Kistérségi Gyerekesély Stratégia. I. fejezet: Általános jellemzők

Átírás

1 Kistérségi Gyerekesély Stratégia I. fejezet: Általános jellemzők

2 I. Tartalomjegyzék I. Tartalomjegyzék... 2 III. Vezetői összefoglaló... 5 IV. Előzmények Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia... 7 V. Célok Horizontális célok VI. Célcsoport Elsődleges célcsoport (közvetlen célcsoport): Másodlagos célcsoport (közvetett célcsoport): VII. A Kistérségi Gyerekesély Stratégia alapjai Bevezető A Kistérségi Gyerekesély Bizottság A Kistérségi Gyerekesély Stratégia haszna A Stratégia készítésének feladat és módszertana A stratégia kapcsolódása más kistérségi stratégiákhoz Kapcsolódás a Nemzeti Stratégiához VIII. Alapelvek Indokoltság Hosszú távú szemlélet Társadalmi beágyazottság A gyermek mindenek felett Jó kormányzás Együttműködés Komplexitás Átláthatóság és ellenőrizhetőség A gyermekek helyzetével összefüggő speciális alapelvek IX. Kistérség mikrotérség: változó jogalanyok Társadalmi kohézió erősítése

3 10.7 Működőképes gazdaság, javuló foglalkoztatási helyzet Táji és települési környezet javítása X. Helyzetelemzés Kistérségi helyzetkép XI. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása Munkanélküliség a kistérségben Stratégiai intézkedések XII. A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások Igazodó projektelem: Szülők felkészítése a szülői szerepre tanácsadással Igazodó projektelem: Baba-mama klubok Stratégiai intézkedések XIII. Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása Lakáskörülmények a kistérségben Szegregátumok Stratégiai intézkedések XIV. A képességek kibontakozását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, a szegregáció csökkentése (Napközbeni ellátás és A korai képességgondozás) Kormányzati szintű beavatkozás Humán szolgáltatások elérhetősége és jellemzői Kistérségi szintű beavatkozás Elért eredmények Kapcsolódó tevékenységek Stratégiai intézkedések XV. A képességek kibontakozását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, a szegregáció csökkentése (A közoktatás) Kormányzati szintű beavatkozás Közoktatási intézmények és szolgáltatások Kistérségi szintű beavatkozás Elért eredmények Kapcsolódó tevékenységek Stratégiai intézkedések

4 XVI. Gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése Igazodó projektelem: Szakmaközi hálózatok kialakítása és működtetése Stratégiai intézkedések XVII. Egészségesebb gyermekkor biztosítása Kormányzati szintű beavatkozás Kistérségi szintű beavatkozás Elért eredmények Kapcsolódó tevékenységek Stratégiai intézkedések XVIII. Társadalmasítás A sikeres párbeszéd elindításának és működtetésének kritériumai A kistérség belső kommunikációs fórumainak megteremtése A kistérség külső kommunikációs fórumainak megteremtése XIX. Jövőkép

5 III. Vezetői összefoglaló A Mezőcsáti Kistérségben elindított 3 évet felölelő hátrányos helyzetű gyermekek esélyeit növelő projekt része a Kistérségi Gyerekesély Stratégia elkészítése. A bevezetett új, vagy már meglévő szolgáltatásokra ráépülő programelemek eredményességének mutatói a programokban résztvevők száma és a szolgáltatásokat igénybe vevők száma, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű célcsoportra. A kialakított helyi stratégia a fenntarthatóságot kell, hogy biztosítsa a prioritásként meghatározott területeken. Az eredménymutatók módszertana azonban kidolgozatlan, meghatározó a projektkiírás útmutatója, amely nem szolgálja a hazai kutatások összesítő rendszerét. Ebben megoldást jelenthet a projekt országos kiterjesztése és a monitoring rendszer kidolgozása. Változásmutató lehet még, a kistérségi szükségletfelmérés és kistérségi gyerekesély stratégia évenkénti felülvizsgálata a fenntartási időszak alatt is. A fenntarthatóság még bizonytalan a jelen helyzetben az új járások kialakításával, de ugyanilyen bizonytalan a társulás léte vagy átalakulása, továbbá a nagy volumenű projektek hovatartozása. Éppen ezért kiemelt jelentőségű, a települések döntéshozói és a lakosság közvetlen kommunikációjának megteremtése, a közösségi tervezés lehetősége, amely arra is alkalmas legyen, hogy motiválja és segítse azokat a településeket, amelyek valóban fontosnak tartják a saját helyi fejlesztési koncepciók kidolgozását a Stratégiában megfogalmazott célok és tervezett intézkedések alapján. Szükséges és rendkívül hatásos eszköz lesz ebben a folyamatban majd a helyben már megvalósult jógyakorlatok és sikeres helyi együttműködések felkutatása és a társadalommal való széles körű megismertetése. A területi / járás/ felosztás nem jelentheti a közös gondolkodás nélkülözését és a megoldási lehetőségek keresését a növekvő szegénység, gyermekszegénység csökkentésében. A stratégia kapcsán az eredményes feladatellátás csakis akkor lesz megvalósítható, ha a közösen megalkotott és a kormány által javasolt cselekvési terv alapján tervezünk. A rend és a rendszer tervezhetőséget, előre látható, kölcsönös bizalommal kezelt elvárásokat kell, hogy teremtsen valamint annak az érzetét, hogy a magyar társadalom és gazdaság szereplői számíthatnak egymásra 5

6 még egy oly nehéz kérdésben is, mint a hazai elszegényedett közösségek felzárkózásának előmozdítása, segítése. Fontos szem előtt tartani, hogy a megteremtett lehetőségeknek, ugyanolyannak kellene lennie és ugyanazt kellene, hogy jelentse mindenhol: a faluban és a városban, a szegény ember és a módos ember világában, a cigány közösségben és a többségi településrészen is. 6

7 IV. Előzmények Jelen stratégia a Magyar Országgyűlés által május 28-án elfogadott, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégiáról, /2007. (V.31.) OGY határozatban foglaltaknak megfelelően a Mezőcsáti Kistérségben megvalósítani kívánt TÁMOP A-11/ azonosítószámú, Legyen jobb a gyerekeknek a Mezőcsáti Kistérségben megnevezésű projekt megvalósításához kapcsolódó, illetve azon túlívelő gyerekesély programok stratégiai tervezését jeleníti meg. A projekt célja a gyermekszegénység megelőzése prevencióval, a szolgáltatások minőségének javításával, új szolgáltatások bevezetésével, humán szféra megerősítésével, a szakmaközi hálózatok fejlesztésével, jó gyakorlatok adaptálásával, tapasztalatcserékkel 8 nagy szakterületet érintve (közoktatás, korai képességgondozás, szociális, egészségügy, foglalkoztatás, ifjúság, közösségfejlesztés, IT). Célcsoportok: általában a 18 év alatti, szülők által eltartott gyerekek, tágabb értelemben a gyerekek családja, és mindazon szakemberek, akik a különböző szakterületeken a gyerekekkel és szüleikkel kapcsolatba kerülnek. A projekt végrehajtására Kistérségi Gyermekesély Bizottság került megalakításra, melynek célja a Nemzeti Program célkitűzéseivel összhangban hosszú távú kistérségi gyerekesély stratégia és cselekvési program kidolgozása, annak helyi közösségekkel való megismertetése, elfogadottá tétele, megvalósulásának monitoringja, utánkövetése, és végül eredményeinek értékelése. 4.1 Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia Háttér Az EU- országokban 19 millió gyermek él a szegénységi küszöb alatt, a gyermekszegénység csökkentése és a társadalmi integráció elősegítése az Európai Unió kiemelt szakpolitikai területe. Az EU szakpolitikai dokumentumai egyre inkább felismerték a fontosságát azoknak az intézkedéseknek, amelyek specifikusan a leghátrányosabb helyzetű régiókban élő célcsoportokra és azokra irányulnak, akik a szegénységtől kiváltképp veszélyeztetettek. 7

8 A magyar kormány számára is fontos prioritás, hogy megszüntesse a szegénységben élők szegregációját és társadalmi kirekesztettségét, akiknek a gyermekeit kiváltképp veszélyezteti a társadalmi leszakadás. Ma Magyarországon a szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos az állami szektorra, a társadalmi együttélésre és a gazdasági fejlődésre egyaránt kiható társadalmi probléma. Ezért a társadalmi felzárkózáshoz feltétlenül szükséges egyfelől a szegénység okainak megszüntetésére való törekvés, a szegénység kialakulásának megelőzése, másfelől a szegénységből fakadó jelentős hátrányok csökkentése. A rendszerváltás után húsz évvel a statisztikák és tanulmányok a legszélsőségesebb nélkülözésben, a társadalom peremvidékein élő csoportok helyzetének állandósulásáról tanúskodnak. A szélsőséges élethelyzetek, kirívó társadalmi különbségek, kialakulása, s az ehhez kapcsolódó esélytelenség, a hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése az egész társadalom stabilitását, fenntarthatóságát, biztonságát veszélyeztetik. Az Országgyűlés május 31-én elfogadta a Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégiáról szóló 47/2007. (V.31.) Országgyűlési Határozatot, melynek célja, hogy jelentősen csökkentse egy generáció alatt a gyermekek és családjaik szegénységének arányát, felszámolja a gyermeki kirekesztés és mélyszegénység szélsőséges formáit, átalakítsa azokat a mechanizmusokat és intézményeket, amelyek ma újratermelik a szegénységet és a szociális kizáródást. Az Országgyűlési határozat elve szerint gyermekszegénység jelentős mértékű csökkentése, a gyermekek teljes társadalmi integrációja több évtizedes, folyamatos erőfeszítéseket igényel. A program megvalósulásának csak akkor lehet esélye, ha az összefüggő, egy irányba tartó, egymásra épülő részfeladatok, lépések és intézkedések rendszerszerű változásokat képesek generálni a gazdasági, társadalmi, politikai és közszolgálati rendszerben. Ezért szükséges egy 25 évre szóló ( ) generációs stratégiát alkotni, amelynek figyelembevételével természetesen meg kell határozni a rövid és középtávú célkitűzéseket, feladatokat is Indoka A Nemzeti Stratégia kidolgozását alapvetően három ok határozta meg: 8

