Vállalatgazdaságtan vázlatok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vállalatgazdaságtan vázlatok"

Átírás

1 Vállalatgazdaságtan vázlatok Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan című könyvének első két részéből A vállalat érintettjei, céljai, formái A vállalat helye a társadalmi rendszerben Szerkesztette: Ferenci Tamás

2 Üdv az olvasónak! Egy vázlatot tartasz a kezedben, Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan (Aula Kiadó, 2005) című könyvének első két részének vázlatát. Ez a vázlat eredetileg kézírásos jegyzetként indult, melyet a vállgazd vizsgámra készülve írtam (feleslegesen... ), majd egy gyenge pillanatomban be is gépeltem. Úgy gondoltam: ha csak egy ember is akad, akinek a felkészülését megkönnyítené ez a vázlat, akkor ne kössön ki a papírköteg a szemetesládámban hátha tudja valaki hasznosítani. Mint már említettem, a jegyzet a könyv első két részéből (összesen tehát 10 fejezetéből) készült. Személyes benyomásom ugyanis az volt, hogy különösen ez a két rész idegtépő: több, mint 150 oldal, miközben sokszor éreztem úgy, hogy oldalakon át trivialitások parttalan ragozása folyik. (Gondoltam is arra, hogy ha valaha elő is veszem újra a könyvet, a vállalat tevékenységi rendszerét részletező (konkrétabb) részeket előfordulhat, hogy újra elolvasom de a bevezető jellegű két részt biztosan nem; így abból jól jöhet egy vázlat.) Elképzelhető (bár szerencsére nem biztos), hogy aki egyszer sem olvassa végig ezt a két részt, az ettől a vázlattól sem lesz okosabb. Ellenben nagyon remélem, hogy aki legalább egyszer átrágta magát ezeken, az a tudása későbbi felfrissítéséhez eredményesen tudja használni ezt a vázlatot. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy (egyetlen kivételtől eltekintve) mindegyik fejezetet sikerült nem több, mint két oldalban összefoglalnom. (Összegészében pedig a 150 oldal 20-ra csökkent és persze a folyószövegből is vázlatpontokba szerkesztett írás lett.) Cserében mindössze egyetlen dolgot kérek. Ha bármilyen megjegyzésed van a vázlattal kapcsolatban legyen az kritika, visszajelzés vagy biztatás bátran keress meg ben. Címem: Amennyiben ez a dokumentum módosulna (például a kapott visszajelzések alapján!), úgy a legfrissebb változatot megtalálod a címen. Végül pedig hadd kívánjak erőt a felkészüléshez és sok sikert a vizsgához! Ferenci Tamás Változatok Első változat. Kézirat lezárva: május 6. Második változat. Kézirat lezárva: július 15. Harmadik változat. Kézirat lezárva: december 12. Negyedik változat. Kézirat lezárva: április 15. Szedés A dokumentum szedése L A TEX-ben készült, 10 pt-os Times betűtípus használatával, egyoldalas, A4-es szedéstükörrel. 1

3 Tartalomjegyzék I. A vállalat érintettjei, céljai, formái 3 1. Üzleti vállalkozás vállalat 4 2. A vállalati működés érintettjei 6 3. A vállalat céljai 8 4. A vállalkozások szervezeti formái Vállalatelméletek 12 II. A vállalat helye a társadalmi rendszerben A vállalat társadalmi szerepe A piac és a piaci viszonyok Az állam gazdasági szerepe További külső érintettek A vállalati gazdálkodás a múltban és a mai üzleti világban 25 2

4 I. rész A vállalat érintettjei, céljai, formái 3

5 1. fejezet Üzleti vállalkozás vállalat Alapvető cél (a szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét kifejező cél) Üzleti vállalkozás (olyan emberi tevékenység, melynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett) Vállalat (a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás szervezeti kerete) Egy szervezet üzleti vállalkozás, ha önálló alapvető céljának megvalósításában üzleti tevékenysége révén biztosítja saját túlélését (veszteség legfeljebb rövid távon, hosszún nem) kockázatot vállal (később megtérülő befektetések) valóságos piacon működik (pl.: árak nem autokratikusan meghatározottak) Fogyasztói igény (olyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön belüli munkával és nem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni) például: kórházból hazamenetel mentővel (közösségi intézmény) családtag kocsijával (saját szervezeten belüli munka) taxival (ez már fogyasztói igény) Fogyasztói igény mögött: emberi szükségletek és vágyak, kívánságok Fogyasztói igény mint valami iránti fizetőképes kereslet jelenik meg a piacon Vállalat számára: kettős értékteremtés fogyasztóknak (amiért fizetni hajlandóak) tulajdonosoknak (befektetésük megtérülése) Vállalat sikeres működésének feltétele: a kettős értékteremtési folyamat egyidejű megvalósítása Vállalat küldetése (a vállalat alapvető céljának konkrét értelmezése; meghatározza a működési kört, a belső működés és a külső érintettekkel való kapcsolatok alapelveit) működési kör: milyen fogyasztók milyen igényeit, hogyan akarja kielégíteni Az alapvető cél minden vállalatra ugyanaz, a küldetés nem: kifejezi üzleti tevékenységének lényegét; megkülönbözteti más vállalatoktól Marketing (a vállalat fogyasztóorientáltságát fejezi ki; tartalma a vállalat piaci kapcsolatait fejlesztő és megvalósító funkciók betöltése) Innováció (a fogyasztói igények új, magasabb minőségű kielégítése) 4

