek között kontraktuális felelősség keletkezik. Hasonlóan problémás az előbbiekhez képest a kezelési szerződés besorolása az egyes szerződéstípusok közé. A szakirodalom szerint az orvosi szolgáltatás gondossági kötelem évi CLIV. törvény az egészségügyről, 77. (3) 5
6 Azonban ez elgondolkodtató, hiszen számos orvosi beavatkozás esetében nem a gondossági elem a meghatározó, hanem az eredménykötelmi jelleg (fogorvosi szerződések, abortusz, kozmetikai beavatkozások, szerv és szövetátültetés stb.) 2. Az orvos jogai és kötelezettségei Az orvosi jogviszony tartalmát adó kötelezettségek közül különös jelentőséggel bírnak az orvost terhelő tájékoztatás, az együttműködés, a titoktartás, és a dokumentációk, adatok kezelésének kötelezettségei. ellátási kötelezettség A területi ellátási kötelezettség követelményéből fakadóan az egészségügyi dolgozónak a munkaidejében hozzá forduló beteg megfelelő ellátásáról gondoskodnia kell. Ugyanakkor, mint minden állampolgárnak, az egészségügyi dolgozóknak is fennáll az ellátási kötelezettsége, helytől, időponttól függetlenül a tőle elvárható módon. 4 Először is meg kell vizsgálnia a beteget, majd el kell látnia. A vizsgálatnak ki kell terjednie a kezelőorvos tudomására jutott valamennyi panaszra és a kórelőzményre, valamint a vizsgálat szempontjából releváns meglévő betegségekre is. Távolléte vagy esetleges akadályoztatása esetén a kezelőorvos köteles a beteg vizsgálatára és kezelésére más orvost felkérni. A felkért kezelőorvos vagy adott esetben az ügyeletes orvos köteles a beteg egészségi állapotával kapcsolatos eseményekről a kezelőorvost megfelelő módon és természetesen időben tájékoztatni. dokumentációs kötelezettség Nyilvánvalóan egy orvosi kártérítési eljárásban elképzelhetetlen a tényállás pontos tisztázásához a pontos orvosi dokumentáció léte. Hiszen az alperesre (egészségügyi szolgáltató, orvos, kórház) hárul a bizonyítási teher, hogy a beteg kezelése, a beavatkozás során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha a kezelések folyamata nincs dokumentálva, ennek bizonyítása majdhogynem lehetetlen. az ellátás megtagadásának a joga: Az orvos a következő esetekben tekinthet el a hozzá forduló beteg vizsgálatától: - ha más beteg sürgős ellátása miatt akadályoztatva van 4 Btk
7 - ha a pácienshez személyes kapcsolata fűződik - ha erre saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan. Ha a vizsgálat során az orvos megállapítja, hogy - a beteg egészségi állapota orvosi ellátást nem igényel, vagy - a beteg által kért vagy a beutaló orvos által javasolt kezelés, vizsgálat nem javasolt, vagy - az ellátás igénybevételéhez az egészségügyi szolgáltatónál hiányoznak a személyi és tárgyi feltételek, vagy - a beteg állapota jelen álláspont szerint nem igényel azonnali beavatkozást, elegendő a későbbi visszarendelés az orvos a beteg ellátását megtagadhatja. Természetesen abban az esetben is megtagadható az ellátás, és meg is kell tagadnia kezelőorvosnak, ha a beutaló orvos vagy a beteg által kért beavatkozás egyértelműen jogszabályba ütközik. Ha az ellátás ellenkezik az orvos erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével, bizonyos feltételek megléte esetén szintén megtagadható az ellátás: - ha ez a páciens egészségi állapotát negatív irányban nem befolyásolja és a beteget saját érdekében más orvoshoz irányítja - abban az esetben, ha az orvost területi ellátási kötelezettséggel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatják, további kikötés, hogy alkalmazotti jogviszonyban munkáltatójával írásban közölje. A kezelés megtagadható az orvossal szemben, a beteg részéről tanúsított sértő vagy fenyegető, illetve az orvos életét, testi épségét veszélyeztető magatartás. (1. melléklet) vizsgálati és terápiás módszerek megválasztásának a joga: A kezelőorvos szabadon választhatja meg az adott esetben alkalmazandó eljárást, de csak abban az esetben, ha ő és az ellátás során résztvevő egészségügyi dolgozók azt megfelelően elsajátították, és megfelelő gyakorlattal rendelkeznek az ellátás lefolytatatásához. Szükség van a beteg beleegyező nyilatkozatára, továbbá arra, hogy a beavatkozás kockázata kisebb legyen az alkalmazás elmaradásával járó kockázatnál. A kezelőorvos köteles más egészségügyi dolgozót a beteg vizsgálatára felkérni, konzíliumot javasolni és összehívni. 7
8 utasítások megtagadásának joga: A kezelőorvos jogosult a beteg ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozók részére utasítást adni. Az utasításokat az abban foglalt feltételek, és szakmai szabályok szerint kell végrehajtani. Ha a kezelés során a páciens állapota rosszabbodik, és más esemény következik be a kezelőorvost tájékoztatni kell. Ha bármelyik egészségügyi dolgozó úgy ítéli meg, hogy az utasítás megvalósítása a beteg állapotát negatív irányba befolyásolja, a kezelőorvost haladéktalanul értesíteni kell. Ha az orvos mégis az utasítás végrehajtására szólítja fel, az utasítás írásba foglalását kérheti. Azonban az egészségügyi dolgozónak kötelessége megtagadnia az utasítás végrehajtását az orvos tájékoztatása mellett, ha azzal a tőle elvárható ismeretek szerint a beteg életét veszélyeztetné, vagy maradandó egészségkárosodást okozna. az egészségügyi dolgozók védelme: Az egészségügyi dolgozó az alábbi esetekben közfeladatot ellátó személynek minősül, és ebből kifolyólag megilleti a fokozott büntetőjogi védelem: a látlelet kiadása a keresőképesség, továbbá a munkaképesség-csökkenés mértékének elbírálása a munka- valamint a pályaalkalmasság elbírálása az egészségügyi alkalmassághoz kötött engedélyek kiadására irányuló eljárásban végzett vizsgálatok a kötelező népegészségügyi intézkedések ellátása a hatóság megkeresésére vagy megrendelésére végzett vizsgálat, illetve beavatkozás az ügyeleti szolgálat, illetve sürgősségi ellátás során. 5 a szakmai fejlődéshez való jog és kötelezettség: Az orvos jogosult és köteles szakmai ismereteinek a tudomány mindenkori állásával, fejlődésével összhangban történő folyamatos továbbfejlesztésre. 5 Kovácsy Zsombor: Az egészségügyi jog nagy kézikönyve, Meritum Kiadó, Budapest, 1999., 465. old. 8
9 3. A beteg jogai és kötelezettségei A beteget az ellátás során jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, hiszen minden szerződéses kapcsolat jogok és kötelezettségek összessége. A kötelezettségek túlnyomó része a szerződéses kapcsolatok általános szabályaiból is levezethető, az egészségügyi jogszabályok csupán az orvos-beteg kapcsolat sajátosságaiból eredő többlettartalommal töltik meg. az egészségügyi ellátáshoz való jog: Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. Minden betegnek joga van jogszabályban meghatározott keretek között az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Megfelelő az ellátás, ha az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik. Folyamatosan hozzáférhető az ellátás, amennyiben az egészségügyi ellátórendszer működése napi 24 órán keresztül biztosítja annak igénybevehetőségét. 6 Tehát, sürgős szükség esetén a beteg további feltétel nélkül igénybe veheti a beavatkozásokat. Megjelenik az egészségügyi törvényben a szabad intézmény- és orvos választás joga is, azonban azt különböző tényezők korlátozzák. Az egészségügyi szolgáltató működési rendje is csökkentheti a szabad orvosválasztás jogát, illetve a törvényben foglaltaknak nem mond ellent az orvosválasztás szabadságának díjfizetéshez kötött kiterjesztése sem. A teljesen szabad orvosválasztást ugyanakkor a jog nem támasztja alá. Az intézményválasztás szabadsága már szabadabb, hiszen az egészségbiztosítási szabályrendszer a területi ellátási kötelezettség teljesítésének érdekében lehetővé teszi a területen kívüli páciensek ellátásának elutasítását. A diagnózis, terápia, hazabocsátás, beutalás kapcsán kérhető más orvos általi, újbóli vizsgálat, második vélemény a beteg információs aszimmetriából is adódó kiszolgáltatottság érzésének enyhítését elősegítő szolgáltatás évi CLIV. törvény évi CLIV: törvény 8. (3) 9
