AZ EMBER ÉS A TERMÉSZET SÉRÜLÉKENY

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EMBER ÉS A TERMÉSZET SÉRÜLÉKENY"

Átírás

1 AZ EMBER ÉS A TERMÉSZET SÉRÜLÉKENY EGYÜTTÉLÉSE A HÁRMASHATÁR-HEGY PÉLDÁJÁN A DÉRI CLAUDIA ÖKOLÓGUS ALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATA Készítette: Türke Ildikó Judit biológus V. évf. 2005

2 Amikor a civilizált emberiség az őt körülvevő és éltető természetet vandál módon elpusztítja, ökológiai összeomlással fenyegeti önmagát. Amikor ezt gazdaságilag is megérzi, valószínűleg felismeri hibáját, de megeshet, hogy akkor már késő lesz. Sajnos azonban azt fogja utoljára észrevenni, hogy ennek a barbár folyamatnak a során milyen lelki sérüléseket szenved. MOLNÁR GÉZA Nem lehet, nem szabad már tovább fájni, tovább pusztulni. Valami olyat kell mondani, írni, ami az élet és a nap felé tör. SINKA ISTVÁN: FEKETE BOJTÁR VALLOMÁSAI 1

3 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Környezeti adottságok... 3 Tájtörténet... 5 Emberi hatások ma is látható nyomai... 8 Biológiai jellemzők Jellegzetes növénytársulások, és növényvilág Állatvilág A Hármashatár-hegy részletes élőhely-térképe Élőhelyfoltok átfogó jellemezése Természetvédelmi tevékenységek, javaslatok Köszönetnyilvánítás Irodalomjegyzék Honlapok Térképek jegyzéke Melléklet

4 Bevezetés A Hármashatár-hegy a Budai-hegység északi, északkeleti, az Ördög-árok - Duna-völgy - Solymári-völgy - Hidegkúti-medence között elhelyezkedő 495 m magas tagja. A budai hegyekben itt fordul elő 2 km távolságon belül a legnagyobb szintkülönbség. Erdőtlen csúcsáról széles körű kilátást élvezhetünk, a Duna völgye 400 m-rel mélyebben, közvetlenül alatta húzódik (PÉCSI 1959). Tetejéről ráláthatunk a Pilisre, a Visegrádi hegycsoportra, sőt tiszta időben a Tátra vonulataira is. A hegy azonban nem csak csodálatos kilátása miatt érdemli meg hogy foglalkozzunk vele. Véleményem szerint a környék ún. kirándulóhegyei közül az egyik leginkább emberi hatások által sújtott, és ezáltal kritikus helyzetbe került területe. Környezeti adottságok Éghajlat A területen leginkább mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlati típus jut érvényre. A napsütéses órák évi összege 1950 óra. Az évi középhőmérséklet 10-10,5 C körül van, ám az északi lejtőkön ennél is alacsonyabb. Az évi csapadék a hegyekben 750 mm, a legtöbb csapadék (60 70 mm) májusban és júniusban, a legkevesebb (35 38 mm) januárban és februárban érkezik. A hótakarásos napok száma nap. Az uralkodó szélirány ÉNy-, Ny-i, az évi átlagos szélsebesség 3-4 m/s, azonban a hegyek között a szűk medencékben, szélcsatornákban a szélsebesség jelentősen megnőhet. A terület jellemző geomorfológiai változatossága miatt a növényzet kialakításában jelentős mezo- és mikroklimatikus hatásokkal is számolnunk kell. A hegyek É-i oldalán lejtés körül jelentkezik az extrazonalitás, mivel itt a hajlásszög növekedésével a klíma hűl, a kontinentalitás csökken, és mezoklímatikusan atlantikus jellegűvé válik 1. Vízrajz Mivel a Hármashatár-hegyet vízáteresztő kőzetek, sekély váztalajok alkotják amelyek vízmegtartó képessége csekély, ezért állandó patakok nem tudtak rajta létrejönni. A meredek lejtőkön a csapadékvíz gyorsan lefut, valamint elszivárog a kőzetben. Egyedül a Csúcs-hegy - Hármashatár-hegy gerinc északkeleti leejtőjénél találhatunk néhány forrást. Ezek az Egyetértés csurgókút, Római- kút, amelyek ma már foglalt kutak. 1 Erdészeti Üzemterv , Pilisi Parkerdő Rt. 3

5 Kialakulás A perm időszak során a Dunántúli-középhegység ősi kristályos hegységrendszerén belül lassan mélyülő teknő keletkezett. Ebben az egykori üledékgyűjtőben a triász, sőt a jura és kréta folyamán is a tengeri üledék lerakódása volt megfigyelhető. Ezután a teljes terület szárazulatra került és megindult tönkösödése, azaz a miocén környékére a tengeri üledékekből kialakított felszín lapos tönkfelületté pusztult. Azonban már a felsőkréta végén megkezdődött a tönkfelszín feldarabolódása, a Budai-hegységben például csapás-törések és takarós rátolódások képződtek. Az eocénben a Budai-hegység ismét betemetődött ekkor keletkezett rajta az eocén mészkőtakaró, amit azonban a későbbi erős lepusztulás sem hozott jelentős mértékben a felszínre. Az oligocén végétől ismét most már véglegesen kiemelkedett a több hegységrész, sasbérc, köztük a Budaihegység egy része is. A Hármashatár-hegy ezen oligocénben kiemelt és exhumált sasbérctípusba tartozik. Ezek tehát a paleogén során egy vagy két ízben eltemetődött hegyek, amik a negyedidőszakban tetőhelyzetbe kerültek, miközben a paleogén üledékes fedőrétegnek csak nyomait őrizték meg (PÉCSI 1987). A későbbiek során a hegy felszínét vetődések, süllyedések, kiemelkedések alakították, aminek során lapos medencék, rögcsoportok, rögsorok alakultak ki. Találkozhatunk féloldalasan kiemelt csúcsokkal, hosszanti rögökkel, de előfordulnak közel vízszintesen kiemelt, alig félrebillent fennsíkok is a DNy-ÉK-irányú keresztvetődések miatt (LÁNG 1958). A főbb felszíni formák csoportosulásának, konfigurációjának, továbbá a kiemelkedés mértékének figyelembe vételével a Budai-hegység több tájra osztható. Az egyik ilyen táj, a Hármashatár-hegy csoportja. Ebbe a csoportba É-ról D-re haladva a következő hegyek tartoznak bele: Felső Patak-hegy, Szarvas-hegy, Tök-hegy. A sorban következő hegyeket összefoglaló néven Hármashatár-hegy rögcsoportnak nevezik (hasonlós kőzettani felépítésük miatt): Csúcs-hegy, Vihar-hegy, Hármashatár-hegy, Mátyás-hegy. Végül az Újlaki-hegy, Kecske-hegyek (Alsó, Felső), Látó-hegy, Remete-hegy, Vaskapu-hegy, Tábor-hegy, valamint a Ferenc-hegy, Szemlő-hegy és Rókus-hegy rögsora zárja a sort. Alapkőzet A Hármashatár-hegy legnagyobb része a triász felső karni emeletének szaruköves dolomitjából áll (KISS és MOCSY 1995). A szarukő kovasavtartalmát elemzések szerint kalcedon, opál, és elvétve kvarc adja. A szarukőgumós dolomit fedőjében finoman rétegzett dolomitot láthatunk. A szaruköves dolomit mellett a hegy ÉK-i oldalának legalsó részén világosszürke szaruköves mészkő, továbbá a gerincen nummuliteszes és ortofragminás mészkő is található (SCHRÉTER 1958). A hegyet Ny-ról szarukőmentes dolomit rög határolja. A dolomitrög lábánál lösszel fedett kiscelli agyag takarja a felszínt (SZABLYÁR 2005). 4

