HÁTTÉRTÉNYEZÔK VIZSGÁLATA A PEDAGÓGUSNÔK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTJELLEMZÔIBEN*

Átírás

1 46 Fejlesztô Pedagógia 2010/6. szám HÁTTÉRTÉNYEZÔK VIZSGÁLATA A PEDAGÓGUSNÔK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTJELLEMZÔIBEN* BORBÁTH KATALIN Nemzetközi és a hazai szakirodalom is sokat, sokféle szempontból közelítve foglalkozott már a pedagógusok mentálhigiénés állapotával. Pszichológusok, szociológusok, oktatáspolitikusok, kutatók, közoktatási, felsôoktatási szakértôk, alternatív pedagógiát és hagyományosat mûvelô kollégák egyaránt boncolgatják a témát. De az iskoláztatásban érintett szülôket is izgatja a probléma. Bennem kezdetben mint kollégában, késôbb mint iskolapszichológusban merült fel a kérdés, miért is látok magam körül olyan sok mosolytalan arcot, ha az iskolába lépek, és a pedagógusok közé kerülök? Mi az oka ennek a sokszor látható, tapintható rossz közérzetnek? Tovább gondolkozva már azt is kérdeztem: van-e ennek köze ahhoz a közhelynek számító tényhez, hogy a pedagóguspálya elnôiesedett? Vajon a keserû arcot viselô pedagógus közérzetének jellemzôiben szerepet játszik-e az, hogy túlnyomórészt nôket találunk az iskolákban óvodákban pedagógusként? Vajon a mentálhigiénés állapottal összefügg-e a megélt nôiség? Van-e összefüggés aközött, hogyan érezzük magunkat nôként, és milyen a közérzetünk tanárként, szakmai személyiségünkben megjelenve? Kik azok a kivételek, akik vidámságot, melegséget, mosolyt sugároznak? Mit ôriznek, mi a titkuk, miben különböznek? Mi hat és mi nem? Magamnak is feltettem számtalanszor a kérdést a gyerekek közé lépve: hogyan tudok mindennap újult erôvel, egészséges lélekkel szembenézni a mindennapi nevelési helyzetek gubancaival és a számtalan konfliktushelyzettel, törekedve a megelôzésre, illetve megoldásra? Azt a választ adtam, hogy örömöt kell találnom a munkában, mindennap. Vajon a pedagógus társaim is hasonlóan megélik, megrágják ezt a kérdést? Milyen választ adnak maguknak? Menynyire figyelnek a belsôjükben idônként, halkan megszólaló kérdésekre? A jelzett kérdések nyomán elindult kutatás célja pedagógusok adott csoportjának mentálhigiénés állapotfelmérése különös tekintettel a nôi identitás és szakmai személyiség integrálását illetô összefüggések feltárására. További cél új utak keresése a (pedagógus)nôi szakmai személyiség fejlesztési lehetôségeiben új, pszichológiailag is megalapozott alternatívák találása érdekében. Ez a cikk a kutatási folyamatot mutatja be, néhány megtalált összefüggést is felvillantva.a célba vett háttértényezôk feltárásához a legrelevánsabb kiindulópontnak az Országos Közoktatási Intézet Jelentés a közoktatásról 2006 címû kiadványa mutatkozott, erre támaszkodva jelzem a fontosabb összefüggéseket. A PEDAGÓGUS SZAKMA ÖSSZETÉTELÉVEL KAPCSOLATOS ADATOK A szociológiai demográfiai adatokat tekintve mindenekelôtt tisztáznom kell azt a kérdést, relevánsnak tekinthetô-e az állítás a magyar viszonyokat tekintve, hogy a pedagóguspálya elnôiesedett. A statisztikai adatok egyértelmûen alátámasztják ezt az állítást: 1999 és 2005 között a pedagógusok nemek szerinti megoszlása tovább tolódott a nôk javára. A nôk aránya a szakképzett pedagógusok között 76 százalékról 83 százalékra, az alapfokú oktatásban 86 százalékról 87 százalékra, a középfokon pedig 46,9 százalékról 63 százalékra nôtt a vizsgált idôszakban. (Nagy, Varga, 2006,) Nézzük, milyen jellemzôket mutatnak azok a nôk, akik a pedagóguspályát választják. Az eredmények azt mutatták, hogy fôiskolai pedagógus szakokra azok a középiskolások jelentkeznek, akiknek kisebb a középiskolából hozott pontszáma, akik rosszabb munkaerô-piaci lehetôségekkel számolnak középiskolai érettségivel (alacsonyabb kereseteket várnak, és munkához jutásuk valószínûségét alacsonyabbra értékelik). Tehát a nôk kiugróan magas aránya a fôiskolai pedagógusképzésre jelentkezôk között más hatásokat tükröz, elsôsorban azt, hogy az óvó-, tanító- és tanárképzô fôiskolások középiskolai végzettséggel alacsonyabb keresetekre számítanak, és kisebb esélyt is látnak arra, hogy középiskolai végzettséggel álláshoz juthatnának. [ ] az eredmények arra utalnak, hogy a fôiskolai szintû pedagógusképzésre jelentkezôk esetében kedvezôtlen önszelekciós folyamatok indultak el a középiskolások között. (Nagy, Varga, 2006) Az elemzôk kiemelik, hogy az adatok tanulsága a kockázatvállalás, és ezzel összefüggésben a sikerorientált attitûd alacsonyabb jelenlétére utal a * Konzulens: dr. Horváth H. Attila egyetemi docens, Pannon Egyetem.

