Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. az európai turizmus előmozdításának új kihívásairól és elképzeléseiről (2014/2241(INI))

Átírás

1 Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 2014/2241(INI) JELENTÉSTERVEZET az európai turizmus előmozdításának új kihívásairól és elképzeléseiről (2014/2241(INI)) Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság Előadó: Isabella De Monte PR\ doc PE v01-00 Egyesülve a sokféleségben

2 PR_INI TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY...3 INDOKOLÁS...8 PE v /12 PR\ doc

3 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az európai turizmus előmozdításának új kihívásairól és elképzeléseiről (2014/2241(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az Európa, a világ első számú turisztikai célpontja az európai turizmus új politikai kerete című bizottsági közleményre (COM(2010)0352), tekintettel az Európáról, a világ első számú idegenforgalmi célpontjáról az európai turizmus új politikai keretéről szóló szeptember 27-i állásfoglalására 1, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 195. cikkére, tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére, tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0000/2015), A. mivel a Lisszaboni Szerződés 195. cikke értelmében az uniós szinten hozott intézkedéseknek az idegenforgalmi ágazatban a tagállami fellépéseket kell kiegészíteniük, ami kizár bármiféle jogharmonizációt; B. mivel a turizmus az európai gazdaság kulcságazata, amely az uniós GPD 10%-át adja, ha figyelembe vesszük az idegenforgalomhoz kapcsolódó ágazatokat is; C. mivel az előrejelzések szerint az EU-ba érkező külföldi turisták száma 2025-ig évente 140 millióval fog nőni; D. mivel az európai idegenforgalmi ágazat számos új kihívással szembesül, köztük az elosztási csatornák digitalizálódásával és a megosztásra épülő új gazdasági modellel; E. mivel a 2010-es közleményben meghatározott fellépések erősítik azt a nagyratörő célt, hogy Európa továbbra is domináns pozícióban maradjon a világ idegenforgalmi célpontjai között; mivel Európa promóciója saját idegenforgalmi célpontjaival és márkastratégiájával fontos eszköz Európa imázsának és profiljának erősítése terén; F. mivel a természettel és a tájjal összhangban levő fenntartható idegenforgalom, amely figyelembe veszi az erőforrások hatékony felhasználását és az éghajlat védelmét, tartós regionális növekedést okoz, kielégíti az utazók minőség iránti erősödő igényét és hozzájárul a vállalkozások versengéséhez, G. mivel a megosztásra épülő gazdaság az új technológiák révén alapvető elmozdulást jelent, és számos abban részt vevő vállalkozás az utazási szolgáltatások ágazatában tevékenykedik; 1 HL C 56. E, , 41. o. PR\ doc 3/12 PE v01-00

