Megyei Jogú Város Önkormányzatának évi 7. szám március 31. T A R T A L O M J E G Y Z É K. Szám Tárgy Oldal

Átírás

1 1 DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának K Ö Z L Ö N Y E évi 7. szám március 31. T A R T A L O M J E G Y Z É K Szám Tárgy Oldal II. kötet DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 78/2011. (III. 31.) önkormányzati határozata 79/2011. (III. 31.) önkormányzati határozata A Nagysándor telep Vulkán telep szociális városrehabilitációs pályázat Előzetes ének elfogadásáról 1198 Pályázat benyújtásáról és saját forrás biztosításáról az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó központosított előirányzatból származó támogatás igénybevételéhez 1454 KÖZLEMÉNY A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által nyújtott támogatásokról és vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő szerződésekről 1455

2 2 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 78/2011. (III. 31.) önkormányzati határozata a Nagysándor telep Vulkán telep szociális városrehabilitációs pályázat Előzetes ének elfogadásáról 1 A Közgyűlés Pajna Zoltán alpolgármester előterjesztésére, az évi LXV törvény 80. (1) bekezdés alapján, figyelemmel az 53/2011. (III. 18.) önkormányzati határozatra elfogadja a Nagysándortelep Vulkán telep szociális városrehabilitációja Előzetes ét a melléklet szerint. Dr. Szekeres Antal sk. jegyző Kósa Lajos sk. polgármester 1 A Közgyűlés a határozatot a március 31-ei rendkívüli ülésén fogadta el.

3 3 Melléklet: Előzetes 1. számú melléklete: A DÉSZ akcióterületre vonatkozó szabályozási tervlapjai: -12-3a -12-3c -18-1a -jelmagyarázat 2. számú melléklete: A ROP pályázat közvetlen támogatásával megvalósuló soft elemek bemutatása 3. számú melléklete: Lakossági, civil és vállalkozói fórum dokumentumai Összefoglaló előzetes társadalmi egyeztetésről Jelenléti ív 4. számú melléklete: A pályázat részletes pénzügyi terve

4 Nagysándortelep Vulkán telep szociális városrehabilitációja Előzetes Készítette: Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft Debrecen, március

5 Tartalom 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA Az akcióterület lehatárolása Jogosultság igazolása HELYZETELEMZÉS A szabályozási terv akcióterületre vonatkozó előírásai Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása az akcióterületen Az akcióterület társadalmi és gazdasági jellemzői Demográfiai viszonyok Gazdasági helyzet Társadalmi helyzet Az akcióterület környezeti adottságai, jellemzői A természeti környezet állapota A természeti és az épített környezet értékei Közigazgatási és közösségi szolgáltatást nyújtó intézmények A közbiztonság helyzete az akcióterületen Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzői A közlekedési hálózat helyzete A közműhálózat jellemzői az akcióterületen Lakáshelyzet Közigazgatási és közösségi szolgáltatást nyújtó közcélú létesítmények állapota Funkcióelemzés Tulajdonviszonyok értékelése Igényfelmérés és kihasználtsági terv Helyzetfeltárás összegzése AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI A Nagysándortelep Vulkán telep AT fejlesztésének céljai Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége Az akcióterületen tervezett beavatkozások Kapcsolódó soft tevékenységek bemutatása Szinergia vizsgálat Az Önkormányzat által ellátott feladatok a pályázat tárgyát képező projektben A projekt indikátorainak bemutatása A tervezett fejlesztések várható hatásai Társadalmi-gazdasági hatások Esélyegyenlőségi hatások Környezeti hatások Kockázatok elemzése A pályázati projekt előkészítése és megvalósítása során felmerülő kockázatok Partnerség az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során PÉNZÜGYI TERV Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve

6 5.2. A pályázat részletes pénzügyi terve A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE Előzmények, a városfejlesztés helyi sajátságai DMJV Önkormányzatának vagyonkezelési gyakorlata Alapelvek, a városfejlesztő társasággal szemben támasztott elvárások Az akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása A városfejlesztő társaság szervezete, kompetenciái A városfejlesztő társaság munkatársai A projektmenedzsment szervezet feladatai és működése A kijelölt akcióterületek fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységek Az akcióterületek fejlesztéséhez kapcsolódó feladatmegosztás Külső szakértők feladatai A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, tájékoztatás Üzemeltetés és működtetés ÁBRAJEGYZÉK TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE MELLÉKLETEK melléklet: A DÉSZ akcióterületre vonatkozó szabályozási tervlapjai 2. melléklet: A ROP pályázat közvetlen támogatásával megvalósuló soft elemek bemutatása 3. melléklet: Lakossági, civil és vállalkozói fórum dokumentumai 4. melléklet: A pályázat részletes pénzügyi terve 3

7 1. Vezetői összefoglaló Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban Közgyűlési határozattal elfogadta Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. Az Önkormányzat a városfejlesztési stratégiában meghatározott akcióterületek közül jelen pályázati konstrukcióban a Nagysándortelep - Vulkán telep Akcióterületen tervezett fejlesztésekre nyújtja be szociális városrehabilitációs pályázatát. A 82 hektáros akcióterület Debrecen központi belterületének nyugati részén, döntően iparterületek közé ágyazva helyezkedik el, a szabályozási terv szerint kertvárosias (Lke), a Vulkán telepi rész pedig falusias (Lf) lakózónába tartozik. A Vulkán telepi részt a város egyik főforgalmi útja, a Kishegyesi út választja el a Nagysándorteleptől, amely egyszersmind biztosítja az akcióterület összeköttetését az M35 autópálya és a belváros felé is. A jelenleg fős népességű terület kialakulásától kezdve a hátrányos helyzetű, alacsony jövedelmű lakosság lakóhelyéül szolgált, s a helyi népesség végzettségi mutatói a mai napig is a legrosszabbak közé tartoznak a városban. A településrész kisméretű magántulajdonú telkekből álló szerkezete nem segíti elő a fejlesztések végrehajtását. A környező ipari területek fejlődése, illetve a kereskedelmi szolgáltató központok közeli telepítése miatt az elmúlt másfél évtizedben az akcióterület fekvése felértékelődött, viszont a helyi problémák megoldását nehezíti a közösségi szerveződés alacsony foka, amely fejlődésének egyik legfontosabb akadálya a megfelelő közösségi tér hiánya. Az akcióterület céljai Az IVS-ben is megjelölt akcióterületek közül a Nagysándortelep-Vulkán telep átfogó célja: A lakosság életfeltételeinek javítása a helyi közösség erősítése és képzettségi szintjének növelése, az infrastruktúra és a közszolgáltatások fejlesztése által. Az akcióterület sajátosságait és a helyzetfeltárás megállapításait figyelembe véve a következő specifikus célok kerültek meghatározásra: A helyi közösség erősítése, a minőségi szabadidő-eltöltési lehetőségek megteremtése A lakosság képzettségének növelése A városi élettér minőségének javítása, zöldfelületek fejlesztése Az akcióterület közlekedési rendszerének fejlesztése A közszféra által nyújtott szolgáltatások fejlesztése Közösségi akciók megvalósítása, helyi identitástudat erősítése Az akcióterületi fejlesztés összefoglalása, tartalma A szociális városrehabilitációs fejlesztés célja a közösségi, városi és közszféra funkciók megerősítése. A fejlesztések eredményeként az akcióterületen a legfontosabb cél egy közösségi tér kialakítása, amely megfelelő alapot teremt a lakókörnyezetéért és saját életkörülményeinek javításáért tenni akaró társadalom céljainak eléréséhez. Fontos szempont az akcióterület közúti infrastruktúrájának fejlesztése, a r endezetlen, burkolat nélküli utak burkolattal történő ellátása, valamint a kerékpárút kiépítése által a terület 4