10 Amennyiben a beteg az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az egészségi állapota által indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban, tájékoztatni kell őt arról, hogy az adott ellátás mely egészségügyi szolgáltatónál biztosítható. 8 Ez a rendelkezés az ellátás biztonságát szolgálja. az emberi méltósághoz való jog: Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani. 9 A betegen főszabályként csak az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el. Ugyanis a betegellátási helyzetek alkalmasak lehetnek a kiszolgáltatottság érzetének megélésére és előidézésére. Sajátos kategóriába tartozik a sürgősségi gyógykezelés, amely veszélyeztető magatartás tanúsításakor, intézeti gyógykezelés szükségessége esetén kezdhető meg. A törvényalkotó rendelkezik arról a lehetőségről, amikor a beteg személyes szabadságának korlátozására kerül sor: 1. A beteg személyes szabadsága ellátása során fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel vagy eljárásokkal kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható. 2. Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedést tilos alkalmazni. 3. A korlátozó intézkedés csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll. 10 Az emberi méltósághoz való jog kritériuma még, hogy a beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni. Azonban előfordulhat, hogy valaki nem jut azonnali ellátáshoz, az egészségügyi intézmények tevékenységi rendjéből és az ellátásra várakozók számából eredendően. A ruházat eltávolításának az elkerülése odafigyeléssel, a testi vizsgálatokhoz, kezelésekhez szükséges mértékűre korlátozott szabaddá tételére irányuló gyakorlat kialakításával érhető el. Összegezve az emberi méltósághoz való jog tiszteletben tartása a betegek emberi mivoltának, személyiségének tiszteletével, az ellátási kapcsolatból fakadó kiszolgáltatottságukkal való visszaélések kizárásával, a vizsgálati és terápiás módszerek e követelményekkel való összehangolásával érhető el évi CLIV. törvény 9. (1) évi CLIV. törvény 10. (1) évi CLIV. törvény 10. (4) 10
11 a kapcsolattartás joga: Az eddig felsorolt jogokat a beteg a fekvőbeteg-gyógyintézetben meglévő feltételektől függően, betegtársai jogainak tiszteletben tartásával és a betegellátás zavartalanságát biztosítva gyakorolhatja illetve ennek részletes szabályait e jogok tartalmának korlátozása nélkül a fekvőbeteg-gyógyintézet házirendje határozza meg. A házirend további jogokat is megállapíthat. 11 A rendelkezések jelentős része a fekvőbeteg-ellátó intézményben kezelt páciensek által helyben történő látogató-fogadással és egyéb személyes kapcsolattartással függ össze. Ennek megfelelően: - A beteg jogosult látogatókat fogadni. - A súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon. Cselekvőképtelen beteg esetén a fenti személy megjelölésére az erre korábban kijelölt, illetve a beteghez való viszonya alapján más személy is jogosult. - A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon. - A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen. Súlyos állapotú a beteg, aki állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg, illetőleg pszichés krízishelyzetben van. 12 A kapcsolattartás jogának körében továbbá: - A beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezése során jogosult más személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot tartani. - A szülőnek joga van a szülést követően arra, hogy amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el. - A beteget megilleti a vallási meggyőződésének megfelelő egyházi személlyel való kapcsolattartásnak és vallása szabad gyakorlásának joga. 13 Fontos hangsúlyozni, hogy a beteg megtilthatja, hogy a gyógykezelésének tényét vagy a gyógykezelésével kapcsolatos egyéb információt más előtt feltárják. Ettől csak a gondozása évi CLIV. törvény 11. (1) évi CLIV. törvény, 11. (3)-(5) évi CLIV. törvény 11. (2); (5)-(6) 11
12 érdekében, közeli hozzátartozója vagy a gondozására köteles személy kérésére lehet eltekinteni. 14 A törvény kimondja azt is, hogy a beteg jogosult saját ruháinak és személyes tárgyainak a használatára. a gyógyintézet elhagyásának a joga: Az intézmény elhagyásának időpontját a beteg saját belátása alapozza meg, persze ideális esetben a beteg a kivizsgálás illetve gyógykezelés végeztével, az ellátását végzők javaslatának megfelelően hagyja el az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézetet. A beteg döntési szabadsága csak annyiban korlátozható, amennyiben távozása mások testi épségét, egészségét veszélyeztetné vagy törvényben meghatározott egyéb ok áll fenn. Általánosságban ez úgy néz ki, hogy a beteg távozási szándékát bejelenti, a kezelőorvos pedig mindezt feltünteti a beteg egészségügyi dokumentációjában. Az orvosi tevékenységet a következőképpen is definiálhatjuk: szolgáltatás szabad akarat alapján történő igénybevétele, a visszalépés, távozás mindenkor fennálló lehetőségével. Ha a beteg nem jelenti be távozási szándékát az intézmény elhagyását megelőzően, vagyis az ellátó személyzet hűlt helyét találja, dokumentációs kötelezettség áll fenn, azonban a beteg állapotától függően szükség lehet illetékes hatóságok értesítésére. Kiskorú esetén az erre kijelölt személyt, ilyenek hiányában, illetve cselekvőképtelen páciens esetén a törvényes képviselőt kell értesíteni. Cselekvőképtelen beteg csak a törvényes képviselőjének egyetértésével hagyhatja el a gyógyintézetet. A kezelőszemélyzet által kezdeményezett hazabocsátásról lehetőség szerint legalább 24 órával a tervezett elbocsátást megelőzően tájékoztatást kell adni. Ez elősegíti a beteg, illetve hozzátartozói számára az otthoni ápolásra, a hazatéréssel kapcsolatos egészségügyi és általános teendőkre való felkészülést. a tájékoztatáshoz való jog: Minden, az ellátásban igénybevevői oldalon részes személy jogosult a tájékoztatásra. A törvény nyomatékosítja, hogy a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes betegnek is joga van a tájékoztatáshoz. A tájékoztatás nem a beavatkozásokba való beleegyezés megszerzésének eszköze, hanem a beteg saját személyét érintő döntések évi CLIV. törvény 11. (2) 12
13 meghozatalához, illetve egyáltalán az egészségügyi ellátással kapcsolatos felvilágosítás érdekében szükséges tevékenység. A beteg korának, iskolázottságának, pszichés, kulturális és nyelvi hátterének megfelelő módon kell a beteg tudtára adni az ellátásával összefüggésben rendelkezésre álló információkat. A betegnek joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon a) egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is b) a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról c) a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól d) a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól e) döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében f) a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről g) az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről h) a további ellátásokról, valamint i) a javasolt életmódról. 15 Sajnos az egészségügyi dolgozók túlterheltsége miatt kevéssé hatályosulnak e szabályok, mivel a klinikai feladatok ellátása után nemigen marad idő a tájékoztatáshoz való jogból fakadóan szükséges tevékenységek elvégzésére. Ez javítható az alapvető információk írásba foglalásával (szórólap, füzet), de a szóbeli tájékoztatás egyéniesített formája nem mellőzhető. A kérdezés lehetősége biztosítja a páciens számára fontos szempontok megvilágítását, illetve a tájékoztatást adó szakembert is segíti az információ-igény pontosabb becslésében. A betegnek joga van megismerni ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges sikertelenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait. A betegnek joga van megismerni az ellátásban közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését, és beosztását. 16 Cselekvőképes beteg lemondhat a tájékoztatásról, de csak abban az esetben, ha betegsége ismeretének hiánya nem veszélyezteti többi embertársa egészségét. Ha a beavatkozásra a beteg kezdeményezésére és nem terápiás célból került sor, a tájékoztatásról való lemondás csak írásban érvényes évi CLIV. törvény 13. (2) évi CLIV. törvény 13. (4); (6) 13
14 Nyilvánvalóan az egészségügyi szolgáltatónak úgy kell megszerveznie a tevékenységét, hogy a diagnosztikus és terápiás munka mellett a betegtájékoztatás feladataira is megfelelő humán és egyéb erőforrás álljon rendelkezésre. az önrendelkezéshez való jog és az ellátás visszautasításának joga: Az önrendelkezési jogot a belegyezés és az elutasítás jogát egyaránt magában foglaló döntési jogként definiálhatjuk. A beteg az ellátás alanya, tehát a betegség-centrikus ellátási sztereotípiák helyett az egyén döntési szabadságának elsősége érvényesül. A beteg a beleegyezését szóban, írásban vagy ráutaló magatartással megadhatja, kivéve, ha e törvény eltérően nem rendelkezik. Az invazív beavatkozásokhoz a beteg írásbeli vagy amennyiben erre nem képes két tanú együttes jelenlétében, szóban vagy más módon megtett nyilatkozata szükséges. A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére. 17 A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása a) mások ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá b) ha a beteg közvetlen életveszélyben van. 18 Az Alkotmánybíróság állapította meg, hogy a gyógyíthatatlan betegnek a döntése, hogy végig kívánja-e élni életének a rá váró szenvedésekkel teli hátralévő részét 19, önrendelkezési jogának részét képezi. A cselekvőképes beteg az ellátást visszautasíthatja. Ha a beteg egészségi állapotában az ellátás elmaradása esetén súlyos vagy esetlegesen maradandó károsodás következhet be, a visszautasítást csak nyilatkozatban teheti meg, Gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, cselekvőképes beteg számára a törvény biztosítja azt a jogot, hogy életmentő vagy életfenntartó beavatkozást visszautasítson. Jelen esetben három tagú orvosi bizottság megvizsgálja a beteget, és mindhárom orvos írásban nyilatkozik arról, hogy a betegnél olyan súlyos betegség áll fenn, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint rövid időn belül halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Ezt követően a beteg a háromtagú évi CLIV. törvény 15. (2)-(6) évi CLIV. törvény 17. (2) 19 22/2003. AB határozat IV