6 1. FEJEZET. ÜZLETI VÁLLALKOZÁS VÁLLALAT 5 a piacra orientáltság következménye; versenyfeltételekhez való alkalmazkodást fejez ki A küldetés megvalósításához számos tevékenységet kell végrehajtani; de a marketing és innováció elengedhetetlen

7 2. fejezet A vállalati működés érintettjei A vállalat küldetéséből és működése érintettjeinek céljaiból származtathatóak a vállalat céljai E célok alapot adnak döntések meghozatalához, elérésükhöz szükséges tevékenységek végrehajtásához A vállalati működés érintettjei (érintett minden olyan személy vagy csoport, aki/amely lényeges, tartós, kölcsönös kapcsolatban áll a vállalat működésével) angolul: stakeholder csoportosítás belső érintettek külső érintettek Adott személy vagy szervezet több szerepben is megjelenhet Szerepek egyidejű betöltése, szerepek egybeesése is megjelenhet (pl. egyszemélyes magánvállalkozás) Belső érintettek (meghatározott jogviszony keretében tartoznak a szervezethez) tulajdonosok: tőkebefektetés menedzserek: működtetéshez kapcsolódó döntéshozatal alkalmazottak: végrehajtás Belső érintettek: eltérnek a célok, amelyek megvalósítása érdekében a vállalathoz csatlakoznak tulajdonosok: befektetett tőke növekedése menedzserek: eredményes működés alkalmazottak: személyes jövedelem maximalizálása Ebből alakulnak ki a vállalat saját céljai; a korlátok, feltételi rendszer pedig a külső érintettek céljaiból Külső érintettek fogyasztók: az ő igényeiket kell kielégíteni; az eredményesség külső referenciái versenytársak: részben azonos működési kör; ugyanazon fogyasztói csoport igényeinek kielégítése szállítók: számukra a vállalat a fogyasztó; hitelezők is ide tartoznak stratégiai partnerek: részben azonos célok, tevékenységek; közös akciókban való részvétel, vagy szoros szállító/vevő viszony, szervezeti kapcsolattal állami intézmények: részt vesznek a gazdaság szabályozásában; sokféle hatást fejtenek ki helyi és önkéntes állampolgári közösségek: civil szféra; informális hatások; növekvő jelentőségű 6

8 2. FEJEZET. A VÁLLALATI MŰKÖDÉS ÉRINTETTJEI 7 természeti környezet: utóbbi időben a felelősségérzet erősödik, kihasználás helyett megőrzőregeneráló használat A fogyasztók, a versenytársak és a szállítók jelentik a szűkebb értelemben vett piacot

9 3. fejezet A vállalat céljai Szervezet (olyan rendszer, amelynek működése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg) A vállalat, mint szervezet céljai a küldetésből és a belső érintettek céljaiból, törekvéseiből alakulnak ki Az emberek egyéni célokkal rendelkeznek; a vállalathoz csatlakozás oka ezek kielégítése Az ember állandó szükségállapotban van, egy szükséglet kielégítése után újabb jön a szükségletek hierarchikusan is rendezettek (pl. Maslow-i piramis) Több cselekedet is szolgálhat egy szükséglet kielégítésére, és viszont Szervezeti célok nem azonosak az alkotó egyének céljaival, de nem is függetlenek tőlük az egyéni célok rendkívül sokfélék, nem mind elégíthető ki egy szervezetben a szervezeti célok legfőbb jellemzői hierarchikusan strukturáltak (vonatkoztatási alap a célok eléréséhez szükséges tevékenységek összehangolásához) kölcsönös erősítés (a szervezet és a szervezet tagja segítik egymást céljaik elérésében) kompatibilitás (egyéni célok és a szervezet hatékony működése összeegyeztethető) szuperordinált célok létezése (legjellemzőbb vonás: ezért képes a szervezet többet megvalósítani, mint a tagok külön-külön) Szuperordinált cél (a szervezet valamennyi tagjának közös célja; eléréséhez szükséges a tagok kooperációja; kellően átfogó az alárendelt célok átfogásához) A szervezeti célok az egyéni célmegvalósítási törekvésekből épülnek; a célok közti részleges ellentét szükségszerű A belső érintettek céljai (egyszerűsítéssel homogénnek tekintve) tulajdonosok: befektetett tőke értéknövelése, profitnövelés természetes személyek (az egyetlen (még menedzserek alkalmazása esetén is meghatározó befolyással bíró) tulajdonostól a nagyon sok (de csak közvetett befolyással bíró) tulajdonosig) intézményi tulajdonosok (képviselők útján vesznek részt az irányításban) menedzserek: legjobban kötődnek a vállalati célokhoz (a tulajdonos távoli, a munkavállalók csak kis befolyással bírnak); növekedésben, nyereségességben és személyes jövedelemnövelésben érdekeltek munkavállalók: kis befolyás, főként személyes célok (de több, mint jövedelemszerzés) a bérezésük miatt természetes konfliktusban vannak a menedzserekkel és a tulajdonosokkal 8