8 bekapcsolása a város kerékpárút-hálózatának vérkeringésébe. Az akcióterület további városi funkcióinak (játszótér, sportudvar) megerősítései is hozzájárulnak a városkép javításához, a közösségi élet önszerveződéséhez. A pályázat keretében Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a következő fejlesztések megvalósulását tervezi: Közösségi Ház kialakítása (közösségi funkció) EU konform játszótér és sportudvar létesítése (városi funkció) Balásházy és Szent Mihály utcák szilárd burkolattal való ellátása (városi funkció) Kerékpárút létesítése (városi funkció) Szociális típusú városrehabilitációs projektek nélkülözhetetlen elemei a beruházásokat kiegészítő soft tevékenységek, amelyek a lakosság, a civil szféra számára segítséget nyújtanak a közösségformálásban, a helyi identitás erősítésében, és a környezettudatos gondolkodás helyi szintű erősítésében egyaránt, emellett pedig hozzájárulnak a városfejlesztés eredményeinek elfogadottságához, közép- és hosszútávon történő társadalmi-környezeti fenntartásához. Az akcióterület soft tevékenységeinek célja egy jól működő aktív helyi közösség megteremtése. A projekthez kapcsolódó soft elemek tervezése és lebonyolítása a tervezési útmutató elvárásainak megfelelően két részre oszlik: egyik része a kötelező soft elemeket, úgy mint rendezvények, előadások, szabadidős programok szervezése tartalmazza, amelyek fő célja a helyi közösség erősítése (ezeket a helyi viszonyokat ismerő civil szervezetek valósítják majd meg elsősorban a Közösségi Házhoz kapcsolódóan). A soft elemek másik része pedig közvetett támogatás, ún. Programalap keretében valósul majd meg. A Programalap céljainak megfelelő tevékenységek megvalósítására helyi civil szervezetek pályázhatnak. Az ESZA támogatási forrás felhasználásával megvalósuló programok legtöbb esetben a fejlesztésekként megjelölt Közösségi Házban kerülnek megrendezésre. Ütemezés és költségek A szociális városrehabilitációs célú fejlesztés infrastrukturális beruházásainak tervezett időtartama I. és II. negyedév közötti időszak, míg a soft tevékenységek a projekt megkezdésétől I. negyedévében érnek véget. Mindezt egy csaknem két éves előkészítési szakasz előzte meg, melynek során elkészült a pályázati dokumentáció alapjaként szolgáló Előzetes, az engedélyes és kiviteli terv dokumentációk, valamint a helyi szereplők bevonásával kialakult a soft program tervezete.. A projekt elszámolható összköltsége Ft, melynek támogatás tartalma Ft, 85%-os igényelt támogatási intenzitás mellett. 5

9 2. Az akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása 2.1. Az akcióterület lehatárolása Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 2008-ban fogadta el a város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, amelynek 7. fejezete a as időszakra vonatkozóan 9 fejlesztendő akcióterületet jelölt meg, amelyek közül 5 a funkcióbővítő, 4 pedig a szociális típusú városrehabilitáció potenciális helyszínét képezi. Az IVS a következő sorrendet állapítja meg a megjelölt akcióterületek vonatkozásában: Funkcióbővítő akcióterületek: Szociális típusú akcióterületek: 1. Belváros AT 1. Nagymacs AT 2. Nagyállomás környéke AT 2. Nagysándortelep Vulkán telep AT 3. Nagyerdő AT 3. Dobozikert AT 4. Déli ipari terület AT 4. Sóház AT 5. DE Tudományos, Technológiai és Innovációs Park AT Az IVS-ben felsorolt akcióterületek közül DMJV Önkormányzata jelen akcióterületi terv keretében a Nagysándortelep Vulkán telep Akcióterületen kíván szociális városrehabilitációs beavatkozásokat megvalósítani az ÉAOP /B konstrukció forrásainak igénybevételével. A Nagysándortelep városrész teljes egészét, valamint a tőle közvetlenül délre fekvő, hasonló adottságú ún. Vulkán telepet magába foglaló akcióterület Debrecen központi belterületének nyugati részén helyezkedik el. A Nagysándortelep az IVS-ben megjelölt kategóriák közül a Kertváros városrészhez sorolható, míg a Vulkán telep ipari területbe ékelődött, 3 utcából álló kertvárosias lakóterület. A szabályozási terv a Nagysándortelepet a kertvárosias lakóterület (Lke), míg a Vulkán telepet a falusias lakóterület (Lf) zónába sorolja. Az egykor Tégalvetőnek nevezett terület mai neve az augusztus 2-i debreceni csata magyar tábornokának, Nagysándor Józsefnek állít emléket. A akcióterület kiterjedése 82 ha, amely Debrecen teljes belterületének (5.963,8 ha) 1,37%- át, központi belterületének (4.958,3 ha) pedig 1,65%-át teszi ki. Az önkormányzati népességnyilvántartás november 30-ai adatai alapján a lakónépesség száma fő volt, amely Debrecen teljes népességének ( fő) 1,49%-át tette ki. Az akcióterület állandó népességének száma ennél 2 fővel alacsonyabb volt (3.148 fő), a város állandó népességének ( fő) 1,54%-át tette ki. Az akcióterület városon belüli elhelyezkedését a következő ábrák szemléltetik: 1. ábra: Az akcióterület elhelyezkedése Debrecen teljes területén belül 2. ábra: Az akcióterület és az IVS-ben megjelölt városrészek viszonya 3. ábra: Az akcióterület elhelyezkedése telekhatáros földhivatali alaptérképen 6

