A madárinfluenza és a Newcastle-betegség elleni védekezés készenléti terve

Átírás

1 A madárinfluenza és a Newcastle-betegség elleni védekezés készenléti terve FVM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztály 2005.

2 Tartalom I. Bevezetés 3. II. Általános rész Jogszabályi felhatalmazás A megelőzés és leküzdés pénzügyi alapjai Az állategészségügy központi irányítása, az Országos Járványvédelmi Központ Az állategészségügy területi irányítása, a helyi járványvédelmi központok A szakértői csoport Humán erőforrás A járványleküzdés felszerelései és anyagai A madárinfluenza és a Newcastle-betegség leküzdésére vonatkozó utasítások Állategészségügyi intézetek (diagnosztikai laboratóriumok) A madárinfluenza és a Newcastle-betegség elleni vakcinázások Képzési, továbbképzési programok A közvélemény tájékoztatása 21. III. Intézkedési Kézikönyv A betegség gyanúja A madárinfluenza és a Newcastle-betegség tünetei, a járvány felszámolás lépései A madárinfluenza és a Newcastle-betegség kórjelzése A madárinfluenza és a Newcastle-betegség elleni vakcinázások A megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások elérhetősége 35. IV. Mellékletek az intézkedési útmutatóhoz 38. 2

3 I. Bevezetés A madárinfluenza és a Newcastle-betegség földrészeket érintő, gyorsan járványos jelleget öltő, nagy gazdasági kárt okozó két, kóroktanilag jól elkülöníthető járványos betegség, amelyek a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) listáján szerepelnek. Magyarországon mindkét állatbetegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. A két betegség elleni védekezés együttes keretbe történő foglalását a leküzdés hasonló, vagy azonos igazgatási szempontjai, valamint a két betegség klinikai tüneteinek és kórbonctani elváltozásainak hasonlatosságai indokolják. Magyarországon jelentős számú baromfit tartanak mind nagyüzemi, mind pedig háztáji körülmények között, ezért egy esetleges járványkitörés esetén annak gyors, hatékony elfojtása különösen nagy jelentőséggel bír mind állategészségügyi, mind pedig nemzetgazdasági szempontból. 3

4 II. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Jogszabályi felhatalmazás 1.1 A következő jogszabályok tartalmazzák a madárinfluenza és a Newcastle-betegség megelőzéséhez és leküzdéséhez szükséges jogszabályi felhatalmazást: évi XCI. törvény az állategészségügyről (továbbiakban: törvény); 44/2002. (V.17.) FVM rendelet a madárinfluenza és a Newcastle-betegség leküzdéséről (továbbiakban: rendelet). A törvény tartalmazza a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek megelőzéséhez és leküzdéséhez szükséges keretrendelkezéseket, míg a rendelet a madárinfluenza és a Newcastle-betegség megelőzésére, illetve leküzdésre vonatkozó részletes szabályokat foglalja magában. 1.2 A jogszabályi rendelkezések - egyebek mellett - az alábbiakat tartalmazzák: A madárinfluenza és Newcastle-betegség gyanújának kötelező bejelentését Az állat tulajdonosa, tartója vagy gondozója, illetve bárki, aki az állattal kapcsolatba került köteles bejelenteni a kerületi főállatorvosnak (vagy a hatósági állatorvosnak) a nevezett betegségek gyanúját. A kerületi főállatorvos köteles a gyanút a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomásnak (továbbiakban: állomás) jelenteni. Az állomásnak erről az FVM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztályát tájékoztatnia kell. A fertőzött állomány leölését Miután a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget hatóságilag megállapították, a kerületi főállatorvos elrendeli a fertőzött telep állományának leölését a vonatkozó egyéb (pl. állatvédelmi) előírások megtartása mellett. A beteg, betegségre gyanús, illetve fertőzöttségre gyanús állatok hulláinak, valamint a fertőzés átvitelére alkalmas anyagok, illetve termékek ártalmatlanításának szabályait A leölt vagy elhullott állatok hulláit, továbbá a betegség lappangási ideje alatt levágott egyedektől származó termékeket az állomás által kijelölt állati hulladék-feldolgozó üzembe kell szállítani. Ha ilyen üzem nem áll rendelkezésre vagy a szállítás nem oldható meg, az ártalmatlanítást elásás vagy égetés útján kell végezni a 1774/2002/EK EU Parlamenti és Tanácsi rendelet szerint, a környezetvédelmi szabályok lehetőség szerinti megtartása mellett. Az ártalmatlanítást a hatósági állatorvos felügyeli. Állami kártalanítás szabályait, a törvény 8. szakasza alapján Az elhullott vagy leölt állatok, illetve a megsemmisített anyagok vagy eszközök tulajdonosát állami kártalanítás illeti meg. 4

5 A kártalanítás alapja az állatok, anyagok, eszközök forgalmi értéke, amelyet a kerületi főállatorvos becslési eljárással állapít meg. Az eljárás során felvásárló vagy tenyésztő szervezet, illetve szakértő vagy szakértő intézmény vonható be. Az elhullott, illetve leölt állatok hulláinak, illetve egyéb állati hulladékok ártalmatlanítása állami költségre történik. Az állami kártalanítást a törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott esetekben kell elrendelni. A kártalanítási igény elbírálásának alapvető szabályait a 41/1997. (V.28.) FM rendelet mellékleteként kiadott Állategészségügyi szabályzat 145. és ai tartalmazzák, míg a forgalmi érték megállapításának alapjait a 147. foglalja magába. A kártalanítási összeg május 1-jét követően a forgalmi érték 100%-a. Az Állategészségügyi Szabályzat alapján a kártalanítási összeget a kártalanítási határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül ki kell fizetni. A fertőtlenítés szabályait A fertőtlenítést a rendelet 19. -ának illetve az Állategészségügyi Szabályzat vonatkozó szakaszainak megfelelően és a kerületi főállatorvos által jóváhagyott módon kell végrehajtani. A betegség leküzdésére irányuló intézkedéseket Ha a kerületi főállatorvos megerősíti a madárinfluenza vagy Newcastle-betegség gyanúját, haladéktalanul helyi zárlatot köteles elrendelni. A madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget a kerületi főállatorvos állapítja meg hatóságilag, miután a vizsgálat elvégzésére jogosult állategészségügyi intézet a rendelet mellékletében meghatározott kórokozót kimutatta. Ez követően a kerületi főállatorvos elrendeli a helyi zárlat alatt álló helyen tartott baromfiállomány leölését ott, ahol a betegséget megállapították. Az illetékes állomás a kitörés helye körüli legalább 3-km-es sugarú körben védő körzetet hoz létre. A védõkörzetben figyelemmel kell lenni a helyi baromfitartókra, a vágóhidak elhelyezkedésére, a természetes földrajzi határvonalakra, továbbá a megfigyelés lehetõségeire. Mindezen felül az állomás a védőkörzet körül megfigyelési körzetet hoz létre, úgy hogy a védő és a megfigyelési körzet együttesen 10 km sugarú területre terjedjen ki. A rendőrség és más szervezetek együttműködésére vonatkozó szabályokat A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (továbbiakban: miniszter) az állategészségügyi törvény 26. (1) bekezdés i) pontja alapján rendkívüli járványveszély esetén feladatainak eredményes végrehajtására - a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter útján - a Kormány által külön biztosított térítés ellenében igénybe veheti a fegyveres erőknek és rendvédelmi szerveknek - kivéve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot - a veszélyeztetett területen állomásozó vagy javaslatára odavezényelt alakulatait. Az állategészségügyi törvény 27. (1) bekezdés b) pontja rendkívüli járványveszély esetén felhatalmazza a minisztert arra is, hogy a veszélyeztetett területen elrendelje a térítés ellenében történő közcélú munkavégzést, létesítmény, szállító- és más eszköz, valamint anyag igénybevételét. 5