9 A gyermekek és családjaik nélkülözésének csökkentése, a gyermekek fejlődési esélyeinek javítása: a Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre fókuszál, akiket a nélkülözés a leginkább súlyt, és fejlődésüket jelentősen korlátozza. A szegénységi ciklus megszakítása: a szegénység nem csak az anyagi javak hiánya, hanem a lehetőségek hiánya, korlátozása is, amely a hátrányos helyzet átörökítését eredményezheti, ezért elengedhetetlen a gyermekek helyzetének javítása a deprivációs ciklusok megtörése érdekében. Az ország gazdasági és társadalmi fejlődése: Magyarország jövőbeni gazdasági, társadalmi és politikai fejlődése azon múlik, hogy a most felnövekvő gyerekek társadalmi hovatartozástól függetlenül felnőttként mennyire lesznek jól képzettek, egészségesek. Ehhez szükség van a gyermekek versenyképes felkészültségének biztosítására és piacképes végzettséghez juttatására. A Kormány a Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégiáról szóló 47/2007. (V.31.) OGY határozat 2. pontjában foglalt felkérésnek eleget téve a 1092/2007. (XI.29.) Korm. határozattal, a Stratégiában meghatározott célkitűzések végrehajtása érdekében évekre vonatkozó kormányzati cselekvési tervet fogadott el. Kidolgozta a Stratégiai terv végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedéseket a szegénység újratermelődési ciklusainak megszakítása, a gyermekes szülők munkavállalási esélyeinek javítása, a gyermekes háztartások szegénységének csökkentése valamint a gyermekek jóléte területén. Az Országgyűlés a határozat 6. pontjában felkérte a Kormányt, hogy hozzon létre egy a Nemzeti Stratégia végrehajtását segítő, követő és értékelő monitoring bizottságot - a szociális szakmai és civil szervezetek, és az egyházak bevonásával. A Kormány az OGY határozat 6. pontja alapján a 1053/2008. (VIII. 4.) Kormány határozattal létre hozta a Nemzeti Stratégia hatékony végrehajtása és végrehajtásának követése, értékelése érdekében a szociális szakmai és civil szervezetek, valamint az egyházak részvételével működő, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságot. 9

10 4.1.3 A Nemzeti Stratégiai Értékelő Bizottság A Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról szóló a 1177/2011. (V.31.) Korm. határozattal módosított /2008. (VIII. 4.) Korm. határozat alapján vélemények, ajánlások megfogalmazásával tevékenyen közreműködik a Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia megvalósításában. A Stratégia végrehajtását tervszerűen, módszeresen monitorozza, az után követés eszközrendszerét és eljárásait továbbfejleszti. Egy a gyermekszegénységet mérő és leginkább jellemző mutatókból álló indikátorrendszert alkot, az adatokat összegyűjti, elemezi és közzéteszi; figyelemmel kíséri és értékeli a Stratégia céljaival, prioritásaival kapcsolatos társadalmi folyamatok alakulását. A monitorozás eredményeinek, valamint a kormányzati intézkedések hatásainak, illetve különböző programok működésének a tapasztalata alapján véleményeket, javaslatokat fogalmaz meg a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság számára. A Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról szóló 1053/2008. (VIII.4.) Korm. határozat 4. pontja rendelkezik arról, hogy a Bizottság feladatainak végrehajtásáról évente, március 31. napjáig, írásban tájékoztassa a feladatkörrel rendelkező minisztert, valamint a nyilvánosságot. Az egységes, komplex feladatellátás érdekében ezért a Kormány az 1430/2011. (XII. 13.) Korm. határozattal hatályon kívül helyezte a 1092/2007. (XI.29.) Korm. határozatot - mely a évekre vonatkozott -, mivel a Legyen jobb a gyerekeknek! gyermekszegénység elleni Nemzeti Stratégia cselekvési terve a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia cselekvési tervében szerepel a továbbiakban. A Kormány az 1053/2008. (VIII.4.) Korm. határozat évi módosításával (1177/2011. Korm. határozat) a kormányzati felelősség markánsabb megjelenítése érdekében átalakította a Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának összetételét. Az új Értékelő Bizottság 12 kormányzati képviselőből és 12, a civil szervezetek, egyházak, szakmai szervezetek által delegált tagból áll, akikhez állandó meghívottak csatlakoznak. 10

11 Az Értékelő Bizottság elnöke a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkár, társelnöke a 1053/2008. (VIII.4.) Korm. határozat 6. pontjában felsorolt szervezetek képviselői közül az általuk választott személy, aki 2011-ben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által delegált tag lett. Az új összetételű Bizottság feladata többek között a Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia végrehajtásának követése és értékelése, valamint a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiában megfogalmazott gyermekszegénységet érintő célkitűzések megvalósulásának nyomon követése is, tekintettel arra, hogy a Legyen jobb a gyerekeknek! gyermekszegénység elleni Nemzeti Stratégia cselekvési terve a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia cselekvési tervében nevesítve szerepel első felében Magyarország első alkalommal látta el az Európai Unió egyik csúcsszervének, az Európai Unió Tanácsának a soros elnöki feladatait. Az elnökség egyik prioritása a roma kérdés volt. Ennek nyomán az uniós vezetők elfogadták a roma keretstratégiát, mely mérföldkő a mintegy 10 millió európai roma számára. Az elfogadott szöveg felhívja a tagállamokat, hogy 2011 végéig készítsenek nemzeti romaintegrációs stratégiát, illetve aktualizálják a meglévőt vagy a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi felzárkózását célzó integrációs intézkedéscsomagjukat. Ezen felhívást Magyarország elsőként teljesítette 2011 decemberében. A magyar elnökségi tevékenység szintén kiemelt területe volt a gyerekszegénység elleni küzdelem uniós szinten történő napirenden tartása, amelynek egyik konkrét eredménye egy tanácsi következtetés elfogadtatása volt az EPSCO június 17-i ülésén, másik eredménye pedig a gyerekszegénység monitoring rendszerének továbbfejlesztését célzó, a TÁRKI által készített jelentés volt. Ezeket a dokumentumokat az Európai Bizottság figyelembe vette a II. félévében kibocsátott, gyermekszegénység kezelésére irányuló ajánlása kidolgozása során. A KIM Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága koordinációjában az uniós roma keretrendszer céljaihoz illeszkedő Nemzeti Társadalmi Felzárkózás Stratégia mélyszegénység, gyermekszegénység, romák c. dokumentum előkészítése 2011 elején kezdődött meg. A Felzárkózási Stratégia elkészítésének fő célja az volt, hogy integrálja, kiegészítse, és egységes célrendszerben kezelje a szegénység szempontjából meghatározó speciális problématerületi a gyermekszegénységet, romaügyet, hátrányos helyzetű térségeket érintő stratégiákat, és előmozdítsa a szükséges ágazatközi megközelítések hatékonyabb érvényesülését. Az egységes kezelést a szegénység szempontjából 11

12 érintett fő célcsoportok közti jelentős átfedés indokolja, hiszen a mintegy 750 ezer fősre becsülhető roma népességen belül körülbelül ezerre tehető a mélyszegénységben élők száma. A szegénységi küszöb alatt élő kb. 400 ezer gyermek legalább fele roma származású, ráadásul a roma népesség jelentős része az ország leghátrányosabb helyzetű térségeiben koncentrálódik. A Felzárkózási Stratégiában egy olyan átfogó felzárkózás-politikai megközelítés kerül lefektetésre, amely a szakpolitikák összehangolásával és komplex beavatkozásokkal kívánja elősegíteni hazánk társadalmi és területi kohézióját. Ennek megalapozására a Felzárkózási Stratégia részletes helyzetelemzést tartalmaz. A helyzetelemzés a szegénység, a roma népesség helyzete, a gyermekek helyzete, a területi hátrányok, valamint az oktatáshoz és képzéshez, a munkavállaláshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a lakhatáshoz és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés kérdései kapcsán a jelen helyzet bemutatását és a problémákhoz kapcsolódó következtetéseket tartalmazza. A Felzárkózási Stratégia fő beavatkozási területei közül az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás szintén megjelenik a Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégiában, valamint a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat között létrejött keret-megállapodásban is. A keret-megállapodás a Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégiához hasonlóan szintén prioritásként kezeli a foglalkoztatás bővítését, a foglalkoztathatóság fejlesztését, az oktatás kiterjesztését, színvonalának emelését, az életkörülmények javítását célzó fejlesztési programok kialakítását a hátrányos helyzetű mélyszegénységben élő roma és nem roma gyermekek, fiatalok, felnőttek célcsoportjának esetében. 12

13 V. Célok Jelen stratégia a Mezőcsáti Kistérségi Többcélú Társulás TÁMOP Legyen jobb a gyerekeknek a Mezőcsáti Kistérségben című pályázat keretében készült el. A stratégia célja, hogy felülvizsgálja a kistérség jelenlegi gyerekesélyt meghatározó rendszerének helyzetét és közép- és hosszútávú fejlesztési javaslatokat fogalmazzon meg az érintett szakpolitikai területeken a kistérség számára. A kistérségi gyerekesély stratégia célrendszerét csak a Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégiából levezetve lehet értelmezni, hiszen az egész program alapdokumentumát a Nemzeti Stratégia jelenti. A Nemzeti Stratégia sajátossága, hogy tudományosan megalapozott tényeken alapuló jogszabály, amely minden szereplő számára hosszú távú feladatokat jelöl ki. A Nemzeti Stratégia egyszerre irányul arra, hogy a gyermekek életfeltételei jobbak legyenek, és hogy a gyermekekkel foglalkozó, nekik szolgáltatásokat nyújtó intézmények javuljanak, korszerűsödjenek. A stratégia (megvalósítása) alkalmas arra, hogy a kistérség és települései hátrányos és egyre romló helyzetét az érintettek és érdekeltek közös, összehangolt, tervszerű munkával hosszú távon is javítsák, elsősorban a szegény, leszakadt gyermekekre és családjaikra összepontosítva. Jelen kistérségi gyerekesély stratégia célja továbbá, hogy a Nemzeti Stratégia által meghatározott: általános stratégiai alapelveket; a gyermekek helyzetével összefüggő speciális alapelveket; átfogó célokat, fejlesztési területeket; és horizontális célokat kistérségi szinten értelmezhetővé és érezhetővé tegye, és magát a stratégiát a kistérségi szinten jelentkező szükségleteknek és azokhoz kapcsolódó prioritásoknak megfelelően dolgoztassa ki az érintettekkel. Célja továbbá, hogy arra törekedjék, hogy a kistérségi szinten elkészülő egyéb stratégiákkal való összhangját megteremtse (pl. egészségterv, közoktatási esélyegyenlőségi terv), mégpedig úgy, hogy azokat összhangba hozza a gyerekekre irányuló célokkal, intézkedésekkel 13