6 A dolomit a mészkővel szemben alig mállik, aprózódása azonban jelentős mértékű, emiatt könnyen szétdarabolódik meredek lejtőjű, völgyekkel szabdalt hegykúpokra. A kőzet e tulajdonságai miatt tehát a domborzat igen sokszínű. A meredek oldalakon a tagolt felszíni formákon változatos mikroklímájú terek és edafikus viszonyok alakulnak ki. Ezt a jelenséget hívjuk dolomitjelenségnek, aminek következtében, ezen a formagazdag felszínen rendkívül fajgazdag, gyakran bennszülött és reliktum fajokat is őrző természetes növénytakaró alakul ki (ZÓLYOMI 1958). Talaj A dolomiton eleinte csak igen sekély talaj képződhet, a meredek lejtőkön a talajképződés folyamatai lassúak. A dolomit talaja tehát éretlen, fejlődés elején álló, átmenet a váztalajok és a rendzinák között (ZÓLYOMI 1958). A Hármashatár-hegyi dolomitsziklagyepek, és sziklafüves lejtősztyeprétek ennek megfelelően váztalajokon fordulnak elő, a nummuliteszes mészkövön, és a törmeléklejtőkön viszont már vékony rendzinatakaró alakul ki (FEKETE 1958). A melegkedvelő tölgyesek protorendzina talaját a kevésbé meredek oldalakon elhelyezkedő üdébb erdők alatt a barna erdőtalaj váltja fel. Ilyen talajokat a hegy K-DK-i oldalánál figyelhetünk meg. Tájtörténet A hegy mai neve onnan ered, hogy itt találkozott az egyesítés előtt Óbuda, Buda és Pesthidegkút határa. Egyes kutatók szerint a középkorban Sican néven említették, és állítólag innen ered Aquincum középkori neve, Sicambria is. Egy 1212-es határjárás Belitzky János által magyarázott oklevele Nagy-hegynek (Mons Excelsus) nevezi, az itt levő nagy követ pedig Szamárkőnek. A Hármashatár-hegy alatti területnek Monyorós (Mogyorós-hegy) volt a neve. Más források szerint magát a Hármashatárhegyet nevezték Mogyorósnak. Az 1780-as években Bas-Berge néven szerepel, az 1800-as évek közepén azonban a Gais-Berg mellet már fel van tűntetve a Drei Hotter Berg (Hármashatár-hegy) elnevezés is. Döbrentei Gábor 1847-ben Árpád ormának nevezte el, mert azt hitték, hogy az Árpád temetkezési helyének tartott Fehéregyháza a hegy óbudai lejtőjén állt. Ugyanekkor a Solymári-völgyet is "Árpád-völgyének" keresztelték el, de végül egyik elnevezés sem tudott gyökeret verni. A Budapest Sport Egyesült 1926-ban a csúcs alatt turistaházat létesített. Később kiépült az autóút, és megindult a gépkocsi közlekedés is a hegyre. Az 1960-as években rendszeres autóbusz járata is volt, ezt aztán megszűntették, ma már csak a Fenyőgyöngyéig közlekednek a buszok. Később a turistaház is átalakult vendéglővé (PÁPA 1966). 5

7 A táj képe a XVIII. században Tudjuk, hogy a Budai-hegység a honfoglalás idején összefüggő erdővel borított terület volt. Később a háborúk, és a tűzifa szükséglet miatt az erdők jelentős hányadát leirtották. A térképek tanúsága szerint a XVIII. században a Budai-hegyek nagy részét már szőlők borították. Az 1790-es évi birtokösszeírás a budai oldalon 1320 ha erdőről számol be, szemben a 2150 ha szőlőterülettel. Az erdők talaját, a részben a szomszédos szőlőkhöz, részben a belterületi telkek kialakításához rendszeresen elszállították (REIDL 2002). Ebben az időszakban a Hármashatár-hegy és a tőle délre levő többi hegycsoport keletre néző hegylábi lejtői egészen a Mátyás-hegyig szőlővel voltak beültetve. Ez a szőlőültetvény egészen a Bécsi útig tartott, és az óbudai házak is csak az úttól keletebbre kezdődtek. A korabeli térképeken a hegyen egy út is megfigyelhető, ami nagyjából megfelel a mai Hármashatár-hegyi útnak (ld. melléklet). A táj képe a XIX. században Az 1830-as évektől fedezték fel a budai erdők egészségvédő hatását, ezért mindennemű irtását megtiltották. Ennek következtében a Hármashatár-hegy természeti képe jelentősen nem változott, továbbra is jórészt kopár. Így ír Hunfalvy János (1859) erről az időszakról: Még vagy félszázad előtt az egész Kecskehegység a Háromhatárheggyel együtt erdőséggel volt borítva, most majdnem egészen kopasz. Csak a Háromhatárhegy tetejét koszorúzza még keskeny erdőszalag, oldalain pedig szőlők és szántóföldek vannak. Az 1800-as évek végén az erdők kezelése jelentősen megváltozott. A pusztító földhordást 1876-ban betiltották, és Guckler Károly 1883-ben elkészítette a főváros erdeire az erdőgazdasági üzemtervet, amelyben a kopár területek erdősítésére vonatkozó tervek is szerepeltek. A Hármashatár-hegy környékén között 879 hektár kopár területet erdősítettek be, csaknem korona költséggel (PÁPA 1966), jobbára feketefenyővel (Pinus nigra). Az erdősítés nyomai a korabeli térképeken is feltűnnek. Így ír a Pallas lexikon (1897) a Hármashatár-hegy csoportról: valamennyi kopár, csak legujabban helyenként erdősített, lejtőin számos kőbányával és az elpusztult szőllők szomoru nyomaival. A táj képe a XX. Században (1, 2. kép) A két világháború felbecsülhetetlen károkat okozott az erdőkben, kb hektár erdőt vágtak ki ezekben az időkben. 6

8 1. kép. A Vihar-hegy és a Vörösvári-völgy, a mai repülőtér kifutója 1932-ben. (Fraknói György képe, Eladó e táj c. könyvből) Később ismét erdősítésekbe kezdtek a környéken, aminek során sajnos csak ritkán figyeltek oda értékmegőrző szempontokra. Az ez irányú pozitív esetek közül egy, éppen itt a Hármashatár-hegyen történt, ugyanis 1934-ben Földvári Miksa a természetvédelmi tanács akkori ügyvezető alelnöke, néhány helyen betiltotta az erdősítést: A Hármashatár-hegy ősi sztyeppflórájának megóvása érdekében Budapest Székesfőváros Erdő-, és Mezőgazdasági Hivatala az orom körül 3 kat. hold nagyságú területet az erdősítésből kivont ben a budapesti erdők állami tulajdonba kerültek, és ezzel az erdőgazdálkodás is jelentősen megváltozott től 1963-ig Budán 119 hektár erdőt telepítettek ben történt meg a főváros erdeinek parkerdővé nyilvánítása, ami a gazdasági célok háttérbe szorítását, a lakossági érdekek előtérbe helyezését jelentette. A Hármashatár-hegyen ekkorra az erdők már felnövekedtek, azonban a tető még jobbára kopár, illetve bokorerdőkkel borított (2. kép). Ma a kép jelentősen megváltozott, a hegy ugyanis kivételes magasságának köszönhetően adótornyok létesítésének színtere, valamint a főváros lakosságának és a sportbiciklisták kedvelt kirándulóhelye lett. 2 Erdészeti Üzemterv , Pilisi Parkerdő Rt. 7

