ÉVES BESZÁMOLÓ 2010.

Átírás

1 Bak és Vidéke TAKARÉKSZÖVETKEZET 8945 Bak, Széchenyi tér 2. Cg.: ÉVES BESZÁMOLÓ Mérleg Eredmény-kimutatás Kiegészítő melléklet Könyvvizsgálói jelentés... 1

2 TARTALOMJEGYZÉK MÉRLEG, EREDMÉNYKIMUTATÁS... 3 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET I. Általános rész Számviteli politika Számviteli változások Változások a számviteli becslésekben A Takarékszövetkezet bemutatása Az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, vagyonra gyakorolt hatás Vagyoni, pénzügyi helyzet és a évi jövedelmezőség alakulása II. A mérleghez kapcsolódó kiegészítő adatok Általános előírások szerinti bemutatások Tételes bemutatások a mérleghez III. Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések Általános előírások szerinti kiegészítések Tételesen előírt kiegészítések az eredmény-kimutatáshoz IV. Tájékoztató rész Tételes tájékoztató adatok V. Sajátos hitelintézeti kiegészítések sz. mell. CASH FLOW KIMUTATÁS... Hiba! A könyvjelző nem létezik.45 KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS...HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.46 2

3 AMENNYIBEN NEM JELEZZÜK, ÚGY A MEGADOTT ADATOT EZER FORINTBAN KELL ÉRTELMEZNI!! KSH: Cg.: Bak és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és 2009.év 2010.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01 1.Pénzeszközök Állampapírok a) forgatási célú b) befektetési célú /A. Állampapírok értékelési különbözete Hitelintézetekkel szembeni követelések a) látra szóló 0 08 b) egyéb követelés pénzügyi szolgáltatásból ba) éven belüli lejáratú Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben 11 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 13 - elszámolóházzal szemben 14 bb) éven túli lejáratú 0 15 Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben 16 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 18 - elszámolóházzal szemben 19 c) befektetési szolgáltatásból 20 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 21 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz elszámolóházzal szemben 23 3/A. Hitelintézetekkel szembeni követelések értékelési különbözete Ügyfelekkel szembeni követelések a) pénzügyi szolgáltatásból aa) éven belüli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 28 -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben 29 ab) éven túli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben 32 b) befektetési szolgáltatásból Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 34 -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben 35 ba) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó köv. 36 bb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó k. 3

4 37 bc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyf.sz.köv. bd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni 38 követelés 39 be) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó követelés 40 4/A. Ügyfelekkel szembeni követelések értékelési különbözete Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is a) Helyi önkormányzatok és egyéb államháztartási szervek által 42 kibocsátott értékpapírok (ide nem értve az állampapírokat) aa) forgatási célú 44 ab) befektetési célú 45 b) más kibocsátó által kibocsátott értékpapírok ba) forgatási célú 47 Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott 48 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib visszavásárolt saját kibocsátású 50 bb) befektetési célú Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott 52 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib. 53 5/A. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete Részvények és más változó hozamú értékpapírok a) részvények, részesedések forgatási célra 56 Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott 57 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib. 58 b) változó hozamú értékpapírok ba) forgatási célú 60 bb) befektetési célú 61 6/A. Részvények és más változó hozamú értékpapírok értékelési különbözete Részvények, részesedések befektetési célra a) részvények, részesedések befektetési célra Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítése 66 Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés 67 7/A. Befektetési célú részvények, részesedések értékelési különbözete Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban a) részvények, részesedések befektetési célra Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés 71 b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítés 72 Ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés Immateriális javak a) immateriális javak b) immateriális javak értékhelyesbítése Tárgyi eszközök a) pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök aa) ingatlanok ab) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek ac) beruházások ad) beruházásra adott előlegek 0 82 b) nem közvetlenül pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi e ba) ingatlanok 4

5 84 bb) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek 0 85 bc) beruházások 86 bd) beruházásra adott előlegek 87 c) tárgyi eszközök értékhelyesbítése Saját részvények Egyéb eszközök a) készletek b) egyéb követelések Ebből: - kapcsolt vállalkozással szembeni követelés - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással 93 szembeni követelés 94 12/A. Egyéb követelések értékelési különbözete /B. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete Aktív időbeli elhatárolások a) bevételek aktív időbeli elhatárolása b) költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása c) halasztott ráfordítások 100 Eszközök összesen Ebből: - FORGÓESZKÖZÖK [1+2.a)+3.a)+3.ba)+3.c)+4.aa)+4.b)+5.aa)+5.ba)+6.a)+6.ba) a 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 12/A és 12/B tételek előbbi altételekhez kapcsolódó értékei] - BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (2.b)+3.bb)+4.ab)+5.ab)+5.bb)+6.bb) a 2/A, 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 7/A, 12/A és a 12/B tételek előbbi altételekhez, illetve tételhez kapcsolódó értékei] Bak, május 20. Horváth Károlyné Elnök-ügyvezető Rétiné Varga Éva ügyvezető 5

6 F O R R Á S O K (PASSZÍVÁK ) Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek a) látra szóló 03 b) meghatározott időre lekötött ba) éven belüli lejáratú 05 Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 06 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 08 - elszámolóházzal szemben 09 bb) éven túli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 11 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 13 - elszámolóházzal szemben 14 c) befektetési szolgáltatásból 15 Ebből: kapcsolt vállalkozással szemben 16 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemb elszámolóházzal szemben 18 1/A. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete 19 2.Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek a) takarékbetétek aa) látra szóló ab) éven belüli lejáratú ac) éven túli lejáratú b) egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból ba) látra szóló Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 28 bb) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 30 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 31 bc) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 33 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 34 c) befektetési szolgáltatásból Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 36 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 37 ca) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó köt. 38 cb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó k. 39 cc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyfelekkel szembeni kötelezettség 40 cd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni kötelezettség 41 ce) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettség 42 2/A. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete 43 3.Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség a) kibocsátott kötvények aa) éven belüli lejáratú 46 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 47 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 48 ab) éven túli lejáratú 49 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 6

