társadalmi vállalkozás

Átírás

1 A társadalmi vállalkozások ökoszisztémája közösség felelősség társadalmi hatás üzlet szükséglet motíváció fenntarthatóság vállalkozás kettős cél küldetés kreativitás finanszírozás megvalósíthatóság érték piac érintettek átláthatóság tervezés életképesség motíváció innováció kockázat fejlesztés

2 A társadalmi vállalkozások ökoszisztémája

3

4 A társadalmi vállalkozások ökoszisztémája Nemzetközi példák és jó gyakorlatok

5 Felelős kiadó: Mészáros Andrea, Kék Madár Alapítvány Megjelent TÁMOP /2-2F számú, Innovatív foglalkoztatási modell a szociális gazdaságban című projekt keretében Írta : Varga Éva, NESsT ISBN Tördelés, nyomdai előkészítés: Aranykezek Bt.

6 Tartalom Bevezetés Néhány alapvetés Mi a társadalmi vállalkozás? Társadalmi vállalkozások Magyarországon A társadalmi vállalkozások ökoszisztémája Szabályozási környezet: a társadalmi vállalkozásokat érintő jogszabályok a nonprofit szférában és az üzleti szférában Szakpolitika Támogatási gyakorlat: a vissza nem térítendő támogatások és a türelmes finanszírozás Támogató infrastruktúra: koalíciók, egyetemek, inkubátorok és azok szerepe Társadalmi célú befektetők, finanszírozók: a vegyes finanszírozás eszközei A piacra jutás elősegítése, piacteremtés Átfogó és szektorokon átívelő Európai Uniós szakpolitikai kezdeményezés: Social Business Initiative Konklúzió és ajánlások... 97

7

8 Bevezetés Magyarországon eddig nem sok elméleti összegző tanulmány vagy gyakorlati kiadvány született a társadalmi vállalkozásokról magyar nyelven. Ez nem meglepő, hiszen kevesen rendelkeznek átfogó képpel vagy akár egyes vállalkozásokra vonatkozó konkrét tapasztalattal. Az adatok és felmérési módszerek hiánya miatt a társadalmi vállalkozások számának megállapítása sem egyszerű, ezért aki innen kezdi az erre a kisgyermekkorban levő szektorra vonatkozó megállapításait, rögtön az elején komoly akadályba ütközik. Az igény azonban egyre sürgetőbb: a működő és kezdő társadalmi vállalkozások, a modell iránt érdeklődők és az állami szféra képviselői egyre inkább szeretnének be- és kitekintést kapni. Melyek is a magyar társadalmi vállalkozások helyzetét befolyásoló tényezők és kihívások (betekintés), és hogyan adtak választ hasonló kihívásokra mások (kitekintés)? Ez a kiadvány a Kék Madár Alapítvány által megvalósított TÁMOP /2-2F számú, Innovatív foglalkoztatási modell a szociális gazdaságban című projekt támogatásával és azzal a szándékkal született, hogy rávilágítson a A Kék Madár Alapítvány az egyik legelső és leginnovatívabb társadalmi vállalkozás létrehozója Magyarországon. Olyan éttermet működtet Szekszárdon, ahol fogyatékos embereket képeznek és foglalkoztatnak, és emellett kiemelkedő színvonalú díjnyertes szolgáltatást nyújtanak vendégeinek. Az Ízlelő étterem modelljének és eredményességének köszönhetően példaértékűvé vált Magyarországon. www. izleloetterem.hu

9 A társadalmi vállalkozások ökoszisztémája 8 legfontosabb tényezőkre, amelyek a tapasztalatok alapján a világon nagyjából bárhol hasonló módon befolyásolják a társadalmi vállalkozások fejlődését, és felvillantson néhány érdekes és inspiráló, akár hazánkban is követhető jó gyakorlatot és példát. Nagymértékben támaszkodik a NESsT kutatásaira és a társadalmi vállalkozások fejlesztése révén 15 év alatt szerzett tapasztalataira. A kiadvány nem teljeskörű, és nem kíván minden kérdésre választ adni. Ehelyett szeretne inkább a kísérletezésre és tovább gondolkodásra serkenteni mindenkit, aki a kezébe veszi. Reméljük, hogy olvasói közül kerülnek majd ki a folytatás, a második kötet szerzői és példái. A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémaira nyújt megoldást fenntartható társadalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén. A közelmúltig 10 országban (Magyarország, Csehország, Horvátország, Románia, Szlovákia, illetve Argentína, Brazília, Chile, Ecuador és Peru) 50 munkatárssal működő NESsT a társadalmi vállalkozások katalizátora, pénzügyi támogatást és szervezetfejlesztési tanácsadást nyújtva a szervezeteknek es alapítása óta több mint 8 millió dollárt fektetett be a társadalmi vállalkozásokba, valamint több mint 3300 szervezetet képzett és fejlesztett 40 országában.

