Strategiai Kutatási Terv 1.1. támogatja:

Átírás

1 támogatja: Strategiai Kutatási Terv 1.1

2 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETŐ A JÖVŐKÉP FONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI IT SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ALAPELVEK NYITOTT KÉRDÉSEK FŐ KUTATÁSI TERÜLETEK FOLYAMATMENEDZSMENT INTEROPERABILITÁS ARCHITEKTÚRÁK ÉS SOA SZOFTVERTECHNOLÓGIA IT BIZTONSÁG SZOFTVERMINŐSÉG E-KÖZIGAZGATÁS KUTATÁSI PRIORITÁSOK RÖVID TÁVÚ KUTATÁSI CÉLOK KÖZÉP TÁVÚ KUTATÁSI CÉLOK HOSSZÚ TÁVÚ KUTATÁSI CÉLOK OKTATÁS, KÉPZÉS, EGYÉB FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS PROBLÉMÁK OKTATÁS ÉS KÉPZÉS FOGALOMTÁR Stratégiai Kutatási Terv 1.1

3 Vezetői összefoglaló A NESSI-Hungary Szoftver és Szolgáltatások nemzeti Technológiai Platformot 90 magyar informatikai szervezet (vállalkozás, intézmény) alapította azzal a céllal, hogy egységes szemléletre alapozott stratégiai kutatás-fejlesztési irányokat dolgozzon ki a szoftverek és szolgáltatások területén. A platform elsősorban a szakterület hazai helyzetére koncentrál, emellett anyaszervezetének tekinti az európai NESSI-t (Networked European Software & Services Initiative), és követi a nemzetközi trendek alakulását. Jövőképének alapvetése szerint a szolgáltatások sokaságával, számítógépek, adatgyűjtő pontok millióival rendelkező, nagy elosztott rendszerek fogják alkotni a közeljövő tudásalapú társadalmának és gazdaságának alapvető infrastruktúráját. A platform stratégiai kutatási terve részletesebben kifejti a jövőképben felvázolt vízió megvalósításához szükséges átfogó kutatás-fejlesztési feladatokat. A jövő informatikai rendszereit az egymással összekapcsolódni és együttműködni képes szolgáltató csomópontok, és a szolgáltatásokat felhasználni és integrálni képes, a felhasználók igényeihez, szokásaihoz, feladataihoz a legmesszebbmenőkig igazodó alkalmazások alkotják. Ezeknek a komplex rendszereknek a meghatározó hányada szoftver. A komplex rendszert alkotó alrendszereket gyakran önálló, független szervezetek működtetik. A rendszerek egyre inkább a mindennapi élet részévé válnak, szolgáltatásaik magas fokú társadalmi hatékonyságot biztosítanak. A vízió egyes elemei már ma is léteznek. Az összekapcsolódás alapvető, világméretű infrastruktúrája, az Internet, működik, egyre több eszköz kapcsolódik rá, egyre több szolgáltatás érhető el rajta. Napirenden van a több, önálló szervezet rendszereit integráló komplex rendszerek kialakítása. Megszülettek ennek architekturális és technológiai alapelvei, a szolgáltatásorientált architektúra (SOA) paradigmája és támogató eszközei. A tapasztalatok pedig megmutatják a továbblépés akadályait és a megoldandó problémákat. Stratégiai Kutatási Terv 1.1 3

4 Vezetői összefoglaló 1 Introduction A NESSI-Hungary munkacsoportjai részint szakmai, részint alkalmazási területek (domének) szerint tagozódnak. Jelenleg hat szakmai és egy alkalmazói munkacsoport működik. A munkacsoportok saját nézőpontjukból elemezték a szakma helyzetét, és határoztak meg kutatási-fejlesztési feladatokat. Ezek a magas szintű szolgáltatási folyamatok kezelése, az autonóm alrendszerek együttműködési, interoperabilitási kérdései, a SOA szerinti fejlesztés és integráció módszerei és architekturális mintái, a SOA világban alkalmazott szoftverek fejlesztési technológiája, a biztonság és védelem a komplex rendszerekben, a szoftverminőség, valamint az e-közigazgatás fejlesztése, kitekintve más alkalmazási területekre is. A munkacsoportok elemzéseit és feladatkitűzéseit összegezve és értékelve a stratégiai kutatási terv meghatározta a rövid- közép- és hosszú távú feladatokat. A szakmai feladatokon túl az elemzések rámutattak a multidiszciplináris megközelítés, a szakmai párbeszéd, a kooperatív attitűd fontosságára is. A stratégiai kutatási terv alapján a NESSI-Hungary megvalósítási tervet állít össze, amelyik a hazai szakmai közösség szempontjai szerint tesz javaslatot elindítandó kutatási programokra. 4 Stratégiai Kutatási Terv 1.1

5 NESSI-Hungary Szoftver és Szolgáltatások Nemzeti Technológiai Platform tagszervezetei: Stratégiai Kutatási Terv 1.1 5

6 1.0 Bevezető Jelen dokumentum célja a NESSI-Hungary Jövőkép dokumentumában felvázolt vízió megvalósításához szükséges átfogó kutatás-fejlesztési feladatok meghatározása, javaslattétel rövid, közép és hosszú távú programok indítására. A dokumentum elsősorban az infokommunikációs (IKT) terület szakmai feladataira koncentrál, de emellett megmutatja, hogy a vízió megvalósítása multidiszciplináris megközelítést, az élet minden területére kiterjedő tudatos építkezést igényel. A jövőkép alapvetése szerint a szolgáltatások sokaságával, számítógépek, adatgyűjtő pontok millióival rendelkező, nagy elosztott rendszerek fogják alkotni a közeljövő tudásalapú társadalmának és gazdaságának alapvető infrastruktúráját. A komplex informatikai szolgáltatások természetes részévé válnak a mindennapi életnek, használatuk minden területen, minden érintett számára magától értetődő, egyszerű, egyben nélkülözhetetlen. Amennyire természetessé vált, hogy tudunk világítani és fűteni, mert az energiaszolgáltató infrastruktúra kiépült és folyamatosan rendelkezésünkre áll, annyira természetes lesz az informatikai infrastruktúra használata a legkülönbözőbb ügyes-bajos dolgaink intézése során, de a gazdaság és az üzleti élet működésében is. Ennek a vizionált, informatikai szolgáltatásokkal átszőtt világnak egyes elemei már ma is működnek. Aki elektronikus levelezést, elektronikus banki szolgáltatásokat használ, vagy éppen alapvető gazdasági elemzések adatait tudja pillanatokon belül elérni munkája során, érzékeli azt a potenciált, amit az IKT a társadalom működésének hatékonysága szempontjából jelent. És persze, egy megszokott szolgáltatás kiesésekor, egy adathalmaz megsemmisülésekor érzékeli a kiszolgáltatottságot is, sőt, gyakorta átéli az átgondolatlan, a munkáját inkább hátráltató, nyakatekert gondolatmenet szerint kezelhető rendszerek használatának nyűgeit. Az IKT szakma egyetért abban, hogy a jövő informatikai infrastruktúráját az Interneten egymással összekapcsolódni és együttműködni képes szolgáltató csomópontok, és a szolgáltatásokat felhasználni és integrálni képes, a felhasználók igényeihez, szokásaihoz, feladataihoz a legmesszebbmenőkig igazodó alkalmazások alkotják. Ennek a komplex rendszernek a meghatározó hányada szoftver. Ahhoz, hogy ez az infrastruktúra valóban a vizionált hatékony, tudásalapú társadalom alapját képezhesse, az általa nyújtott szolgáltatásoknak számos követelményt ki kell elégítenie, amelyek közül néhány meghatározó: 6 Stratégiai Kutatási Terv 1.1