15 bizottság nyilatkozatát követő 3. napon két tanú előtt ismételten kinyilváníthatja visszautasítási szándékát. 20 A beteg a visszautasítási nyilatkozatot bármikor, alaki kötöttségek nélkül visszavonhatja. A beteg az ellátás visszautasítása esetén is jogosult szenvedéseinek enyhítésére, fájdalmainak csökkentésére. Amennyiben a beteg valamilyen beavatkozást visszautasít, nem szabad arra késztetni, hogy álláspontját változtassa meg, és vele szemben semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem alkalmazható. az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga: A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen. A dokumentációval, mint az adatállomány fizikai vagy bármilyen más formában létező megtestesülésével az egészségügyi szolgáltató, míg az egészségügyi adatokkal az érintett beteg rendelkezik, így jogosult a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, és azokról saját költségére másolatot kapni. 21 Amennyiben a beteg a dokumentációban pontatlanságot vagy hiányosságot vél felfedezni, a rá vonatkozó egészségügyi dokumentáció kiegészítését, kijavítását kezdeményezheti, amelyet a kezelőorvos vagy más adatkezelő a dokumentációba feljegyez, saját szakmai véleményével együtt. A hibás adatot törölni nem lehet, át kell húzni, hogy az eredetileg felvett adat jól látható legyen. Az egészségügyi ellátásban résztvevők a beteg ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és egyéb személyes adatait bizalmasan kötelesek kezelni, és csak hatósági határozatra, vagy a beteg nyilatkozata által feljogosított személyekkel jogosultak közölni. az orvosi titoktartáshoz való jog: A beteg jogosult, hogy az ellátás során az egészségügyi ellátásban résztvevő személyek tudomására jutott egészségügyi és személyes adatait csak az arra jogosultakkal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék. A beteg hozzájárulása nélkül is közölni kell egészségügyi adatait; ha a törvény elrendeli, ha mások életét vagy testi épségét veszélyezteti vagy mások egészségének védelme szükségessé teszi évi CLIV. törvény 20. (4)-(5);(8) évi CLIV. törvény 24. (1)-(2) 15
16 Tény, hogy a beteg jogai részletesen, alaposan kidolgozott rendszert alkotva kerültek bemutatásra, és az említett további elemek, tehát a beteg kötelezettségei jelentéktelennek tűnnek. De térjünk át erre a körre. A beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó jogszabályokat és az egészségügyi szolgáltató működési rendjét. 22 A szolgáltató működési rendje a beteg számára elsősorban a házirendből ismerhető meg, továbbá a részére adott információkból. Természetesen a házirend nem korlátozhatja a törvényben foglalt betegjogokat. A betegek kötelezettségei konkrétan a következő 3 esetkörre terjednek ki: 1. együttműködés az egészségügyi dolgozókkal 2. más betegek jogainak tiszteletben tartása 3. az egészségügyi dolgozók törvényben foglalt jogainak tiszteletben tartása. együttműködési kötelezettség: Fontos eleme a tájékoztatási kötelezettség, amely nem csak az orvost, hanem a beteget is terheli. A beteg köteles az őt kezelő egészségügyi dolgozókat tájékoztatni mindarról, amely szükséges a kórisme megállapításához, a megfelelő kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez. Köteles minden korábbi betegségéről, gyógykezeléséről tájékoztatni az orvosát, valamint arról is, hogy milyen gyógyszereket szed. Ha a beteg elmulasztja ezt a tájékoztatási kötelezettséget, és emiatt nem megfelelő időben, vagy nem kapja meg az ellátást, és ennek következtében egészségkárosodása keletkezik, a tájékoztatási kötelezettség elmaradását a bíróság a páciens terhére értékelheti. Ha az egészségügyi ellátást végzőknek nincs tudomása arról, hogy a beteg kit nevezett meg, aki helyette gyakorolja a beleegyezés jogát, akkor nem tudnak ennek megfelelően eljárni. Szintén tájékoztatási kötelezettség terheli a beteget betegségével összefüggésben mindenről, ami mások életét, testi épségét veszélyezteti, és arról is, ha fertőző betegségben szenved vagy esetlegesen vírushordozó. A beteg további kötelezettsége, hogy a gyógykezelésével kapcsolatban az őt ellátóktól kapott rendelkezéseket betartsa. Amennyiben jogszabály térítési díjat ír elő bizonyos egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban, a betegnek azt meg kell fizetnie. Az egészségügyi szolgáltató a szolgáltatás évi CLIV. törvény 26. (1) 16
17 megkezdése előtt tájékoztatja a pácienst az indokolt és az általa igényelt térítésköteles szolgáltatások díjáról. más beteg jogainak tiszteletben tartása: A beteg és hozzátartozói jogai gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait, így a hozzátartozók a látogatás, vagy a beteg gyermek, haldokló hozzátartozó mellett tartós benntartózkodás esetén sem zavarhatják a többi beteget. III. A veszélyes üzemi tevékenység Mint már a korábbiakban kifejtettem speciális felelősségi alakzat hiányában az egészségügyi kártérítési eljárásokban a polgári jogi felelősség általános szabályai az irányadóak. Ptk Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Azonban célszerű lenne az orvosi beavatkozások jelentős részét veszélyes üzemi tevékenységgé minősíteni, és kártérítési eljárásokban az arra irányadó szabályokat alkalmazni. A veszélyes üzemi tevékenység a következőképpen néz ki: Ptk (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Bár lényegét tekintve az orvosi beavatkozások jelentős része veszélyes üzem, a bírói gyakorlat mégis világszerte kizárja e felelősségi szabályok alkalmazását. Ugyanakkor akadnak eltérések más országokban, például Svédországban és Új-Zélandon az orvosi beavatkozás és vizsgálat veszélyes üzemi tevékenységnek minősül. Az általános felelősségi alakzat alkalmazásának fő oka, hogy a 345. végrehajtása elviselhetetlen módon megemelné a biztosítási összegeket, és az intézmények költségeit. Magyarországon sem terheli tehát az egészségügyi intézményeket eredményfelelősség. Ez alól nyilvánvalóan kivételt jelenthetnek azok a berendezések, eszközök, amelyek használata során az emberi életre, testi épségre veszélyt jelentenek Jobbágyi Gábor: Orvosi Jog, Hippokratésztől a klónozásig, Szent István Társulat; 2007;74. old. 17
18 Jelenleg nincs törvényben szabályozott módja annak, hogy mi minősül veszélyes üzemnek. Ezt még mindig a bírói gyakorlat alakítja ki. Jelen álláspont szerint veszélyes üzemnek minősül: - gépi erővel hajtott művek - gépi erővel működő üzemek, berendezések a gazdasági élet bármely területén, a villamos energiát termelő és átalakító üzemek és berendezések, valamint a gépek alkalmazására tekintet nélkül, az építkezések, bányák, gázművek, és vízművek - fokozott veszéllyel járó tevékenységnek tekinti a gyakorlat bizonyos gépek alkalmazását Azonban a jelenlegi bírói gyakorlat alapján nem sorolhatók ide a háztartási gépek, és az orvos által a gyógykezelés során használt gépek. Az utóbbi időben ezek elterjedése megnőtt, ami a bírói gyakorlatra is jelentős hatással van a károkozások megítélésénél. - vízlépcső, zsiliprendszer, vízierőmű - fokozott veszéllyel járó robbanóanyagok, sugárzóanyagok és készítmények, a mérgezőanyagok, vegyi anyagok, a lőfegyver előállítása, tartása, felhasználása - viszonylag kezdetleges körülmények között folytatott tevékenység - tűzveszélyt okozó eszközök használata. 24 Mielőtt egy-egy jogeset kapcsán megállapítjuk a felelősség fajtáját, fontos, hogy az általános és a veszélyes üzemi felelősség ismérveivel tisztában legyünk. A polgári jogi általános felelősségi alakzatnak négy alapvető feltétele van: jogellenesség, felróhatóság, kár és okozati összefüggés. A feltételek közül a jogellenesség, a kár, valamint az okozati összefüggés is szükségképpeni eleme bármelyik kártérítési típusú felelősségnek. A felróhatóság csak rendszertani elem, hiszen van vétkesség nélküli kártérítés is. Példának okáért ilyen a veszélyes üzemi felelősség, hiszen ez tárgyi vagy objektív felelősség. Lényege, hogy a felelősségre vonás feltételei a jogellenesség, a kár és a kettő közötti okozati összefüggés, vagyis a károkozó vétkessége nem alapozza meg a kártérítési felelősség megállapítását. Hasonlóan az általános kártérítési felelősséghez, a veszélyes üzemi felelősség is kimentő jellegű, vagyis, ha a károkozó tudja bizonyítani azokat a tényeket, amelyek a felelősség alól mentesítik, kártérítési felelőssége nem állapítható meg. Mentesülése érdekében a károkozónak két konjuktív feltételt együttesen kell bizonyítania: a kárt elháríthatatlan külső ok idézte elő, és ez kívül esik a veszélyes üzemi tevékenység körén. A veszélyes üzemi tevékenység körében az okozati összefüggés is speciális, ugyanis a kárnak a 24 Újváriné Antal Edit: Felelősségtan, Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért, Miskolc, 2002., old. 18