10 1. Néhány alapvetés Kutatások szerint az európai szociális gazdaság szektor jelenleg több, mint 11 millió embernek ad munkát, ami az aktív munkaképes lakosság 6%-át teszi ki. 1 Bár ez az adat országonként változó, a szám egyértelműen jelzi, hogy nem egy kis, elhanyagolható szektorról van szó, hanem egy növekvő mozgalomról, amelynek a statisztikákban is helye van. A társadalmi vállalkozások az ún. szociális gazdaság fontos szereplői, és nagyon sokfélék számuk, méretük, tevékenységi területük, illetve tapasztalataik szempontjából. Abban azonban mind megegyeznek, hogy hosszútávon fenntartható megoldásokat igyekeznek nyújtani a legégetőbb társadalmi problémákra. 1.1 Mi a társadalmi vállalkozás? Bár a társadalmi vállalkozás modellje Nyugat-Európában, illetve az angolszász területeken egy ismert és elismert eszköze a társadalmi problémák megoldásának, Magyarországon ez a fogalom sokak számára még mindig idegenül hangzik. Társadalmi vállalkozás: Olyan vállalkozás, amely társadalmi problémák pénzügyileg fenntartható megoldására jött létre. Forrás: NESsT 1 Social Enterprises in Europe: recent trends and developments, page 28, chapter on Poland by Ewa Les; Working paper of EMES, 2008, edited by Jacques DEFOURNY and Marthe NYSSENS.

11 A társadalmi vállalkozások ökoszisztémája 10 A NESsT meghatározása szerint a társadalmi vállalkozás olyan vállalkozás, amely társadalmi problémák hosszútávon fenntartható megoldására jött létre. A társadalmi vállalkozások lehetnek nonprofit szervezetek, melyek üzleti modelleket alkalmaznak alapvető küldetésük eléréséhez, és lehetnek üzleti vállalkozások, melyek üzleti céljuk mellett jelentős társadalmi hatás elérésére törekszenek. Alapelvük az a kettős optimalizálás, mely a gazdasági és a társadalmi célok összehangolását, egyensúlyban tartását jelenti. A társadalmi vállalkozások alapvető ismérve a valódi értékteremtés: a fenntarthatóság érdekében fontos, hogy a társadalmi cél (például megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása) mellett valós piaci igények kiszolgálására jöjjenek létre, és minőségi, versenyképes termékeket és szolgáltatásokat kínáljanak. A társadalmi vállalkozások tehát működésük során a társadalmi és a pénzügyi cél együttes megvalósítására, és ezzel egyidejűleg azok egyensúlyban tartására törekszenek. Társadalmi cél Üzleti cél 1. ábra. A társadalmi vállalkozások társadalmi és pénzügyi céljuk egyensúlyozására törekszenek A sikerhez elengedhetetlen, hogy a társadalmi cél mellett a pénzügyi célok, vagyis az üzleti szempontok is kellő figyelmet kapjanak. A nonprofit világban a profit alatt olykor valami helytelen vagy éppen elérhetetlen dolgot értenek; sokan úgy vélik, hogy az esetleges vállalkozási tevékenységek csak figyelmet és erőforrásokat vonnak el a nonprofit szervezettől, melyeket egyébként a küldetés megvalósítására fordíthatnának. Azonban számos példa