4 A Bizottság cselekvési kerete 1. felhívja a Bizottságot, hogy készítsen jelentést a Parlamentnek a 2010-es közleményében szereplő intézkedések végrehajtásáról és a strukturális alapok és a vonatkozó uniós programok költségvetési előirányzatainak felhasználásáról különös tekintettel a COSME programra egy tényszerű felülvizsgálat formájában, amely tartalmazza az európai idegenforgalom fellendítését célzó intézkedések hatékonyságának kritikai elemzését; 2. felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a többi uniós politika hatását az idegenforgalomra, és készítsen erről jelentést a Parlamentnek; 3. kéri, hogy a Bizottság ismertesse az Európai Idegenforgalmi Fórum keretében végzett új közös fellépések részletes végrehajtási intézkedéseit; 4. tudomásul veszi, hogy a Bizottság drámai módon csökkentette az idegenforgalommal foglalkozó alkalmazottainak számát, azonban az idegenforgalom jelentőségének fényében nem tartja helyesnek ezt a döntést, mivel a turizmus az európai gazdasági növekedés és munkahelyteremtés egyik alapvető tényezője; kritikával illeti, hogy az idegforgalom nem szerepel elég látható módon a DG GROW új honlapján; Európa, mint idegenforgalmi célpont márkázása/közös népszerűsítése 5. határozottan ösztönzi a Bizottságot, hogy az Európai Turisztikai Bizottsággal (ETC) együttműködésben járuljon hozzá intenzívebben Európa, mint a világ vezető idegenforgalmi célpontja közös promóciójához a közös európai megközelítés és pozicionálás égisze alatt; 6. felszólít egy európai idegenforgalmi márka létrehozására, melynek célja a tagállamok, nemzeti turisztikai szervezetek és az európai idegenforgalmi ágazat népszerűsítő tevékenységeinek kiegészítése és fokozása az európai idegenforgalmi célpontok nemzeti, regionális és helyi szintű láthatóságának növelése érdekében; 7. elismeri ugyanakkor, hogy az európai idegenforgalmi márka egyértelmű meghatározását és potenciálját a későbbiekben tovább kell majd fejleszteni; javasolja egy márkakézikönyv kidolgozását, amely felsorolja az elfogadott promóciós módokat; felhívja a tagállamokat, hogy konstruktívan működjenek együtt e cél elérése érdekében; Összeurópai és határokon átnyúló idegenforgalmi termékek 8. úgy véli, hogy az állami és magánszektorbeli érdekelteknek fokozniuk kellene erőfeszítéseiket határokon átnyúló új európai termékek kialakítása érdekében, teljes mértékben figyelembe véve a makroregionális stratégiákat; 9. felhívja a Bizottságot és az ETC tagjait, hogy támogassák az ECT jelenlegi felhatalmazását a célzott határokon átnyúló és összeurópai idegenforgalmi termékek kifejlesztésének és promóciójának támogatására, többek között a visiteurope.com honlap továbbfejlesztése révén; 10. úgy véli továbbá, hogy a specifikusabb turisztikai élményt kínáló célzott idegenforgalmi termékek ígéretesebben segítik a szezonalitás leküzdését Európában, mint a speciális PE v /12 PR\ doc

5 korcsoportokat (például időseket vagy fiatalokat) megcélzó idegenforgalmi termékek; felhívja ezért a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a COSME program fellépéseinek céljait; Minőség 11. meggyőződése, hogy az európai idegenforgalomnak át kell térnie mennyiségi növekedés modelljéről a minőségi növekedés modelljére, amely gyors és fenntartható fejlődésre törekszik, és hogy olyan idegenforgalmi ágazatot kell kialakítani, amely minőségibb munkahelyek létrehozását teszi lehetővé; 12. úgy véli, hogy fontosak a minőségi szabványok annak érdekében, hogy vállalkozások egyenlő feltételekkel működhessenek, és hogy a fogyasztók számára növekedjen az átláthatóság; felszólít valamennyi érdekeltet, hogy folytassák a vitát arról, hogy az EU miként tudná előmozdítani az idegenforgalmi szolgáltatások minőségi szabványait; 13. hangsúlyozza, hogy akkor biztosíthatók jó minőségű idegenforgalmi szolgáltatások, ha azok méltányos munkakörülményekkel párosulnak, és hogy az ágazat szociális vívmányainak semmibe vétele vagy gyengítése kontraproduktív; Fenntartható és felelős idegenforgalom 14. felhívja a Bizottságot, hogy az ETC-vel együttműködve továbbra is támogassa a fenntartható turizmust egy európai hálózat létrehozásával, új, speciális termékek kifejlesztésével és egy európai internetes platform felállításával, amely egy adatbázisban tartalmazza a termékekről és célpontokról szóló információkat, a visiteurope.com honlapon keresztüli hozzáféréssel; 15. sürgeti a Bizottságot, hogy véglegesítse a Fenntartható és Felelős Idegenforgalom Európai Chartáját, és továbbra is biztosítson pénzügyi támogatást a fontos kezdeményezéseknek és hálózatoknak, például az EDEN-nek (Kiemelt európai úticélok); 16. hangsúlyozza az idegenforgalom fenntartható és felelős fejlesztésének jelentőségét, melynek központi eleme az intelligens idegenforgalmi célpont fogalma kell legyen, és amely összehangolja a fenntarthatóságot, a kísérleti turizmust és a természeti erőforrások megfelelő használatát, valamint az új technológiákat; 17. hangsúlyozza, hogy a természeti örökség és a biológiai sokféleség védelme fontos tőkét jelentenek az idegenforgalmi ágazat számára, ezért támogatja a tagállamoknak és a regionális hatóságoknak az ökoturizmus előmozdítására és az uniós környezetvédelmi előírások betartására irányuló erőfeszítéseit az infrastrukturális projektekről szóló döntések és azok kivitelezése során; 18. úgy véli, hogy az érzékeny régiók, például a szigetek, partvidékek és hegyvidékek gyakran erősen függenek az idegenforgalomtól, és elsőként érinti azokat az éghajlatváltozás; ezért meggyőződése, hogy az éghajlatvédelmet jobban integrálni kellene az európai, nemzeti és regionális idegenforgalmi és közlekedési politikákba; 19. felhívja az illetékes hatóságokat és a vállalkozásokat, hogy tegyenek fokozottabb erőfeszítéseket az európai kerékpárút-hálózatok, például a Vasfüggöny kerékpárút fejlesztésére, amelyek kapcsolódnak a határokon átnyúló vasúti szolgáltatásokhoz, többek PR\ doc 5/12 PE v01-00