6 2. A megelőzés és leküzdés pénzügyi alapjai 2.1. A Költségvetési törvény a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében, az Állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési szakigazgatási alcímnév alatt biztosítja a járványvédelem dologi költségeinek fedezetét. Minden igazolt, a járvány leküzdéséhez kapcsolódó költséget az állami költségvetés fedez az éves költségvetési keret terhére. A kiadások főbb területei: - Normális működésen kívüli bérköltség - Vásárolt berendezések és fogyóeszközök költségei - A leölés, az ártalmatlanítás, fertőtlenítés költségei - Kártalanítási költségek - Szükséghelyzetben elvégzett védőoltás költségei - Fegyveres erők és rendvédelmi szervek költségei - Közcélú munkavégzés költségei - Igénybevett szállító- és más eszközök költségei A madárinfluenza és a Newcastle-betegség megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos állattartói kötelezettségek megszegőivel szemben az állategészségügyi állomás vezetője állategészségügyi bírságot szab ki. A bírság legkisebb összege húszezer, legmagasabb összege egymillió forint. 6

7 3. Az állategészségügy központi irányítása, az Országos Járványvédelmi Központ 3.1.A madárinfluenza és a Newcastle-betegség elleni védekezést a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az országos főállatorvos útján irányítja. 3.2.Az országos főállatorvos a megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások, az Országos Állategészségügyi Intézet (a nemzeti referencia intézet), az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet utasítási és információs láncolatán keresztül szervezi a madárinfluenza és a Newcastle-betegség megelőzését és leküzdését. A madárinfluenza és a Newcastle-betegség elleni védekezést szakértői csoport segíti, amelyről az 5. fejezet szól. földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter országos főállatorvos országos járványvédelmi központ megyei állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomások szakértői csoport referencia laboratórium: Országos Állategészségügyi Intézet; és az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet Az Országos Járványvédelmi Központ Az országos főállatorvos madárinfluenza vagy Newcastle-betegség járványgócának hatósági megállapításakor felállítja a központi válságközpontot, az Országos Járványvédelmi Központot. A Központ feladatai: - irányítja a területi (helyi) járványvédelmi központok munkáját, - a megyék jelentése alapján naprakész adatokkal rendelkezik a betegség elleni védekezésben hatáskörrel rendelkező köztisztviselő állatorvosokról - kapcsolatot tart a referencia laboratóriummal és az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézettel és a hatékony járványelfojtás érdekében létrehozott országos szakértő csoporttal, - kapcsolatot tart az Európai Közösség Bizottságával és a Nemzetközi Járványügyi Hivatallal és a környező országok legfelsőbb állategészségügyi hatóságával, - gondoskodik a járványelfojtás pénzügyi fedezetéről, - irányítja az ország járványvédelmi stratégiáját, - naprakész adatokkal rendelkezik a járványhelyzetről, 7

8 - dönt több megyét és határállomásokat érintő korlátozó intézkedésekről, - intézkedik a járványelfojtó vakcinázásról, - kapcsolatot tart a kereskedelmi szervezetekkel és a tömegkommunikációs eszközökkel Az Országos Főállatorvos, az Országos Járványvédelmi Központ és a Referencialaboratórium (Országos Állategészségügyi Intézet; az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet) elérhetősége: Az Országos Főállatorvos, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztály Főosztályvezetője: 1860 Budapest 55. Pf. 1, Tel: 06/1/ , Fax: 06/1/ allategeszsegugyifo@fvm.hu Országos Járványvédelmi Központ: Járványmentes időben: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Tel: Járványkitörést követően: 1149 Budapest, Tábornok u. 2. Tel: Országos Állategészségügyi Intézet: 1149 Budapest, Tábornok u. 2, 1581 Budapest 146. Pf. 2, Telefon: 06/ , fax: Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet: 1107 Budapest, Szállás u. 8, 1475 Budapest, Pf. 318, Telefon: 06/ , fax: A Országos Járványvédelmi Központ felszereltsége: - kommunikációs felszerelés (telefon, telefax, ), - a járványvédelemben szerepet játszó intézmények és személyek haladéktalan elérését biztosító adatbázis, - járványvédelmi vakcina-tartalék adatai, - járművek Az Országos Járványvédelmi Központ járványleküzdő speciális feladatai: A referencialaboratórium (Országos Állategészségügyi Intézet) útján a madárinfluenza és a Newcastle-betegség diagnosztikai vizsgálatai, epidemiológiai elemzések, operatív feladatok ellátása a megyei állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomások szervezésében, Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet útján az állami oltóanyag és diagnosztikum készlet beszerzése, tárolása, labortechnikai vizsgálatok és fertőtlenítési eljárások aktualizálása. 8

9 4. Az állategészségügy területi irányítása, a helyi járványvédelmi központok 4.1. A madárinfluenza és a Newcastle-betegség megelőzése területi irányítási és szervezési feladatait a megyei állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomások, mint az állategészségügyi igazgatás területi szervei a kerületi főállatorvosok, illetve a kerületekben müködő hatósági állatorvosok útján végzik. A hatósági intézkedésben az állomások az állategészségügyi intézetek diagnosztikai tevékenységére támaszkodnak A Helyi Járványvédelmi Központok Madárinfluenza és a Newcastle-betegség járványveszélye esetén az állomás vezetője a leküzdési feladatok hatékony végzése érdekében Helyi Járványvédelmi Központot hoz létre. Az irányítás láncolata: megyei állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomások Helyi járványvédelmi központok kerületi főállatorvosi hivatal kerületi főállatorvosi hivatal kerületi főállatorvosi hivatal kerületi főállatorvosi hivatal * Járványveszély esetén kerül felállításra A Helyi Járványvédelmi Központ feladatai: - a madárinfluenza és a Newcastle-betegség elleni helyi szintű védekezési stratégia irányítása és végrehajtása, - mintaküldés a helyi (országos) állategészségügyi intézetbe, - kapcsolattartás az Országos Járványvédelmi Központtal, - felügyeli és ellenőrzi a járványleküzdő intézkedéseket, ennek folyamán kapcsolatot tart a helyi önkormányzatokkal, - mozgatja a járványleküzdés szakembereit, - megszervezi a 24 órás ügyeleti, készenléti szolgálatot, - esetlegesen igénybe veszi a fegyveres erők segítséget, - rendelkezik a kerületi hivatalok negyedéves ügyeleti rendjével. - adatbázissal rendelkezik a kerületi főállatorvosi hivatalokról, azok elérhetőségéről az alábbi minimumkövetelmények alapján: 9

