2010. giai Ku k a. Tám. mogatja: UNG GARY NESS SI-HU WW.N Y.COM

Átírás

1 Meegvvaló ósíttásii Teervv Javasllat a Stratég J giai Ku utatási Tervv kuttatás-ffejleszztési feeladattainak k megvvalósíttására a Tám mogatja: WW WW.N NESS SI-HU UNG GARY Y.COM

2 Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ BEVEZETÉS A Stratégiai Kutatási Terv főbb megállapításainak áttekintése Infokommunikációs helyzetkép Európai Unió Magyarország A Megvalósítási Terv kidolgozásának módszertana Lefedési mátri CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK SZÖVEGES BEMUTATÁSA SOA alapú integráció kutatási irány Indokoltság Prioritások Kutatási célok IT biztonság kutatási irány Indokoltság Prioritások Kutatási célok Szoftverminőség kutatási irány Indokoltság Prioritások Kutatási célok E-közigazgatás kutatási irány Indokoltság Prioritások Kutatási célok További lehetséges kutatási irányok RÖVID TÁVÚ KUTATÁSI CÉLOK BEMUTATÁSA SOA alapú integráció IT biztonság Szoftverminőség E-közigazgatás... 52

3 5. KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ KUTATÁSI CÉLOK BEMUTATÁSA Középtávú kutatási célok SOA alapú integráció IT biztonság Szoftverminőség E-közigazgatás Hosszú távú kutatási célok IT biztonság E-közigazgatás MEGVALÓSÍTÁS Ütemezés Kockázatelemzés MONITORING HASZNOSULÁS SOA alapú integráció IT biztonság Szoftverminőség E-közigazgatás Oktatás... 83

4 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Jelen dokumentum célja, hogy a Szoftver és Szolgáltatások Nemzeti Technológiai Platform (NESSI-Hungary) 1 Stratégiai Kutatási Tervében (SKT) meghatározott kutatás-fejlesztési feladatok megvalósítása érdekében javaslatokat fogalmazzon meg rövid-, közép- és hosszú távú kutatási programok indítására az IKT, ezen belül a szoftverek és szolgáltatások területén, amelyek a as időszakban meghatározzák a szakterület stratégiai kutatási-fejlesztési irányait. A Megvalósítási Tervben a hazai szakmai közösség szempontjai szerint ugyanakkor az anyaszervezetnek tekintett NESSI 2 (Networked European Software & Services Initiative) európai technológiai platform eredményeit figyelembe véve teszünk javaslatokat a magyar IKT ágazat versenyképesség javítására. Az IKT ágazat és az IKT infrastruktúrák nemzetgazdasági jelentősége vitathatatlan, amelyet számos innovációról és gazdasági növekedésről szóló jelentés 3 is kiemel, ezért fejlesztése komparatív versenyelőnyt jelent a globális piacon. Az IKT adta lehetőségek kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a magyar gazdaság újraélesztésében és hosszú távú fejlődésének megalapozásában. A gazdaságban önálló iparágként betöltött szerepe mellett az IKT felhasználása döntő súlyú más iparágak hatékonyságának javulásában és ezzel párhuzamosan versenyképességük növelésében is. A napjainkban egyre hangsúlyosabbá váló tudásalapú termelési rendszerek kialakítása, a felhalmozott tudáshoz való hozzáférés elképzelhetetlen a digitális technológiák alkalmazása nélkül. Így az IKT használatának növelése a gazdaságban és a társadalomban egyaránt direkt módon hozzájárul a fejlődéshez a hosszú távú versenyképesség kialakulásán, a közszolgáltatások modernizálásán keresztül. Az IKT elterjedése az árutermelési folyamatok támogatása (pl. automatizálás) és a termelékenység növelése révén lehetővé teszi a szolgáltatások fogyasztására vonatkozó kereslet bővülését. Ez a keresletbővülés újfajta, minőségi szolgáltatásokat hoz magával, amelyek kielégítése újfajta, szolgáltatásorientált megközelítést követel meg a gazdaság egészében. Az utóbbi évtizedben megfigyelhető jelenség a nyílt forráskódú és nyílt szabványokon alapuló szoftverek térhódítása, amelyet mind gazdasági, mind információs társadalmi felmérések, elemzések igazolnak. Ezen szoftverek kiemelt fontosságát mutatja, hogy az Európai Bizottság 2008 márciusában megjelent ajánlása minden jövőbeni uniós fejlesztésnél a nyílt, jól dokumentált szabványok előnyben részesítését, mint kiemelt irányt jelöli meg. Mindezek alapján a nyílt forráskódú és nyílt szabványokon alapuló szoftverek a jövőben fontos szerepet fognak játszani az európai, és így a magyar IKT infrastruktúrában is. Magyarország esetében különösen fontos a nyílt forrású technológiák elterjedése, hiszen a vállalatok, a költségvetési intézmények szűkösebb forrásokkal rendelkeznek, mint a fejlettebb európai országokban, ugyanakkor kellő szellemi kapacitás áll Például: i2010 félidős értékeléséről szóló közlemény ( az Aho-csoport jelentése ( az EU éves gazdasági jelentései ( NESSI-Hungary harmadik közgyűlés előterjesztése 1

5 rendelkezésre a nyílt forrású megoldások továbbfejlesztésére, bevezetésére. Ugyancsak fontos és mindenképpen figyelembe veendő szempont, hogy a nyílt forrású megoldások használata a tudás terjedésének, kölcsönös egymásra épülésének elősegítésén keresztül komoly piacélénkítő, az ország versenyképességét növelő tényezővé válhat. A NESSI-Hungary a 2009-ben elkészült Stratégiai Kutatási Tervében a fentieket figyelembe véve fogalmazta meg azokat a stratégiai kutatási feladatokat, amelyek Magyarország számára biztosítják az infokommunikációs technológiák és alkalmazásaik széleskörű elterjesztését: az elektronikus szolgáltatások kialakításában és széles körű elterjesztésében, az önállóan fejlesztett alrendszerek komple rendszerré integrálásában az együttműködés, az interoperabilitás megteremtésében, a szoftverek fejlesztési technológiájában és a megfelelő erőforrásgazdálkodást támogató szoftverrendszerek kialakításában, a biztonság és védelem a komple rendszerekben, a szoftverminőség fejlesztésében. A NESSI-Hungary jövőképe szerint a szolgáltatások sokaságával, számítógépek, adatgyűjtő pontok millióival rendelkező, nagy elosztott rendszerek fogják alkotni a közeljövő tudásalapú társadalmának és gazdaságának alapvető infrastruktúráját. A komple informatikai szolgáltatások természetes részévé válnak a mindennapi életnek, használatuk minden területen, minden érintett számára magától értetődő, egyszerű, egyben nélkülözhetetlen lesz. Azonban ahhoz, hogy ez az infrastruktúra valóban a vizionált hatékony, tudásalapú társadalom alapját képezhesse, számos követelménynek meg kell felelnie: folyamatos, megbízható rendelkezésre állás, tértől, időtől, eszköztől független elérhetőség, biztonságos működés, magas szintű minőség, áttekinthető, érthető, a felhasználót támogató, kiszámítható kezelői felület, a felhasználók számához, a kezelt információmennyiséghez való automatikus igazodás, adaptivitás, skálázhatóság, a környezet és az igények változásaihoz való gyors alkalmazkodás képessége. A fentiekben bemutatott, meghatározó követelmények kielégítése a feltétele annak, hogy az IKT technológiák hatékonyság és versenyképesség növelő hatása, illetve társadalmi szerepvállalása optimális módon érvényesüljön. Ehhez az IKT ágazat és az IKT-t alkalmazó szakterületek átgondolt, magas szintű, egységes szemléletre alapozott stratégiai fejlesztésére van szükség. A követelmények teljesítése, a fejlesztések megvalósítása körültekintő, koordinált együttműködést követel meg az IKT ágazat és az alkalmazói szakterületek szereplői között. A NESSI-Hungary a Jövőképben felvázolt vízió, illetve a Stratégiai Kutatási tervben kijelölt célok megvalósításával kívánja szolgálni az IKT ágazat és az alkalmazási területek hatékony együttműködését. NESSI-Hungary harmadik közgyűlés előterjesztése 2