14 komplex fejlesztési irányokat jelöljön ki, ezzel is kifejezze az érintett területek összehangolt mozgását, illetve lehetővé teszi azt, hogy az egyes területeket érintő tervek egymással párhuzamosan, együttműködésben szülessenek meg és egymás hatásait erősítve eredményesebben működjenek. A közös tervezés módszereit alkalmazva a tervezési folyamatba, a stratégiaalkotásba bevonja az érintetteket, közöttük a leghátrányosabb helyzetű családokat is, kiemelten a gyermekeket, fiatalokat és a gyermekes családokat. Hosszú távra (legalább 10 évre) szóló kistérségi gyerekesély stratégia kidolgozása, amelynek ki kell terjednie a Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégiának a kistérség szinten értelmezhető, a kistérségi szükségleteket előtérbe helyező területeire és prioritásaira. A stratégiának összhangban kell állnia a kistérségi szinten elkészült vagy készítendő tervekkel, stratégiákkal (kistérségi egészségterv, közoktatási intézkedési terv, közoktatási esélyegyenlőségi terv, integrált városfejlesztési stratégia, stb.). A stratégiát évente a gyerekesély cselekvési tervvel összhangban felül kell vizsgálni, a projektidőszak lejártát követően is. A stratégiaalkotást a közösségi tervezés módszereit alkalmazva, az érintettek - beleértve a leghátrányosabb helyzetű családokat - közvetlen bevonásával kell elkészíteni és az elkészült stratégiát legkésőbb a projektidőszak 18. hónapjának végéig a Kistérségi Gyerekesély Bizottságnak, valamint a többcélú kistérségi társulás tanácsának el kell fogadnia. Az erről szóló határozatokat a projekt előrehaladási jelentéséhez csatolni kell. A stratégia megvalósítását szolgáló, legalább 3 évre szóló gyerekesély cselekvési program és forrástérkép elkészítése, valamint elfogadása a többcélú kistérségi társulás tanácsa és a Kistérségi Gyerekesély Bizottság által. A cselekvési tervet és forrástérképet legkésőbb a projektidőszak 18. hónapjának végéig kell elkészíteni és a dokumentumokat a projekt előrehaladási jelentéséhez csatolni szükséges. A forrástérképnek be kell mutatnia, hogy a cselekvési programot milyen saját, pályázati és egyéb források felhasználásával kívánja a kistérség megvalósítani. 14

15 5.1 Horizontális célok Minden fejlesztési területen, minden célkitűzésnél vannak érvényesítendő prioritások, úgynevezett horizontális, minden területet átmetsző célok. Ezek egy része közvetlenül is hat a mélyszegénységre, mások a szegénység kezelésén túl általában is javítják a gyerekek társadalmi helyzetét, teljes jogú állampolgárrá válásuk feltételeit. A mélyszegénységre közvetlenül is ható célkitűzések: A roma kisebbség helyzetének érzékelhető javítása, szegregáltságuk, kirekesztettségük enyhítése A fogyatékossággal élő gyerekek és családjuk helyzetének javítása, szükségleteik érzékenyebb figyelembevétele, jobb kielégítése A rossz helyzetű települések, térségek hátrányainak, kirekesztésének csökkentése A gyermekeket is szolgáló közösségi rendszerek ( nagy rendszerek) javítása (iskola, egészségügy, pénzbeli ellátások, közösségi terek, stb.) A jogok és a demokratikusabb részvétel révén a szegénységre, illetve minden gyerekre ható célkitűzések: A jogok, a jogi szemlélet erősítése, a gyermeki jogok javuló érvényesítése. 7 A szakmák, intézmények, szektorok, továbbá az állami és önkormányzati szervek, a civil szerveződések, az egyházi és non-profit intézmények javuló együttműködése. Az állampolgárok, különösen az érintettek a szegények és a gyerekek aktívabb részvétele minden őket érintő ügyben. A tájékoztatás javítása, az információk sokkal jobb eljuttatása mindenkihez, az informatika lehetőségeinek felhasználása olyan e-szolgáltatás nyújtásával, amely alkalmas a szegénység enyhítésére. 15

16 VI. Célcsoport A célcsoport tekintetében megkülönböztethetjük az stratégia (közvetett) és a projekt által specifikusan érintett (közvetlen) célcsoportot. E csoportok azonosítása és megszólítása a kommunikációs stratégia eredménye. Az általános célcsoportot, amely a kistérség lakosságának egészét, ideértve a kistérségen átnyúló, projekttel kapcsolatba kerülő lakosság egészét is, a közvéleményt tájékoztatni szükséges a projekttel kapcsolatos alapvető információkról, a támogatás jelentőségéről, valamint a megvalósítás átláthatóságáról. A stratégia célcsoportjai igazodnak a TÁMOP pályázat célcsoportjaihoz: A stratégia elsődleges (közvetlen) célcsoportját a hátrányos helyzetű kistérségben élő gyermekek és fiatalok, valamint családjaik, különösen a szegénységben élők és a szegénységgel veszélyeztetett személyek alkotják. A stratégia másodlagos (közvetett) célcsoportját a kistérségben működő, a gyermekekkel és családjaikkal foglalkozó intézmények, szolgáltatások vezetői, munkatársai, valamint a döntéshozók, és a helyi közösségek vezetői és tagjai alkotják. 6.1 Elsődleges célcsoport (közvetlen célcsoport): A stratégia elsődleges (közvetlen) célcsoportját a kistérségben élő gyermekek és fiatalok, valamint családjaik, különösen a szegénységben élők és a szegénységgel veszélyeztetett személyek alkotják. A Kistérségi Gyerekesély Bizottság által megvalósított projekt keretében ide tartoznak: a Mezőcsáti Kistérségben élő hátrányos helyzetű, 18 évnél fiatalabb, szüleik által eltartott gyermekek, hátrányos helyzetű fiatalok, a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok szülei, családja, szegénységben élők személyek, szegénységgel veszélyeztetett személyek, iskolai végzettséggel nem rendelkező, roma, többgyerekes, 16

17 regisztrált álláskereső személyek. A közvetlen célcsoport tagjai számára került kidolgozásra a projekt, ők azok, akik számára elsődleges fontosságú, hogy a programok átláthatóak legyenek, azok céljai és előnyei világosan érthetőekké váljanak. A kommunikáció elsősorban a velük való együttműködésre fókuszál, az ő megszólításuk lehetőségeit keresi. 6.2 Másodlagos célcsoport (közvetett célcsoport): A stratégia másodlagos (közvetett) célcsoportját a kistérségben működő, a gyermekekkel és családjaikkal foglalkozó intézmények, szolgáltatások vezetői, munkatársai, valamint a döntéshozók, és a helyi közösségek vezetői és tagjai alkotják. A másodlagos célcsoport alkotja tehát a megvalósítás másik fő pillérét: magukat a projektet megvalósítókat, illetve azokat, akik a projekt megvalósítási környezetét alkotják, rájuk vonatkozóan az egyes tevékenységek jelentős hatással bírnak. A másodlagos célcsoport informálása elengedhetetlen a projekt elfogadottságának biztosítása érdekében. Az alábbi csoport alkotja tömören a másodlagosan megszólítandó célcsoportot: a Mezőcsáti Kistérségben dolgozó szakemberek. a partnerséget vállaló és a projekt megvalósítását elősegítő személyek, szervezetek, önkormányzatok, szolgálatok, civil szervezetek, intézmények. 17

18 VII. A Kistérségi Gyerekesély Stratégia alapjai 7.1 Bevezető A kistérség 2011-ben elnyert TÁMOP Gyerekesély projektjéhez kapcsolódóan megindult a kistérségben a hátrányos helyzetű gyermekek élethelyzetét javító intézkedések feltérképezése. A kistérség a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Stratégia megvalósításához is csatlakozni szándékozott. Az előkészítés során a települések polgármesterei elfogadták a stratégia alapelveit, elkötelezték magukat a program helyi megvalósítása mellett. A program 2012-ben elindult, létrejött Mezőcsáton a Gyermekesély Iroda. majd megalakult a Kistérségi Gyerekesély Bizottság is. A három éves program a gyermekszegénység csökkentésére jött létre, és azt a célt szolgálja, hogy a térségben élő gyermekek több esélyt kapjanak a fejlettebb térségekben élő társaikhoz való felzárkózásra. A gyermekek képességeiknek megfelelően kapják meg azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével önállóan is képessé válnak a helyzetük javítására. A projekt keretében olyan szolgáltatásokat teszünk elérhetővé, melyek által javulnak életkilátásaik. A felnőtt életre való felkészítéshez továbbtanulási esélyeik javításával, különböző képességeik fejlesztésével járulunk hozzá. További cél a szabadidő hasznos eltöltésének segítése, a helyi közösségépítés, melyek hozzájárulnak a gyermekek harmonikus fizikai és szellemi fejlődéséhez. A gyermekek és családok helyzetének javítását közvetetten segítjük a szakemberek gyakorlatorientált képzéseivel és a partnerségi kapcsolatok erősítésével. A programok megvalósítását az elsősorban helyi szakemberekből álló projektmenedzsment, koordinátori és szakmai csoport végzi. A Gyermekesély Iroda és a működő Gyermekbizottság feladata a közösségi tervezésen alapuló hosszú távú gyermekstratégia és cselekvési program kidolgozása, mely a három év letelte után is biztosítja a program eredményeinek fenntarthatóságát. 7.2 A Kistérségi Gyerekesély Bizottság Feladata, hogy biztosítsa: a kistérség a gyermekszegénység elleni küzdelem területén komplex gyermek- és ifjúsági politikát hozzon létre és azt képviselje; 18

19 a gyermekszegénység megelőzésének és felszámolásának kérdésköre kiemelt szempontként jelenjen meg a kistérségben. Ennek érdekében közreműködik a helyi szükségleteken alapuló, a gyermekek, a fiatalok és családjaik helyzetének javítása érdekét szolgáló térségi fejlesztések megalapozásában a gyerekirodával, a többcélú kistérségi tárulással és a projekt megvalósítóival együttműködve; erősödjön meg a családok és a térségi szereplők részvétele a gyermekszegénység megelőzését és leküzdését szolgáló stratégiai programok megalkotásában és megvalósításában és elősegíti a gyermekeket és családjaikat segítő szolgáltatások minőségének, eredményességének és elérhetőségének javítását. 7.3 A Kistérségi Gyerekesély Stratégia haszna A stratégia fogalma elsőként a hadviselésben jelent meg és mai értelmezésében a közösségi erőforrások alkalmazásának, felhasználásának művészetét jelenti, annak érdekében, hogy a közösség elérhesse közösen megfogalmazott és elfogadott célját. A kistérség, az egyes települések, olykor az intézmények is rendelkeznek különféle stratégiai dokumentumokkal. Ezek megalkotását rendeletek, szabályok írják elő, s általában nem felismert helyi szükségletből vagy elszánásból jönnek létre. Jó esetben egy-két alkalommal megtárgyalják az illetékesek, majd visszakerül valamelyik fiókba. Ezek a stratégiák semmit sem érnek. Minden csak annyira hasznos, amennyire azt felhasználni vagyunk képesek. A stratégia olyan, mint az iránytű. Ha elhatároztuk, hogy kirándulni szeretnénk, akkor elsőként kijelöljük az úti célt, majd megtervezzük az odavezető utat. Ha elindultunk, le-letérünk az útról, de nem felejtjük el, hová indultunk. Ha eltévedünk, elővesszük az iránytűt és megkeressük a helyes irányt. Ha otthon marad az iránytű, akkor hiába. Ha a stratégia az íróasztalban marad, és nem válik a mindennapi munka szerves részévé, semmit sem ér. Ha a megfelelő szinteken nem vizsgálják folyamatosan felül, nem változtatják, fejlesztik, ha nem elemzik és értékelik a történéseket, eredményeket, nem vonják le a tapasztalatokat a kudarcokból, semmit nem ér. 19