10 3. FEJEZET. A VÁLLALAT CÉLJAI 9 Képviseleti probléma (a megbízó ügynök viszonyban fellépő jelenség; lényege az ügynök részéről jelentkező opportunista cselekvés, amelynek alapja az információs aszimmetria az ügynök és a megbízó között) tulajdonosé a pénz, de nincs közvetlen befolyása a döntésre; a menedzsernek van, de ő meg a profitból nem részesül közvetlenül Vállalatkormányzás (a vállalat legfelső szintű irányítását végző intézmények és mechanizmusok működése) angolszász rendszer: széttagolt tulajdonosi szerkezet (tőzsde); kis munkavállalói szerep német rendszer: fentiek ellentéte; tulajdonosok hosszabb távú, reálszférára is kiterjedő szemlélete magyar rendszer: kettő keveréke, a némethez közelebb A profitszerzés a túlélés feltétele; azonban ezzel egyidejűleg a vállalatnak társadalmi szerepe is van Felelős vállalat koncepció (a vállalatnak társadalmi felelőssége is van, és ennek jegyében működése során mintegy szűrőt alkalmazva racionálisan dönt a morálisan elfogadható alternatívák között) Két ellentétes nézet felelős vállalat felfogás, érintett felfogás: valamennyi érintett érdekét figyelembe kell venni; nagyobb súly a külső érintetteknek; társadalmi jólét növelése; ez jó hatással lehet a bevételekre is tulajdonosi érték koncepció: the business of business is business (Friedman), a vállalat csak az üzleti haszonnal törődjön, ezzel járul hozzá leginkább a jóléthez A vállalati célrendszer többdimenziós; többféle célstruktúra határozható meg Hierarchikus rendszerben a magasabb rendű cél elérésének feltétele az alacsonyabb teljesülése Cél és eszköz között nincsen éles határ, átmehetnek egymásba Célok átfogó volta szerinti strukturálás alapvető cél (fogyasztói igénykielégítés nyereség elérése mellett) küldetés (alapvető cél elérése: út, tevékenységek, működési elvek) távlati, tartós célok (mit kell teljesíteni a küldetés megvalósításához) közvetlen, irányítási célok (pl. reklámakció lebonyolítása, új szállító bevonása) operatív, működési célok (pl. munkadarab legyártása, anyagbeszerzés) Egy konkrét cél helye idővel változhat a célstruktúrában Célok strukturálásának további fontos dimenziói funkcionális célok (a vállalati tevékenység különböző területein fogalmazódnak meg) belső érintettek célstruktúrába kapcsolódása tulajdonos: alapvető cél menedzser: küldetés munkavállaló: távlati, tartós célok külső érintettekhez kötődő célok (kontingenciaelméletben különösen fontos; részben gazdasági, részben társadalmi funkcióhoz kapcsolódnak)

11 4. fejezet A vállalkozások szervezeti formái Vállalat: üzleti vállalkozás szervezeti kerete A vállalat számos különböző jellemzővel írható le; egyik fontos ezek közül: a tulajdonosi viszonyok A tulajdonosi viszonyokat jogi keretbe rendezik a társasági formák egyéni vállalkozás társaság részvénytársaság Egyéni vállalkozás (egyetlen személy tulajdonában lévő üzleti vállalkozás) ő fekteti be a tőkét, hoz döntéseket a vállalat teljes nettó értéke az ő tulajdona; a követelések teljesítéséért ő felel az egyéni vállalkozás nem jogi személyként vesz részt az üzleti életben, így a mi definíciónk szerint nem vállalat Társaság (két vagy több tulajdonos által alapított, személy- és/vagy tőkeegyesülés jellegű üzleti vállalkozás, ahol a partnerek osztoznak az eredményen és a vezetés felelősségén) tulajdonosok vagyonától elkülönült, önálló szervezet és ügyvitel tagok korlátlan (kkt: minden tag, bt: legalább egy tag) vagy korlátozott (kft) felelősséggel számos egyéb eltérés is a formák között (tevékenység jellege, alapítás körülményei, stb.) a bt és a kkt nem rendelkezik jogi személyiséggel, így a mi definíciónkban nem vállalat Részvénytársaság (tisztán tőkeegyesülés jellegű társaság, ahol a tulajdonosok a társaság működéséért a részvénytulajdonukon túl semmilyen felelősséggel nem bírnak) tulajdonosi és menedzseri funkciók leginkább szétválnak (bár manapság ez gyengül) korlátlan tőkeegyesítési lehetőség az üzleti élet meghatározó tényezői A piac az eredményesség alapján szelektál: vállalatok folyamatosan szűnnek meg és jönnek létre Vállalatalapítás egyrészt jogi aktus (adott ország társasági törvénye szabályozza) másrészt magára a piacra lépés (gazdasági megfontolások tárgya) Egyének vállalatalapítása motivációk egyéni motivációk (nyereség, jólét, függetlenség, önmegvalósítás, stb.) környezetből fakadó motivációk (perspektívátlanság, egy fogaskerék a sokból érzés, stb.) vállalatalapító személyek szakmai ismeretekre építő (kis ambíciók, kevés tapasztalat, nem növekedés-orientált) 10

12 4. FEJEZET. A VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI 11 menedzser típusú (tapasztalt vezető, átgondolt, komoly hátterű vállalatalapítás) Szervezetek vállalatalapítása leányvállalat létrehozása ill. közös vállalat létrehozása (részben vagy egészben az alapító ill. alapítók által tulajdonolt) Fúzió (két vállalat egyesülése új vállalat létrehozására) Felvásárlás (egy vállalat részleges vagy teljes tulajdonba vétele) Szövetkezet (a közös vállalkozás sajátos formája, ahol a tagok rendszerint a vezetésben is részt vesznek, olyan módon, hogy az 1 tag 1 szavazat elv érvényesül) A fúzió és a felvásárlás viszonylag radikális eljárás a vállalatszerkezet átalakítására Vállalatok megszűnése a sikertelenség jele; de sokszor hasznos, hogy tőkét szabadít fel főbb okai piacvesztés (a létalap megszűnése; általában nem hirtelen történik) hibás vezetés (információhiány, túlzott optimizmus, stb.) hibás expanzió (balul sikerült felvásárlás, pl. rossz időzítés, balszerencse, stb.) Csőd (az a jogi eljárás, amelynek során rendezik annak a vállalatnak az adósságát, amely nem képes pénzügyi kötelezettségeinek eleget tenni) A csőd lehet önkéntes, vagy a hitelezők kezdeményezése miatti A csőd nem feltétlenül jelenti a vállalat felszámolását, lehet, hogy épp a csődvédelem (ami alatt jogilag érvényesen szüneteltetheti adósságai megfizetését) ad lehetőséget az újrakezdésre