2 47 pedagóguspályát választók körében mindkét nem esetében. A pedagóguspályára lépôk nôi túlreprezentáltsága azt az összefüggést vetíti elôre, hogy többségében a kihívásokat kerülô, kudarckerülô attitûd jellemzô ezekre a pedagógusi tevékenységet választó nôkre. Ha a közalkalmazotti lét évtizedek óta fennálló jellemzôire alacsonyan fizetett, ám stabil munkahelyet jelentô mivoltára gondolunk, a fenti összefüggés kézenfekvônek látszik. A PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉJÉVEL KAPCSOLATOS STATISZTIKAI ADATOK Az iskolai szervezet hatékony mûködése jó és kölcsönös bizalmon, elfogadáson és tiszteleten alapuló kapcsolatot tételez fel az iskola szereplôi: a pedagógusok, a diákok és a szülôk között. Ugyanakkor a közérzetet negatívan befolyásolhatja és az érdemi együttmûködést akadályozhatja az általános bizalomhiány, ami lényegében meghatározza a kapcsolatok alakulását és ezáltal az iskolai légkört. (Szekszárdi, 2006) Széles érdeklôdésre tarthat számot az a 2004 tavaszán készült felmérés, amely a pedagógusok mentálhigiénés állapotának a megismerésére irányult (Paksi Schmidt, 2005). Bár a kutatás csak a szakma egy csoportjára (a középfokú képzésben dolgozókra) irányult, jelentôségét növeli, hogy eredményei összevethetôek egy korábbi lakossági mintán végzett kutatással, valamint összekapcsolhatók egy szintén korábbi, középiskolás diákok körében végzett adatfelméréssel. A pedagógusszakma iránt mutatkozó oktatáspolitikai és szakmai érdeklôdés jele, hogy az utóbbi években több hazai és nemzetközi vizsgálat irányult a pálya körülményeinek és jellemzôinek megismerésére. A középiskolai tanárok reprezentatív, 614 fôs mintáján, standardizált tesztekkel végzett felmérés eredményei között megemlíthetô, hogy a tanárok az összes vizsgált kérdésben (önismeret, énhatékonyság, depressziós tünetek, egészségkontroll, kiégettség) kedvezôbb mutatókkal rendelkeznek, mint a lakossági minta, és ez igaz akkor is, ha az összehasonlítás szempontjából relevánsabb, a tanárokhoz hasonló társadalmi státusú más foglalkozási csoportokkal vetjük össze az adatokat. (Szekszárdi, 2006) Az eredmény akkor is figyelemre méltó, ha a validitás kérdése is felmerül, hiszen a kutatók feltételezik, hogy a tanárok válaszában az elvárásoknak való megfelelés is tükrözôdik. A kapott kutatási eredmények a középiskolai pedagógusokra korlátozott vizsgálatban születtek. Az általános konzekvenciája a kutatásnak, hogy a személyes jellemzôknél, a legtöbb vizsgált tényezô esetében, nagyobb magyarázó erôvel rendelkeznek az iskola szervezeti meghatározottságai. (Szekszárdi, 2006) A kutatási eredmény nem feltétlenül mond ellent az általános tapasztalatnak, amely a kiégés különbözô fázisaiban lévô pedagógusok gyakori jelenlétérôl számol be az oktatási intézményekben, inkább további kérdést vett fel a magyar lakosság egészének általános mentálhigiénés állapotáról. A tény, hogy a középiskolai tanárok körében végzett kutatás eredményei szerint a vizsgált pedagógusok mentális egészséggel, kiégéssel kapcsolatos mutatói jobbak az összehasonlított mintánál, abban erôsített meg, hogy többszempontú vizsgálatot érdemes tervezni a pedagógus mentálhigiéné felmérésében, amelyben csak az egyik aspektus maga a mentálhigiénés állapotfelmérés. Világossá vált, hogy a kiégéssel összefüggésben lévô egyéb kérdéseket is kutatni kell. Ilyenek lehetnek a szervezeti kérdésekkel kapcsolatban pl. a változáshoz való viszony, a szakmai személyiség kimunkáltsága és a nôi identitás típus illeszkedése a pedagógus pálya jellegzetességeihez. Feltételezésem szerint ezek az aspektusok mind befolyással vannak az általános pedagógus well beeing -re, és ezért kutatandók a mentálhigiénére vonatkozó, direkt kikérdezés által kapott képet árnyalandó. HIPOTÉZISEK A PEDAGÓGUSNÔK MENTÁLHIGIÉNÉJÉT ÉRINTÔEN Feltételezésem szerint: Az iskolában dolgozó pedagógusnôk mentálhigiénés állapotát több tényezô együttes hatása határozza meg. A pályán töltött évek különbségei differenciálják a felmért pedagógusok mentálhigiénés állapotjellemzôit. Az életszemlélet jellemzôi (változáshoz való viszony, optimista, pesszimista beállítottság) összefüggést mutatnak a vizsgált pedagógusok mentálhigiénés állapotával. A mentálhigiénés állapot, a szakmai személyiség, és az életszemlélet jellemzôi a személy nôi identitásának típusával is összefüggésben vannak. Hiszen nem tekinthetünk el attól a ténytôl, hogy a pedagógusok mentálhigiénés állapotjellemzôit kutatva elsôsorban nôkrôl beszélünk a mai magyar közoktatási foglalkoztatási adatokat alapul véve. A nôiség társadalmi nem aspektusát és hatását is figyelembe kell vennünk. Elsôsorban a személyiségjellemzôkbôl indulok ki, és a személyiség nôi aspektusának fejlôdését amely a biológiai és társadalmi nemmel való azonosuláson túl pszicho-szociális identitást is jelent a psziché lehetséges nôi típusával vizsgálom. A személyiség nôi aspektusának fôbb jellemzôi összefüggésben vannak a mentálhigiénés állapottal ugyanúgy, mint a változáshoz való viszonnyal, és a szakmai személyiség egyes jellemzôivel. Hiszen a jellegzetes a jungiánus pszichoanalitikus irányzat által leírt nôi archetípusok mint ilyenek kollektíve jellemzôek azonos kultúrájú nôk pszichés fejlôdési típusára ugyanúgy jelen vannak a pedagógusok között is. (Bolen, 1996) Érdekes lehet önmagában a tény, hogy a típusok reprezentáltsága hogyan oszlik meg a pedagógusok jellemzô nôi világában, és ebbôl milyen következtetések vonhatók le. Illetve ezen túlmenôen a leírt nôi archetípusok reprezentáltságának milyensége és gyakorisága mutat-e, és ha igen, milyen összefüggést a vizsgált nôi populáció egyéb mutatóival: mentálhigiénés állapotával, életszemléletével, a szakmai személyiségének jellemzôivel. A feltételezések megszabták a kiválasztott mérôeszközöket (Masclach-féle mentálhigiénés állapotfelmérô kérdôív,