19 tevékenység veszélyes voltával kell összefüggnie. Ellenkező esetben a kártérítési felelősség az általános szabályok szerint fog alakulni. A kárért általában az felelős, aki a veszélyes üzemet működteti, a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatja. Ezt a személyt a joggyakorlat üzembentartónak nevezi. 25 A PK. 38. számú állásfoglalás azt is kifejti, hogy a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatása közben keletkezett károk megtérítése körében a Ptk és aiban foglalt rendelkezések együttesen is alkalmazhatóak. Veszélyes üzem károsodása esetén a veszélyes üzem üzembentartóját kártérítés megállapításánál a károkozó vagy az üzembentartó netáni felróható közrehatása mellett az üzem veszélyességét is figyelembe kell venni az üzembentartó terhére, amennyiben ez a veszélyes üzem károsodásában közrehatott. Jelenleg egy Legfelsőbb Bírósági ítélet található a bírói gyakorlatban, amely elismeri a veszélyes üzemi felelősség szabályainak alkalmazását az egészségügyi kártérítési eljárásokban. Témaválasztásom során ez az ítélet keltette fel érdeklődésemet. Legf. Bír. Pf. III /2002.: A felperesek édesapján éráthidaló szívműtétet végeztek. A műtét megkezdésekor, az érzéstelenítés bevezetésekor, a betegnél kamrafibrilláció, majd szívmegállás következett be. Újraélesztésre majd szívmasszázsra került sor. Közben az altatást folytatták, a műtéti területet az alperes orvosa alkoholos oldattal fertőtlenítette, majd elektromos késsel a mellkas megnyitásához fogott. Az eszköz által kibocsátott elektromos szikra a szegycsont megnyitásakor lángra lobbantotta a még meg nem száradt alkoholos oldatot, és a beteg testének mintegy 1/3-án másod és harmadfokú égési sérülés keletkezett. A betegnél később oxigénhiányos agykárosodást diagnosztizáltak, majd szívmegállás következtében a beteg meghalt. A boncolási jegyzőkönyvben foglaltak szerint a beteg halála olyan szív-, keringési és légzési elégtelenség folytán állott be, amely a testfelület mintegy 35 %-ra kiterjedő másodharmadfokú égési sérülésekre vezethető vissza, és általános vérmérgeződés miatt következett be. A szakértők végül az elkészített orvosi szakvéleményükben azt állapították meg, hogy a beteg operációja előtt a gyógyszeres műtéti előkészítés elmaradt, tehát a műtétre nem készítették elő megfelelően, holott maga a szívműtét nem sürgős, hanem tervezett műtét volt, és a gyógyszeres előkészítésre mód és lehetőség lett volna. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a páciens a klinikai halál állapotába került és újraélesztésre szorult. Ekkor került sor a mellkas megnyitására, de ilyen körülmények között sem fogadható el a fertőtlenítő oldat lángra 25 Gellért György: Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvényhez, Kiadó Kommentár, 2004., old., oldal 19
20 lobbanása. Ennek lett következménye, hogy a testfelület 35 %-ára kiterjedt az égés, amely végül a beteg halálához vezetett. A felperesek vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére egyaránt kérték az alperest. A kártérítési felelősséget elsődlegesen a Ptk (1) bekezdésére, másodlagosan a Ptk (1) bekezdésére alapították. Arra hivatkoztak, hogy az alperes orvosai megsértették az Eütv. 77. (3) bekezdésében foglalt legnagyobb gondosság követelményét, mert az alkoholos oldat, amit a fertőtlenítésre használt az operatőr, nem az előírt tűzveszélyességi foknak megfelelően történt, ugyanis anélkül fogott hozzá a mellkas megnyitásához, hogy meggyőződött volna a vegyszer megszáradásáról. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy az alperes késlekedett az égési felület műtéti ellátásával is, ami hozzájárult a beteg halálához. Véleményem szerint és a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint is, az alperes által használt elektromos kés és az alkoholos oldat együttes használata egyaránt fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül. A fokozott veszélyt indokolja az eszköz technikai bonyolultsága és az adott közeg melletti tűzveszélyessége. Az alperes magatartása jogellenes és felróható, ami sérti a felperes gyermekeinek személyhez fűződő jogait, így például az egészséges és teljes családban éléshez való jogaikat, ezért nem vagyoni kártérítésre is jogosultak. Az alperes természetesen a kereset elutasítását kérte, mivel a váratlanul kialakult helyzetben álláspontja szerint a fertőtlenítés hiánya is elfogadható lenne, arra ugyanis nincs idő, hogy az orvos a fertőtlenítő szer felszáradására várjon. Az a tőle elvárható követelmény, hogy a birtokában levő eszközzel a lehető leggyorsabb időn belül mindent megtegyen az újraélesztés sikeréért. Az égési szövődmény neki nem róható fel. Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította az alperes kártérítési felelősségét. Tényként megállapította, hogy az alperes orvosai valóban nem a legnagyobb gondossággal, és nem a beteg egészségi állapotának megfelelő szinten látták el a felperesek hozzátartozóját. Ugyanis a műtéti előkészítés nem történt meg, az elektromos kés használata során égési sérüléseket okoztak, azokat sem kezelték megfelelő gondossággal, csak pár napos késedelem után került sor az égési sérülések szakorvos által történő ellátására és kezelésére. Az alperes kártérítési felelősségét a Ptk (1) és a Ptk (1) bekezdésére figyelemmel megállapította. Szakmai mulasztásként értékelte, hogy a beteg a szükséges gyógyszereket nem kapta meg. A műtét előkészítésének hiánya hozzájárult a beteg szívmegállásához. Az alperes orvosai az operáció megkezdése előtt nem győződtek meg arról, hogy a gyúlékony vegyszer felszáradt-e a testfelületről, és olyan területre is lefolyt az 20
21 alkoholos oldat, ahová nem kerülhetett volna. Ez azt eredményezte, hogy az elektromos szikra folytán keletkezett láng a műtéti területnél jóval nagyobb testfelületet égetett meg. Nem fogadta el az elsőfokú bíróság az alperes védekezését az időtényező tekintetében, és kifejtette, hogy a fertőtlenítő szer nem lobbanhat be. Az égési sérülés a szívműtéttől függetlenül bekövetkezett károsodás. Ez mulasztásként értékelhető az alperes orvosai részéről, az égési szövődmények pedig a beteg halálához vezetettek. Végül az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az orvosi beavatkozásnál bármilyen elektromos eszközt használ az orvos, maga az orvosi beavatkozás nem minősíthető veszélyes üzemi tevékenységnek, és így az orvosi beavatkozásra az általános szabályok irányadóak. A közbenső ítélet ellen felperes és alperesek is fellebbezést nyújtottak be. A felperesek szerint az alperes a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség szabályai alapján is köteles a helytállásra, mert az elektromos kés és a legmagasabb tűzveszélyességi osztályba tartozó fertőtlenítő vegyszer használata olyan fokozott kockázatot, veszélyt rejt magában, amely indokolja a felróhatóságtól független felelősségi szabály alkalmazását. Amennyiben az orvosi tevékenységet csak az elektromos eszköz és gyúlékony vegyszer felhasználásával együtt lehet kifejteni, akkor az fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül. Jelen esetben nem az eszköz hibájáról van szó, hanem az eszköz használójának a hibájáról, szabályszegéséről, amely ugyancsak megalapozza a szigorúbb felelősségi szabály alkalmazását. Ezzel szemben az alperes is kérte az ítélet megváltoztatását, ugyanis nézőpontja szerint az elsőfokú bíróság hibásan állapította meg azt, hogy a beteg műtét előtti gyógyszeres előkészítése nem történt meg. Ennek ellenbizonyításaként szolgál az altatási jegyzőkönyv, a műtéti előkészítéshez használt külön lap, valamint a lázlap. Az alperes úgy védekezett, hogy a beteg érdeke miatti sietség következtében került nagyobb mennyiségű alkoholos lemosószer a betegre, és az elektromos kés rutinszerű használatára a szívmasszázs alkalmazásához. Ha az elsőfokú ítélet szerint elvárható magatartást tanúsítja az orvos, a beteg újraélesztésére nem lett volna esély. Az alperes álláspontja szerint a klinikai halál állapotában lévő beteg újraélesztése kapcsán keletkezett sérülés nem alapozhatja meg a felelősséget. A felperesek az ő fellebbezésükkel nem érintett körben a közbenső ítélet helybenhagyását kérték. Végül a Legfelsőbb Bíróság döntésében arra jutott, hogy a felperes fellebbezése alapos, az alperesé alaptalan. Álláspontja szerint a műtét adott helyzetében, amikor fertőtlenítő szerként alkoholos vegyszeres lemosást alkalmaztak, és egyúttal elkezdték a 21