6 között nagysebességű és éjszakai vonatokhoz is; 20. hangsúlyozza, hogy a hozzáférhetőség szerves része az idegenforgalom fenntarthatóságának, és hogy a turizmus mindenki számára elvet minden, az idegenforgalommal kapcsolatos nemzeti, regionális, helyi és európai fellépésnek tiszteletben kell tartania; Megosztáson alapuló gazdaság 21. hangsúlyozza, hogy a jelenlegi jogszabályok a tulajdonon alapuló gazdaságot veszik alapul, és kevésbé felelnek meg a megosztáson alapuló gazdasági szabályozására, továbbá hogy a helyi önkormányzatok már elkezdték a platformok vizsgálatát, és igyekeznek szabályozni hatásaikat; 22. hangsúlyozza, hogy a megosztáson alapuló gazdaság növekedésére adott válasznak kimértnek és megfelelőnek kell lennie, különösen a hatóságok részéről az adók és a szabályozás területén; 23. hangsúlyozza, hogy megfelelően kategorizálni kell a szolgáltatók tevékenységét, hogy egyértelmű különbséget lehessen tenni az informális, az ad-hoc és a professzionális szolgáltatások között, és azokat megfelelően lehessen szabályozni; 24. úgy véli, hogy a honlapokat használó fogyasztókat megfelelően tájékoztatni kell és nem szabad félrevezetni őket, és hogy a vállalkozásoknak meg kell tenniük a szükséges lépéseket a fogyasztók és vendéglátók védelmére a biztonság tekintetében; 25. hangsúlyozza, hogy a közvetítőként működő technológiai vállalkozásoknak tájékoztatniuk kell a szolgáltatásokat végzőket kötelezettségeikről, és arról, hogy miként tehetnek teljes mértékben eleget a helyi jogszabályoknak; 26. felhívja a Bizottságot, hogy folytasson kutatásokat a megosztáson alapuló gazdaság gazdasági hatásainak és az idegenforgalmi ágazatot, a fogyasztókat, a technológiai vállalkozásokat és a hatóságokat érintő következményeinek mérésére; felhívja a Bizottságot, hogy erről tájékoztassa a Parlamentet; Digitalizáció 27. felhívja a Bizottságot, hogy az iparággal közösen dolgozza ki az utazási és idegenforgalmi vállalkozások arra történő ösztönzésének menetrendjét, hogy hatékonyabban alkalmazzák és használják a digitális eszközöket; 28. elismeri, hogy az idegenforgalmi ágazatban működő kkv-k jelentős nehézségekkel néznek szembe a gyorsan változó piaci körülményekhez való alkalmazkodás terén; megjegyzi, hogy az új it-eszközök, például a Tourism-IT üzleti támogató portál és a TourismLink platform segíthetnek nekik a digitális lehetőségekben rejlő előnyök kihasználásában; 29. felhívja a Bizottságot, hogy fokozza az együttműködést az állami és magánszektorbeli idegenforgalmi szereplőkkel a kutatás megkönnyítése és a digitális megoldások európai vállalkozások általi alkalmazása érdekében; rámutat, hogy jobb koordinációra van szükség az idegenforgalmi szervezetek, az utazási irodák, a vendéglátó-ipari szektor és a digitális PE v /12 PR\ doc