13 5. fejezet Vállalatelméletek Fogalmi keret társadalmi munkamegosztás bővülése specializáció csere a cserét (tranzakciót) koordinálni kell piac (ár hordozza az információt) szervezetek (utasítások, alá- és fölérendelt viszonyok) a fő kérdések azzal kapcsolatosak, hogy a vállalat milyen koordinációs szerepet játszik, tevékenysége hol helyezkedik el a koordinációs mechanizmusok skáláján A standard mikroökonómia vállalatfelfogása csak piaci koordináció, szervezeti nincs a vállalat racionálisan, teljes információ alapján (ezt közvetíti: az ár) dönt a lehetőségek közül; a profitmaximalizáló elvre építve a vállalat egységes egész, fekete doboz A vállalat magatartási elmélete a vállalat nem cselekvő egész, hanem a résztvevők koalíciója a csatlakozás oka: szükségletek magasabb szintű kielégítése a szükségletkielégítés elfogadott minimális szintje az aspirációs szint a vállalatnak nincs célja, csak a résztvevőknek van; optimalizálás helyett kielégítő megoldás az információhoz jutásnak, az információ feldolgozásának költsége van korlátozott racionalitás A megbízó ügynök elmélet tulajdonosi és menedzseri funkciók szétváltak; a menedzsment hoz döntést, de a tulajdonosé a profit; a tulajdonos azonban nem tudja ellenőrizni a menedzsmentet az érdekütközés alapja az információs aszimmetria ami visszafogja a menedzsereket tőkepiac (objektív értékelést ad a tulajdonosnak) menedzserpiac (a tulajdonossal szembehelyezkedés rossz pont) a tulajdonos kulcsfeladata: érdekeltségi rendszer kialakítása a menedzsereknek A tranzakciós költség elmélet a cserének is van költsége: árinformáció beszerzése és a megállapodás megkötése akkor kell a csereaktusokat piacon kívül bonyolítani (pl. hosszú távú keretmegállapodások), amikor ez az olcsóbb a vállalat addig terjed (azaz koordinál a piac helyett) amíg a szervezeten belüli megállapodás költsége kisebb a piaci megállapodás költségénél Az erőforrás-alapú vállalatelmélet 12

14 5. FEJEZET. VÁLLALATELMÉLETEK 13 a vállalatok erőforrásai és ezek felhasználásra vonatkozó képességei eltérőek; ezek határozzák meg a versenyelőnyt szoros kapcsolat a stratégiai menedzsmenttel További vállalatelméleti megközelítések piaci szervezetelmélet (szervezetek közötti konfliktusok; játékelmélet) evolucionista felfogás (biológiai analógiák; erőforrás alapú megközelítés általánosítása; a szervezeti rutinokat vizsgálja ezek határozzák meg a viselkedést, amely pedig a kiválasztódás alapja) tulajdonosi jogok gazdaságtana (a tulajdonos az emberi tőkére csak közvetett befolyást gyakorol, mégpedig a termelési eszközök tulajdonlásával)

15 II. rész A vállalat helye a társadalmi rendszerben 14

16 1. fejezet A vállalat társadalmi szerepe Gazdaság hivatása: szűkös erőforrások és korlátlan igények közti ellentmondás feloldása; ehhez: munkamegosztás specializáció tevékenységcsere koordináció ezt bonyolítják a vállalatok A vállalat környezete az egész társadalom, nem csak gazdasági szempontból kulturális szféra (társadalmi normák, szokások, magatartási alapelvek) alapvető intézmények szintje (szervezeti keret a társadalom működésének szabályozásához) konkrét szervezetek és kapcsolataik szintje (egyes vállalatok, szerződések, stb.) egyes gazdasági tevékenységek szintje (termelési, forgalmazási, menedzselési, stb.) Koordinációs mechanizmusok (a társadalmi tevékenységcsere végrehajtását irányító alapelvek és szabályok összessége) formái piaci (szereplők egyenrangúak, önkéntesek; kölcsönös előnyszerzés, szabályok betartásával; monetarizált) bürokratikus (alá-fölé rendeltség, hierarchia utasításokkal; kapcsolatok lehetnek monetarizáltak, de nem feltétlenül azok) etikai (szereplők egyenrangúak, önkéntesek; késztetés egyoldalú vagy kölcsönös; kapcsolatok nem monetarizáltak) agresszív (szereplők nem egyenrangúak, nyers erőfölényre épít; pénz megjelenhet, de nem szükségszerű) mindig ezek keveréke jelenik meg egy társadalomban, de van domináns modern társadalmakban stabil: a piaci és a bürokratikus, a másik kettő kiegészítő, átmeneti koordinációs vákuum nincs: ha pl. az első három valamiért kiesik, jön az agresszív koordináció Tranzakciós költségek (a tevékenységcsere végrehajtásához szükséges kapcsolatok megteremtésének és fenntartásának költségei) tevékenységcsere végbemehet piacon (koordináció eszköze az ár) és szervezeten belül is (koordináció eszköze: utasítások) klasszikus mikroökonómia: piaci csere tranzakciós költsége 0, így minden tranzakció a piacon megy végbe központi tervutasításos rendszerben pont fordítva valóságos optimum a kettő között: ahol a piaci és a szervezeti koordináció melletti tranzakciós költségek egyensúlyban vannak ez dönti el, hogy mi lesz a szervezeten belül és mi a szervezetek között, a piacon meghatározza a vállalatok határait A két alapeseten (piaci és szervezeti) túl közbenső megoldások is vannak egyedi piaci kapcsolat (ez a tisztán piaci) kooperáció (túl az egyedi kapcsolatokon, hosszabb távú szerződések) 15