12 11 Mi a társadalmi vállalkozás? igazolja, hogy a társadalmi vállalkozás révén a nonprofit szervezet éppen hogy közelebb kerülhet küldetésének megvalósításához, növelni tudja hosszú távú életképességét, hatékonyságát és függetlenségét. A társadalmi hatás növelhető, ha a szervezet olyan vállalkozást indít, mely nem csak a plusz forrás révén, hanem közvetlenül is szolgálja eredeti küldetését. 2 A társadalmi vállalkozások életében a társadalmi és pénzügyi célok olykor konfliktusba kerülnek. Egy nonprofit szervezet által működtetett társadalmi vállalkozás esetében ilyenkor jellemzően a társadalmi cél kap prioritást és a pénzügyi cél szorul háttérbe, míg egy üzleti szektorban működő társadalmi vállalkozás esetében gyakoribb, hogy a profitcél élvez elsőbbséget. De egy valódi társadalmi vállalkozásban, eltérő eseti prioritások ellenére is, folytonos a célok egyensúlyára való törekvés: végső soron minden esetben a vállalkozás révén elért társadalmi hatás a mérce. A társadalmi vállalkozás nem újkeletű fogalom. Különböző formái sokféle néven és definíció szerint már több mint 2 évtizede működnek európai országokban. A hivatalos és nem hivatalos definíciók széles köre sok különböző megközelítést jelez, és meglehősen sok zavart is okoz mind a mai napig. A terminológia sokszínű: social business, társadalmi vállalkozás, szociális vállalkozás, szociális gazdaság, szociális szolgáltató, szociális vállalat, társadalmi vállalkozóság. Ezek a megnevezések gyakran ugyanazokra az alapvető elemekre építenek, de ugyanakkor hangsúlyoznak egy-egy általuk különösen fontosnak tartott vonást, ami szerintük a külön megnevezést szükségessé teszi. Az ún. társadalmi vállalatok (social firms) például olyan piaci orientációjú vállalko- 2 A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon 2011 című NESsT kutatás nyomán. NESsT, 2011

13 A társadalmi vállalkozások ökoszisztémája 12 zások, amelyeket kifejezetten azért hoznak létre, hogy a munkaerő piacon hátránnyal küzdő emberek számára jó minőségű munkahelyeket teremtsenek. 3 Máig nincs közös, az Európai Unió-szerte kötelező definíció, ezért a tagállamokban alkalmazott gyakorlat meglehetősen eltérő. Az Egyesült Királyságban, amely az EU-ban talán a legfejlettebb társadalmi vállalkozás szektorral rendelkező ország, egy átfogó, befogadó jellegű definíciót használnak: A társadalmi vállalkozás olyan vállalkozás, amelyet társadalmi és/vagy környezeti céllal hoztak létre. Üzleti tevékenységgel rendelkezik, és fő bevételi forrása a termékek és szolgáltatások értekesítéséből származik, nem pedig adományokból. A sikeres társadalmi vállalkozások hasznot termelnek, amelyet visszaforgatnak társadalmi küldetésük elérésébe. Vagyonuk gyakran kizárólag a közösség céljainak elérése használható. 4 Más európai országok jogi definíciót alkottak, és külön törvénybe foglalták a társadalmi vállalkozást. Új jogi státuszt hoztak létre (például Szlovéniában a társadalmi vállalkozásokról szóló törvény 5 ), vagy meghatározták, hogy a már létező jogi formák közül melyek felelnek meg a társadalmi vállalkozás definíciójának. Szlovéniában a társadalmi vállalkozás többféle jogi formát ölthet, lehet alapítvány, alap, egyesület, szövetkezet, fogyatékosügyi szervezet, és sorolható A vagy B típusba a tevékenységi területe alapján. A típusú akkor, ha közhasznú terméket vagy szolgáltatást állít elő, B típusú, ha kirekesztett embereket foglalkoztat. A törvény szerint meghatározott társadalmi céllal és piaci orientációval kell rendelkeznie, valamint magán alapításúnak kell lennie. A társadalmi vál