22 szegycsont felnyitását is elektromos késsel, akkor az alperes orvosai e két önmagában is veszélyes szer, illetve eszköz együttes használatával fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytattak. Tehát az alperes a Ptk (1) bekezdése alapján felel. Ennek az az alapja, hogy a veszélyes eszközök alkalmazásánál csekély hiba is aránytalanul súlyos következménnyel jár. A Legfelsőbb Bíróságnak az adott esetre elfoglalt álláspontja nem változtat az orvoslással kapcsolatban kialakult megítélésen, miszerint maga az orvosi tevékenység és az alkalmazott eszközök, műszerek, anyagok, sokszor önmagukban is veszélyesek, mégsem alkalmazandó a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó felelősségi szabály, amely felróhatóságtól független tárgyi felelősség. Tehát nem állapítható meg, hogy valamely eszköz, illetőleg anyag önmagában való veszélyessége megalapozza a Ptk (1) bekezdésében foglaltak alkalmazását. Akkor, ha a magas fokban gyúlékony fertőtlenítő anyag alkalmazása mellett egyidejűleg olyan eszközt is használnak, amely a szokásos mértéket meghaladó kockázatot jelent, akkor a fokozott felelősségi szabály alkalmazása megállapítható. Tehát az alperes kimentése nem lehetséges, és ez önmagában is alapja lehet a kártérítési felelősségnek. A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor egyetért azzal, hogy az alperes kártérítési felelőssége a Ptk (1) bekezdése alapján is megáll. Végül az elsőfokú bíróság közbenső ítéletének helybenhagyására került sor. Összegzésként megállapítható, hogy az orvosi tevékenység a használt eszközök és eljárások kockázatos és veszélyes volta ellenére önmagában nem minősül veszélyes üzemi tevékenységnek. Ugyanakkor a jogesetben az orvosi tevékenység körében használt gyúlékony alkoholos vegyszer és elektromos kés együttes használata vezetett károsodáshoz. A tényállásban alkalmazott két külön-külön is veszélyes eszközzel végzett beavatkozás azonban már veszélyes üzemi tevékenységnek minősül, így nincs jelentősége az elszenvedett károk vonatkozásában az alperesi felróhatóság vizsgálatának. 26 IV. A kártérítési eljárások oka Talán nem túlzás azt mondanom, hogy minden országban tapasztalható jelenség, hogy a betegek és hozzátartozóik az egészségügyi ellátással kapcsolatos valós vagy vélt sérelmeiktől indíttatva egyre gyakrabban fordulnak polgári jogi kártérítési keresettel bíróságokhoz. Azoknak a betegeknek, akiknek szervezete valóban az orvos nemtörődömsége miatt 26 Dr. Frézer Tamás: Kártérítési Jog, Complex Kiadó, 2010., old. 22
23 károsodik, megfelelő mértékű jogos kártérítés jár. Ugyanakkor a kártérítési rendszer kapcsán történnek visszaélések is, hiszen nem minden esetben valós az ok, amire a páciens a kártérítési eljárást alapítja. Hazánkban az egészségügyben hozzávetőleges adatok szerint évente 300 kártérítési eljárás indul. A perek többnyire a bíróságok leterheltsége, a bizonyítási nehézségek miatt évekig elhúzódnak. Ma már megállapítható, hogy a betegek egyre öntudatosabbak, de még mindig tájékozatlanok jogaikkal kapcsolatban, ennél szomorúbb, hogy sokszor az egészségügyi dolgozók sincsenek tisztában ezzel. Megdöbbentő lehet a statisztikai adatok számaránya is ban a betegjogi képviselők 7367 panaszt regisztráltak. Sajnos ez évről évre 20 %-kal növekszik. A legtöbb jogsérelem a kórházakban történik, de nőtt a háziorvosi és járóbeteg-ellátással kapcsolatos panaszok száma is. Az összes panasz 25 %-a az emberi méltóság megsértésével állt kapcsolatban, a sértettek 23 %-a érezte úgy, hogy egészségügyi ellátáshoz való joga sérült, 17 %-uknak pedig a tájékoztatáshoz való joga ben a helyettes ombudsman felmérése szerint a megfelelő ellátáshoz, az önrendelkezéshez és a tájékoztatáshoz való jogot szinte naponta megsértik a kórházakban. Szomorú tény, hogy az Egészségbiztosítási Felügyeletnél is egyre többen tesznek bejelentést. 27 A kártérítési eljárások egyik alapköve a hiba. Az ellátás hibáiról sajnos sehol nem rendelkeznek teljes körű adatokkal. A felmérések általában dokumentációra alapozottak, és ezek pontatlanok lehetnek. Kórházi ellátási hibaként értékelhető, hogy a hibázó nem konzultál, késlekedve, határozatlanul avatkozik be. A hibák elkerülése érdekében: definiálni, egyértelművé kell tenni a diagnózist, konzultálni kell, második véleményt kell kérni, hiszen a nem érintett ember helyesebben ítélheti meg a helyzetet, alapos feltárást kell végezni késlekedés nélkül, gondos, folyamatos ellenőrző vizsgálatokat kell végezni, fegyelmezetten, pontosan, valósághűen kell a dokumentációt vezetni Dr. Decastello Alice: Mediáció az egészségügyben, HVG Orac Lap és Könyvkiadó Kft., old 28 Kulmann Lajos: Hiányzó munkatársak, hibák, műhibaperek merre tovább, Rehabilitáció 2003; 13 (3-4.):2-7. oldal 23
24 Nyilvánvalóan a hibák okaként nevesíthető az egészségügyi dolgozók kevés száma. A munkaerőhiány oka lehet a demográfiai összetétel, hiszen egyre inkább idősödik a lakosság, ami növeli az ellátási szükségletet, és kevés az aktív munkaképes korúak aránya is. Problémát jelenthet az egészségügyi ellátás költségeinek növekedése miatt bevezetett úgynevezett prospektív finanszírozási rendszer. Ennek lényege, hogy a szolgáltatóknak egységnyi idő alatt több beteget kell ellátniuk, akiknek állapota összességében súlyosabb. A beteg félig gyógyultan hagyja el az egészségügyi intézményt, ami nem ad pozitív visszajelzést az ellátó személyzetnek a jó teljesítményről. Ez is fokozza a frusztrációt, ami miatt sokan más elhelyezkedési lehetőséget keresnek. A megkérdezett rezidens orvosok jelentős része tervez tartós vagy átmeneti külföldi munkavállalást. Ez még inkább tovább nehezíti az utánpótlás kérdését. Vizsgálták már az egészségügyi munkának a munkatársakra, dolgozókra kifejtett negatív hatásait. Lelki és testi egészséget, fáradtságot és kiégést egyaránt tapasztaltak. Természetesen ezek a tényezők közrejátszanak az egészségügyi dolgozók pályaelhagyására. A személyzet csökkenő tendenciája növeli a hibák előfordulását is. Alapvető jelenség, hogy a munkatársak hiánya a pályán maradókra még nagyobb terhet ró, hiszen növelni kell a tempót, a teljesítményt, fokozódik az elfáradás. A több hiba növeli a perek számát, ami még több dokumentációt eredményez. Ez ismét fokozza a személyzet leterheltségét, frusztrációját, kiégését, egyszóval elégedetlenségét, ami pályaelhagyást, még hajszoltabb munkát, és még több hibát eredményezhet. (2. melléklet) A tárgyalt eseteket figyelembe véve nagyon fontos a csapatmunka támogatása. Lobbizni kell azért, hogy az ellátás biztonsága a képzésben és továbbképzésben egyaránt helyet kapjon. Mindezek összegzéseképpen megállapíthatjuk, hogy a körülmények kedvezőtlenek. Az egészségügyi dolgozók fizetése alacsony, kevés a munkatárs, szaporodnak a hibák, és ez által az egészségügyi kártérítési eljárások is növekvő tendenciát mutatnak. V. Tipikus hibák az egészségügyi ellátás során Dolgozatomban két szakterületet tartottam fontosnak kiemelni az általános ellátások közül. Az egyik, a termékenység elősegítésének területe, ahol szintén a beavatkozások során gépek alkalmazására kerül sor. A másik terület, az aneszteziológiai ellátás, amelynek feldolgozása során egy, a szakmában jártas dolgozóval is sikerült hosszú eszmecserét lefolytatnom. 24
A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN)
A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN) I. Az egészségügyi ellátáshoz való jog Minden betegnek joga van jogszabályban meghatározott keretek között az egészségi állapota által
RészletesebbenBETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN
EK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN Feith Helga Judit PhD Társadalomtudományi Tanszék ETK-EDUVITAL 2013. ÁPRILIS 26. Stróbl Alajos Justitia szobra a XIX. századból Beteg
Részletesebben251 A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatásával okozott károkra irányadó felelősségi szabály alapján felel a kórház, ha orvosai a beteg
251 A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatásával okozott károkra irányadó felelősségi szabály alapján felel a kórház, ha orvosai a beteg műtétje előtt alkoholos vegyszerrel végzik a fertőtlenítést,
RészletesebbenLIFELIKE EGÉSZSÉGÜGYI MOZGÁSDIAGNOSZTIKAI KÖZPONT SZABÁLYZAT HÁZIREND
LIFELIKE EGÉSZSÉGÜGYI ÉS MOZGÁSDIAGNOSZTIKAI KÖZPONT SZABÁLYZAT HÁZIREND A Szabályzat a LIFELIKE Egészségügyi és Mozgásdiagnosztikai Központ (továbbiakban Diagnosztikai Központ) tulajdonát képezi. Bárki
RészletesebbenBetegek jogai és kötelezettségei
Betegek jogai és kötelezettségei Melyek a beteg jogai? 1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog. A betegek legalapvetőbb joga, hogy megfelelő, megkülönböztetés nélküli ellátásban részesüljenek. Minden betegnek
RészletesebbenA kapcsolattartás joga. Dr. Kovács Erika
A kapcsolattartás joga Dr. Kovács Erika Témák A kapcsolattartás jelentősége A kapcsolattartás jogi háttere A kapcsolattartás formái A látogatás Házirend A beteg gyermek jogai Speciális helyzetek A kapcsolattartás
RészletesebbenA BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN
A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk
RészletesebbenA KAPCSOLATTARTÁS JOGA
A KAPCSOLATTARTÁS JOGA Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS 24. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil
RészletesebbenA betegek jogairól. Az egészségügyben hogyan érvényesül az emberi méltóság védelme?