17 1. FEJEZET. A VÁLLALAT TÁRSADALMI SZEREPE 16 stratégiai szövetség (hosszabb távú megállapodás nagyléptékű, stratégiai jelentőségű ügyekben) közös vállalat (a tulajdonosi jogok is szerződés tárgyát képezik) össszeolvadás, felvásárlás (ez a tisztán szervezeti) A fogyasztói igény általában nem konkrét termékre vagy szolgáltatásra vonatkozik, hanem megoldásra ( nem szöget akar venni, hanem képet felakasztani, sőt, végső soron: otthonát díszíteni ) Manapság a vállalatok egyre inkább a keresleti folyamatok mögé néznek, és megoldásokat akarnak a fogyasztónak eladni, nem valamely terméket vagy szolgáltatást Külső érintettek kapcsolódása jellemzően (még ha közvetlen megfeleltetés nem is létesíthető) fogyasztók, szállítók, versenytársak, stratégiai partnerek: piaci mechanizmusok állami intézmények: bürokratikus koordináció civil közösségek, természeti környezet: etikai koordináció Agresszív koordináció normálisan működő társadalmakban gyakorlatilag nincs; piaci a domináns, de csakis a szervezetivel és az etikaival kiegészítve tud hatékony lenni

18 2. fejezet A piac és a piaci viszonyok Piac (valamely jószágnak vagy szolgáltatásnak azokból a tényleges és potenciális vevőiből és eladóiból tevődik össze, akik csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba) A vállalat eladóként, vevőként, versenytársként és kooperációs partnerként van jelen a piacon; domináns az eladói szerep A vállalat küldetése jórészt meghatározza a piacot Releváns piac (azon részpiacok összessége, amelyek egy adott vállalat igénykielégítési törekvései szempontjából reálisan szóba jöhetnek) A piac határai általában önkényesek (elhatárolás: termékek legyenek egymással könnyen helyettesíthetőek; földrajzi határok) Piacra belépés: stratégiai döntés, a már bent levők gyakran akadályozzák; korlátai állami szabályozás (tőkekorlát, technológiai követelmény, támogatások és vámok stb.) méretgazdaságosság Vállalatméret (a vállalatnak, mint jogilag körülhatárolt egységnek főként gazdasági fogalmakkal (pl. tőkeérték, létszám) kifejezett nagysága) Üzemméret (a vállalat műszakilag körülhatárolt termelő egységeinek főként technikai fogalmakkal (pl. kapacitás) kifejezett nagysága) méret növelésével a fajlagos költségek csökkennek, gazdaságosság nő a meghatározó a legkisebb hatékony méret piac méretéhez viszonyított nagysága ha ez kicsi, kis ellenállás várható a belépésnél Piaci részesedés (a vállalat értékesítésének az adott piac összes eladásához viszonyított aránya) ha a hatékonysághoz nagy piaci részesedés kell, akkor vagy a bent levőket kell kiszorítani, vagy a piac méretét kell növelni termékdifferenciálás (fogyasztók ragaszkodása adott termékhez) tőkeszükséglet (meghatározó: ágazat tőkeigényessége és a pénzügyi intézmények, pénz- és tőkepiacok) partnerváltás költségei (másik értékesítési vagy beszerzési csatornára átállás miatt) elosztási csatornákhoz való hozzáférés (a bent levők ellenőrizhetik a beszerzési és értékesítési csatornákat) egyéb belépési korlátok (licenc, földrajzi elhelyezkedés, tapasztalatok, bent levők viselkedése) Piacról kilépés: a korlátai fontos tényezők a belépés megítélésében; e korlátok meglevő (adott célra használható) eszközöktől megszabadulás emberi erőforrások konvertálhatóságának hiánya (pl. speciális ismeretek) tőkepiac fejletlensége, ill. stagnálása (a váltáshoz szükséges tőkemozgások miatt lényeges) 17