7 folyamatos, megbízható rendelkezésre állás, tértől, időtől, eszköztől független elérhetőség; biztonságos működés, azaz védelem a szándékos, vagy véletlen károkozás, az illetéktelen információelérés ellen; adekvát, a felhasználók munkáját segítő, szokásaikhoz alkalmazkodó funkcionalitás, áttekinthető, érthető, kiszámítható kezelői felülettel; a felhasználók számához, a kezelt információmennyiséghez való automatikus igazodás, adaptivitás, skálázhatóság; a környezet és az igények változásaihoz való gyors alkalmazkodás képessége, azaz az egyszerű, átlátható következményekkel járó és kézben tartható módosíthatóság. Ezeknek a követelményeknek a teljesítése olyan léptékű, olyan komplexitású, olyan dinamikával fejlődő rendszerekben, amelyek egy globális, tudásalapú társadalom és gazdaság részei, komoly kihívást jelent mind az IKT szakma számára, mind az IKT és az IKT-t alkalmazó szakterületek hatékony, multidiszciplináris együttműködése tekintetében. Ezeket a kihívásokat hivatott feltárni, bemutatni a jelen dokumentum. A stratégiai kutatási terv ezen túlmenő feladata még a feltárt problémák megoldására irányuló kutatási programok felvázolása is. A dokumentumot kidolgozó szervezet, a NESSI-Hungary, az IKT, ezen belül a szoftverek és szolgáltatások szakterület szakmai szervezete. Belső tagozódása kétdimenziós, annak megfelelően, hogy az IKT kulcságazat, amelynek egyrészt belső, szakmai logika szerinti részterületei vannak, másrészt foglalkozik a jellegzetes alkalmazási területekhez kötődő speciális problémákkal. Stratégiai Kutatási Terv 1.1 7

8 1.0 Bevezető 1 Introduction A hat szakmai szegmens munkacsoportjai mellett egy alkalmazási területhez (doménhez) kötődő munkacsoport működik, az e-közigazgatás munkacsoport, de formálódóban vannak további domén-orientált munkacsoportok. Hasonlóan a Jövőkép szerkezetéhez, jelen dokumentum is ennek a tagozódásnak megfelelően tárgyalja az érdemi kutatási feladatokat. Tekintve, hogy a munkacsoportok által lefedett területek között vannak természetes átfedések, egyes problémákra több munkacsoport is utal. A további fejezetekben először összefoglaljuk a Jövőkép fontosabb megállapításait annak érdekében, hogy a Stratégiai kutatási terv önmagában is konzisztens dokumentum legyen. Ezt követően stratégiai alapelveket és kihívást jelentő nyitott kérdéseket fogalmazunk meg. A következő, 3. fejezet tartalmazza a kutatási feladatok munkacsoportok szerinti tagolásban történő kifejtését. A 4. fejezet rövid-, közép- és hosszú távú kutatási prioritásokat fogalmaz meg az előző fejezetek alapján, majd az 5. fejezet a vízió sikeres megvalósításához szükséges egyéb feltételeket, kiemelten az oktatás és képzés területén szükséges teendőket tárgyalja. A Stratégiai kutatási terv támaszkodik az európai anyaszervezet, a NESSI koncepciójára és dokumentumaira. Figyelembe veszi azonban a hazai sajátosságokat, és célközönsége elsősorban a hazai szakmapolitikai véleményformálók, döntéshozók és a szakmai szereplők. 8 Stratégiai Kutatási Terv 1.1

9 1.1 1 Introduction A jövőkép fontosabb megállapításai Az Európai Unió gyakran idézett lisszaboni célkitűzései között szerepel, hogy Európának 2010-re a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává kell válnia. Ezt egészítette ki a nagyobb gazdasági növekedés, jobb munkalehetőségek, valamint a hatékonyabb társadalmi befogadás követelménye. Az elmúlt években ugyanezek a célok és követelmények jelentek meg mind a hazai, mind más országok kormányzati stratégiáiban is. A világgazdasági válság még inkább ráébresztette a véleményformálókat és döntéshozókat, hogy az infokommunikációs technológiák, és alkalmazásaik széleskörű elterjesztése jelentősen elősegíti a lisszaboni stratégia megvalósulását. Ennek megfelelően az ágazat jövőképe és stratégiája nem szorítkozhat szigorúan a szakmai területekre, szélesebb társadalmi és gazdasági kontextusban kell gondolkodni. Az IKT adta lehetőségek kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a gazdaság újraélesztésében és hoszszú távú fejlődésének megalapozásában. A gazdaságban önálló iparágként betöltött szerepe mellett, az IKT felhasználása döntő súlyú más iparágak működésében, hatékonyságának javulásában, és ezzel párhuzamosan versenyképességük növelésében is. A társadalmi fejlődés motorja is jórészt a gyorsan fejlődő digitális technológiákban keresendő. Így az IKT használatának növelése a gazdaságban és a társadalomban egyaránt, direkt módon hozzájárul a fejlődéshez a hosszú távú versenyképesség kialakulásán, a közszolgáltatások modernizálásán és a foglalkoztatottság növelésén keresztül. Stratégiai Kutatási Terv 1.1 9