20 A stratégiai gondolkodásnak jelenleg nincs helye, terepe a kistérség életében. Ez nem pusztán a kistérségre jellemző, hanem általában is. A politikusok választási ciklusokban gondolkodnak, az intézményvezetők kinevezésük időtartamára, és sorolhatnánk tovább. A stratégia tehát csak akkor hasznosulhat, ha a stratégiai gondolkodás lehetőségét és fórumait helyben megtervezik és működtetik, a jövő kérdéseit az egyéni érdekek fölé rendelik. A stratégiai gondolkodás ágazatok intézmények, szakemberek, politikusok és egyszerű állampolgárok együttműködését és partnerségét feltételezi. Időigényes, sokszor konfliktusokkal terhelt folyamat. A legtöbb konfliktus a különböző szereplők eltérő érdekeiből, a jelen és a jövő kérdéseinek összeegyeztetéséből fakad. Általában le kell valamiről mondani a jelenben azért, hogy a jövőben valamit elérhessünk. Gyakran a szűkös források másféle felosztását kell felvállalni a jövő érdekében. A stratégia életre keltéséhez erőforrások szükségesek. Emberek, idő és pénz. Ezek hiányában esély sincs megvalósulására. A stratégia megvalósításának egyik letéteményese a kistérségi gyerekesély bizottság. A kistérségi gyermekbizottság célja, hogy biztosítsa: a kistérség a gyermekszegénység elleni küzdelem területén komplex gyermek- és ifjúsági politikát valósítson meg. Biztosítja, hogy a gyermekszegénység megelőzésének és felszámolásának kérdésköre horizontális szempontként jelenjen meg a kistérségben, ennek érdekében közreműködik a helyi szükségleteken alapuló a gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének javítása érdekét szolgáló térségi fejlesztések megalapozásában, a gyerekirodával, a többcélú kistérségi tárulással és a projekt megvalósítóival együttműködve. Biztosítja, hogy megerősödjön a családok és a térségi szereplők részvétele a gyermekszegénység megelőzését és leküzdését szolgáló stratégiai programok megalkotásában és megvalósításában, és elősegíti a gyermekeket és családjaikat segítő szolgáltatások minőségének, eredményességének és elérhetőségének javítását. 1 A bizottság önmagában, elsősorban a kistérségi társulás, az egyes települések, szakemberek és szülők felhatalmazása és aktív támogatása nélkül nem lesz képes a célok elérésére. A stratégia helyzetelemzésen alapul. Azonban a helyzetelemzés sem örök, ahogyan a világ körülöttünk változik, úgy kell bővíteni, kiegészíteni az adatokat mindenkinek a maga területén. A tények megalapozzák a tervezést és lehetővé teszik a felelős munkát. A kistérség által 20

21 rendelkezésünkre bocsátott stratégiai dokumentumok nem adnak okot optimizmusra. Van olyan, amelyből a témának megfelelő helyzetelemzés hiányzik, olyan is, ahol a helyzetelemzés egyáltalán nem függ össze a stratégiával, s olyan is, amely megállja ugyan a helyét, de megvalósítása érdekében szinte semmi sem történt. A kistérségi gyerekstratégia humán fejlesztési tervként is értelmezhető, amely a kistérségi lakosság jövőképét előnyösen formálhatja és kijelölheti a kistérségi fejlesztések vezérfonalait. A múltból építkezik, a jelenben készül el és legalább tíz évre tekint előre. Egyféle kitörési pontja is lehet a kistérségnek! A stratégia azonban önmagában csak elméleti tennivalók, paradigmák, stb. gyűjteménye. Életképtelen annyiban, hogy önmagát mozgatni nem képes. Ezért rendelni kell mellé minden szinten felelősöket, akik végrehajtják a cselekvési tervet. Ezt a tervet nevezhetjük a stratégia mellett akár taktikának is, hiszen azokat az irányokat, fókuszpontokat és konkrét akciókat jeleníti meg, amelyek megmutatják, hogy hogyan, milyen eszközökkel érhető el a valóságban a stratégiai célok megvalósulása. Szükséges emellett egy forrástérkép is. Ez a muníció, amely tartalmazza a szükséges, felhasználható erőforrásokat, amelyek elengedhetetlenek a stratégia és a cselekvési terv megvalósításához. Az összehangolt tervekkel és a források megfelelő mozgósításával és felhasználásával nemcsak fenntartatóvá válhatnak mindazok az eredmények, amelyeket a kistérség már elért, hanem tovább is fejleszthetők. A stratégia egy újfajta gondolkodásmódra épül, melynek legfőbb elemei a hosszú távra tervezés, az innovativitás, a komplexitás, és a közösség szükségleteire és saját erőforrásaira történő építkezés. 7.4 A Stratégia készítésének feladat és módszertana Feladat: Az érintettek tájékoztatása az elkészítés folyamatáról, bevonhatók és bevonandók köréről, feladataikról. Szükségletfelmérés, helyzetelemzés elkészítése Stratégia és cselekvési terv elkészítése 21

22 A kistérségi döntéshozók és szakmaközi felelősök részéről érkezett javaslatok, vélemények beépítése a stratégiába, cselekvési tervbe Módszer: A stratégia megalkotása során a TÁMOP kistérségi programokat megvalósítók és a kistérségek folyamattámogatásában közreműködő TÁMOP kiemelt projekt és konzorciumi partnereinek ajánlása alapján jártunk el. Előkészítés: a stratégia-készítés folyamatához kapcsolódó elvárások, tájékoztatási és szervezési munkák, a projekt vezetésének és a gyerekbizottság tagjainak tájékoztatása a stratégia céljáról, szükségességéről, és az elkészítés folyamatáról. A kistérségi beavatkozási területek prioritásainak meghatározása: A gyerekbizottság tájékoztatása a stratégiai készítés folyamatáról és a legfőbb kulcsproblémákról. Javaslat készítése a kistérség számára. A gyerekiroda munkatársai által rendelkezésre bocsátott dokumentumok elemzése (szakterületi beszámolók, pályázati adatbázis, jó gyakorlatok, stb.) A 2011 nyarán készített kistérségi adatfelvétel adatainak feldolgozása. A kistérségi gyerekesély program során készült monitoring dokumentáció áttekintése. A stratégia és cselevési terv tartalmának meghatározása, megtárgyalása a Gyerekesély Bizottság által. A stratégia, cselekvési terv és forrástérkép elkészítése Észrevételek, javaslatok beépítése a Stratégiába a Gyerekbizottsággal és gyermekirodával együttműködésben. 22

23 Feladat megnevezése 1. Az érintettek tájékoztatása az elkészítés folyamatáról, bevonhatók és bevonandók köréről, feladataikról. A tervezett tevékenységekhez kapcsolódó elvárások tisztázása: gyerekbizottság, gyerekiroda 2. Gyerekbizottsági ülés: stratégiai tervezés Szakmai tartalom Előkészítés: a Stratégia készítés folyamatához kapcsolódó elvárások, tájékoztatási és szervezési munkák tisztázása. - az érintettek tájékoztatása a Stratégia céljáról, szükségességéről, és az elkészítés folyamatáról - a Stratégia készítés ütemtervének (konkrét tevékenységek, felelősök, határidők) kialakítása - az elkészítési ütemterv tevékenységeihez kötődő részletes elvárások tisztázása - A Stratégiakészítés ütemtervének véglegesítése, - Javaslat az egyes tevékenységeket végző team-ek kialakítására -Javaslat a szervezési munkákra Szükséges közreműködés a Gyerek Iroda részéről - Az érintettek tájékoztatása a Stratégia céljáról, szükségességéről, és az elkészítésének folyamatáról (TÁMOP régiós teamek; KT Elnökség; KT Társulási tanácsjogutódja; GYB; 523 projekt szakmai személyzete települési, és szakterületi koordinátorok; szakmaközi bizottság; szakmai szervezetek és szakmai szolgáltatók; civil szervezetek képviselői; intézményvezetők; szülői szervezetek képviselői, települési cigány kisebbségi önkormányzatok képviselői, hátrányos helyzetű emberek képviselői, egyházak, diákönkormányzatok képviselői, szakmaközi hálózat, KLIK - a Stratégia készítés ütemtervére (konkrét tevékenységek, felelősök, határidők) javaslattétel, illetve elfogadtatása - Az elkészítési ütemterv szerinti elvárások tisztázása (TÁMOP projekt szakmai megvalósítói, a gyerekesély iroda munkatársai és a GYB) - A menedzsment a szakértő által megfogalmazott elvárásokat folyamatosan közvetíti a szakmai közreműködők és a GYB felé. - A Stratégia elkészítési ütemtervének véglegesítése, elfogadása a hozzá kötődő teamek kialakítása, szervezési munkák tevékenységek ütemezése. - A stratégiai tervezés végén az elkészült stratégiakészítési ütemterv GYB elé terjesztése, megvitatása, a javaslatok 23

24 elfogadása és a szakértők általi beépíttetése az elkészült szakmai anyagokba. - A stratégiakészítés ütemtervének GYB általi elfogadtatása. 3. Projekt-team: stratégiai tervezés elindítása 4. A térségi tükör felülvizsgálata, kiegészítése 5. Települési SWOT analízisek elkészítése Felkészítés. - A stratégiai tervezésről módszertani leírás rendelkezésre bocsátása. - Javaslat megfogalmazása az ütemtervi feladatok elvégzésére. - A meglévő (eredeti) térségi tükör aktualizálása, kiigazítása és bővítése - Szakterületi ágazati - adatlapok elkészítése (fenntartó, szolgáltatás, intézmény) - Kérdőívek elkészítése (fenntartó, szolgáltatás, intézmény, szolgáltatást igénybe vevő kör...) - Település, közösségi beszélgetések (tematika) - A változások, javaslatok beépítése a térségi tükörbe (az összesítés alapján) - Módszertani segédanyag készítése a SWOT analízis elkészítéséhez - A SWOT analízis fókuszpontjainak - Szakterületi és szakmaközi teamekben felkészülés az ütemtervi feladatokra (az ütemtervi konkrét feladatok ismertetése és leosztása); - Koordináció, csoportvezetés, interjúzás (szakterületi koordinátorok, települési koordinátorok, szolgáltatásvezetők) - A meglévő (eredeti) térségi tükör aktualizálása, kiigazítása és bővítése (szakterületenként és település szinten is a menedzsment és a szakterületi koordinátorok irányításával) - Szakterületi korrdinátorok javaslatai az adatlapok tartalmára és egyéb, informatív adatok elérésére - Szakterületi adatlapok kijuttatása és begyűjtése, - Javaslat a kérdőívek tartalmára - Kérdőívek kijuttatása, felvétele, rögzítése - Települési közösségi beszélgetések megszervezése és lebonyolítása - Összesítés elkészítése (adatlapok; kérdőívek és közösségi beszélgetések) - az elvégzett adatgyűjtés adminisztrációja - Szervezés - Lebonyolítás - Az elkészült anyagok összegyűjtése és továbbítása - Emlékeztető, jegyzőkönyv 24