14 13 Mi a társadalmi vállalkozás lalkozás státuszt kötelező állami regisztrációt követően kaphatják meg az arra vágyó szervezetek. A NESsT egy általánosabb és széleskörűbb definíció híve: a társadalmi vállalkozás olyan vállalkozás, mely társadalmi problémák fenntartható megoldására jött létre. A motiváció és a szándék a két legfontosabb elem annak eldöntésében, hogy egy szervezet társadalmi vállalkozás-e vagy sem. Más szóval: azt valósítja-e meg, amit mond magáról? Megpróbálja-e egyensúlyba hozni a társadalmi, pénzügyi és környezeti céljait a mindennapi működése során? Kritikus társadalmi problémát kíván-e megoldani? Egy ehhez hasonló általánosabb definíció jól jöhet olyan országokban, mint Magyarország, ahol a társadalmi vállalkozási szektor még kicsi vagy éppencsak születőben van, hiszen egy ilyen általános definíció lehetőséget ad egy újdonsült szektornak arra, hogy sokféle modellt magába foglalhasson és ezáltal növekedjen. Azt gondoljuk, hogy a definíciónak és a szabályozásnak a társadalmi vállalkozások közösségének felépítését és megerősítését kell szolgálnia Magyarországon is. Óriási jelentőségű a társadalmi vállalkozások egységes európai megítélése szempontjából az EU 2011-ben a Social Business Initiative 6 intézkedés csomag kertében elfogadott definíciója. Ez megfelelő kiindulási pont, amely egyelőre szükségtelenné tesz egy saját hazai definíciót. A Social Business Initiative társadalmi vállalkozás definíciója a legtöbb fontos elemet tartalmazza anélkül, hogy túlzottan korlátozó lenne: A társadalmi vállalkozások a közösség érdekeit (társadalmi, szociális, környezeti) szolgálják, és nem a profit maximalizálásra törekszenek. Termékeik vagy szolgáltatásaik révén, illetve az álta- 6 Bővebben a Social Business Initiative intézkedéseiről lásd a 3. fejezetet

15 A társadalmi vállalkozások ökoszisztémája 14 luk alkalmazott termelési vagy szervezési módszereknek köszönhetően a társadalmi vállalkozások gyakran innovatív természetűek. Gyakran a társadalom leginkább kirekesztett tagjainak adnak munkalehetőséget. Így hozzájárulnak a társadalmi kohézióhoz, a foglalkoztatottsághoz és az egyenlőtlenségek csökkentéséhez. 7 Ebben a definícióban korlátozottan jelenik meg a piaci orientáció, bár az egy nagyon lényeges és a fenntarthatóság érdekében hangsúlyozandó elem. Mindezzel együtt a közös EU-s definíció óriási előrelépés, ami nagymértékben szolgálja a modell megismerését és elterjesztését minden uniós országban. Elképzelhető, hogy ez a társadalmi vállalkozásokat támogató szabályozáshoz vezet, hozzásegítve a társadalmi vállalkozásokat a múltban nehezen elérhető források eléréséhez mind az állami, mind a magánszférában. Egy széleskörű definíció a szektorban dolgozók és a vállalkozók számára is hasznos, hiszen lehetővé teszi majd egy sokszínű társadalmi vállalkozási közösség kialakulását, ami a szektor egyik fő erőssége lesz A Trade offs between regulation and fostering of social enterprise című NESsT tanulmány alapján, NESsT 2012

16 15 Társadalmi vállalkozások Magyarországon 1.2 Társadalmi vállalkozások Magyarországon A hazai gazdasági és szabályozási környezet kiszámíthatatlansága ellenére növekvő számban találunk működő és ígéretes magyar társadalmi vállalkozásokat, illetve őket támogatni kívánó programokat. A pénzügyi nehézségek, a nonprofitok kiszolgáltatottsága miatt egyre több szervezetben fogalmazódik meg a több lábon állás fontossága, és készteti őket mindez a fenntartható megoldásokon való gondolkodásra. Növekvő érdeklődés övezi tehát a területet a nonprofit szektorban; sokakat azonban elriaszt az üzleti életben való járatlanság. A NESsT tapasztalata alapján az elkötelezett szervezetek ezen felül tudnak kerekedni: megfelelő készségfejlesztési támogatással (pl. a NESsT társadalmi vállalkozás fejlesztő programja) gyakran minden üzleti vagy vállalkozói tapasztalat nélkül is el tudják sajátítani a vállalkozás menedzseléséhez szükséges ismereteket és készségeket. A magyar üzleti szektorban is egyre növekvő számban fellelhetők olyan vállalkozások, melyeket -bár üzleti alapon szerveződtektársadalmi cél megvalósítása is vezérel. 9 Ezek a vállalkozások nem egyenlők a társadalmilag felelősen működő vagy társadalmi felelősségvállalás programmal rendelkező vállalatokkal. A társadalmi vállalkozásokat az különbözteti meg e felelős vállalatoktól, hogy az ő működésük során a társadalmi vagy környezeti cél szervesen beépül magába az üzleti koncepcióba és ugyanolyan elemivé válik, mint a profitcél. 9 A NESsT 2009-ben elsőként kísérleti programot indított az üzleti szektorban működő társadalmi vállalkozások fejlesztésére. Az első kísérleti program pozitív tapasztalataira építve minden évben folytatódott a mikro- és kisvállalkozások, valamint szociális szövetkezeti formában működő társadalmi vállalkozások fejlesztése. Ennek köszönhetően jelenleg 5 for-profit társadalmi vállalkozást támogat a NESsT a portfoliójában.