10 1.1 A jövőkép fontosabb megállapításai 1 Introduction Társadalmi szerep Az IKT ágazat és az IKT infrastruktúrák gazdasági és társadalmi jelentőségét a közelmúltban az innovációról és a gazdasági növekedésről született beszámolók is kiemelik, mint például az i2010 félidős értékeléséről szóló közlemény 1, az Aho-csoport jelentése 2 és az Európai Unió éves gazdasági jelentései 3. Az OECD a gazdasági teljesítmény és társadalmi jólét növeléséhez, valamint a társadalom azon képességének fokozásához, hogy világszerte javíthassa az emberek életminőségét, az IKT és az internet jelentőségét hangsúlyozta 4. Hazai viszonyok között ezek a hatások hatványozottan jelentkezhetnek a társadalomban fellelhető egyenlőtlenségek, a digitális szakadék megszüntetése felé vezető úton. Ennek alapvető feltétele azonban a lehetőségek helyes kihasználásában rejlik. Az IKT terület K+F ráfordítások aránya Magyarországon alacsony, az európai átlaghoz mérten is. Ugyanakkor már bizonyos IKT mérőszámok, mint pl. a szélessávú internet-penetráció és főleg annak növekedési üteme jóval kedvezőbb értékeket mutat. Ez a relatív-elmaradottság hatásaként jelentkezik, mivel a technológiai lépések kihagyása a legmodernebb technológiák elterjedésének kedvez. Így a lehetőség megvan az IKT technológiák mind teljesebb társadalmi szerepvállalására, azonban ennek feltételeit meg kell teremteni. Folyik az ország iparpolitikai, fejlesztéspolitikai stratégiájának kimunkálása, részstratégiák az egyes felelős intézményekben (tárcáknál) kialakulóban vannak, azonban egyelőre ez nem öltött egységes formát, hiányzik belőle a multiplikatív hatások számbavétele. Márpedig az IKT túlmutat saját ágazatán, hatékonyság- és versenyképesség-javító hatását a társadalom és a gazdaság valamennyi szegmensében hasznosítani kell. A magas szintű, egységes kormányzati stratégia teremti meg azokat a feltételeket, mellyel az IKT hatékonyság és versenyképesség növelő hatása optimális módon tud érvényesülni. A vállalkozások mind a közvetlen értékesítéshez, mind belső folyamataik hatékony lebonyolítására az IKT ágazat által előállított termékeket használják. Az IKT nélkülözhetetlen részét képezi az innovációnak, és a termelékenység növekedésének 40 %-a is az IKT-nak köszönhető 5. Mindenütt jelen van a kormányok munkájában és a közigazgatásban: az elektronikus közigazgatás minden szinten tapasztalható elterjedése, valamint az egészségügyben, az energiarendszerekben és a társadalmi-politikai élet területén megjelenő innovációs megoldások és alkalmazások használata következtében az állami szektor működése nagymértékben függ az IKT-tól. Végül, de nem utolsósorban a lakosság is egyre fokozódó mértékben támaszkodik az IKT nyújtotta lehetőségekre a mindennapi életben. 1. COM(2008) 199 final yearly report for the year 2007 on the economic state of the EU: Tudomány és technológia / Információs társadalom. 6. Az IKT ágazati akcióterv kialakítását megalapozó tanulmány /IVSz Stratégiai Kutatási Terv 1.1

11 1.1.2 Gazdasági jelentőség Az IKT szektor fontos szerepet játszik a magyar gazdaságban 6. A szektor foglalkoztatottsága folyamatosan nő, ez ma több mint 55 ezer magasan képzett, jól fizető munkahelyet jelent. A piac keresleti oldalán dolgozó szakemberekkel együtt, több mint 120 ezren dolgoznak ezen a területen. Az IKT szektor meghatározó szerepét mutatja, hogy az elmúlt 8 évben ez az iparág adta a hazai gazdasági növekedés közel 25%-át, és jelentősen hozzájárul a hazai GDP-hez (a GDP kb. 10%-a), foglalkoztatási szempontból is az egyik legdinamikusabban növekvő ágazat. A magyarországi informatikai és távközlési belső piac együttes mérete 2007-ben elérte az milliárd Ft-ot, ezen belül az informatikai szegmens növekedése 4,4%. A hazai távközlési költés teljes IKT piaci aránya 60%, amely jóval felülmúlja az EU arányt (44%). Ennek oka egyrészt az arányaiban gyengébb IT piaci költés, másrészt a távközlési szolgáltatások magas árszintje. Az Internet hozzáférési szolgáltatások és a magán adatátviteli szolgáltatások jelentették az elsődleges növekedési forrást a vezetékes szolgáltatók számára. Ennek ellenére, több jel mutat arra, hogy a szélessávú Internet piac korábban tapasztalt meredek növekedése lassulni kezdett. A belföldi informatikai piacot egy közel 849 milliárd Ft-os informatikai export piac egészíti ki, a növekedés elsősorban a nagyobb hozzáadott értéket hordozó, multinacionális és helyi vállalatokat egyaránt felvonultató szoftver és szolgáltatás exportból származott. A teljes IKT piacon belül (azt 100%-nak tekintve) az egyes informatikai részpiacok arányai: IT szolgáltatások: 18%, hardver: 16%, szoftver: 6%. A fenti értékek azt jelzik, hogy az EU hasonló területeihez képest a szoftverek terén van lemaradásunk, az IT szolgáltatások szintje megközelítette az EU szintet (21%). Az IKT szektor a jelenlegi évi mintegy 2500 milliárd forintos bevételével önállóan is jelentős ipari szektornak számít. Mindazonáltal ez a szám nem mutatja be kellőképp a magyar szoftver és szolgáltatási ipar jelentőségét és hozzáadott értékét az egész gazdaság és társadalom számára. A tudásalapú gazdaság olyan innovatív szolgáltatásokon alapszik, melyeket a jövő internete fog összekötni az új generációs informatikai alkalmazások segítségével. Az autonóm - szenzorokból, rádiófrekvenciás azonosítókból, kamerákból, mobil telefonokból felépülő rendszerek decentralizált környezetben kommunikálnak egymással. Mindez új lehetőségeket nyit valamennyi iparág számára a tekintetben, hogy a már létező és még kifejlesztendő szolgáltatásaikat forradalmian új módon kössék össze, mely megreformálja a szoftverek, szolgáltatások és a belőlük létrehozott rendszerek fejlesztését, telepítését és üzemeltetését. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv több ezermilliárd forintot biztosít elsősorban EU forrásból a gazdaság versenyképességi operatív programra, az állam működésének korszerűsítésére, az elektronikus közigazgatás kialakítására. E programok realizációja nem képzelhető el informatikai fejlesztések Stratégiai Kutatási Terv

12 1.1 A jövőkép fontosabb megállapításai 1 Introduction nélkül. A feladatok megoldása az elkövetkező években az IKT ipari szegmens jelentős közreműködését igényli, ugyanakkor követelményeket támaszt az IKT ipar felé. Ezekre a követelményekre egy kutatásfejlesztési stratégiával lehet válaszolni, melynek következetes megvalósítása a záloga annak, hogy a hazai IKT ipar meg tudjon felelni a vele szemben támasztott elvárásoknak. Ha csak a közigazgatási alkalmazásokra gondolunk, ez önmagában is több szakterülettel szemben támaszt speciális igényeket, hiszen a folyamatmenedzsment technológiáknak, az interoperabilitási megoldásoknak és a biztonságnak mind-mind vannak e-közigazgatási vonzatai. Ezen túlmenően azonban önmagukban is lényeges kutatási területek Technológiai színvonal A technológia rohamos fejlődése komoly kihívások elé állítja az iparágat, ezen belül is a szoftvertechnológia területét. A modern rendszerekkel szembeni követelmények megkívánják a szoftver gyártósor jellegű fejlesztését. Hazánkban, más fejlett országokhoz hasonlóan, számos kutatócsoport foglalkozik rendszer- és szoftvermodellezési kérdésekkel, ilyen téren szép eredmények születtek a modellvezérelt szoftverfejlesztési paradigmák területén. Ezeknek az eredményeknek a fő erőssége a modellek olyan formális reprezentációja, mely lehetővé teszi a minőségi kritériumok definiálását. Az eredmények között szerepelnek a szakterület-specifikus nyelvek is, amelyek szakterület-specifikus jelölésrendszer alkalmazását és funkcionalitás bevezetését teszik lehetővé. Ezen a területen látszik egyfajta konvergencia, de ki kell még dolgozni a különböző kutató műhelyek együttműködésének elvi és praktikus alapjait. Életünk sok fontos részét támogatják és felügyelik az IKT rendszerek, amelyekben a szoftver aránya folyamatosan növekedve mára meghatározóvá vált. Ez a tény előtérbe helyezi a szoftverminőség és megbízhatóság kérdését, ami ezért a társadalom egésze számára kiemelt fontosságúvá válik. A rossz szoftvertervezés, vagy szoftverhiba következménye akár katasztrofális kár is lehet, de nem csak értékben, hanem emberéletben is (pl. szoftverhibák repülésirányító rendszerekben, vagy nukleáris létesítményekben). Eszközökre van szükség, melyek képesek a szoftverfejlesztés hatékonyságát növelni, mérni a minőséget és megbecsülni a megbízhatóságot, illetve kezelni képesek a jövőbeli globálisan elosztott rendszereket és szolgáltatásokat. Ez ugyanúgy vonatkozik a szolgáltatások minőségére és megbízhatóságára is. Az IKT rendszereknek (különösen a kritikusak, mint például a közigazgatásban használt szoftverek, közműveket kiszolgáló és pénzügyi rendszerek) jó minőségűeknek kell lenniük, megfelelő minőségi tanúsítványokkal ellátva. A szoftverek minőségi jellemzőit helyzetfüggően, nemzetközi szabványokhoz igazodva kell meghatározni megfelelő szoftvereszközök segítségével. Ésszerű elvárás, hogy a termékek előállításakor alkalmazott fejlesztési, irányítási és támogató folyamatok illeszkedjenek nemzetközileg elismert folyamatfejlesztési szabványokhoz. 12 Stratégiai Kutatási Terv 1.1