3 48 Fejlesztô Pedagógia 2010/6. szám LOT-R életszemlélet teszt, Szakmai személyiség-felmérés, Kollektív nôi identitástípus kérdôív), amelyeket késôbb részletesen is bemutatok. A kutatott kérdések és a hozzá kapcsolódó feltételezések több tudományterületet is érintenek. Ezek tisztázása érdekében a kutatás sok szempontú elméleti hátterét vázolom fel elöljáróban, és csak ezután térek ki a kutatás módszereinek bemutatására és a jelen állapot részeredményeinek felvillantására. KAPCSOLÓDÓ NEMZETKÖZI KUTATÁS EREDMÉNYÉRÔL Az olaszországi Paula Borella és munkatársai 2008-ban publikálták a közelmúltban végzett kutatásukat az orvosok mentálhigiénés állapotjellemzôirôl. A foglalkozási csoport mentálhigiénés helyzetét vizsgálták a kiégés és a demográfiai adatok, a foglalkozási sajátosságok, az aggodalomra való hajlam karaktervonása és az immun variációk tükrében is. 70 fô, különbözô klinikai osztályról érkezô orvost kérdeztek ki a Masclachféle Burn Out Kérdôív, érzelmi kimerülés skálák, deperszonalizációs mutatók, személyiségbeli készségek felmérése, a (STAI-Y2) aggódás jellemzôit mérô skála, és a foglalkozásra és a személyes adatokra vonatkozó kérdôívek segítségével. Az adatokat regresszió analízis módszerével (Stepwise Multiple Regression Analysis) elemezték, és azt az eredményt kapták, hogy az érzelmi kimerültséget szignifikánsan befolyásoló tényezôk mind személyesek (nem, családi állapot), faktorok és foglalkozásiak (kvalifikáció, aktivitás) is, noha csak a páciensekkel való kapcsolat tudta magyarázni a deperszomalizációs tünetek egy részét. Továbbmenve azt találták, hogy az aggódás karaktervonása elôrejelzi a kiégést, vagyis tehát korrelál a Masclachféle Kiégés Skála eredményeivel. Borella és munkatársai kutatási eredményei egyrészt megerôsítették a Masclach-féle skála validitását a mentálhigiénés állapot vizsgálatában. A vizsgálat felvet egy újabb összefüggést, ami aggódásra való hajlam a kiégési között. További hatások: a legújabb feminista koncepció. Úgy tapasztalom, ahogy a magyar iskolákban tanító nôk kevéssé figyelik tudatosan a szexizmus a nôk és férfiak nem egyenlô megítélésének/kezelése mindennapi jeleit az iskolákban, tankönyvekben megjelenteket sem. A sztereotipizált, leegyszerûsített nôi szerepek mindennapos jelenléte ami a média reklámszövegeiben jelenik meg legmarkánsabban az iskolák életében hangsúlytalan marad. Nem kap figyelmet a sztereotip nôi szerepminta indirekt jelenléte a tankönyvekben, a gyerekekkel, szülôkkel, kollégákkal való mindennapos kommunikációban sem. Bár némi elmozdulás tapasztalható ebben az irányban, hiszen az oktatáskutatók a nôi pedagógus szerepekre (Thun Éva írásai) és a szexizmus jelei a tankönyvekben (Chacesz Erzsébet és munkatársai) témára figyelmet mutatnak. Ezek a vizsgálatok jelzik, hogy olyan kérdésekrôl van szó, amelyek tudatosságot igényelnek a pedagógusnôk részérôl. Hiszen (pedagógus) nôk ennek a tudatos figyelemnek a segítségével kifejleszthetnek egy olyan szakmai személyiséget, amely tudatosítja a szexizmus jeleit, és ilyen módon a feminista pedagógia jelentése is ismerôssé válik számára. Vagyis a nôi szerepek és szerepviselkedések differenciált iskolai megjelenítésére vonatkozó tudatos figyelem és az aktív törekvés harmóniában van a korszerû feminista pedagógiai törekvésekkel. A mai feminizmus képviselôi a harcos feminizmus helyett az öntudatos gender társadalmi nem szerep megélést a másik társadalmi nemmel együttmûködve képzelik el. A két kortárs feminista írónô, Baumgardner és Richards így ír errôl: Tíz évvel ezelôtt a feminizmusról való fogalmam a lábukat és a hónaljukat nem borotváló, férfiakat utáló fehér leszbikusokra korlátozódott. Gyorsan elszálló tíz évvel késôbbtúl sok exisztenciális krízisen, egypár fôiskolai fokozaton, és egy kemény elvetésén az áldásos tudatlanságnak a feminista tendenciáimba beszivárogott a férfiak felé nyitás lovagias vágya. Semmilyen módon nem szeretném trivializálni a mozgalmat, ami szociális, politikai, gazdasági egyenlôségen alapult az Y kromoszómával, vagy anélkül rendelkezôk között, sôt realizálnom kellett, hogy a születésem elsô pillanatától feminista voltam. (Baumgardner, Richards, 2010) Jennifer Baumgardner és Amy Richards arról beszélnek, hogy átszövi világunkat a szexizmus, és szellemesen mutatnak rá, hogy hol van a felelôsségük a nôknek (a pedagógusoknak is) abban, hogy a szexizmus mélyen beleívódott sok nô lelkébe, hogy nem is ismeri fel ezeket a szokásokat és reflexeket. Nehéz korrigálni azt, ami nem tudatosul bennünk hibaként hangsúlyozzák a szerzôk. FEMINISTA PEDAGÓGIAI KÉRDÉSEK Mi is az a feminista pedagógia? A feminista pedagógiá(k) alkalmazzák a feminista elmélet(ek) kutatási és módszertani eredményeit, módszereik alkalmazásakor a nôi pszichikumot, és a nôi értékeket. (Thun, 1996, idézi Kereszty, 2007) Mi az, ami a nôi psziché jellemzôibôl eredô, ahhoz köthetô pedagógiai viszonyulás, eszköz? Erre ad választ a korszerû feminista pedagógiai praxisa, mely módszerei alapját öntudat ébresztô/önmegismerô tréningek alkotják, de sokat átvettek John Dewey progresszív pedagógiai módszereibôl is. A feminista pedagógia tükrözi és alkalmazza a feminista elmélet és kutatás eredményeit, és tagadja az elôírt, objektív tudás mindenhatóságát. Módszerei alkalmazásakor elôtérbe helyezi a nôi pszichikumot és nôi értékeket. Összefoglalóan elmondható tehát: A feminista megközelítésû pedagógia tehát kooperatív, demokratikus, integrálja a kognitív és affektív tanulás lehetôségeit és egyéni alkotó erôvel ruházza fel a tanulót saját helyzete értékeléséhez, megértéséhez és aktív részvételre serkenti az egyéni és társadalmi fejlôdés elômozdítására. A feminista pedagógia elsôsorban interaktív, amennyiben a tanuló tapasztalatait, háttértudását, egyéni értékeit és véleményeit