17 A társadalmi vállalkozások ökoszisztémája 16 Legfőbb kihívások 10 Üzleti modelljeik alapján a különböző vállalkozások más és más kihívással találják magukat szemben. Van néhány tipikus probléma, mely gyakrabban, vállalkozástól függetlenül előfordul. Ilyen például az üzleti ismeretek és készségek hiánya. A pénzügyi, tervezési, menedzsment készségek elsajátítása nem történik egyik napról a másikra, folyamatos fejlődésre és fejlesztésre van szükség. Gyakran küzdenek kapacitásproblémákkal is a társadalmi vállalkozást működtető nonprofit szervezetek. Ha az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység megvalósításában ugyanazok a munkatársak vesznek részt, gyakran választani kényszerülnek a két tevékenység között a vállalkozás rovására. Olykor a megfelelő kompetenciákkal rendelkező, ugyanakkor megfizethető munkaerő toborzása és megtartása okoz nehézséget; releváns üzleti/vállalkozói tapasztalattal rendelkező jelöltek esetében a fizetési lehetőségek nem tudnak versenyezni az általában magasabb bért kínáló üzleti szférával. A piaci környezet változásai mellett a szabályozási környezet kiszámíthatatlansága sodorja nehéz helyzetbe a vállalkozásokat. Például a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató szervezeteknél a bértámogatási rendszer gyakran változó mechanizmusai nehezítik a tervezést. Magyarországon a legtöbb nonprofit szervezet számára komoly gondot okoz a társadalmi vállalkozás elindításához szükséges kezdőtőke előteremtése. Az indulótőke bevonását a pályázati rendszer anomáliái nehezítik, illetve -mivel gyakran ez a szervezetek forrásbevonásának egyetlen módja- a pályáza- 10 A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon 2011 című NESsT kutatás nyomán. NESsT, 2011

18 17 Társadalmi vállalkozások Magyarországon ti feltételek rugalmatlansága már a tervezési fázisban torzítja a modellt. A fenntartható vállalkozás kialakítása érdekében a kezdeti szakaszban szükséges, hogy a pénzügyi támogatás mellé készségfejlesztési, tanácsadási segítség is társuljon. Magyarországon egyelőre mindkettőből hiány mutatkozik, egyedül a NESsT nyújt ilyen jellegű komplex és hosszú távú támogatást. A társadalmi vállalkozások finanszírozási igényei az üzleti modelltől és a vállalkozás érettségi szintjétől függnek. Az érettebb szakaszban járó társadalmi vállalkozások esetében ezek már nagyobb kockázatot, illetve a forrás legalább egy részének visszafizetését is fel tudják vállalni az alternatív finanszírozási eszközök is megoldást jelenthetnek, például kedvezményes hitel formájában. Ám jelenleg ha egy társadalmi vállalkozásnak nagyobb tőkeigényű üzleti modellje van, szinte semmilyen lehetősége sincs tőkebevonásra: nincsenek olyan finanszírozók vagy befektetők a magyar piacon, akik a társadalmi hatás kedvéért a pénzügyi haszon egy részéről lemondanának, legyen az garanciavállalás, kedvezményes hitel, vagy vissza nem térítendő tőkebefektetés. Nonprofit szervezetek csak ritkán jutnak hozzá kereskedelmi banki hitelhez. Az üzleti tervvel rendelkező nonprofit szervezetek jogi formájuk miatt a Széchenyi-kártya programból is kiszorulnak.