7 50 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 51 b) kibocsátott egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ba) éven belüli lejáratú 53 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 54 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 55 bb) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 57 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 58 c) számviteli szempontból értékpapírként kezelt, de az Tpt. szerint értékpapírnak nem minősülő hitelviszonyt megtestesítő okiratok ca) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 61 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalakozással sz. 62 cb) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 64 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalakozással sz Egyéb kötelezettségek a) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 68 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása 0 70 b) éven túli lejáratú 71 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 72 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 73 4/A. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete Passzív időbeli elhatárolások a) bevételek passzív időbeli elhatárolása b) költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása c) halasztott bevételek Céltartalékok a) céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre 80 b) kockázati céltartalék függő és jövőbeni kötelezettségekre c) általános kockázati céltartalék d) egyéb céltartalék Hátrasorolt kötelezettségek a) alárendelt kölcsöntőke Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 86 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 87 b) szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása 88 c) egyéb hátrasorolt kötelezettség 0 89 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 90 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz Jegyzett tőke Ebből: - visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) Tőketartalék a) a részvény, részesedés névértéke és kibocsátási értéke közötti 95 különbözet (ázsió) 96 b) egyéb

8 Általános tartalék Eredménytartalék (+,-) Lekötött tartalék Értékelési tartalék a) értékhelyesbítés értékelési tartaléka b) valós értékelés értékelési tartaléka Mérleg szerinti eredmény (+,-) Források összesen Ebből: - RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK [1.a)+1.ba)+1.c)+1/A+2.aa)+2.ab)+2.ba)+2.bb)+2.c)+3.aa)+3.ba+3.ca)+4.a)+4/A] HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK [1.bb)+2.ac)+2.bc)+3.ab)+3.bb)+3.cb)+4.b)+7] SAJÁT TŐKE ( , ,-15) Bak, május 20. Horváth Károlyné Elnök-ügyvezető Rétiné Varga Éva ügyvezető MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK 201. Függő kötelezettségek Jövőbeni kötelezettségek Mérlegen kívüli követelések 0 0 Bak, május 20. Horváth Károlyné Elnök-ügyvezető Rétiné Varga Éva ügyvezető 8

9 KSH: Cg.: Bak és Vidéke Takarékszövetkezet E R E D M É N Y K I M U T A T Á S I. (függőleges tagolás) adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2009.év 2010.év a. b. c. d Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek a) rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kapott (járó) kamatbevételek 03. Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól b) egyéb kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak KAMATKÜLÖNBÖZET (1-2) Bevételek értékpapírokból a) bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalék, részesedés) b) bevételek kapcsolt vállalkozásban lévő részesedésekből (osztalék,részesedés) c) bevételek egyéb részesedésekből (osztalék, részesedés) Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 20. b) befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a kereskedési tevékenység bevételét) 21. Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások a) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 27. b) befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a kereskedési tevékenység ráfordításait) 28. Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak 9

10 29. - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak Pénzügyi műveletek nettó eredménye [6.a)-6.b)+6.c)-6.d)] a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól értékelési különbözet 35. b) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak értékelési különbözet 39. c) befektetési szolgáltatás bevételeiből (kereskedési tevékenység bevétele) 40. Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása értékelési különbözet 44. d) befektetési szolgáltatás ráfordításaiból (kereskedési tevékenység ráfordításai) 45. Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak forgatási célú értékpapírok értékvesztése értékelési különbözet Egyéb bevételek üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 53. b) egyéb bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól készletek értékvesztésének visszaírása Általános igazgatási költségek a) személyi jellegű ráfordítások aa) bérköltség ab) személyi jellegű egyéb kifizetések Ebből: - társadalombiztosítási költségek = nyugdíjjal kapcsolatos költségek 63. ac) bérjárulékok Ebből: - társadalombiztosítási költségek = nyugdíjjal kapcsolatos költségek b) egyéb igazgatási költségek (anyagjellegű ráfordítások) Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordítási 70. Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak 10

11 71. - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 72. b) egyéb ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak készletek értékvesztése Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre a) értékvesztés követelések után b) kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 12. Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre a) értékvesztés visszaírása követelések után b) kockázati céltartalékképzés felhasználása a függő és biztos 81. (jövőbeni) kötelezettségekre /A. Általános kockázati céltartalék képzés és felhasználás különbözete Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő 50 vállalkozásban való részvények, részesedések után 14. Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési 84. viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Ebből: - PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [ ,-6+7.b) b) ] NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [7.a) - 10.a)] Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény (16-17) Adózás előtti eredmény (+,-15+,-18) Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény (+,-19-20) Általános tartalékképzés, felhasználás (+,-) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék és részesedés Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak Mérleg szerinti eredmény (+,-21-/ ) Bak, május 20. Horváth Károlyné Elnök-ügyvezető Rétiné Varga Éva ügyvezető 11

12 KÖLTSÉGNEMEK S.sz. Megnevezés 2009.év 2010.év 01. Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke I. Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok II. Személyi jellegű ráfordítások III. Értékcsökkenési leírás * I.-II.-III. Összesen