4 49 integrálja a tanulás folyamatába. (Thun, 2007) A fentiek a létezô pedagógiai gyakorlat azon elemei, amiket a feminista pedagógiai kultúra preferál, mert ezek közelítik meg leginkább a pedagógiai gyakorlatot a természetes nôi létformához igazodóan. GENDER MEGKÖZELÍTÉSÛ KÉRDÉS A feminista pedagógia a módszertani kérdések mellett gender szemléletû kérdéseket is felvet. Mit is értünk a gender fogalma alatt? A gender szociológiai fogalom, a nemek társadalmi eredetét, meghatározottságát jelenti. Simone de Beauvoir 1969-ben elhangzott híres kijelentésével valaki nem nôvé születik, hanem nôvé válik elôször vált külön a biológiai és a társadalmi nem analitikus és politikus szemlélete. (Czibere, 2010) Ezután indultak útjukra szociológiai és antropológiai kutatások, amelyek a férfiak és nôk nemi szerepeinek társadalmi beágyazottságát, a körülményektôl, és a szocializációtól való függését vizsgálta. Véleményem szerint a (pedagógus) nôi mentalitás tömeges jelenléte az iskola világában eleve ellentmondást hordoz magában, hiszen történelmileg hagyományosan a (porosz) iskola hierarchikus, férfielvû, racionálisan szervezôdött és mûködô, férfi értékvilágú rendszer. Korábban is felhívtuk a figyelmet arra a jelenségre, hogy a szexizmus nyelvi és szociológiai jelenségei a pedagógiai praxisban is megjelennek. A szexizmus jelensége a tanárképzésben is megjelenik: A tanárképzés/pedagógusképzés tartalma, struktúrája és praxisa jellemzôje a férfi mintázatú értékrendszer, mûködésmód és hatalmi strukturálódás. (Thun, 1999) Jelen kutatás alapkérdése is abból a paradoxonból eredeztethetô, amire Thun rámutat, hogy ez az óriási hagyományokkal rendelkezô patriarchális gondolkodásmód hogyan is lehet jelen a mára szinte teljesen nôkbôl álló pedagóguspályán? Ennek következtében a tanárképzés olyan homogén, általános (emberi) tulajdonságokkal és tudásokkal rendelkezô csoportot feltételez a képzésben részt vevôként, akikre elvártan jobban jellemzô a patriarchális viszonyok között kialakult szakmai gondolkodásmód elfogadása. A mindennapi pedagógiai intézmény-környezetet azonban jobban jellemzi az elnôiesedés szociológiai ténye. (Thun, 1999) Ez a gondolat teszi indokolttá,hogy nôi identitás típusokat a görög istennôk karakterisztikáján alapuló Bolenféle személyiség tipológiát vizsgálunk a gyakorló pedagógusok között. Érdekes lehet, melyik típus az, aki ebben a paradox helyzetben leginkább reprezentálódik a pályán, és a hiánytípusok is érdekesek lehetnek. Melyik nôi személyiségtípust nem, vagy alig találunk meg a pedagógusok között? Illetve akik megtalálhatóak, milyen nehézségekkel, kompromisszumokkal, esetleg a mentálhigiénéjükre is kiható problémaként élik meg a közoktatás mint férfi értékvilágú, kommunikációjú,tudástartalmú, és tudásfeldolgozásmódú rendszerben való nôi jelenlétet? Kérdés, hogy a nôk szocializációs csatornái és módszerei eleve ellentétben vannak a pedagógia által deklarált preferált személyiségjegyeknek A nôi gondolkodásmód és értékrend konfliktusban van az olyan hagyományosan elfogadott iskolai értékekkel, mint az asszertivitás, versenyszellem, autonómia és tekintélyelvû hierarchikus iskolai struktúra. (Thun,1999) A NÔI IDENTITÁS FOGALMÁNAK GYÖ- KEREI A GENDER TANULMÁNYOKBAN A kutatásom fô témája és lényege azt a gondolatmenetet követi, amivel Petô Andrea és Berteke Waaldijk cikkében találkozhatunk. Petô Andrea fejti ki, hogy messzemenô konklúzióhoz jutottak a narratívák írása a nôi példaképek és ôsökrôl kutatási folyamatuk során. A Teaching with Memories címû, Petô Andrea és Berteke Waaldijk által szerkesztett könyvben tárgyalják azokat a metódusokat, amelyekkel lehetôvé válik, hogy egy dolgozat megírása, (nô) nevelési eszközzé is válva alkalmas legyen arra,hogy példaképek élettörténetét írjuk le általuk. Kutatásaik reflexiókat és módokat kínálnak a nôi történészeknek arra, hogyan kapcsolják a kutatásaikat a nôk emlékeihez. Egyben másképp tanítják az európai történelmi szövegeket azáltal, hogy tudatosan felvértezik a nôi pedagógusokat ismeretekkel saját és minden nô történelmérôl. Ezáltal közelebb kerülhetnek saját nôi létük gyökereihez, ha ezt a nyilvánvalóan feminista pedagógiai koncepciót/folyamatot egy kollektív tudatosító folyamatnak tekintik. Nagyon különbözô kiindulópontból indulva jutott el Petô Andrea és Berteke Waaldijk ahhoz a metszésponthoz, ami mentén találkoznak kutatásaik. A cikk összegzésében írnak arról, hogy a nôi példaképeinkrôl szóló történetek írásának folyamata magában rejt egy spirituális dimenziót is, hiszen az írás közben identitás rekonstrukció is történik. Rámutatnak arra, hogy a nyitott történetek írása egy hiányzó folyamatot teremtett vagy újjáépített a nôk generációi között. (Petô Andrea Berteke Waaldijk, 2005) Petô és Waaldijk kutatása újszerû módot talált Life Long Learning koncepciónak, méghozzá a tanárképzés módszertanát, elméletét is érintve. (Petô, 2008) A nô tanárok edukációja a narratívák írásával a szakmai személyiségük fejlesztésének egy módja is lehet, miközben a személyiségük nôi oldalát is élôbbé és tudatosabbá formálja. Ezért, a pedagógusok nôi oldalát is fejlesztô hatás miatt lehet az itt leírt vizsgálatsorozat elôzménye a pedagógusnôk mentálhigiénéjét vizsgáló kutatásnak. Vagyis azt gondolom, hogy a narratívák írása a nôi példaképekrôl metódusának másodlagos hatásaként a nôi identitás is erôsödik. Ez pedig segíthet, hogy elégedettebbé, tudatosabbá és önmagukkal azonosabbá váljanak a módszert alkalmazó pedagógusnôk. Ezáltal végsô soron feltételezem mentálisan is egészségesebbé válnak. A NÔI IDENTITÁS TÍPUSAI A BOLENI SZEMÉLYISÉGELMÉLETBEN Jean Shinoda Bolen pszichiáter a Bennünk élô istennôk címû könyvében (1984) egy új személyiségtipológiai

5 50 Fejlesztô Pedagógia 2010/6. szám modellt ad, elsôsorban nôi tipológiát. (Késôbb megalkotja a férfi tipológiai modell párját a nôi tipológiájának A bennünk élô istenek címû könyvében). Bolen tipológiáját Antalfai Márta is idézi (2006) a nôi lélek fejlôdéstörténetének leírásában. Bolen tipológiája szervesen kapcsolódik a C. G. Jung által leírt archetípusok és anima-animus elmélethez, illetve a jungi elméletre ráépülô M. L. von Franz nôi mesealak elemzéseihez, és a több szálon a feminista analitikus pszichológiai irányzathoz is. A Bolen által leírt nôi személyiség-típusokban a görög mitológiai istennôk mint archetípusok jelennek meg. Bolen leírja egészséges és sérült pszichoszociális fejlôdésüket, kapcsolati mintáikat is. A pszichoszociális fejlôdés leírása mentén a típusok kollektíven jellemzô történetét írja le. Bolen az ábrázolt nôi archetípusok fejlôdését, alakulását vezeti fel, megmutatva az egészséges pszichoszocializációs fejlôdés során kiteljesedett típus jellemzôit, és felvázolja ugyanannak a típusnak a feldolgozatlan konfliktusokkal terhelt, sok esetben traumatizált s, így szükségszerûen sérült identitásváltozatát egyaránt. A boleni modell lehetôséget biztosít nôk generációinak, hogy magukra ismerhessenek az istennô-tipológiai keret tükrében, ami egy erôteljesen katartikus hatású, személyiség formálást jelent(het). Ezért (kollektív) nôi identitás típusoknak neveztem el ôket. Saját kibontakozó élettörténetében minden egyes nô fôszerepet játszik. Ahogyan a nôk általában nincsenek tisztában a külsô sztereotípiák: a társadalom részérôl rájuk ható szerepelvárások nyomásával, úgy a pszichéjükben munkáló erôk sem ismertek elôttük. ((Bolen, 1984) Bolen szerint a bennünk élô archetipizált istennôink meghatározzák legbelsôbb motivációinkat és vágyainkat, méghozzá a domináns nôi típusunknak megfelelôen különbözô és különbözô módon. A legtöbb nôi istennô típus neve ismerôsen cseng: Aphrodité, Athene, Artemis, Demeter, Hestia, Hera, Persephone a klasszikus görög mitológiából. A görög mitológia istenei egyben a Jung által leírt kollektív tudatalattiban szereplô archetípikus mintáink megtestesítôi. (Jung, 1990) Bolen úgy fogalmaz egy elôadásában, hogy e tipológia tanulmányozása a nôk számára magában rejti azt a saját nôi ereje és fogékonysága felismerésének és az ezzel való felruházottság Aha élményét. Vagyis akkor éljük ezt át, amikor megtaláljuk az intuitív kapcsolatot a karakterjellemzôink,szimbólumaink és mítoszaink és valamelyik istennôtípus között. (Bolen, 2004) ÚJABB GONDOLATI HÁTTÉR: SZAKMAI SZEMÉLYISÉG FOGALMA A kutatásban az identitás jellemzôi azért érdekesek, mert kérdés, hogyan hatnak jellegzetességei a szakmai személyiségben megnyilvánulóan, vagyis a mindennapi pedagógiai tevékenység során. Ehhez a kapcsolathoz egy újabb fogalom, a szakmai személyiség fogalmának bevezetésére van szükség. A szakmai személyiség fogalma átvett fogalom, a humánerôforrás gazdálkodás, minôségirányítás témakörein keresztül került a pedagógiai irodalomba. Egyik definíciója szerint: Az egyén azon ismereteinek, képességeinek, kompetenciáinak gyûjtôfogalma, amelyek a munkahelyen, munkavégzés közben jelennek meg a szakmai ismeretek konkrét alkalmazása során. A különbözô üzleti szervezésû képzési formák a szakmai személyiség fejlesztését célozzák meg, de természetesen hatnak a teljes személyiségre. A szakmai személyiség fogalma rokonságot mutat a persona- szerepszemélyiség-, analitikus pszichológiai meghatározással. Feltételezésem szerint a szakmai személyiségünk ugyanúgy alakul, fejlôdik egy szakmai életút során, mint a személyiség. (Vagy mint a persona.) A személyiségfejlôdés többkötetnyi pszichológiai irodalmából Erikson (2002) ma legtöbbször használt elméletét idézzük,aki egész életen át tartó ún. pszichoszociális fejlôdés menetben írta le a személyiség alakulását. Erikson széles körben elfogadott elmélete szerint a fejlôdés krízisek sorozataként történik meg. Minden fejlôdési korszaknak megvan egy krízise, aminek a személyiség meg kell, hogy feleljen, hogy tovább tudjon lépni a következô fejlôdési szakaszba. Az egészséges személyiségfejlôdés a krízis sikeres megoldása, a megoldatlan krízis tovább kísér, és késôbbi pszichés problémákat okoz az egyénnél. Personánk a társadalomban betöltött sokasodó szerepeink mentén fejlôdik ki, maszkként simulva-szorulva ránk. A személyiség fejlôdési folyamat kríziseinek differenciáltsága nyilvánvalóan nem jellemezheti a szakmai személyiség fejlôdését, azonban szerepkonfliktusok, és a szereppel való azonosulás mértéke, jelenléte, és egyéb, a szakmai szerepelvárások és az egyén pszicho-szociális fejlôdésének nem megfelelésébôl is eredhetnek konfliktusok. Szakmai személyiségünk az emberekkel foglalkozó pályákon fokozott igénybevételnek van kitéve, sôt munkaeszköze ezeket a pályákat ûzô szakembereknek. Az önismeret, saját élmények reflexióval tûzdelt megszerzése is fontos részét kellene képeznie a kimunkált szakmai személyiséget megszerezni kívánó a kifejezett segítô pályán dolgozók mellett a közvetlenül emberekkel foglalkozó pályán lévôknek is. Ezért elengedhetetlen az emberekkel foglalkozó pályákon idônként tudatosan rátekintve magunkra (szakmai énünkre) meg kell állni és megfogalmazni: milyen motiváció tart a pályán és mit jelent számomra a munkám? Hogyan látnak engem a gyerekek (kliensek) és hogyan a kollégák? A kiégés szakaszaiban hol tartok? KIÉGÉS AVAGY BURNOUT-SZINDRÓMA Kiégés az angol orvosi szakirodalomban a hatvanas években jelent meg ez a kifejezés (burnout), s a segítô hivatásúaknál (orvosok, pedagógusok, lelkészek, szociális munkások) jelentkezô tünet-együttesként írták le. A szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépô fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitûdök jellemeznek. A kiégés tartós vagy ismételt emocionális terhelés eredménye más emberekért való hosszú távú, intenzív