A betegek jogairól 1998. július 1-től új törvény védi a betegek jogait. Az egészségügyi törvény célja, hogy a betegek megfelelő színvonalú egészségügyi ellátásban részesüljenek, és gyógykezelésük során
RészletesebbenBeleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása
Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Önrendelkezéshez való jog Önrendelkezési jog az egészségügyben: egészségügyi ellátás akkor nyújtható, a betegen beavatkozás akkor végezhető, ha abba a
RészletesebbenEllátott személyek jogai - Ellátottjogi tematika II. - Budapest, 2014. november 27.
Ellátott személyek jogai - Ellátottjogi tematika II - Budapest, 2014 november 27 1 Az egészségügyről szóló 1997 évi CLIV törvény (Eütv) - A betegek jogai és kötelezettségei ( betegjogi katalógus, 5-28
Részletesebben1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről. II. Fejezet A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI. 1. Cím. Az egyén szerepe
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről II. Fejezet A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. Cím Az egyén szerepe 5. (1) Az egészségüggyel kapcsolatos társadalmi kötelezettségek az egyén saját és környezete
RészletesebbenEnnek részletes szabályait a Kórház házirendje határozza meg, nem korlátozva az Eütv-ben foglaltakat..
A Minőségirányítási Kézikönyv ME04-02A A fekvőbeteg gyógyító ellátás folyamatainak szabályozása fejezetéből: 5.3. A BETEG TÁJÉKOZTATÁSA, BETEGJOGOK A betegeket (törvényes képviselőt, vagy a helyette nyilatkozattételre
Részletesebbenaz egészségügyi ellátáshoz való jogot, az emberi méltósághoz való jogot, a tájékoztatáshoz való jogot, az önrendelkezéshez való jogot,
A BETEGEK JOGAIRÓL 1998. július 1-tõl új törvény védi a betegek jogait. Az egészségügyi törvény célja, hogy a betegek megfelelõ színvonalú egészségügyi ellátásban részesüljenek, és gyógykezelésük során
RészletesebbenJogi-Etikai Alapok a Kommunikációban. Dr. Frank Nóra Dr. Csikós Ágnes PTE, ÁOK, Alapellátási Intézet
Jogi-Etikai Alapok a Kommunikációban Dr. Frank Nóra Dr. Csikós Ágnes PTE, ÁOK, Alapellátási Intézet Egészségügyi Törvény 1997. évi CLIV. törvény Orvosok jogai és kötelezettségei Ellátási kötelezettség
RészletesebbenELLÁTOTT SZEMÉLYEK JOGAI - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA II. -
ELLÁTOTT SZEMÉLYEK JOGAI - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA II. - Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS 14. dr. Kozicz Ágnes Alapvető Jogok Biztosának Hivatala TÁMOP
RészletesebbenA BETEG GYERMEK JOGAI Dr. Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR
A BETEG GYERMEK JOGAI Dr Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR Gyermekjogi képviselő HÍD képzés Budapest, 2014 május 15-17 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény 24
RészletesebbenXV. Országos Járóbeteg Szakellátási és X. Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia 2013. szeptember 12. Balatonfüred
XV. Országos Járóbeteg Szakellátási és X. Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia 2013. szeptember 12. Balatonfüred A témaválasztás indokai A feldolgozott esetek statisztikai és tartalmi bemutatása Összegzés,
RészletesebbenHidak építése a minőségügy és az egészségügy között
DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas
RészletesebbenANESZTEZIOLÓGIA ÉS INTENZÍV TERÁPIA BETEGTÁJÉKOZTATÁS ÉS BELEEGYEZÉS ANESZTEZIOLÓGIAI ÉS INTENZÍV TERÁPIÁS BEAVATKOZÁS ELÕTT
ANESZTEZIOLÓGIA ÉS INTENZÍV TERÁPIA BETEGTÁJÉKOZTATÁS ÉS BELEEGYEZÉS ANESZTEZIOLÓGIAI ÉS INTENZÍV TERÁPIÁS BEAVATKOZÁS ELÕTT Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium Az ajánlás célja Utoljára
RészletesebbenKártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél
Kártérítési felelősség Kártérítési jog Dr. Kenderes Andrea Ptk. 339. -361. Kontraktuális Szerződésszegés Deliktuális Szerződésen kívüli károkozás Lényegében azonosak Ptk. 339. Aki másnak jogellenesen kárt
RészletesebbenÖnvezető autók üzemeltetése során felmerülő felelősségi kérdések
Önvezető autók üzemeltetése során felmerülő felelősségi kérdések Közlekedési balesetek és a közlekedő ember című szeminárium Budapest, 2017. október 14. 1 Önvezető autók autonóm járművek 11/2017. (IV.12.)