19 2. FEJEZET. A PIAC ÉS A PIACI VISZONYOK 18 Az árupiac két része: értékesítési piac (vállalat elad) és erőforráspiac, más néven termelési tényezők piaca (vállalat vesz) Piacok: árupiac, pénzügyi piac, munkaerőpiac, információpiac Piacgazdaságban a piac nemcsak az áruk és a szolgáltatások, de a termelési erőforrások elosztását is szabályozza Piacgazdaságban a fenti piacok mind léteznek, egymással összefonódva működnek Verseny (két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok között zajló tevékenysége) szorosan kapcsolódik a piachoz; a vállalatok létének a része a lényeg: nem az a kérdés, hogy mit akarunk vagy tudunk megvalósítani, hanem az, hogy mit tudunk másoknál jobban csinálni Vállalati képességek (a vállalat azon tulajdonságai, amelyek meghatározzák, hogy milyen hatékonysággal tud megfelelni a környezeti kihívásoknak) A verseny léte teszi hatékonnyá a piaci koordinációt; gazdaságszervező ereje miatt jóléti funkció: egyének a saját szempontjaik szerint választhassanak a termékek között allokációs funkció: a termelők a fogyasztói igényeket kielégítően termeljenek hatékonysági funkció: termékek lehető legkisebb ráfordítással történő előállítása A versenyszabályok meghatározása és betartatása a modern államok egyik legfontosabb feladata; ennyiben a piac igényli is az állami beavatkozást (különben kiegészítő koordináció, az agresszió jöhet) A vállalatok csökkenteni igyekeznek a versenyt; ezt kell versenyszabályozással megfogni Kooperáció (két vagy több szereplő összehangolt tevékenysége együttes nyereségük növelése érdekében) pozitív, gazdaságszervező lépések (cél: piac bővítése, gazdasági rendszer hatékonyságának fokozása) verseny tisztaságát fenyegető lépések (cél: verseny korlátozása) horizontális (termelők korlátozzák az egymás közti versenyt, pl. ármegállapodás) vertikális (pl. viszontvásárlás kikötése, vagy árelőírás a viszonteladóknak) Fogyasztói igények kielégítése: vállalatok hálózatszerűen összekapcsolódó láncán át Relációspecifikus befektetés (olyan befektetés, amellyel csak egy adott kapcsolat keretében érhető el a befektető által elvárt megtérülés) A hálón belüli kapcsolatrendszer jellemzői kölcsönös függőség (pl. a relációspecifikus befektetés miatt) hatalmi viszonyok (ki tudja a másikra rákényszeríteni az akaratát) bizalom (opportunista magatartás veszélye; kontraszelekció, moral hazard) szerződési bizalom (a partner teljesíteni akarja kötelezettségeit) bizalom, hogy erre képes is bizalom, hogy gond esetén is jó szándékú magatartást tanúsít A hálózat a piaci és a szervezeti koordináció közötti megoldás A horizontális együttműködés fontos típusa: klaszter (adott földrajzi régióban található, azonos ill. összekapcsolódó profilú, magas versenyképességű vállalatok és más intézmények összekapcsolódó hálózata)

20 2. FEJEZET. A PIAC ÉS A PIACI VISZONYOK 19 A vertikális együttműködés fontos alesetei az ún. ellátási láncok, melyek egy adott fogyasztói igény kielégítésére szerveződő, egymással lineáris és vertikális kapcsolatban lévő vállalatokból állnak Hatékony piac (az a piac, ahol a befektetett tőkék megtérülési rátái gyorsan kiegyenlítődnek) Normál profit (a hatékony piac kiegyenlített profitrátája) Hatékony piacon (könnyű a be- és kilépés) az árak követik a kínálat kereslet váltakozását (pl. ha extraprofitra van kilátás, sokan belépnek és ez megszünteti a kedvező alkalmat) A kockázati tényező figyelembevételével: a hatékony piacon az azonos kockázatú befektetések jövedelmezősége egyenlítődik ki Piacra be- és kilépésnél mérlegelendő: befektetések várható hozamai, kockázati tényezők Kereslet és kínálat egymáshoz való viszonya alapján nyomásos (vagy vevői) piac: túlkínálat (a vevő van erőfölényben) szívásos (vagy eladói) piac: túlkereslet (eladók versenye helyett a vevők versenye) A piac jellege egy ország gazdasági és piaci erőviszonyait általában és tartósan jellemzi: fejlett piacgazdaságokban legtöbbször nyomásos piac, tervutasításos rendszerekben viszont szívásos piac a jellemző ( Kornai János munkássága) Átmenetileg piacgazdaságokban is előállhatnak hiányjelenségek A piaci struktúra legfontosabb jellemzői piaci szereplők száma és piaci részesedésük megoszlása a piaci koncentráció foka vertikális integráció és termékdifferenciálás mértéke belépési korlátok (szintén ide tartozik, de már foglalkoztunk vele) Piaci részesedés szerinti szerkezet Kínálati oldal Keresleti oldal szereplői szereplői Sok Kevés Egyetlen Sok Tökéletes Oligopol kereslet Monopol kereslet verseny (oligopszónia) (monopszónia) Kevés Korlátozott Kétoldalú Korlátozott keresleti (oligopol) kínálat oligopólium monopólium Egyetlen Monopol Korlátozott kínálati Kétoldalú kínálat monopólium monopólium ilyen táblázat külön is készíthető nyomásos és szívásos piacra, vagyis a monopolkínálat és az általános túlkereslet (szívás) nem ugyanaz, hiába is okoznak hasonló jelenségeket: mindkettő mögött más-más piaci helyzet áll Piacok földrajzi kiterjedése szerint helyi piac (árupiacban a kisvállalkozások számára lényeges; a szolgáltatások piaca és a munkaerőpiac döntően helyi; a pénzpiacban viszont kicsi a jelentősége) körzeti piac (a nemzeti gazdaságpolitika szempontjából alapvető) nemzeti piac (pénzpiac szempontjából döntő) regionális (nemzetközi) piac (a gazdasági integráció terjedésével egyre jelentősebb) világpiac (a globalizáció miatt egyre lényegesebb) A (nem csak gazdaságra korlátozódó jelentőségű) piaci koordináció eredményességének okai dinamizálja a társadalmat (a verseny innovációra, alkalmazkodásra késztet, szelektál)

21 2. FEJEZET. A PIAC ÉS A PIACI VISZONYOK 20 társadalmi létszférák önállóságának megteremtése és egyidejűleg hatékony koordinációja (pénz közvetítő szerepe kapcsolatot teremt, de mégsem avatkozik be a belső folyamatokba) más szférák számára is konzisztens alapelveket nyújt (döntési szabadság, tisztességes verseny, stb.) De a piac sem képes egyedül a gazdaság szabályozására (méltányossági, igazságossági kérdések (gazdasági tevékenységek externáliái), pénzzel nem jól mérhető szükségletek, közjavak, stb.); emiatt a két stabil koordinációs mechanizmus összefonódva működik minden modern társadalomban; legtöbbször a piac a domináns, de az állami szféra is nélkülözhetetlen