9 2. kép. A Hármashatár-hegy látképe az 1950-es években. (Vajda felvétele, a Budapest természeti képe c. könyvből) Emberi hatások ma is látható nyomai A hegyen szinte mindenütt emberi hatások nyomai látszódnak. Turistautakkal szabdalt bokorerdőket, taposott gyepek találhatunk közvetlenül a csúcs környékén (3. kép), ráadásul a turisták más módon is otthagyják nyomukat: az erdők mindenhol szemetesek, ami nemcsak szétszórt flakonokat és papírszemetet jelent, hanem gyakran műszaki cikkek is ott díszlenek a bokrok, fák alatt. Feltűnő még a sok korhadó vashulladék (autóroncs!), illetve a hegy Ny-i lejtőjénél sorakozó erdei tornapálya rozsdásodó maradványai. 3. kép Talajdegradáció a turistautakon 8

10 A hegytetőn több földbe süllyesztett betonépítmény található, egykori lövészárkok, amelyek rendkívül negatív módon befolyásolják a környék arculatát (4. kép). A területen több adótorony, a Fővárosi Vízművek, a Magyar Honvédség és az Országos Magyar Repülő Egyesület épületei, lekerített területei, egy Makett Múzeum valamint egy kerékpáros centrum található. Az adótornyok környéke kerítéssel van körbevéve, belépni szigorúan tilos. 4. kép Egykori lövészárkok maradványai Éppen emiatt néha értékesebbnek látszó foltok őrződtek meg a bekerített részen belül, mint a turisták szabad prédájává tett területeken. A műszaki létesítmények környezetkárosító hatásával kapcsolatban néhány dolgot érdemes kiemelni. Ezen az építmények zöme nem gyakorol jelentős hatást környezetére, mert a magas technikai színvonalat általában korszerű infrastrukturális felszereltség kíséri, a katonai létesítmények, különösen a szolgálat alól kivont objektumok azonban számos problémát okoznak. Folyamatos pusztulásuk mellett mindenféle, katonai és polgári hulladék felhalmozás helyszínévé - mint ahogyan ezt a Hármashatár-hegy esetében is láthatjuk - továbbá szabályozatlan keretek közötti tevékenységek színhelyeivé válnak. Ezért minden formájuk potenciális szennyező forrásokat rejt magába 3. Több romos, használaton kívül levő építmény is bántja az ember szemét, főleg az Országos Magyar Repülő Egyesület bejáratánál levő egykori főépület, ami mellé mellesleg a Természetvédelmi terület táblát tartó korhadt oszlopot helyezték. A hegyen a vízellátás megoldott, két működő kút is található a környéken. A hármashatárhegyi vízvezeték az 1900-as évek közepén épült meg, a vízmű kb. 300 méter szintkülönbséget leküzdve nyomja fel a vizet a hegy tetejére, aminek köszönhetően a hegy lakhatóvá vált. Már 3 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja: 9

11 csak idő kérdése, hogy a teljes hegy tömegesen beépüljön (mint ahogyan az a Szabadság-heggyel is történt a vízmű megépítése után) (PÁPA 1966). Mivel a hegyre a rajta található létesítmények miatt betonút vezet, ezért jelentős az autósforgalma is, mivel kényelmesen megközelíthető bárki számára. Az 1926-ban ideépített turistaházból kialakított vendéglő, ma is látogatható (Udvarház étterem) ami szintén ide csalogatja a pihenni, és a belvárosból szabadulni vágyókat. Továbbá a területen húzódik keresztül az országos kék túra útvonala is, ami szintén növeli az idelátogatók számát. A vad letörések, meredek lejtők mind vonzóak a kemény utakat kedvelő kerékpárosok, és a rodeózni vágyó motorosok, sőt az autósok számára is. A Hármashatár-hegy az első világháború után a magyar vitorlázó repülés bölcsője volt. Az 1921-től a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület használta, és építette ki. Később a hatóságok alkalmatlannak tartották a területet erre a célra, azonban sajnálatos módon Rotter Lajos tervezőpilóta bebizonyította ennek ellenkezőjét (SZABLYÁR 2005). Azóta is 5. kép A siklóernyősök starthelye és mellette a gyep degradációja kedvelt starthelye a siklórepülés szerelmeseinek, aminek környezetkárosító nyomai is igen szembetűnők (5. kép), ám jobbára lokálisak és kis kiterjedésűek. A hegy lábánál Hármashatár-hegyi repülőtér néven a Vadaskert Újlaki-hegy Vöröskővár közötti katlanban is található egy repülőtér. A repülőtereknél természetvédelmi szempontból elsősorban az elszivárgó üzemanyag tárolás jelent potenciális veszélyt. Perifériális részein, szegélyein jelentős kommunális jellegű hulladék halmozódhat fel, könnyebb megközelíthetőségük és őrizetlenségük miatt zömmel máshol keletkezett hulladékokból. A kifutópályák tengelyében a fel- és leszállás nyomában talaj degradációs jelenségek lépnek fel 4. Összegezve a Hármashatár-hegyet a környék leginkább veszélyeztetett területének tartom, főleg mivel országosan fontos építmények, adótornyok találhatóak rajta, és emiatt 4 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja: 10

12 kevéssé védhető. Míg a környékbeli hegyek (Újlaki-hegy, Vihar-hegy) turisták által ugyancsak erőteljesen látogatottak és könnyen megközelíthetőek, mégsem érzékelhető rajtuk olyan mértékű környezetrongáló hatás, mint a Hármashatár-hegyen. Biológiai jellemzők Jellegzetes növénytársulások, és növényvilág A terület a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum), Dunántúli- középhegység flóravidék (Bakonyicum) Pilis-Budai flórajárásába (Pilisense) tartozik. A terület része a közép-dunai flóraválasztónak. DNy felől sok szubmediterrán, mediterrán, atlanti-mediterrán flóraelem itt éri el északi elterjedési határát (pl. Daphne laureola, Carex halleriana, Coronilla coronata). ÉK felől viszont sok pontusi, pontusi-mediterrán, dacikus és balkáni flóraelem éri itt el elterjedésének Ny-i határát (pl. Helleborus purpurescens, Achillea crithmifolia). A környék dolomit alapkőzetű hegyein - a dolomit sajátos jellegéből következő változatos mikroklímának, és fejletlen talajának köszönhetően - kialakuló növényzet is igen jellegzetes. Erősen elüt a mészkő növényzetétől, ugyanis dolomiton az erdő csak nehezen tud lábra kapni. Ez különösen a meredek oldalakra jellemző, mert a lankásabb részek, völgyek általában erdősültek. A nagyobb mértékű kopárság kiválóan alkalmassá teszi reliktum és endemikus fajok megőrzésére. Jellemző még a szubmediterrán és alpin fajok nagyobb tömegű jelenléte (ZÓLYOMI 1958). Nyílt dolomitsziklagyepek Mésztartalmú sziklák felszínén, meleg déli lejtőkön kialakult nyílt, csenkeszes szárazgyepek. A gyep nem záródik az erős abiotikus stressz miatt, és a domináns fűfajok csomói alapvető fontosságúak a további fajok megtelepedése szempontjából (FEKETE és mtsai 1997). A gyepet főleg a deres csenkesz (Festuca glauca) és a lappangó sás (Carex humilis) alkotja, jelentős a moha és zuzmóborítás. Jellemzőek az alábbi fajok: Seseli leucospermum (Ez a Hármashatár-hegyről hiányzik), Draba lasiocarpa, Scorzonera austriaca, Fumana procumbens, Teucrium montanum, Potentilla arenaria, Poa badensis. Budai nyúlfarkfüves zárt sziklagyepek (Seslerietum sadlerianae) Hegyvidéki területek mészkő és dolomitvonulatain előforduló széleslevelű füvek (Sesleria-fajok) alkotta, alapkőzet által meghatározott zárt xeromezofil jellegű gyepek. Rendszerint északias kitettségű, sajátos mikroklímájú, kicsi talajfelszíni hőingású, hűvös, párás levegőjű termőhelyeken alakul ki (KUN 1998). Hazánkban a Budai-hegység és a Pilis néhány 11