13 1 Introduction A nyílt forráskódú és nyílt szabványokon alapuló szoftverek a jövőben várhatóan kulcsszerepet fognak játszani az európai, és így a magyar IKT infrastruktúrában is. Magyarország esetében különösen fontos a nyílt forrású technológiák elterjedése, hiszen a vállalatok, a költségvetési intézmények finanszírozása sokkal alacsonyabb, mint a fejlettebb európai országokban, ugyanakkor kellő szellemi kapacitás áll rendelkezésre a nyílt forrású megoldások továbbfejlesztésére, bevezetésére. Ugyancsak fontos és mindenképpen figyelembe veendő szempont, hogy a nyílt forrású megoldások használata már rövid távon is komoly piacélénkítő, összességében az ország versenyképességét növelő tényezővé válhat. Ezen szoftverek minőségbiztosítása kiemelten fontos. A társadalom működése egyre nagyobb mértékben függ az infokommunikációs rendszerek és az általuk összekapcsolt, illetve vezérelt létfontosságú, ún. kritikus infrastruktúrák biztonságától. Ezért az IKT biztonságának kutatását és fejlesztését össze kell kapcsolni a kritikus információs infrastruktúrák biztonsági kérdéseivel. A rugalmas alkalmazásintegráció, a változásokhoz gyorsan alkalmazkodni képes szoftverek és szolgáltatások, a több intézményre kiterjedő működés azt igényli, hogy a rendszerek működése, a szolgáltatási folyamatok egységesen és egyértelműen, magas szinten legyenek kezelhetők. A fejlesztés és integráció egyre inkább elfogadott paradigmája a szolgáltatásorientált architektúra (SOA). Erőssége az irányzatnak és egyben terjedését és elfogadottságát is jelzi az erős szabványosítási tevékenység, amelynek három legfontosabb centruma az OASIS 7, az OMG 8 és az OpenGroup 9. A rendszer felépítésének és működésének leírását különböző absztrakciós szinteket megragadó SOA referencia architektúra szabványok segítik (pl. OASIS SOA Reference Model, OASIS SOA Reference Architecture, OMG SOA Modelling Language). Komplex informatikai rendszerek fejlesztése során kiemelt fontossággal bír a rendszer által megvalósítandó folyamatok hatékony leírása. Szinte minden alkalmazási terület kiindulási pontja a feladat specifikálása, vagyis a folyamatok egyértelmű, formalizált leírása. A leírással szemben további elvárás, hogy alkalmas legyen az alkalmazási terület szakértői és az IT szakemberek közötti kommunikációra, azaz mindkét oldal számára érthető legyen. Ezért születtek meg olyan nyelvek, mint pl. az OASIS által szabványosított BPEL (Business Process Execution Language) 10, vagy az OMG által kidolgozott BPMN (Business Process Modelling Language) 11. Ugyanakkor nem csak egy fejlesztési projekt tervezési fázisában, de a projekt és az eredményeként elkészülő rendszer teljes életciklusa alatt szükség van arra, hogy a megváltozott feltételekhez hatékonyan lehessen igazodni. A SOA világban erre szolgál a SOA Governance (SOA irányítás). Célja, hogy egy szervezetnél olyan szervezeti struktúrák, folyamatok, technológiák jöjjenek létre, amelyek biztosítják, hogy a SOA megvalósítások támogatják a vállalati stratégiát, és hozzák a tőlük elvárt üzleti hasznot. Ezen a területen is kialakultak támpontot jelentő szabványok, ajánlások (pl. Open Group: SOA Gover- 7. Organization for the Advancement of Structured Information Standards ( 8. Object Management Group ( Stratégiai Kutatási Terv

14 1.1 A jövőkép fontosabb megállapításai 1 Introduction nance Framework, vagy a készülő OMG: SOA Governance Metamodel and Profile). A SOA megoldások értékelésére, érettségére is kialakulnak egységes módszerek (pl. Open Group Service Integration Maturity Model, vagy Sonic: SOA Maturity Model) A területek további sajátossága, hogy a szigetszerűen működő alkalmazások helyét egyre inkább átveszik az önálló, de egymással kapcsolatban lévő IT rendszerek. Különösen igaz ez például az e-közigazgatás, vagy az egészségügy területén, de hasonló fejlődés figyelhető meg a vállalati rendszerek esetében is. Várható, hogy az interoperabilitásra való igény erőteljesen megjelenik az egyes területek között is. A közös fogalomrendszer kialakítása különösen a szakterületek között, de gyakran még szakterülten belül sem egyszerű feladat. Ennek formalizálási keretére is kialakult szabványos megoldás (pl. az OWL (Web Ontology Language) nyelv). Elengedhetetlen, hogy e mellett valamiféle támogató, koordináló tevékenység segítse az interoperabilitás megvalósítását. Jóllehet az említett szabványosító testületek (OASIS, OMG, OpenGroup) különböző szabványokat definiálnak, ezek a szabványok inkább kiegészítik egymást, mintsem egymás versenytársai lennének. A konvergencia jele a három szabványosító testület által közösen megfogalmazott Navigating the SOA Open Standards Landscape Around Architecture c. dokumentum, amelyben kiemelik, hogy bár néhány fogalmat eltérő értelemben használnak, a SOA mögötti alapkoncepció közös és egységes. A konszenzus alapján létrejött dokumentum célja kettős. Egyrészt eligazodást nyújt az egyes szabványok egymáshoz való viszonyában, másrészt megalapozza a szabványosító testületek közötti további együttműködést abból a célból, hogy a szabványok közti esetleges konfliktusokat közösen oldják fel. A megoldások egyik fő alkalmazási területe az e-közigazgatás, amelynek sikere azon múlik, hogy az állampolgárok milyen mértékben tudnak és kívánnak élni az elektronikus ügyintézési lehetőséggel, ezért kiemelten fontos, hogy a hagyományos ügyintézés szemléletét meghaladva, az ügyfelek igényeire reagáló ügyfélbarát szolgáltatási kínálat épüljön ki. Ehhez a közszolgáltatások olyan átalakítása szükséges, mellyel a közigazgatás képes a piaci szférában alkalmazott ügyfélközpontúság követelményeinek megfelelően kiépíteni szolgáltatásait, és hatékonnyá tenni a belső működését. 14 Stratégiai Kutatási Terv 1.1