22 3. fejezet Az állam gazdasági szerepe Az állam öt alapvető funkciója a modern társadalomban (Világbank, 1977) jogi keretek meghatározása gazdaságpolitika alakítása alapvető szolgáltatások és infrastruktúra létesítése hátrányos helyzetűek védelme környezet védelme Az állami szerepvállalásnak vannak csökkenő és növekvő súlyú területei is Az állam gazdasági szerepvállalásának két szférája közvetlen gazdaságszabályozás gazdaság működéséhez szükséges humán és reál infrastruktúra megteremtése A gazdaságszabályozás dimenziói: gazdasági mechanizmus és gazdaságpolitika Gazdasági mechanizmus (a gazdasági szereplők kapcsolatainak, a gazdasági folyamatoknak jogiintézményi kerete) a gazdaság működésének hosszú távú kereteit adja meg Gazdaságpolitika (az államnak a gazdaság jogi-intézményi rendszerét alakító, ill. a gazdasági folyamatokat közvetlenül befolyásoló tevékenysége) az állam gazdasági szerepvállalásának rövidebb távú dimenziója; az állam hatalmi befolyásának érvényesítése a gazdaságban a gazdaságpolitikai célok csoportosítása makroökonómiai stabilitás biztosítása az erőforrások elosztásának befolyásolása a jövedelemelosztás szabályozása a gazdaságpolitika eszköztára magatartásra utasító eszközök (árakra, bérekre, stb. vonatkozó előírások) magatartást indukáló eszközök (költségvetési, monetáris, árfolyampolitikai eszközök) magatartást egyeztető eszközök (egyeztetések termelőkkel, munkavállalókkal, stb.) Állami szerepvállalás a vállalat szemszögéből korlátok (nem hághatóak át) befolyásoló tényezők (érdemes rájuk odafigyelni) lehetőségek (pl. lobbizás) A lobbizás kétoldalúan is előnyös lehet (a visszacsatolás miatt) Az állam vállalatszabályozó szerepének három fő szférája 21

Vállalatgazdaságtan vázlatok

Vállalatgazdaságtan vázlatok Vállalatgazdaságtan vázlatok Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan című könyvének első két fejezetéből A vállalat érintettjei, céljai, formái A vállalat helye a társadalmi rendszerben Szerkesztette: Ferenci

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

SZERVEZETI ALAPFORMÁK. A lineáris szervezet bővítésének lehetőségei

SZERVEZETI ALAPFORMÁK. A lineáris szervezet bővítésének lehetőségei SZERVEZETI ALAPFORMÁK A lineáris szervezet bővítésének lehetőségei Egyszerű, könnyen áttekinthető belső kapcsolatokkal rendelkező szervezet, alá és fölérendeltségi viszonyok egyértelműen rendezettek. Hátránya,

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Vállalkozási alapismeretek 1. Vállalkozási alapismeretek 1./1. Sportszervező II. évfolyam.

Vállalkozási alapismeretek 1. Vállalkozási alapismeretek 1./1. Sportszervező II. évfolyam. Vállalkozási alapismeretek 1. Vállalkozási alapismeretek 1./1. Sportszervező II. évfolyam. KÖVETELMÉNYEK Témakörök: Az üzleti vállalkozások csoportosítása, környezete Vállalatalapítás, vállalkozás típusok

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Alapfogalmak, alapszámítások

Alapfogalmak, alapszámítások Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon

Részletesebben

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA Rendszerszintű megközelítés (Keretrendszer) Tradíciók Értékek Normák Jó gyakorlatok Közös célok Következetesség Döntések tények és érvek alapján!!idő!! MIR Eszköz

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Szerzői jogi védelem

Szerzői jogi védelem Szerzői jogi védelem A szerző számára minden jog fenntartva! Jelen szellemi terméket, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármilyen formában részben vagy egészben a szerző

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Humán erőforrás menedzsment

Humán erőforrás menedzsment Humán erőforrás menedzsment Kerekes Kinga kinga.kerekes@econ.ubbcluj.ro kinga.kerekes5@gmail.com 508-as iroda Tematika 1. Az emberi erőforrás-gazdálkodás tartalma. Munkaidő és szabadidő 2. Az emberi erőforrás-gazdálkodás

Részletesebben

Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek. /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/

Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek. /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Szerzők: Apáti Ferenc Debreceni Egyetem

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Business to business (Ipari) marketing 3.

Business to business (Ipari) marketing 3. Business to business (Ipari) marketing 3. Beszerzés Dr. Piskóti István Marketing Intézet p-marketing Beszerzés helye a szervezetben Centralizált Decentralizált Kombinált megoldás Beszerzési magatartás

Részletesebben

A vállalkozások általános jellemzői

A vállalkozások általános jellemzői A vállalkozások általános jellemzői Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, melynek alapvető célja egyéni, szervezeti és társadalmi igények kielégítése nyereség elérésével. Akkor beszélünk vállalkozásról,

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Balázs Árpád. 2014. május 22.