Részletesebben1997. évi CLIV. törvény
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (2013. április 1.-jével hatályos változat) II. Fejezet A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. Cím Az egyén szerepe 5. (1) Az egészségüggyel kapcsolatos társadalmi
RészletesebbenA beteg gyermek jogai
Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A beteg gyermek jogai 2015. szeptember 25. összeállította: Erhardtné dr. Gachályi Anikó betegjogi képviselő TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
RészletesebbenAz EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel. Összeállította: dr. Scheiber Dóra
Az EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel Összeállította: dr. Scheiber Dóra A magyar Egészségügyi Törvénykönyvben nem szerepelnek a gyermekek és a serdülők kórházi ellátására vonatkozó jogai az EACH
RészletesebbenAz egészségügyi tevékenység végzésének speciális jogi formái I. A működési engedélyhez nem kötött jogi lehetőségek 1
Az egészségügyi tevékenység végzésének speciális jogi formái I. A működési engedélyhez nem kötött jogi lehetőségek 1 Az a körülmény, hogy az egészségügyi szolgáltató és az egészségügyi dolgozó között,
RészletesebbenÖnrendelkezési jog ellátás visszautasítása. Dósa Ágnes
Önrendelkezési jog ellátás visszautasítása Dósa Ágnes Főszabály: a betegen csak a beleegyezésével szabad orvosi beavatkozást végezni, a beteg joga eldönteni, hogy mely orvosi beavatkozásokba egyezik bele,
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján
Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító
RészletesebbenTranszfúzió jogi vonatkozásai. Dr. Vezendi Klára SZTE Transzfuziológiai Tanszék
Transzfúzió jogi vonatkozásai Dr. Vezendi Klára SZTE Transzfuziológiai Tanszék A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint: minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelytől
RészletesebbenX. Fejezet PSZICHIÁTRIAI BETEGEK GYÓGYKEZELÉSE ÉS GONDOZÁSA
X. Fejezet PSZICHIÁTRIAI BETEGEK GYÓGYKEZELÉSE ÉS GONDOZÁSA 188. E fejezet alkalmazásában a) pszichiátriai intézet: minden olyan egészségügyi szolgáltatást vagy azt is nyújtó ellátóhely, amely pszichiátriai
RészletesebbenBevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere
RészletesebbenA személyhez fűződő jogok és a tájékoztatáshoz való jog relevanciája a
A személyhez fűződő jogok és a tájékoztatáshoz való jog relevanciája a betegellátásban, az invazív eljárást megelőző beleegyező nyilatkozat Szerző: dr. Fajta Gabriella bírósági titkár Az egészségügyről
RészletesebbenKészítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:
1075 Budapest, Madách tér 3-4. IV. emelet száma Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: PROTOKOLL Betegjogi képviselő tevékenységei önkéntes, sürgősségi és kötelező gyógykezelés esetén. 1. PROTOKOLL CÉLJA
RészletesebbenA pszichiátriai betegek jogvédelme
A pszichiátriai betegek jogvédelme Simon Zsuzsa szociálpolitikai szakértő TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A pszichiátria történeti gyökereit tekintve hatalmát és jogosítványait arra kapta, hogy a törvényt nem
RészletesebbenA DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN
A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN ELŐADÓ: DR. KOVÁCS ZSOLT XXIII. ALTENBURGER GYULA SZIMPÓZIUM BALATONVILÁGOS, 2013. MÁJUS 31. A KONTRAKTUÁLIS ÉS A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG
Részletesebbenk.) Biztosított: A beteggel közvetlen jogviszonyba kerülő egészségügyi szolgáltató vagy szabadfoglalkozású orvos, illetve a velük jogviszonyba került
Az egészségügyi szolgáltatók és szabadfoglalkozású orvosok szakmai felelősségbiztosításának minimumfeltételeiről Az egészségügyi szolgáltatók és a szabadfoglalkozású orvosok kártérítési felelősségének
RészletesebbenV. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
V. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A Baranya Megyei Kórház feladata az intézmény Szervezeti Szabályzatában meghatározott területen a lakosság gyógyító-megelőző ellátása, az orvostudomány mindenkori állásának megfelelő
RészletesebbenOrszágos Onkológiai Intézet National Institute of Oncology. Sz01 Betegjogi Tájékoztató C. Szabályzat
Országos Onkológiai Intézet National Institute of Oncology Sz01 Betegjogi Tájékoztató C. Szabályzat Készítette: Németh Erzsébet minőségirányítási szakreferens Átvizsgálta Jóváhagyta: Dr Boér András minőségirányítási
RészletesebbenA betegjogvédelem jövője
A betegjogvédelem jövője Mogyorósi Dorottya dr. med, dr. jur Európai Betegjogi Nap, Budapest 2011. április 18. Kérdés Hol járunk már az éden fáitól! Világunk büszke madarának csőrében porladunk. Hullám
RészletesebbenA fuvarozási szerződés
További jogszabályok, adattárak, infók: www.stampede.hu XXXVIII. Fejezet (38.) A fuvarozási szerződés 6:257. [Fuvarozási szerződés] Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére
RészletesebbenEgészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere
Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere dr. Nagy Károly főosztályvezető Munkahigiénés Főosztály OMFI 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének
RészletesebbenTeendők munkabaleset esetén
Teendők munkabaleset esetén a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely
RészletesebbenA TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG
A TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG BETEGJOGI KÉPVISELŐ KÉPZÉS BUDAPEST, 2015. MÁJUS 7. DR.SZENDYERZSÉBET BETEGJOGI KÉPVISELŐ AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELEKOR AGGÓDÁS, STRESSZ - FÉLELEM A KIMENETELÉTŐL
RészletesebbenA cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011.
A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. Miről van szó? Cselekvőképességet fogjuk vizsgálni Előfordul, hogy korlátozni kell a sürgősségi ellátás
RészletesebbenPolgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)
Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.
RészletesebbenFábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből
Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári
Részletesebben1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről A betegek jogai és kötelezettségei Az egészségügyi ellátáshoz való jog 6. Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó
RészletesebbenEgészségügyi jogi ismeretek. Dósa Ágnes Igazságügyi Orvostani Intézet
Egészségügyi jogi ismeretek Dósa Ágnes Igazságügyi Orvostani Intézet Esetek, először megoldjuk közösen, és utána megnézzük a kapcsolódó joganyagot Témák orvos tájékoztatási kötelezettsége beleegyezés milyen
RészletesebbenA nappali ellátás igénybevételének módja
Dabas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14 / 2018. (VI.1.) önkormányzati rendelete A Reménysugár Fogyatékosok Napközi Otthonában igénybe vehető nappali ellátásról és azok térítési díjáról Dabas
RészletesebbenA TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG
A TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG Betegjogi képviselő képzés Budapest, 2014 március 20-22 DrSzendy Erzsébet betegjogi képviselő TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogiés gyermekjogi AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS
RészletesebbenA jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor
A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához
RészletesebbenEllátások visszautasításának szabályai
Ellátások visszautasításának szabályai Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Összeállította: Szűcsné dr. Dóczi Zsuzsanna betegjogi képviselő 2015. október 09. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
RészletesebbenMunkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde
Munkavédelmi előírások a kereskedelemben Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. Szabályozza az egészséget nem veszélyeztető
RészletesebbenA fogyatékos személyek jogai- jogsérelmek
TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A fogyatékos személyek jogai- jogsérelmek Lőwné Szarka Judit ellátottjogi képviselő 2014 június 20 TÁMOP-557-08/1-2008-0001
Részletesebben1997. ÉVI CLIV. TÖRVÉNY AZ EGÉSZSÉGÜGYRŐL részlet II. Fejezet A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
1997. ÉVI CLIV. TÖRVÉNY AZ EGÉSZSÉGÜGYRŐL részlet II. Fejezet A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. Cím Az egyén szerepe 5. (1) Az egészségüggyel kapcsolatos társadalmi kötelezettségek az egyén saját és
RészletesebbenA Szegi Medical Center Kft. által nyújtott Egészségügyi Szolgáltatásra vonatkozó ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
A Szegi Medical Center Kft. által nyújtott Egészségügyi Szolgáltatásra vonatkozó ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A Szegi Medical Center Kft. (székhely: 1052 Budapest, Haris köz 5. 1. em. 1., cégjegyzékszám:
RészletesebbenTájékoztatási útmutató genetikai vizsgálat elvégzéséhez és a minta biobankban történő elhelyezéséhez
Melléklet Tájékoztatási útmutató genetikai vizsgálat elvégzéséhez és a minta biobankban történő elhelyezéséhez MU-KK-01.6.1.3 M01 1 / 2 A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok
RészletesebbenMagyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének 1.sz. ügyvédi felelősségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek) 1993.
Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének 1.sz. ügyvédi felelősségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek) 1993. január 1-től 2 1. SZ.MELLÉKLET A MAGYAR ÜGYVÉDEK BIZTOSÍTÓ ÉS SEGÉLYEZŐ
RészletesebbenBETEGJOGOK. Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány FELVILÁGOSÍTÓ FÜZET PSZICHIÁTRIAI KEZELTEKNEK ÉS HOZZÁTARTOZÓIKNAK
BETEGJOGOK FELVILÁGOSÍTÓ FÜZET PSZICHIÁTRIAI KEZELTEKNEK ÉS HOZZÁTARTOZÓIKNAK Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány 2002-1 - Tartalomjegyzék: 1. Néhány szó a kiadványról 2. Néhány szó a
RészletesebbenMagyar joganyagok - 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet - az egészségügyi tevékenys 2. oldal 3. (1) Egészségügyi tevékenység végzésére csak az olyan eg
Magyar joganyagok - 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet - az egészségügyi tevékenys 1. oldal 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról
Részletesebben24/2014. (VII. 22.) AB határozat
24/2014. (VII. 22.) AB határozat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 22. (3) bekezdésének szövegrésze, valamint az egyes egészségügyi ellátások visszautasításának részletes szabályairól szóló
RészletesebbenDr. Kenderes Andrea okt. 6.
Dr. Kenderes Andrea 2012. okt. 6. Facere szerződések alaptípusai Eredmény kötelem- vállalkozási szerződés Gondossági kötelem- megbízási szerződés Vállalkozási szerződés: Ptk. 389. 401. Megbízás: Ptk. 474.
Részletesebben113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről
113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.
