Év végi beszélgetés Gopcsa Péter vezérigazgató úrral

Átírás

1 Év végi beszélgetés Gopcsa Péter vezérigazgató úrral Tisztelt Vezérigazgató Úr! Kérem, értékelje a 2013-es évet gazdasági szempontból! Várhatóan mennyire sikerül teljesíteni az év elején kitûzött tervet? Összefoglalva annyit lehet mondani, hogy várhatóan minden tekintetben teljesítjük, sôt túlteljesítjük az ez évi üzleti tervünket, és bár hátra van még néhány hét az évbôl, de nagy valószínûséggel az elmúlt éveket tekintetve az OVIT a legjobb évét fogja zárni. Az már biztosan látszik, hogy az árbevétel meg fogja haladni az 50 Mrd Ft-ot, az adózás elôtti eredmény pedig 1,2-1,3 Mrd Ft körül fog alakulni a tervezett 48 Mrd Ft-os árbevétellel és 1 Mrd Ft-os adózás elôtt eredménynyel szemben. Úgy, hogy ezt az 1,2-1,3 Mrd Ft-os várható eredményt már terheli az évközi bérfejlesztés is. Ez azért fontos, mert ennek a teljesítménynek az elérése és a keresetfejlesztés szigorú összefüggésben áll egymással. A még hátralévô kifizetések alapját tehát munkánkkal megteremtettük, ezek túlnyomó része célprémiumok formájában kerül a munkavállalókhoz. Idén célirányosan, az adott feladatok elvégzésének elismeréseként kerül kifizetésre ez az összeg, amelyet tavaly jutalomként fizettünk ki. Jelen pillanatban úgy látszik, hogy legkésôbb január hónap közepéig a célprémiumok kifizetésére sor kerül. Természetesen ez alól kivételt jelent az éves célprémiumban részesülôk díjazása, ez a szabályok szerint csak a mérleg közgyûlési jóváhagyását követôen történhet meg. Kérem, emelje ki azokat a projektet, amelyek elnyerése, kivitelezése jelentôs sikert jelentett 2013-ban az OVIT számára? Úgy gondolom, hogy sikerekkel szépen és bôkezûen látott el minket a sors ebben az évben, mind a projektek elnyerése, mind pedig azok kivitelezése szempontjából rendkívül jó évet zártunk. Fontos, hogy csoporton belüli pozíciónkat a MAVIR ZRt. és az MVM Paksi Atomerômû Zrt. részére végzett munkák tekintetében meg tudtuk tartani. A MAVIR-megrendelések közül három alállomási projekt volt különösen fontos. A Debrecen-Józsa alállomás ünnepélyes átadása november 22-én megtörtént, de már megkezdtük a Perkáta 400 kv-os alállomás építését, és bízunk benne, hogy év végéig az építési munkák többsége elkészül, és remélhetôleg a Százhalombatta 120 kv-os rekonstrukció is átadásra kerül idén. A MAVIR szempontjából tehát sikeres évet zárhatunk, annak ellenére, hogy távvezeték-építési feladatokkal nem voltunk elhalmozva. A paksi atomerômû esetében azt tartom eredménynek, hogy az OVIT beszállítói pozícióját meg tudta tartani, Mrd Ft közötti árbevétellel fogjuk zárni az évet, egyre erôteljesebb verseny mellett. Az éves sikerek élén ezzel együtt egy árbevételét tekintve sokkal kisebb, de jelentôségét és jövôbeni hatásait tekintve egy fontosabb munkát emelnék ki, ez pedig a CERN-projekt. A munka elnyerése sem volt egyszerû, de a teljesítése még ennél is összetettebb feladat 1

2 volt. Nagyon megnyugtató lehet mindannyiunk számára az a rendkívül pozitív vélemény, amely a CERN vezetôségében kialakult, és amelynek hangot is adtak az MVM OVIT-küldöttség októberi látogatása során, ahol is kiemelkedônek nevezték az OVIT teljesítményét, mûszaki színvonalát, minôségét, embereink szaktudását, hozzáállását egyaránt. Úgy gondolom, ez komoly nemzetközi elismerést, és komoly nemzetközi referenciát jelent számunkra. Olyan emberektôl kaptam gratuláló eket, akikkel évek óta már nem voltam szoros üzleti kapcsolatban, és nem fukarkodtak a dicséretekkel az MVM vezetôi sem. A másik nem tervezett, de kiemelkedô teljesítmény a már sokszor említett, és sok helyen köztük az OVIT Híradóban is publikált márciusi katasztrófahelyzetben való derekas helytállásunk volt. Azt gondolom, ezt már nem szükséges újra részletezni, ennek hangot adott az MVM vezetése, a sajtó, és házon belül is elismertük a viharkár-elhárítási munkákban kiemelkedô teljesítményt nyújtott kollégáinkat. Véleményem szerint komoly elôrelépésnek ítélhetô 2013-ban még két dolog. Az egyik az, hogy nagyon erôs versenyben elnyertük a nyíregyházi LEGO-gyárban az energiaközpont létesítési munkáját, amelynek sikeres megvalósítása komoly referenciát jelenthet az OVIT számára. A másik, amit nagyon fontosnak tartok, hogy sok tender beadása után végre elnyertünk az elsô külföldi távvezeték-építési munkánkat Csehországban, amelynek nem az értéke igazán fontos, hanem a tény, hogy sikerült elnyerni. Ezek a külföldi hálózatos piacok eléggé zártak, és elég nehéz befurakodni, de sikerült megtalálni a módját. Amit a projektek közül még kiemelnék, az a legfrissebben elnyert munkánk: a GSM-R tender. Ez gyakorlatilag újabb piacot nyit meg az OVIT számára. Azon túlmenôen, hogy a konzorciumi szerzôdéses összeg 14 Mrd Ft, amelybôl a saját rész 6 Mrd Ft nagyságrendû, ezzel azt hiszem egy újabb komoly piaci szegmenst tudtunk meghódítani. A több mint egy évtizedes hazai átviteli hálózatfejlesztési program lezárását követôen hogyan sikerült az elmúlt év folyamán a távvezeték-építô szabad kapacitásokat lekötni? Erre a kérdésre nagyon egyszerû válaszolni, csak ismételnem kell a korábban elmondottakat. Úgy gondolom, nagyon sikeresnek minôsíthetô a belépésünk a vasúti villamos szerelési piacra. A felszabaduló létszám túlnyomó részét részben a vasúti munkákon, részben pedig külföldi távvezeték-szerelési munkákon, mint pl. a cseh munka sikerült lekötni. Azoknak a kollégáknak pedig, akinek nem tudtunk ezeken a területeken munkát biztosítani más jellegû OVIT-os munkaterületeken igyekeztünk feladatokat és kenyeret adni. Azt azért mindenkinek látnia kell, hogy átalakul az egész tevékenység, másfajta ismeretekre, másfajta szaktudásra van szükség. Nagy kihívás lesz az elkövetkezendô években, hogy a hagyományosnak nevezhetô OVIT-os területeken dolgozó munkavállalókat folyamatosan hogyan tudjuk azokra a munkákra átképezni, amelyekkel számolnunk kell már a közeljövôben is. Nyilvánvaló, hogy az elsôdleges feladatunk továbbra is az, hogy lehetôség szerint továbbra is minden dolgozónknak munkát, kenyeret tudjunk adni. Az OVIT Szervezeti és Mûködési Szabályzata és benne a társaság szervezeti felépítése október elején módosult. Miért volt szükség a változtatásra? A szervezeti módosítást alapvetôen két dolog determinálta. Az egyik az, hogy minden kerüljön a helyére. Hogy példát mondjak, pl. a kiskunfélegyházi gyár tagozódjon be a Termelési Igazgatóságba, hiszen így lehet a szinergiákat, a technológiai azonosságokat a legjobban kihasználni, de ugyanígy helyére kellett tenni pl. a belföldi erômûvi kivitelezést is, amelynek a szerepe egyre jelentôsebb, és amelynek eddig nem volt megfelelô helye és irányítása a szervezetben. Ugyanilyen lépéseket tettünk a mûködésben is, helyére kellett tenni a stratégiaalkotást, amely eddig a Gazdasági Igazgatóság keretein belül volt elhelyezve. A másik oka a szervezetmódosításnak amelynek még csak a kereteit teremtettük meg, hogy alapvetôen projektszerû mûködésre áll át folyamatosan a cég, ezért a projektek kezelésének meg kellett teremteni a szervezeti feltételeit. Hiszen egy-egy nagy projektet, mint pl. az elôbb említett GSM-R, már nem lehet ezek között a szervezeti keretek között kezelni. Ezen nagyprojektek esetében meg kell teremteni a felelôsség, a hatáskör 2

3 egyensúlyát, magában a projektben. Oda kell delegálni a jogokat, a kötelességeket, a felelôsséget is. Különösen így van ez a külföldi helyszíni kivitelezési munkáknál, ahol elképzelhetetlen az, hogy több ezer vagy tízezer km távolságból az ügyviteli és döntési mechanizmust le lehessen bonyolítani. Az új SZMSZ megfelelô projektnagyság mellett vagy erôteljes külföldi jelenlét esetén lehetôvé teszi önálló projektigazgatóságok kialakítását, természetesen az IG jóváhagyásával. Ezek a projektigazgatóságok ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel fognak rendelkezni, mint a jelenlegi üzletigazgatóságok. Milyen új lehetôségekre számíthatunk a jövôben? Melyek a vállalat rövid távú és hosszú távú célkitûzései? Új lehetôségeink vannak, illetve egy részüket nem is nevezném vadonatúj lehetôségeknek. Inkább azt mondanám, hogy az elôzô évek munkájával és az ott megszerzett tapasztalatokkal és referenciákkal egyszerûen lehetôségünk nyílik nagyobb munkákat szerezni a csoporton kívül. Itt elsôsorban a vasúti fejlesztésekre gondolok. Kollégáim az elmúlt napokban 2020-ig mintegy 40 Mrd Ft OVIT-munkaként elôre megjelölhetô fejlesztést azonosítottak, amelyek alapvetôen villamos betáplálási és felsôvezeték-szerelési feladatokat jelentenek. Ezek azok, amelyekrôl most tudunk, de meggyôzôdésem, hogy ezeknél is több lesz. Most indul a GYSEV fejlesztése pl., most fut a 16-os vonal és Sopron-nyugat alállomás tendereztetése, de már tudjuk, hogy jön a 17-es vonal is. MÁV-os területen aláírtuk a szerzôdést a Vác alállomási létesítésére, és indul a dél-balatoni rekonstrukció mindkét üteme. Nagy valószínûség szerint érinteni fog minket a legutóbbi napok bejelentése, hogy a magyar szerb vasútvonalat is fejlesztik. Azt gondolom, hogy ebben a szegmensben átlagosan kb. 10 Mrd Ft árbevétellel számolhatunk évente. Még mindig a csoporton kívül maradva, az elkövetkezô években a Termelési Igazgatóság képesnek tûnik éves szinten szintén 10 Mrd Ft árbevétel létrehozására. Az Acélszerkezeti gyártóüzem idei teljesítménye annak ellenére, hogy a MAVIR-os megrendelés csökkent meg fogja közelíteni a tonnát, ami messze túlhaladja az elôzô évekét, és ez a Szállítási üzemre is igaz, melynek teljesítménye kb. 20%-kal nôtt az elôzô évhez képest. A csoporton belüli munkáknál arra tudunk támaszkodni, amit a konszolidációs tervek tartalmaznak, ezek most 2018-ig vannak felrajzolva az MVM, illetve a tagvállalatai által. Ez azt mutatja, hogy bár 2014-ben az MVM Paksi Atomerômû Zrt.-tôl és MAVIR ZRt.-tôl mintegy Mrd Ft-os megrendelésállományra számíthatunk, ez azonban az elkövetkezô években 6 7 Mrd Ft-ra fog csökkeni mindkét megrendelô esetében. Ennek pótlása a vasúti beruházásokon túlmenôen a hálózati területek exportmunkáiból oldható meg. Európában jelentôs hálózatfejlesztések lesznek, nemcsak Csehországban, hanem Lengyelországban és Németországban is. Mindenütt megvannak a partnereink, szerintem jó úton folynak a tárgyalások, hogy ezekbe a projektekbe is bekapcsolódhassunk. Ami az Európán kívüli piacot illeti: most adtunk be Jordániában egy hálózatépítési tendert másodszorra, itt az elsô beadáskor az elsô négyben benne voltunk, így bizakodhatunk. A másik a montenegrói távvezeték-építési tender, ahol a három felterjesztett cégben benne vagyunk. Szaúd-Arábiában látok még lehetôségeket, ahol szintén hálózatfejlesztési és vasútfejlesztési tenderek lesznek néhány év múlva ben elindulunk, megtaláltuk a szaúdi partnert, akivel együtt tudunk mûködni, akivel együtt fogunk indulni ezeken a tendereken. Úgy gondolom, hogy kb. egyéves nekifutásra van szükség ahhoz, hogy megismerjük az ottani lehetôségeket, körülményeket, jogrendszert, gondolkodásmódot, ami elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy sikeresek lehessünk. Ezek a csoporton belüli és kívüli munkák, ha a hosszú távú üzemeltetési szerzôdéseket is hozzáadjuk, kb Mrd Ft-os árbevételt mutatnak. Erre a standard alapra lehet ráhelyezni azokat a nagyprojekteket, amelyeket igyekszünk elnyerni, mint amilyen pl. most a GSM-R. Ilyen nagytender lehet a mátrai erômûben megvalósítandó napelemes fejlesztés, vagy a tatabányai erômû biomasszára történô átállítása, amelynek kiírása ez évben várható. Van még egy különleges nagyságú projekt: az Abinszk 450 MW-os kombinált ciklusú gázturbinás erômû-létesítés szerzôdési lehetôsége. Közel fél éve dolgozunk az orosz féllel a megállapodáson, amely szerzôdési kötele- 3

4 zettséget ír elô. Ennek nagyságrendje millió euró, és ennek a fôvállalkozásban történô kivitelezésérôl van szó. Bízunk benne, hogy a megállapodást ebben az évben, a szerzôdést pedig jövô év közepén alá tudjuk írni. A kivitelezés tervezett határideje év közepe. Ez a projekt az egész cég számára minôségi ugrást, minôségi változást jelentene mind az árbevétel, mind pedig az elvégzendô feladat nagysága szempontjából. Az MVM Zrt. 50. jubileuma alkalmából az MVM OVIT Zrt. két munkavállalója, Horváth Szabolcs távvezeték üzletigazgató és Cservenkó Péter készletgazdálkodási fômunkatárs rangos elismerésben részesült. Ön hogyan értékeli az OVIT kollektívájának ez évi teljesítményét? A számok önmagukért beszélnek. A számok jelen pillanatban azt mutatják, hogy az OVIT csillagos ötösre vizsgázhat. De nem szabad elfelejtetnünk, hogy most, mikor beszélgetünk, még elôttünk van egy hónap és az év végi zárás, és csak ezeket követôen lehet végleges értékelést adni. Amennyiben azok az értékek lesznek a végösszegek, amit ma látunk, akkor elmondhatjuk, hogy mindenki megtette a magáét, elmondhatjuk, hogy jó mulatság, férfi munka volt, még akkor is, ha nagyon sok nôi munka volt benne... Ezt pontosan január közepén fogjuk tudni megmondani. Horváth Szabolcs és Cservenkó Péter kollégánk nagyon megérdemelten kapta az elismerést, a díjazásuk az anyavállalattal teljes egyetértésben történt. Remélem, hogy ben is lesznek olyan munkatársaink, akiket ilyen biztos meggyôzôdéssel fogunk tudni jelölni ezekre a díjakra. Horváth Szabolcsnak és Cservenkó Péternek csak gratulálni tudok ezúton is a teljesítményükhöz, mint ahogy az OVIT munkavállalóinak is elôztesen de remélhetôleg teljes joggal gratulálok a teljesítményéhez. Köszönöm szépen a beszélgetést! Az OVIT Híradó Szerkesztôbizottsága nevében szeretetteljes karácsonyt és sikeres új esztendôt kívánok Önnek és családjának! Gopcsa Péter vezérigazgató úrral Lengyel Enikô felelõs szerkesztõ beszélgetett. Beszámoló az MVM OVIT Zrt I III. negyedévi gazdálkodásáról Az MVM OVIT Zrt. Közgyûlése a tulajdonosi elvárásokat rögzítô tárgyévi üzletpolitikai célkitûzéseinket a következô kiegészítésekkel, követelményekkel fogadta el április 29-ei ülésén: 1., A Társaság maradéktalanul hajtsa végre határidôre a MAVIR ZRt.-vel kötött átviteli hálózat karbantartására, fejlesztésére, felújítására vonatkozó szerzôdésekben foglaltakat. 2., A Társaság erômû-karbantartó tevékenysége során teljesítse az MVM társaságcsoport tagvállalataival kötött szerzôdésekben foglaltakat. 3., Szerzôdéses kötelezettségei végrehajtása során legyen fokozott figyelemmel a balesetmentes munkavégzés körülményeinek biztosítására. A 2/2012. számú Vezérigazgatói körlevélben meghatározott mutatók ne haladják meg az alábbi értékeket: a., LTI: 3,8 LTI= (Baleseti táppénzes napok száma) (Ledolgozott millió munkaóra) 100 b., WANO IS: 1,8 WANO IS= (Munkakieséssel járó munkabalesetek száma x ) (Összes ledolgozott munkaóra) 4., Megfelelô jövedelmezôség és kockázati kitettség mellett növelje a Társaság MVM Csoporton kívüli árbevételének volumenét. 5., Hajtsa végre az MVM Csoport stratégiájában a Társaság részére megfogalmazott akciókat. 6., Teljesítse a Társaság a évi üzleti tervét, az abban foglalt tervezési feltételek figyelembevételével, az alábbiak szerint: 4

5 a, az értékesítés nettó árbevétele érje el a M Ft-ot. b, dózás elôtti eredménye érje el a 980 M Ft-ot; c, a személyi jellegû ráfordítások értéke ne haladja meg a M Ft-ot d, beruházások összege ne haladja meg a M Ft-ot 7., a megalapozott garanciális igénybejelentések száma ne haladja meg a 10 (tíz) esetet 2013-ban. 8., A személyi jellegû ráfordítás esetében az üzleti tervben rögzített kerettôl való eltérés legfeljebb az éves bér- és szociális megállapodás szerinti mértékben lehetséges, vagy abban az esetben, ha a Társaság árbevétele magasabb, mint az üzleti tervben meghatározott és ehhez az árbevétel-növekedés teljesítéséhez szükséges eltérés arányos és jóváhagyott. Hajtsa végre a évi csoportszintû utasításnak megfelelô bérmegállapodást. 9., A Társaság az MVM Csoport tagjaként maradéktalanul tegyen eleget az Uralmi Szerzôdésben és csoportszintû szabályzatokban foglalt kötelezettségeinek. A tulajdonosok által megfogalmazott elvárások és a vevôi megrendelések I III. negyedévi teljesítése a számviteli adatok alapján a következôképpen alakult (1.ábra): Társaságunknál a saját teljesítmény értéke a vizsgált idôszakban ,1 M Ft, mely a tervezett érték 76,5%-a. A termelési érték alakulása kedvezôbb az értékesítési nettó árbevételéhez viszonyítva, alapvetôen a közvetített szolgáltatások és alvállalkozói teljesítmények értékének, valamint a befejezetlen állomány alakulása következtében. M Ft évi terv I IX havi tény MVM konszolidációs körén kívüli társaságok MVM konszolidációs körébe tartozó társaságok MVM Paksi Atomerômû Zrt. MAVIR ZRt. MVM Zrt. 35% 9% 35% 20% 1% 44% 8% 30% 18% 0% 2. ábra A vizsgált idôszak értékesítési nettó árbevétele ,5 M Ft, melynek vevôkörönkénti megoszlását az 2. ábra szemlélteti. Társaságunk megrendelôi körén belül továbbra is az MVM Paksi Atomerômû Zrt. és a MAVIR ZRt. meghatározó szerepe érvényesül. A I III. negyedévben realizált társasági szintû összárbevétel 29,7%-a az MVM Paksi Atomerômû Zrt.-nek, 17,5%-a pedig MAVIR ZRt.-nek végzett munkák teljesítésébôl származott. Az atomerômû részére végzett megrendelések közül, a realizált árbevétel alapján, meghatározó munkák az alábbiak: 8 db DHM /400 típusú fôtranszformátor cseréje KDO /400 típusúra, tervezési és kivitelezési munkák Külsô zónahatár holttérmentes megfigyelô rendszer kivitelezése, II. ütem Vízkivételi mû hideg vizes csatorna fizikai védelmi bôvítésének kivitelezése, megvalósulási és egyéb dokumentáció elkészítése Hegesztési, technológiai csôszerelési, acélszerkezeti szerviztevékenység végzése a paksi atomerômû területén Karbantartást támogató mûszaki és ad- Megnevezés évi terv I III. negyedévi tény Értékesítés nettó árbevétele + Saját előállítású eszközök aktivált értéke ± Saját termelésű készletek állományváltozása - Eladott áruk beszerzési értéke - Eladott (közvetített) szolgáltatások és alvállalkozók értéke ,0 0,0-344,2-668, , ,5 21, ,1-381, ,2 Termelési érték , ,1 1. ábra

6 minisztratív tevékenység Pótvízelôkészítô-rekonstrukció (új pótvíz-elôkészítô megvalósítása, a meglévô pótvíz-elôkészítô átalakítása) A paksi atomerômû üzemeltetése során felmerülô erôsáramú és installációs karbantartási feladatok elvégzése 1 db TVV-221 típusú turbógenerátor-állórész rekonstrukciója A paksi atomerômû üzemeltetése során felmerülô gépi forgácsolási és hôkezelési munkák elvégzése A paksi atomerômû 1 4. blokki üzemi fôépületi és segédépületi szellôzôrendszerek rekonstrukciója A paksi atomerômû üzemeltetése során felmerülô biztonsági szelepek, illetve primer és szekunder csôvezetékek karbantartási feladatainak elvégzése EE01-05 akkumulátortelepek cseréje Súlyos baleset kezeléséhez szükséges mérôrendszer létesítése Primerkörben üzemelô kiemelt fontosságú daruk villamos és irányítástechnikai rekonstrukciója A paksi atomerômû üzemeltetése során felmerülô gépészeti (reaktor-, illetve primer-szekunder készülék-karbantartási) feladatok elvégzése Kábelezési munkák végzése TVV-221 turbógenerátorok gerjesztôrendszeri rekonstrukciója Külsô zónahatár holttérmentes megfigyelô rendszer I. ütem kivitelezése, II. ütem kábelezés, elôszerelés Ausztenites csôköteg gyártása és beszerelése a RR30,31W001 jelû hôcserélôkhöz (6 db) Villamos információs rendszerek szétválasztása, HIR rendszer áthelyezése a blokki számítógépterembe A paksi atomerômû üzemeltetése során felmerülô gépészeti forgógép-karbantartási feladatok elvégzése Az SBK funkcióban érintett PGKK típusú hermetikus átvezetô felújítása kapcsán felmerülô munkák elvégzése Üzemvitelt támogató mûszaki és adminisztratív tevékenység végzése Nem technológiai épületek építészeti, épületgépészeti karbantartási munkáinak végzése, szakipari szervizutas tevékenység ellátása Készülék-karbantartási feladatok elvégzése a évben 11 (12, 21, 22, 31, 32, 41, 42) S2 STVF 400/2000 típusú szakaszolók cseréje Tartalék alkatrészek gyártása 1 4. blokki fôjavítás és üzem közbeni villamos karbantartási munkák A paksi atomerômû üzemeltetése során felmerülô egyedi villamos szakterületi feladatok elvégzése Zónaolvadék visszatartása a paksi atomerômûben tervezésen túli üzemzavarok bekövetkeztekor (reaktorakna elárasztása a TL03 rendszeren keresztül) A 2-es blokki pihentetômedencében ideiglenesen tárolt tokozott üzemanyagok kiszárításához használni kívánt orosz gyártású, a helyreállítási projekt számára leszállított és a sérült fûtôelemen betokozásához használt nagyberendezések átalakítása 1 4. blokk (10, 20, 30, 40) V (X, Y, W) 11S (202, 203) armatúrák átalakítása hajtások cseréjével a víz alatti mûködés biztosítása érdekében. Villamos, irányítástechnikai és tartószerkezeti tervek elkészítése Visszacsapó szelepek cseréje Az értékesítési nettó árbevétel értékét tekintve legjelentôsebb, a MAVIR ZRt. részére végzett kivitelezések az I III. negyedévben a teljesség igénye nélkül a következôk: Dunamenti 220/120 kv-os alállomás 120 kv-os rekonstrukciója Munkács Sajószöged 400 kv-os távvezeték üzemzavar elhárítása. Tervezés, anyagbiztosítás, oszlopgyártás, kivitelezés Debrecen-Józsa 400/120 kv-os alállomás létesítése Göd országhatár (Léva) 400 kv-os távvezeték Korell oszlopainak felületvédelme, M12-es csavarok cseréje 140 oszlopon, a védôvezetôk párnalemezeinek cseréje 27 oszlopon Perkáta 400/120 kv-os alállomás létesítése Oroszlány 220/120 kv-os alállomás 120 kv-os portál és gyûjtôsíncsere Gyôr Bôs 400 kv-os távvezeték korrózióvédelme Sajószöged Szolnok 220 kv-os távvezeték oszlopalapjainak felújítási munkái Detk Zugló I. 220 kv-os távvezeték oszlopainak felületvédelme 6

7 Debrecen Józsa 400/120 kv-os alállomás 120 kv-os kuplungvezeték csatlakozásával kapcsolatban Debrecen 220/120 kv-os alállomáson 120 kv-os kábelszerelés 400 kv-os SF6 tokozott berendezés festése Martonvásár alállomásban Átviteli hálózat üzemeltetés üzemzavari rendelkezésre állás Az MVM Zrt. konszolidációs körébe tartozó többi társaság közül a tárgyidôszakban a Vértesi Erômû Zrt., az MVM Csoporton kívüli megrendelôk közül pedig a LEGO Manufacturing Kft. volt a legjelentôsebb megrendelônk I IX. hónapban értékesítési nettó árbevételünk 56,3%-a származott az MVM Csoport tagvállalatainak végzett munkák teljesítésébôl. Társaságunk beszámolási idôszakban realizált értékesítési bruttó eredménye 6.354,5 M Ft, melynek értékesítési nettó árbevételhez viszonyított aránya (fedezeti hányada) 21,4% I IX. hónapban az egyéb bevételek és ráfordítások egyenlege -473,9 M Ft volt. Az egyéb ráfordítások meghatározó tétele az önkormányzatokkal elszámolt adók és kötelezettségek, melynek tárgyidôszaki összege 369,4 M Ft. Összetevôi: az iparûzési adó (287,2 M Ft), az önkormányzatoknak fizetett építményadó (53 M Ft), a gépjármûadó (28,2 M Ft), valamint a telekadó (1 M Ft). A költségvetéssel szemben elszámolt kötelezettségek 56 M Ft-ot tettek ki. Gépjármûvekkel kapcsolatos káresemények miatt 13,2 M Ft összegû kárunk keletkezett, míg a hálózatszerelési munkák közben a földtulajdonosoknak okozott károk kompenzálásaként kifizetett terméskár 16 M Ft volt. A beszámolási idôszakban 6,3 M Ft-ot fizettünk közhasznú és egyéb szervezetek támogatására. Céltartalék képzésre 143,6 M Ft-ot fordítottunk, melynek legjelentôsebb tétele a Kollektív Szerzôdés szerinti jövôbeni kifizetésekre képzett céltartalék (107,9 M Ft). Az egyéb bevételek meghatározó tényezôje a korábbi években képzett céltartalék felhasználása, melynek I III. negyedévi értéke összesen 83,2 M Ft. Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítése (alapvetôen gépjármûvek és felsôzsolcai földterületrész) után 24,5 M Ft bevételt számoltunk el. A biztosítótársaságok együttesen 15,8 M Ft kártérítést utaltak át részünkre a megelôzô években bekövetkezett gépjármû- és egyéb biztosítási káreseményekkel kapcsolatban. A kapott késedelmi kamat 26,2 M Ft-ot, a különféle és elôzô éveket érintô egyéb bevételek 35,1 M Ft-ot tettek ki. A beszámolási idôszakban a pénzügyi mûveletek eredménye 57,4 M Ft-tal csökkentette társaságunk jövedelmezôségét. Az eredmény alapvetôen a cash-pool kamatok egyenlege (-49,5 M Ft) miatt negatív. A devizás eszközök és kötelezettségek pénzügyileg realizált árfolyamveszteségének, valamint árfolyamnyereségének egyenlege -15,6 M Ft. Társaságunk mûködési folyamatainak finanszírozása egész évben folyamatosan külsô forrás igénybevételét tette szükségessé a cash-pool rendszer keretein belül. Átlagos értéke M Ft volt, volumene 8,6 M Ft és M Ft között változott I IX. hónapban hitelfelvételünk összességében 57,8 M Ft kamatráfordítást eredményezett. A rendkívüli eredmény nem befolyásolta jelentôsen jövedelmezôségünket. Társaságunk évi beruházási célkitûzéseinek megvalósítására az MVM 1,3 Mrd Ft-os beruházási keretet hagyott jóvá. Az MVM OVIT Zrt. ebben az évben is legfontosabb beruházási céljainak tekinti az elavuló eszköz- és jármû parkjának ütemes megújítását, bôvítô beruházásként a vasúti projektekhez kapcsolódóan további vasúti gépek beszerzését. A beszámolási idôszakban a megtérülési viszonyok és szükségszerûség figyelembevételével beruházási keretünk terhére 315,3 M Ft-ot fordítottunk különbözô eszközök, berendezések, munkagépek, valamint tehergépjármûvek beszerzésére és fejlesztésére. A I III. negyedévi aktiválások értéke 321,1 M Ft volt. Az idôszak folyamán értékcsökkenési leírásként 446 M Ft-ot számoltunk el I IX. hónapban a szervezet tevékenységében résztvevôk átlagos statisztikai állományi létszáma 1596 fô volt, mely 4 fôvel magasabb az elôzô év átlagos értékéhez képest. Összességében társaságunk I III. negyedévi tevékenységét az üzletpolitikában meghatározott elvárások, és a szerzôdésekben foglaltak szerint, a költségtakarékossági követelmények betartásának figyelembevételével végezte. Közgazdasági osztály 7

8 Projektjeinkrôl Feszültség alatt a Debrecen Józsa 400/120 kv-os alállomás Ahogy a múltkori egy évvel ezelôtti cikkemben jeleztem, az alállomás üzembe helyezése ez év novemberére volt tervezve. Örömmel jelenthetem: az alállomás feszültség alatt van, és üzemel. Most az elmúlt év eseményeirôl szeretnék beszámolni. Nagy munkán vagyunk túl: minden egységünk, amelyik részt vett ennek az óriási feladatnak a végrehajtásában, megmutatta, hogy képes és kész egy ilyen nagy projekt ütemterv szerinti teljesítésére. Ahogy mondani szokták: határidôre, a költségkeret betartásával és elsô osztályú minôségben lettünk készen a munkával. Ezt a véleményt megrendelônk, a MAVIR ZRt. is megfogalmazta már. Tavaly, a tél beállta elôtt elkészültünk az építészeti munkákkal, de a havas, hideg tél miatt az épületek szárítása nagy gondot okozott. Ez az idôjárás persze a külsô munkáknak sem kedvezett, de ahol lehetett, elkezdtük a tartószerkezetek szerelését. Amikor pedig elolvadt a hó, óriási sár maradt utána, ez további megpróbáltatásokat jelentett csapatainknak: például volt olyan jármûvünk, amelyik tengelyig süllyedt a sárban. Aztán végre megérkezett a jó idô, és ütemesen nekiláthattunk a szabadtéri munkáknak, elôször is a primer készülékek szerelésének. Aki olvasta a korábbi cikkeimet, emlékezhet rá, hogy a legnagyobb problémát a külsô betáplálás hiánya jelentette. Ezt a tavasz során sikerült kiépíteni, ettôl feléledt a segédüzem is, és innentôl kezdve könnyebben mentek a munkák. Jöttek szépen sorban a munkafázisok: primer szerelés és szekunder szerelés, majd a segédüzem kialakítása, megérkeztek az akkumulátortelepek, egyenáramú segédüzemi berendezések, ment a sodronyozás, a primer és szekunder bekötések is. A MAVIR ZRt. egy jelentôs döntést hozott, amely a korábban megtervezett és ütemezett munkákat érintette. A munkák eredeti befejezési határideje ez év decembere lett volna, de stratégiai megfontolásokból a megrendelô korábbra hozta ezt a dátumot, október 18-ára. Egy másik fontos változás pedig a Magyar Energia Hivatal döntése alapján született meg: az állomás két 120 kv-os, E.ON-érdekeltségû távvezetéki mezôje csak 2015-ben fog megépülni. Hogy folytassam a kronológiai sort: a szekunder szekrények szerelésével folytattuk a munkát, majd a védelem- és irányítástechnikai rendszerek is kiépítésre kerültek. Ezzel telt a nyár, azután már mindenki készült az üzembe 8

9 helyezésre, megkezdôdtek a próbák. Párhuzamosan folytak befejezô építészeti munkálatok is, nem beszélve a finom tereprendezésrôl, füvesítésrôl, a külsô terület végleges kialakításáról. Arról is írtam korábban, hogy a projekt tulajdonképpen három részbôl állt. Az új alállomás mellett a régi debreceni alállomás 120 kv-os kuplungbecsatlakozását, valamint a sajószögedi alállomás 400 kv-os becsatlakozást is ki kellett építeni, itt például távvezeték-léptetésre is sor került. Mindezeken túl még a korábbi 220 kv-os távvezeték átépítését is el kellett végeznie a távvezetékes kollégáknak. Ez komoly vezetékrendezésekkel járt, a meglévô és az új szakaszokon. Az összes távvezetéki munkát úgy kellett végrehajtani, hogy a régi debreceni állomás egy pillanatra sem maradt 220 kv-os betáplálás nélkül. Egy érdekes távvezetéki mûszaki megoldással ez bravúrosan sikerült. Tehát október 18-án bekapcsoltuk az állomást: az 1. számú transzformátor délután 4 órakor került feszültség alá, az új alállomás és Sajószöged összekapcsolása este 8 órakor történt meg, a 2. számú transzformátor pedig 21-én 13 órakor kezdett brummogni. Az építkezés során voltak feszített tempójú napok, és voltak technológiai újdonságok említettem már az új védelem- és irányítástechnikai megoldásokat, de újfajta a vagyonvédelmi rendszer és a kerítésvilágítás is. Az érdekességek közé tartozik még az alállomás vízellátása is: mivel kutat kellett fúrni, és csak 160 m mélyen találtunk vizet, annak metántartalma nagyon magasnak bizonyult. Így a vízellátó berendezés területe robbanásveszélyes zónává vált, ezért ahhoz gáztalanítót kellett telepíteni, persze mindehhez a teljes vízellátó rendszer áttervezése és új robbanásbiztos berendezések beépítése vált szükségessé. Még egyszer szeretnék a Vállalkozási Igazgatóság nevében a projektben résztvevô minden kollégának, a társüzemeknek, a projektvezetési teamnak köszöntet mondani az összehangolt, magas szakmai színvonalú munkáért! Külön is szeretnék köszönetet mondani MVM ERBE Zrt. mûszaki ellenôri gárdájának és a MAVIR projektvezetôi, valamint üzembe helyezôi csapatának. Popgeorgijev Sztoján projektkoordinátor 9

10 Néhány adat a Debrecen Józsa alállomásról: Épületek: 1 db vezénylô, 2 db segédüzemi, 3 db reléház A készülékalapokba felhasznált beton mennyisége: kb m 3 Acélszerkezetek és portálok tömege: kb. 250 t Kisfeszültségû kábelek: mintegy 49 km Középfeszültségû kábelek: 3x1,8 km Villamos technológia szerelése: kb. 8 hónap, átlag létszám fô Sikeresen zárultak a CERN-projekt alállomás-rekonstrukciós munkái Az OVIT Híradóban már többször is beszámoltunk a CERN-projekt alakulásáról. Elôször 2012-ben a projekt elnyerésekor, majd azt követôen 2013 márciusában, a gyártómûvi (FAT) tesztelések során adtunk hírt a munkák állapotáról. Akik elôtt nem ismert a projekt, azoknak röviden összefoglalva, az MVM OVIT Zrt. nyerte el a genfi székhelyû CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) 66 kv-os alállomásainak védelmi és irányítástechnikai korszerûsítésére kiírt pályázatát. A projekt során egy 11 mezôs 66 kv-os kapcsolóállomás (SEH9) és hét 66/18kV-os transzformátor-alállomás komplett szekunder, villamos védelmi és irányítástechnikai rekonstrukcióját kellett végrehajtani. Fontos kiemelni, hogy a szerzôdés szerint az MVM OVIT Zrt.-nek kellett a projekt folyamata során minden, a teljes megvalósításhoz szükséges anyagot, eszközt és személyi állományt biztosítani. A projekt fôbb mérföldkövei: Tervezés Beszerzés Gyártómûvi elôszerelés, teszt (FAT) Helyszíni szerelés Üzembe helyezés A projekt folyamatát a hivatalosan meghatározott mérföldkövek mellett még két fô részre lehetett felbontani: 1. magyarországi elôkészítô fázis 2. külföldi helyszíni munkavégzés Ez utóbbi feladat, a gyártómûvi teszteket követô közel nyolc hónapban az MVM OVIT Zrt. majdnem minden szervezetét megmozgatta. A helyszíni munkavégzés megteremtéséhez az elsô és legfontosabb lépés volt a külföldi munkavállalási engedélyek beszerzése, melynek ügyintézést már 2012 év végén megkezdték a Vállalkozási Igazgatóság és HR osztály munkatársai. Az ember életében egyik legfontosabb dolog a családi fészek megteremtése, ez a mi esetünkben a megfelelô táborhely kialakítása volt. A konténerek, anyagok elhelyezésérôl a megrendelô részletes (méretek, elhelyezés, teljesítményigény stb.) tervet kért tôlünk. A többször egyeztetett, majd jóváhagyott terv alapján a KALÜ munkatársai végezték a konténerek, anyagok elhelyezését, amelyben nagy segítséget nyújtottak a CERNes kollégák. A munkakörnyezet mellett a megfelelô, alacsony költségû, de komfortos lakóhelyek felkutatása adott feladatot vállalkozási munkatársaknak. Mondhatjuk, hogy az internet korában ez nem nagy kunszt, de sajnos az élet még Európa nyugati felén is okoz meglepetéseket. A tényleges kivitelezési munkát megelôzôen a CERN, az MVM OVIT Zrt. képzési rendszerének ismeretében, egyszerûsített munka-, és balesetvédelmi oktatást tartott az OVIT-os munkavállalóknak, melyet elektronikus teszt kitöltésével mindenki teljesített. Március végén a sikeres FAT-ot követôen, a Szállítási üzem 29 készre szerelt védelmi szerkényt, két iroda- és egy szerszámos konténert, valamint a szekunder kábelek legnagyobb 10

11 részét a helyszínre szállította. Az igen rövid, kéthónapos feszültségmentes idôszak ismeretében több tervet is kidolgoztunk annak érdekében, hogy a munkát még üzem közben el tudjuk kezdeni. Az egyeztetések hónapokig tartottak, amelynek eredményeképpen a SEH9 kapcsolóállomási elôkábelezési, és így kivitelezési munkáinkat április 1-jén megkezdhettük. Az üzembe helyezési folyamatok idejének csökkentése érdekében május 2-án elôzetes irányítástechnikai tesztfolyamatot indítottunk, melynek során több mint 4000 adatpontot (mérés, jelzés, vezérlés) szimuláltunk a meglévô CERN SCADA és az új, általunk telepített helyi SCADA rendszer felé. Az elôtesztelés közel 4 hetet vett igénybe. A CERN üzemeltetô személyzete a 66 kv-os fôelosztó hálózat feszültségmentesítését június 3-án végezte el. A feszültségmentesítést követôen nem egészen két hónap állt rendelkezésünkre a SEH9 alállomás végszerelésére, a hét transzformátor-alállomás kivitelezésére és az összes alállomás teljes körû üzembe helyezésére. Helyzetünket mivel projektünk a CERN két éves nagyleállására lett idôzítve rengeteg erre az idôszakra ütemezett, más cég által végzett munka nehezítette. Néhány ezek közül: az összes 66 kv-os megszakító nagyrevíziója és átalakítása, amely a megszakítóhajtás le-, majd revízió után felszerelésével járt minden alállomás primer (szakaszoló-, transzformátor-) karbantartása 66/18 kv-os transzformátor-alállomások 18 kv-os szekunder rendszerének átalakítása SEH9 alállomás új betáplálási és kitáplálási mezôjének építészeti munkái Mindezeken felül, a munkáinkat egy idôben nem egy helyszínen, hanem az LHC 27 km hoszszú körgyûrûjének mentén elhelyezkedô létesítményekben kellett végezni. Csúcsidôszakban a kivitelezést a KALÜ és NYUMALÜ 11 fôvel, a tesztelési és üzembe helyezési feladatokat a KSZÜ 4-6 fôs létszámmal biztosította. Munkáinkat a sok tényezô együttes hatása miatt folyamatosan szervezni kellett, amiben a CERN projektvezetése és üzemeltetôi személyzete mindvégig partnerként segített. Végül a CERN által megszabott július 31-i határidôre a kivitelezést és üzembe helyezést feszített tempóban fejeztük be. Július 31-ét követôen több lépcsôben hajtottuk végre az alállomások feszültség alá helyezését. Elôször a francia oldalon lévô SEH9 és SEH6 alállomás, valamint svájci oldalon lévô SEH1 alállomás került feszültség alá, majd a fogyasztókat fokozatosan terhelték át ezekre a létesítményekre. Ezt követte szeptember hónapban a SEH2 és SEH4 alállomás, majd november hónapban a SEH8 alállomás. A SEH8 alállomás üzembe helyezésével lezárultak a rekonstrukcióban érintett létesítmények kivitelezési és üzembe helyezési munkái. Továbbiakban a rendszer üzemeltetési tapasztalatai alapján a berendezések finomhangolását és végleges beállítását végezzük ben az újonnan létesült és jelenleg más projektek által is érintett MEH59 alállomás üzembe helyezése vár még kollégáinkra. Egy jelentôs és igen nehéz idôszakon vagyunk túl, amely március 20-ai helyszíni ajánlattevôi konferenciával kezdôdött, és a novemberi üzembe helyezéssel részben lezárult. Személyesen átélve ezt az idôszakot, a projektbôl két fontos momentumot emelnék ki: az egyik a bizalom felépítése. A CERN számára az OVIT mint cég és az OVIT által képvi- 11

12 selt rendszer teljesen ismeretlen volt az ajánlattételi idôszakban. Az ajánlati egyeztetô tárgyalásoktól kezdve a projekt minden fázisában (tervezés, gyártómûvi szerelés, helyszíni kivitelezés, üzembe helyezés) az OVIT munkavállalói által képviselt hozzáállás a bizalom fokról-fokra történô elnyerését jelentette. A másik az OVIT által képviselt magas fokú szakmai hozzáértés. Kollégáink a projekt során is ugyan azt a minôséget nyújtották, mint minden általuk elvégzett munka alkalmával. Ez év októberében Nagy Sándor úr, az MVM OVIT Zrt. Igazgatóságának elnöke, az MVM Zrt. termelési és mûszaki vezérigazgató-helyettese vezetésével delegáció látogatott ki a CERN-be, ahol a projektmenedzsment személyesen is kifejezte elismerését az OVIT által elvégzett szakmai munka minôségével kapcsolatban. Felmerülhet a hogyan tovább kérdése. Azt gondolom, a projekt során szerzett tapasztalatokat a külföldi munkáink szervezése során tudjuk kamatoztatni, illetve a projekt kedvezô referenciát szolgáltat más külföldi vagy késôbbi CERN-ben elvégzendô feladatokhoz. Bosznay Zsolt üzemvezetô Központi szakszolgálati üzem Távvezetéki korszerûsítés Csehországban külhoni piacokon való megjelenési törekvéseink sorában, az utóbbi évek legna- A gyobb sikerét könyvelhettük el szeptemberben. Csehországi partnerünkkel (KLEMENT) együtt elnyertünk egy igen jelentôs távvezetéki rekonstrukcióra kiírt nemzetközi tendert. A tender kiírója a CEPS (Cseh Energiaátviteli Rendszer Rt., gyakorlatilag a cseh MAVIR ) korszerûsíteni szándékozik egyik gerincvezetékét, a Csehországot kelet-nyugati irányban Olomouctól Prágáig átszelô, V413 jelû 400 kv-os távvezetéket. Az 1960-as években épült távvezeték +40 C hômérsékletû sodronykiosztását +80 C sodronyhômérsékletre kívánja átépíteni, jelentôsen növelve ezzel a sodronyok áramterhelhetôségét, a távvezetéken átvihetô teljesítményt. A magasabb sodronyhômérséklethez tartozó megnövekedett belógások miatt viszont jelentôs számú oszlopot kell új szerkezeti elemek beépítésével magasítani (sok esetben az alaptestek megerôsítését követôen), szigetelôláncokat kell cserélni, feszítôközöket újraszabályozni. A V413 jelû, Reporyje-Prosenice alállomások 12

13 13

14 Duna típusú oszlopokkal épült, az egyrendszeres rész pedig önhordó portáloszlopos 3 x (3x350 AlFe6) kötegelt fázisvezetô sodronyokkal és két védôvezetôvel szerelve. A Klement-OVIT együttmûködésben a kiíró által megkövetelt távvezetékes tervezôi és kivitelezôi referenciákat, valamint a munkavégzéshez megkövetelt szakmai hátteret is mi biztosítottuk. A korszerûsítés kiviteli tervei egy igen feszített egy hónap alatt készültek el. A terveket a Transenergy névre hallgató cseh partnerünk készítette, de valamennyi tervlapon megjelent a megfelelô szakmai jogosultsággal rendelkezô OVIT-os kollégák neve is, illetve a végsô tervezôi felelôsség is az OVIT-é, ezért szoros kontrollal végigkövettük a teljes tervezési folyamatot. A tényleges kivitelezési munkák szeptember végén kezdôdtek. A 2,1 m-nél nagyobb mértékû oszlopemelések esetében a meglévô alapokat is meg kellett erôsíteni. Az építészeti munka partnerünk feladata, de a földkiemelést megelôzôen a Hálózati Igazgatóság dolgozóinak kellett a munkába vett oszlopok biztonsági kikötéseit elhelyezni. Az elsô ütemben 40 db önhordó portáloszlop nyomvonalra merôleges kétirányú ankerozását telepítettük le, szeptember 25-tôl 17 nap közötti távvezeték Prága alatti kétrendszeres szakasza 18,4 km-es az oszlopok között, míg a jóval hosszabb egyrendszeres része 265 km-es, és a 300. oszlopszámtól az ig tart. A kétrendszeres szakasz a nálunk is ismert 14

15 alatt egy munkacsoporttal. A kivitelezés kis szeletét alvállalkozónkként szintén a Transenergy végezte (illetve végzi) el, a Prága alatti kétrendszeres szakaszon (1 56. oszlopok között) és az egyrendszeres részen a oszlopok között. Az OVIT munkaterülete a 327. oszloptól az 1081-ig terjed. Valamennyi munkamûveletet ezen a több mint 250 km-es nyomvonalszakaszon elszórtan kell végezni. A távvezeték elsô lekapcsolására október 25-tôl november 1-ig került sor. Ebben az idôben 44 hálózatszerelô szakemberünk dolgozott a távvezetéki oszlopok magasításán, tartó szigetelôláncok lambda láncokra történô cseréjén, feszítôláncok hoszszabbításán és egyéb járulékos munkákon. A távvezeték második kikapcsolására november 18-tól került sor. A munkavégzést év végéig tervezzük, induláskor 26, december elsejétôl pedig újabb 16 emberrel. Az oszlopok kikötésén túlmenôen az idei évben 22 oszlopot kell megemelnünk (esetenként két darut követelô technológiával), 35 db lambda tartóláncot beépíteni, 15 feszítôláncot meghosszabbítani, 114 db lengôszorító szerelvényt beépíteni, 78 db védôvezetô tartóláncot átszerelni hogy csak a jelentôsebb tételeket említsük. Lapzártáig öt oszlop emelésével, két feszítôköz részleges újraszabályozásával és az összes lambda lánc szerelésével végeztek a kollégák, konzorciumi partnerünk és a megbízó megelégedésére, részletesen ütemezett program alapján. A munkák jelentôsebb hányada 2014 elsô negyedévére marad, január elejétôl február végéig. (47 db oszlop magasítása, 107 db lambda tartólánc szerelése, 214 db lengôszorító cseréje, 154 db védôvezetô tartólánc átszerelése stb.) A munka indítását, és az elsô ütemeket, az idegen földrajzi, illetve munkavégzési környezet és a nyelvi nehézségek ellenére is terv szerint sikerült végrehajtani, ami kis bizakodásra adhat okot. A medve bôrére elôre inni azonban dôreség volna, a neheze még nyilvánvalóan elôttünk van. Egy szélsôséges, csapadékban gazdag téli idôjárás jelentôsen hátráltatni tudja a munkavégzést, és ellehetetlenítheti a gondosan összeállított programunk végrehajtását. Köszönet illet minden, a projektben eddig közremûködô, és az elôttünk álló kihívásokat vállaló kollégát. Fogékonyabb dolgozóknak az eddig eltelt néhány hét alatt már sikerült néhány cseh szakmai kifejezést is elsajátítaniuk. A Prosím jedna pívo már folyékonyan megy Molnár László tervezô mérnök Távvezeték tervezési és technológiai osztály Szervezeti hírek A október 2-ai szmsz-módosítással létrejött új szervezeti egységek bemutatása Vállalkozási beszerzési osztály (VBO) Az MVM OVIT Zrt. fôvállalkozásban végzett projektjeinek a Vállalkozási Igazgatóság a koordinátora. A projektek megvalósításához szükséges alvállalkozói szolgáltatások, kiemelt berendezések beszerzését korábban a VÁIG szervezeti egységeinél projektkoordinátorként dolgozó munkatársak végezték osztott munkakörben. A beszerzési folyamat egységesítése és hatékonyabbá tétele érdekében a projektkoordinátor/beszerzô osztott munkakör megszüntetésre került, és a beszerzôket egy beszerzési központba vonták össze, amely október 15. óta osztályként mûködik. Az OVIT-FU es utasítás szabályozza folyamatszinten az osztály tevékenységét, amely a következô: A VÁIG vállalkozási tevékenységéhez szükséges szolgáltatások és berendezések beszerzésével kapcsolatos feladatok ellátása, az igénylôk és a VÁIG érintett szervezeti egységeinek bevonásával. A beérkezett beszerzési igények feldolgo zása, ellenôrzése A beérkezett igénylés alapján az ajánlati felhívás kidolgozása, pontosítása A pályáztatás lebonyolítása A pályázatok értékelése, ártárgyalás, árlejtés lefolytatása Az ajánlatok végsô értékelése, javaslattétel a nyertes ajánlattevôre A megrendelések elkészítése A pályázaton részt vettek értesítése A szerzôdéskötési folyamat koordinálása Részvétel a beszállítói adatbázis építésében A beérkezô igények alapján új keret- 15

16 szerzôdések kialakítása, a meglévô keretszerzôdések kihasználásának figyelemmel kísérése Belsô és külsô adatszolgáltatási, jelentési kötelezettségek teljesítése A VBO munkatársai: Áfra Barnabás Lipnicky-Kasza Erika Leschné Szabó Dina Szentkúti Gábor Horváth Balázs Kaló Tímea Kiss József Kovács Zoltán Olasz Zsolt Szendrei Gábor Szepesi László osztályvezetô vállalkozási asszisztens vállalkozási asszisztens kapacitáskoordinátor beszerzô beszerzô beszerzô beszerzô beszerzô beszerzô beszerzô Áfra Barnabás osztályvezetõ a Hagyományos és megújuló erômûvi üzletigazgatóság Elôzmények Az MVM OVIT Zrt. a hazai energetikai piacon egyre több területen szerez üzleti részesedést. Az új szervezet az erômûvi üzletág rendelési állománya további növelésének, valamint a nemzeti beruházói szerep erôsítésének céljából jött létre. Alappillérek Az új tervekkel, célokkal indított üzletigazgatóság fô támasza a vértesi erômû karbantartási feladataira alapozott szervezetek mérnök- és szakembercsapata. A vértesi erômû további mûködése a szenes technológiából adódóan nagy élômunka-ráfordítással, napi precíz rendelkezésre állást kíván. Az erômû vezetése jövôképet szeretne biztosítani a telephelynek: a meglévô technológia megújítása, a fûtési feladatok ellátásával kapcsolatos nagyberuházás az MVM OVIT Zrt. és így az üzletigazgatóság elvitathatatlan feladata lesz. Kitekintés Az európai uniós és a hazai energetikai stratégia a megújuló energiák felé irányítják a figyelmet, átformálják a piac rendelési szerkezetét. Üzletigazgatóságunk e területen kíván meghatározó szerepet betölteni, elnyerni és végrehajtani fûtôerômûvi és ipari parki berházási feladatokat. A jelenlegi mérnökállományt bôvítô, tapasztalt projektmenedzsereket kell alkalmazni, integrálni a munkákra, ezt a célt tükrözi a szervezeti átalakítás. Társaink az OVIT-ban Minden szervezettel kiemelten fontos az együttmûködés. A Hálózati Igazgatóság villamos szakembereivel, vezetôivel jelenlegi feladataink és jövôbeni céljaink is napi szoros kapcsolattartást igényelnek. A vértesi erômûben adódó villamos szakági feladataink végrehajtása további szakmai fúziót igényel. A gyártási területek munkatársaival a szorosabb kapcsolattartás elengedhetetlen, a számos kooperációs feladat miatt. Amennyiben a biomassza-tüzelésû kazánok gyártására irányuló megrendelések létrejönnek, ez szintén szorosabb kapcsolattartást tesz szükségessé az érintett területek között. A Vállalkozási Igazgatóság szakembereivel való együttmûködés pedig talán a legfontosabb piaci részesedésünk növelése szempontjából. Céljaink eléréséhez a vezetôk elhivatottsága lehet a siker záloga. Szám József üzletigazgató 16

17 Erômûvi tervezési osztály A jövôbeli erômûvi beruházások mind Magyarországon, mind külföldön kínálják azt a lehetôséget, hogy a beruházás keretén belül fô- és segédberendezéseket szállítsunk kiskunfélegyházi gyártásra alapozva. A fô- és segédberendezéseket gazdaságosan a teljes erômûvi technológiával, folyamat-összetevôivel érdemes szállítani, amelyhez magas a szellemi termékként hozzáadott érték. Fentieket figyelembe véve alakult meg az Erômûvi tervezési osztály, amely szervezet már az ajánlat készítésénél olyan elôterveket készít, amely a vevô igényeihez legmesszemenôbben képes alkalmazkodni. A múltból hozott tapasztalatok alapján az osztály képességének megfelelôen ajánlatot dolgoz ki hagyományos tüzelésû kazánokra (olaj- és földgáztüzelésû kazánok) és azok segédberendezéseire, továbbá biomassza-tüzelésû, hôhasznosító, valamint városi kommunális hulladéktüzelésre alkalmas kazánokra. A tervezési osztály feladata, hogy az erômûvi, illetve egyéb energetikai létesítménytechnológiai, elsôsorban gépészeti tervezést, a kazán és nyomástartó berendezések, csôvezetékek gyártási terveit elkészítse, a létesítményt, technológiát, berendezést üzembe helyezze az alábbi részletezés szerint: 1. Ajánlatok mûszaki elôkészítése 2. Koncepciós és megvalósíthatósági tervek elkészítése 3. Erômûvi folyamatok tervezése (gôzrendszerek, tápvíz- és pótvízrendszer, tüzelôanyag-ellátó rendszerek, maradványeltávolítás stb.) 4. Erômûvi, energetikai berendezések tervezése (kazánok, hôcserélôk, kigôzölögtetôk, egyéb nyomástartó berendezések, tárolótartályok basic tervezése, összeállítási rajzainak és a gyártáshoz, szereléshez szükséges részletterveinek elkészítése) 5. Engedélyezési dokumentációk elkészítése, engedélyeztetés lebonyolítása 6. Gyártás támogatása (szükséges tervmódosítások anyagbeszerzési lehetôségek, változások függvényében stb.) 7. Szerelés támogatása (helyszíni tervezési feladatok ellátása, helyszíni mérnökszolgálat) 8. Üzembe helyezés, üzembe helyezés tervezése, vezetése Fenti munkák elvégzése során a tervezési osztály alvállalkozókat von be szükség szerint a különbözô szakági tervezések elkészítéséhez, úgymint építészeti tervezés, villamos irányítástechnikai tervezés, szakipari munkákhoz készülô tervek elkészítéséhez (hôszigetelés, hôálló falazás stb.) Fent leírt tervezési feladatok során a következô, kiegészítô feladatokat látja el az osztály: Társosztályokkal való folyamatos kapcsolattartás Tervezôi alvállalkozók kiválasztása, szerzôdés kötése, azokkal való folyamatos kapcsolattartás, illetve a szükséges adatok átadása, adatforgalom megszervezése, tartalmi-formai követelmények felállítása stb. A megrendelôvel való folyamatos kapcsolattartás a tervezés, gyártás, szerelés és üzembe helyezés alatt A projekt lebonyolítása során a claimmunka segítése A gyári fejlesztések segítése (ASME kód szerinti gyártási tanúsítás megszerzése stb.) Az anyag és berendezés specifikációja, ajánlatok értékelése Az érvényes szabványok, rendeletek, jogszabályok folyamatos figyelemmel kísérése, frissítése Új ismeretek megszerzése, továbbtanulás, szakirányú képzés elôsegítése a kollégák részére Jelenleg ezt a munkát a szervezet keretén belül két mérnök és három mûszaki szerkesztô végzi. Amennyiben a jövôben jelentôs erômûvi beruházást nyer vállalatunk, úgy a szervezet ésszerû határokon belül bôvülhet, hogy az új kihívásoknak megfeleljen, valamint hogy a tervezésen keletkezô know-how-t sikeresen megôrizze. 17

18 Erőművi tervezési osztály 2013 Erőművi tervezési osztály Kotnyek József Basic és erőművi folyamattervezés Kotnyek József Konstrukciós és erőművi elrendezéstervezés Tóth Csaba Boda Bálint (műszaki szerkesztő) Furda Norbert (műszaki szerkesztő) Lendvai József (műszaki szerkesztő) Üzembe helyezés Kotnyek József Tóth Csaba Kotnyek József osztályvezetô Az elmúlt évben megkezdtük a vállalkozási igazgatóság új szervezeti egységeinek bemutatását, a sorozat folytatása a következô írás Bemutatkozik a Termelési projekt osztály (TPO) Vállalkozási Igazgatóság november A 1-jével történô átalakulása során létrejött a Termelési projekt osztály. A Termelési projekt osztály alapjait a Gödön korábban megalakított Értékesítési osztály adta, mely a gödi Acélszerkezeti Üzletigazgatóság kiterjedt belföldi és külföldi kereskedelmi tevékenységét koordinálta a vállalkozási feladatok komplex feladatainak ellátásával. Az újonnan megalakult osztály az MVM OVIT Zrt. Termelési Igazgatóságához tartozó két fô termelési tevékenységének vállalkozási feladatait látja el, mely magába foglalja az Acélszerkezeti Üzletigazgatóság és az Erômûvi Gépgyártási Üzletigazgatóság termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatos üzletszerzési, ajánlatadási, szerzôdéskötési, projektkoordinációs tevékenységeket. Ez év elejétôl beköltöztünk a Körvasút sori telephelyre, erôsítve ezzel a Vállalkozási Igazgatóság integrációs folyamatait. Munkatársaink: Ambrus Péterné (Maja) Fazekas Tibor Halmainé Saftics Gabriella Horvátné Kliment Zsuzsanna Kanyó Zoltán Kollár Ildikó Macsu Erzsébet Az Acélszerkezeti Üzletigazgatóság tevékenységével kapcsolatos koordinációs feladatokat Erzsébet, Gabriella és Ildikó látja el nyelvterületi megosztásban. Az erômûvi gépgyártással kapcsolatos vállalkozási feladatokat Tibor és Zoltán végzi. Zsuzsanna minkét üzletigazgatóság projektjeiben tevékenykedik. Maja fogja össze az igazgatóságokat érintô pénzügyi tevékenységekkel, gazdaságossági vizsgálatokkal, nyilvántartásokkal kapcsolatos tevékenységeket. Acélszerkezet-gyártás Az elmúlt esztendôkben elôreláthatóvá vált, hogy az Acélszerkezeti Üzletigazgatóság kapacitásai a belföldi kereslet igényeit meg fogják haladni, ezért 2005 óta tudatosan elkezdtük külföldi piacaink építését. Ennek eredményeként az európai piacon mára már elértük, hogy az MVM OVIT Zrt. neve a jelentôs 18

19 kapacitással bíró, megbízható beszállítók közé bekerült, melynek legkézzelfoghatóbb eredménye a tavalyi esztendôben az E.ON Netz GmbH-nál elnyert tonna. Az idei esztendôben az igazgatóság életében rekord árbevétel látszik realizálhatónak, mely eredményeként közel 5,9 Mrd forintos árbevétellel járul hozzá a vállalati eredményekhez, magas külpiaci hányaddal. Vállalkozási tevékenységünket egy nagyon kiélezett versenypiacon kell végezni, melynek felerôsödéséhez a kialakult gazdasági válság jelentôsen hozzájárult, de büszke vagyok arra, hogy még ezen körülmények között is sikerült az elmúlt idôszakban piaci részesedésünket növelni. Természetesen ez csak egy nagyon aktív, több piaci területet lefedô vállalkozási tevékenységgel érhetô el, melyet statisztikai adataink tükröznek leginkább. Kiadott ajánlataink száma 2013-ban: 469 darab Megrendelések, lehívások száma 2013-ban: 406 darab Ügyfeleink száma 2013-ban meghaladja a 100-at Erômûvi gépgyártás 2011 márciusa óta az MVM OVIT Zrt. tevékenységi köre kibôvült az erômûvi gépgyártással Kiskunfélegyházán, annak érdekében, hogy a cégcsoporton belül, illetve a hazai és külföldi piacokon erômûvi területen elôre jelzett feladatokat minél komplexebben tudja ellátni a jövôben. Az elmúlt esztendôkben szinte a nulláról kellett a szakterület munkatársainak piaci kapcsolatait felépíteni, mely tevékenység eredményeként az idei esztendôben 1,4 Mrd forintos árbevétel látszik realizálhatónak, melynek 88%-a külpiacokról származik. Mára már olyan nagynevû cégek beszállítói között tudhatjuk magunkat, mint például Bertsch GmbH. Ausztria, MW Power Oy Finnország, Novmar AB Svédország, Siemens Ausztria és Németország. A Termelési projekt osztály megalakulásával a szakterületen rendelkezésre álló kapacitáslehetôségek maximális kihasználása érdekében kívánjuk a vállalkozási tevékenységet kibôvíteni. Az elmúlt évek sikereként és a szép kilátással kecsegtetô jövô zálogaként tekintek arra, hogy vállalkozási tevékenységünk során a kivitelezô igazgatóságok igazgatóinak és munkatársainak maximális támogatását élvezzük. A Termelési projekt osztály munkatársai is igyekeznek megadni minden olyan segítséget, amely a közös cél elérését segítik. A vállalt projektek mindegyikénél közösen törekszünk a maximális vevôi elégedettség elérésére, és az esetlegesen felmerülô nehézségeket is együtt kívánjuk megoldani. Törekszünk a vállalkozási és a gyártási szempontok arányos figyelembevételére, melynek eredményeként tudjuk piacainkat a vállalati elvárások elérésével bôvíteni. A Vállalkozási Igazgatóságon belül fontos feladatunknak tartom, hogy a nemzetközi piacokon megszerzett tudásunkat, információbázisunkat, kapcsolatainkat, nyelvtudásunkat kihasználva segítsük a Vállalkozási Igazgatóság fômérnökségeinek külpiaci szárnybontogatásait. Úgy gondolom, hogy az integrált vállalkozási feladatok ellátásának alapfelté- 19

20 tele a rendelkezésre álló tudás megosztása, és egy közös tudásbázis létrehozatala, ami az MVM OVIT Zrt. jövôbeni piaci sikereinek záloga, amelyre a Vállalkozási Igazgatóság minden vezetôje és munkatársa törekszik. Schüttné Balázsovics Mónika osztályvezetô Személyi hírek (SAP-tracking) tesztelése, oktatások megtartása. Jelenleg a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Fôiskola Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Karának hallgatója vagyok, emberi erôforrások szakon augusztusától dolgozom az MVM OVIT Zrt. Bérosztályán, ahol a külföldi kiküldetések és az áramdíjkedvezmény ügyintézésével foglalkozom. Bízom benne, hogy hosszú távon hasznos tagjává tudok válni az MVM OVIT Zrt. csapatának október belépôk szellemi: 5 fô fizikai: 4 fô összesen: 9 fô kilépôk szellemi: 5 fô fizikai: 3 fô nyugdíjazás: 2 fô összesen: 10 fô humán erôforrás osztály Az Integrált rendszer hírei Miért fontos a folyamatok feltérképezése a minõségirányítási rendszer eredményes mûködtetéséhez? Új belépôk Pásztor Dorottya bérelszámoló Bérosztály 1986-ban születtem Miskolcon. Tanulmányaimat is ott kezdtem, a Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségiztem. Pályafutásomat az ELMÛ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. Számlázási osztályán kezdtem Miskolcon, mint ügyfélszolgálati ügyintézô. Egy jobb lehetôséget megragadva Budapestre költöztem, ahol továbbra is számlázási osztályon folytattam a munkámat, mint szakmai támogató, mentor. Feladataim közé tartozott hibalista-javító munkatárs SAP-ban történô napi munkájának szakmai támogatása, statisztikák készítése, hibalista-javítást támogató rendszer Az ipari vállalatok egy része a piaci kihívásokra reagálva, a vevôi követelményeknek való mind jobb megfelelés érdekében már a 90-es évek elejétôl/közepétôl minôségügyi rendszert vezettek be és tanúsíttatták, általában a társaság teljes tevékenységére vonatkozóan. Ezeket a rendszereket eredményes mûködésük érdekében még a 20 elemes ISO 9000-es szabványok követelményeit figyelembe véve, a korábbi szabályozottságukat felhasználva folyamatközpontúan építették fel. Ezek az életképesen mûködô vállalkozások irányítási rendszerük fejlesztésére, úgy a piaci kihívásokra való reagálás, mint a jogi és egyéb követelmények felerôsödése miatt a korszerû menedzsmentmódszereket, a vezetési rendszerek integrált kialakítását választották. Ugyanis a társaságok vezetôi felismerték, hogy csak akkor lehetnek sikeresek, ha a korszerû vezetési módszerek valamelyikét alkalmazzák és ezek fejlesztése során valósítják meg a többi rendszer felépítését is. Ezeknek az alkalmazása nem követelte meg a mûködési rendszer radikális újratervezését, hanem folyamatos fejlesztéssel továbbépítette azt. Ezért a vállalati vezetôk részérôl megfogalmazódott az az igény, hogy a minôségirányítási rendszerük továbbfejlesztése során a különbözô irányítási rendszereket integrálják, 20