13 pontján valamint a Naszályon fordul csak elő. Jellemző faja a Sesleria sadleriana, egy dealpin jellegű szubendeminkus nyúlfarkfűfaj. Veszélyeztetett társulás lévén kiemelten fontos maradvány állományainak megőrzése. Sziklafüves lejtősztyeprétek (Chrysopogono-caricetum humilis) A nyílt sziklagyepek záródásával, azok szomszédságában megjelennek a zárt sztyeprétek. Ezek középmagas, fajgazdag 40-50%-osan záródó gyepek. A gyepet főleg Carex humilis, Chrysopogon gryllus, és Stipa-fajok alkotják. Megtalálhatóak benne a száraz sztyeprétek fajai mint a Pulsatilla grandis, Centaurea sadleriana, Iris pumila, Inula oculus-christi, Jurinea mollis, Sanguisorba minor, Dianthus pontederae, Inula ensifolia. Száraz, meleg erdőszegélyek (Geranio-Trifolietum alpestris) Erdőszéleken, nyiladékokon kialakuló főleg száraz-tölgyes, erdősztyep és szárazgyepi fajokat tartalmazó közösségek. Jellemző fajok a Geranium sanguineum, Trifolium alpestre, Filipendula vulgaris, Carex humilis, Peucedanum cervaria, Lithospermum purpureo-coeruleum. Molyhos tölgyes bokorerdők Alacsony növésű, sziklás-köves déli lejtőkőn kialakuló csak foltokban záródó erdő-gyep mozaik. A cserjeszint a lombkoronaszinttől nem választható el élesen. A fák magassága 4-6m körüli, a fák girbe-gurbán növők. Legjellemzőbb fajai a Quercus pubescens, a Cotinus coggygria, a Cerasus mahaleb, Crategus monogyna, és a Cornus mas. Az aljnövényzeti fajok részben a közeli sziklagyep illetve sztyeprét fajaiból, részben erdősztyep, illetve erdei elemekből tevődik össze: Dictamnus albus, Vincetoxicum hirundinaria, Carex humilis, Anthericum ramosum, Sanguisorba minor. 6. kép Karsztbokorerdő az 1950-es években, és napjainkban a Hármashatár-hegyen. Vajda felvétele (Budapest természeti képe c. könyvből) illetve Türke I. J. felvétele 12

14 Mészkedvelő és melegkedvelő molyhos-tölgyesek A talajréteg vastagodásával a karsztbokorerdő mindinkább záródik, és mészkedvelő tölgyesek veszik át a helyét. Ezek közepes növekedésű, záródó, dús cserjeszintű és fejlett gyepszinttel rendelkező domb és hegyvidéki tölgyesek. Meleg déli lejtőkön összefüggő állományokat alkothat. Bármilyen alapkőzet megfelelő számára, átlagos magassága 8-12 m, a cserjeszint gyakran jellegzetes második lombkoronaszintet alkot. Leggyakoribb fajok a Quercus pubescens, Quercus cerris, Fraxinus ornus, Sorbus torminalis, Acer campestre. A cserjék közül kiemelendő a Cornus mas, Crategus monogyna, Viburnum lantana, Euonymus verrucosus. A gyepszint tömeges fajai főleg füvek, és sások, valamint jellemző a fény és melegigényes, szárazságtűrő lágyszárúak jelenléte. Fajok: Carex halleriana, Carex humilis, Oryzopsis virescens, Brachypodium sylvaticum, Melica uniflora, Sedum maximum, Dictamnus albus, Polygonatum odoratum, Lithospermum purpureo-coeruleum, Vincetoxicum hirundinaria, Peucedanum cervaria (ZÓLYOMI 1958; BÖLÖNI és mtsai 2003). A Budai-hegységben a szőlők és gyümölcsösök nagy részét egykori mészkedvelő karszttölgyesek helyén telepítették. A felhagyott szőlők másodlagos növénytársulásai sztyepprét állapoton keresztül, a Hármashatár-hegy óbudai löszös lejtőjén ismét karszttölgyes felé alakulnak (ZÓLYOMI 1958). Cseres-tölgyesek Közepes vagy jó növekedésű csert (Quercus cerris) és kocsánytalan tölgyet (Q. petraea) különböző arányban tartalmazó erdők. A lombkorona sok fény enged át, így gyakran gazdag a cserje és gyepszint. Leggyakoribb cserjefajok: Euonymus verrucosus, Cornus mas, Ligustrum vulgare. Az aljnövényzet fajai közül jelentősek a füvek és sások. Gyakoribb a Poa nemoralis, vagy a Melica uniflora. Jellemzőek a száraz erdei fajok, mint a Pulmonaria mollis, Brachypodium pinnatum, Chrysanthemum corymbosum, Digitalis grandiflora. Gyertyános-tölgyesek Kocsánytalan tölgy és gyertyán uralta üde erdők, amelyben azonban az üde és a fényben gazdag erdők tulajdonságai együtt jelentkeznek. A két fő fafaj mellet a lombkoronaszintben gyakran jelentkeznek hársak (Tilia cordata) kőrisek (Fraxinus excelsior), juharok (Acer campestre) is. A cserjeszint ritkán ér el nagyobb záródást jellemző fajai a Cornus sanguinea, Euonymus verrucosus. A gyepszintet főleg üde erdei fajok (Stellaria holostea, Euphorbia amygdaloides, Dentaria bulbifera, Polygonatum multiflorum) uralják, de a környező cseres, és melegkedvelő tölgyes fajai is átterjedhetnek ide. 13

15 Törmeléklejtő-erdők Sziklás, meredek kőzettörmelékes oldalakon megjelenő általában üde talajú élőhelyek. Jellemzőek a csokros növésű hársak, a lomkorona általában nem tud záródni. Az aljnövényzet az örökösen mozgó kőzettörmelékes talaj miatt szegény, főleg zavarástűrő, nitrofita fajokból áll (Utrica dioica, Chelidonium majus, Lamium maculatum). Gyakori a Mercurialis perennis, a Melica uniflora, gyakran gazdag geofiton aszpektus jellemző (Corydalis spp.). Feketefenyvesek A kopárfásítási program keretében az 1800-as évek végén a Hármashatár-hegy egy része is be lett ültetve feketefenyővel, az állomány nagysága azonban itt csekélyebb mértékű, a környékbeli Alsó Kecske-hegy, Kecske-hegy, és Látó-hegyhez képest. A tűlevelű erdőkre a fényszegénység és az avar felhalmozódás jellemző, amely bomlástermékének hatására a talaj felső rétegéből elvándorolnak az alumínium- és vasoxidok. A nagy mennyiségben visszamaradó a szilícium-dioxid miatt a talaj podzolosodik, savasodik, amit a dolomiton élő bázikus talajt kedvelő növények nem tudnak elviselni. A fenyvesek létesítésének hatásait a gyepekre már többen vizsgálták, és minden esetben az eredeti növényzet elszegényedését volt megfigyelhető (HORÁNSZKY 1996; MIHÓK 1999; BÓDIS 1993). BÓDIS kimutatta, hogy a fenyves állományokban erőteljes texturális változások következnek be az aljnövényzet fajainak előfordulását tekintve, a kiegyenlítettség megszűnik, és egy-két gyakori faj kezdi uralni a gyepszintet. Mindemellett azonban fajgazdagság tekintetében ezek az állományok nem maradnak el a környező sziklagyepektől. Több faj ugyanis sokáig megmarad a fenyvesekben (bár csökkent életképességgel), illetve az őshonos fásszárúak megtelepedése is jellemző ezekben az állományokban, míg ezen fajok a sziklagyepekben nem tudnak megjelenni. A Hármashatár-hegyen is megfigyelhető a Fraxinus ornus betelepedése a fenyvesekbe. A feketefenyvesek továbbá többnyire sűrűn ültetettek, ami fényszegénységet idéz elő az aljnövényzetben, és a legtöbb sziklagyepi növény már a legcsekélyebb árnyalásra is eltűnik ezekből az ültetvényekből (BÓDIS 1993). Állatvilág A délies kitettségű, száraz, meleg hegyoldalak sziklagyepjei és karsztbokor-erdei adnak otthont a legértékesebb, mediterrán vagy kontinentális eredetű rovarfajoknak. Közülük kiemelkedik hazánk és egyben Európa legnagyobb rovara, a lomhán mozgó, ragadozó életmódot folytató fűrészlábú szöcske (Saga pedo). Elterjedési területének északi határa a Kárpát-medence, ahol már csak szűznemzéssel szaporodik. Ugyanitt él a különös megjelenésű, igen gyors röptű 14

16 rablópille (Libelloides macaronius). 5 Mediterrán elterjedésű rovarfaj, amely lepkeszerű megjelenése ellenére a recésszárnyúak rendjének tagja. A gyors röptű kifejlett rovar rövid életű, és rövid ideig rajzik, ezért jelenlétét nem könnyű kimutatni. Az erdők avarral borított talaján tavasszal gyakran a szem elé kerülnek az elhalt növényi és állati maradványokon táplálkozó 7. kép Kis-apolló lepke (Parnassium mnemosyne) tarkalepke (Melitaea cinxia), és a boglárkalepkék. A gerincesek közül a zöld gyík (Lacerta viridis) (8. kép) és a ritkább pannongyík (Ablepharus kitaibeli) jellemző a mészkő- és dolomitkopárokon. Az utóbbi egy szkinkféle és hazánk legkisebb hüllőfaja. Kedveli a meleg, kövekkel bozóttal és gyeppel borított részeket. Lábai ellenére kifejlett korában főként teste kígyószerű mozgásával halad előre. A zártabb, üde erdők lakója a közönséges erdei mókus (Sciurus vulgaris). csillogó fémes zöld vagy kék színű tavaszi ganéjtúró bogarak (Trypocopris vernalis), késő ősszel pedig jellemző egy díszbogárfaj megjelenése a déli lejtőkön (Anthaxia horváthi) (SZABLYÁR 2005). A sziklagyepek kedvelt élőhelyei a nappali lepkéknek. Találkozhatunk kardoslepkékkel (Iphiclides podalirius), fecskefarkú lepkékkel (Papilio machaon), valamint az átlátszó hártyás szárnyvégükről felismerhető fokozottan védett kis apolló-lepkékkel (Parnassius mnemosyne) (7. kép). A sziklagyepek és karsztbokorerdők gyakori faja a réti 8. kép Zöld gyík (Lacerta viridis) A madarak közül a hollóval (Corvus corax) találkozhatunk, aminek állományai az utóbbi időben szépen gyarapodnak a Budai-hegységben. Májusban a Budapest környékén is szép számmal költő gyurgyalagok (Merops apiaster) hangját hallhatjuk gyakran. 5 Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapja: 15

17 A Hármashatár-hegy részletes élőhely-térképe A 2005 május-július hónapokban végzett élőhely-térképezés célja a Hármashatár-hegy értékes vegetációfoltjainak felkeresése, ezek természetvédelmi szempontú jellemzése, és javaslatok kidolgozása megóvásukkal kapcsolatban. Megfigyelésem szerint ugyanis a hegy rendkívül értékes élőhelyek sokaságának komplexe, amely igen sérülékeny, ugyanis a környék egyik legkedveltebb sport- és kirándulóhelye. Tudomásom szerint a területtel igen kevesen foglakoztak botanikai szempontból, pedig a hegy botanikai értékei nem csekélyebbek mint a környező dolomithegyeké. Továbbá azért találom fontosnak, hogy felhívjam a hegy értékeire a figyelmet, mert az aktuális hatósági szervezet a jövőben kirándulóközponttá akarja nyilvánítania, amelynek következményeképpen a hegy értékes természeti kincsei jelentős mértékben sérülhetnek. Vizsgálataim során a vegetációfoltokat egy 1:5550-es méretarányú térképen ábrázoltam (ennél nagyobb felbontású térképen a pontszerűen jelentkező foltokat nem lehetett volna pontosan bejelölni). A foltok elkülönítése az mmánér kategóriái (nem természetes foltok esetén mánér) szerint történt. Az azonos vegetációtípusú foltok esetében csak azokat jellemeztem külön amelyek különböző jelleget mutattak. Az így kijelölt foltokról jellemzést készítettem, feljegyeztem azok szomszédságát és ezek hatását, a folt veszélyeztetettségét, múltbéli, illetve jelenlegi használatát, jövőbeni feltételezett változásait, jellemző fajait, továbbá megpróbáltam természetvédelmi javaslatokat tenni a folt megóvása érdekében 6. Élőhelyfoltok átfogó jellemezése 1-es folt H1 7 A hegy legnagyobb kiterjedésű monodomináns É-ÉK-i kitettségű Budai nyúlfarkfüves állománya. A gyep záródott és jellegzetes teraszos kialakítású felszínt borít (egykori 9. kép Budai nyúlfarkfüves gyep 6 A részletes foltjellemzéseket hely hiányában jelen munkában nem közlöm, de azok bármikor megtekinthetőek. 7 A kódoknak megfelelő élőhely kategóriákat lásd a mellékletben. 16

18 szőlőültetvény lehetett). A gyep karsztbokorerdővel mozaikol, sziklagyepi fajokat alig tartalmaz. Veszélyezteti a cserjésedés, és a közeli fenyők magoncainak megtelepedése.(9. kép) 2-es folt R2 Középkorú sziklás-köves talajra telepített feketefenyves állomány, amelyben a környező természetes erdők (törmeléklejtő erdő, melegkedvelő tölgyes) fajai újulnak. (10. kép) 3-as folt G2 Sziklák repedéseiben kialakult fajszegény, bolygatott, gyomos sziklahasadék gyepek. A környékén jelentős mennyiségű kommunális hulladék található. 4-es folt LY2 K-i lejtőn, erősen törmelékes talajon kialakult viszonylag jó állapotú, spontán dinamikájú, látszólag magára hagyott 10. kép Elegyes feketefenyves törmeléklejtő-erdő. Igaz fenyővel elegyedik, de karakter-jellegét őrzi, holtfában gazdag. Szintén jelentős mennyiségű kommunális hulladékot tartalmaz, mivel részben épületekkel érintkezik. 5-ös folt K2 Gyertyános-tölgyes középkorú erdő, amiből azonban a kocsánytalan tölgy jobbára hiányzik, helyette az elegyfafajok uralkodnak (nagylevelű hárs, magas kőris stb.), azonban a gyertyánostölgyes jelleg egyértelműen azonosítható. Az aljnövényzet fajszegény, de jelentős a fásszárú újulat. (11. kép) 11. kép Gyertyános-tölgyes 17

19 6-os és 8-as folt M6 Egy jellegtelen, bolygatott erdő felnyíló részén kialakult jó állapotú pusztai cserjés, amelyben domináns a jajrózsa és a csepleszmeggy. A folt 10-20m 2 -es, és a hegy D-i lejtőjén fekszik. Egy másik állománya egy feketefenyővel elegyes erdő és gyertyánostölgyes határán levő tisztáson egy turistaút mellett kialakult szegély jellegű sztyepcserjés. (12. kép) 12. kép Sztyepcserjés 7-es folt R2 Jellegtelen, bolygatott gyepszintű, feltehetőleg egykori fenyőültetvény spontán regenerálódó állománya. Magas kőris és korai juhar dominál benne, és helyenként 1-2 kocsánytalan tölgyet tartalmaz. A folt betonút által közrefogott és egy vendéglő közvetlen közelében található, ahonnan jelentős mennyiségű szemetet kap. 9-es folt E1 Franciaperje dominálta, cserjésedő 20m 2 -es üde gyepfolt, erdőszegélyen. Többnyire fajszegény, a jellegzetes fajok hiányoznak belőle. 13. kép Száraz-meleg erdőszegély 10-es folt M8 Tipikus fajokban gazdag száraz-meleg erdőszegély, a hegy jellemző társulása. A legtöbb helyen nem különülnek el fajai a 18

20 környező gyep, és bokorerdő fajaitól. Az aktív kirándulóforgalom (kerékpáros-gyalogos) veszélyezteti taposásával. (13. kép) 11-es folt M1 Néhány facsoportból álló természetes és zavart gyepek által körülvett bokorerdőmaradvány. A hegy többi állományához képest kicsi, és fragmentált, nem olyan szép kifejlődésű, mint a többi. 12-es folt H3a Lappangó sás, gumós perje, csabaíre, és nyúlhere dominálta helyenként már degradálódott, de értékes fajokat őrző (tarka nőszirom, hosszúlevelű árvalányhaj) részben záródó szárazgyep. A többi természetes gyeptől elszigetelt, köztük, épületek, lövészárkok, és adótornyok 14. kép Sziklafüves lejtősztyeprét találhatóak. Mivel több út is keresztezi, ez tovább növeli fragmentált jellegét, és veszélyezteti a hegy K-i oldalán egyedül megmaradt ilyen jellegű gyeptípust. (14. kép) 13-as folt OC Korábbi katonai (?) terület, franciaperjével, gyomokkal. Lassan regenerálódik, de átalakulására van esély, hiszen mellette egy elég jó állapotú sziklafüves lejtősztyep található. 14-es folt G2 Valószínűleg másodlagosan létrejött nyílt dolomitsziklagyep egy kitaposott turistaúton, illetve környékén. Itt zártabb gyepek is létrejöhetnének, mint ahogyan a közelében levő hasonló adottságú területeken, de az állandó taposás, zavarás ezt nem teszi lehetővé. A fajkészlet szegényes, a folt 60%-át csupasz kőzetfelszín borítja. Fő fenntartói a turisták, és a terepkerékpárosok. A múltban valószínűleg legeltették ezt a területet, ami lehet hogy már akkor is hasonlóan köves volt. A környék zártabb gyepjeinek degradációjával, és a felszín erodálódásával hasonló nyílt fajszegény gyepek kialakulása várható. (15. kép) 19

Cseres - kocsánytalan tölgyesek

Cseres - kocsánytalan tölgyesek Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 200 400 m tszf. magasságban zonális Termőhely: optimálisan viszonylag mély barna erdőtalaj (pl. Ramman féle BE) és barnaföld, de előfordulhat sekély termőrétegű talajokon

Részletesebben

Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok

Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Dry deciduous forests L1 Mész- és melegkedvelő tölgyesek Closed thermophilous Quercus pubescens forests Natura

Részletesebben

A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ

A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ BÁNYATERASZÁNAK CÖNOLÓGIAI KÉPE Szabó Emőke szalonka83@gmail.com Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi kar Természetvédelmi mérnöki szak Budapest, 2010. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Erdős sztyepp vegetáció

Erdős sztyepp vegetáció Összetett, átmeneti vegetáció típus, ami zárt száraz gyepek, száraz, fellazuló erdők és száraz cserjések mozaikából áll. A zárt lombos erdők (tölgyesek) és a zárt száraz gyepek (sztyepp) széles átmeneti

Részletesebben

LY2 Törmeléklejtő-erdők Mixed forests of slopes and screes

LY2 Törmeléklejtő-erdők Mixed forests of slopes and screes károsodott: a specialisták eltűntek (vagy látványosan visszaszorultak), az erdei gyomok nagyobb mértékben elszaporodtak (pl. tömegesen lép fel a Parietaria officinalis, Urtica dioica, Impatiens parviflora).

Részletesebben

M1 Molyhos tölgyes bokorerdők. M1 Molyhos tölgyes bokorerdők

M1 Molyhos tölgyes bokorerdők. M1 Molyhos tölgyes bokorerdők sarj eredetű állományok. A feketefenyő maximális elegyaránya 20%, inváziós fafaj nem fordul elő. 4-es: Változatos szerkezetű, de idős, vastag fát nem tartalmazó állományok és a nem változatos szerkezetű,

Részletesebben

A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin

A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin Készítette: László Mónika A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin Minden igaz ismeret a fajok ismeretével kezdıdik. Linne Iskolánk biológia szakkörében 2002- ben és 2003-

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Kis-Sváb-hegy (Martinovics-hegy) Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:26:02 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XII. ker. A terület kiterjedése: 6.6898

Részletesebben

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%)

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) CSEMETE FASOROK 2010.05.29 F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) Ritkás lombozatú két sor szélességű, néhány méter széles (kb. 5 m). Nagyrészt egy soros tölgy, de északi végén két sorossá válik, a második sorban

Részletesebben

MARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN

MARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN Tájökológiai Lapok 10 (2): 371 384. (2012) 371 MARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN RIEZING Norbert 2851 Környe, Alkotmány u. 43/7.; nriezing@gmail.com Kulcsszavak: Kisalföld,

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,

Részletesebben

L4b Nyílt mészkerülő tölgyesek Open acidofrequent oak forests. Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok

L4b Nyílt mészkerülő tölgyesek Open acidofrequent oak forests. Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok zeti és kompozicionális jellemzőket tudjuk vizsgálni, az állományok elsődleges vagy másodlagos jellegét nem. 5-ös: Idős, vastag (40 cm feletti átmérőjű) fákat is tartalmazó, változatos szerkezetű, ép és

Részletesebben

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura

Részletesebben

1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 15/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelet 1. függeléke 1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 5. (20) Veszélyességi zónák övezetére vonatkozó hatályos jogszabály: a veszélyes

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

K2 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Sessile oak-hornbeam forests

K2 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Sessile oak-hornbeam forests K2 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Sessile oak-hornbeam forests Natura 2000: 91G0 * Pannonic woods with Quercus petraea and Carpinus betulus, 91L0 Illyrian oakhornbeam forests (Erythronio-Carpinion)

Részletesebben

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás II.4.1. TÁJRENDEZÉS HELYZETFELTÁRÁS 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás A földrajzi tájbeosztás szerint Bácsalmás az Alföld Bácskai síkvidék középtájának Bácskai

Részletesebben

A Szentgáli Tiszafás vegetációtérképe SZMORAD Ferenc

A Szentgáli Tiszafás vegetációtérképe SZMORAD Ferenc 22 Kitaibelia II. évf. pp.: 22 26. Debrecen 1997 A Szentgáli Tiszafás vegetációtérképe SZMORAD Ferenc Soproni Egyetem, Növénytani Tanszék - Sopron, Ady E. u. 5. 9400 A Szentgáli Tiszafás a Kárpát-medence

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

H2 Felnyíló, mészkedvelő lejtő- és törmelékgyepek Calcareous rocky steppes

H2 Felnyíló, mészkedvelő lejtő- és törmelékgyepek Calcareous rocky steppes Zárt száraz- és félszárazgyepek fontos veszélyforrás a muflon által okozott taposás, erózió. Az erózió mértéke és az élőhelyfolt kiterjedése, elszigeteltsége határozza meg a regenerálódás lehetőségét,

Részletesebben

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 1 144/00. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A

Részletesebben

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) 5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

Szikladomborzatú erdők - Szurdokerdők

Szikladomborzatú erdők - Szurdokerdők Szikladomborzatú erdők - Szurdokerdők Előfordulás: Bükkösök és gyertyános tölgyesek zónájában fordulnak elő hegy és dombvidéken Termőhely: Mély, keskeny völgyek aljában és alsó lejtőjén jelennek meg, mikroklímájuk

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501.

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501 A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelõ mezõgazdasági beruházásokhoz

Részletesebben

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ 1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Róka-hegyi bánya Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:40:58 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, III. ker. A terület kiterjedése: 9.0848 hektár Védetté

Részletesebben

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Részletesebben

Botanikai és zoológiai állapotfelmérés Tétényi-fennsík

Botanikai és zoológiai állapotfelmérés Tétényi-fennsík Botanikai és zoológiai állapotfelmérés Tétényi-fennsík Budaörs 10357/2 hrsz.-ú önkormányzati terület és környezete 2012. május. 15. Gergely Attila Merkl Ottó Tartalom 1. Botanikai vizsgálatok eredményei...

Részletesebben

A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek

A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek

Részletesebben

Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK

Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK A SZIKLAGYEPEK JELLEMZŐI Pionír társulások szilárd alapkőzeten; a kőzet nagy foltokban a felszínen van Csekély talajborítottság,

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról

Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról A természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. tv. 24.

Részletesebben

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI 1. táblázat Általános Nemzeti Élıhely Rendszer kategóriái ÉLİHELYEK JELE TERMÉSZETES ÉLİHELYEK 1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI A Hinarasok A1 Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár A2 Rencés, kolokános

Részletesebben

VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN. PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu

VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN. PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu Kulcsszavak: növényfajok, edényes flóra, flóratartomány, védett fajok Összefoglalás

Részletesebben

L2x Hegylábi zárt erdőssztyep lösztölgyesek Closed mixed steppe oak forests on loess

L2x Hegylábi zárt erdőssztyep lösztölgyesek Closed mixed steppe oak forests on loess vács 1975a, Kun 2000, Less 1988, Magyar 1933b, Majer 1962, 1968, Michalko et al. 1987, Mucina et al. 1993, Roleček 2005, 2007, Simon 1977, Soó 1960b, Vojtkó 1990, Wendelberger 1989, Zólyomi & Jakucs 1957,

Részletesebben

Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok

Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok I. Acer sp., Juharfélék A juharfélék a fás szárú növények egyik legváltozatosabb, egyik leginkább faj-, és fajta gazdagabb nemzetsége. Fajtái

Részletesebben

Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése

Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése Tájökológiai Lapok 10 (2): 315 340. (2012) 315 Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése Cseresnyés Imre, Csontos Péter MTA Agrártudományi Kutatóközpont,

Részletesebben

Verőce Község Polgármestere. Verőce Község Önkormányzat Polgármesterének ELŐTERJESZTÉSE. a Képviselő-testület 2012. október 16-i rendes ülésére

Verőce Község Polgármestere. Verőce Község Önkormányzat Polgármesterének ELŐTERJESZTÉSE. a Képviselő-testület 2012. október 16-i rendes ülésére Verőce Község Polgármestere 2621 Verőce, Árpád út 40. - Tel: 27 / 350-033 - Fax: 27 / 380-381 - www.veroce.hu - Email: polghiv@veroce.hu Verőce Község Önkormányzat Polgármesterének ELŐTERJESZTÉSE a Képviselő-testület

Részletesebben

SZTÁNA TELEPÜLÉS TÖRTÉNETI TÁJHASZNÁLAT- ELEMZÉSE

SZTÁNA TELEPÜLÉS TÖRTÉNETI TÁJHASZNÁLAT- ELEMZÉSE Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet SZTÁNA TELEPÜLÉS TÖRTÉNETI TÁJHASZNÁLAT- ELEMZÉSE Készítette: Szalay Péter Évfolyam: 4. évf. Belső

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

TERV MÛLEÍRÁS 2010. MÁRCIUS

TERV MÛLEÍRÁS 2010. MÁRCIUS BALATONAKALI Község Településrendezési terv részleges módosítása TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÛLEÍRÁS 2010. MÁRCIUS 03. BALATONAKALI, Településszerkezeti terv Készítette Balatonakali község önkormányzata

Részletesebben

5f!J. számú előterjesztés

5f!J. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről

Részletesebben

Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben. Boglári Zoltán, oemh. 2011.

Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben. Boglári Zoltán, oemh. 2011. Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben Boglári Zoltán, oemh. 2011. a szukcessziót csak akkor tudjuk előremozdítani, ha a termőhelyi átalakulás megtörténik ahhoz, hogy az újabb növényi fokozat

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ferenc-hegy Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:39:31 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, II. ker. A terület kiterjedése: 6.5697 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

A HUBF20021 Péti-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUBF20021 Péti-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A HUBF20021 Péti-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Tapolca-Csopak 2014 Pályázat azonosítója

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

A VÁCI NASZÁLY SZIKLAGYEPJEINEK CÖNOLÓGIAI VIZSGÁLATA

A VÁCI NASZÁLY SZIKLAGYEPJEINEK CÖNOLÓGIAI VIZSGÁLATA A VÁCI NASZÁLY SZIKLAGYEPJEINEK CÖNOLÓGIAI VIZSGÁLATA VOJTKÓ ANDRÁS Eszterházy Károly Fõiskola Növénytani Tanszék 3301 Eger, Pf. 43. Elfogadva: 2003. január 15. Bot. Közlem. 89. kötet 1 2. füzet 2002.

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

A KIS-KÜKÜLLŐ BALAVÁSÁR-SÓVÁRAD EGYESÜLET HELYI AKCIÓ CSOPORTJÁNAK NYÚJTOTT VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

A KIS-KÜKÜLLŐ BALAVÁSÁR-SÓVÁRAD EGYESÜLET HELYI AKCIÓ CSOPORTJÁNAK NYÚJTOTT VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS ROMÁNIA KORMÁNYA NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV 2007-2013 Európai Unió és Románia Kormánya által támogatott projekt/ FEADR A KIS-KÜKÜLLŐ BALAVÁSÁR-SÓVÁRAD EGYESÜLET HELYI AKCIÓ CSOPORTJÁNAK NYÚJTOTT VISSZA

Részletesebben

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2013 Ügyfél Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Értékelés. alkalmazott szakszemélyzet képzettsége középfokú Bizonyítvány másolat 5 A beruházás keretében

Értékelés. alkalmazott szakszemélyzet képzettsége középfokú Bizonyítvány másolat 5 A beruházás keretében 1. számú melléklet a 144/008. (XI. 7.) FVM rendelethez Értékelés Értékelési szem megnevezése Értékelés/ellenőrzés módja Maximális szám Szakmai szemok Az erdőgazdálkodó vagy az felsőfokú Bizonyítvány másolat

Részletesebben

PÁLYÁZATI ŰRLAP A PÁLYÁZAT RÉSZLETES TARTALMI LEÍRÁSA

PÁLYÁZATI ŰRLAP A PÁLYÁZAT RÉSZLETES TARTALMI LEÍRÁSA A PÁLYÁZAT RÉSZLETES TARTALMI LEÍRÁSA A projekt megvalósításában a szentendrei Szent András Általános Iskola 6. osztályos tanulói vesznek részt. A projekt megvalósulási helyszíne a Szentendréhez közel,