7 vállalkozások között; 30. felhívja a Bizottságot, hogy végezzen kutatásokat a digitális utazási piacok alakulásáról, hogy meg lehessen határozni az utazási vállalkozások számára egyenlő feltételeket biztosító politikákat és meg lehessen védeni a fogyasztókat, biztosítva számukra az átláthatóságot és a semlegességet az utazási termékek és szolgáltatások keresésekor, tervezésekor és lefoglalásakor; 31. felhívja a Bizottságot, hogy gondolja újra az alapok és a programok céljait, hogy jobban lehessen támogatni az európai idegenforgalmi vállalkozások digitalizálódását; 32. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szolgáltatók tisztességes és egyforma módon férjenek hozzá az utazási és közlekedési vállalkozások vonatkozó adataihoz, megkönnyítve a digitális multimodális információs és jegyvásárlási szolgáltatások kialakítását; 33. felhívja a tagállamokat, hogy határozzanak meg és támogassanak uniós szintű kezdeményezéseket a digitális infrastruktúra használatának fokozására (például a roamingdíjak eltörlése és a wi-fihez való hozzáférés) és a különböző platformok közötti interoperabilitásra; 34. sürgeti a tagállamokat, hogy a távoli és hegyvidéki területeken tekintsék prioritásnak a szélessávú hálózatokhoz való hozzáférés fejlesztését; 35. aggódik amiatt, hogy az online kereskedelemből származó gazdasági haszon nagy része nem Európában csapódik le; úgy véli, hogy az európai kormányoknak többet kellene tenniük a vállalkozók és különösen a technológiaorientált megoldások támogatása érdekében; 36. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak. PR\ doc 7/12 PE v01-00

8 INDOKOLÁS A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével elismerték az idegenforgalom jelentőségét. Az EU-Szerződés 195. cikke lehetőséget biztosít európai vagy nemzetközi fellépésekre a szubszidiaritás és a tagállami hatáskörök tiszteletben tartása mellett. A Szerződés kizárja a tagállamok törvényi rendelkezéseinek bármilyen harmonizációját az idegenforgalom terén, ami bizonyítást nyert, amikor a Bizottság megpróbált egy első jogalkotási javaslatot tenni az idegenforgalom minőségi alapelveire. A Bizottság 2010-es közleménye A Bizottság új lendületet adott az idegenforgalmi politikának egy új, 2010-es kezdeményezéssel, az Európa, a világ első számú turisztikai célpontja az európai turizmus új politikai kerete című közleménnyel, amely meghatározott egy új, konszolidált idegenforgalmi politikai keretet és cselekvési tervet. A Bizottság a 21 fellépéssel rendkívül nagyratörő célokat tűzött ki magának, amelyek pozitívan hozzájárulnak a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz is Európában. A Parlamentnek nehéz megítélni az intézkedések hatékonyságát. A Bizottság szolgálatai sajnos 2013 májusától nem frissítik rendszeresen a gördülő végrehajtási tervet. Az előadó ezért kéri a Bizottságot, hogy készítsen átfogó végrehajtási jelentést a meghozott intézkedésekről, beleértve a pénzügyi források felhasználását is. Kérjük továbbá a többi uniós politika idegenforgalomra gyakorolt hatásának elemzését is. Az idegenforgalom, mint gazdasági tényező előtt álló kihívások Bár a következő években az EU-ba látogató turisták számának növekedését illetően pozitívak az előrejelzések, ébernek kell lennünk a külföldi látogatók részesedését illetően, hiszen a többi nemzetközi desztináció, és különösen az új, olcsóbb célpontok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak Európára. Ráadásul számos további kihívás miatt az európai idegenforgalmi ágazatnak versenyképessége megőrzése érdekében gyorsan kell tudnia alkalmazkodni. Az idegenforgalomra, akárcsak a gazdaság egészére hatással vannak a demográfiai változások és a fiatalok növekvő munkanélkülisége. Az idegenforgalmi ágazat ki van téve a fogyasztói magatartás változásának, mivel növekszik az igény a jó minőségi ügyfélszolgáltatások iránt, és a vállalkozásoknak ráadásul alkalmazkodniuk kell a digitális korhoz is, hiszen az utasok több mint 95%-a az interneten tervezi meg utazását, valamint a megosztáson alapuló szolgáltatások részesedése is nő. A Bizottság 2015 januárjában ismertetett nyolc új közös fellépést, amelyeket később fog részletesebben bemutatni, minden bizonnyal a szeptemberi Uniós Idegenforgalmi Fórumon. A Bizottság legutóbbi belső szervezeti változásai azonban aggodalomra adnak okot. A Bizottság drasztikusan csökkentette idegenforgalmi politikával foglalkozó alkalmazottainak számát. E döntés egyáltalán nem áll összhangban az ágazat jelentőségével és a Bizottság ez év januárjában kitűzött céljaival. PE v /12 PR\ doc