Balázs Árpád. 2014. május 22. Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők

Részletesebben

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Kérdések Az iparági önszabályozás iránti érdeklődés növekszik Az állami szabályozás kudarca

Részletesebben

Kontrolling és szervezetfejlesztés

Kontrolling és szervezetfejlesztés Dr. Túróczi Imre Dr. Lakatos Vilmos A kontrolling célja a szervezetek működésében: A folyamatok hatékonyságát javítva szolgálni a szervezet működését! A kontrolling általános feladatai: Tervezés Elemzés

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

TM Magyarország. Nehezített pálya

TM Magyarország. Nehezített pálya TM Magyarország Nehezített pálya Tematika Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara köszöntője Bemutatkozás Miért vagyunk itt? Működés optimalizálás és kríziskezelés projekt bemutatása SZÜNET Vendég előadó

Részletesebben

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013.

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. 1 koncepció meghatározza, hogy kiknek mit ad el, és hogyan teremt ebből pénzt a vállalkozás. StartUP Vállalkozásindítás

Részletesebben

Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet

Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet Business Marketing Menedzsment 2. Dr. Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet 1 Marketing alapsajátosság: gyakorta még nem létező termékek eladása o Először értékesítjük (szerződést kötünk) majd

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Kiszorító magatartás

Kiszorító magatartás 8. elõadás Kiszorító magatartás Árrögzítés és ismételt játékok Kovács Norbert SZE GT Az elõadás menete Kiszorítás és információs aszimmetria Kiszorító árazás és finanszírozási korlátok A BOLTON-SCHARFSTEIN-modell

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában : a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában Balás Gábor - A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Áttekintés

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Vállalatok társadalmi felelıssége

Vállalatok társadalmi felelıssége Vállalatok felelıssége Matolay Réka Budapesti Corvinus Egyetem E tantárgy 1. Közelítésmódok és eszközök (2008. szeptember 20.) Matolay Réka 2. Értelmezés a fenntarthatóság bázisán (2008. október 4.) Tóth

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése

Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése Business marketing Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése Dr. Piskóti István Marketing Intézet A piacszegmentálás komponensei (integrált koncepció) Piacszegmentálás Információs-oldal: Piacmegragadás

Részletesebben

o f) Egyéb korlátlan felelősségű forma

o f) Egyéb korlátlan felelősségű forma Megfelelési teszt jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére Felhívjuk Tisztelt Ügyfelünk figyelmét, hogy a Random Capital Zrt. a befektetési szolgáltatási tevékenysége és

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 2. Fejezet: A személyes eladás helye a többutas értékesítési rendszerben 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. Az értékesítési rendszer 2. Többcsatornás értékesítési

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 6.EA

Vállalkozási ismeretek 6.EA Vállalkozási ismeretek 6.EA Vállalkozás fogalmának kibontása új és értékes dolog --> valami új létrehozásra kerül folyamat --> nem egyeszeri lépéssort követ időt és erőfeszítést igényel --> alapötlettől

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Keresletlánc-értéklánc-ellátási lánc

Keresletlánc-értéklánc-ellátási lánc Prof. Dr. Szegedi Zoltán egyetemi tanár, Logisztika- & Ellátási lánc menedzsment Széchenyi István Egyetem Keresletlánc-értéklánc-ellátási lánc OPTASOFT konferencia 2013. november 19. szegedi.zoltan@sze.hu

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Professzionális üzleti kapcsolatépítés

Professzionális üzleti kapcsolatépítés Professzionális üzleti kapcsolatépítés Üzleti kapcsolatépítés, mint ÉLETFORMA Mi Szomszéd Sógor Nagy cég Az üzleti kapcsolatépítés felértékelődésének okai Az üzleti kapcsolatépítés fogalma Üzleti kapcsolatépítés

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

31 812 01 0000 00 00 Panziós, falusi vendéglátó Panziós, falusi vendéglátó

31 812 01 0000 00 00 Panziós, falusi vendéglátó Panziós, falusi vendéglátó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási tevékenység lényege A vállalkozás azt jelenti: - hogy a gazdasági élet szereplője (vállalkozó) - saját vagy idegen tőke (pl:kölcsön) felhasználásával

Részletesebben

Versenyjogi megfelelés

Versenyjogi megfelelés Versenyjogi megfelelés Versenykorlátozó megállapodások Martinovic Boris Vizsgáló Főtanácsos, GVH Székesfehérvár, 2013.05.23. Disclaimer Az elhangzottak az előadó személyes véleményét tükrözik, és nem tekintendők

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

A vállalatok és a minőségbiztosítás

A vállalatok és a minőségbiztosítás 4. A vállalatok és a minőségbiztosítás 4.1 Minőségbiztosítás piaci ösztönzői A vállalatok piaci helyzete nagyon különböző. A minőségbiztosítás bevezetésére vonatkozó kényszereket és ösztönzőket ez a piaci

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN. Gazdaság = olyan szervezet, rendszer amiben gazdálkodás folyik, benne van a nincs fogalma is, de erről később beszéljünk.

KÖZGAZDASÁGTAN. Gazdaság = olyan szervezet, rendszer amiben gazdálkodás folyik, benne van a nincs fogalma is, de erről később beszéljünk. KÖZGAZDASÁGTAN 1. ÓRA A közgazdaságtan gazdasági környezet tudományágazat, melyet mi is befolyásolunk nem csak a környezetünk. Környezet fajtája = Gazdasági környezet = mesterséges környezet, ember teremtette.

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

Információbiztonság irányítása

Információbiztonság irányítása Információbiztonság irányítása Felső vezetői felelősség MKT szakosztályi előadás 2013.02.22 BGF Horváth Gergely Krisztián, CISA CISM gerhorvath@gmail.com Találós kérdés! Miért van fék az autókon? Biztonság

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies management Stratégiai gondolkodás fejlődése Szükség van-e stratégiai menedzsmentre? Peter Lorange kritikus alapkérdései Gyorsan változó

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben