Ajánlás. Ezzel ajánljuk olvasóink figyelmébe a tapasztalatok rövid gyûjteményét. Budapest, 2008 március 1.

Átírás

1

2 Ajánlás Semmilyen törvény nem mûködik, ha az állampolgárok nem szólhatnak bele a szabályozás kialakításába, amennyiben viszont igen, a törvény céljai nemcsak kifejezik az állampolgárok akaratát, hanem ösztönzik is õket arra, hogy érdekeiket és felelõsségüket tevékenyen érvényesítsék. Ez minden közhaszon alapja. Az egyén és az állam, a törvényalkotás egésze közötti bonyolult összefüggésrendszer mai helyzetének vizsgálatára a program keretében nincs felhatalmazásunk. Elmondhatjuk ellenben, hogy a népfõiskolák egyik legalapvetõbb célkitûzése születésüktõl fogva is mindig az egyént, a polgárt és érdekeit állították a középpontba. Az egyes polgárok, azok közösségei nélkül se rossz, se jó törvény és társadalmi gyakorlat nem mûködhet. Ezt a felfogásunkat igazolta az is, hogy a hét régióban szervezett összejöveteleken, a szociális szövetkezetek mibenlétérõl és lehetõségeirõl szervezett tanácskozásokat aktív érdeklõdés kísérte a nagyközönség részérõl is. Körülbelül tíz évvel ezelõtt Társaságunk egy PHARE program keretében már tett kísérletet a szociális szövetkezet meghonosítására, amely akkor nem kelhetett tartósan életre. A II. világháború elõtti történeti múltban a szövetkezés európai értékei mély gyökeret vertek a magyar társadalomban. Csak azt követõen egy fél évszázad kiesett. Most az érdeklõdés is azt mutatta, van és lesz jövõje a következõ évtizedekben az európai értékeken alapuló szövetkezésnek, a szociális szövetkezeteknek Magyarországon. Szerény az a tapasztalati anyag, ami az elsõ körben összegyûlt, de fontos figyelmeztetõ észrevételeket és bátorító javaslatokat tartalmaz a folytatáshoz. Ezzel ajánljuk olvasóink figyelmébe a tapasztalatok rövid gyûjteményét Budapest, 2008 március 1. Szigeti Tóth János PhD A Magyar Népfõiskolai Társaság elnöke 1

3 Köszönetnyilvánítás A Magyar Népfõiskolai Társaság ezúton szeretné megköszönni a munkát mindazoknak, aki az elmúlt fél évben néha kötelezettségeiket is túllépve igyekeztek a közös cél elérését segíteni és elhivatottságukkal rajtunk keresztül is biztatták azokat, akik közösségi vállalkozások létrehozására határozták el magukat. Köszönjük dr. Réti Máriának a jogi területen nyújtott állhatatos munkáját és szintúgy Szokolainé Molnár Eszternek, az OFA képviselõjének az eredményes és korrekt együttmûködést. Tisztelettel köszönjük Pál József szakmai hozzájárulását, és természetesen köszönetet kívánunk mondani azoknak a regionális koordinátoroknak, akik nem csak a szociális szövetkeztek népszerûsítésében végeztek kitûnõ munkát, hanem a szociális gazdaság új szereplõinek támogatását mostantól magukénak érzik. A szociális szövetkezetek népszerûsítésének eredményei 2 A projekt rendezvényeivel, eseményeivel, kiadványaival, írott és elektronikus kommunikációs eszközeivel a szociális szövetkezetek alakításában érdekelteknek igyekezett közérthetõen tájékoztatást adni a szociális szövetkezet szervezeti formájáról, a törvényi háttérrõl, a szociális szövetkezésben rejlõ elõnyökrõl és lehetõségekrõl, a nemzetközi tapasztalatokról, a hazai és nemzetközi adat- és információforrásokról. A programunkkal motiválni kívántuk a szociális szövetkezetek létrehozására az érintett személyeket különös tekintettel a szociálisan hátrányos helyzetû álláskeresõkre és a fiatalokra. A projekt valamennyi kommunikációs eszközével világossá kívántuk tenni számukra, hogy a szociális szövetkezetek a rászorulóknak munkafeltételeket teremthetnek. A kommunikációs projektünk egy másik kiemelkedõ és általános célja az volt, hogy felismertessük az érintettekkel a szociális szövetkezeti forma közösségszervezõ erejét. Elképzelésünket arra a ma még mindig a leghatékonyabbnak ítélt módszerre építettük, hogy személyesen szólítjuk meg az érdekeltek legszélesebb körét, és a Magyar Népfõiskolai Társaság tagszervezetei hálózatának adottságát és a helyi partneri együttmûködéseket kihasználva az országos program keretein belül régiós szintre szerveztük a kommunikációs projekt bizonyos elemeit, tevékenységeit. Az egyes régiókban tevékenykedõ népfõiskolai szakemberek jól ismerik a megszólított célközönséget és õk maguk is ismert személyiségei a helyi, vagy regionális kulturális és közéletnek. Tehát a célcsoport hatékony elérése érdekében egyrészt a kommunikáció hagyományos eszközeit alkalmaztuk, másrészt jelentõs mértékben építettünk a kommunikáció legkorszerûbb lehetõségeire is a projekt megvalósítása során. Nyitórendezvény november 5-én Budapesten a Magyar Népfõiskolai Társaság szervezésében lezajlott a szociális szövetkezeteket népszerûsítõ programunk elsõ konferenciája. A találkozó célja elsõsorban az volt, hogy megossza a rendelkezésre álló információkat mindazokkal, akik a jövõben a téma kulcsszereplõi lehetnek és célunk volt az is, hogy az MNT regionális koordinátorai felkészülhessenek a népszerûsítõ tevékenység lebonyolítására a régiójukban. A szociális szövetkezetek helyzetével jogi, szervezési és társadalmi szempontból megközelítve több elõadás is foglalkozott, majd ugyanezekre a témákra koncentrálva a több mint 100 résztvevõ szakmai mûhelyekben folytatta a munkát. Legfontosabb tapasztalataink: A mûhelymunkának a régiós információszolgáltatásban is komoly szerepet kell adni, hiszen itt kaphatnak teret a helyi sajátosságok és azok a specialitások, amelyek az egyes szövetkezeti ötletekbõl következnek. A jogi kérdések köré szervezõdött csoport nem csak itt elsõ alkalommal Budapesten bizonyult a legnagyobb érdeklõdésre számot tartó területnek. Gyorsan világossá vált számunkra, hogy nem csak a törvény értelmezése vet fel igen sok kérdést, hanem az ebbõl következõ gyakorlati teendõk területén is támogatásra szorulnak mindazok, akik szövetkezet alapításra szánják el magunkat. Az alapszabály összeállítása, a bírósági bejegyzés folyamata, az egyes speciális tevékenységekhez kapcsolódó szabályozások feltárása, minden szövetkezet esetén nagy körültekintést és jogi szakember segítségét igénylõ folyamat. Már a kommunikációs folyamat kezdetén világossá vált, hogy sokan sokféle szempontból érdeklõdnek a szociális szövetkezetek, a szociális gazdaság, a közösségi vállalkozások iránt. Az azonban számunkra is meglepõ volt, hogy nem csak a törvényalkotó szakemberek, vagy egyéb szakmai csoportok kezdték meg a közös gondolkodást, hanem maguk a lehetséges érintettek is. Így a munkanélküliek, családi óvodák képviselõi, közösségfejlesztõk is, kistelepülések kulcsemberei, akik a kommunikációs kampány fél éve alatt rendszeresen együttmûködtek velünk. 3

4 Régiós konferenciák Közép-dunántúli régió Székesfehérvár ELÕADÓK Dr. Fiák István ügyvéd Mészáros Zsuzsanna közösségfejlesztõ, OFA i KAPCSOLAT Csörszné Zelenák Katalin Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete, mnefalut-online.hu TOVÁBBI INFORMÁCIÓK Nagyné Kiss Mária: A szociális szövetkezetek lehetséges típusai Felsõ-kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete vagy fkkmefre .hu 4 Dél-alföldi régió Lakitelek december 6-án lezajlott a szociális szövetkezeteket népszerûsítõ programunk elsõ regionális konferenciája a Lakiteleki Népfõiskolán. Az általános forgatókönyvet követve plenáris elõadásokat hallgathattak meg a résztvevõk jogi és gyakorlati témákban egyaránt, illetve az OFA Szövetkezz/2007 pályázatáról is tájékoztatást kaptak. A szociális szövetkezetek történeti, jogi vonatkozásai, külföldi és magyar példák elõadója Dr. Fiák István ügyvéd volt, aki iskolaszövetkezetek jogi képviselõjeként szerzett sok éves tapasztalatot a témában. Az általa elmondottakból egy igen plasztikus példát szeretnénk itt megemlíteni. A szociális szövetkezet fogalmát úgy is magyarázhatjuk ragaszkodva azoknak a kategóriáknak a használatához, melyeket már jól ismerünk, hogy ha a képzeletben széttárt karunk jobb kezénél találjuk a civil szervezeteket, bal kéznél pedig az üzleti világ szereplõit, a szociális szövetkezet középen, pont mi magunk vagyunk. A Fórum elõadója volt Mészáros Zsuzsanna szövetkezeti szakértõ is, aki egyúttal az OFA szociális szövetkezeti mentorainak képzését szervezõ Közösségfejlesztõk Egyesületének koordinátora, sõt az OFA munkáját szövetkezeti tanácsadóként is segíti. Elõadásán azokról a gyakorlati kezdeményezésekrõl beszélt, amelyeket már jóval a szövetkezetekrõl szóló törvény elõtt segített és szövetkezeti rendszerû összefogáson alapult, így az azóta ugyan már nem mûködõ kunbábonyi paprika szövetkezet, vagy a közösségfejlesztési kezdeményezésként indult kunszentmiklósi családi napközi, illetve az ebbõl kinövõ, helyi közösségi rádió. Mészáros Zsuzsa tapasztalataiból, amelyeket nemzetközi tanulmányútjai, és hazai fejlesztõ munkája során szerzett, a legfontosabb üzenet talán az lehet, hogy a szövetkezet nem csupán egy vállalkozási forma. A vállalkozást a hozzá kapcsolódó kompetenciák legszélesebb skálájával együtt kell értelmeznünk, s ez azt is jelenti, hogy életminõséget megváltoztató hatása nem csak anyagi téren jelentkezhet. A közös cél, a csoportban végzett munka, a közös kockázat izgalma és a siker egyéni vetülete, megoldása lehet szociális és mentális hullámvölgyeknek. Az elsõ regionális fórum egyik legnagyobb érdeklõdésre számot tartó kérdése az volt, hogy milyen tevékenységek, ötletek azok, amelyek szociális szövetkezeti rendszerben jól mûködtethetõek. A teljesség igénye nélkül, íme néhány példa a nemzetközi tapasztalatokból, illetve az általunk hallott ötletekbõl: Házi gondozás-ápolás, jelzõrendszeres segítségnyújtás Házfelügyelet, kisállat megõrzõ Gyermekfelügyelet, családi napközi Korrepetálás, készségfejlesztés mûvészeti, sport különórák Házfelújítás, karbantartás Gépkölcsönzés (mezõgazdasági gépektõl a szõnyegtisztítóig, esetleg humánszolgáltatásokkal kiegészítve) Fõzött étel vagy vásárolt áruk házhoz szállítása Településüzemeltetési szolgáltatások, melyeket a szövetkezet az önkormányzattól vállal át, szerzõdés keretében. Ezeknek egy részéhez megegyezéstõl függõen állami normatíva is igénybe vehetõ. Környezetgondozás, közösségi közlekedés megszervezése: céltaxi-járatok üzemeltetése vidéki települések között vagy a tanyavilágban, szelektív hulladékgyûjtés és újrahasznosítás A Közép-dunántúli Regionális Felnõttképzési és Népfõiskolai Szövetség szervezte a régiós konferenciát Székesfehérváron, december 11-én a Szent István Mûvelõdési Házban tartotta, amelyet Mihályfi Márta az MNT fõtitkára nyitott meg. A program keretében a legnagyobb érdeklõdést a szövetkezetek létrehozásának támogatását segítõ pályázat váltotta ki, amelyrõl részletesen szólt Szokolainé Molnár Eszter az OFA programvezetõje. A szövetkezeti törvény fontosabb elemeit Dr. Réder Erika, az ELTE Agrárjogi Tanszékének PhD. hallgatója ismertette. Nagyon hasznos volt, hogy bemutatta a Roma Program Támogatási Hálózatot Kissné Oláh Anita koordinátor. A munkanélküliséget érintõ kérdéseket Soós Ferenc, a régiós munkaügyi központ szakmai igazgató-helyettese válaszolta meg nagyon részletesen és alaposan. A program fontos tapasztalatának tartjuk a munkaerõ piaci dimenzió kiemelését. A munkanélküliek bevonása a szociális szövetkezetek mûködésbe egyrészt az OFA által támogatott szövetkezetek esetében kötelezõ elvárás, másrészt magát a szociális szövetkezet fogalmát is értelmezõ momentum. Milyen módon vonhat be munkanélkülieket a foglalkoztatásba egy szociális szövetkezet? munkaviszonyban, alkalmi munkavállalói könyvvel, megbízással A szövetkezet tagjai vagy a szövetkezeten kívüli munkavállalók további két formában is közremûködhetnek: vállalkozói jogviszonyban önkéntes jogviszonyban. A regionális munkaügyi központok képviselõi több fórumunkon is bemutatták a munkanélküliség jellemzõit az adott térségre, megyére vetítve. Általános tapasztalat, hogy vállalkozásunk tervezésekor érdemes ezeket figyelembe venni, hiszen világossá válhat ez által az is, hogy milyen hiányterületek léteznek a piacon. Bár egyetlen munkaügyi oldalról meghívott szakértõnk sem tért ki részletesen azokra az együttmûködési formákra, melyeket a munkaügyi központ és egy szociális szövetkezet kialakíthat, mindenképpen javasoljuk az egyes speciális esetekben ennek feltárását. Ehhez kapcsolódóan szeretnénk néhány szót ejteni arról a közösségi felelõsségrõl is, amely a szociális szövetkezetekhez hasonló kezdeményezések résztvevõit terheli. Munkánk, amelyet a szociális szövetkezetek népszerûsítése során végeztünk, számunkra is nyilvánvalóvá tette, hogy egy folyamat kezdetén járunk. Törvényalkotók, jogászok-ügyvédek, támogatók, népfõiskolák, közösségi munkások, civil szereplõk és a kormányzati rendszer képviselõi és pl. a cégbíróságok is most ismerkednek a szociális gazdaság fogalmainak gyakorlatba ültetésével. Ahhoz, hogy a nemzetközi példák nyomán, nálunk is meggyökeresedjenek a szociális és munkavállalói szövetkezetek és a törvényi háttér, valamint a gyakorlati szabályozás rendszere befogadja ezeket az új elemeket, engedhetetlen, hogy mi érintettek hallassuk a hangunkat. Fogalmazzuk meg elvárásainkat, vessük fel ötleteinket, osszuk meg tapasztalatainkat a döntéshozás minden szintjén. Legyen szó a különbözõ szereplõk együttmûködésérõl önkormányzat/munkaügyi szféra és szociális szövetkezet vagy a piac gazdaság szintjén kezdeményezett változásokról ösztönzõ adókedvezmények, piaci esélyek pozitív diszkriminációja nekünk kell lendületet adnunk. Demokratikus állampolgári felelõsségünk, hogy ezeket a változásokat ne csak üdvözüljük, hanem cselekvési területünkön belül elindítsuk! ELÕADÓK Mihályfi Márta MNT Dr. Réder Erika ELTE Agrárjogi Tanszék Szokolainé Molnár Eszter OFA programvezetõ Soós Ferenc K-D Regionális Munkaügyi Központ KAPCSOLAT Keresztesi József Közép-dunántúli Regionális Felnõttképzési Szövetség nepfoiskolaetata.hu Piros Ágnes agiszepezd.hu TOVÁBBI INFORMÁCIÓK Állami Foglalkoztatási Szolgálat 5 i

5 Régiós konferenciák Közép-magyarországi régió Szentendre ELÕADÓK Dr. Szilágyi Klára SZIE Gödöllõ Lengyel János KM Regionális Munkaügyi Központ Váradi Lajos Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Dr. Réti Mária ELTE Agrárjogi Tanszék Szokolainé Molnár Eszter Lehel Andrásné OFA Hálózat i KAPCSOLAT Nagy Júlia Budapest Környéki Népfõiskolai Szövetség, bknszaxelero.hu TOVÁBBI INFORMÁCIÓK A Budapest Környéki Népfõiskolai Szövetség január 16-án a Pest Megyei Könyvtárban rendezte meg a szociális szövetkezetek társadalmi hátterét, mai gyakorlatát és jövõbeni helyi lehetõségeit elemzõ regionális konferenciáját. A megyei közgyûlés elnökének méltató szavait követõ sokrétû szakmai program az idõszerû foglalkoztatási kérdések történeti és földrajzi összefüggéseire rámutatva közelítette meg a gyakorlati tennivalókat és lehetõségeket. Szakmai bevezetésként dr. Szilágyi Klára pszichológus, a SZIE Gödöllõ Munkavállalási Tanácsadási Tanszékének vezetõje beszélt arról a korántsem elhanyagolható emberi momentumról, amelyet egy új, aktív közösségbe való bekapcsolódás hozhat magával egy munkanélküli ember életében. Az a mentális állapot, amelyet a hosszú távú munkanélküliség idéz elõ nem csak az egyén személyes problémája, így a társadalom, azaz a nagyobb közösség boldogulása elválaszthatatlan a kisebb közösségek és az egyes ember boldogulásától A szövetkezésnek, mint személyes és közösségi életstratégiának és gazdasági formának történeti alakulását és annak változó jogi környezetét tekintette át dr. Réti Mária, az ELTE Agrárjogi Tanszékének képviseletében. Elõadása, valamint a Takarékszövetkezetek Országos Szövetkezetek alelnökének, Váradi Lajosnak az európai kitekintése nyomán elgondolkodhattunk: vajon eléggé kidolgozottak-e mai hazai jogi kereteink a korlátozott helyzetû társadalmi rétegek öngondoskodásának szorgalmazására. Dr. Réti Mária több szociális szövetkezeti fórumon is érdekes kitekintéseket tett a szövetkezés történelmi hátterével kapcsolatban. Fontosnak tartjuk ezt mi magunk is, hiszen a szövetkezet fogalmára rakódott óvatosan fogalmazva is rossz érzetû történelmi és politikai tartalmak feltétlen revízióra szorulnak. A tervgazdálkodásban beidegzõdött szövetkezet fogalom feloldására álljon itt néhány történelmi tény.1 A szövetkezeti szabályozás nagy múltú, eredeti, sajátos hagyományokkal rendelkezik Európában és Magyarországon is. Az európai szövetkezeti szabályozás fejlõdéstörténetével foglalkozó elemzések egybehangzó értékelése az, hogy 1844 határkõnek tekinthetõ, mivel ekkor Rochdalei-ben természetes személyek egészen minimális tõkeerõvel rendelkezvén alapítottak szövetkezetet abból a célból, hogy a szövetkezet tagjai számára ne csak vagyoni elõmenetelt, hanem társadalmi felemelkedést is biztosítson. Ebben az idõszakban lépnek hatályba az európai szövetkezetek alapításának és mûködésének alapjául szolgáló törvények így például Angliában az elsõ angol és egyidejûleg európai szövetkezeti törvény 1852-ben. Európa számos országában, így például Svájcban, Finnországban, Olaszországban, Svédországban, Norvégiában, a Balkáni államokban, illetõleg Romániában, Lengyelországban, és folytathatnánk a sort még, szintén a gazdaság jelentõs tényezõjévé váltak a szövetkezetek. Fejlõdéstörténeti elemzés körében még egy országot feltétlenül meg kell említeni, ez pedig Dánia. Dániában elsõsorban a mezõgazdaság területén a szövetkezetek szerepe példaértékûen meghatározó volt, és az is maradt napjainkig. Magyarországon a XIX. század második felétõl három alapvetõ gazdasági területen, nevezetesen a pénz-hitelszférában, a fogyasztás szektorában és a termelés területén kerülnek szövetkezetek alapításra. Ószombaton 1845-ben alakult meg az elsõ magyar szövetkezet. Dr. Réti Mária Mit biztosít ma a jogszabályi háttér a szociális szövetkezetekkel kapcsolatban? tanulmány Dr. Réti Mária: Mit biztosít ma a jogszabályi háttér a szociális szövetkezetekkel kapcsolatban? c. tanulmánya alapján. A plenáris elõadásokat szekciómunka követte, ahol a résztvevõk foglalkoztak a humán szolgáltatások természetrajzával, illetve azzal, hogy milyen mértékû kell, legyen az a helyi vállalkozási igény, amellyel elérhetõ a közösségi vállalkozás fenntarthatósága A csoport témavezetõje Petheõ Attila, OFA Program tanácsadó, kiemelt figyelemmel beszélt arról a versenypiaci jellemzõkkel rendelkezõ gazdasági stratégiáról, amely véleménye szerint követendõ kell legyen a szociális szövetkezetek számára. Álláspontja szerint a szociális és humán elõnyök mellett egyértelmûen a profitra kell helyezni a hangsúlyt. A harmadik csoport a szövetkezet-alapítás miként általában a szervezetfejlesztés folyamatában jelentkezõ tipikus buktatókat tekinthette át Katona Csaba, a Részvételi Demokrácia Hálózat nevû szervezet képviseletében. 7

6 Régiós konferenciák Nyugat-dunántúli régió Zalaegerszeg 1 Dél-alföldi régió Szolnok ELÕADÓK Tarsoly Péter OFA tanácsadó Dr. Réti Mária Szokolainé Molnár Eszter i KAPCSOLAT Fehér Lászlóné Zalai Népfõiskolai Egyesület zalanepaxelero.hu TOVÁBBI INFORMÁCIÓK OFA tanácsadók és mentorok elérhetõségei vagy Dr. Csáky Gyopárkán keresztül: csaky.gyoparofa.hu A Zalai Népfõiskolai Egyesület, mint regionális partner vett részt a szociális szervezeteket népszerûsítõ munkában, amelynek keretében január 18-án konferenciát szervezet a nyugat-dunántúli régió érdeklõdõi részére, a zalaegerszegi a Kamarák Házában. A munkanélküliség csökkentését, a hátrányokkal bíró társadalmi csoportok egzisztenciájának megteremtését is célul tûzi ki az európai mintára szervezett szociális szerveztek mûködését szabályozó törvény, amely a konferencia egyik legfontosabb dokumentuma, s amelyet a hozzá kapcsolódó akciókkal együtt jártak körbe a résztvevõk. Megnyitójában Fehér Lászlóné, a Zalai Népfõiskolai Egyesület titkára ismertette a konferencia programját, Dr. Szinku Mihály elnök köszöntötte az elõadókat, vendégeket. A konferencia elsõ elõadójaként Szabó Júlia a Magyar Népfõiskolai Társaság munkatársa mutatta be a projekt célját, lehetséges társadalmi szerepét, majd Szokolainé Molnár Eszter programvezetõ, foglalta össze a Szövetkezz 2007 pályázat célkitûzéseit, különös hangsúlyt adva a szövetkezeti forma közösségszervezõ erejének. Az elõadáshoz kapcsolódva a levezetõ elnök bemutatta a régió OFA által kiképzett tanácsadóit, mentorait is. Az OFA hálózatának tanácsadói elsõsorban a speciális szakterületeken felmerülõ kérdések megválaszolásában segítik az alakulóban lévõ szociális szövetkezeti csoportokat. Az OFA irodáin keresztül ez a szakmai segítség mindenki számára ingyenesen igénybe vehetõ legyen szó akár jogi, gazdaság területrõl, üzleti terv készítésérõl vagy az alapötlethez kapcsolódó sajátos problémákról. A hálózat szociális szövetkezeti mentorainak feladata már általánosabb, így a területükön elinduló kezdeményezések folyamatos gondozása és figyelemmel kísérése elsõdleges céljuk. A pályázati elképzelés törvényi hátterét Dr. Réti Mária mutatta be, aki elmondta, hogy a szociális szövetkezet, mint társulási forma a 19. század 2. felében indult, fõ rendezõelve a szolidaritás, a tagok szociálpolitikai célkitûzései pedig a társadalmi felemelkedést alapozhatják meg. Bár a magyar joganyagban újdonságnak számít a törvény, annak koncepciója egybeesik az Európai Unió felfogásával, tehát azzal, hogy a versenyképesség fenntartása önsegély alapú szervezõdéseket generál. A jogi, történelmi háttér megismerését követõen Tarsoly Péter OFA tanácsadó foglalta össze a projekt megvalósításának gyakorlati elemeit. A plenáris ülés végén a résztvevõk kérték, hogy a meghívóval ellentétben a délutánra tervezett programot ne mûhelymunka keretében folytassuk, mivel nem szerettek volna egyetlen információról sem lemaradni. A régió különbözõ pontjairól, érkezõ résztvevõk folyamatosan tették fel kérdéseiket, s az elõadók egy-egy kérdést közösen válaszoltak meg. A kérdésözön, és a feltett kérdések azt mutatták, hogy kiemelt érdeklõdés övezi térségünkben a szociális szövetkezetek létrehozását. Központi kérdésként fogalmazódott meg a szövetkezet mûködését biztosító finanszírozás, elszámolás, fenntarthatóság kérdése. Ebben segítségüket ajánlották a tanácsadók, mentorok is január 22-én, a Magyar Kultúra Napján, méltó helyszínen: a Megyei Könyvtár Verseghy termében rendezte meg a Magyar Népfõiskolai Társaság és a Jász Nagykun Szolnok Megyei Népfõiskolai Társaság az észak-alföldi regionális fórumot. Nagyné Kiss Máriának, a JNSZM Népfõiskolai Társaság elnökének köszöntõ szavait követõen Bali István, az APURE (az Európai Vidék Egyetemeiért Egyesület) elnöke tartotta meg elõadását a szociális szövetkezetek európai gyakorlatának témájában. Részletesen bemutatta azokat a tendenciákat, amelyeknek következtében nõtt a szociális gazdaság, s ezen belül a szociális szövetkezetek jelentõsége. Az európai új szegénység olyan eddig ismeretlen kihívások elé állítja az egyes országokat, mint pl. a fiatal munkanélküliek kérdése, a tartós munkanélküliek és az idõs munkanélküliek visszavezetése a munka világába. A civil társadalom rugalmasabban tudja ezeket a kérdéseket kezelni, s új vállalkozási formákat elindítani. Jelentõs számú szövetkezet van Európában, de országonként más és más jellemzõkkel. Némelyikük olyan forrásokat tudott bevonni munkája során, amelyeket más szervezet nem lett volna képes. Erõsségeik közé tartozik, hogy szolgáltatásaik valós igényt elégítenek ki, minõségi színvonalon., sok önkéntessel dolgoznak, kis méretûek, ebbõl fakadóan sokkal rugalmasabbak. Családsegítõ, terápiás célú, rehabilitációs feladatot elvállaló szövetkezetekkel is találkozhatunk mind Olaszországban, mind Spanyolországban. Jellemzõ például, hogy fogyatékosok számára szülõk kezdeményezik a szövetkezet-alapítást, ahol azután tanulni és dolgozni is lehet. Ugyanígy lehetséges alkoholbetegek, vagy börtönbõl szabadultak tréningjére, oktatására és foglalkoztatására épülõ szövetkezet létrehozása és mûködtetése. Az oktatás, a személyiségfejlesztés fontos része a szociális szövetkezetek tevékenységének. Spanyolországban gyakoriak az oktatási szövetkezetek, Finnországban elterjedtek a gyorsétkezû franchise szövetkezetek. A hazai források mellett elsõ alkalommal hallottunk Bali Istvántól egy európai szinten mûködõ un. szövetkezeti bankról, amely 15 millió eurós kölcsönalapból gazdálkodhat. A kezdeményezés Kelet-Közép-Európa számára is nyitott, elsõsorban kézmûves-termékek ELÕADÓK Bali István APURE Kelet-Közép Európai Vidékfejlesztõ Központ dr. Longa Anna ELTE Agrárjogi Tanszék dr. Csáky Gyopárka OFA Mészáros Zsuzsa KAPCSOLAT Nagyné Kiss Mária JNKSZ Megyei Népfõiskolai Társaság, nepfoiskfre .hu TOVÁBBI INFORMÁCIÓK Európai Vidék Egyetemeiért Egyesület APURE Secretariado apureadraces.pt i Végezetül a sok-sok kérdést követõen Fehér Lászlóné a konferencia zárásaként elmondta: bízik abban, hogy a Zalai Népfõiskolai Egyesület által megvalósított konferenciának is része lehet majd a Nyugat-Dunántúlon létrejövõ szociális szövetkezetek megalakulásában. 8 1 Zalai Hírlap: Horváth A. Attila anyagának felhasználásával 9

7 Régiós konferenciák Dél-dunántúli régió Dombóvár gyártásában és forgalmazásában érdekelt kisvállalkozók támogatására. Elõadásának befejezéseként Bali István sok sikert kívánt az alakuló hazai szociális szövetkezeteknek, és felajánlotta az APURE Kelet-Közép-Európai Központ segítségét a nemzetközi kapcsolatok kialakításában. A délelõtt utolsó elõadója Mészáros Zsuzsa, a közösségi részvételt elemezte a szociális gazdaságban. Személyes élményei alapján, amelyeket a 1994-ben szervezett angliai szerzett. Angliai szövetkezeti vezetõkkel történt találkozása során, azt tapasztalta: nagyon fontos az egyén bevonása az együttgondolkodásba, így mûködtetnek a szigetországban közösen óvodát, postát, boltot, így foglalkoznak fogyatékosokkal, szerveznek gyerektábort és közösségi információs pontokat is. Az általános szövetkezeti elvek szintén komoly hangsúlyt kaptak ezen a fórumon. Fontos folyamatosan tudatosítani, hogy a szociális szövetkezetek olyan értékek mentén szervezõdnek, amelyek a magyarországi szövetkezeti mozgalom alapértékei is, és különösen a szociális szövetkezetek esetében nagyon fontosak: önsegély, egyenlõség, egyéni felelõsség, demokrácia, igazságosság, szolidaritás. A közösségi vállalkozás a benne részt vevõk képességeire, szakértelmére, munkatapasztalataira, mint közös tõkére alapozódik, miközben olyan tevékenységet végez, amely a közösség feltárt szükségleteire épül, és maguk a tagok irányítják, egy demokratikusan megválasztott vezetõvel. Ezért fontos, hogy a tagok megtanulják a szövetkezeti mûködést, ahol alapfeladat az is, hogy mindig meg kell egyezni, s ezt bizony tanulnunk kell, vagy legalábbis fejleszteni, s talán nem túlzás azt állítani, hogy ez olyan terület, ahol érdemes képzési programokat is igénybe venni, az alakuló szövetkezetek még hatékonyabb mûködése érdekében. A bizalom, az öntevékenység, a felelõsségvállalás, a vállalkozási hajlandóság, a kockázatvállalási készség, az együttmûködési készség és a társadalmi elfogadás területén, vagyis az állampolgári kompetenciák fejlesztése a szociális szövetkeztek kapcsán is elsõdleges fejlesztési terület. Megnyitójában Hefner Erika, a Tolna megyei Népfõiskolai Társaság elnöke ismertette az MNT és a népfõiskolák szerepét az OFA programban, beszélt a szociális szövetkezetek szerepérõl, és az EU vonatkozó javaslatairól. Ezt követõen dr. Kaiser László a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht. ügyvezetõje elõadásában felhívta a figyelmet arra, hogy elsõsorban a kistelepülések önkormányzatainak koordinációs munkájára van szükség ahhoz, hogy a szociális szövetkezetek megalakuljanak, hiszen ez által a települési munkanélküliség felszámolását segítik. Lehetõség adódik arra, hogy a településen ellátatlan feladatokat oldjanak meg a szövetkezetek, pl. a pillanatnyilag közmunkában ellátott tevékenységekre gondolva, vagy a szociális gondozás ellátására. Olyan tevékenységeket végezzen a szövetkezet, amelyre ugyan jelenleg a falvakban nincs ember, és talán fizetõképes kereslet sem, de a központi támogatásokat is felhasználva ezek gazdaságossá és versenyképessé tehetõek. Számos példát és kimutatást adott közre, hogy mely területek azok, amelyek a szövetkezetek alaptevékenységét adhatják a jövõben. Dr. Tirjer Nikoletta jogász elõadásában ismertette, illetve részletesen elemezte, magyarázta a szövetkezet létrehozásának jogi kötelmeit, illetve a szükséges dokumentumok elkészítésének és elfogadtatásának útját. Mészáros Andrea, szociálpolitikus, a Kék Madár Alapítvány ügyvezetõje elõadásában olyan gyakorlati kérdésekrõl beszélt, amelyek a szövetkezet mûködtetése során gyakran kerülnek elõtérbe. Prezentációjában a szociális szövetkezet mûködését meghatározó külsõ és belsõ feltételekrõl, az erõforrások elemzésének fontosságáról beszélt. Kitért a szövetkezetnek, mint gazdasági társaság megalakításának és mûködtetésének feltételeire, a mûködést nehezítõ tényezõkre. Kiemelten hangsúlyt adott a tervezés fontosságának, az elemzésnek, felhívta a figyelmet a támogatások felhasználására, valamint a nyereségorientált mûködés meghatározó elemeire. A partneri együttmûködés személyi vonatkozásai álltak Mók Ildikónak, a Magyar Mûvelõdési Intézet fõosztályvezetõjének fõosztályvezetõje elõadásának középpontjában. Nem elég a jó ötlet, a biztosnak látszó gazdasági alap ahhoz, hogy sikeres vállalkozássá váljék a szociális szövetkezet hangsúlyozta. A társas vállalkozások mûködése igen erõteljesen függ a személyi kapcsolatoktól, az alkotó együttmûködéstõl, az emberi tényezõktõl. Elõadásában felhívta a figyelmet a vezetési, szervezési ismeretek fontosságára, majd számos gyakorlati problémát vetett fel és tett javaslatot a megoldásokra a sikeres és hosszú távú mûködés érdekében. ELÕADÓK dr. Kaiser László Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht Dr. Tirjer Nikoletta OFA Mészáros Andrea Kék Madár Alapítvány Mók Ildikó Magyar Mûvelõdési Intézet Ignácz József OFA KAPCSOLAT Vajda Tibor Tolna Megyei Népfõiskolai Társaság vajdatigmail.com 10 A konferencia Ignácz Józsefnek, az OFA Dél-Dunántúli Regionális Irodája irodavezetõjének elõadásával zárult. Részletesen ismertette az OFA tevékenységét és programjait, különös tekintettel a szociális szövetkezetek megalapításával kapcsolatban. Átfogóan mutatta be a régiós foglakoztatási helyzetet, és ebben a megalakuló szövetkezetek helyét és szerepét. Ezt követõen szekciófoglalkozás jellegûvé alakult konferenciánk és a nap elõadóihoz szóló kérdések, majd válaszok következtek. 11