6 A Stratégiai Kutatási Terv alapján definiáltuk a közötti fontosabb kutatási terveket, amelyek jelen dokumentumban kutatási irányokként és kutatási célokként jelennek meg. 1. SOA alapú integráció kutatási irány Metamodell alapú fejlesztési technológia kidolgozása folyamatok, webszolgáltatások és protokollszabványok egységes kezelésére (MT-01/SOA metamodell) Szoftverrefaktorizációs módszerek fejlesztése és formális verifikációs lehetőségeik kidolgozása (MT-02/Szoftverrefaktorizáció) Ontológiakezelési (létrehozási és integrálási) módszertan és technológia kidolgozása független szervezetek informatikai rendszereinek szolgáltatásintegrációjához (MT-03/Ontológia) Közigazgatási rendszerekben a szolgáltatási sín kialakítási szempontrendszerének kidolgozása (MT-04/Szolgáltatási sín) Módszertan kidolgozása független szervezetek szolgáltatásintegrációjának szervezeti és felügyeleti kérdéseihez (MT-05/Szervezet) Gyártófüggetlen referenciamodell, architekturális és implementációs minta kidolgozása hosszú lefutású szolgáltatási folyamatokra (MT-06/Hosszú folyamatok) Architektúra-refaktorálás elosztott rendszerekben (MT-07/Architektúra refaktorálás) Validált modell-transzformációval támogatott modellalapú rendszerfejlesztés (MT-08/Modelltranszformáció) 2. IT biztonság kutatási irány Számítógép-hálózati anomáliákat elemző, a forgalom jellegéből biztonsági incidensek fellépését detektáló, területileg elosztott érzékelő és elemző rendszer kialakítása (MT-09/Hálózatelemző) Állampolgárok, jogi személyek és közigazgatási dolgozók megbízható azonosítása e-közigazgatási rendszerekben (MT-10/Azonosítás) A tárgyak internetének biztonságos kezelése, irányítási és felépítési modellje, tárgyak internete bemutatóház (MT-11/IoT) IT biztonság közgazdasági megalapozása (MT-12/EcoSec) 3. Szoftverminőség kutatási irány Szoftvertermékre vonatkozó, mind a műszaki, mind a használhatósági minőséggel kapcsolatos modellek és szabványok kutatása, egységesítése, új modellek kidolgozása. A minőség folyamatos mérésére, kiértékelésére és javítására szolgáló módszertan, technológia és eszközkészlet kifejlesztése. (MT-13/Minőségmodell) Módszertan kidolgozása minőségvezérelt multimodell alapú szoftverfejlesztési folyamatok kialakításához (MT-14/Multimodell) Komple, automatizált teszt-mérési, teszt-priorizálási, teszt-generálási és teszt-végrehajtási módszerek kutatása (MT-15/Tesztoptimalizálás) Módszertan és eszközkészlet kidolgozása szoftvertermékek minőség és biztonság szempontú kiértékelésére és tanúsítására (MT- 16/Minőségtanúsítás) NESSI-Hungary harmadik közgyűlés előterjesztése 3

7 4. E-Közigazgatás kutatási irány SOA megoldások közigazgatási bevezetésének módszertana (MT-17/Eközigazgatás SOA) Közigazgatási folyamatok és jogszabályok konformanciája ellenőrzésének automatizált módszerei (MT-18/Jogszabály-folyamat) Személyre szabható (perszonalizálható) közigazgatási szolgáltatások (MT- 19/Személyre szabott e-közigazgatás) informatikai hátterének kialakítása A Stratégiai Kutatási Terv konkrét megvalósításához mindemellett olyan javaslatokat, gyakorlati tanácsokat, megállapításokat is összegyűjtöttünk, amelyeket érdemes szem előtt tartani: ilyenek a megvalósítás ütemezése és kockázatai, az eredmények ellenőrzését és a visszacsatolást biztosító monitoring alapelvek, valamint az eredmények hasznosulási lehetőségei. A NESSI-Hungary célja a tudás előállítása mellett a tudás hasznosítása, vagyis az elért eredmények visszacsatolása az oktatási és képzési rendszerbe. A Megvalósítási Tervnek nem közvetlen feladata az oktatás és képzés kérdéseire kitérni, azonban mivel a stratégia sikeres megvalósítása nagymértékben függ az oktatás és képzés színvonalától, elengedhetetlen a terület legfontosabb összetevőinek megemlítése. Annak érdekében, hogy a stratégia megvalósításához a megfelelő számú és képzettségű szakember rendelkezésre álljon, a tananyagok jelentős tematikai korszerűsítésre, majd rendszeres felülvizsgálatára van szükség mind a reguláris képzések, mind a felnőttképzések, mind pedig a tanfolyami képzések esetében. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy az oktatást és képzést nem leszűkítve értelmezzük, hanem általában az ismeret-átadási és ismeret-terjesztési, képesség-kialakítási folyamatokat értjük alatta. Elengedhetetlennek tartjuk ugyanis, hogy a létrejövő eredmények minél szélesebb körben ismertekké váljanak és valóban a társadalmi tudás, a társadalmi tudat részévé, azaz minél inkább az alaptudás részévé váljanak. Az ehhez szükséges módszerek, ismeretátadási megoldások kidolgozása valószínűleg egy önálló kutatási, fejlesztési platform kapacitását is leköthetik. NESSI-Hungary harmadik közgyűlés előterjesztése 4