10 A megyei állategészségügyi állomás a krízisterv végrehajtásában hatáskörrel rendelkező vezető állatorvosok adatairól, azok elérhetőségéről az alábbiak szerinti adatbázist állít össze az alábbiak szerint: Az állatorvos neve hivatali beosztása igazgató főállatorvos igazgatóhelyette s főállatorvos helyi járványvédelmi központ vezetője állandó ügyeletes telefonszáma munkaidőn belül telefonszáma munkaidőn kívül fax száma levelezési címe A helyi járványvédelmi hatáskörrel rendelkező személyi állománya neve hivatali beosztása HJK vezető Szakállatorvos Szakállatorvos telefonszáma munkaidőn belül telefonszáma munkaidőn kívül fax száma levelezési címe 10

11 A felsoroltakon kívül a megyében az alábbi köztisztviselő állatorvosok (pl. élelmiszerhigiénikusok, határállomási kirendeltségi állatorvosok stb.) vesznek részt a feladatok végrehajtásában: név beosztás telefonszám munkaidőn belül Telefonszám munkaidőn kívül Fax szám Levelezési cím A kerületi hivatalok hatáskörrel rendelkező személyi állománya Az állatorvos neve hivatali beosztása kerületi főállatorvos kerületi főállatorvos helyettes kerületi főállatorvos helyettes állandó ügyeletes telefonszáma munkaidőn belül telefonszáma munkaidőn kívül fax száma levelezési címe 11

12 A kerület állatorvosai az alábbi sorrend szerint rendelhetők ki járványvédelmi munkára név beosztás telefonszám munkaidőn belül telefonszám munkaidőn kívül lakcím levelezési cím A felsorolt adatokból az operatív feladatokat ellátó köztisztviselő állatorvosok adatait a helyileg szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 12

13 5. Szakértői csoport 5.1. A szakértői csoport megfelelő tudományos képzettséggel és gyakorlattal rendelkező állatorvosokból áll. Vezetőjét az Országos Járványvédelmi Központ jelöli ki. Tagjai járványvédelmi tapasztalattal rendelkező állatorvosok, valamint az Országos Állategészségügyi Intézet (referencialabor), Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet képviselője és technikai személyzet. A szakértői csoport véleményt nyilvánít a fertőzés eredetéről, a fertőzöttség fennállásának vélhető időtartamáról, a veszélyeztetett földrajzi területről, a járvány terjedésének megakadályozásáról, járványelfojtó célzatú vakcinázásról A szakértői csoport összetétele változhat, de előreláthatóan a következőkből áll: Vezető: Az Országos Járványvédelmi Központ által kijelölt, járvány- és igazgatási tapasztalatokkal rendelkező állatorvos, Tagok: Az OÁI kórbonctani részlegének vezetője, az OÁI virológiai részlegének vezetője, az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet szakreferense, legalább 3 fő technikai személyzet, megyénként 2 fő helyi ismeretekkel rendelkező köztisztviselő állatorvos, akik a Helyi Járványvédelmi Központ jelöltjei. 13

14 6. Humán erőforrás 6.1. Madárinfluenza és Newcastle-betegség kitörésének esetére az állomásoknak rendelkezniük kell a leküzdésre igénybe vehető személyek adataival és szükség esetén ezt rendelkezésére kell bocsátaniuk az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztálynak 6.2. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztálynak megfelelő információval kell rendelkeznie a szakérői csoportba igénybevehető személyekről. 14

15 7. A járványleküzdés felszerelései és anyagai Az alábbi járványelfojtó célzatú berendezések és anyagok állnak a Helyi Járványvédelmi Központ rendelkezésére: Védőruhák: állomásonként legalább 20 személy beöltöztetésére elegendő köpeny/egyszer használatos öltözék/kezes-lábas, gumicsizma/lábbeli védő, gumi/védőkesztyű, orr-száj maszk, Eszközök: állomásonként legalább 10 személy 3 munkanapi vakcinázási tevékenységét kiszolgáló fecskendők, tűk, tömegoltó készülékek, ködképző generátor spray vakcinázáshoz, Fertőtlenítő berendezések: Kisebb és nagyobb kapacitású nagy nyomású mobil fertőtlenítő berendezések és ködágyú; Fertőtlenítő szerek: hatékony és Magyarországon forgalombahozatali engedéllyel rendelkező szerek, így különösen Virkon, Omnicid, (tekintettel arra, hogy az Állomás saját hatáskörében jelöli ki a leghatékonyabb, egyben környezetkímélő és adott helyen leghatékonyabban alkalmazható szert), ugyanakkor szóba kerülhetnek még klasszikus fertőtlenítő anyagok is, így a nátrium hidroxid, vagy a kálium hidroxid 2-2%-os oldatai. Egyéb anyagok: Laboratóriumi mintavételi eszközök: Vérvételi eszközök, vákuumos vércsövek, bonckés, csipesz, olló, nylonzacskó, hűtőtáska, védőruházat, személyi fertőtlenítésre alkalmas szerek négyzetméter istállófelület légmentes állapotának kialakítására műanyag fólia, tisztítószerek, csomagoló anyagok légmentes állapot előállítására, ipari széndioxid, stb. Az ipari széndioxid a kereskedelemben könnyen hozzáférhető, rövid időn belüli beszerzése lehetséges. 15

16 8. A madárinfluenza és a Newcastle-betegség leküzdésére vonatkozó utasítások 8.1. A Készenléti tervben foglaltak hatékony végrehajtása érdekében az országos főállatorvos INTÉZKEDÉSI ÚTMUTATÓT adott ki, amelyet a III. fejezet tartalmaz Az INTÉZKEDÉSI ÚTMUTATÓ kiadásának célja segítséget nyújtani a járványvédelmi feladatok gyakorlati végrehajtásához, így a betegség megelőzésével kapcsolatos intézkedések megtételéhez, illetőleg a járvány esetén az operatív intézkedések haladéktalan végrehajtásához. 16

17 9. Állategészségügyi intézetek (diagnosztikai laboratóriumok) A nemzeti referencia intézet (laboratórium) A nemzeti referencia intézet neve és címe az alábbi: Országos Állategészségügyi Intézet: 1149 Budapest, Tábornok u. 2, 1581 Budapest 146. Pf.2, Telefon: 06/ , fax: A területi állategészségügyi intézetek A kizárólag területi illetékességgel működő állategészségügyi intézetek az intézkedési útmutatóban részletezettek szerint vesznek részt a madárinfluenza és a Newcastle-betegség diagnosztikai munkájában a referencialaboratórium szakmai irányítása alatt. A területi állategészségügyi intézetek elérhetőség az alábbi: Debreceni Állategészségügyi Intézet 4031 Debrecen, Bornemissza u Telefon: 06/ , Fax: Kaposvári Állategészségügyi Intézet 7401 Kaposvár, Cseri út 18. Telefon: 06/ , Fax:

18 10. A madárinfluenza és a Newcastle-betegség elleni vakcinázások A madárinfluenza elleni megelőző célú vakcinázás tilos. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési minisztérium a betegség leküzdése érdekében vészvakcinázást rendelhet el az Intézkedési Útmutaó 4. fejezetében foglaltaknak megfelelően Newcastle-betegség ellen rendszeres megelõzõ vakcinázásban kell részesíteni a naposbaromfit a keltetõben. Az így vakcinázott baromfit a továbbiakban faj, kor, hasznosítási irány szerint úgy kell immunizálni, hogy a baromfi(állomány) mindenkor kielégítõ védettséggel rendelkezzen. A vízibaromfikra az immunizálási eljárások nem vonatkoznak A Newcastle-betegség ellen alkalmazható vakcináknak meg kell felelni az alábbi követelményeknek: a) attenuált élõ vírust tartalmazó vakcina esetében az ICPI érték 0,5 alatti, illetve inaktivált vakcina esetében a vakcina vírustörzs ICPI értéke 0,7 alatti, b) a vakcina Magyarországon törzskönyvezett vagy a külföldön törzskönyvezett készítmény behozatalát engedélyezték, valamint forgalombahozatali engedéllyel rendelkezik Az Intézkedési Útmutató 4. fejezete tartalmazza a Newcastle-betegség elleni vészvakcinázás alapelveit A járványelfolytásra (vészhelyzetben) alkalmazott vakcinákat az Állatgyógyászati Oltóanyag-takarmány- és Gyógyszer-ellenőrző Intézet tárolja. 18

19 11. Képzési, továbbképzési programok A hatékony járványmegelőzés és leküzdés nem képzelhető el az érintett lakosság és a baromfival, baromfi termékekkel és baromfi takarmány-előállítással, baromfi szállítással foglakozók, húsipari dolgozók rendszeres képzése, továbbképzése nélkül A 1.1. pontban érintettek képzése, továbbképzése az állategészségügyi állomások feladata. A képzésekről írásos dokumentumot kell készíteni, a képzésben részvevőknek azt alá kell írni. A dokumentumot az irattári szabályok szerint kell tartani és tárolni Az állategészségügyi állomások kötelesek az állatorvosok számára évente kétszer járványtréninget tartani. A tréningeknek szerepelniük kell az állomás évi munkatervében. A tréningek elméleti és gyakorlati részből állnak. A képzések megtörténtét az FVM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztálynak jelenteni kell. 19

20 12. A közvélemény tájékoztatása, a betegséggel szembeni éberség Az operatív feladatokat ellátó köztisztviselő állatorvosok adatait a helyileg szokásos módon nyilvánosságra kell hozni A betegséggel szembeni éberség fenntartását szolgálja az érintett lakosság és a baromfival, baromfi termékekkel és baromfi takarmány-előállítással, baromfi szállítással foglakozók, húsipari dolgozók rendszeres képzése, továbbképzése is. 20

21 III. INTÉZKEDÉSI ÚTMUTATÓ 1. A betegség gyanúja 1.1. Az állattartó a madárinfluenza és a Newcastle-betegségre jellegzetes tünetek észlelése esetén, mint nevezett betegségek gyanúját - az állategészségügyről szóló XCI törvény 5. - ának megfelelően jelenteni tartozik fő szabályként az állatállományt kezelő állatorvosnak, rendkívüli esetben az illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének, vagy közvetlenül a kerületi főállatorvosnak. 1.2.Amennyiben vágóhídon, állatszállítások során vagy kiállításokon és egyéb állatrendezvények baromfiai között a madárinfluenza vagy a Newcastle-betegséget, vagy ezen betegségek valamelyikének gyanúját állapítják meg, akkor az illetékes hatóság jelen intézkedési terv előírásait értelemszerűen alkalmazza. 1.3.A kezelő állatorvos az állattartó jelentését követően helyszíni állategészségügyi szemlét tart, amennyiben a madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség gyanúját megalapozottnak tartja, akkor azt haladéktalanul jelenteni köteles a kerületi főállatorvosnak. A kerületi főállatorvos haladéktalanul köteles kimenni a helyszínre, vagy akadályoztatása esetén a hatósági állatorvost a helyszínre küldeni. A kerületi főállatorvos (hatósági állatorvos) elrendeli az érintett állomány hatósági megfigyelését, valamint klinikai vizsgálatot és kórboncolást végez. A kerületi főállatorvos ha a madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség gyanúját megalapozottnak találja, akkor helyi zárlatot rendel el és az eseményt jelenti szolgálati úton az állomásnak. Az állomás ezt követően jelentést tesz az Országos Járványvédelmi Központnak 1.4. A jelentési kötelezettség vázlatosan: állattartó (önkormányzati jegyző ) kezelő állatorvos kerületi főállatorvos állat-egészségügyi állomás 1.5. Az állategészségügyi állomások címjegyzékét az 5. fejezet tartalmazza. Az illetékes kerületi főállatorvosok címjegyzékét a megyei krízisterv tartalmazza. 21

22 2. A madárinfluenza és a Newcastle-betegség tünetei, a járvány felszámolás lépései 2.1. A madárinfluenza és a Newcastle-betegség nagy járványok és veszteségek előidézésére, az állattenyésztés alapjait megrengetni képes vírus kiváltotta betegségek. A betegségek iránt fogékonyak a baromfik (házi tyúk, gyöngytyúk, pulyka, fácán, fogoly, galamb, fürj és strucc), vízibaromfik és postagalambok. Többnyire gyors lefolyású kór. 2.2 Amennyiben az állatorvos tömeges baromfi megbetegedésről, madárinfluenza/ Newcastlebetegség gyanújáról szerez tudomást, köteles azonnal a megbetegedés helyét felkeresni Állatorvosi felszereltség Elengedhetetlen, hogy a gyakorló állatorvos járványleküzdő célzattal összeállított külön műszeres táskája, munkaruhája, valamint tisztító- és fertőtlenítőszerek legyenek a gépkocsijában. A műszeres táska fertőtleníthető. Tartalma rendezett. Elemei: Egymástól elkülönített csomagolásban boncolási eszközök (kés, olló, csipesz stb.) mintavételi eszközök (tű, fecskendő, vércső, műanyag edényzet stb.), a munka során befertőződött eszközök gyűjtőtárolója, a rendkívüli esemény dokumentálásának és kötelező intézkedéseinek védekezési rendeletben előírt dokumentum-formái. A munkaruha egyszer használatos kezes-lábast, gumikesztyűt, száj- orrmaszkot és sapkát valamint fertőtleníthető lábbelit foglal magában. Mintavételi eszközök: steril olló, szike, fecskendő, tű, vércső, szervek és/vagy hulla szállítására alkalmas eszközök. A kereskedelemben mindenkor kapható személyi tisztító és fertőtlenítő szerek. Fontos tisztában lenni azzal, hogy az állatorvos iránti bizalmat nem csökkenti, ha tájékoztatjuk az érintetteket, hogy a feladat megoldásához más állatorvosokat is be kell vonni. Kislétszámú állattartó telepek esetén az intézkedéseink fontosságát alátámasztja, ha távozásunk előtt az előírt korlátozó intézkedések lényegéről tájékoztatást ad az eljáró állatorvos és a bejárathoz a fertőtlenítés eszközeit(kézmosás, pl. hypóval átitatott zsák stb.) az állatorvos felügyeltével állítják fel. A vizsgálatot védőruházatban kell végrehajtani (köpeny, gumicsizma, gumikesztyű, orr-száj maszk). A madárinfluenza/ Newcastle-betegség gyanúját alátámasztó klinikai tüneteket a következő táblázat szemlélteti. 22

23 Madárinfluenza Kifejezett levertség, étvágytalanság Newcastle-betegség Köhögés, zihálás A tojástermelés drasztikus csökkenése A szárnyak lógatása, a lábak vonszolása, a fej és a nyak csavargatása, körbeforgás, teljes Faciális ödéma duzzadt és cianotikus taréllyalbénulás és nyaki bőrlebenyekkel Levertség, étvágytalanság Gyors elhullás (a mortalitás akár 100%-os is lehet) A tojástermelés megszünése, vagy csökkenése A kacsáknál előfordulhat, hogy nem mutatnak klinikai tüneteket! Zöldes, vízszerű hasmenés Elméletileg nagy patogenitású törzsek aza morbiditás és a mortalitás a vírus törzs alacsony patogenitású törzsekből isvirulenciájától, az oltást követő immunitás létrejöhetnek szintjétől, a környezeti tényezőktől és a baromfiállomány kondicójától függ Ha lehetőség van rá, valamennyi hullát fel kell boncolni. A boncolás az állattartás helyén könnyen tisztítható és fertőtleníthető, jó megvilágítású helyen történjen. A boncolás eszközei: fix nyelű kés, anatómiai csipesz, egyenes olló. A boncolás módja: Fektessük a baromfit a hátára, távolítsuk el a mellkasról és a has aljáról a tollat. A combokra térő bőrredőt mindkét oldalon vágjuk át, a cipőizületeket kiízesítve a lábakat hajtsuk oldalt úgy, hogy a teste kitámasszák. A kloaka alatt emeljük redőbe a bőrt és vágjuk át a harántirányba, majd a vágást kétoldalt hosszabbítsuk meg a mellkas oldala irányában, vágjuk át a bordákat, az így keletkezett lebenyt hajtsuk fel a sternumot megragadva. Meggörbített mutató ujjunkkal emeljük ki a májjal együtt a beleket. A szájüregbe helyezett ollóval bevágjuk a nyelőcsövet a nyak egész hosszában. A gégét és légcsövet felemelve vizsgálni lehet a légzőkészüléket. 23

24 A madárinfluenza/ Newcastle-betegség gyanúját alátámasztó kórbonctani elváltozásokat az alábbi táblázat szemlélteti. Madárinfluenza csirke Hirtelen elhullás esetén a kórbonctani elváltozások hiányozhatnak Kifejezett vérbőség az izomzatban Dehidratáció Bőralatti ödéma a fej és a nyak tájékán Váladék az orr- és a szájüregben Kifejezett vérbőség a kötőhártyán, néha apró, pontszerű vérzések Newcastle betegség A nyak légcsőkörüli szöveteinek, vagy a bél ödémája Vérbőség vagy néha vérzések a nyelőcső nyálkahártyájában, vérzések a mirigyes gyomor nyálkahártyájában a mirigyek kivezető nyílásai körül koncentrálódva. ödéma, vérzések, elhalás vagy fekély a bélfal nyálkahártyájának limphoid szöveteiben a petefészek degenerációja, vagy ödémája, illetve vérzések a petefészekben Nyálkás váladék a légcsőben, vagy vérzéses légcsőgyulladás Apró, pontszerű vérzések a szegycsont belső részén, a savóshártyán, valamint a hasi zsírszövetben, a testüreg savóshártyával borított felületein A petefészek elfajulása, illetve vérzések Vérzések a mirigyes gyomor nyálkahártyával borított felület, különösen a a zúzógyomor közelében Vérzéses gócok a bélnyálkahártya lymphoid szöveteiben Pulyka Hasonló, de nem olyan kifejezett mint csirkében Kacsa Az elváltozások hiányozhatnak 24

25 2.5. A madárinfluenza és a Newcastle-betegség gyanúja esetén a magánállatorvos (lásd előző pont) jelentést tesz a kerületi főállatorvosnak, aki ha a gyanút megalapozottnak találja gondoskodik a mintavételről és annak az alábbiak szerint meghatározott állategészségügyi intézetbe való küldéséről. Ha a megyében még nem került megállapításra a madárinfluenza, vagy a Newcastle-betegség és a klinikai tünetek és a kórbonctani kép kifejezetten jellemzőek a madárinfluenzára vagy a Newcastle-betegségre, akkor a kerületi főállatorvos (hatóság állatorvos) futár útján a mintát az Országos Állategészségügyi Intézetbe küldi; a klinikai tünetek és a kórbonctani kép nem kifejezetten jellemzőek, de a madárinfluenza, vagy Newcastle-betegség mégsem zárható ki, akkor a kerületi főállatorvos hullákat küldhet a területi állategészségügyi intézetbe kizárólag kórboncolás, illetve a minták előkészítése céljából. Ha a megyében már megállapították a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget, akkor a diagnosztikai vizsgálatot a területi állategészségügyi intézet is elvégezheti. Laboratóriumi mintavételi eszközök: Vérvételi eszközök, vákuumos vércsövek, bonckés, csipesz, olló, nylonzacskó, hűtőtáska, védőruházat, személyi fertőtlenítésre alkalmas szerek. Vizsgálati anyag: Frissen leölt beteg állatból vett kloaka tampon (vagy bélsár) és légcsőtampon minta; bélsár vagy béltartalom, agyvelő, légcső, tüdők, máj, lép esetleg más egyértelműen fertőzött szervek; vérminta; elhullott állat. A vizsgálati anyagot hűtve kell az állategészségügyi intézetbe küldeni! A hatósági mintaküldés módja vázlatosan: kerületi főállatorvos (hatósági állatorvos) állategészségügyi intézet 2.6. A madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget a kerületi főállatorvos állapítja meg hatóságilag, miután az illetékes állategészségügyi intézet a 4. pontban részletezett módon kimutatta a 44/2002. (V.17.) FVM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott kórokozót. Ekkor a kerületi főállatorvos elrendeli a helyi zárlat alatt álló helyen tartott baromfi állomány leölését. Az állatokat leölni a tartás helyén, vagy könnyen tisztogatható és fertőtleníthető és légmentesen zárhatóvá tehető (pl. műanyag fóliával) helyen lehet. A baromfikat a lehető legkisebb területre kell szorítani, légterüket műanyag fóliával minimalizálni szükséges. Ipari széndioxid alkalmazásával kell a leölést végrehajtani Az állatok leölését, - beleértve a diagnosztikai célú leölését is - elkülönített vagy zárt vágását (a továbbiakban: leölés), a betegségterjesztõ anyagok, eszközök és tárgyak megsemmisítését a területileg illetékes kerületi fõállatorvos határozattal (a továbbiakban: 25

26 leölési határozat) rendeli el. A leölési határozatban meg kell jelölni a leölésre kerülõ állatok, illetve a megsemmisítésre kerülõ anyagok, eszközök, tárgyak tulajdonosának nevét, címét, az állatok faját, darabszámát továbbá azt, hogy a leölés, illetve megsemmisítés milyen állatbetegség leküzdése céljából vált szükségessé. A leölési határozatban meg kell nevezni azt a hatósági állatorvost is, akit a leöléssel kapcsolatos eljárás lefolytatásával (leölés, állatszállítás, hullaelszállítás, anyagok, eszközök, tárgyak megsemmisítése, illetõleg ártalmatlanná tétele, tisztítás, fertõtlenítés) megbíznak. A leölési határozatot meg kell küldeni az állat tulajdonosának, az eljáró hatósági állatorvosnak, az elkülönített vagy zárt vágást végzõ gazdálkodó szervezet (pl.: vágóhíd, feldolgozó üzem) székhelye szerint illetékes állomásnak, a leölt állatok hulláit és hulladékait feldolgozó üzem székhelye szerint illetékes állomásnak, a kártalanítás kifizetésében illetékes Földmûvelésügyi Költségvetési Irodának, 1024 Budapest, Keleti Károly utca 24. (a továbbiakban: Költségvetési Iroda), védett állatok esetén a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: KTM) Természetvédelmi Hivatala területileg illetékes természetvédelmi igazgatóságának, illetve az azonos jogállású Nemzeti Park igazgatóságának. A leölési határozat mintáját az Intézkedési Útmutató 5. melléklete tartalmazza. A törvény 6. -ának 5. bekezdése alapján a leölési határozat azonnal az esetleges fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó. A kártalanítási igényt a kerületi fõállatorvos az általa lefolytatott becslési eljárás, továbbá a leölési határozat végrehajtásával megbízott hatósági állatorvos eljárási jelentése alapján bírálja el. Ha a kártalanítási igény jogalapjának és összegének megállapításához a rendelkezésre álló adatok nem elegendõek, a kerületi fõállatorvosnak szakismerettel rendelkezõ intézmény véleményét kell kikérnie. A tulajdonos kérésére - nagy létszámú állatállomány esetén - az állattartó telep mielõbbi fogadó készsége elérése érdekében részkártalanítást lehet engedélyezni. Ha a rendelkezésre álló adatokból az állapítható meg, hogy a Tv. 8. -ának (4) bekezdése alapján kártalanítás nem jár, a kártalanítást meg kell tagadni, és errõl az állat tulajdonosát értesíteni kell. A kártalanítás alapjául szolgáló forgalmi értéket - ha kártalanítást kizáró ok nem áll fenn - a kerületi fõállatorvos becsléssel állapítja meg. A becslési eljárást a leölési határozat végrehajtásával párhuzamosan meg kell kezdeni, de legkésõbb a végrehajtást követõ három napon belül be kell fejezni 2.8. A kártalanítás alapja az állat, az anyag, az eszköz vagy a tárgy forgalmi értéke. A forgalmi érték megállapításának alapjai az alábbiak: a) tenyésztésben álló szülő- és nagyszülő pároknál a számlákkal igazolt beszerzési ár (beleértve az importárat is), ennek hiányában a nyilvántartási ár; b) az a) pontban megnevezettek hiánya esetén a becsült állathoz hasonló, azzal azonos fajú, fajtájú, ivarú, korú és hasznosítású állatra vonatkozó, az adott területen a káresemény idõszakában kialakult piaci ár, szükség esetén szakértõt vagy szakértõ intézményt lehet igénybe venni; c) tenyészállat-elõállító üzemeknél, a káreseményt megelõzõ három hónapban kialakult átlagos tenyészállat-értékesítési súly- vagy egyedenkénti átlagár; d) növendék és hízóállatoknál a területen engedéllyel mûködõ felvásárló szervezet (pl. vágóhíd) által igazolt, a káresemény idõszakában alkalmazott élõtömeg kilogrammonkénti ár, illetõleg a piacon kialakult ár; e) állati eredetû termékeknél: 26

27 ea) étkezési tojás esetén a területen engedéllyel mûködõ felvásárló szervezet által igazolt felvásárlási ár, illetõleg a káresemény idõszakában az adott területen kialakult szabadpiaci ár; eb) tenyész- és keltetõtojás esetén az elõállító, illetve forgalmazó szervezet által igazolt, a tárgyévet megelõzõ évben kialakult értékesítési átlagár; ec) ipari keveréktakarmány esetén az elõállító és forgalmazó szervezet által igazolt, a káresemény idõszakában az adott területen alkalmazott eladási ár, ipari keveréktakarmány kiskereskedelmi forgalmazásánál az eladási ár; ed) vágóhídon - élõállat vagy húsvizsgálat során - történt betegség-megállapítás esetén az üzem által kifizetett felvásárlási ár; e) tárgyak és eszközök esetén a használati értéknek megfelelõ becsült ár; f) a legalább hat hónapja zárt körülmények között, vadasparkban, vadaskertben, röptetõben tartott, vagy tenyésztett vadonélõ haszonállatok esetén a felvásárló szervezet által igazolt, a káresemény idõszakában alkalmazott felvásárlási ár A leölési határozat végrehajtásáról az Állategészségügyi Szabályzat a 143. (2) bekezdésében megjelölt, az eljárással megbízott hatósági állatorvos köteles a kerületi fõállatorvosnak három napon belül, két példányban írásos jelentést tenni. A jelentésben az eljáró állatorvosnak meg kell jelölnie a leölési határozat számát, a leölésre került és elhullott, továbbá elkülönített vagy zárt vágásra utalt állatok faját, fajtáját, ivarát, létszámát, egészségi állapotát; a megsemmisített anyagok, eszközök, tárgyak megnevezését, súlyát vagy darabszámát. Ha a fertõzõ állatbetegség megállapítását állat-egészségügyi intézeti vagy laboratóriumi vizsgálati eredmény is alátámasztja, közölni kell az intézmény nevét, székhelyét, a vizsgálat idõpontját és eredményét, továbbá az értesítõ irat iktatószámát. Ennek hiányában a vizsgálat (húsvizsgálat) vagy boncolás eredményét írásban kell rögzíteni. A leölési határozat végrehajtásáról készült jelentésben közölni kell, hogy mi történt a leölt és elhullott állatokkal - leölés, a leölt és elhullott állatok ártalmatlanná tétele, illetve leölés és/vagy zárt vágás -, továbbá az anyagokkal, eszközökkel, tárgyakkal (elégetés, fertõtlenítés). A törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott esetben, valamint ha a kárigény elbírálásánál a kártalanítást kizáró ok nem áll fenn, a kártalanítás összegét a kerületi fõállatorvos írásbeli határozatban állapítja meg. A kártalanítás ügyében hozott határozatot (a becslési jegyzõkönyvvel együtt) az állattulajdonos részére kell kézbesíteni. Fellebbezés esetén a kerületi fõállatorvos az elsõ fokú határozatot - a keletkezett összes irattal együtt - köteles haladéktalanul felterjeszteni az állomáshoz. A kártalanítási összeg kifizetése érdekében a kerületi fõállatorvos a kártalanításra vonatkozó határozatot, valamint a becslési jegyzõkönyv (boncolási jegyzõkönyv) egy példányát - a határozat jogerõre emelkedése után haladéktalanul - köteles a Költségvetési Irodának megküldeni. A kártalanítási határozatban megjelölt összeget a Költségvetési Iroda a határozat jogerõre emelkedésétõl számított harminc napon belül az állat tulajdonosának köteles kifizetni Az influenza vírus iránt fogékony lehet az ember. Ezért a megyei ÁNTSZ értesítésével egyidőben a betegség elleni védekezésben részvevők figyelmét fel kell hívni az influenza vírussal történő fertőződés veszélyére és a megelőző intézkedések (pl. száj, - orrmaszk) használatára, esetleges humán vakcinázás igénybevételére. Széndioxid alkalmazni csak gázálarcban lehetséges. A művelet munka-egészségügyi és munkavédelmi vonatkozásait figyelembe kell venni Az elhullott és leölt állatok hulláinak, valamint fertőzést közvetítő anyagai biztonságos ártalmatlanítását az illetékes állategészségügyi állomás szervezi. A hulla ártalmatlanítási eljárásai: Elföldelés, elégetés és engedéllyel rendelkező vállalkozás általi ártalmatlanítás. Trágya, alom ártalmatlanítás elföldeléssel történik. Az állati hullák és hulladékok szállítása az erre a célra kialakított, zárt járműveken történhet. 27

28 2.12. A leölés szerint illetékes állategészségügyi állomás a szállítás tényéről értesíti azon állategészségügyi állomás/oka/t, mely/ek/ illetékességi területét az ártalmatlanításra történő szállítás érinti Az illetékes állomás a betegség megállapítását követően a kitörés helye körül minimum három kilométer sugarú kör által határolt területen védőkörzetet rendel el. A védőkörzetben figyelemmel kell lenni a helyi baromfitartókra, a vágóhidak elhelyezkedésére, a természetes földrajzi határvonalakra, továbbá a megfigyelés lehetőségeire. Ezzel egyidejűleg az állomás a védőkörzet köré megfigyelési körzetet alakít ki, úgy hogy a védőkörzet és megfigyelési körzet együttesen legalább a kitörés helye körül minimum tíz kilométer sugarú területre terjedjen ki A kerületi főállatorvos és az állomás feloldja az elrendelt védekezési intézkedéseket, amennyiben a madárinfluenzát vagy a Newcastle-betegséget felszámolták, vagy e betegségek gyanúja megszűnt, vagy a gyanú alaptalannak bizonyult Madárinfluenzával/Newcastle-betegséggel érintett és kiüresített telepet a 44/2002.(V.17.)FVM rendelet 20. -ában részletezett fertőtlenítés után, a fertőtlenítéstől számítottan legkorábban 30 nap múlva lehetséges újratelepíteni. Újabb kiállítás akkor tartható, amennyiben a fertőtlenítés végrehajtása óta minimum 30 nap eltelt. 28

29 3. A madárinfluenza és a Newcastle-betegség kórjelzése A madárinfluenza és a Newcastle-betegség kórjelzése megköveteli a járványtani előzmények, a klinikai tünetek és kórbonctani elváltozások és a laboratóriumi vizsgálatok összevetését. A klinikai tüneteket és a kórbonctani elváltozásokat a 2. pont tartalmazza. A kórokozó vírus izolálása és sajátosságainak meghatározása figyelemmel a gyakori élő vírusos vakcina használatra is - képezi a pontos járványdiagnózis az alapját. A diagnosztikai munka során az alábbi fogalmakra és a vizsgálati módszerekre kell figyelemmel lenni: madárinfluenza esetében Newcastle betegség esetében a kórokozó: a 6 hetes csirkéken 1,2 vagya kórokozó: a órás életkorú afeletti intravénás pathogenitási index-el (IVPI) napocsirkéken 0,7 vagy afeletti intracerebrális rendlelkező influenza A vírus H5 vagy H7pathogenitási index-el (ICPI) rendelkező altípusa, melynek nukleotid szekvenciaparamyxovírus 1 vírustörzs; analízisével a magas pathogenitású, influenzavírusokra jellemző szakasz kimutatható; az előzetes (gyors) kórjelzés: a vizsgálatiaz előzetes (gyors) kórjelzés: a vizsgálati anyag hemagglutináció-gátlási (HAG) anyag hemagglutináció-gátlási (HAG) tesztvizsgálatával történik. A helyitesztvizsgálatával történik. A helyi intézetekben intézetekben végezhető gyors vizsgálat koraivégezhető gyors vizsgálat korai szakaszban szakaszban segíti a járványleküzdést; segíti a járványleküzdést; a végleges kórjelzés lépései: a végleges kórjelzés: monospecifikus baromfi 1. Az influenza A vírus csoportantigénantiszérummal megismételt HAG vizsgálat, kimutatása; 2. H5 vagy H7 altípust meghatározása; majd intracerebrális pathogenitási index (ICPI) meghatározása. 0,7 érték felett a kórokozó 3. A diagnózis felállításához szükséges azjárványgócot kialakítani képes vírusnak kell intravénás pathogenitási indextartani. meghatározása. 1,2 vagy efeletti érték alapozza meg a betegség megállapítását. a kórokozó vírus további vizsgálata: A a kórokozó vírus további vizsgálata: Az élő járványlefolyás összefüggéseinek megértéséhezvírust tartalmazó vakcinákra tekintettel, a további antigén és génvizsgálatok szükségesek. járványlefolyás összefüggéseinek megértéséhez Ezen vizsgálódás az EU referenciatovábbi antigén és génvizsgálatok szükségesek. laboratóriumban történik; Ezen vizsgálódás az EU referencia laboratóriumban történik; Az alkalmazható szerológiai próbák: Az alkalmazható szerológiai tesztek oltott járványleküzdés során, amikor a kórokozóbaromfik esetében: direkt antigénkimutatáson vírus H altípusa már ismert, továbbá amikor aztalapuló vizsgálatok (pl. immunfluorescens, homológ vírus antigénként használják, akkor aimmunperoxidáz tesztek). HA, HAG próbák. Amennyiben aa vírus ellenanyag kimutatás oltatlan állatok hemagglutinin altípus nem ismert, kettősesetében: A legtöbb helyi laboratórium a HA, immun-diffúziós, esetleg az ELISA vizsgálathag próbát használják. Erre a célra elvileg használható. A szerológiai vizsgálatokat a 20alkalmas az ELISA próba is, de ezen próba db alatti állományok minden egyedére, ennéleredményét a referencia labornak kontrollálni nagyobb létszámú állományok esetében 20kell; állatra kell kiterjeszteni; 29