RészletesebbenHódmezővásárhelyi Pedagógiai Szakszolgálat Levélcím: 6800 Hódmezővásárhely, Szék utca 3. Tel/Fax: 62/221-906 H Á Z I R E N D
Hódmezővásárhelyi Pedagógiai Szakszolgálat Levélcím: 6800 Hódmezővásárhely, Szék utca 3. Tel/Fax: 62/221-906 H Á Z I R E N D I. Bevezető rendelkezések 1. Az intézmény neve: Hódmezővásárhelyi Pedagógiai
RészletesebbenAz Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és működési szabályzat melléklete 2012. szeptember T A R T A L O M J E G
RészletesebbenELLÁTÁSOK VISSZAUTASÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI
ELLÁTÁSOK VISSZAUTASÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ERHARDTNÉ DR. GACHÁLYI ANIKÓ BETEGJOGI KÉPVISELŐ, KMR KOORDINÁTOR 2015. MÁJUS
RészletesebbenAlkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek Szakmai Felelősségbiztosítása
Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek Szakmai Felelősségbiztosítása Ügyfél-tájékoztató és biztosítási szerződési feltételek Nyomtatványszám: NF3143 Hatályos: 2018. szeptember 01- Tartalom 1.
RészletesebbenVezető tisztségviselő felelőssége. Csehi Zoltán
Vezető tisztségviselő felelőssége Csehi Zoltán 2014.5.13. 1 Vezető tisztségviselő felelőssége Nem csak társasági jogi kérdés! A kódex vonatkozó normáit együtt kell alkalmazni! Munkajogi szabályok! 2 2
RészletesebbenPolgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek
Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. február 12.-i ülésére Tárgy: Háziorvosi szerződések felülvizsgálata Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Előadó: Vörös
RészletesebbenEgészségügyi ellátási szerződés önálló orvosi tevékenység végzéséről
Szám: 07-7/426-3/2011. Egészségügyi ellátási szerződés önálló orvosi tevékenység végzéséről amely létrejött egyrészről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (7601 Pécs, Széchenyi tér 1.) képviseletében
RészletesebbenB/20 A KIMENTŐ FELELŐSSÉGI RENDSZER KIMENTŐ OKOK A SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI FELELŐSSÉG KÖRÉBEN
KIMENTŐ FELELŐSSÉGI RENDSZER A felelősség beálltához a károsultnak (felperes) kell bizonyítania: a kárt (ideértve általában annak mértékét is - kivéve általános kártérítés 359. ), a károkozó magatartását,
RészletesebbenMegbízási szerződés minta (gazdasági társaság, önkormányzati tulajdonú rendelő) Megbízási szerződés önálló orvosi tevékenység végzéséről
Szám: 07-7/ /200_.. Megbízási szerződés minta (gazdasági társaság, önkormányzati tulajdonú rendelő) Megbízási szerződés önálló orvosi tevékenység végzéséről 1. számú melléklet amely létrejött egyrészről
RészletesebbenA fokozott veszéllyel járó tevékenység két esetköre nyert a Ptk-ban konkrét szabályozást: 1. környezetet veszélyeztető tevékenység
345. (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI
AZ EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről Itt az egészségügyet részletesen szabályozó törvényből két területet emelünk ki, az egészségügyi szolgáltatások szakmai követelményeire
RészletesebbenMens Mentis EgészségCentrum Korlátolt Felelősségű Társaság - 1119 Budapest, Fehérvári út 85. -
MU-07-01 B E L S Ő A D A T V É D E L M I E L J Á R Á S R E N D az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó
RészletesebbenEgyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata
Egyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata dr. Nagy Károly osztályvezető Munkahigiénés Osztály Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység
RészletesebbenMAGYAR IMRE KÓRHÁZ HÁZIRENDJE
MAGYAR IMRE KÓRHÁZ 8400 Ajka, Korányi Frigyes u. l. MAGYAR IMRE KÓRHÁZ HÁZIRENDJE Készítette: Dr. Nagy Zoltán főigazgató 2017.08.15. Dátum A dokumentáció kódja: SZMSZ-M-34 Változat száma: 06. Jóváhagyta:
RészletesebbenVI. Fejezet AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI. Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége
VI. Fejezet AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége 125. Sürgős szükség esetén az egészségügyi dolgozó - időponttól és helytől függetlenül - az
RészletesebbenHÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2
HÍRLEVÉL A szerződésszegési szabályok változása az új Ptk.-ban 2014 / 2 I. rész A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely sok tekintetben megváltoztatta a korábbi Ptk.,
RészletesebbenA szülőijogokgyakorlásaa gyermek felettazegészségügyiellátássorán
A szülőijogokgyakorlásaa gyermek felettazegészségügyiellátássorán Talabér János Dabas és Környéke Mentőorvosi-Mentőtiszti Kocsi Közhasznú Nonprofit Kft. Mind a pre-hospitális, csak úgy, mint a hospitálás
RészletesebbenA betegjogi képviselők feladatai
Jogvédelmi tanfolyam 2013.06.07. A betegjogi képviselők feladatai Mina András dr. Fővárosi és Pest megyei betegjogi képviselő OBDK betegjogi szakreferens ÓRAREND - Tartalom 1. Jogforrási feladatok (Eütv,
RészletesebbenMigráció egészségügyi, közegészségügyi, járványügyi problémák
Migráció egészségügyi, közegészségügyi, járványügyi problémák Dr. Paller Judit mb. országos tisztifőorvos XXII. Magyarországi Egészségügyi Napok, Debrecen 2015. október 7-9. Irányadó jogszabályok - Az
RészletesebbenKOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI
KOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI JOGAI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSBAN ÉS BÜNTETÉS- VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEKBEN, VALAMINT AZ EBBŐL EREDŐ POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉGI
RészletesebbenA hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete
Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...
RészletesebbenMunkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében
Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS
RészletesebbenFeladat-ellátási szerződés a 48. számú háziorvosi körzet ellátásáról
Szám: 07-7/470-3/2012. Feladat-ellátási szerződés a 48. számú háziorvosi körzet ellátásáról amely létrejött egyrészről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (7621 Pécs, Széchenyi tér 1.) képviseletében
RészletesebbenTisztelt Betegek! Tisztelt Hozzátartozók!
Tisztelt Betegek! Tisztelt Hozzátartozók! A betegjogok megismerése és érvényesítése érdekében készítettük az Önök számára ezt a tájékoztatót. Kérjük, ha tehetik, olvassák el figyelmesen! Az Egészségügyi
Részletesebben1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Az Országgyűlés - a lakosság egészsége iránt érzett felelősségétől áthatva, - attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy az egyén egészséghez fűződő érdeke és jólléte
Részletesebben1997. évi CLIV. törvény. az egészségügyről. I. Fejezet A TÖRVÉNY CÉLJA, ALAPELVEI ÉS HATÁLYA. 1. Cím. A törvény célja. 2. Cím.
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Az Országgyűlés - a lakosság egészsége iránt érzett felelősségétől áthatva, - attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy az egyén egészséghez fűződő érdeke és jólléte
Részletesebben1997. évi CLIV. törvény. az egészségügyről 1
Hatály: 2001.XII.31. - 2001.XII.31. 1. oldal 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1 Az Országgyűlés - a lakosság egészsége iránt érzett felelősségétől áthatva, - attól a meggyőződéstől vezérelve,
RészletesebbenAz Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.)
Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) A házirendben foglaltak biztosítják a Gyermekjóléti Központ szolgáltatásait
RészletesebbenÁllásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről
Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól
RészletesebbenS Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A
S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla
RészletesebbenSZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]
SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között
RészletesebbenKamera szabályzat. Kamera szabályzat
Kamera szabályzat Polgár József egyéni vállalkozó (székhely: 6000 Kecskemét, Sörház u. 18. nyilvántartási szám: 7327414, adószám: 63743216-2-23), mint munkáltató (Munkáltató) és mint adatkezelő (Adatkezelő)
RészletesebbenELŐZETES EGÉSZSÉGÜGYI RENDELKEZÉS CSELEKVŐKÉPTELENNÉ VÁLÁS ESETÉRE
ELŐZETES EGÉSZSÉGÜGYI RENDELKEZÉS CSELEKVŐKÉPTELENNÉ VÁLÁS ESETÉRE az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 16. -a és 22. -a, valamint az egyes egészségügyi ellátások visszautasításának részletes
RészletesebbenS Z A B Á L Y Z A T A
28/2005. (IV. 28.) ET. A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A A BETEGAZONOSÍTÓ RENDSZER HASZNÁLATÁRÓL BUDAPEST 2005 I. FEJEZET A SZABÁLYZAT CÉLJA 1. (1) A szabályzat célja a betegellátás biztonságának
Részletesebben1997. évi CLIV. törvény. az egészségügyről
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Az Országgyűlés - a lakosság egészsége iránt érzett felelősségétől áthatva, - attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy az egyén egészséghez fűződő érdeke és jólléte
RészletesebbenSárvíz Kistérségi Járóbeteg Szakellátó és Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. Adatkezelési tájékoztató
Sárvíz Kistérségi Járóbeteg Szakellátó és Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. Adatkezelési tájékoztató Az egészségügyi ellátást igénybe vevők részére Sárvíz Kistérségi Járóbeteg Szakellátó
Részletesebben