8 2. BEVEZETÉS 2.1 A Stratégiai Kutatási Terv főbb megállapításainak áttekintése A gazdaság versenyképességének javításában és hosszú távú fejlődésének megalapozásában, valamint a társadalom működési hatékonyságának javításában az információs és kommunikációs technológiák (IKT) adta lehetőségek kulcsfontosságú szerepet játszanak.. A NESSI-Hungary Szoftver és Szolgáltatások Nemzeti Technológiai Platformot (NESSI-Hungary) 90 magyar informatikai szervezet alapította azzal a céllal, hogy egységes szemléletre alapozott stratégiai kutatás-fejlesztési irányokat dolgozzon ki az IKT, ezen belül elsősorban a szoftverek és a szolgáltatások területén. A NESSI-Hungary céljait és küldetését az alábbiak szerint fogalmazta meg: a szoftverek és az IKT szolgáltatások területének szakmai és üzleti fejlesztése, ezen keresztül a versenyképesség növelése, a szakterület jövőképének kialakítása, az elérni kívánt (világ)piaci pozíció kijelölése, a távlati célok elérését szolgáló rövid-, közép- és hosszú távú stratégiai kutatási és megvalósítási tervek kidolgozása, humán erőforrásigény meghatározása, támpontok nyújtása a képzési irányok meghatározásához, stratégiai partnerség nyújtása a nemzeti innovációs stratégia, különféle innovációs stratégiák, szakpolitikák, ágazati innovációs stratégiák kialakításához és azok prioritásainak kijelöléséhez. A Platform tagjai tudatában vannak annak, hogy a jelenlegi gazdasági és társadalmi környezetben szükség van olyan új kezdeményezésekre, amelyek egy stratégiai tervbe ágyazva segítik elő a tudásalapú gazdaság kialakítását, és hatékony megoldásokat kínálnak a jelenkor új kihívásaira. Ennek megfelelően a NESSI- Hungary a szolgáltatások és a szoftverek területére vonatkozóan olyan K+F stratégiát dolgozott ki, amelynek megvalósulása: a magyar üzleti, igazgatási és non-profit szektor számára hatékony, minőségbiztosított, rugalmas együttműködést megvalósító szolgáltatási és szoftver infrastruktúrát biztosít; a társadalmi, gazdasági feladatokat szolgáltatás-orientált eszközökkel könnyebben kezelhetővé teszi; eszközöket nyújt a fenntartható, környezetbarát ökoszisztéma kialakulásához (green-it); elősegíti a nyílt szabványok, nyílt forráskódú szoftverek alkalmazását, alkalmazásának elterjedését, és a szabad szoftveren alapuló szolgáltatások biztosítását; a rendszerek biztonságának és megbízhatóságának növelésével fokozza az informatikai szolgáltatások iránti bizalmat. NESSI-Hungary harmadik közgyűlés előterjesztése 5

9 A NESSI-Hungary elsősorban a szakterület hazai helyzetére koncentrál, emellett tevékenysége szorosan kapcsolódik az európai NESSI (Networked European Software & Services Initiative) munkájához és követi a nemzetközi trendek alakulását. Célja az is, hogy elősegítse a saját szakterületén működő hazai szereplők részvételét az európai kezdeményezésekben, ugyanis a szoftveripar, az informatika általános fejlődési trendjeivel összhangban mindinkább csak a szakterületi tudás képviselőivel együtt jöhet létre életképes termék. Ebből kifolyólag az alapeljárások, alapfolyamatok továbbfejlesztése már az adott szakterület igényei alapján kell, hogy történjen. A NESSI-Hungary tevékenységei két dimenzióba rendezett (szakmai és alkalmazási) munkacsoportokban folynak. Jelenleg az alábbi hat szakmai és egy alkalmazási munkacsoport működik (1. ábra): Folyamatmenedzsment Interoperabilitás Architektúrák és SOA Szoftvertechnológia IT biztonság Szoftverminőség e-közigazgatás 1. ábra: A NESSI-Hungary munkacsoportjai Forrás: A NESSI-Hungary Stratégiai Kutatás Terv 1.1, 7. oldal Az egyes munkacsoportok saját nézőpontjukból elemezték a szakma helyzetét, és határoztak meg kutatás-fejlesztési feladatokat. Ezeket összegezve és értékelve készült el szeptember végére a NESSI-Hungary Stratégiai Kutatási Terve (SKT), amelyben hét kiemelt kutatás-fejlesztési feladatot jelöltek meg: a magas szintű szolgáltatási folyamatok kezelése, az autonóm alrendszerek együttműködési, interoperabilitási kérdései, a szolgáltatás-orientált infrastruktúra (SOA) szerinti fejlesztés és integráció módszerei és architekturális mintái, NESSI-Hungary harmadik közgyűlés előterjesztése 6

10 a SOA világban alkalmazott szoftverek fejlesztési technológiája, a biztonság és védelem a komple rendszerekben, szoftverminőség fejlesztése, e-közigazgatás fejlesztése. A Platform tagjai úgy vélik, hogy az SKT megvalósulása jelentősen javíthatja a hazai vállalkozások versenyképességét, piaci pozícióit, hatása az elektronikus közigazgatáson keresztül is elősegíti a társadalom működési hatékonyságát. A Stratégiai Kutatási Tervben meghatározott kutatási prioritások alapján, illetve az Európai Unió irányelvei szerint szükség van a stratégia megvalósítási tervének elkészítésére, amely a hazai szakmai közösség szempontjai szerint tesz javaslatot elindítandó kutatási programokra. Az SKT-ban definiált hét kutatási terület jelen megvalósítási tervben négy kutatási irányba foglalvaa jelenik meg ( 2. ábra). Mivel az első négy kutatási terület/ /munkacsoport (a folyamatmenedzsment, az interoperabilitás, az architektúrák és SOA, valamint a szoftvertechnológia) szorosan összefüggő kutatási célok különböző aspektusait fogalmazta meg, így a megvalósítási tervben ezek együtt alkotnak egy kutatási irányt (SOA alapú integráció). Az SKT-ban definiált további három kutatási terület (az IT biztonság, az szoftverminőség és az e-közigazgatás) az MT-ben továbbra is önálló kutatási irányokként jelennek meg annak ellenére, hogy elválasztásuk csak metodikai és erőforrás-koncentrálási szempontból támasztható alá, a NESSI-Hungary végtermékében a szempontoknak egyaránt érvényesülniük kell. Jelen megvalósítási terv célja, hogy az ily módon létrejött négy kutatási irányhoz rendeljen kutatási célokat, amelyek konkrét K+F+I projektjavaslatokat tartalmaznak, a megvalósításukhoz szükséges erőforrások, időintervallum és felelősök meghatározásával. 2. ábra: Az SKT fő kutatási területeinek és az MT kutatási irányainak megfeleltetése Folyamatmenedzsment Interoperabilitás Architektúrák és SOA SOA alapú integráció Szoftvertechnológia IT biztonság IT biztonság Szoftverminőség Szoftverminőség E-közigazgatás E-közigazgatás NESSI-Hungary harmadik közgyűlés előterjesztése 7