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2015. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete. A helyi környezet védelméről

Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2015. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete. A helyi környezet védelméről Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2015. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete A helyi környezet védelméről (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg.) (Szövege hatályos:

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

1. Műemléki védettség alatt álló épületek. Bécsi utca 23. hrsz.: 4090 Ferencesek egykori kertjének kapuja, barokk,1750 körül

1. Műemléki védettség alatt álló épületek. Bécsi utca 23. hrsz.: 4090 Ferencesek egykori kertjének kapuja, barokk,1750 körül 2. melléklet a.../2011. (...) önkormányzati rendelethez Műemléki védettség alatt álló épületek, Helyi védelemmel rendelkező, helyi védelem alá vont épületek 1. Műemléki védettség alatt álló épületek Bécsi

Részletesebben

A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal

A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal Kód Magyar név Tudományos név A Akác Robinia pseudo-acacia AL Vadalma Malus silvestris BL Bálványfa Amorpha fruticosa CSNY Madárcseresznye

Részletesebben

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI

NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI ZÖLD NYÍREGYHÁZA A kezdetek Nyíregyháza újkori történetéből Első írásos említése Nyír falu néven 1219. évben 1748. évre a hajdan nevezetes hajdúközség majdnem kihalt, puszta,

Részletesebben

A HUDI20016 Epöli szarmata vonulat

A HUDI20016 Epöli szarmata vonulat A HUDI20016 Epöli szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ÖNKORMÁNYZATI KIFÜGGESZTÉSRE Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/2000./IX.1./ SZ. ÖKT RENDELETE

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/2000./IX.1./ SZ. ÖKT RENDELETE EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/2000./IX.1./ SZ. ÖKT RENDELETE egyes helyi jelentőségű területek védetté nyilvánításáról. Epöl Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

G2 Mészkedvelő nyílt sziklagyepek. G2 Mészkedvelő nyílt sziklagyepek

G2 Mészkedvelő nyílt sziklagyepek. G2 Mészkedvelő nyílt sziklagyepek G2 Mészkedvelő nyílt sziklagyepek regenerálódás során szinte semmit sem tudunk, pedig esetleg fontos sebességet meghatározó tényezők lehetnek. A homoki tájban meglévő eredeti erdőfoltok szegélye fontos

Részletesebben

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ BALATONI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. I. HELYZETELEMZÉS A Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság mőködési területén a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkon kívül 3 Tájvédelmi Körzet, 26

Részletesebben

egységes szerkezetben a 10/2009. (IX.17.) és a 17/2015. (XII.17.) önkormányzati rendeletekkel

egységes szerkezetben a 10/2009. (IX.17.) és a 17/2015. (XII.17.) önkormányzati rendeletekkel Veszprémfajsz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2005. (XI. 3.) rendelete Veszprémfajsz község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről egységes szerkezetben a 10/2009. (IX.17.)

Részletesebben

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció II. hazánk élôvilága 1. Ökológiai alapismeretek A szén körforgása A növényeket azért hívjuk termelőknek, mert képesek a fotoszintézis folyamata során a légkörből vett szervetlen szén-dioxidból saját szerves

Részletesebben

GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt. 9024 Győr, Orgona u. 10.

GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt. 9024 Győr, Orgona u. 10. Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009, mobil: 30-9949-826 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ

Részletesebben

K5 Bükkösök Beech forests

K5 Bükkösök Beech forests Üde lomboserdők Neuhäusl & Neuhäuslová-Novotná 1968, 1972, Pallay 1961, Penksza et al. 1994, Pócs 1960, Pócs et al. 1958, 1962, Simon 1977, Simon et al. 2007, Soó 1931, 1941, 1946, 1947c, 1951, 1958, 1960a,

Részletesebben

A HUDI20004 Aszal-völgy

A HUDI20004 Aszal-völgy A HUDI20004 Aszal-völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a

Részletesebben

ADATOK A SZABADSÁG-HEGY FÉLSZÁRAZ IRTÁSRÉTJEINEK FLÓRÁJÁHOZ

ADATOK A SZABADSÁG-HEGY FÉLSZÁRAZ IRTÁSRÉTJEINEK FLÓRÁJÁHOZ K A N I T Z I A Journal of Botany Kanitzia 14: 95-108., Szombathely, 2006 ADATOK A SZABADSÁG-HEGY FÉLSZÁRAZ IRTÁSRÉTJEINEK FLÓRÁJÁHOZ SZOLLÁT GYÖRGY Magyar Természettudományi Múzeum, Növénytár 1476 Budapest,

Részletesebben

AJÁNLOTT LISTA. Miért ültessünk gyümölcsfát vagy őshonos fákat és cserjéket?

AJÁNLOTT LISTA. Miért ültessünk gyümölcsfát vagy őshonos fákat és cserjéket? AJÁNLOTT LISTA Miért ültessünk gyümölcsfát vagy őshonos fákat és cserjéket? Kertes ház esetén érdemes saját gyümölcsfogyasztásunk legalább egy részét magunknak megtermelni. Így nem leszünk mindenben az

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Szerkesztette: Kemence Gödöllő 2013. május 10.

Szerkesztette: Kemence Gödöllő 2013. május 10. Szerkesztette: Bakos Ádám Bakos Máté Bandl Zsolt Dobos Lea Gutman Beáta Hornyeczki Ádám Józsa Réka Király Melinda Kun Róbert Lovas Evelin Molnár Ábel Morvai Kinga Oberna András Stocskó Renáta Surányi Dániel

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 fenntartási terv HUON20014 Gércei tufagyűrű és láprét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,

Részletesebben

H4 Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok Semi-dry grasslands, forest-steppe meadows

H4 Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok Semi-dry grasslands, forest-steppe meadows H4 Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok H4 Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok Semi-dry grasslands, forest-steppe meadows Natura 2000: 6210 Semi-natural dry

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati

Részletesebben

Kõszeg Város Polgármesteri Hivatala Kõszeg, Jurisics tér 8. Tervezõ: Dr. Józsa Miklósné... okl. kertészmérnök

Kõszeg Város Polgármesteri Hivatala Kõszeg, Jurisics tér 8. Tervezõ: Dr. Józsa Miklósné... okl. kertészmérnök Megbízó: Kõszeg Város Polgármesteri Hivatala Kõszeg, Jurisics tér 8. A dokumentációhoz 7 rajzi melléklet tartozik. 2.0 Aláíró-lap: Tervezõ: Dr. Józsa Miklósné... okl. kertészmérnök Lóránthné Karácsony

Részletesebben

Mezőkövesd Város Önkormányzatának 27/2007.(V.31.) ÖK. számú RENDELETE

Mezőkövesd Város Önkormányzatának 27/2007.(V.31.) ÖK. számú RENDELETE Mezőkövesd Város Önkormányzatának 27/2007.(V.31.) ÖK. számú RENDELETE a közterületek tisztántartásáról és a közhasználatú zöldterületek fenntartásáról, védelméről Mezőkövesd Város Képviselő-testülete a

Részletesebben

Bálványfa - egy sikeres kezelési tevékenység rövid története, konklúziók

Bálványfa - egy sikeres kezelési tevékenység rövid története, konklúziók Bálványfa - egy sikeres kezelési tevékenység rövid története, konklúziók Bálványfairtás a Fóti Somlyó Természetvédelmi Területen (1996-2006) Ronkayné Tóth Mária Biológus toth.maria@gmail.com A fóti Somlyó-hegy

Részletesebben

1. Helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítja a turai Schossberger kastély park területet.

1. Helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítja a turai Schossberger kastély park területet. Tura Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2009 (X2) rendelete a turai kastélypark helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításáról Tura Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben