XI. el oad as: Webes eszk oz ok es szolg altat asok november 16. XI. el oad as: Webes eszk oz ok es szolg altat asok

Átírás

1 XI. előadás: Webes eszközök és szolgáltatások november 16.

2 Miről lesz szó? kliensek Domain regisztrálása Blog létrehozása RSS kezelése Creative Commons (CC) anyagok használata

3 kliensek

4 kliens program Lehetővé teszi: Postaládában lévő levelek elérését (és letöltését) Üzenet szerkesztését Üzenet elküldését egy levelező szervernek Népszerű asztali kliensek például a Microsoft Outlook, Mozilla Thunderbird, (Apple) Mail. Léteznek webmail kliensek is, ezek webalkalmazásként megvalósított kliensek.

5 Webmail kliensek A webmail lehetővé teszi, hogy egy böngésző programban egy weboldalon keresztül érjük el a leveleinket Előnyei: Tetszőleges internet eléréssel és megfelelő böngésző programmal rendelkező gépről elérhetjük a leveleinket Általában erős backup védelmet biztosítanak a nagyobb webmail szolgáltatók a leveleink számára Több ilyen szolgáltató kiváló spam-szűrővel rendelkezik Hátrányai: Internet kapcsolat hiányában nem tudunk hozzáférni a leveleinkhez (bár a Gmail például kínál offline mode lehetőséget is) Lassú internet kapcsolat esetén esetleg nem megfelelő a szolgáltatás működése A levelek nincsenek a mi tulajdonunkban, mivel azokat a szolgáltató tárolja, nekünk csak hozzáférésünk van a leveleinkhez Ez különösen akkor válhat problémává, ha elveszítjük a fiókunk feletti rendelkezést, és nem rendelkezünk további példányokkal a leveleinkből

6 Biztonsági és privacy megfontolások A webmail szolgáltatók esetében privacy-vel kapcsolatos kérdések is felmerülnek, mivel a szolgáltatók nagy mennyiségű adatot tárolnak a felhasználókról Továbbá egyes webmail szolgáltatók figyelik a levelek tartalmát, egyrészt a hatékonyabb szerveroldali spam-szűrés érdekében, másrészt annak érdekében, hogy célzott reklámokat tudjanak megjeleníteni (pl. Gmail). Szintén probléma a nagy amerikai webmail szolgáltatók esetében, hogy azok a cégek az Egyesült Államokban működnek, ezért az ottani törvényi szabályozás értelmében bármikor utasíthatók az egyes felhasználók teljes postafiókjának a tartalmának az átadására (akár a felhasználó tudta nélkül is), függetlenül a felhasználó nemzetiségétől A következőkben tárgyalandó SMTP, POP3 és IMAP4 protokolloknak mind van titkosított megvalósítása is

7 Példák webmailre Yahoo mail Korlátlan tárhely Google mail (Gmail) Fórum-hozzászólásszerű elrendezése az -váltásoknak Gmail labs (pl. küldés visszavonása)

8 Az küldés és fogadás három alapvető kliens oldali protokollja Bár vannak más szabványokat használó kliensek és szerverek, az alábbi három protokollt nagyjából minden levelező kliens és szerver képes kezelni SMTP (Simple Mail Transfer Protocol): a levelek küldésére szolgáló protokoll, push technológia, amely feltételezi, hogy a küldő és fogadó oldal is folyamatosan elérhető a hálózaton, ezért nem igazán alkalmas a levelek letöltésére (ami általában szakaszos hozzáférést feltételez) POP3 (Post Office Protocol): a legelterjedtebb levelek letöltésére szolgáló protokoll, pull technológia, a kliens jellemzően csak rövid időre kapcsolódik a szerverre, amíg letölti a leveleket IMAP4 (Internet Message Access Protocol): a levelek letöltését és szerveroldali manipulálást egyaránt lehetővé tevő protokoll, alkalmazása során a kliensek gyakran folyamatosan a szerverre csatlakozva maradnak

9 Különbségek a POP3 és IMAP4 protokollok használata között I. POP3: Csak egy kliens csatlakozhat egyszerre egy adott postafiókhoz A leveleket letölti a kliensoldalra, és törli a szerveroldalon (bár van lehetőség arra is, hogy meghagyja a szerveroldalon is a leveleket)

10 Különbségek a POP3 és IMAP4 protokollok használata között II. IMAP4: Lehetővé teszi, hogy egyszerre több kliens csatlakozzon ugyanahhoz a postafiókhoz A letöltött leveleket nem törli a szerveroldalon (viszont vigyázni kell, mert a kliens oldalon végzett változásokat beálĺıtástól függően átvezetheti a szerveroldali fiókállapotra is, és így nem szándékoltan törölhetjük a leveleinket onnan is!) Lehetővé teszi a szerveroldalon különböző állapotinformációk tárolását a levelekkel kapcsolatban (olvasatlan/olvasott, stb.) Lehetővé teszi a levelek egyes részeinek külön történő letöltését is (pl. csak a levelet a csatolmány nélkül) Az asztali kliensek és webmail kliensek együttes használata esetén az IMAP4 protokoll alkalmasabb a különböző levelezőfelületek közötti összhang fenntartására

11 Több fiók kezelése egy kliensből Miért érdemes esetleg a különböző fiókjainkat egy kliensből kezelni? Kevésbé kényelmes kezelőfelülettel rendelkező fiókjainkat kényelmesebb fiókból is kezelhetjük Nem kell belépni sok külön fiókba, ha egyszerre sok különböző címet használunk

12 Több fiók kezelése egy kliensből: asztali kliens Importáljuk az egyes fiókokat az asztali kliensünkbe Ügyeljünk rá, hogy milyen elérést (POP3 vagy IMAP4) álĺıtunk be aszerint, hogy hány gépről és hogyan szeretnénk elérni a fiókjainkat

13 Több fiók kezelése egy kliensből: webmail kliens Válasszuk ki, hogy melyik fiókba szeretnénk a többit aggregálni és azokat onnan kezelni, ez lesz a fő fiókunk Fapados összekapcsolás: Álĺıtsuk be a többi fiókban, amiket be szeretnénk csatornázni a fő fiókunkba, hogy onnan automatikusan minden levél továbbítva legyen a fő fiókunkba (vagy álĺıtsuk be a fő fiókunkban, hogy POP3 eléréssel töltse le a leveleinket a kívánt fiókból (ne felejtsünk el odafigyelni, hogy az eredeti fiókban marad-e példány a levelekből vagy nem), ha erre van lehetőség) Álĺıtsuk be a fő fiókban, hogy tudjunk levelet küldeni az becsatornázott fiókokhoz tartozó címekről is (fontos, hogy képesnek kell lennie erre a fő fióknak)

14 Domain regisztrálása

15 Domain nevek kiosztása Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) felügyeli a domain nevek kiosztását Az ICANN által illetve a legfelső tartományokat (domaineket) felügyelő adminisztratív szervezetek által akkreditált domain név regisztrátorokon keresztül lehet domain neveket bejegyezni A magyarországi legfelsőbb szerv, amely a.hu domain kiosztását felügyeli az Internet Szolgáltatók Tanácsa

16 A.hu tartomány A.hu domain 1990 óta létezik Magyarországi regisztrátorok: A.hu tartomány domain név szerverei (DNS server): A.hu címek számának növekedése:

17 A.hu címek regisztrálása esetén Az angol.co.uk címzéshez hasonlóan nálunk is fenn vannak tartva az olyan végződések, mint például gov.hu edu.hu co.hu video.hu info.hu shop.hu org.hu Lehetséges ékezetes betűket tartalmazó domain neveket is bejegyeztetni

18 Domain név regisztrációja A vásárló kiválaszt egy regisztrátort a bejegyzéshez, és onnantól az a regisztrátor lesz az adott domain névhez hozzárendelt regisztrátor A központi nyilvántartó adatbázisban csak a domain névhez hozzárendelt regisztrátor módosíthatja a domain névre vonatkozó információkat Domain nevet maximum 10 évre lehet bejegyezni Az egyes legfelsőszintű domaineket felügyelő szervek a regisztrátoroktól kapott információkat elérhetővé teszik a WHOIS protokoll segítségével

19 Pár dolog, amire érdemes odafigyelni a domain neveink kapcsán Ha lejár a domain regisztráció, akkor eléggé problémás vagy akár lehetetlen lehet visszaszereznie azt az eredeti tulajdonosnak, ezért érdemes odafigyelni az oldalaink regisztrációinak időben történő megújítására Lehetséges váltani regisztrátorok között, ám ennek átfutási ideje akár két hét is lehet, és ezért nem ajánlatos közvetlenül a domain regisztráció lejárta előtt váltani

20 A domain regisztrátorok által gyakran kínált további szolgáltatások DNS hosztolás: szükséges ahhoz, hogy a már bejegyzett domain-ünket meg tudják találni az interneten (emlékezzünk a DNS szerverek szerepére) Web hosztolás/web tárhely biztosítása: egy megfelelő internetkapcsolattal ellátott (és általában gondozott) szerveren helyezhetjük el az oldalunkat, amit elérhetővé szeretnénk tenni a bejegyzett domain név alatt hosztolás: a szolgáltató szervert (vagy kiszolgálást) biztosít, aminek a segítségével a saját domain nevünkhöz tartozó címeket használhatunk

21 Blog létrehozása

22 Blog létrehozása Különböző szolgáltatóknál ingyenes és fizetős csomagok közül lehet válogatni Több szolgáltatónál is lehetőség van a saját domain név használatára (van ahol ez már fizetős szolgáltatás)

23 RSS kezelése

24 Mi az RSS? RDF Site Summary (gyakran Really Simple Syndication-nek nevezik): a gyakran frissülő online tartalmak megosztásának egyik módja Az oldal üzemeltetője az RSS feed (csatorna) létrehozásával lehetővé teszi, hogy a felhasználók az adott feed-ekre feliratkozzanak az RSS feed olvasójuk segítségével, és így anélkül tudnak értesülni az adott oldal tartalmainak frissüléséről, hogy meg kéne nyitniuk az adott oldalt a böngészőjükben

25 RSS feedek létrehozása Yahoo! Pipes lehetővé teszi különböző RSS feedek kombinálását és személyreszabott új mashup feed-ek létrehozását

26 Creative Commons (CC) anyagok használata

27 Mi az a Creative Commons (CC)? A Creative Commons egy a szerző által a mű mellé adott jognyilatkozat (licenc), melyben a szerző meghatározhatja, hogy mások (a mű felhasználói) mit tehetnek szabadon a művel, és milyen felhasználások esetében kell a szerzőhöz fordulni engedélyért. A Creative Commons licenc alkalmazásával például könnyedén és különösebb jogi jártasság nélkül is engedélyezheted az alkotásod többszörözését, átdolgozását vagy feldolgozását, meghatározhatod, hogy hogyan terjeszthetik alkotásodat és/vagy hogyan kereshetnek pénzt belőle. Forrás: id=2

28 A Creative Commons licencek fajtái A legfontosabb paraméterek, amiket be lehet álĺıtani egy CC licencben: Szabad-e kereskedelmi célra felhasználni az adott alkotást Szabad-e származékos műveket készíteni az adott alkotásról A rugalmasság azonban nem jelenti azt, hogy a Creative Commons ne a szerzői jog keretei között mozogna. A Creative Commons-szal nem hozhatsz létre olyan helyzetet, ami a szerzői joggal ellentétes, így nem tehetsz közzé CC licenc alatt olyan műveket, melyek részben vagy egészben szerzői joggal védett műveket tartalmaznak, és arra sincs lehetőség, hogy Creative Commons licenc alatt a szerzői jog által nem védett alkotásokat (mint a tényeket vagy ötleteket ) védj le. (Forrás: id=2)

29 Hogyan keressünk Creative Commons alatt közzétett képeket és zenéket Zenékhez például: Képekhez például: Google képkeresésnél a részletes keresési beálĺıtásoknál lehet újrafelhasználásra megjelölt képeket keresni Flickr.com összetett keresésnél lehet CC licenc alatt közzétett tartalmakra keresni