9 Európa közös népszerűsítése Az idegenforgalmi ágazat egyre nagyobb globális versenynek van kitéve a felemelkedő, a nemzetközi turisták számára vonzó, olcsóbb országok részéről. E versenytársakkal szemben Európának ki kell használnia versenyelőnyeit, különös tekintettel a vidékek sokszínűségére és rendkívüli kulturális gazdagságára. Erre válaszul a Bizottság 2010-ben javasolt egy Európa népszerűsítését célzó kezdeményezést, amelyre a Parlament szeptember 27-én elfogadott állásfoglalásában pozitívan reagált. Az előadó úgy véli, hogy a Bizottságnak továbbra is maximális támogatást kellene biztosítania Európa közös népszerűsítésének a harmadik országok piacain, európai és/vagy határokon átnyúló hozzáadott értékkel támogatva a meglévő nemzeti idegenforgalmi népszerűsítő intézkedéseket. Az Európai Utazási Bizottsággal (ETC) való együttműködés amely a Bizottság fő partnere Európai távoli piacokon való népszerűsítésében eredményeképpen ban lebonyolították az Európa amikor csak készen állsz elnevezésű első nemzetközi idegenforgalmi kommunikációs kampányt és létrehozták a visiteurope.com honlapot. A Bizottság nagy hatást ért el a közösségi médiában. Léteznek továbbá tervek egy valódi közös kommunikációs stratégiára, hogy Európát egyedüli célpontként lehessen azonosítani, és létre lehessen hozni egy, az egyes nemzeti honlapokra elvezető egységes európai honlapot. A Bizottság e kezdeményezését európai idegenforgalmi márkának (Brand Destination Europe) nevezi. Az elképzelést azonban számos tagállam nemzeti idegenforgalmi szervezete vitatja. A fő kérdések a következők: Mi az európai idegenforgalmi márka alapelve? Miként viszonyul egymáshoz a sokféleség és a közös márka? Az előadó úgy véli, hogy létrehozása előtt többet kellene gondolkozni rajta. A márka kézikönyvének egyértelmű módozatokat kellene tartalmaznia az európai célpontok közötti verseny elkerülésére. A nemzeti és regionális hatóságokat, valamint az ágazatot is be kell vonni, és partnerként együtt dolgozni velük. Összeurópai és határokon átnyúló idegenforgalmi termékek Az összeurópai és határokon átnyúló idegenforgalmi termékek rendkívül fontosak a közös európai profil erősítése érdekében. Az ETC szerint és kiterjedt piackutatások alapján Európa potenciális látogatóit inkább vonzza az élmények sokszínűsége, mint a felkereshető országok száma. Ebből szempontból kiemelkedő összeurópai témák lehetnek a kulturális útvonalak, a műemlékek, a gasztronómia, a bevásárlóturizmus, az aktív és kalandturizmus, az egészségügyi és wellness-, az oktatási és a vallási turizmus stb. Fenntartható és felelős idegenforgalom Az idegenforgalmi szolgáltatások nyújtása során az ágazatnak figyelembe kell vennie az éghajlatváltozáshoz, a vízforrások szűkösségéhez, a biológiai sokféleségre gyakorolt nyomáshoz és a tömegturizmus által a kulturális örökségi helyszínek számára jelentett kockázatokhoz kapcsolódó korlátokat. Ennek kapcsán fontos támogatni azokat a PR\ doc 9/12 PE v01-00