30 az intravénás pathogenitási index: az intracerebrális pathogenitási index ICPI: intravénásan fertőzött csirkék vizsgálata soránintracerebrálisan fertőzött csirkék vizsgálata az egészséges, beteg, súlyosan beteg éssorán az egészséges, beteg és elhullott állatok elhullott állatok számát adott konstans értékkelszámát adott konstans értékkel szorozzák, majd szorozzák, majd ezek összegéből átlagotezek összegéből átlagot számítanak; számítanak; igénybe vehető celluláris próbák: plack képzőigénybe vehető celluláris próba: palack képző és kettős immungél diffúziós teszt. teszt. 30

31 4. Vakcinázás a madárinfluenza és Newcastle-betegség ellen 4.1. Madárinfluenza A szakértői bizottság a Készenléti terv 5. fejezetében részletezett feladatkörében az igazgatási intézkedések kiegészítéseként véleményezi a madárinfluenza elleni - járványelfojtó célú - vész-vakcinázás igénybevételi lehetőségét. A vész-vakcinázást és annak végrehajtásának tervét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a Bizottság határozata alapján engedélyezi. A Bizottság engedélyezési határozatának kiadásához szükséges adatok: a járvánnyal érintett terület baromfi sűrűsége, az alkalmazásra szánt vakcina jellemzői és összetétele, a tervezett vakcinázás hatósági felügyelete, a vakcina tárolása és alkalmazási eljárása, a vakcinázást mely állatfaj(ok) mely korosztályaiban tervezik, a járvánnyal érintett terület leírása. Az engedélyezett vakcinázást követően az oltott terület baromfiállományai forgalmi korlátozás alá kerülnek és a oltott állományok valamennyi egyedét a járványelfojtást követően zártvágással le kell vágni. A zárt vágás csak akkor engedélyezhetõ, ha biztosítható a levágott állatok friss húsának jelölése úgy, hogy a fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas húsbélyegzõ középsõ részét ferdeállású, derékszögû tengelyû kereszttel bélyegzik felül oly módon, hogy az eredeti szöveg jól olvasható legyen Newcastle-betegség - A nagy létszámú állományok immunállapota ismert a preventív vakcinázás kötelező kontrollja kapcsán. Ezen védettségi szint tudatában vészhelyzetben ezen állományokat egyszer kell oltani inaktivált vakcinával vagy elő vírust tartalmazó, a 44/2002.(V.17.)FVM rendelet 4.. (3) pontjában leírt tulajdonságú vakcinával spray generátor alkalmazásával. A konkrétan alkalmazandó vakcinát a szakértői bizottság a Készenléti Terv 5. fejzetében részlezett feladatkörében véleményezi. - Az egyéb állományok immunológiai állapota változó. Ezért vészhelyzetben az érintett terület valamennyi betegségre fogékony állatát három hetes időközzel két alkalommal kell immunizálni a 44/2002.(V.17.)FVM rendelet 4.. (3) pontjában leírt követelmények szerinti élővírusos vakcinával, szemcseppentéses módszert, vagy sprayt alkalmazva. Itatásos módszer csak akkor alkalmazható, ha ezen módszerek alkalmazására nincs lehetőség. 31

32 4. 3. A következő táblázat tartalmazza az engedélyezett, Newcastle-betegség elleni vakcinákat: Vakcina kereskedelmi neve Fajok, amelyekre engedélyezett élő vagy elölt A vakcinagyártásra használt vírustörzs neve Gyártó neve Newcastle Disease vaccine csirke VH strain élő VH ABIC Ltd. PHYLAVAC* minden baromfi élő LaSota CEVA-Phylaxia CEVAC VITAPEST L csirke élő PHY.LMV42 CEVA-Phylaxia vakcina A.U.V. CEVAC NEW K csirke, pulyka elölt LaSota CEVA-Phylaxia CEVAC ND-IB K csirke elölt LaSota CEVA-Phylaxia CEVAC ND-IBD K csirke elölt LaSota CEVA-Phylaxia CEVAC ND-IB-EDS K csirke elölt LaSota CEVA-Phylaxia CEVAC ND-IB-IBD-EDS csirke elölt LaSota EVA-Phylaxia K Poulvac NDW csirke élő Ulster 2C Fort Dodge Animal Health Poulvac ND LaSota csirke, pulyka élő B1 Type LaSota Fort Dodge Animal Health Poulvac ND Hitchner B1 csirke, pulyka élő Hitchner B1 Fort Dodge Animal Health Colombovac PMV pigeon elölt PMV-1 LaSota Fort Dodge Animal Health Nobilis ND Clone 30 csirke élő Clone 30 Intervet B.V. Nobilis Ma5+Clone 30 csirke élő Clone 30 Intervet B.V. Nobilis ND LaSota csirke, élő LaSota Intervet B.V. Nobilis Newcavac elölt csirke, pulyka, kacsa, gyöngytyúk, fácán Clone 30 Intervet B.V. Nobilis Newcavac 0,25 minden baromfi elölt Clone 30 Intervet B.V. Nobilis IB-ND csirke, elölt Clone 30 Intervet B.V. Nobilis ND-EDS 0,25 csirke elölt Clone 30 Intervet B.V. Nobilis TRT-ND pulyka elölt Clone 30 Intervet B.V. Nobilis IB-G-ND csirke elölt Clone 30 Intervet B.V. Nobilis IB-ND-EDS csirke elölt Clone 30 Intervet B.V. Nobilis REO-IB-G-ND csirke elölt Clone 30 Intervet B.V. Nobilis RT-IBMulti-G-ND csirke, elölt Clone 30 Intervet B.V. Nobi-vac Paramyxo pigeon elölt Paramyxo P3G Intervet B.V. TAD ND vac Hitchner B1 csirke élő Hitchner B1 Lohmann Animal Health GmbH&Co. Avinew csirke élő VG/GA MERIAL S.A.S. Avinew frozen csirke élő VG/GA MERIAL S.A.S. Imopest minden baromfi elölt Ulster 2C MERIAL S.A.S. Newvaxidrop csirke elölt Ulster 2C MERIAL S.A.S. Binewvaxidrop csirke elölt Ulster 2C MERIAL S.A.S. TUR-3 pulyka elölt Ulster 2C MERIAL S.A.S. OVO-4 csirke elölt Ulster 2C MERIAL S.A.S. BIGOPEST csirke elölt Ulster 2C MERIAL S.A.S. BINEWVAX csirke elölt Ulster 2C MERIAL S.A.S. 32

33 *Egy új vakcina (Cevac New L) engedélyzeése folymatban van, ez az új vakcina PHYLAVAC-val majdnem teljesen azonos A vészhelyzetben használható vakcinákat az Állatgyógyászati Oltóanyag-takarmányés Gyógyszer-Ellenőrző Intézet tárolja. 33