15 2.0 1 Introduction IT szolgáltatásfejlesztési stratégia 2.1 Alapelvek A nemzetközi szakmai trendek szerint a komplex informatikai rendszerek fejlesztésében és integrációjában a szolgáltatásorientált architektúra (SOA) elvei válnak dominánssá. A SOA-t sokan az objektumorientált megközelítés óta a legfontosabb IT paradigmának tekintik. Sok más tudományos fogalomhoz hasonlóan a SOA közmegegyezéses definíciójának kikristályosodásához is idő kell, különböző műhelyek más-más oldalról közelítenek hozzá. Amiben egyetértés mutatkozik: A SOA az elosztott rendszerek fejlesztésének és integrációjának paradigmája. A SOA magas absztrakciós szinten ragadja meg a fejlesztés és az integráció problémáját, önálló szervezetek irányítása alatt álló alrendszerekre is alkalmazható. A SOA az alrendszerek és komponensek együttműködését szolgáltatások nyújtásával és igénybevételével kezeli, ezzel a laza csatolás elvét, az eljárás-interfész fogalmát alkalmazza magas absztrakciós szinten (akár szervezetek együttműködésének szintjén). A SOA széles körű, nyílt szabványokra épít mind a rendszer komponenseinek együttműködése, mind a nemfunkcionális követelmények előírása (pl. biztonság, minőség) területén. A SOA szerkezetében a legmagasabb szinten az üzleti folyamatok kezelése jelenik meg, amelyek egyrészt önmagukban is szolgáltatások lehetnek, másrészt alrendszerek szolgáltatásaira támaszkodnak, azaz a szolgáltatások többszintű hierarchiát alkotnak. A SOA magas szinten alkalmazza a transzparencia és a virtualizáció elvét, a szolgáltatási interfész definíciójának és megvalósításának szétválasztását. A SOA alapú integráció általában hosszabb távon, több szervezet részvételével megvalósuló feladatokat jelent, ahol a rendszer életciklusának kezelése, a szervezetek együttműködésének biztosítása, az elért eredmények értékelése sajátos menedzsment megoldásokat igényel. A fenti alapelvek alkalmazására és megvalósítására azonban nincsenek általánosan alkalmazható sémák, és számos nyitott kérdés vár megválaszolásra. Stratégiai Kutatási Terv

16 2.0 IT szolgáltatásfejlesztési stratégia 2.2 Nyitott kérdések Ebben a pontban néhány olyan nyitott kérdést fogalmazunk meg általánosabb szinten, amelyeket a következő fejezetben az egyes munkacsoportok részletesebben kibontanak. Elevenítsük fel a tudásalapú társadalom alapját képező IKT infrastruktúra szolgáltatásaival szemben a bevezetőben megfogalmazott alapkövetelményeket: a./ folyamatos, megbízható rendelkezésre állás, tértől, időtől, eszköztől független elérhetőség; b./ biztonságos működés, azaz védelem a szándékos, vagy véletlen károkozás, az illetéktelen információ-elérés ellen; c./ a felhasználók számához, a kezelt információmennyiséghez való automatikus igazodás, adaptivitás, skálázhatóság; d./ adekvát, a felhasználók munkáját segítő, szokásaikhoz alkalmazkodó funkcionalitás, áttekinthető, érthető, kiszámítható kezelői felülettel; e./ a környezet és az igények változásaihoz való gyors alkalmazkodás képessége, azaz az egyszerű, átlátható következményekkel járó módosíthatóság. Azt állítottuk, hogy ezeknek a követelményeknek a teljesítése olyan léptékű, olyan komplexitású, olyan dinamikával fejlődő rendszerekben, amelyek egy globális, tudásalapú társadalom és gazdaság részei, komoly kihívást jelent mind az IKT szakma számára, mind az IKT és az IKT-t alkalmazó szakterületek hatékony, multidiszciplináris együttműködése tekintetében. 16 Stratégiai Kutatási Terv 1.1

17 Melyek ezek a kihívások? Az a./ követelmény teljesítése részint a rendszerarchitektúra redundáns, hibatűrő kialakítását igényli, részint azt, hogy az infrastruktúrához való kapcsolódás valamilyen formában teljes térbeli lefedettséggel lehetséges legyen. A teljes térbeli lefedettség a vezeték nélküli és vezetékes technológiák transzparenciáját követeli meg. Elmondható, hogy a technológiai fejlődés ebbe az irányba haladt, a követelmények teljesítése inkább mennyiségi, skálázhatósági kérdés. Kihívást az eszköztranszparencia jelent, elsősorban a felhasználói felületek kialakításában, hiszen a kezelő- és kijelző szervek, ennek megfelelően a kezelési filozófiák jelentősen eltérhetnek például egy mobiltelefon vagy egy laptop esetén. A SOA elvei szerint mindezt jól specifikált szolgáltatási interfészek mögé kell elrejteni. A b./ követelmény részben kapcsolódik az előzőhöz. A folyamatos és megbízható működéshez hozzá tartozik a meghibásodásokból származó adatvesztések kiküszöbölése. Az információbiztonság tekintetében kialakultak alapvető titkosítási és jogosultságkezelési módszerek. A problémát az okozza, hogy a rendszerek komplexitásának, térbeli kiterjedésének, felhasználói számának növekedésével a lehetséges támadási pontok száma megnő, a felhasználók azonosítása nehezebbé, a jogosultsági rendszer áttekinthetetlenné válik. Az alkalmazható módszerek szerteágazóak, de erőforrás-igényesek. Ráadásul a védelmek jellemzője, hogy a jogosult felhasználókra is többletterheket ró, kényelmetlenséget okoz. Megfigyelhető, hogy a probléma komplex kezelése, azaz az informatikai megoldások és a működési környezet együttes kezelése, az alkalmazott megoldások és az igények összehangolása látszik előremutatónak. Kutatási feladatok tehát mind résztechnikák (pl. titkosítási algoritmusok, tanúsítványkezelési technikák, biometrikus azonosítási módszerek), mind a rendszerszemléletű kezelés (szabályzatok kialakítása, igényhez igazított optimális védelem) területén jelentkeznek. Az alrendszerek és az absztrakciós rétegek számának növekedésével, az autonóm alrendszerek megjelenésével a biztonsági problémák tekintetében is megjelenik az igény magasabb szintű megközelítésekre, így a végpontok közötti endto-end szemlélet helyett az alrendszerek közötti trust-to-trust szemléletre, a berendezések helyett a szolgáltatások elérhetőségének kezelésére. A c./ követelmény ismét elsősorban az IKT architektúra-tervezői számára jelent feladatot. Ismertek skálázható, adaptív architektúrák, ezek kialakítási, méretezési elvei, virtualizációs technikák. A kihívást a nagyságrendek esetleges igen tág határok közötti ingadozása, az absztrakt interfészek kialakítása, és a szintek közötti kölcsönhatások kezelése jelentik. A d./ követelmény már multidiszciplináris problémákat is felvet. Az alkalmazási terület problémáinak, a felhasználói attitűdök ismeretének, antropológiai, ergonómiai megfontolásoknak, és az informatikai eszközök és megoldások lehetőségeinek összhangját kell kialakítani. Ez nyitottságot, empátiát, és kooperatív viselkedést igényel több szakma képviselői között. Csak ezen az alapon lehetséges a közös nyelv, közös fogalomrendszer kialakítása, ami a mindenki által értett és elfogadott megoldásokhoz elengedhetetlen. Különösen nehéz a probléma, ha több szakma, több, önálló érdekekkel motivált szervezet képviselőinek együttműködése szükséges. Az országhatárokon átnyúló, globális rendszerek esetén a szakmaközi együttműködések mellett még a felhasználók különböző kulturális hátterét is figyelembe kell venni. A problématér fogalmait használó, az informatikai megoldásoktól független, üzleti folyamat szintű feladat- és működésleírás nagy segítség, azonban a több szakterület, több szervezet, több kul- Stratégiai Kutatási Terv