6 51 erôfeszítéssel összefüggésben. (Kafry, 1981 idézi Ónody, 2001) Christina Masclach szerint az egyén a törôdési szándékát veszíti el azokkal szemben, akikkel együtt dolgozik a háttérben ô is az érzelmi kapacitás kimerülését hangsúlyozza, aminek következtében az egyén nem lesz képes pozitív érzéseket, tiszteletet, empátiát tanúsítani a kliens iránt. (Kovács, 1981) A kiégés folyamatjellegûnek írható le, Edelwich és Brodsky négy fázist különít el a kiégés során: A munkakezdôkre jellemzô a lángoló lelkesedés, idealizmus, amelynek jellegzetessége az irreális elvárások rendszere; majd ezt a stagnálás, kiábrándulás követi ekkor már a teljesítôképességünk csökken, késôbb a frusztráció idôszaka következik, amikor egyre idegesítôbbek a munkával kapcsolatos terhek, és végül az apátia fázisa, amikor a szakmai munka rutinszerûvé válik. Becker szerint az idealizmus és a stagnálás közé egy újabb fázis épül be: a realizmus. A Burnout-szindróma alakulását Hézsér 12 lépcsôs folyamatként írja le. A folyamat a bizonyítani akarástól a teljes kiégettségig ível. Fontos a ciklikus elképzelés, amely arra utal, hogy számtalanszor megismételheti önmagát. Érdemes tisztázni, hogy hol tart az egyén ebben a folyamatban, hiszen a kiégés különbözô fázisaiban különbözô intervenciós lépéseket kell tenni. A BURNOUT KEZELÉSE Kovács Mariann (1981) cikkében leírja, hogy a kiégés kezelése a munkakörülmények módosításával vagy az egyén megváltoztatásával lehetséges. Vannak, akik a kiégésben fontos szerepet tulajdonítanak a támogató csoportnak, ahol empátiás kapcsolatok alakulhatnak ki, amelyeknek köszönhetôen a részt vevôk kevésbé érzik, hogy egyedül lennének problémáikkal, és lehetôségük van a közös, alkotó problémamegoldásra, illetve a problémához kapcsolódó tapasztalataikat átadhatják egymásnak. Megközelíthetô a Burnout-szindróma terápiája a beavatkozásokat különbözô szintjein értelmezve prevenció, intervenció, krízisintervenció során. A kiégés folyamatjellegének köszönhetôen a kezelés egy módja lehet a fókusz áthelyezése. A lelkesedés fázisában a realitásra, a stagnáció állapotában a mozgósításra, képzésekre, tréningekre csatornázandó a figyelem fókusza. A frusztráció pontján állva a pozitívumok láttatása a cél, az elnyomott energiák felhasználása és a változtatás lehetôségének felismerése segíthet, míg az apátia fázisában a beavatkozás új, reális célok keresését jelenti. (Kovács Mariann, 1981) A KUTATÁSUNK MÓDSZEREI A kutatás korszerû online kérdôíves vizsgálat módszerével történik. Felméri a vizsgált személyek (pedagógusnôk) pszichológiához, változáshoz való viszonyát, mentálhigiénés állapotát, nôi identitásának a Bolen-féle típusát, szakmai személyiségének kimunkáltságát. A következô eszközöket alkalmaztuk (terjedelmük miatt a tanulmány megjelenésével egy idôben a www. mentor-konyvesbolt.hu honlapon a pdf-ben letölthetô tanulmánynál megtalálható): 1. Masclach-féle kérdôív, ami a mentálhigiénés állapot jellemzôit vizsgálja. 2. A szakmai személyiség állapotfelmérés kérdôív, ami a szakmai személyiség kimunkáltságát, milyenségét igyekszik felmérni. 3. A pedagógus mesternôk és a bennünk élô görög istennôk kérdôív, ami a nôi identitástípus felmérésére készült. 4. A LOT-R Életszemlélet teszt megküzdést, változáshoz való viszonyt méri fel. RÉSZEREDMÉNYEK A kutatás jelenlegi fázisában a magyarországi munkahelyû, randomszerûen kiválasztott gyakorló pedagógusnôk bevonásával készített, átlag 40 éves korosztályt érintô vizsgálatban jelenleg fô válaszai állnak rendelkezésre, ezek elemzésére van lehetôség a kérdôívektôl függôen. A szakmai személyiség tudatos építésével kapcsolatos kérdésre meglepôen kevesen válaszolták, hogy ezt teszik, mindössze 18,6%-a a válaszadóknak. Bár sokan felismerték már ennek fontosságát (lehetôség: 45%), de nem mennek aktívan a lehetôségek után. A gyerekekre vonatkozó esetmegbeszélések a túlnyomó többséget érdeklik (78%), míg a saját pszichés állapotra vonatkozó kérdésekben már mérsékeltebb érdeklôdés, és még mérsékeltebb aktivitás tapasztalható a felmért pedagógusnôk körében. A flow megélésére a munkája során 45% törekszik, az önismeretét is 52% fejleszti, de ebben a kérdésben szakemberhez már csak 34% fordul. Ugyanakkor a lehetôség kategóriában megjelenô magas százalékos arányok ezekben a kategóriákban mind megmutatják a nyitottságot, ugyanakkor az ehhez mért jóval alacsonyabb aktivitást is. A mentálhigiénés (szakmai) személyiség karbantartásra vonatkozó további kérdések inkább a passzívabb idôtöltések nagyobb arányát mutatják: a sportolok, edzek kérdéskörre alacsony számú válasz érkezett 23,3%, és az is kiderült, hogy erre a törekvés sem magas. Bár a válaszadók 37%-a rendszeresen szórakozik, és ebben aktív szórakozás (tánc pl.) is lehet, ez még mindig csak a válaszadók alig több, mint egyharmadát érinti. 34,4% az, akinek a tudatos mentálhigiéné (ön) karbantartás jegyében van valamiféle relaxációs módszere. Hobbija már 64%-nak van. A többséget nem vonzza a spiritualitás, mindössze 31%, míg 68% inkább realistának tartja magát. Vagyis a transzcendens, és/vagy ezoterikus irányú spirituális érdeklôdés a megkérdezettek kevesebb, mint harmadát vonzza. Az ész, logika hatalmában bízik a vizsgált pedagógusok több, mint kétharmada. A pedagógus mesternôk és görög istennôk c. kérdôív eredményei közül legfigyelemreméltóbb, és a szakmai személyiség fejlettségére vonatkozó kérdôív egyes eredményeivel is összefüggésbe hozható válaszokat az Elméletben hajlamaimnak megfelelô hivatás lenne még kérdésre kaptuk.