25 6. Intézményi/ágazati SWOT analízisek elkészítése 7. Csoportos (szakember) interjú kérdéseinek összeállítása 8. Csoportos interjú lebonyolítása 9. Csoportos interjú feldolgozása kidolgozása - A SWOT analízisek kiértékelése, összegzése - Módszertani segédanyag készítése a SWOT analízis elkészítéséhez - A SWOT analízis fókuszpontjainak kidolgozása - A SWOT analízisek kiértékelése, összegzése - Az interjú céljának meghatározása - A csoportos interjú fókusztémáinak meghatározása; - A meghívottak körének meghatározása - A konkrét kérdések megfogalmazása Szakmai, módszertani segítségnyújtás a csoportos, fókuszcsoportos interjúzással kapcsolatosan. Az interjún elhangzott szakemberi válaszok, vélemények rendszerezése és összegzése (az interjúk teljes lejegyzése, az összefoglalók és az emlékeztetők alapján) készítése - Szervezés - Lebonyolítás - Az elkészült anyagok összegyűjtése és továbbítása - Emlékeztető, jegyzőkönyv készítése - Javaslattétel a fókusz-témák meghatározására - Javaslat étel a meghívottak kiválasztására - Javaslat tétel kérdés-csoportokra, konkrét kérdésekre - Előkészületek az interjú lebonyolítására - Interjú megszervezése, résztvevők meghívása, - Interjú megszervezése, - Résztvevők meghívása, - Helyiség biztosítása - Csoportos interjúk lebonyolítása, felvétele - Az interjú teljes lejegyzése, - Interjúk összefoglalása, - Emlékeztetők készítése 10. Országos stratégiák Legyen - Az egyes országos Helyi, térségi stratégiák, 25

26 jobb a gyerekeknek Nemzeti stratégia, drogstratégia, Magyary terv, Széll K Terv, Nemzeti Felzárkóztatási Stratégia, Új Nemzedék Jövőjéért Program - csak keretprogram) áttekintése, a helyi stratégiák és a problématérképek (települési / ágazati) összhangjának vizsgálata 11. Problématérkép és erőforrástérkép összeállítása stratégiák vizsgálata, elemzése - Az egyes térségi, települési stratégiák, tervek vizsgálata, elemzése (időbeni hatályuk, problémák, célok, bevatkozások relevanciája, megvalósulási státuszai) - Az országos és a helyi (térségi, települési) stratégiák, tervek összhangjának vizsgálata - Javaslatok megfogalmazása a prioritást képviselő beavatkozási területekre - A Stratégiai illeszkedésének biztosítása az országos, nemzeti atratégiákhoz - A szükségletek és lehetőségek vizsgálatához a fókuszálandó területek kijelölése; - Centrális területekhez a témakörök kijelölése (a helyzet, a probléma és a megoldások) - Az adatgyűjtés koncepciók összegyűjtése: - Esélyegyenlőségi program (települési / térségi) - Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv (települési/térségi) - Közoktatási Intézkedési és Fejlesztési Tervek (települési/térségi) - Egészségterv - Szociális szolgáltatástervezési koncepciók - Esélyegyenlőségi tervek Lakáskoncepciók - Közfoglalkoztatási tervek -Esélyegyenlőségi helyzetelemzések - Településfejlesztési tervek - Települések szociális rendeletei - Egyéb fejlesztési tervek, stratégiák, felmérések (pl. - Szükségletfelmérés), amelyek még rendelkezésre állnak - Civil stratégiák - Aktív civil szervezetek, egyházak, civil kerekasztalok, civil érdekegyeztető fórum listája - települési rendezvények listája, amelyek nyilvánosságot biztosíthatnak a stratégiában foglaltaknak - Szociálpolitikai kerekasztalok hol, tagok, működésük rendje - Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok - Uniós forrásból megvalósított, illetve hazai pályázatok Ekkorra biztosítani kell az alábbiakat: - Összesítés (adatlapok; kérdőívek és közösségi beszélgetések) - SWOT: emlékeztetők, jegyzőkönyvek; - Csoportos interjúk: az interjúk teljes lejegyzései; interjúk összefoglalásai, emlékeztetői - A menedzsment, szakmai 26

27 12. Probléma- és erőforrástérkép bemutatása, megvitatása az érintettekkel: gyerekbizottság, projekt-team, társulás kategóriáinak meghatározása - A térképek összeállítása - Az elkészült probléma-, és erőforrástérkép bemutatása a menedzsmentnek, a projekt-teamnek. - A projekt-team felkészítése e szakmai anyagok további bemutatására és megvitatására. megvalósítók, szakterületi koordinátorok tapasztalatai (elsősorban problématérképhez) - Helyi, térségi stratégiák, koncepciók - Szükség esetén egyéb információszolgáltatás - Szervezési munkák, - Előterjesztések elkészítése - Bemutatás, fórumok szervezése és megvitatás: GYB.; Társulás, ágazati, stb. - Emlékeztetők, jegyzőkönyvek készítése - Összefoglalások a szakmai anyagok megvitatásáról 13. Stratégia megírása - a Stratégia tartalmának meghatározása - folyamatos egyeztetés a menedzsmenttel, a team-mel - a stratégia elkészítése - Folyamatos konzultáció; - Folyamatos véleményezés és ennek megszervezése, lebonyolítása (KT-JOGUTÓD, ágazati, civil, stb.) - Javaslattétel - Szükség esetén egyéb információszolgáltatás 14. Stratégia bemutatása, megvitatása az érintettekkel, érdekeltekkel - Az elkészült stratégia bemutatása a menedzsmentnek, a projekt-teamnek. - A projekt-team és menedzsment felkészítése ezen szakmai anyagok további bemutatására és megvitatására. - Szervezési munkák, - Előterjesztések elkészítése - Bemutatás, fórumok szervezése és megvitatás: GYB.; Társulás, ágazati, Települési (Közösségi, képviselőtestületi) és helyzetfeltárásban résztvevő érintetti kör stb. - Emlékeztetők, jegyzőkönyvek készítése - Települési, ágazati összefoglalások a stratégia megvitatásáról - Stratégia társadalmasítása, ne csak szakmai/döntéshozói szinten, hanem maguk az érintettek szintjén is - térségi fórum, lakossági 27

28 fórumok, stb. 15. Javaslatok, vélemények beépítése a stratégiába - A bemutatás, megvitatás alapján a javaslatok, észrevételek írásos beépítése a Stratégiába. - Hogyan biztosítjuk a nyilvánosságot a stratégiának? Ehhez valamilyen ütemtervet készíteni. - Hogyan aktualizáljuk? Milyen időközönként frissítjük..? - Emlékeztetők, jegyzőkönyvek készítése - Összefoglalások a stratégia megvitatásáról - Összefoglaló az összegyűlt javaslatokról, észrevételekről - A menedzsment, projekt-team önálló javaslatainak a megfogalmazása - A rendezett javaslatok alapján döntés azok beépítéséről 7.5 A stratégia kapcsolódása más kistérségi stratégiákhoz A meglévő fejlesztési tervekkel, koncepciókkal összhangban, figyelembe véve a kistérségeket (is) érintő strukturális átszervezést (melynek végső állapota még nem ismert) valamint a közoktatást és a szociális ellátórendszert is más alapokra helyező, de előzetesen még nem konkrétan látható irányokat úgy véljük, a 10 évre szóló kistérségi gyerekesély stratégia iránytűként szolgálhat majd. A konkrétumok a felülvizsgálatok során kell, hogy megállapításra kerüljenek. A projekt további működtetésének és fenntartásának kérdése a kistérségeket érintő, tervezett átalakulás miatt (járási rendszer? Társulás együtt maradása?), a következő időszak legfontosabb kérdése. A fejlesztések megalapozásának változatlanul legnagyobb bizonytalansági tényezője hihetetlen mértékű jogszabályi változás, ennek következtében az intézményi átalakulások. A kistérség nem vállalhatja a gyermekek és családjaik anyagi értelemben vett szegénységi arányának csökkentését nem csak az országos, hanem sajnos a kistérségi átlaghoz viszonyítva sem az elkövetkezendő tíz évben. Ennek az oka, hogy mind a munkanélküliség kezelésében, mind a munkajövedelmet pótló vagy a létfenntartáshoz hozzájáruló társadalmi jövedelmek elosztására nagyon korlátozott a települések, a kistérség ráhatása. Ugyanakkor néhány eszközzel ehhez a célhoz is hozzájárulhat: a helyi vállalkozások helyzetbe hozása önkormányzati megrendelések esetén, a gyermekes szülők (köz) foglalkoztatásának prioritást adva, a helyi termékek helyi piacra jutásának 28

29 elősegítése. Ilyen körülmények között rendkívül nehéz hosszú távú együttműködést kialakítani, és térségi fejlesztések megalapozásán gondolkodni. Az intézkedési tervek célja az évi LXXIX. évi a közoktatásról szóló törvény szellemének megfelelően preventív intézkedéseket hozni az óvodás és tanköteles korú gyermekek, fiatalok hátrányos megkülönböztetése ellen. Célja továbbá, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, családjaik, és az őket nevelő pedagógusok minden segítséget megkapjanak annak érdekében, hogy a gyermekek oktatása-nevelése során érvényesülhessen az egyenlő bánásmód megtartása, és az esélyek maradéktalan biztosításának elve. Amely elvi követelmény tartalma, hogy a közoktatásban minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy a vele összehasonlítható helyzetben lévő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön azonos szintű, színvonalú ellátásban. Tiszteletben tartják a gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait. Védelmet biztosítanak számukra a fizikai és lelki erőszakkal szemben. Mindezek érdekében fontos tényező a megfelelő intézményi légkör kialakítása, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájutás. Az óvoda és iskola nem tehet különbséget nemre, nemzetiségre, etnikai hovatartozásra, családi vagy egészségi állapotra, vallásra vonatkozóan. Elősegíti az igényeknek megfelelően az integrált oktatás megvalósulását. Az intézkedési terv végső célja a Magyar Alkotmányban megfogalmazottak (8. 1.) maradéktalan érvényesülése. Az emberi méltóságot sérti a hátrányos megkülönböztetés, ennek megfelelően a sérelmet szenvedő személyek számára az államnak megfelelő jogvédelmet, kompenzációt kell biztosítania. A közoktatásról szóló LXXIX. törvény 89. értelmében a települési/társulási közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv különösen a közoktatás területén megvalósítandó esélyegyenlőséget kívánja ösztönözni. 29