18 2.0 1 Introduction IT szolgáltatásfejlesztési stratégia túra kezelését önmagában nem oldja meg. Az adatszótárakra, fogalomtárakra, ontológiákra alapozott tervezés elve elfogadott, azonban nincs kialakult módszertana és egységes technológiai támogatása. Számos szakterület számára idegen a formális modellek használata, a kommunikációs nyelv ezekkel még hosszú ideig a természetes nyelv marad. Jelentős kihívás a természetes nyelvű és a formális reprezentáció közötti automatikus transzformációk megoldása (nyelvi technológiák). Az e./ követelmény részint a fejlesztési módszertanok, részint az életciklus-menedzsment területén vet fel problémákat. Jó-e az architekturális tervezés, jól bontották-e komponensekre a rendszert, ismerjük-e a beépített komponensek viselkedését, megfelelően dokumentáltak-e a fejlesztési részeredmények? Kiterjeszthetőek-e a már csaknem varratmentes modell alapú szoftverfejlesztési technológiák a SOA alapú rendszerekre, van-e egységes modellvilág és modellezési környezet, támogatás modellvizsgálatra, kódgenerálásra, tesztelésre? Következetes-e a változtatási igények kezelése? Kihívást egyrészt ismét a feladatok mérete és komplexitása jelent, másrészt az, hogy a feladat megfogalmazása során mennyire sikerült felmérni a várható változásokat (ld. az alkalmazási terület megismerése, párbeszéd más szakmákkal). Az alapkövetelményekből tehát az IKT szakma számára fontos kutatási feladatok következnek. Emellett szinte minden felmerült követelmény teljesítése egy költség-haszon optimalizálási problémaként is vizsgálandó. Egységes, minőségi szemlélet alkalmazása szükséges, ehhez ki kell alakítani a SOA területén alkalmazható egzakt, minőségi metrikákat. A minőségi és biztonsági tanúsítás rendszere sok tekintetben hasonló, lehetségesnek látszik egy közös tanúsítási rendszer kidolgozása. A SOA hierarchikus szolgáltatás-fogalmának megfelelően a számítási teljesítmény, tárhely, fájlrendszer, alkalmazásszerver, adatbázisszerver szintű rendszerkomponensek is kezelhetők pontos interfész-leírással és számszerű minőségi jellemzőkkel meghatározott szolgáltatásként. Megfelelően precíz szolgáltatási szerződések (SLA) esetén a szolgáltató az implementációt tetszőlegesen kialakíthatja, módosíthatja, hangolhatja. Ezzel megnyílik a cloud computing alkalmazásának és a szolgáltatás-üzemeltetés kihelyezésének (hosztolás) lehetősége. Nyitott kérdés, mit kell tartalmaznia a megfelelő garanciákat nyújtó szolgáltatási szerződéseknek, és hogyan kell azokat származtatni. Kiemelt fontosságú a multidiszciplinaritás, a szakmák közötti párbeszéd, a közös nyelv, közös fogalmak kialakítása, aminek sikeréhez elengedhetetlen a szereplők kooperatív attitűdje. Motivációs technikák, szervezési és vezetési módszerek, sőt, társadalmi szintű oktatási, nevelési programok kidolgozása lenne szükséges ennek elősegítésére. Szembe kell nézni azzal a ténnyel is, hogy a fejlesztések egyre nagyobb hányada épül már létező és jól, vagy nagyrészt jól működő megoldásokra, amelyeket be kell építeni, integrálni kell az új rendszerbe. Ennek hatékony végrehajtásához megfelelő migrációs és újratervezési (refaktorizációs) technológiák kidolgozása szükséges. 18 Stratégiai Kutatási Terv1.1

19 3.0 1 Introduction Fő kutatási területek Ez a fejezet az egyes munkacsoportok szemszögéből fejti ki a stratégiai kutatási feladatokat. A munkacsoportok a szolgáltatás alapú komplex információs rendszerek jellegzetes IT-szakmai feladatai, aspektusai, valamint az ilyen rendszerek alkalmazási területei mentén alakultak ki. A szerkezetet részint az európai NESSI felépítése, részint az alapító tagok érdeklődése formálta. A fejezetek sorrendjében, a Folyamatmenedzsment munkacsoport a rendszerek magas absztrakciós szintjével, az üzleti folyamatok definiálásának, leírásának módszereivel foglalkozik. Az Interoperabilitás munkacsoport az alrendszerek együttműködésére koncentrál különböző absztrakciós szinteken kezelve a problémákat. Az Architektúra SOA munkacsoport tématerülete a legszélesebb, hiszen az alapvető SOA paradigma szerinti fejlesztéssel, a teljes keresztmetszetben alkalmazható modellek kialakításával, szervezetek összekapcsolásának megvalósításával, archikturális mintákkal, perzisztencia-kezeléssel, SOA-specifikus tesztelési, felügyeleti, biztonsági megoldásokkal foglalkozik együttműködve a többi munkacsoporttal. A szoftvertechnológia munkacsoport a SOA alapú integráció során alkalmazható szoftverfejlesztési módszerekre és a kialakult modell alapú fejlesztési technológiák SOA kiterjesztésének lehetőségeire koncentrál. Mind az IT biztonság és kritikus infrastruktúrák védelme, mind a Szoftverminőség munkacsoport a komplex IT rendszerek egy aspektusával foglalkozik átfogóan. A jelenlegi egyetlen, alkalmazás-orientált munkacsoport az e-közigazgatás, amely terület fejlesztési problémái valóban igénylik a SOA alapú integrációt, és jelentős követelményeket támasztanak az IT megoldásokkal szemben. Tekintve, hogy mindegyik munkacsoport munkájának közös a tárgya nevezetesen a szolgáltatás alapú komplex információs rendszerek ugyanazon problémák több nézetben, többféle megvilágításban is felvetődnek. Stratégiai Kutatási Terv1.1 19