7 52 Fejlesztô Pedagógia 2010/6. szám Ebbôl kiderül, hogy a megkérdezett pedagógusnôk többsége a segítôfoglalkozást (Déméter, Perszephoné típus), a párjával való együttmûködésben megvalósuló munkát (Héra és Pallasz Athéné típusa), illetve az otthoni feladatokat (Hesztia típus) tudja leginkább elképzelni a saját maga számára még. Legkevésbé a sportoló (Artemisz típus) és a manager asszisztens (Pallasz Athéné, Héra) típus jelenik meg köztük. A típusok közül nincs túlreprezentálva egyik sem, mégis a Hesztia típus (15%) jelenléte csaknem tízszerese az Artemisz (1,9%) típusnak. E típus hiánya a felmért pedagógusnôk között egyértelmû. Míg a Vénusz, Déméter típus közepes elosztásban van jelen (9% körül), addig a Pallasz Athéné és a Héra típus jelenléte nem egyértelmû. Az egyik kérdésre adott válaszban a legmagasabb, a másikban a legalacsonyabb. A nem egyértelmû Héra, és Athéné típus jelenlétét egy másik kérdésre adott válaszok egyértelmûsítik: A mitológiai alakok közül leginkább Athéné, Déméter, és Hesztia történetébe tudják beleélni magukat a megkérdezett pedagógusnôk a jellemzések alapján. Ezekbôl a nôi archetípus felmérésre adott válaszokból tendenciákat láthatunk, hogy melyek azok az archetipikus személyiségek, akik felül- és akik alulreprezentáltak az iskolákban. A természetet, mozgást, kihívásokat kedvelô Artemisz típus alig található meg az iskolákban, az alkotó, kreatív, életörömöket preferáló Vénusz típus sem tartozik a gyakori tanerô típus közé. Viszont a racionalitás,és kézmûvességben, dolgok mûködtetésében hozzáértô, okos, apa lánya Pallasz Athéné típus gyakori. Ugyancsak az a visszahúzódó, belsô világába merülô, házi tûzhelyt ôrzô Hesztia típus, és szerencsére a gyerekek iránt elkötelezett Déméter típus is erôsen jelen van, míg megjelenik a nagy belsô fejlôdésen átívelô Perszephoné típusa is. Érdekes kérdésként merül fel, milyen hatású lehet a kevéssé sportoló (szakmai személyiség kérdôív eredményei) és a mozgást, kihívásokat kevéssé preferáló nôtípusok magas reprezentáltsága az iskolákban? A válaszok alapján felvethetô, hogy a gyakorló pedagógusnôk közel fele saját (szakmai) személyiségére vonatkozóan nem tudatos, és nem is törekszik erre: vagyis feltehetôen nem monitorozza saját megjelenô viselkedését és azok hatásairól (a visszacsatolások alapján) sincs pontos képe. Vagyis a szakmai személyiség kimunkáltságáról annak teljességében ezeknél a kollégáknál nem beszélhetünk. A további statisztikai korreláció elemzések, variancia analízis megadhatják ezekre a kérdésekre a választ. A LOT-R teszt eredményei közül érdekes, és összefüggést sejtet szinte minden kérdôív a mentálhigiénés önkarbantartásra vonatkozó kérdéseivel: Könnyen tudok lazítani kijelentés az egyáltalán nem 1-es skála, és a teljes mértékben 5-ös értéke között van, 3,1-es értékkel a 61 válaszoló tekintetében. Vagyis nem túl nagy, de mégis probléma a vizsgált pedagógusnôk számára a stresszoldás, ellazulás elérése. Az összes többi kérdésben mentális kiegyensúlyozottsággal, ép megküzdési mechanizmusokkal rendelkezô személynek megfelelô válaszokat kaptunk. Árnyalja még az általános képet, és bizonytalanságot mutat a válaszolók körében a Nehéz kihozni a sodromból kérdésre adott 3,3-as átlag az 1-es egyáltalán nem és az 5-ös teljes mértékben dimenziókban. Ez a köztes eredmény arra enged következtetni, hogy a vizsgált pedagógus kollégák a kiegyensúlyozottság és hozzá kapcsolódó fogalomként az indulatkezelés tekintetében problémákkal küzdenek, ha nem is tartják magukat eredménytelennek a kérdés megoldásában. További összefüggéseket rejt a Masclach-féle Burnout-kérdôívre adott válaszok elemzése. A válaszok átlagát tekintve látható a kérdôívbôl, hogy a megkérdezettek a Burnout szakaszaiban szerencsére nincsenek a kiégés veszély közelében persze figyelembe kell vennünk az önbevalló kérdôívbôl eredô torzítás jelenlétét is. Ugyanakkor enyhébb fokú figyelmeztetô jelzések azért láthatóak. Egybevetve a A megnyugtató légkört tudok teremteni állítással egyetértôk magas jelenlétét az 1 7 -ig dimenzióban az 5,98- as átlagot mutatja. Míg egy másik kérdésre adott válaszban: A munkanap végére elhasználtnak érzem magam, azért a 4.03-as válasz gyakoriságot mutatja, és es intenzitással. Vagyis a nyugodt légkör megteremtése a kollégák többségébôl jelentôs energiát von el. Mindezt érdemes összevetni a Pedagógus mesternôk kérdôív egyik: Kedélyállapotomra leginkább jellemzô kérdésére adott 50%-os nyugodt vagyok válaszra. A két eredmény összevetésébôl látszik, hogy csak a vizsgált pedagógusnôk felére jellemzô a nyugodt kedélyállapot, és még közülük is egy részük nagy energiát veszít ennek az állapotnak a megteremtésével. Hozzájuk vehetô azoknak a kollégáknak a száma is, akik megteremtik a nyugodt légkört a saját kiegyensúlyozatlanságuk ellenére. Ezek a látható befektetett energiák a nyugodt légkör megteremtésébe nyilvánvaló pótlást igényelnek. ÖSSZEGZÉS A nôi identitás kimunkáltságának kutatása, az eredmények publikálása közelebb vihet ahhoz, hogy tudatosítsa a személyre szóló önismereti és kollektív nôi szerepet felvállaló törekvések jelentôségét. A felmérés érdekes eredménye az önismeret fejlesztését nem mûvelô kollégák közel 50%-os aránya. Ha ezek a nôk a Johari-ablakon áttekintenek, nagy területe kerül vakfoltba az önmagukról alkotott képnek. (Az önismeret elég széleskörûen használt és vizuálisan is jól látható egyszerû modellje a Johari-ablak). Ez pedig a pedagóguspályán azért veszélyes, mert napi rendszerességgel a saját személyiségét, még inkább a personáját, illetve a valamilyen szinten kidolgozott szakmai személyiségét használja a pedagógus a tanítványai között. Nem mindegy, hogy kényelmes vagy kényelmetlen ez a maszk, hogy illik hozzá, vagy teljes tévedés. Az egyik esetben az áradó, kiegyensúlyozott életérzés lehet része a mindennapjainak, a másikban várhatóan több stressz. Ez a stresszel meg-