11 2.2 Infokommunikációs helyzetkép A jövőkép alapfeltevése szerint a komple informatikai szolgáltatások természetes részévé válnak a mindennapi életnek, használatuk minden területen, minden érintett számára magától értetődő, egyszerű, egyben nélkülözhetetlen. Az IKT ágazat a társadalom valamennyi szegmense számára elengedhetetlenül fontos: a vállalkozások értékteremtési és értékesítési tevékenységük során IKT termékeket használnak, a közigazgatás működésének hatékonysága (és tisztasága) a beruházások szempontjából egyre jelentősebb tényezővé válik a munkaerő felkészültsége mellett (ezek a beruházással nem pótolható elemek), a másik oldalról viszont a tervezéshez szükséges információmennyiség informatika nélkül nem állítható elő és nem kezelhető, valamint a lakosság is egyre nagyobb mértékben támaszkodik az IKT nyújtotta lehetőségekre a mindennapi élet során Európai Unió Az infokommunikációs technológia (IKT) napjainkban az innováció fontos hajtóereje és a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés egyik fő előidézője. Az európai vállalkozások, mind a magán-, mind az állami szektorban, jelentős strukturális változásokkal szembesülnek és az ezekhez való alkalmazkodáshoz szoftverek és szolgáltatások támogatását igénylik. Az IKT az innováció nélkülözhetetlen részét képezi, a felmérések tanúsága szerint a termelékenység növekedésének 40%-a az IKT-nak köszönhető, a fejlődés szolgáltatás-orientált környezetet követel meg. 4 Az utóbbi évtizedben az IKT területén három rendkívül komoly fejlődési trendet figyelhetünk meg: szolgáltatás-orientáltság mint megközelítés terjedése, mobilitás, nyílt forráskódú rendszerek elterjedése. A NESSI, azaz a Szoftver és Szolgáltatások Európai Technológiai Platform keretében a szoftver és a szolgáltatások kutatása áll a középpontban, így a platform kiemelt figyelmet fordít az IKT szolgáltatások, az IKT-alapú szolgáltatások és a tudás-intenzív szolgáltatások innovációjára. A NESSI küldetése, hogy ilyen szolgáltatások a kormányzati és a magánszféra részére egyaránt kiépíthetők legyenek, mégpedig olyan környezetben, ahol a biztonság, a megbízhatóság és a rugalmasság garantált. Európában hét olyan nemzeti kezdeményezés létezik, amely valamilyen kapcsolatban áll a NESSI-vel. Ezek a nemzeti kezdeményezések a következő országokban találhatók: Bulgária, 5 Hollandia, Tudomány és technológia / Információs társadalom NESSI-Hungary harmadik közgyűlés előterjesztése 8

12 Lengyelország, 7 Magyarország, 8 Norvégia, 9 Románia, 1 0 Spanyolország, Szlovénia Magyarország Az IKT szektor fontos szerepet játszik a magyar gazdaságban is, hiszen a hazai GDP közel 10%-át ez az ágazat adja, és foglalkoztatási szempontból is az egyik legdinamikusabban növekvő szektornak tekinthető: a piac keresleti oldalán dolgozó szakemberekkel együtt többb mint 120 ezren dolgoznak ezen a területen. Azon túl, hogy az IKT szektor önmagában is fontos szerepet tölt be a gazdaságban, az IKT felhasználása más iparágak hatékonyságának javulásában és ezzel együtt versenyképességük növelésében is döntő fontosságú; sőt, a társadalmi fejlődés motorja is nagyrészt a gyorsan fejlődőő digitális technológiá ákban keresendő. A magyarországi informatikai és távközlési belső piac együttes mérete 2007-ben elérte az milliárd forintot, amelyben a távközlési költés aránya eléri a 60%-ot (az EU-arány 44%). Ezt egészíti ki a közel 849 milliárd forintos informatikai eport piac, amelynek növekedése elsősorban a szoftver és szolgáltatás eportból származott. A teljes IKT piacon belül (azt 100%-nak tekintve) az IT szolgáltatások részpiaca 18%-ot, a hardver részpiac 16%-ot és a szoftver részpiac 6%-ot képvisel. A teljes informatikai költést tekintve a 100 fő feletti alkalmazottal rendelkező vállalkozások IT költése adja a piac közel 70% %-át, a kisvállalatok és a háztartások továbbra is szerény mértékben költenek informatikai beruházásokra, fejlesztésekre (3. ábra). 3. ábra: A vállalkozások és a háztartások informatikai költése Ugyan képest Forrás: NESSI-Hungary: Jövőkép 1.1, 8. oldall Megjegyzés: * 0-9 fő alkalmazotta rendelkezőő vállalkozások a háztartásokkal együtt az ágazat kutatás-fejlesztési ráfordításainak aránya az európai átlaghoz alacsony, de bizonyos specifikus mérőszámok (mint például a szélessávú /page/nessi-romania NESSI-Hungary harmadik közgyűlés előterjesztése 9

13 internet-penetráció), és főleg azok növekedési üteme jóval kedvezőbb értékeket mutat. Ez a relatív elmaradottság hatása: az egyes technológiai lépések kihagyása a legmodernebb technológiák elterjedésének kedvez. Technológiai színvonal Életünk nagy részét támogatják és felügyelik az IKT rendszerek, amelyekben a szoftverek aránya meghatározó. A szoftverek rossz tervezése vagy hibája akár végzetes következményekkel járhat, ezért olyan eszközökre van szükség, amelyek révén a szoftverfejlesztés hatékonysága növelhető, a szoftverek minősége és megbízhatósága mérhető. Az infokommunikációs rendszerek biztonsága továbbá összefügg az általuk összekapcsolt, illetve vezérelt, létfontosságú kritikus infrastruktúrák biztonságával is, ezért a két terület kutatás-fejlesztését összekapcsoltan kell végezni. A nyílt forráskódú és nyílt szabványokon alapuló szoftverek a jövőben várhatóan kulcsszerepet fognak játszani az európai, és így a magyar IKT infrastruktúrában is. Hazánkban kiemelten fontos a nyílt forrású technológiák elterjedése, hiszen az alkalmazók finanszírozása sokkal alacsonyabb, mint a fejlettebb európai országokban, ugyanakkor a nyílt forrású technológiák továbbfejlesztésére kellő szellemi kapacitás áll rendelkezésre. Az IKT szektor további sajátossága, hogy a szigetszerűen működő alkalmazások helyét egyre inkább átveszik az önálló, de egymással összekapcsolt IT rendszerek. A nagy integráltságú rendszerek elsődlegesen a vállalkozásoknál fordulnak elő, míg a rendszerek közötti kapcsolat, együttműködés kérdése leginkább a közigazgatás, illetve az egészségügy területén mutatható ki. Az interoperabilitásra való igény formalizálási keretek kialakítását és interoperabilitást koordináló tevékenység kifejlesztését teszi szükségessé. A szoftverek és szolgáltatások több intézményre kiterjedő működése, a változásokhoz való gyors alkalmazkodási kényszer azt igényli, hogy a rendszerek működése, a szolgáltatási folyamatok egységesen és egyértelműen, magas szinten legyenek kezelhetők. A fejlesztés és integráció egyre inkább elfogadott paradigmája a szolgáltatásorientált architektúra (SOA). 2.3 A Megvalósítási Terv kidolgozásának módszertana A Megvalósítási Terv tartalma illeszkedik a Stratégiai Kutatási Tervben megfogalmazott fejlesztési javaslatokhoz. i irányokat úgy határoztuk meg, hogy lefedjék az SKT-ban foglaltakat (ld. 2. ábra). i irányok szakmai szegmensenként/domainenként foglalják össze a fejlesztéseket. A tényleges fejlesztési intézkedéseket a kutatási célok tartalmazzák (4. ábra), amelyeket a stratégiai menedzsment elvei alapján programoztunk le: célt, erőforrásokat, időintervallumot, és megvalósító szervezeteket jelöltünk ki hozzájuk. i irányok a Platform szereplőivel egyetértésben, javaslataik alapján definiáltuk. Ennek megfelelően, a következőkben átfogóan, majd részletesen bemutatjuk az egyes kutatási célokat. NESSI-Hungary harmadik közgyűlés előterjesztése 10

14 4. ábra: A kutatási irányai és céljai MT-12 MT-06 MT-07 MT-08 MT-11 MT-15 MT-16 MT-05 MT-01 MT-02 MT-03 MT-04 MT-09 MT-10 MT-13 MT-14 Megvalósítás SOA alapú integráció IT biztonság Szoftverminőség E-közigazgatás MT-17 MT-18 Jelmagyarázat: kutatási irány rövid távú kutatási cél középtávú kutatási cél hosszú távú kutatási cél MT Lefedési mátri A Stratégiai Kutatási Terv és jelen Megvalósítási Terv rövid-, közép- és hosszú távú kutatási céljainak egymáshoz kapcsolódását az alábbi lefedési mátri kívánja bemutatni (1. táblázat). NESSI-Hungary harmadik közgyűlés előterjesztése 11

15 SRi feladatok MT projektek 1. táblázat: Lefedési mátri RÖVID TÁV: 1. Az eddigi megoldásoknál biztonságosabb, jobban ellenőrizhető adat- és identitás-védelem a nagymértékben elosztott rendszerekben. 2. A szoftver- és szolgáltatásminőség definiálása és számszerűsítése, minőségi modellek megalkotása, minőségbiztosítási módszertanok kidolgozása. 3. Refaktorizációs tervezési minták fejlesztése, formalizálása és viselkedés megőrzésük formális bizonyítási módszereinek feltérképezése, megismerése vagy kifejlesztése. 4. Üzleti, humán és informatikával támogatott folyamatok egységes katalogizálása. 5. Üzleti, humán és informatikával támogatott folyamatok monitorozásának támogatása. 6. Régi informatikai rendszerek migrációjának elősegítése újrafelhasználható adapterek kialakításával, valamint folyamatpéldányok állapotának migrációja. 7. Egységes, gyártó-független metamodell kidolgozása, amely lehetővé teszi web-szolgáltatások, protokollszabványok és folyamatok együttes leírását. 8. Több, független felügyelettel rendelkező szereplő közös, hosszú lefutású szolgáltatási folyamatában a perzisztencia megvalósítása. 9. Szolgáltatási sín szabványosítása és létrehozása, amely különböző szereplők (vállalatok, közigazgatási szakrendszerek) SOA-alapú összekapcsolásának alapja lehet. 10. Ontológia-támogató rendszerek kidolgozása. KÖZÉP TÁV: 11. Támadás / behatolás / kéretlen forgalom érzékelés és kivédés nagymértékben elosztott rendszereknél. 12. IT biztonság közgazdasági megalapozása. 13. Szoftverfejlesztési folyamat minőségének mérése és javítása. 14. Szoftvertermékek és szolgáltatások minőségének mérése és javítása. 15. Szoftver- és szolgáltatásarchitektúrák feltérképezése, minőségének mérése és javítása. 16. Szoftvertesztelés minőségének mérése és javítása. 17. Nyílt forráskódú rendszerek minőségbiztosítása. 18. A modell-alapú gondolkodás fontosságának és helyének bemutatása és elfogadtatása a menedzsment, a jogi és az igazgatási szinteken. 19. A szakterület-specifikus modellezés alkalmazási területeinek feltérképezése, alkalmazási feltételeinek vizsgálata és használata. 20. Hatékony felhasználói felületek tervezési elveinek széles körű alkalmazása. 21. A generatív programozásra alkalmas, hasonló funkcionalitású vagy struktúrájú rendszerek feltérképezése, közös rendszermodell létrehozása, mely lehetővé teszi a további rendszerpéldányok automatizálását. 22. Üzleti, humán és informatikával támogatott folyamatminták azonosítása. 23. Hosszú lefutású folyamatok informatikailag támogatott menedzselése. 24. Hosszú lefutású, SOA-alapú folyamatok környezeti változásainak technológiai támogatása. 25. A több szereplőre kiterjedő SOA-alapú folyamatok és szolgáltatások tesztelésének hatékony támogatása. 26. Szabályrendszerrel megfogalmazott követelmények modellezése. 27. A szolgáltatási szerződés formális leírására szolgáló eszközöknek és módszereknek ágazati (elsősorban e-közigazgatási) rendszerekben történő alkalmazása feltételeinek vizsgálata, szerződés minták és idiómák kidolgozása. 28. Támogató eszközrendszer, illetve módszertan kidolgozása, amely segítséget nyújt interoperabilitási megoldások létrehozásában. 29. A szolgáltatásban érintett autonóm szervezetek közötti koordinációs mechanizmusok (policy-k, szabályok, eljárásrendek, ezeket támogató eszközök) elemeinek, paramétereinek, sikertényezőinek feltárása, szervezetiés munkaterv kidolgozása. HOSSZÚ TÁV: 30. Üzleti, humán és informatikával támogatott folyamatok modellezése. 31. Folyamatelemző módszerek kifejlesztése. 32. Tanúsítási rendek és módszertanok egységesítése, egyszerűsítése. 33. Informatikai eszközök fejlesztése a minőségbiztosítás ellátása céljából. 34. Szoftver használhatóságának mérése és javítása. 35. Szoftver- és szolgáltatásminőség tanúsítási rendszer kidolgozása. 36. Feladat (intézmény) specifikus interoperabilitási keretrendszerek kialakítása, illetve ezek működtetésének támogatása. 37. Feladat (intézmény) specifikus ontológiák és repository-k kialakítása és fenntartása. 38. Államhatárokon átnyúló, páneurópai interoperabilitási kérdések kezelése. 39. Az új programozási paradigmák és nem-funkcionális követelményeknek megfelelő tervezési minták kidolgozása és használatának széles körű propagálása. Jelölések: Rövidtáv Középtáv Hosszútáv SOA alapú integráció IT biztonság Szoftverminőség E-közigazgatás MT-01 SOA metamodell MT-02 Szoftverrefaktorizáció MT-03 Ontológia o o o MT-04 Szolgáltatási sín o MT-05 Szervezet o MT-06 Hosszú folyamatok MT-07 Architektúra refaktorálás MT-08 Modelltranszformáció o MT-09 Hálózatelemző o o SRT feladatot közvetlen megvalósító MT projekt MT-10 Azonosítás A MT projekt hozzájárul az SRT feladat megoldásához Forrás: SKT alapján saját szerkesztés. MT-11 IoT MT-12 EcoSec o MT-13 Minőségmodell MT-14 Multimodell MT-15 Tesztoptimalizálás o MT-16 Minőségtanúsítás o MT-17 E-közigazgatás SOA MT-18 Jogszabály-folyamat MZ-19 Személyre szabott e- közigazgatás NESSI-Hungary harmadik közgyűlés előterjesztése 12

16 3. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK SZÖVEGES BEMUTATÁSA 3.1 SOA alapú integráció kutatási irány Indokoltság A nemzetközi szakmai trendek szerint a komple informatikai rendszerek fejlesztésében és integrációjában a szolgáltatásorientált architektúra (SOA) elvei válnak dominánssá. A SOA-t sokan az objektumorientált megközelítés óta a legfontosabb IT paradigmának tekintik. A SOA alapú integráció a következő alapelvekkel jellemezhető: Magas absztrakciós szinten ragadja meg a fejlesztés és az integráció problémáját, önálló szervezetek irányítása alatt álló alrendszerekre is alkalmazható. Az alrendszerek és komponensek együttműködését szolgáltatások nyújtásával és igénybevételével kezeli, ezzel a laza csatolás elvét, az eljárás-interfész fogalmát alkalmazza magas absztrakciós szinten (akár szervezetek együttműködésének szintjén). Nyílt és elterjedt szabványokra épít mind a rendszer komponenseinek együttműködése, mind a nemfunkcionális követelmények előírása (pl. biztonság, minőség) területén. A létrehozandó rendszerek szerkezetében a legmagasabb szinten az üzleti folyamatok kezelése jelenik meg, amelyek egyrészt önmagukban is szolgáltatások lehetnek, másrészt alrendszerek szolgáltatásaira támaszkodnak, azaz a szolgáltatások többszintű hierarchiát alkotnak. Magas szinten alkalmazza a transzparencia és a virtualizáció elvét, az szolgáltatási interfész definíciójának és megvalósításának szétválasztását. A rendszerek létrehozása hosszabb távú, több szervezet részvételével megvalósuló feladatokat jelent, ahol a rendszer életciklusának kezelése, a szervezetek együttműködésének biztosítása, az elért eredmények értékelése sajátos menedzsment megoldásokat igényel. A fenti alapelvek alkalmazására azonban nincsenek általánosan alkalmazható sémák, és számos nyitott kérdés vár megválaszolásra. A NESSI-Hungary a SOA integráció problémakörét több munkacsoportban, több aspektusból vizsgálja. A Jövőkép és az SKT a munkacsoportok által felvetett javaslatokat külön-külön tárgyalta. A megvalósítás során azonban célszerű a munkacsoportok eredményeit integráló kutatásokban gondolkozni, hiszen bármely konkrét alkalmazás, rendszerépítés során ezeket együttesen kell alkalmazni. Ennek megfelelően a SOA alapú integráció kutatási irány a munkacsoport javaslatainak összefésülésével alakult ki. NESSI-Hungary harmadik közgyűlés előterjesztése 13

17 A folyamatmenedzsment munkacsoport a komple rendszerek legmagasabb absztrakciós szintjére, a szolgáltatási folyamatokra koncentrál. A rugalmas alkalmazásintegráció, a változásokhoz gyorsan alkalmazkodni képes szoftverek és szolgáltatások, a több intézményre kiterjedő működés azt igényli, hogy a rendszerek működése, a szolgáltatási folyamatok egységesen és egyértelműen, magas szinten legyenek leírhatók. A leírással szemben az is elvárás, hogy alkalmas legyen a domain-szakértők és az IT szakemberek közötti kommunikációra, azaz mindkét oldal számára világosan érthető legyen. A formalizálás lehetővé teszi a leírások automatikus feldolgozását és ellenőrzését. A mára kialakult folyamatleíró nyelvek megvalósításai azonban egymással sem kompatibilisek, emellett a végreható rendszerek nem elég hatékonyak az emberi közreműködést igénylő, a hosszú lefutású, valamint a szabályokkal korlátozott folyamatok kezelésében. Egységes, gyártófüggetlen leíró, modellező eszközökre tehát igen nagy szükség van, és a szabályok deklaratív logikáját és a folyamatvezérlés imperatív logikáját együttesen alkalmazó megoldások elveit és gyakorlatát is ki kell alakítani. Az interoperabilitás munkacsoport az alrendszerek együttműködésének feltételeit helyezi fókuszba. A technikai feltételek megteremtése mellett egyre erősebb hangsúlyt kap a fogalmi egységesítés (szemantikai interoperabilitás), de emellett a szervezetek működésének összehangolása, a jogi és kulturális együttműködési feltételek vizsgálata és biztosítása is. A megoldásokra a nyílt szabványok alkalmazása, ontológiák építése és alkalmazása, kooperációs szervezeti minták kialakítása látszik ígéretesnek, és erőteljesen felmerül a multidiszciplináris együttműködések igénye. Az architektúrák, SOA munkacsoport részint a rendszerarchitektúra kialakítását állította a vizsgálatok középpontjába, részint a szolgáltatásorientált architektúra valamennyi szintjére kiterjedő javaslatokat fogalmazott meg, megerősítve és új szempontokkal bővítve a többi munkacsoport javaslatait. Mára a legfontosabb webszolgáltatás szabványok és folyamatleíró nyelvek elég éretté váltak a valós felhasználáshoz. Ezek nagy részéhez a technológia-szállítók néhány hiányosságtól és inkompatibilitási problémától eltekintve biztosítják az implementációt is. A meglevő megoldások azonban jelenleg még nem alkalmasak arra, hogy nagy, összetett, több gyártó termékét integráló rendszereket hozzunk létre. A kialakuló rendszerek egyes szintjein felmerülő megoldástípusok (pl. folyamatok élettartama, humán szereplők kezelése) és a választott architekturális megoldások kölcsönhatása (teljesítményparaméterek alakulása, tesztelhetőség, felügyelet) ugyancsak számos nyitott kérdést fogalmaz meg. A szoftvertechnológia munkacsoport vizsgálatai és javaslatai elsősorban a SOA alapú rendszerek létrehozásához szükséges szoftvertechnológiai módszerekre és támogató eszközökre terjednek ki. A különféle SOA keretrendszerek egységes kezelését biztosító, gyártófüggetlen metamodellek kidolgozása, a modell alapú szoftverfejlesztés elveinek és gyakorlatának kiterjesztése a rendszer magasabb absztrakciós szintjeire, a domainspecifikus modellezés, a generatív technikák alkalmazása jelentik azokat az alapokat, amelyekre egy modern, varratmentes technológia és szoftver gyártósor épülhet. Emellett a meglévő szoftverkincs (legacy NESSI-Hungary harmadik közgyűlés előterjesztése 14