10 kezdeményezéseket, amelyek az erőforrások felelős kezelésére ösztönöznek. Bár uniós szinten számos eszköz áll rendelkezésre a szigorú környezeti menedzsment megkönnyítésére, a Bizottság szerint az idegenforgalmi ágazat válaszai a fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmakra rendkívül eltérőek voltak. A Bizottság 2013-ban létrehozta az idegenforgalmi célpontok fenntartható kezelésének indikátorrendszerét (ETIS). A Bizottságot arra kell ösztönözni, hogy folytassa ilyen irányú munkáját. A Kiemelt európai úticélok (EDEN) hálózat és díj egy másik jó példa azon kezdeményezésekre, amelyekre fel kell hívni a figyelmet, hiszen növelik a gyakran kieső helyeken levő alternatív idegenforgalmi célpontok láthatóságát. A kezdeményezés folyamatos pénzügyi támogatást igényel. A fenntartható és felelősségteljes turizmus európai chartája egy olyan projekt, amely a véglegesítési folyamat során elakadni látszik. Reméljük, hogy a Bizottság végig fogja vinni ezt a projektet. Akadálymentesítés Egy vasúti utasok elégedettségét vizsgáló Eurobarometer felmérés szerint 2013-ban az európaiak 15%-a azért nem használja a vonatot, mert a peronok nehezen elérhetők és kevés az információ. A légi, vasúti, hajó- és buszutasok számára alapvető jogokat biztosító uniós jogszabály végrehajtása nagyban támaszkodik valamennyi érintett fél aktív részvételére, és a fogyasztóknak jobb információkkal kell rendelkezniük arra vonatkozóan, hogy hogyan élvezhetik az e szabályok nyújtotta előnyöket. Az akadálymentesítés szerves része a felelősségteljes idegenforgalomnak, különös tekintettel a mozgáskorlátozott utasokra, de nem csak rájuk. A jobb hozzáférhetőség adott esetben valamennyi utas kényelmét növelheti. Az új technológiák, például a mozgáskorlátozottak számára kidolgozott új navigációs koncepciók jelentős előrelépést jelentenek. Megosztáson alapuló gazdaság 2015 elején közel 500 idegenforgalommal kapcsolatos, megosztáson alapuló gazdasággal kapcsolatos platform létezett az interneten. Számos jól ismert megosztáson alapuló társaság része az utazási szolgáltatásokat kínáló gazdaságnak (11% utazás (és szállás), 50% közlekedés, 39% szabadidő). A megosztáson alapuló gazdaságot azért kritizálják, mert nem biztosít egyenlő feltételeket a gazdaság többi szereplője számára. A problémák adózási, engedélyezési és tanúsítási, biztonsági, biztosítási és jogi jellegűek. A kritikák a politikusoktól érkeznek, és a szabályozók és a helyi önkormányzatok már elkezdték szabályozni hatásaikat. Ennek megoldása érdekében fontos elismerni a különféle jellegű tevékenységeket és különbséget tenni közöttük. Vannak olyan gazdasági tevékenységek, amelyek üzleti jellegűek, ezért bejegyzett vállalkozásként eleget kell tenniük a rájuk vonatkozó PE v /12 PR\ doc