30 Kiemelten fontos az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának, illetve az intézmények tanulói összetételének együttes elemzése, annak érdekében, hogy érvényesül-e a térségben a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Az alapelvek együttes alkalmazása segít leküzdeni olyan társadalmi hátrányokat, amelyek gyakran okoznak iskolai kudarcokat. Az igazságos és elfogadó-befogadó oktatás az egyik leghatásosabb eszköz a társadalom egyenlőbbé és méltányosabbá tételére. Erősíti a társadalmi összetartozást és bizalmat, alapvető eszköz a migránsok és kisebbségek problémáinak kezelésében. Az oktatás és azon belül a közoktatás három területen tud hatni az esélyegyenlőség biztosítására: az oktatási rendszer az intézményrendszer felépítésével és szabályozásával, az iskolán belüli és az iskolán kívüli történések, gyakorlatok befolyásolásával, az erőforrás-elosztás szabályozásával. Ameddig csak lehetséges, törekedni kell a gyermekek, tanulók együttnevelésére (integrált nevelés), hogy a különböző képességű, gazdasági kulturális háttérrel rendelkezők minél tovább egy közösségben éljenek, nevelkedjenek. Minden gyermeknek, tanulónak joga van ahhoz, hogy a közösségi szabályok megtartása mellett, egyéni sajátosságaik kölcsönös tiszteletben tartása mellett részt vegyen a tágabb és szűkebb közösség életében. Lehetőséget és segítséget kapjon ahhoz, hogy az alapvető kulturális technikákat - írás-olvasás, számolás, informatikai eszközök használata, mozgáskultúra, alkotókészség fejlesztése - elsajátíthassa, egyéniségét kibontakoztathassa. Olyan iskolahálózatot és támogató rendszert kell működtetni amely függetlenül a település és a családok anyagi lehetőségétől minden gyermeknek biztosítja, hogy a nevelés-oktatás szolgáltatásai közül a jogszabályokban garantált minimumot megkaphassa. Ezen elvárásnak a települések vagy intézmények fenntartásával, vagy a szolgáltatások külső szereplőivel kötött közoktatási megállapodásban rögzített biztosításával tehetnek eleget. 30

31 7.6 Kapcsolódás a Nemzeti Stratégiához A kistérségi gyerekesély stratégia a Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégián alapul, annak helyi leképeződése. Céljai azonosak az országos célokkal, de a megvalósítás léptéke sokkal kisebb. Ez nem egyszerűen mennyiségi kérdés, hanem minőségi is, hiszen a helyi cselekvés lehetőségei és módszerei mások, mint az országos szereplőké: parlament, kormányzati, minisztériumok, hatóságok. Kistérségi, települési, illetve intézményi szinten kevés kivételtől eltekintve nincs mód jogszabályalkotásra, vagy ha van is, nagyon korlátozottan, jogszabályok és anyagi lehetőségek által behatároltan. Jó példa erre a közoktatás: az új Nemzeti Alaptanterv jelentősen korlátozza az iskolák szabadon felhasználható időkeretét, hogy azt az iskola arculatára jellemzően töltsék meg tanítási-tanulási tartalmakkal és tevékenységekkel. De azt nem mondja meg, hogy ezt a csökkentett időkeretet hogyan töltsék ki, ez helyi, szabad döntés eredménye. A szociális és gyermekjóléti ellátásokat és szolgáltatásokat is jogszabályok határozzák meg, általában a teljesítendő minimumfeltételekre vonatkozó elvárásokat fektetik le. A finanszírozás is ennek megfelelő, így ezekben az esetekben a források hiánya (is) akadályozhatja, hogy helyben az ott élők szükségleteire reflektáló ellátásokat és szolgáltatásokat biztosítsanak. A szülők anyagi helyzetének javításában is lényegesen kisebb a helyi cselekvés lehetősége, mint az országosé. A bérek, ellátások központilag szabályozottak, a gazdasági válság pedig még az ország egészének lehetőségeit is jelentősen korlátozza. De nem akadályoznak meg senkit a jogszabályok abban, hogy a foglalkozatásról szóló döntés esetében az eltartott gyermekek számát is figyelembe vegyék. Ugyanakkor a helyi szolidaritás és összefogás számos más cselekvésre is nyújt lehetőséget, mint a következő példánk is illusztrálja A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia egyszerre irányul arra, hogy a gyermekek életfeltételei jobbak legyenek, és hogy a gyermekekkel foglalkozó, nekik szolgáltatásokat nyújtó intézmények javuljanak, korszerűsödjenek. A Nemzeti Stratégia egy generáció alatt három átfogó célt kíván elérni: 31

32 Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen gyermekek és családjaik szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai. Radikálisan enyhüljenek a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mélyszegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása. Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához, ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe. Az átfogó célok eléréséhez számos területen kell változást elérni. A kiemelt fejlesztési irányok a következők: 1. fejlesztési terület: Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása 2. fejlesztési terület: A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése 3. fejlesztési terület: Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása 4. fejlesztési terület: A képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, szegregáció csökkentése 5. fejlesztési terület: A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése 6. fejlesztési terület: Egészségesebb gyermekkor biztosítása 32

33 Terület Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia Kistérségi Gyerekesély Stratégia Időtartam: (25 év) hosszú táv 10 év, középtáv, a pályázati kiírás szerint Cél: azonos Azonos, de a kistérségi lehetőség és szükséglet a meghatározó Tartalma: hosszú távú célokat és Rövid-, közép- és hosszú távú célokhoz cselekvéseket és forrásokat rendel. alapelveket fogalmaz meg Háttere: Társadalmasítás: Fenntartás: A fenntartás felelőse: Jogszabályi-az Országgyűlés 47/2007. (V.31.) OGY határozata A Nemzeti Stratégia és a kistérség projekt szerinti vállalása. Országos szintű A megvalósításban részt vevők elkötelezettsége, a helyi érintettek általi ismertség és elfogadás. Kormányzati felelősség: Nemzeti A projektzárás után öt évig fenntartási Stratégia Értékelő Bizottság éves kötelezettség, évente felül kell vizsgálni, melyet a projekt fenntartási jelentésben szükséges jelentése dokumentálni. Közvetlen felelős: Országgyűlés, Kormány Közvetlen felelős: Többcélú Kistérségi Társulás, illetve jogutódja. Közreműködik: Gyerekesély Iroda, Gyerekesély Bizottság, és települési önkormányzatok. 33

34 VIII. Alapelvek 8.1 Indokoltság A Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia elindításának három fő indoka van. Minden szegénység szenvedést okoz, de a gyermekek szegénysége elviselhetetlen. A gyermekek szenvedése iránti társadalmi érzékenység fejeződik ki a Magyar Országgyűlés évi LXIV. törvényében, amely kihirdeti a Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt. E törvény szerint a gyermeket ugyanúgy megilleti az ENSZ, annak szakosított intézményei és nemzetközi szervezetek által elfogadott nemzetközi jogi eszközökben rögzített valamennyi emberi jog, de ezek érvényesítéséhez a gyermek, fizikai és szellemi fejletlensége miatt, különös biztosítékokat és gondozást igényel. A gyermek különleges védelmet élvez: a részes államok elismerik, és minden eszközzel biztosítják valamennyi gyermeknek a jogát olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését. Az e célból elfogadott törvényekben figyelembe kell venni a gyermek mindenek felett álló érdekét. A Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolja, hogy e törvénynek megfelelően is csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége. Ez a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. A mai, tudáson és versenyen alapuló társadalomban a hátránnyal induló gyermekek szegénysége súlyosabb következményekkel jár, mint korábban. A szegény gyerekkor nem csak az anyagi javak hiányát jelenti, hanem azt is, hogy a gyermekek előtt lezáródnak azok a lehetőségek, amelyek révén jó eséllyel kapcsolódnak be a társadalom nagy rendszereibe, munkába, állampolgári részvételbe, egyáltalán: hozzájuthatnak a tisztes megélhetéshez. Ehhez szorosan kapcsolódik a rendszeres pénzkereső foglalkozás, a munka hiánya. A kirekesztődés egyik oka az intézményes, iskolai nevelés és általában a képzés hiányosságaihoz kapcsolódik. Ma az általános iskolát befejezők mintegy negyede-ötöde funkcionális analfabétaként hagyja el az iskolát. Piacképes tudás, a versenybe való sikeres belépéshez szükséges képességek hiányában sorsuk, és az ő gyermekeik sorsa is megpecsételődik. 34

35 A harmadik indok az első kettőből adódik. Közös érdek az ország fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődése. Ehhez a gyermekek esélyeinek közelítése, piac- és lehetőleg versenyképes felkészültségük, munkához jutásuk általános biztosítása, a ma növekvő társadalmi szakadékok szűkítése szükséges. A fenntartható és harmonikus gazdasági fejlődés alapja a fenntartható társadalmi fejlődés, az egészséges, összetartozó, békés társadalom. 8.2 Hosszú távú szemlélet A gyermekszegénység jelentős mértékű csökkentése, a gyermekek teljes társadalmi integrációja több évtizedes, folyamatos erőfeszítéseket igényel. A program megvalósulásának csak akkor lehet esélye, ha az összefüggő, egy irányba tartó, egymásra épülő részfeladatok, lépések és intézkedések rendszerszerű változásokat képesek generálni a gazdasági, társadalmi, politikai és közszolgálati rendszerben. Ezért szükséges egy 25 évre szóló ( ) generációs stratégiát alkotni, amelynek figyelembevételével belül természetesen meg kell határozni a rövid és középtávú célkitűzéseket, feladatokat is. 8.3 Társadalmi beágyazottság A szegénység a társadalmi struktúra és egyenlőtlenség eleme. Érdemleges, tartós eredmény sem tüneti kezeléssel, sem egyes mégoly fontos - elemek kiemelt javításával nem érhető el. A szegénység akkor csökkenhet, ha a gazdaság erősödik, a családokon belül a foglalkoztatás és a jövedelmek nőnek, és ezzel egyidejűleg csökkennek a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek. A társadalom jobb integráltsága, a választó vonalak és szegregáltság gyengülése a szegénység csökkentésének előfeltétele is, következménye is. A szegénység csökkentése nem áll szemben a gazdasági növekedési és versenyképességi célokkal, de a csökkenés nem következik be automatikusan a gazdasági helyzet javulásával. Ehhez a jövedelmek, tudás, információk igazságosabb elosztása, az intézményes és személyes szociális szolgáltatások javítása, a jogok erősítése szükséges. A társadalom erősödő dezintegrálódása, szétesése egyre jobban nehezíti az ellensúlyok működtetését. Ezért erősíteni kell az integrációt, a társadalmi összetartozást, a közös normák elfogadását elősegítő intézményeket. Közösen elfogadott, mélyen begyökereződő együttélési normák nélkül a civilizált együttélés kerül veszélybe. 35