20 3.0 Fő kutatási területek 3.1 Folyamatmenedzsment Helyzetkép Az üzleti folyamatmodellek készítése elsősorban a produktivitás és a költséghatékonyság növelését célozza meg, de szerepe van a kockázatok csökkentésében, a minőség és az átláthatóság növelésében is. A folyamatok optimalizálásával, újratervezésével a Business Process Reengineering (BPR) és a Business Process Improvement (BPI) foglalkoznak, melyek a folyamatmenedzsment legfontosabb területei. A folyamatok menedzselése a folyamatok modellezésén és újratervezésén túl kiterjed a folyamatos kontrolljukra és monitorozásukra is. Az informatika dinamikus fejlődése jelentős változást okozott az utóbbi években a szervezetek működésében. Az üzleti folyamatok támogatásában kulcsfontosságú szerep jutott az informatikai folyamatoknak, így mára az informatikai irányítás elválaszthatatlan része lett a vállalati irányításnak. Az üzleti folyamatok modellezésére kifinomult megoldások születtek (pl. Event-driven process chain), és támogatásukhoz robosztus modellező szoftverek készültek. A változások a szoftverfejlesztésre is kihatással voltak. Olyan fejlesztési módszerek jelentek meg, amelyek az informatikai támogatással ellátandó üzleti folyamatokból vezetik le a szoftverkövetelményeket. Olyan folyamatleíró megoldásokra van szükség, amelyek értelmezése és használata könnyű mind az üzleti folyamatok ismerői (szakterületi szakértők), mind a szoftverfejlesztők számára. Ilyen például a széles körben elterjedt Unified Modeling Language (UML), ahol a folyamatok leírására az eset és tevékenység diagramokat használják. Az UML-t támogató eszközök lehetővé teszik a modellek bizonyos fokú ellenőrzését és a szoftverkódok egyes részéinek automatikus generálását is. A fejlődés nem állt meg, az informatika egyre komplexebb üzleti folyamatok kiszolgálását is célul tűzi ki. A folyamatok magasabb szintű támogatása a szolgáltatás orientált architektúra (SOA) alkalmazásával a technológia szintjén is megjelent. Az új szemlélet alapján a szoftverek elemi szolgáltatásokat biztosítanak egymás számára, és ezek összekapcsolásával folyamatok alakíthatók ki. Így a folyamatok technikai szinten is megjelennek a szoftverekben, és lehetővé válik, hogy az üzleti folyamatok változásai könnyen implementálhatók legyenek. Az új technológia olyan modellező nyelvek vagy leíró-rendszerek használatát is lehetővé tesz, mint például a BPEL és BPMN, amelyek nem csak a folyamatok leírására és elemzésre, hanem azok vezérlésére is alkalmasak. Távlati cél, hogy ilyen nyelvek segítségével a szakterületi szakértők, informatikusok bevonása nélkül is, könnyen megváltoztathassák a szoftverek által működtetett folyamatokat. A gazdasági szervezetek produktivitásának növelésében fontos szerepet betöltő folyamatszemlélet a közigazgatás, az egészségügy és más szabályrendszerrel meghatározott alkalmazások esetében is elterjedőben van. Kiemelten fontos a szabályokból származó követelmények és az azokat megvalósító folyamatok modellezése, azonban erre még nincsenek jól bevált megoldások. A szabványos, gyártófüggetlen folyamatleíró nyelvek (pl. UML, BPEL, BPMN) és implementációik a gyakorlatban még nem alkotnak egy kimunkált fejlesztési keretet. Az UML például jól alkalmazható kódgenerálásra, jó az eszköztámogatása, de használata nehézkes a speciális informatikai képzettséggel nem rendelkező, szakterületi szakértők számára. A BPMN használatát könnyű elsajátítani, de folyamatvezérlésre csak korlátozottan használható. A BPEL jól támogatja a folyamatok vezérlését, de használatához szükség van mind szakterületi, mind informatikai ismeretekre. 20 Stratégiai Kutatási Terv 1.1

21 3.1.2 Strategiai célok Cél, az informatikával támogatott folyamatok különböző (üzleti-vállalkozási, közigazgatási, egészségügyi, stb.) területeken történő hatékony alkalmazásának biztosítása. Ehhez a következő stratégiai célokat tűzzük ki: A szakterületi szakértők és az informatikusok közötti hatékony és egyértelmű kommunikáció biztosítása. Az üzleti folyamatok leírásának egy olyan formájára van szükség, amely könnyen kezelhető szakterületi szakértők számára, ugyanakkor könnyen és egyértelműen azonosíthatók belőle a szükséges fejlesztési feladatok az informatikai szakemberek számára. Üzleti, humán és informatikával támogatott folyamatok optimalizálása. Olyan módszerekre, eszközökre van szükség, amelyek lehetővé teszik a meglévő, vagy tervezés alatt álló folyamatok javítandó pontjainak azonosítását, valamint a javítások és módosítások hatásainak elemzését. A módszereknek figyelembe kell venniük a folyamatok monitorozása során gyűjtött adatokat is. Üzleti, humán és informatikával támogatott folyamatok felügyelete. Olyan módszerekre, eszközökre van szükség, amelyek lehetővé teszik a folyamatok folyamatos megfigyelését, a veszélyek esetén a riasztást, és a javításokhoz szükséges elemzések széleskörű támogatását. Üzleti, humán és informatikával támogatott folyamatminták azonosítása. Olyan sokak által elfogadott folyamatmintákat kell azonosítani és gyűjteményekbe szervezni, amelyek a folyamatok tervezése során építőelemekként használhatók a tipikus feladatok megoldására. Az üzleti és az informatikával támogatott folyamatok közötti transzformációk automatizálása. Olyan módszerekre, eszközökre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy az üzleti folyamatok leírása alapján minimális emberi munkával (modell-transzformátorok és kódgenerátorok felhasználásával) megvalósíthatók legyenek az informatikával támogatott folyamatok. Ugyancsak fontos, hogy segítségükkel az informatikával támogatott folyamatok változásai automatikusan visszavezethetők legyenek az üzleti folyamatok leírásaiba. Hosszú lefutású folyamatok problémáinak megoldása. Megoldást kell biztosítani a hosszú távon (több hónapon keresztül) végbemenő folyamatok menedzselésére. A problémát az ilyen folyamatok hatékony és megbízható tárolása jelenti. Ugyancsak meg kell oldani, hogy a már elindult, de még le nem zárult folyamatokat új, módosított folyamatleírások alapján is be lehessen fejezni. Szabályrendszerrel determinált alkalmazások (környezetek) sajátosságainak kezelése. Ilyen alkalmazásoknál mint például a közigazgatás, ahol jogszabályok, törvények határozzák meg a létrejövő szolgáltatási folyamatokat - biztosítani kell a szabályokból származó követelmények és a folyamatok közötti kétirányú kapcsolatot. Így lehetővé válik a szabályok változásából származó folyamatmódosítási teendők könnyű azonosítása, valamint annak ellenőrzése, hogy egy folyamatmódosítás nem okoz-e szabálysértést. Stratégiai Kutatási Terv

22 3.1 Folyamatmenedzsment 1 Introduction Kutatási célok és feladatok A kutatási célok és a kapcsolódó feladatok az alábbi megoldásokra fókuszálnak: Szabályrendszerrel megfogalmazott követelmények modellezése. Olyan gyártófüggetlen követelményleíró nyelv felkutatása, vagy kidolgozása és ajánlása, amelyet szakterületi szakértők is könnyen alkalmaznak, amely támogatja a követelmények üzleti folyamatokhoz rendelését, a grafikus megjelenítést, az elemezhetőséget, a mérhetőséget, a tesztelhetőséget, a jogosultságok modellezését és az automatizált feldolgozást. Olyan módszer kidolgozása, amely szisztematikus lépéssort tartalmaz a követelmények megfogalmazására. Olyan szoftverek felkutatása, vagy fejlesztése, amelyekkel támogatható a követelményleíró módszer. Üzleti, humán és informatikával támogatott folyamatok modellezése. Olyan üzleti, humán és informatikával támogatott folyamatok leírására alkalmas gyártófüggetlen nyelvek felkutatása vagy kidolgozása, amelyek között biztosított az összekapcsolhatóság. Az üzleti folyamatokat leíró nyelvénél fontos szempont, hogy könynyen elsajátítható és használható legyen a szakterületi szakértők számára és összerendelhető legyen a szabályrendszer leírt követelményekkel. Az informatikával támogatott folyamatleíró nyelvnek támogatnia kell a folyamatok vezérlését és monitorozását. A humán folyamatok leírására kiválasztott nyelvnek biztosítania kell a felelősségek modellezését, valamint a humán lépések könnyű integrálását az informatikával támogatott folyamatokba. Valamennyi folyamatleíró nyelvnek támogatnia kell a grafikus megjelenítést, az elemezhetőséget, a mérhetőséget, a tesztelhetőséget. Olyan módszereket és szoftvereket kell felkutatni vagy kidolgozni, amelyek hatékonnyá teszik a kiválasztott leírónyelvek használatát. Folyamatelemző módszerek. Olyan módszerek felkutatása, kidolgozása vagy ajánlása, amelyek alkalmasak az üzleti, humán és informatikával támogatott folyamatok leírására kiválasztott nyelvek elemzésére. A módszereknek fel kell tárniuk a folyamatokban rejlő redundanciákat, inkonzisztenciákat, javítási lehetőségeket, és fel kell tudni használniuk a folyamatok monitorozása során gyűjtött adatokat. Folyamatkatalógus. Olyan megoldások felkutatása, kidolgozása, amelyek biztosítják az üzleti, humán, informatikával támogatott folyamatok egységes katalogizálását, menedzselését. Olyan módszerek felkutatása, kidolgozása, amelyek szabályozzák a katalógus használatát, meggátolják az inkonzisztens állapotok kialakulását. Folyamatmonitorozás. Olyan megoldások felkutatása vagy kidolgozása, amelyek biztosítják az üzleti, humán, informatikával támogatott folyamatok monitorozását, a mérési eredmények összefüggéseinek kimutatását. Folyamatminták. Olyan szakterület-specifikus folyamatminták felkutatása, készítése, amelyek igazoltan legjobb gyakorlatokat jelentenek a folyamatok egyes részeinek megvalósításához. A minták kidolgozásához elkerülhetetlen a szakterület érdekelt feleinek bevonása. Hosszú lefutású folyamatok menedzselése. Olyan megoldások felkutatása, kidolgozása, amelyek támogatják a már elindult, de még be nem fejeződött folyamatok új, módosított folyamatleírások alapján történő befejezését. 22 Stratégiai Kutatási Terv 1.1

23 1 Introduction Hazai és nemzetközi együttműködések Az üzleti folyamatok menedzselésére több nemzetközi, gyártófüggetlen közösség is alakult, amelyek célja a legújabb gyakorlatok összegyűjtése, rendezése, értékelése, a problémák feltárása. Ilyen például a Gartner folyamatmenedzsmenttel foglalkozó közössége 12, amely 2000-től készít szakmai elemzéseket. Hasonló az Association of Business Process Management Professionals (ABPMP) 13 és a European Association of Business Process Management (EABPM) 14, amelyek saját kiadványaikban összegzik az üzleti folyamatmenedzsment során gyűjtött nemzetközi tapasztalatokat. A Business Modeling & Integration Domain Task Force (BMI) 15 ugyancsak témához kapcsolódó ajánlások kidolgozásában vesz részt, valamint az európai NESSI 16 -n belül is egy külön munkacsoport foglalkozik a tématerülettel. Több konzorcium is alakult, amelyek a folyamatmenedzsment támogatásához egységes, nemzetközileg elfogadott szabványok kidolgozásán fáradoznak. Ilyenek például az Object Management Group (OMG) 17, az Organization for the Advancement of Structured Information Standards (OASIS) 18, és a Workflow Management Coalition (WfMC) 19 konzorciumok. Az OMG nevéhez fűződik az üzleti folyamatok leírására alkalmas Business Process Modeling Notation (BPMN) kiadása, az üzleti és termelési szabályok egyértelmű megfogalmazására alkalmas Semantics of Business Vocabulary and Business Rules (SBVR) és Production Rule Representation (PRR) szabványok kidolgozása, az üzleti folyamatok érettségének felmérésére alkalmas Business Process Maturity Model (BPMM) megalkotása. Az OASIS munkájának köszönhető a Web Services Business Process Execution Language (WS-BPEL), amely nyelv segítségével a webszolgáltatásokból folyamatok építhetők és vezérelhetők. Ugyancsak az OASIS dolgozta ki az üzleti folyamatok leírására alkalmas ebxml Business Process Specification Schema-t, és részt vesz a humán folyamatok leírására alkalmas BPEL4People and WS-HumanTask megoldások szabványosításában. A folyamatmenedzsment problémáinak megoldására a nagy szoftvergyártók (SAP, Oracle, IBM, HP, stb.) is készítenek tanulmányokat és egyedi megoldásokat. 3.2 Interoperabilitás Az interoperabilitás tématerületének fő célja a technikai és szemantikai együttműködési követelmények meghatározása, és folyamatos karbantartása. Az interoperabilitás lényeges eleme a nyílt szabványok létezése és elfogadása abban a körben, amelyben az interoperabilitást létre kell hozni. A moduláris építkezés, a szállítói piac megnyitása, a fejlesztések felgyorsítása érdekében több szinten és több területen szükséges szabványok kialakítása, valamint a több szervezetet érintő, integrált szolgáltatások esetén az együttműködés több, egymásra épülő szinten vet fel megoldandó feladatokat Stratégiai Kutatási Terv