8 53 terhelt közérzet pedig már a gyerekekre is átsugárzik, és az ô pszichés jóllétüket is veszélyezteti. Ha még ehhez az önismereti problémához a már korábban tárgyalt pedagóguspályán tetten érhetô gender szerepbôl következô szerepkonfliktusokat is hozzávesszük, megértjük, hogy a pedagógus szerepbôl eredô ellentmondások és kihívások egyensúlyban tartásához az önismeret mind a szakmai személyiség szempontjából, mind a nôi identitás típus megismerése, egészséges fejlôdésének önsegítése érdekében alapvetô és meghatározó szerepû tényezô. A kutatás során összegyûjtött tények és összefüggéseik leendô képzések alapjaivá válhatnak, amelyek elôsegíthetik, hogy a kollektív nôi identitásuk meglétét mint mentálhigiénés erôforrást használják a magyar pedagógusnôk. Ennek az erôforrásnak a bevonása a mindennapi munkájukba közvetlenül hozzájárulhat ahhoz, hogy az egész szakma mentálhigiénés állapota javuljon, közvetve pedig minden iskola használó mentálhigiénés állapotát fejleszthetik. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Andrea Petô: Teaching with Memories. European Women s Histories in International and Interdisciplinary Classrooms. Eds. Andrea Petô, Berteke Waaldijk, Women s Studies Centre, University of Galway Press, 2006, 207. p. Second edition 2007, Third edition Petô Andrea Berteke Waaldijk: A nôi példaképek élettörténetének feldolgozása. Új Pedagógiai Szemle, 2005/2). 3.Andrea Petô: To Look at Life through Women s Eyes: Women s Oral Histories from the Former Soviet Union, ed. Andrea Petô Network Women s Program, Open Society Institute, New York, Attila Oláh: Anxiety, Coping, and Flow.: Empirical studies in interactional perspective. Budapest: Trefort Kiadó, p. (ISBN: ). 4. Attila Oláh: Measurement of psychological immunity: psychometric properties of a new inventory and validity study of a new concept. p. 119.(2005) Egyéb / (i) Konferencia absztrakt / Tudományos 8th Europen Conference of Psychological Assessment, August 31 September 4. Budapest, Hungary, Abstract, 119. p. Lloyd, Rebecca J: Interactive flow in exercise pedagogy:,2004 Thesis (Ph.D.) Simon Fraser University, Antalfai Márta: A nôi lélek útja mondákban és mesékben. Budapest, 2006, Ú.M.K.72. o. 6. Jennifer Baumgardner and Amy Richards: Manifesta [10th Anniversary Edition] Young Women, Feminism, and the Future, Farrar, Staruss and Giroux, Carl Gustav Jung: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába (Über die Psychologie des Unbewussten) (1990). 7. Jean Shinoda Bolen: Goddesses in Everywoman: A New Psychology of Women (HarperCollins 1984). 8. Jean Shinoda Bolen, M.D From a lecture delivered by:transitions as Liminal and Archetypal Situations at the Mythic Journeys Conference, June 2004, Atlanta, Georgia. 9. Professor Paola Borella: Relation between immune variables and burnout in a sample of physiciansa Dipartimento di Scienze Igienistiche, Microbiologiche e Biostatistiche, Via Campi 287, I Modena, Italy, b) Department of Emergency Care, c) Department of Immune-haematology and Transfusion, Azienda Policlinico, Modena, Italy, Accepted 25 February Dr.Czibere Orsolya: Az alárendelt szubjektum perspektívája A nôi lét közéleti és tudományos diskurzusai,e-tudomány, 2010/ Csíkszentmihályi Mihály: Flow az osztályteremben Érzelem és minôség,gallup Közoktatási Konferencia,Budapest, november Kereszty Orsolya: A társadalmi nem(gender),mint a kutatás tárgya a pedagógiában (Gender in Education) Educatio, 2007/ Kovács Mariann: A kiégés jelensége a kutatási eredmények tükrében, Orvoslás és társadalom: LAM 2006; 16 (11) Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, R. Lance Hogan Mark, A. McKnight: Exploring burnout among university online instructors: An initial investigation. Eastern Illinois University, 600 Lincoln Avenue, Charleston, IL , USA; University of Southern Indiana, 8600 University Boulevard, Evansville, IN 47712, USA Available online 21 March Mark Johnson:International Journal of Learning Technology (IJLT), Vol. 3, No. 4, Nagy Mária,Varga Júlia (2006): Pedagógusok. (Szerk.: Halász Gábor Lannert Judit. In: Jelentés a magyar közoktatásról, Országos Közoktatási Intézet,Budapest. 17. Nagy Mária,Varga Júlia,(2006) Pedagógusok (Halász Gábor Lannert Judit szerk.), Országos Közoktatási Intézet, Budapest. 18. Szekszárdi Júlia: Az iskolák belsô világa. (Halász Gábor Lannert Judit szerk.) In: Jelentés a magyar közoktatásról, Országos Közoktatási Intézet, Budapest Ónody Sarolta: Kiégési tünetek (Burnout-szindróma) keletkezése és megoldási lehetôségei, Új Pedagógiai Szemle, Thun Éva a Pedagógus-nôk indentitás konstrukciójának nyelvi megjelenítése a tanárképzés szakmai szövegeiben (Educatio, Thun Éva: A neveléstudományi és oktatástudományi paradigmákról a társadalmi nemek elméleti kereteibe foglalva. Educatio, 2007/ / 22. Thun Éva: Hagyományos pedagógia Feminista pedagógia. Educatio, 1996/3.