11 előírásoknak, és az esetleg keletkező nyereségüket bevételnek kell tekinteni, tehát adózni kell utána. Vannak azonban más tevékenységek is, amelyek a megosztás elvére alapulnak, és nem termelnek semmiféle profitot. A negatív hatást természetesen azok érzik, akiket közvetlenül érint az, amit ők tisztességtelen versenynek tekintenek. A pozitív hatás azonban sokkal nagyobb, hiszen a fogyasztók számára gazdagabb kínálat áll rendelkezésre. Ráadásul társadalmi-gazdasági hasznok is jelentkeznek, amelyek túlmutatnak a hagyományos idegenforgalmi iparon, mivel például a szolgáltatások autentikusabb jellegűek és kapcsolat alakul ki a helyi emberekkel. Pozitív hatás például az is, hogy amikor nagy események során a hagyományos szállások megtelnek, a szállásközvetítő szolgáltatások további ágyakat tudnak kínálni. A megosztáson alapuló gazdaság rendkívül gyorsan nőtt, értéke jelenleg közel 26 milliárd dollár. Bár ez jelentős összeg, a globális gazdaságnak csupán 0,035%-át teszi ki. Mivel a legértékesebb megosztáson alapuló vállalkozások az idegenforgalomhoz kapcsolódnak, érdekes lehet az összehasonlítás az idegenforgalmi ágazattal, ami azt mutatja, hogy annak 1%-át teszi ki. A megosztáson alapuló gazdaság gazdasági hatása azonban nehezen mérhető. A digitalizálás ereje Az információs és kommunikációs technológiák területén a szolgáltatások ismertsége, elérhetősége és használata jelentősen eltér a különféle érintett szereplők között. A digitális átállás előtt álló fő akadályok, főként az idegenforgalomban működő kkv-k esetében a végrehajtás elmaradása (pénzügyi források, az alkalmazottak képesítésének hiánya, szervezet), az ágazaton belüli korlátozott együttműködés és az it-rendszerek közötti hatékony interoperabilitás hiánya. Ezért célzottabb intézkedésekre van szükség. Pozitív: Az új idegenforgalmi it-eszközök, a Tourism-IT támogató oldal és a TourismLink platform kifejlesztése, amelyek kifejezetten a kis idegenforgalmi vállalkozások támogatására jöttek létre. A kkv-k itt megtalálják az üzleti tevékenységükhöz szükséges információkat és könnyített hozzáférést kapnak az európai idegenforgalmi csomagokhoz. A modern digitális infrastruktúra több digitális eszközzel (laptop, okostelefon, tablet) történő elérhetősége és az ahhoz való hozzáférés megkönnyítése fontos eleme a fogyasztók/utazók és az utazási és idegenforgalmi irodák közötti interakciónak Európában. Számos kezdeményezés született ezen a területen. Azonban ennél többre van szükség. A Bizottságnak, a tagállamokkal együtt meg azonosítania kell azokat a digitális kezdeményezéseket, amelyek jelentős pozitív hatással lehetnek az európai idegenforgalmi ágazatra, és politikákat kell kidolgozniuk azok végrehajtásának támogatására. Az interneten működő vállalkozások számának növekedésével és az új, tisztán digitális vállalkozások felemelkedésével a cégek közötti verseny és az e piaci szereplők által az utazók keresési, tervezési és foglalási szokásaira gyakorolt hatás nő. Az EU állami érintettjeinek nyomon kell követniük a digitális utazási környezet alakulását, hogy egyenlő versenyfeltételeket tudjanak biztosítani a régi és az új piaci szereplők számára, PR\ doc 11/12 PE v01-00

12 biztosítva egyúttal a fogyasztóknak nyújtott információk semlegességét és átláthatóságát. Jelenleg az utasok és a turisták nem férnek hozzá olyan digitális szolgáltatásokhoz, amelyek lehetővé tennék számukra, hogy ajtótól ajtóig megtervezzék, lefoglalják és kifizessék multimodális utazásaikat. Az egymáshoz kapcsolódó digitális multimodális információs és jegyértékesítési szolgáltatások erősítenék az utasok és a turisták Európán belüli mobilitását. Az utazási és idegenforgalmi irodák adataihoz való hozzáférés és a nyílt adatok politikájának erősítése előfeltétele lenne a digitális multimodális információs és jegyértékesítési szolgáltatások megkönnyítésének. A Bizottságnak és a tagállamoknak az idegenforgalmi vállalkozásokkal és az utazási iparággal együtt tovább kell dolgozniuk a három cselekvési irány mentén: Értékelni kell, hogy a digitalizálódás miként érinti az utazási és idegenforgalmi vállalkozásokat, politikákat és kezdeményezéseket kell kialakítani a jelenlegi és jövőbeli digitális kihívások kezelésére és támogatni kell a vállalkozások versenyképességét biztosító fenntartható fellépések végrehajtását. PE v /12 PR\ doc