36 8.4 A gyermek mindenek felett Alapvető fontosságú, hogy a Nemzeti Stratégiához kapcsolódó cselekvési programok, eljárási rendek, szervezeti megoldások meghatározására a gyermekek mindenek felett álló érdekének szem előtt tartásával kerüljön sor. Kizárólag olyan intézkedések, megoldási javaslatok támogathatóak, amelyek összhangban állnak a gyermeki jogokkal, a gyermekek mindenek felett álló érdekeivel. 8.5 Jó kormányzás A jó kormányzás legfontosabb alapelveit nemzetközileg elfogadott módon szokásosan a következőkkel jellemzik: széleskörű részvétel; megegyezésre, konszenzusra törekvés; felelősség vállalása, felelősségre vonhatóság; átláthatóság; fogékonyság a történésekre; hatásos és hatékony működés; méltányosság, mindenkit átfogó működés; jogállamiság. Ezek révén biztosítható a korrupció minimalizálása, továbbá az, hogy a döntéshozók meghallják a kisebbségek és a legsebezhetőbbek hangját is. A jó kormányzat nem csak a jelen, de a jövő szükségletei iránt is fogékony. Ezek az elvek a Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégiában maximálisan érvényesítendők. Ha a gyerekek esélyeiért vállalandó társadalmi felelősségben bizonyos szintű konszenzus és támogatottság elérhető, akkor ez lehetőséget ad arra, hogy új, eredményesebb kormányzási gyakorlatok honosodjanak meg. Ezek alkalmazásával a kormányzás hatékonyabbá válik, jobban átláthatóak a források, a felhasználások, a költségek és a hasznok. Nőhet a kormányzás hatásossága is, ha valóban mindenkit átfog a cselekvés, ha a társadalmi programokért viselendő felelősségbe a kormányzat minden szinten bevonja a partnereket. 8.6 Együttműködés A gyermekek esélyeinek növelése és a gyermekszegénység visszaszorítása a társadalom, az állami és önkormányzati szervek, valamint a civil szerveződések közös érdeke, feladata és felelőssége. A Nemzeti Stratégiában foglalt célok nem valósíthatóak meg ezen szervezetek hatékony együttműködése nélkül. Mindezen szereplőket be kell vonni a döntésekbe, a végrehajtási feladatokba, a monitorozásba és értékelésbe, az utólagos következtetések levonásába. A Nemzeti Stratégia sikerének konkrét feltétele, hogy minden helyi közösség felismerje ennek életbevágó fontosságát. Minden helyi közösség más: a nemzeti program széles keretein belül mindegyiknek ki kell jelölnie saját helyi prioritásait, a közösséggel együtt ki kell dolgoznia a stratégiába illeszkedő közös célokat. Az érintettek, azaz a gyerekek és szülők, pedagógusok, más szakemberek, továbbá a 36

37 civil szerveződések és az egyházak közötti partneri együttműködéseknek ezen a szinten kiemelt jelentőségük van. 8.7 Komplexitás A gyermekszegénység csökkentéséhez átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedésekre van szükség. A Nemzeti Stratégia nem egyes kiemelt részterületek fejlődését segíti elő, hanem mindazt, ami a gyermekek mindenek felett való érdekét szolgálja. Ehhez a már létező, és a még eztán induló programokat össze kell hangolni településeken belül is, a kistérségeken belül is, az ország szintjén is. Mindezen szinteken, valamint az egyes részterületeken (különösen foglalkoztatás, bérpolitika, oktatás, lakásügy, egészségügy, szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások) egymással összhangban álló, egymásra épülő intézkedéseknek kell születniük. 8.8 Átláthatóság és ellenőrizhetőség A Nemzeti Stratégia megvalósulása érdekében ki kell dolgozni az abban foglalt feladatok végrehajtásának számon kérhetőségéhez, ellenőrizhetőségéhez szükséges kritériumokat, indikátorokat. A Nemzeti Stratégia alapján az Európai Unió nyitott koordinációs eljárásai során szokásosan - létrejövő monitoring bizottság folyamatosan követi és értékeli a gyermekszegénység felszámolása érdekében meghatározott feladatok végrehajtásának eredményeit, hatásait. A kormányzat a független értékelést végzők számára az indikátorok képzéséhez szükséges információkat biztosítja. 8.9 A gyermekek helyzetével összefüggő speciális alapelvek Prevenció A gyermekszegénység elleni küzdelem leghatékonyabb módja a gyermekszegénység kialakulásának megelőzése. A Nemzeti Stratégia ennek érdekében egyrészt olyan intézmények és szolgáltatások működtetését szorgalmazza, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában (korai készség- és képességfejlesztés). Másrészt, felismerve, hogy a gyermekszegénység és a családok helyzete (szülők foglalkoztatottsága, jövedelmi helyzete, lakáskörülmények stb.) nem választható el egymástól, törekszik a családok helyzetromlásának (pl. lakásvesztés) megelőzésére, a 37

38 munka elvesztésének megelőzésére, a munkán belüli jobb helyzetek (szülők jobb tájékozottsága, képzettsége, foglalkoztatottsága, jobb munka, jobb kereset) elérésének elősegítésére Gyermekérdek elsőbbsége A gyermekszegénység felszámolásában közreműködő szerveknek és személyeknek minden döntésük, intézkedésük meghozatala során ügyelniük kell arra, hogy az sem közvetlenül, sem közvetetten ne kerüljön ellentétbe a gyermekek érdekével. Az állam szintjén szervezetileg is biztosítani kell a gyermekek érdekének prioritását például azzal, hogy a gyermekszegénység ügye kiemelt mérlegelési szempont legyen minden kormányzati döntés esetében Fokozatosság A rendelkezésre álló források mindig végesek, ezért cselekvési prioritásokat kell kijelölni. A prioritások a megvalósult célok, illetve a változások függvényében módosíthatók. A közpénzek felhasználásában jelenleg elsőbbséget kell biztosítani a szélsőséges szegénység megszüntetésének, a legrosszabb helyzetűek segítésének. Ezen belül is célszerű a megvalósítás során a fokozatosság elveit kidolgozni. Ugyancsak elsőbbséget kell már az induláskor biztosítani azoknak a kezdetben többnyire kevéssé forrásigényes kezdeményezéseknek, amelyek hosszabb távon multiplikációs hatásúak, és hozzájárulnak a szegénység átörökítés bűvös körének megszakításához (pl. képzők képzése) Esélyegyenlőség A gyermekszegénység csökkentésének lényeges eleme, hogy a gyermekek lakóhelyüktől függetlenül hozzájussanak a szolgáltatásokhoz. A Nemzeti Stratégia egyik fontos célkitűzése, hogy megfelelő szolgáltatásokkal és fejlesztésekkel csökkentse az egészségügyi, oktatási, szociális, gyermekvédelmi szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférési egyenlőtlenségeket, és biztosítsa ezekben a magas színvonalú szakmai tevékenység alapvető feltételeit. A közelítésben fontos szerepe van a közösségi és személyes segítő szolgáltatások kiemelt fejlesztésének. Kiemelendő, hogy a pénzbeli vagy természetben nyújtott ellátások hatékonysága jelentősen javulhat, ha ezekhez jó színvonalú szolgáltatások kapcsolódnak. 38

39 IX. Kistérség mikrotérség: változó jogalanyok Az egyedi, mikrotérségi arculat megteremtése értelmezésre és korrekcióra szorul. Pontosítani szükséges, hogy lehet-e, és érdemes-e a kistérséget további mikrotérségekre bontani. Ennek abban az esetben van értelme, ha mikrotérséghez tartozó települések összetartó ereje nagy, ha az együttműködés a mikrotérségben élő emberek, az ott működő intézmények és a települési önkormányzatok között rendszeres, szervezett módon, meghatározott területeken megteremthető, és előnyösebb, mint a kistérség egészben való működés. A mikrotérségi arculat lehet a települések külső arculata, amely természetesen befolyásolja az ott élők életminőségét és a látogatók benyomásait is, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy nem ez a legfontosabb kérdés. Az arculatot meghatározza a táj és az épített környezet egyedisége, a kulturális örökség, és a közösség összetartozása, a szórakozási, kikapcsolódási, tanulási és egyéb lehetőségek összessége. Ez az, ami inkább megtartó erőt képvisel. A tervdokumentum szerint a jövőkép 3 fő fejlesztési irány/prioritás mentén valósítható meg: 10.6 Társadalmi kohézió erősítése Szociális felzárkóztatás gyorsítása (szociális, egészségügyi, oktatási ellátás fejlesztése, cigány résztársadalom (sic!) integrációjának elősegítése, felzárkóztatás) Települési és térségi identitás erősítése (társadalmi szerveződések elősegítése) A szociális felzárkóztatás kérdéskörével kapcsolatosan néhány megjegyzést kívánunk tenni, amelyek a stratégia alapelveivel és értékeivel összhangban állnak. A szociális felzárkóztatás nem csak a romákat célozza, hanem minden hátrányos helyzetű réteget. Miután azonban a romák sok ok miatt - nagyobb arányban élnek hátrányos helyzetben, szegénységben, a beavatkozások esetén is prioritást kell élvezniük. A szociális felzárkóztatás nem pusztán szociális, közoktatási vagy egészségügyi kérdés, hanem ahogyan azt a Nemzeti Stratégia is leírja komplex, összehangolt beavatkozásokat kíván. A szociálpolitikai intézkedések önmagukban nem elégségesek, ráadásul egy folyamatosan leépülő szociális állam mellett biztosan nem várható ilyen jellegű intézkedésektől a szegénység és a kisebbségi lét összefonódásának felszámolása. Az emberi jogi megközelítés 39

40 az alapvető jogok garantálását, a diszkrimináció és szegregáció konkrét megnyilvánulásainak és okainak felismerését és megfelelő kezelését kívánja meg. Az integráció helyett a befogadás fogalmát javasoljuk, mégpedig azért, mert az integráció egyoldalú fogalom (majdnem olyan, mint a beilleszkedés), azt feltételezi, hogy csak azoknak kell változniuk, akiket integrálni akarunk. A befogadás fogalma (inklúzió) ennél szélesebb értelmű, magában hordja azt a tényt, hogy a helyzet változása, a feltételek és esélyek egyenlősítése a (esetünkben a helyi) társadalom szemléletmódjának, attitűdjeinek megváltoztatását is igényli. Márpedig a magyar társadalom, s ez a kistérségre talán még fokozottan jellemző, sokszor előítéletes, ellenséges, kirekesztő a cigánysággal szemben, amely gyakorlat az emberi jogokkal nem összeegyeztethető. Ez az elutasítás a gyakorlatban is tetten érhető. Egy országos vizsgálat megállapította, hogy a megkérdezett romák 43 százaléka, még a nem romák 17 százaléka állította azt, hogy érte már élete során hátrányos megkülönböztetés. Mindez olyan közegben, ahol tapasztalataink szerint a romák nagy része beletörődik a hátrányos megkülönböztetésbe. A cigányság nem résztársadalom, hanem etnikai kisebbség. Az etnikai kisebbséget az különbözteti meg a nemzeti kisebbségtől, hogy nem áll mögötte anyanemzet, amely szükség esetén védelmet, erkölcsi, anyagi támogatást, a kulturális örökség megőrzését is jelenti. A cigányság helyzetéért történelmi események és társadalmi folyamatok egyaránt felelősek. Egy rasszjegyekkel bíró kisebbség sorsa mindig a többség akaratától függ. (Amnesty International) A cigányág a magyar társadalom, a magyar kultúra szerves része. A befogadáshoz elengedhetetlen, hogy megismerjék történelmüket, kultúrájukat a kistérségben is. A kistérségi és települési identitás erősítése nem valósítható meg egyszerűen a társadalmi szerveződések erősítésével. A települési identitás és a kistérségi identitás alkalmanként egymásnak ellenmondó lehet. Kistérségi identitásról még nem nagyon beszélhetünk, hiszen maga a kistérség létrehozása nem helyi kezdeményezéseken alapul. Ugyanakkor kedvező, hogy a kistérségek járássá szerveződése során a járást ugyanazok a települések alkotják. Miután a kistérség belső egyenlőtlenségei nagyok, a települési identitás erősítésére a jobb helyzetű településeken van esély, s ez olykor szembenállást jelent a rosszabb helyzetű településekkel. Célként a települések, és persze az emberek szolidaritásának erősítését érdemes megjelölni, mégpedig azért, mert a kistérségen belüli nagy egyenlőtlenségek nem 40

41 kezelhetőek pusztán települési szinten. Ha nem történik beavatkozás, akkor a rosszabb helyzetű települések és a jobb helyzetűek között tovább nyílik az olló, ennek következtében a ma még jobb helyzetű települések is stagnálni és romlani fognak, s végül a kistérség egésze gettósodhat. A helyzet kicsit hasonló, mint ahogyan egy településen belül történik. A kistérség szükségletfelmérése alapján a gettósodás tetten érhető a kistérségben és annak egyes településen. Ha egyes lakosságcsoportok helyzete romlik, akkor elértéktelenednek az ingatlanok, leromlanak a közszolgáltatások, megrendül a közbiztonság; ha nincs, aki munkába járjon, nem kell tömegközlekedés, ezt járatritkítás, -törlés, követi, s végül az sem tud elmenni, akinek egyébként lenne munkája. A jobb helyzetű lakosok pedig elhagyják lakóhelyüket. Az élhető településeknek, településcsoportoknak három feltétele van: legyenek munkahelyek, legyenek szolgáltatások és alakuljanak ki helyi közösségek. A közösségek azonban rosszul fognak működni, ha mások kirekesztésén alapulnak. A közösségek nem feltétlenül társadalmi szervezetek, hanem olyan csoportok, amelyek különféle célból partneri módon együttműködnek egymással. Ennek elérésében a közösségfejlesztés lehet a megfelelő eszköz Működőképes gazdaság, javuló foglalkoztatási helyzet Munkahelyteremtés, öröklött gazdasági szerkezet átalakítása (vállalkozások fejlesztése, ipari kapacitások fejlesztése, egyedi turisztikai arculat működési feltételeinek megteremtése, adottságokhoz illeszkedő tájhasználat kialakítása). Gazdasági együttműködések fokozása (feldolgozó, értékesítő hálózatok fejlesztése, vállalkozói együttműködések elősegítése). A kistérségben a stratégiai célok a gazdaság területén megfontolandók a következő szempontok alapján: A munkahelyteremtésnek egyértelműen a kistérség jó táji és mezőgazdasági jellege köré kellene összpontosulnia. A mezőgazdasági termelés és az erre épülő feldolgozóipar, valamint az őket és a lakosság szükségleteit kiszolgáló, alapvetően helyi erőforrásokra és kezdeményezésekre épülő vállalkozásoknak lehet jövője a kistérségben. Számos jó gyakorlatot lehet ma már magyarországi településeken erre vonatkozóan találni. 41

42 A munkahelyteremtésben elengedhetetlen a helyi gazdaság és a szociális gazdaság irányába történő fejlesztés is, ahol a képzetlenebb emberek is munkát találhatnak. Ezek a megoldások a közösség összetartozását és a helyi társadalmak fejlődését is segítik. A munkahelyteremtés sok kicsi fejlesztésből jöhet csak létre, annak valószínűsége, hogy középvállalkozások megtelepedjenek a kistérségben, szinte elenyésző. A munkahelyteremtéshez is szükséges az érintettek és érdekeltek együttműködési kultúrájának fejlesztése a közös érdekek mentén. Hiába van munkahely, ha nincs helyben megfelelően felkészült munkaerő. Hiába a beruházás, ha az új telephelyeket az utak állapota miatt nem lehet megközelíteni. Elengedhetetlen a gazdaságfejlesztéshez a helyi termékek helyben történő felhasználásának elősegítése, erősítése (pl. közétkeztetésben, értékesítés megszervezésében, stb.) 10.8 Táji és települési környezet javítása Térségi infrastruktúra fejlesztése (települési infrastruktúra, közlekedési kapcsolatok minőségi fejlesztése) Természeti, környezeti, épített értékek aktív védelme (települések arculatának javítása) A térségi infrastruktúra fejlesztésében a közutak állapotának javítása kiemelkedően fontos. A települési infrastruktúrák fejlesztése során minden esetben figyelembe kell venni, hogy a beruházások milyen terheket rónak a lakosságra a beruházás során és azt követően. Nem erősítik-e a rosszabb helyzetű csoportok további leszakadását? Vannak-e olyan megoldások, amelyek olcsóbbak, fenntarthatóbbak mind a beruházás, mind a működtetés időszakában? (termálvizek hasznosítása, megújuló energiák, alternatív energiaforrások, infrastrukturális beruházások, stb. ) 42

43 X. Helyzetelemzés Helyzetelemzésünkben a következőkben szakterületek szerint mutatjuk be az egyes ellátási formák és szolgáltatások helyzetét, mennyiségi és minőségi mutatóit, illetve bemutatjuk a hátrányos helyzet felszámolására és a gyermekek helyzetének javítására tett eddigi erőfeszítéseket - eredményeket és kudarcokat. A Gyerekesély Program komplex, integrált helyi program a gyermekszegénység csökkentésére a Mezőcsáti Kistérségben. A program célja egy generáció alatt jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenteni a gyermekek és családjaik szegénységének arányát, felszámolni a gyermeki kirekesztés és mélyszegénység szélsőséges formáit. Át kell alakítani azokat a mechanizmusokat és intézményeket, amelyek ma újratermelik a szegénységet és kirekesztést, azaz biztosítani kell az egészséges életfeltételeket kora gyermekkortól kezdve. Fontos jelentősen csökkenteni a ma sorsdöntő regionális és etnikai egyenlőtlenségeket, elősegíteni, hogy a gyermekek biztonságos környezetben nevelődjenek, hogy az életesélyeket romboló devianciák előfordulása csökkenjen. A Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportja évekig dolgozott a Legyen jobb a gyerekeknek Nemzeti Stratégián, melyet az Országgyűlés elfogadott, s így lehetővé vált, hogy hazai és Európai Uniós pénzekből pályázati forrásokhoz jussunk. A hároméves program a gyermekszegénység ellen 2012 júliusában indult Mezőcsáton és a kistérséghez tartozó további településeken. A munkatársak különböző szakterületekről, különböző településekről érkezve hatalmas szellemi tőkével felvértezve végzik a munkájukat. A szegény családok gyermekeinek helyzete halmozottan nehéz, számukra szinte elérhetetlenek olyan szolgáltatások, amelyek a legtöbb embernek természetesek. Változatos programokat, foglalkozásokat, klubokat, szakköröket és képzéseket szervezünk, a Biztos Kezdet program és a Közösségi házak munkatársai pedig tanácsadóként vehetőek igénybe, a pályaválasztási tanácsadás, valamint a közoktatási és szociális területeken folyamatosak a szakmai műhelyek, továbbképzések, szemléletformáló, alakító programok. Szociális munkásaink, pedagógusaink és szakterületi koordinátoraink (ifjúsági, egészségügyi, szociális és közoktatási területeken) folyamatosan érnek el eredményeket az óvodás korosztálytól kezdve egészen a fiatalokig komoly kapacitásbővítést jelentenek az egyébként egyre csökkenő állami finanszírozás mellett. 43

44 A projekt kiterjed minden, a gyerekekkel kapcsolatos szakterületre: egészségügy, korai képességgondozás, szociális ellátás, közoktatás, ifjúság, IKT, közösségfejlesztés, foglalkoztatás Kistérségi helyzetkép A kistérség elhelyezkedése és települései, néhány társadalmi-gazdasági mutatója A kilenc településből álló, a 2011-es Népszámlálás szerint fős Mezőcsáti kistérség Borsod- Abaúj-Zemplén megye délkeleti részén található. Keleti szélén keresztül folyik a Tisza. A Tiszaújvárosi kistérségből 2004-ben kivált kistérség egyetlen városa Mezőcsát (6434 fő). Az utána következő legnépesebb község Tiszakeszi (2565 fő), a legkisebb lélekszámú Tiszavalk (337 fő). Lakossága a megyéhez képest is nagymértékben fogy. A cigány népesség becsült aránya 20 százalék. Terület (km 2 ) 379 Lakónépesség (fő) (2010. jan.1., jegyzői adatlapok alapján) Kedvezményezett térség igen A kistérség a leghátrányosabb helyzetű kistérségek között is kiugróan rossz mutatókkal rendelkezik, ugyanakkor a kistérségen belüli települések társadalmi-gazdasági helyzetében is vannak különbségek. A kistérségek fejlettségét jelző komplex mutató (KSH) alapján az ország hetedik legelmaradottabb kistérsége. A 240/2006. (XI. 30.) kormányrendelet alapján a kilenc településből nyolc társadalmigazdasági szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel 44