13 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A Takarékszövetkezet éves beszámolóját köteles közzétenni, ennél fogva köteles azt a Hpt.- ben előírt feltételeknek megfelelő könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, azaz könyvvizsgálatra kötelezett. 1 Az éves beszámolót Rétiné Varga Éva ügyvezető, pénzügyi szakon számon regisztrált, könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult állította össze. I. Általános rész 1. A Takarékszövetkezet bemutatása 2 A beszámolót készítő vállalkozás Bak és Vidéke Takarékszövetkezet megnevezése: Cégjegyzék száma: Adószáma: A vállalakozás bejegyzés szerinti országa Magyarország A vállalakozás székhelye 8945 Bak, Széchenyi tér 2. A vállalakozás jogi formája Szövetkezeti hitelintézet A beszámoló egy vállalkozásra, vagy Egy vállalkozásra vállalkozások csoportjára vonatkozik: Alkalmazottak létszáma fő A beszámoló pénzneme: HUF A beszámolóban közölt adatok számításának Ezer forint, ha ettől eltérő, az jelezve nagyságrendje A mérleg fordulónapja és a beszámolási időszak: 2010.december A takarékszövetkezet a jogelőd Bak és Vidéke, valamint a Hahót és Vidéke takarékszövetkezetek egyesülésével jött létre 1979-ben július 31.-vel a takarékszövetkezetbe olvadt a Gutorfölde és Vidéke Takarékszövetkezet, január 03.-val pedig a Pacsa és Vidéke, valamint a Surd és Vidéke Takarékszövetkezet. A takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt. ) alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: PSZÁF ) által engedélyezett következő főbb tevékenységeket és kapcsolódó szolgáltatásokat végzi: betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása, hitel- és pénzkölcsön nyújtása, - ideértve a faktorálást, 1 Az Sztv. 88..(8) bek. szerinti közlés 2 Az Sztv 88. (1), 89. (5) szerint 13

14 pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, kezesség és bankgarancia vállalás pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) kiegészítő pénzügyi szolgáltatások A 2001.évi CXX.tv. (Tpt.) 81. alapján v biztosítási ügynöki tevékenység A takarékszövetkezet tevékenységét elsősorban természetes személyek körében fejti ki, a vállalkozói ügyfelek száma azonban emelkedő tendenciát mutat. A tevékenység központja Bak, Széchenyi tér 2. sz. alatt van. Kirendeltségei: Bak, Széchenyi tér 2. Pusztaszentlászló, Kossuth u. 90. Hahót, Kossuth tér 2. Zalaegerszeg, Eötvös u Gutorfölde, Verseny u. 4. Zalaszentbalázs, Kossuth u. 92. Zalaegerszeg, Kossuth u Nova, Néphadsereg u. 2. Pacsa, József A. u. 3. Búcsúszentlászló, Széchenyi u. 7. Gelse, Kossuth u. 35. Zalaszentmihály, Deák F. u. 35. Surd, Kossuth u. 9/b Nagykanizsa, Kápolna tér 19. Murakeresztúr, Állomás tér 1. Nagykanizsa, Rozgonyi u. 9. Betétgyűjtő pénztárak az alábbi községekben működnek: Söjtör, Deák u Nagykapornak, Fő u. 30/d. A takarékszövetkezetet 9 fős igazgatóság és 3 fős felügyelő-bizottság irányítja. A Takarékszövetkezet tulajdonosi szerkezetének bemutatása: Megnevezés 2009.XII XII.31. Fő Részjegy EFt Fő Részjegy EFt Jogi személy természetes személy tagok Összesen:

15 A Takarékszövetkezetnél a részjegy összege forint. A tag belépéskor legalább 1 részjegyet köteles jegyezni - amelynek számát a Takarékszövetkezet nem növeli - és a vagyoni hozzájárulásnak legalább 30 %-át befizetni. Egy tag legfeljebb 10 db részjegyet jegyezhet. Az egy tag által jegyezhető részjegy-állomány legmagasabb összege Magyar Állam, OBA, OTIVA, kivételével nem haladhatja meg a Takarékszövetkezet a jegyzett tőke állományának 15 %-át. A Takarékszövetkezet kapcsolt vállalkozásainak bemutatása: 3 Leányvállalat: Név: Baki Takarékszövetkezeti Ingatlanbefektetési Kft Saját tőke: eft Jegyzett tőke eft Részesdési arány 100 % 2010.mérleg sz eft eredménye Egyéb részesdési viszonyban levő vállalkozás: Név: MTB ZRT Saját tőke: mft Jegyzett tőke mft Részesdési arány 0,562 % 2010.mérleg sz. 241 mft eredménye A kötelező számviteli szabályzatok a Takarékszövetkezetnél: 4 Megnevezés Ig.h. Utolsó mód: Eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzat 96/2005/ Pénz-és értékkezelési szabályzat 91/1/ Ügyfél és partnerminősítési szabályzat 30/5/ Fedezetértékelési szabályzat 33/1/ Ügyletminősítési és értékelési szabályzat 33/3/ Értékvesztési és céltartalék képzési szabályzat 33/4/ Kockázatvállalási és kockázatkezelési szabályzat 103/5/ Befektetési szabályzat 30/7/ Betétgyűjtésre vonatkozó ügyrendek, szabályzatok 78/ Számlavezetésre vonatkozó szabályzatok 5/2007,6/ Önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat 127/ Szigorú számadású nyomtatvány kezelési szabályzat 128/ A fenti szabályzatok közül jelentős hatással van a beszámolóra a minősítési szabályzat, melynek főbb elemeit a számviteli politika keretében ismertettük. 3 Sztv. 89. (1)a) alapján 4 Sztv. 88. (3), 250/2000.(XII.24.) Korm.r. 15

16 2. Számviteli politika A takarékszövetkezet a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény a továbbiakban: Szt.- érvényes számviteli politikával rendelkezik. A számviteli politika keretébe tartozó szabályzatok elkészültek. Tekintettel arra, hogy a többször módosított 250/2000. (XII.24.) Korm. rendelet továbbiakban: Szkr.) - részletesen meghatározza a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló-készítési és könyvvezetési sajátosságait - így a takarékszövetkezetnek önálló mozgástere a sajátos számviteli megoldások alkalmazására korlátozott. Þ A takarékszövetkezet az Szkr. értelmében az 1.sz. melléklete szerinti mérlegből, a 2.sz. melléklete szerinti eredmény-kimutatásból álló éves beszámolót, valamit az általános szabályok szerint üzleti jelentést köteles készíteni. Þ A mérlegkészítés időpontja(i): január 31. Þ A zárlati munkák gyakorisága, mélysége a következő: Havonta: a) az aktív és passzív időbeli elhatárolások elszámolása; b) az analitikus nyilvántartások összesítése és a feladások elkészítése a főkönyvi könyvelés részére, valamint az analitikus és a főkönyvi nyilvántartások egyeztetése; c) a devizaeszközök és kötelezettségek, valamint a devizaárfolyam változásához igazított, forintra szólóeszközök és kötelezettségek átértékelése, továbbá az árfolyam különbözetek elszámolása d) az értékcsökkenés elszámolása; e) a főkönyvi kivonat elkészítése; f) a főkönyvi számlák technikai zárása (csak az egyenleg meghatározását értve alatta). g) a mérlegen kívüli tételek értékelésével és elszámolásával kapcsolatos feladatok elvégzése, ideértve többek között a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek minősítését és az utánuk történő kockázati céltartalék képzést, h) az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások elszámolása. Þ A lényeges, a jelentős, a nem lényeges, a nem jelentős, kategóriák minősítési szempontjait és konkrét értékeit az alábbiak szerint határoztuk meg: Jelentős összegű hibának tekinti a Takarékszövetkezet, ha az ellenőrzéssel, önellenőrzéssel feltárt hibák és hibahatások adott üzleti évre vonatkozó értéke meghaladja a mérleg főösszegének 2 százalékát, vagy az 500 millió forintot ha a mérleg főösszege 2 százaléka nagyobb 500 millió forintnál. Nem jelentős összegű hibának minősül, ha az ellenőrzés önellenőrzés során feltárt adott üzleti évre vonatkozó hibák és hibahatások (előjeltől független) összege nem haladja meg a mérlegfőösszeg 2 százalékát. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha az ellenőrzéssel önellenőrzéssel feltárt jelentős összegű hibák és hibahatások adott üzleti évre vonatkozó értéke a hiba feltárás évét megelőző üzleti év mérlegébe kimutatott saját tőke értékét több mint 20 százalékkal növeli vagy csökkenti. 16

17 Értékvesztés elszámolása szempontjából jelentősnek és tartósnak tekintendő a befektetett - és forgóeszközök között nyilvántartott tulajdoni részt jelentő befektetések könyv szerinti és piaci értéke közötti veszteség jellegű különbözetet, az adósok minősítése és a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk alapján megállapított követelés könyv szerinti értéke és a követelés várható megtérülési összege közötti veszteségjellegű különbözetet, vásárolt készleteknél a könyv szerinti érték és a mérlegkészítéskori piaci érték különbözetét, ha a könyv szerinti érték a magasabb, A fenti esetek mindegyikére egységesen jelentős összegűnek lehet tekinteni az értékvesztést, ha az a könyv szerinti értéknek több, mint a 10 százaléka, A terven felüli értékcsökkenés meghatározásánál a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözetét akkor tekinthető jelentősnek, ha annak összege magasabb, mint az 1 évi tervszerinti értékcsökkenés összege. Tartósnak tekintendő minden olyan változás, ami 1 éven túli változást mutat. Fajlagosan kis értékűnek tekintendő azok a készletek, amelyeknek a könyv szerinti értéke - kialakított készletcsoportokon belül ( főkönyvi számlánként) nem haladja meg az adott készlet-csoporthoz tartozó készletek könyv szerinti értékének 5 százalékát. A rendkívüli bevételek és rendkívüli kiadások tételei közül azok tekinthetők az eredményre gyakorolt hatásuk szempontjából jelentősnek, amelyek a szokásos Szövetkezeti eredmény 5 százalékát meghaladják. Az átstrukturált hitelek tekintetében: Jelentős pénzügyi romlás: ha az adós előző havi bevétele, vállalkozások esetében a bevétele, illetve az üzemi, üzleti eredménye 50 %-kal csökkent a vizsgált időszakban.(az utolsó lezárt év, illetve havi bázishoz mért bevétele) Az ügyfél számára lényeges kedvezőbb módon: - a piaci viszonyokban alkalmazott kamatoknál lényegesen kedvezőbb feltételek alkalmazása, - kamatfelár minimum 50 %-os elengedése, (a jogszabály alapján alkalmazandó kamatváltoztatási kötelezettségekre ez a fogalom nem vonatkozik) - ha az eredeti futamidő 5 évvel vagy annál nagyobb idővel meghosszabbodik, (A türelmi idő alkalmazását nem tartjuk az ügyfél számára kedvezőnek, mivel annak alkalmazásával az ügyfélnek az eredeti szerződéshez viszonyított összkötelezettsége nem lesz kevesebb.) - amennyiben a devizanem váltásra nem üzleti okból kifolyólag kerül sor (vagyis az ügyfél nem rendelkezik devizabevétellel), hanem a devizanem váltás alapvető célja a kamatszint csökkentése, mégpedig 50 %-nál nagyobb mértékben, - fedezet kiengedésre kerül sor. A Takarékszövetkezet lényegesnek és jelentősnek tekinti a fedezeti pozíciójának legalább 20 kal történő romlását (csökkenését) oly módon, hogy biztosítéki pozíció romlása mellett az adott adóssal szembeni tőkekövetelése nem csökken. 17

18 Az eredeti szerződés szerinti feltételek jelentős megváltoztatását jelenti, az érvényben lévő szerződési feltételeket a Takarékszövetkezet lényegesen kedvezőbb módon változtatja meg, amely alapján a hátralévő összkötelezettség minimum egyharmaddal lesz kevesebb az eredeti értéknél. A Takarékszövetkezet prolongációnak tekint minden olyan kockázati döntést, amely nem meríti ki e szabályzatban az átstrukturált hitelek (követelések) fogalmát, vagyis a fennálló hitel egyrészének, vagy egészének esedékessége vagy egyéb feltételének (kamat, biztosíték, stb.) megváltoztatása nem tekinthető lényegesnek és jelentősnek. Þ Þ A költségek elszámolására kizárólag a költség-nemek számlaosztályt alkalmazza a takarékszövetkezet, az un. vezetői számvitel még nem került kialakítására. A számviteli politikában meghatározásra került az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenése megállapításának módja, ami lineáris, időarányos és alapja az eszközök bruttó értéke. Az értékcsökkenés elszámolása havonként történik, a tárgyhavi nyitóállomány alapján. Az immateriális javak közül a szellemi termékek leírásának idejét 5 évben határozta meg a takarékszövetkezet Þ Þ Þ Þ A Szt. 80. (2) bek. alapján biztosított lehetőséggel élve a takarékszövetkezet a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket használatbavételkor egy összegben költségként elszámolja. A takarékszövetkezet a vásárolt készleteket a mérlegben az un. FIFO módszer alapján veszi számításba, illetve az utolsó beszerzési áron értékeli. Az értékpapírok besorolását a forgóeszközök vagy a befektetett eszközök közé a beszerzés céljától függően az analitikus nyilvántartásban történő minősítéssel határozza meg. A 250/2000. (XII.24) Korm. r. 7.sz. melléklet előírásainak figyelembevételével a takarékszövetkezet elkészítette, módosította a Számviteli politika Sajátos értékelési előírásait tartalmazó Ügyletminősítés Számviteli Követelményeit és meghatározta az egyes kintlévőségek, befektetések, követelés fejében kapott készletek és mérlegen kívüli kötelezettségek értékelésének új szabályait. Az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások havonta kerülnek elszámolásra. Az új törvényi szabályozás, illetőleg a belső szabályzatok módosítása alapján a Takarékszövetkezet a minősítéseket egyedileg végzi el. Az ezer Ft és azt meg nem haladó lakossági, vállalkozói, önkormányzati és egyéb követelések besorolásánál egyszerűsített minősítési eljárást végez a késedelem időtartamának figyelembe vételével. A fenti összeghatárt meghaladó követeléseket, valamint a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betéteket, a befektetési és forgatási célú értékpapírokat, a vagyoni érdekeltségeket, a mérlegen kívüli kötelezettségeket összeghatártól függetlenül a várható veszteség figyelembevétele mellett figyelembe véve a kockázatcsökkentő tételeket - egyedileg minősíti a takarékszövetkezet. A befektetések minősítése negyedévente történik. A takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés 18

19 nagyságát az egyszerűsített, azaz a késedelmi idő függvényében minősített követelések esetében az alábbi mértékek alapján határozza meg, a bruttó könyv szerinti érték %-ban: a külön figyelendő kategóriában 1 %, átlag alatti kategóriában 20 %, kétes követeléseknél 50 %, a rossz minősítésű kintlévőségeknél pedig 100%. Þ Þ A mérleg fordulónapjáig megszolgált, esedékes, mérlegkészítésig be nem folyt, valamint a mérleg fordulónapján megszolgált, mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes minősített kamatok és kamatjellegű jutalékok függővé tételre kerülnek. A takarékszövetkezet a tárgyi eszközök vonatkozásában alkalmazza a piaci értéken történő értékelést. A piaci értéken történő értékelés elveit és módszereit az alábbiakban határoztuk meg (Sztv.57 (3) bek. összhangban),és végeztük el az értékelést: A Takarékszövetkezet jogosult a tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jogokat, szellemi termékeket, tárgyi eszközöket ( a beruházások és a beruházásra adott előlegek kivételével), és a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket piaci értéken kimutatni a mérlegben. Erre a fenti eszközök esetében akkor van lehetősége, ha a mérleg fordulónapján az adott eszköz piaci értéke jelentősen magasabb, mint azok terven felüli értékcsökkenés, illetve értékvesztés visszaírása utáni könyv szerinti értéke. Az értékhelyesbítés önálló kategória, nem módosítja az adott eszköz bekerülési értékét, nettó értékét, az a mérlegben az eszközök között külön tételként, mint Értékhelyesbítés kell kimutatni. Az egyedi eszközök összesített értékhelyesbítésének összege az Értékelési tartalék, amely a saját tőke egyik eleme. Az értékelésbe bevont eszközöknél üzleti évenként meg kell állapítani az egyedi eszköz mérleg-fordulónapi piaci értékét. Ha az értékhelyesbítés tárgyévben megállapított összege jelentősen eltér az előző üzleti év értékhelyesbítésének összegétől, az eltérés összegével az értékhelyesbítést és az Értékelési tartalékot kell módosítani. Az értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Þ Þ A Takarékszövetkezet számviteli politikájában rögzített döntése szerint nem alkalmazza a valós értéken történő értékelés szabályait. (Sztv. 59/A. ) A Takarékszövetkezet általános kockázati céltartalékot képez. 3. Számviteli változások A takarékszövetkezet az előző (2009.) évhez viszonyítva számviteli politikáját, számbavételi eljárásait, értékelési módszereit jogszabályi módosítások miatt változtatta. A fentiek együttes hatása az eredményre, pénzügyi- és vagyoni helyzetre nem jelentős. 19

20 A belső szabályzatok módosítása alapján a Takarékszövetkezet évben az előző évi eft helyett ezer Ft és azt meg nem haladó lakossági, vállalkozói, önkormányzati és egyéb követelések besorolásánál egyszerűsített minősítési eljárást végez a késedelem időtartamának figyelembe vételével. A fenti összeghatár változásának mérlegtételekre gyakorolt hatása nem jelentős. 4. Változások a számviteli becslésekben nem voltak (8.IAS 30. bek). 5. Az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, vagyonra gyakorolt hatás nem volt. 6. Vagyoni, pénzügyi helyzet és a évi jövedelmezőség alakulása A takarékszövetkezet mérleg-főösszege a 2009.dec.31.i ezer Ft-ról eft-al emelkedett, elérte a ezer Ft-ot 2010.dec.31.-én. Ebből: a saját tőke növekedése eft a kötelezettség növekedése eft az átmenő passzívák csökkenése eft a céltartalék emelkedése eft Megállapítható, hogy a növekedés döntő részben a kötelezettségek emelkedéséből származik. A takarékszövetkezet kamatpolitikája, a szolgáltatások színvonala emelkedésének köszönhetően az ügyfelektől származó források is bővültek. A takarékszövetkezet piaci pozícióját a térségben megerősítette annak ellenére, hogy a forrásgyűjtésben a konkurencia erősödése volt tapasztalható. a. Az eszközállományok alakulása A főbb eszközcsoportok állománya a mérleg-főösszeghez viszonyítva az alábbiak szerint alakult: 1.Tábla Egyes eszközcsoportok állománya és mérleg-főösszeghez viszonyított aránya Az eszközállomány alakulása, szerkezete M e g n e v e z é s 2009.XII.31. Mo XII.31.2 Mo. Elt.+,- 1. Pénzeszközök ,4% ,9% 1,5% 2. Állampapírok ,2% ,6% 3,4% 3.Hitelintézetekkel szembeni köv ,7% ,3% -1,4% 4. Ügyfelekkel szembeni köv.-ek ,1% ,2% -3,9% 5. Egyéb értékpapírok, részv.,részes ,9% ,6% -0,3% 6. Immateriális javak ,0% ,0% 0,0% 7. Tárgyi eszközök ,5% ,2% -0,3% 8. Saját részv.,egyéb eszközök ,4% ,2% 0,8% 9. Aktív időbeli elhatárolások ,8% ,0% 0,2% E S Z K Ö Z Ö K

21 A takarékszövetkezet jövedelmezősége szempontjából kedvezőtlenül alakult az eszközállomány összetétele, mivel csökkent az ügyfelekkel, valamint a hitelintézetekkel szembeni követelések aránya, ugyanakkor a befektetett pénzügyi eszközök aránya emelkedett. Az ügyfelekkel szembeni követelés 2010.év végén eft volt, melyet a mérlegben csökkentett a eft-os értékvesztés állomány. Ez az eszközcsoport az előző évihez viszonyítva eft-al (0,4 %) mérséklődött nettó értéken, s így aránya a mérlegfőösszeghez 54,1 %-ról 50,2%-ra csökkent. 2.Tábla Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések megoszlása Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések szerkezetének alakulása M E G N E V E Z É S 2009.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- 1.) Hitelintézetekkel szembeni látra % 2.) Hitelintézetekkel szembeni pü.i éb ,8% ,7% -1,1% 3.) Hitelintézetekk szembeni pü.i ét. 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 4.) Hitelintézetekkel szembeni bef. 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 5.) Ügyfelekkel szembeni pü.i éb ,6% ,3% 3,7% 6.) Ügyfelekkel szembeni pü.i ét ,6% ,0% -2,6% 7.) Ügyfelekkel szembeni bef.i 0 0,0% 0 0,0% 0,0% MÉRLEG 3,+4.SORA ÖSSZ A 2.sz.tábla a követelések két fő csoportját mutatja be. A hitelintézetekkel szembeni követelések volumenben 9,6 % -ponttal csökkentek, az ügyfelekkel szembeni követelésállomány 0,4 %-al mérséklődött, mely a hitelaktivitás visszaesésével függ össze. A követelésállomány lejáratát tekintve megállapítható, hogy az éven belüli követelések aránya 38,43 %-ról 41,02 %-ra emelkedett, mivel ügyfeleink a gazdasági bizonytalanságnak is köszönhetően elsősorban a rövidebb futamidejű hiteleket preferálták. b. Az eszközállomány minősége A Hpt 86. előírása és a takarékszövetkezet szabályzata alapján minősített eszközállomány 5 a takarékszövetkezetnél 2010.XII.31.-én eft volt, eft-al több az előző évinél. 3.Tábla Portfolió elemzés minősítés (bruttó) Portfolió-minősítés elemzés (bruttó) Megnevezés 2009.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- Problémamentes ,4% ,6% -6,8% Külön figyelendő ,2% ,6% 2,4% Átlag alatti ,1% ,9% 3,8% Kétes ,5% ,0% 0,5% Rossz ,8% ,9% 0,1% Mindössz.(mérleg+mérl.kiv.) xx 5 PSZÁF portfolió táblázat 21

22 Portfolió elemzés minősítés (netto) Portfolió-minősítés elemzés (nettó) Megnevezés 2009.XII.31. Mo.% 2010.XII.31. Mo.% Elt.+.- Problémamentes ,2% ,2% -6,0% Külön figyíelendő ,3% ,7% 2,4% Átlag alatti ,7% ,9% 3,2% Kétes ,8% ,2% 0,4% Rossz ,0% ,0% 0,0% Mindössz. (mérlegt.+mérl.k.) xx Portfolió átlagosztályzata bruttó sz. 4,79 4,67 A minősített eszközökön belül legnagyobb jelentőségű az ügyfelekkel (vállalkozók, lakosság) szembeni követelésállomány, ami 2009.dec.31.-én e Ft volt, 2010.dec.31.-én pedig eft. A problémamentes állomány aránya e körben 86,5 %-ról, 79,1%-ra csökkent, míg a külön figyelendő hitelek aránya 6,9%-ról 8,5 %-ra emelkedett, átlag alatti állományunk 2,8 %-ról 8 %-ra nőtt, kétes minősítésű követeléseink 2%-ról 2,7 %-ra növekedtek, rossz kategóriában 1,8 %-ról 1,7%-ra mérséklődött az állomány. A táblázatból megállapítható, hogy az összes minősített állomány átlagosan 4,67"osztályzatot" 6 kaphatott volna.ez az érték kis mértékben csökkent a 2009.évi záró értékhez (4,79) viszonyítva. c. Források A takarékszövetkezet forrásait elemezve megállapítható, hogy mind az idegen források, mind a saját tőke aránya a 2009.évi szinten maradt. 4./A Tábla Az idegen és saját forrás megoszlása A források két nagy csoportjának alakulása Megnevezés 2009.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt. Saját források ,5% ,5% 0% Idegen források ,5% ,5% 0% F O R R Á S O K xx 6 Az értékelés 1-5 értékelési skálán : a problémamentes =5, a rossz =1. 22

23 4/b Tábla Saját tőke üzleti évi változása (Adatok e Ft-ban) Megnevezés Változás Növekedés Csökkenés Jegyzett tőke - Jegyzett tőke leszállítás Tőketartalék Általános tartalék + Általános tartalék képzés Eredménytartalék + Előző évi mérleg szerinti eredmény, részjegy átvezetése Lekötött tartalék Értékelési tartalék + Vagyon értékelés Mérleg szerinti eredmény + Tárgyévi mérleg szerinti eredmény, - Előző évi mérleg szerinti eredmény Saját tőke Takarékszövetkezetünk saját tőkéje 8,3 %-kal haladta meg az előző évit. Az általános tartalék, az eredménytartalék, a lekötött tartalék, az értékelési tartalék és a mérleg szerinti eredmény változása mind pozitívan befolyásolta a saját tőke összegét. 5.Tábla Az idegen források összetételének alakulása A kötelezettségek szerkezetének alakulása Megnevezés 2009.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- 1.) Hitelintézetekkel szembeni röv. 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 2.) Ügyfelekkel szembeni rövid ,5% ,2% -3,3% 3.) Egyéb rövid ,6% ,9% 1,3% Rövid lejáratú kötelezettségek ,1% ,1% -2,0% 4.) Hitelintézetekkel sz. hosszú ,7% ,5% 0,8% 5.) Ügyfelekkel szembeni hosszú ,6% ,6% 0,0% 6.) Egyéb hosszú ,6% ,8% 1,2% Hosszú lejáratú kötelezettségek ,9% ,9% 2,0% K Ö T E L E Z E T T S É G EK xx 23

24 Pénzügyi instrumentumok állománya IAS 32 I. Pénzügyi eszközök % a) Készpénz % b)szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénügyi eszközhöz lehessen jutni % c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval 0 0 d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma % II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) % a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között % 0 0 Az idegen források között meghatározó az ügyfelekkel szembeni kötelezettség. Ez összességében eft-tal mérséklődött. A negatív irányú változás jelentős része a lakosság takarékszámla betét állományának csökkenéséből származott. Az előző években is a legnépszerűbb értékpapír-szerű betételhelyezés eft-tal emelkedett, mely növekedés az új betételhelyezések mellett tartalmazza az alacsonyabb kamatozású betét konstrukciókból való átrendeződést is. A források összetétele lejárati idő szerint kis mértékben változott, a hosszú lejáratú források aránya emelkedett, 1,2 % -ponttal. d. Tőkemegfelelés-ICAAP 7 Takarékszövetkezetünk tól új tőkekövetelmény számítási módszert alkalmaz. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatai (ICAAP) figyelemmel kíséréshez integrációs szinten szabályzattervezetek készültek, melyeket Takarékszövetkezetünk is bevezetett. A szabályzatokban foglalt előírások, megfogalmazott limitek folyamatos nyomon követése, lehetővé teszi, hogy mind a felügyelési, mind az irányítási funkciót ellátó vezető testületek részéről - megfelelően azonosítható, mérhető, összesíthető és monitorozható a Takarékszövetkezet kockázata, 7 inter Capital Adequacy Assesment- tőkemegfelelés belső értékelési folyamata 24

25 - a Takarékszövetkezet kockázati profiljának megfelelő tőke meghatározható, - megfelelő kockázatkezelési rendszer működtethető, és az folyamatosan fejleszthető. 6.tábla Kockázatok tőkekövetelménye PSZÁF kód Megnevezés előző év tárgyév Index/eltérés CS0-m Kockázattal súlyozott kitettségi érték összesen % CS0-a Kitettség eredeti értéke % Átlagos kockázati súly 36,3% 35,0% -1,3% CS11-m Mérlegtételek kockázati súlyozott kitettségi érték % CS11-a Mérlegtételek eredeti értéke % Mérlegtételek átlagos kockázati súlya 37,5% 35,9% -1,5% Kockázatok tőkeszükséglete összesen ebből: hitelezési % működési (alapmutató módszer) % egyéb 0 0 0% Tőkepuffer értéke:max (stressz tesztek, önértékelés) % Összes tőkeszükséglet a 2.pillér alatt tőkepufferrel % A táblázatból kitűnik, hogy az összes mérleg és mérlegen kívüli- kockázati kitettség eredeti értéke 7 %-kal, míg a kockázatokkal súlyozott kitettségi érték 4-%-kal emelkedett. A mérlegtételek átlagos kockázati súlya 35,9 %, 1,5 %-kal marad alatta az előző évinek. 7.Tábla Szavatoló tőke és a fizetőképességi mutató alakulása S.sz. Megnevezés 2009.XII XII.31. Index% 01 Jegyzett tőke (3A111) % 02 Tőketartalék (3A112) % 03 Eredménytartalék % 04 Lekötött tartalékból a fel nem osztható szöv.vagyon Általános tartalék % 06 Általános kockázati céltartalék a korr.mfőösszeg 1,25%-ig % 07 Mérleg szerinti poz. eredmény, könyvvizsgáló ált.hitelesítve % 08 Jegyzett, be nem fizetett tőke (3A121) Immateriális javak, a LT megh.-nál figy.be vettek kivételével % 10 Kockázati céltartalék -ÁKC kiv.- és értékvesztés hiánya 11 ALAPVETŐ TŐKE % 12 Alárendelt kölcsöntőke % 13 Értékelési tartalék (számviteli) Járulékos tőkelemek csökkentése 3A2132, 3A22 15 JÁRULÉKOS TŐKE % 16 Levonások előtti szavatoló tőke 3A % 17 Tőkemódosítás a PIBB miatt 3A41 csökkentő t. 18 Limit túllépések tőkekövetelménye 3A51 19 Egyéb korrekciók +,- 20 SZAVATOLÓ TŐKE (szolvencia ráta számlálója) % 21 Tőkemegfelelési mutató I. pillér alatt 10,87% 13,93% 128% 22 Tőkemegfelelési mutató-icaap 9,00% 11,15% 124% 23 TMM-SREP 8,62% 11,06% 128% 25

26 A takarékszövetkezet tőke-megfelelési mutatója a 2. pillér alatt 13,93 %, az előirt 8 %-kal szemben. Míg a hitelezési kockázat szintjén a mutató 18,15 % lenne, a működési kockázat tőkekövetelménye miatt a mutató 4,22 %-ponttal csökken. A tőkepuffer számítás további eft (2,78%). tőkét indukált. Tőkemegfelelési mutatónkat a hitelezési kockázat tőkekövetelménye jelentősen befolyásolja. A hitelezési kockázathoz kapcsolódó tőkekövetelmény ezer Ft-ra emelkedett, melyre a kockázattal súlyozott kitettségeink állományának növekedése, valamint összetételében bekövetkezett változások játszottak nagy szerepet. Tőkeszükséglet alakulása december 31-re vonatkozóan: Hitelezési kockázat ezer Ft Működési kockázat ezer Ft Devizakockázat 0 ezer Ft Szabályozói tőkekövetelmény ezer Ft Kockázatos portfoliók tőkekövetelménye 0 ezer Ft Stressz hatások: Koncentrációs stressz teszt ezer Ft Kamatkockázati stressz ezer Ft Likviditási stressz ezer Ft Kockázati önértékelés + stressz puffer ezer Ft ( tőkepuffer összege) Összes belső tőke: ezer Ft A PSZÁF a SREP vizsgálatában foglaltak alapján a tőkekövetelmény mértékét a mindenkori szabályozói tőkeszükséglet 126 %-ában ( eft) állapította meg Takarékszövetkezetünk esetében. E tőkekövetelmény előírást teljesítettük, SREP tőkemegfelelési mutatónk 11,06%. e. Jövedelmezőség Szövetkezetünk adózás előtti nyeresége eft, ami 45,2 %-al alacsonyabb ( eft)/, mint a 2009.évi. A nyereség csökkenése az alábbi főbb tényezőkre vezethető vissza: 26

27 8.tábla s.sz. Az eredmény alakulását befolyásoló tényezők Tényező megnevezése A tényező hatása az eredményre 01 Kamatkülönbözet alakulása Bevételek értékpapírokból Kapott jutalék- és díjbevételek Fizetett jutalék- és díjráfordítások Pénzügyi műveletek nettó eredménye Egyéb bevételek Pénzügyi és bef. szolg. fedzete Általános igazgatási költségek a -Ebből: szem.i jellegű ráford Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Értékvesztés és céltartalékképzés MKT-re Értékvesztés visszaírása /A Általános KC képzés felhasználás különbözete Értékvesztés egyéb részesed Értékvesztés visszaírása egyéb rész Pénzügyi és befektetési szolg. eredm alakul Nem pénzügyi és bef.i szolg. eredm Szokásos üzleti tev. Eredménye Rendkívüli eredmény ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY A kamatkülönbözet növekedése a kamatrés növekedése mellett a volumen emelkedésének is köszönhető. A kamatbevételek 3,3%-kal, a kamatráfordítások 12,8 %-al mérséklődtek. Ezen tényezők hatására a kamatkülönbözet 5,3 %-kal haladta meg az előző évit. A jutalék- és díjeredmény vonatkozásában 4,9 %-os emelkedés tapasztalható az előző évhez viszonyítva. Általános igazgatási költségek 1,2 %-kal emelkedtek az előző évihez képest, a személyi jellegű ráfordítások 4,6%-al magasabbak a évi tényadatnál. Az értékcsökkenés 15,1%-al alacsonyabb az előző évinél. Jelentős összeget képvisel eredmény-kimutatásunkban az egyéb ráfordítások volumene, mely tartalmazza a követelésértékesítés ráfordításait, leírt követelések, eszközértékesítés ráfordításait, helyi adókat, hitelintézeti járadékot, pénzügyi szervezetek különadóját. Jelentős mértékű csökkenés tapasztalható a pénzügyi műveletek nettó eredménye vonatkozásában, melynek oka a portfoliókezelt értékpapírok állományának, ebből következően árfolyamnyereségének csökkenése. 27