19

20 2. A társadalmi vállalkozások ökoszisztémája Ebben a fejezetben a társadalmi vállalkozásokat övező és a fejlődésüket befolyásoló legfontosabb tényezőket tárjuk fel, és megvizsgáljuk magyarországi vonatkozásaikat. A már említett Social Business Initiative is komplex módon rendszerbe ágyazva tesz javaslatot és hoz intézkedéseket a társadalmi vállalkozások fejlesztésére. Felismerte, hogy a közvetlenül a társadalmi vállalkozásokat Jogszabályok Piac Szakpolitika Társadalmi vállalkozások ökoszisztémája Finanszírozás Támogatások Inkubátorok 2. ábra. A társadalmi vállalkozások ökoszisztémája

21 A társadalmi vállalkozások ökoszisztémája 20 célzó intézkedések erejüket veszíthetik, ha az általános jogszabályi és gazdasági környezet ellenük dolgozik. Melyek tehát a legfontosabb elemek, amelyeket a finanszírozóknak és az államnak támogatni érdemes a társadalmi vállalkozások fejlesztése érdekében, de legalábbis figyelembe kell venniük, amikor programokat terveznek és intézkedéseket hoznak? 1. Szabályozási környezet: jogszabályok 2. Az egyes területeket érintő szakpolitikák 3. Támogatási gyakorlat, nonprofit finanszírozás, egyéb vissza nem térítendő támogatások 4. Üzleti inkubátorok és szerepük 5. Társadalmi célú befektetők, finanszírozók 6. A piacra jutás segítése, piacösztönzés

22 21 Szabályozási környezet: a társadalmi vállalkozásokat érintő jogszabályok a nonprofit szférában és az üzleti szférában 2.1 Szabályozási környezet: a társadalmi vállalkozásokat érintő jogszabályok a nonprofit szférában és az üzleti szférában Jogi forma Magyarországon nincs kifejezetten a társadalmi vállalkozások számára alkotott jogi forma vagy státusz. A társadalmi vállalkozások sokféle jogi formát ölthetnek, azok minden előnyével és hátrányával. Ez egy színes palettát eredményez, ami jótékonyan hat a szektor további fejlődésére, hiszen tered enged az innovációnak és a kísérletezésnek. A legfontosabb vonatkozó törvények a következők: a Polgári Törvénykönyv definiálja az alapítványt és az egyesületet, a január 1-jétől hatályos Civil Törvény 11 (Egyesülési jogról, közhasznú jogállásról szóló törvény) további rendelkezéseket tartalmaz a civil szervezetekre, azon belül is a számunkra fontos egyesületek és alapítványok működésére vonatkozóan, a gazdasági társaságokról rendelkező törvény 12 szabályozza a nonprofit gazdasági társaságok működését, a szociális szövetkezetek működéséről pedig a szövetkezetekről szóló törvény 13 rendelkezik, a nonprofit szervezetek adózási kötelezettségeit a különböző adótörvények tartalmazzák. A magyar törvények lehetővé teszik, hogy a nonprofit szervezetek gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytassanak, de évi CLXXV. törvény 12 A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény 13 A szövetkezetekről szóló évi X. törvény, évi V. és CLXXVII. törvény