18 rendszerek) felhasználására és az új rendszerekbe való beépítésére is gondot kell fordítani, ami validált refaktorizációs módszerek és támogató rendszerek kidolgozását igényli immár nem csak a programok szintjén, hanem a rendszerarchitektúra szintjén is. Összességében megállapítható, hogy a szolgáltatásorientált integráció eddigi tapasztalatai alapján a hagyományos fejlesztési paradigmák (pl. objektumorientáltság, komponens-technológiák, adatbázis rendszerek stb.) és tradicionális architekturális megközelítések kezdetben elfogadhatónak minősülnek és jó kiindulásul szolgálnak, de a projekt kiterjedésével egyre gyengébbnek, végül elégtelennek mutatkoznak. Ezen tapasztalatokra építkezve megjelent a szolgáltatástechnológia, mint egy új, korszerű mérnöki diszciplína. Annak ellenére, hogy e diszciplína kialakítása napjainkban már nagy erőkkel folyik, még nem tekinthető elég érettnek. Számos olyan kutatási terület létezik, amelyeken már intenzív munka folyik a fejlett informatikai cégeknél, de még számos nyitott probléma megoldása szükséges ahhoz, hogy a gyakorlatban rutinszerűen alkalmazható módszerekről és eszközökről beszélhessünk Prioritások A szakterületi szakértők, alkalmazók és az informatikusok közötti hatékony és egyértelmű kommunikáció biztosítása Üzleti, humán és informatikával támogatott folyamatok optimalizálása, felügyelete, folyamatminták azonosítása és az egyazon folyamat különböző leíró és programozási nyelveken történt leírásai, illetve különböző absztrakciós szintű leírásai közötti transzformációk automatizálása Hosszú lefutású folyamatok problémáinak hatékony, a folyamatos bizonyító erőt, hitelességet garantáló kezelése A külső szabályrendszerrel determinált alkalmazások (környezetek) sajátosságainak kezelése, a szabályrendszerekkel kapcsolatos vizsgálatok és támogatás automatizálása Feladat (intézmény) specifikus interoperabilitási keretrendszerek kialakítása, illetve ezek működtetésének támogatása Ontológia-támogató rendszerek kidolgozása Feladat (intézmény) specifikus ontológiák és repository-k kialakítása és fenntartása Interdiszciplináris együttműködések elősegítése, amely elindítója és támogatója az interoperabilitási megoldások kialakításának Olyan támogató eszközrendszer, illetve módszertan kidolgozása, amely segítséget nyújt interoperabilitási megoldások létrehozásában Államhatárokon átnyúló, páneurópai interoperabilitási kérdések kezelése A modell-alapú gondolkodás fontosságának és helyének elfogadtatása a menedzsment, a jogi és az igazgatási szinteken Több szereplős, összetett folyamatok és szolgáltatások hatékony, rugalmas és nagy biztonsággal való kialakításának lehetővé tétele Technológiai támogatás biztosítása a hatékony hordozhatóság és a megbízható tesztelés érdekében NESSI-Hungary harmadik közgyűlés előterjesztése 15

19 A human workflow kezeléssel kapcsolatos architekturális kérdésekre adandó válaszok kidolgozása Szakterület-specifikus modellezés alkalmazási feltételeinek vizsgálata, modellek kidolgozása és bevezetése új területekre Generatív programozásra alkalmas, hasonló funkcionalitású vagy struktúrájú rendszerek feltérképezése, közös rendszermodell létrehozása, amely lehetővé teszi a további rendszerpéldányok automatikus létrehozását Új programozási paradigmáknak és nem-funkcionális követelményeknek megfelelő tervezési minták kidolgozása és használatának széles körű propagálása Refaktorizációs tervezési minták fejlesztése, formalizálása és viselkedésmegőrzésük formális bizonyítási módszereinek kifejlesztése Hatékony felhasználói felületek tervezési elveinek meghatározása és széles körű megismertetése, oktatása, Szolgáltatási szerződés formális leírására, illetve támogatására (benne a mérés eszközrendszere) szolgáló eszközök és módszereknek kidolgozása ágazati (elsősorban e-közigazgatási) alkalmazásokra, Autonóm szervezetek közötti koordinációs mechanizmusok (policy-k, szabályok, eljárásrendek, ezeket támogató eszközök) kidolgozása közös szolgáltatások fejlesztési hatékonyságának növelésére, siker- és kockázati tényezők feltárása. NESSI-Hungary harmadik közgyűlés előterjesztése 16

20 3.1.3 Kutatási célok Középtávú kutatási célok Gyártófüggetlen referenciamodell, architekturális és implementációs minta kidolgozása hosszú lefutású szolgáltatási folyamatokra (MT-06/Hosszú folyamatok) Architektúra-refaktorálás elosztott rendszerekben (MT-07/Architektúra refaktorálás) Validált modell-transzformációval támogatott modellalapú rendszerfejlesztés (MT-08/Modelltranszformáció) Rövid távú kutatási célok Metamodell alapú fejlesztési technológia kidolgozása folyamatok, webszolgáltatások és protokollszabványok egységes kezelésére (MT-01/SOA metamodell) Szoftverrefaktorizációs módszerek fejlesztése és formális verifikációs lehetőségeik kidolgozása (MT- 02/Szoftverrefaktorizáció) Ontológiakezelési (létrehozási és integrálási) módszertan és technológia kidolgozása független szervezetek informatikai rendszereinek szolgáltatásintegrációjához (MT- 03/Ontológia) Közigazgatási rendszerekben a szolgáltatási sín kialakítási szempontrendszerének kidolgozása (MT- 04/Szolgáltatási sín) Módszertan kidolgozása független szervezetek szolgáltatásintegrációjának szervezeti és felügyeleti kérdéseihez (MT-05/Szervezet) NESSI-Hungary harmadik közgyűlés előterjesztése 17

21 3.2 IT biztonság kutatási irány Indokoltság Mára minden ember életét befolyásolja az informatika, információtechnológia és alkalmazása. A napjainkban legelterjedtebben alkalmazott hálózati technológia, az internet kezdeti kifejlesztésekor a biztonságos működés elérése nem volt még annyira meghatározó jelentőségű szempont, mint ahogy az napjainkban mind inkább fontossá válik. Ennek eredményeként az elterjedten alkalmazott technika nem is rendelkezett/ma sem rendelkezik olyan kötelezően alkalmazandó megoldásokkal, amelyek e célt szolgálnák. Az említett hiányosság ellenére az internet technológia rendkívül sikeresnek bizonyult, aminek következtében mára a e technikára alapuló világháló mérete jelentősen meghaladja azt az értéket, amelyre eredeti fejlesztői valaha is gondoltak. Ennek eredményeként az internet olyan kritikus infrastruktúrává vált, amelynek esetleges akár csak rövid idejű kiesése beláthatatlan károkat okozhat. Ez a folyamatosan növekvő jelentőség számos működési problémát vet fel, amelyek közül leginkább a rendszer potenciális biztonsági problémái jelentkeznek. A feltárt hiányosságok kezelése számos utólagos módosítást (patch) tett szükségessé. Ez a változtatási folyamat jelenleg is zajlik (különféle segédeszköz, új protokoll bevezetése, alkalmazása, stb.), amelynek eredőjeként bizonyos problémák ugyan megoldódnak, de a teljes rendszer mindinkább áttekinthetetlenebbé válik. Az internet gazdasági/politikai jelentősége gyorsan nő, ez mind több támadási kísérlet tárgyává teszi a hálózatot. A támadók között a korábbi jóhiszemű hackerek (feltűnési vágy, szakmai kihívás) után megjelent a szervezett bűnözés (gazdasági előnyszerzés), a nemzetközi terrorizmus (zavarkeltés), sőt a közvetlen katonai aktivitás (katonai célok elérése) is. [2008. Grúziai] Ezzel egyidejűleg az internet mint a társadalmi élet egyik területe (domain) egyre kiterjedtebb búvóhelyként is szolgál(hat) a destruktív célokat követők számára. Mindez végül azt eredményezi, hogy az internet biztonsága egyre fontosabb szemponttá vált.. Mindezek mellett az internet jelentős további bővülése biztosra vehető. Ez egyrészt új a következő 5-10 évben milliárdnyi eszközök bekapcsolásában, másrészt számos kritikus fontosságú szolgáltatás e-közigazgatás, e-egészségügy, stb. megjelenését eredményezi. Ugyanakkor a hálózat technikai felhasználási módja is folyamatosan változik: a korábbi Kliens-Szerver megközelítés helyébe mindinkább a Peer-to-Peer alkalmazás (pl. Web 2 bárki lehet tartalom-szolgáltató) lép. A Cloud Computing térnyerésével az adatok feldolgozása, és tárolása térben eltávolodik a felhasználótól, az információ tényleges birtokosától, egyben az adatok feldolgozása térben elosztott is lehet. E komple rendszer tényleges működésének áttekintése gyorsan változó/bővülő szakismeretet feltételez, miközben a felhasználók egyre szélesebb körből kerülnek ki. Az ellentmondás feloldását a többség által megbízhatóan üzemeltethető rendszerek kifejlesztése, valamint a felhasználói tudatosság fejlesztése jelentheti. Összefoglalva: Az internet más kiterjedt infokommunikációs rendszerrel együtt mind több módon befolyásolja a mindennapi életet, így a továbbfejlesztés, a NESSI-Hungary harmadik közgyűlés előterjesztése 18

22 biztonságos működés gazdaságos elérésére irányuló kutatás/fejlesztés meghatározó jelentőséggel bír Prioritások A jelenleginél biztonságosabb működést eredményező megoldások kifejlesztése A kritikus (információs) infrastruktúrákkal szemben támasztott üzemviteli és egyéb biztonsági követelményeket kielégítő megoldások kifejlesztése Adatok illetéktelen felhasználását korlátozó (gátló), az adat tulajdonosának egyértelmű azonosítását biztosító megoldások kifejlesztése A biztonsággal kapcsolatos felhasználói tudatosság növelése Kutatási célok Hosszú távú kutatási célok IT biztonság közgazdasági megalapozása (MT-12/EcoSec) Középtávú kutatási célok A tárgyak internetének biztonságos kezelése, irányítási és felépítési modellje, tárgyak internete bemutatóház (MT-11/IoT) Rövid távú kutatási célok Számítógép-hálózati anomáliákat elemző, a forgalom jellegéből biztonsági incidensek fellépését detektáló, területileg elosztott érzékelő és elemző rendszer kialakítása (MT- 09/Hálózatelemző) Állampolgárok, jogi személyek és közigazgatási dolgozók megbízható azonosítása e-közigazgatási rendszerekben (MT-10/Azonosítás) NESSI-Hungary harmadik közgyűlés előterjesztése 19

23 3.3 Szoftverminőség kutatási irány Indokoltság Mivel a szoftverek, és újabban a szoftverszolgáltatások egyre inkább a hétköznapjaink részévé válnak, és sok esetben függünk tőlük, sőt kiszolgáltatottak vagyunk nekik, hangsúlyozottan fontossá válnak a szoftverek és szolgáltatások minőségének és minőségbiztosításának a kérdései. Az ipari méretekben használatos kiterjedten felhasznált szoftverrendszerek jelentős része napjainkra érte el azt az állapotot, amikor már a hosszabb követési időszakon túl (10-20 év) belső minősége a sokszoros beavatkozás következtében jelentős mértékben megromlott, azaz elérte azt a kritikus küszöböt, amikor a folyamatos minőségellenőrzés elengedhetetlen a karbantartási költségek kézbentartásához. A folyamatos minőségromláshoz az a tendencia is hozzájárul, amit manapság tapasztalhatunk a szoftverfejlesztési projektekben, miszerint az implementálási feladatokat olyan országokba helyezik át, ahol a fejlesztési költség olcsóbb, és ez a gyakorlat sok esetben bizonytalan minőségű kódot eredményez. Egy másik megfigyelhető jelenség a nyílt forrású szoftverek térhódítása, ezek gazdasági, társadalmi jelentősége mindinkább előtérbe kerül. A minőség kérdése kiemelten fontos a nyílt fejlesztések kapcsán, hiszen ezeknél a közösségeknél nem minden esetben vannak kialakult és szabályozott minőséget biztosító központosított folyamatok, felelősségi körök, stb. Hagyományosan, a szoftverminőség-biztosítás az előállításra kerülő szoftverek, mint termékek minőségének biztosítását jelentette (a leginkább elterjedt módszer erre a tesztelés). Napjainkban, a szoftverek egymással történő interakciója következtében a külvilág felé megjelenő szolgáltatások (mint a szoftverekből és a közöttük fennálló interakciókból felépülő entitások) minőségbiztosítása is a feladatai közé tartozik. Amíg az egy szolgáltatásban résztvevő szoftverek minőségbiztosítása olyan feladat, amely az adott szolgáltatásban résztvevő többi szoftverkomponensektől függetlenül elvégezhető, addig egy, a szolgáltatásra mint egészre vonatkozó minőségbiztosítási módszertannak az egyes szoftverkomponensek minőségén, valamint a közöttük fennálló szolgáltatás-topológia architektúra minőségi jellemzőin is alapulnia kell. A minőség mint követelmény a fejlesztési életciklus egészében jelen van, kezdve a specifikáció elkészítésétől az implementáción és tesztelésen át egészen a felhasználói élményig. A teljes életciklus minőségbiztosított folyamatok általi vezérlése, amelyek az egyes szakaszokban, az adott szakaszban egyedi módon alkalmazható módszerek és eszközök használatát javasolják (pl. fejlesztési szakaszban folyamat és termék alapú minőségbiztosítás, tesztelés során tesztmenedzser eszközök használata, stb.) még nincs általánosan elterjedve. A szoftverek életének második nagy szakasza az üzemeltetés, más néven karbantartás, melynek során további minőségi szempontok is előtérbe kerülnek. A szoftverkarbantartás nem más, mint a szoftver felkészítése, átalakítása, továbbfejlesztése, hogy megfeleljen a rá ható új külső igényeknek és kihívásoknak (pl. futtatási környezet megváltozása, jogszabályváltozások, módosult/új felhasználói igények, stb.). NESSI-Hungary harmadik közgyűlés előterjesztése 20