23 A társadalmi vállalkozások ökoszisztémája 22 csupán kiegészítő jelleggel és csupán addig, amíg az a szervezet eredeti célját nem veszélyezteti. A civil szervezetek gazdálkodására vonatkozó szabályozás megengedő, ugyanakkor vannak akadályok, amelyek nehezítik a megvalósítást, például az adózási vagy munkajogi oldalon. A társadalmi vállalkozásokra nem vonatkoznak diszkriminatív adószabályok, de különösebb kedvezmények sem, hacsak nem rendelkeznek valamilyen speciális státusszal, például közhasznúsággal. A nonprofit formában működő társadalmi vállalkozásoknak nem kell társasági adót fizetni, ha cél szerinti tevékenységbe sorolható a vállalkozási tevékenységük. A gazdasági társaságokra semmilyen kedvezmény nem vonatkozik, hiába van társadalmi céljuk és hasznuk is. Ezért ezt a formát kevesen választják a kezdetekkor, inkább az jellemző, hogy a gazdasági társaságként létrehozott és működő vállalkozások rádöbbennek, hogy ők valójában társadalmi vállalkozások. Részben az ilyen típusú öndefinciós problémák miatt igen nehéz meghatározni a társadalmi vállalkozások jelenlegi számát Magyarországon. Ami a nonprofit gazdasági társaságot illeti: üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok (részvényesek) között nem osztható fel, az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. A kiegészítő jelleg egy furcsa, korlátozó kitétel, hiszen gátolja a társaság és ezen keresztül a társadalmi hatás növekedését, és arra kényszeríti a nonprofit társaságot, hogy cél szerinti tevékenységbe bújtassa a gazdasági tevékenységét, vagy mindig legyen jelentős nem árbevétel jellegű bevétele. A társadalmi vállalkozásoknál ez sajnos vezethet az erőforrások szétforgácsolódásához, amennyiben a menedzsmentnek folyamatosan feladata a hagyományos forrásszervezés is. A magyarázat nyilván abban keresendő, hogy a ma hazánkban működő

24 23 Szabályozási környezet: a társadalmi vállalkozásokat érintő jogszabályok a nonprofit szférában és az üzleti szférában nonprofit gazdasági társaságok zöme ténylegesen a korábbi közhasznú társaságok jogutódja, és ilyen módon legtöbbjük nem független az állami szektortól és nem piacorientált módon működik. Az újonnan alakuló szerveződések számára is nyitott a nonprofit gt. mint jogi forma, és a társadalmi vállalkozások szempontjából fontos alternatíva lehet. Ez akkor igaz, ha a társadalmi vállalkozás főként adományból és állami támogatásból kívánja finanszírozni magát (lásd előző bekezdés), illetve ha olyan tulajdonosokat és befektetőket képes találni, akik az esetlegesen képződő üzleti haszon visszaforgatásában érdekeltek a társadalmi hasznosság reményében, és nem céljuk a nyereség felvétele. A nonprofit gt. forma ilyen szempontból egyfajta gátat is jelent a piacról tőkét bevonni kívánó társadalmi vállalkozás számára, hiszen leszűkíti a rendelkezésére álló befektetők körét. Több társadalmi vállalkozás éppen ezért inkább gazdasági társaság alapítása mellett dönt, és társadalmi céljait és elkötelezettségét más módon, például társasági szerződésében rögzíti. Mikor fontos a jogi forma? A Csimota Könyvkiadó ban jött létre azzal az újító szándékkal, hogy fiatal, ám elismert szerzők műveit jelentesse meg, valamint, hogy a hagyományos irodalmi igényesség mellett felhívja a figyelmet a korai képi és vizuális nevelés fontosságára. A ki- 14

25 A társadalmi vállalkozások ökoszisztémája 24 adó megőrizve kezdeti lendületét a mai napig is a legprogreszszívebb gyerekkönyvkiadónak számít a hazai piacon. Amikor a Csimotának tőke injekcióra volt szüksége a növekedéshez és a disztribúciós hálózata bővítéséhez, a kft. forma lehetővé tette, hogy a Móra Kiadó szakmai befektetőként részesedést vásároljon a Csimotában. A Hatpöttyös Étterem novemberében nyílt Székesfehérváron. Megváltozott munkaképességű és sérült emberek képzését és foglalkoztatását tűzte ki célul. Az étterem jogi formája nonprofit kft., ami sok előnnyel jár számukra az adománygyűjtés, az állami pályázatok és támogatás, valamint az adózás szempontjából. A különböző jogi formák vállalkozási tevékenységére vonatkozó rendelkezések számos különböző jogszabályban, egymással gyakran nem összhangban jelennek meg. A kapcsolódó fogalmak úgy mint gazdálkodó tevékenység, a magyar jogban használt gazdaságivállalkozási tevékenység, üzletszerű gazdasági tevékenység, vállalkozási tevékenység tisztázatlanságából fakadóan a vállalkozási tevékenységet illető intézkedések során legyen szó nyilvántar- 15

26 25 Szabályozási környezet: a társadalmi vállalkozásokat érintő jogszabályok a nonprofit szférában és az üzleti szférában tásba vételről vagy adófizetési kötelezettségről gyakran sok múlik a bírói gyakorlaton. 16 Minősítés Magyarországon jelenleg nincs a társadalmi vállalkozásokra vonatkozó hivatalos minősítés, bár többen szívesen látnák az ilyesfajta vállalkozások valamilyen formálisabb megnevezését vagy minősítését. A minősítés az Európai Unióban is gyakran emlegetett intézkedés, és a Social Business Initiative-ben is szerepel. Az EU social enterprise minősítés tervezete mögött az a gondolat húzódik meg, hogy egy hivatalos minősítés növelné az ilyen vállalkozások ismertségét, a feléjük kacsintgató befektetők bizalmát, és esetlegesen feltételévé válna az EU-s finanszírozás elnyerésének. A minősítés fogadtatása és hatásossága egyelőre nagyban függ attól, melyik országban és milyen körülmények között kerül bevezetésre. Olaszországban, ahol a szociális gazdaság hosszú múltra tekint vissza, jogi formaként vezették be a társadalmi vállalkozást, remélve azt, hogy újfajta vállalkozásoknak adnak ilyen módon lehetőséget. Szlovéniában azonban az olasz példa alapján egyfajta státusz vagy minősítés a társadalmi vállalkozás. Azon szervezeteknek tehát, akik hivatalosan társadalmi vállalkozásnak szeretnék magukat elfogadtatni, regisztrálniuk kell állami hivataloknál (lásd a leírást a 4. oldalon). Minden hasonló kezdeményezés célja, hogy a a szektor ismertségét és elismertségét növelje, és kedvezményeket nyújtson a minősítést elnyerő vállalkozásoknak. Ez alapvetően pozitív fejlemény, ám aggodalomra ad okot, ha kizár olyan kezdő innovatív 16 A nonprofit szervezetek önfinanszírozó tevékenységére vonatkozó jogi szabályozás Magyarországon nyomán, NESsT, május

27 A társadalmi vállalkozások ökoszisztémája 26 vállalkozásokat, amelyek filózófiájukban igen, ám esetleg formai szempontból nem felelnek meg a követelményeknek. Szlovéniában a minősítést januárjában, egy fejletlen szektor ösztönzésére vezették be, és egyelőre nem sok eredménnyel, mert vajmi kevés vállalkozás regisztrált. A minősítés valószínűleg nem hordoz megfelelő előnyöket és emiatt nem elég vonzó a vállalkozások számára. Az Egyesült Államokban és Latin-Amerikában már létezik és terjed a B-Corporation 17 (B-corp vagy Sistema B) minősítés. A benefit corporation vagy B corporation a gazdasági társaságok egy bizonyos fajtája az Egyesült Államokban. A törvény szerint ezeknek a vállalkozásoknak működésük eredményeként mérhető társadalmi hasznot kell hozniuk, és ugyanakkor tulajdonosaik számára értéket kell teremteniük. Ahhoz, hogy egy cég B-Corp lehessen, kifejezett társadalmi vagy környezeti küldetéssel kell rendelkeznie, és jogszabály által előírt kötelezettsége munkatársai, a közösség, a környezet és a tulajdonosai érdekeinek mindenkori figyelembe vétele. A szokásos pénzügyi beszámolók mellett köteles független szakértő által megvizsgált társadalmi és környezeti hatásjelentést készítenie és közzétennie. Egyébként pedig úgy működik, mint bármely más gazdasági társaság. Ez a modell egyre több amerikai államban és más országban terjed köszönhetően a lelkes piaci fogadtatásnak, a kedvező jogi környezetnek és bírósági gyakorlatnak, valamint azon törekvésnek, hogy megteremtsék a külső (nem állami) minősítő intézmények számára a kereteket a minősítés kiadásához. 17

28 27 Szabályozási környezet: a társadalmi vállalkozásokat érintő jogszabályok a nonprofit szférában és az üzleti szférában Az USA-ban például a B-lab 18, egy nonprofit szervezet minősíti a B-corp jelentkezőket. A szerint 32 országban 976 B-corp válallkozás létezik már 60 különféle iparágban. 18