10 1. ábra. Az akcióterület elhelyezkedése Debrecen teljes területén belül 7

11 2. ábra. Az akcióterület és az IVS-ben megjelölt városrészek viszonya 8

12 3. ábra. Az akcióterület elhelyezkedése telekhatáros földhivatali alaptérképen 9

13 A Nagysándortelep Vulkán telep Akcióterületet a következő közterületek határolják: Harsona utca Torockó utca Kunhalom utca Poprád utca Kishatár utca Görgény utca 18220/13 hrsz. földút Kishegyesi út Vulkán utca Balásházy János utca Szent Mihály utca Kishegyesi út által határolt terület (a Kishegyesi út k ivételével valamennyi határoló utca mindkét oldala beletartozik az akcióterületbe). Az akcióterület összesen 33 különböző közterületet érint, illetve foglal magába (1. táblázat). Jellegüket tekintve a közterületek közül 30 utca, 1 út, 1 tér, 1 pedig köz (a felsoroltakon kívül az akcióterülethez tartozik még annak keleti határát képező 18220/13 hrsz. földút is). 1. táblázat. Az akcióterülethez tartozó közterületek Közterület neve Közterület jellege páratlan oldal Páros oldal BALÁSHÁZY JÁNOS UTCA összes szám összes szám BARCASÁG UTCA összes szám összes szám BOKRÉTA UTCA összes szám összes szám CIMBALOM UTCA összes szám összes szám CITERA UTCA összes szám összes szám CSÁSZÁR PÉTER UTCA összes szám összes szám DÉVÉNY UTCA összes szám összes szám DOB UTCA összes szám összes szám ÉRMELLÉK UTCA összes szám összes szám FURULYA UTCA összes szám összes szám GÖRGÉNY UTCA összes szám összes szám GYULAI UTCA összes szám összes szám HARGITA UTCA összes szám összes szám HARSONA UTCA KADARCS UTCA összes szám összes szám KISHATÁR UTCA csak az utca csak az utca KISHEGYESI ÚT KISTEGEZ UTCA összes szám összes szám KÓCSAG UTCA összes szám összes szám KUNHALOM UTCA összes szám összes szám LANT UTCA összes szám összes szám MEGYER KÖZ összes szám összes szám MEGYER TÉR összes szám összes szám POPRÁD UTCA összes szám összes szám PÓSA UTCA összes szám összes szám SÁRMÁS UTCA összes szám összes szám SÍP UTCA összes szám összes szám SZENT MIHÁLY UTCA összes szám összes szám TEGEZ UTCA összes szám összes szám TÉGLAVETŐ UTCA összes szám összes szám TOROCKÓ UTCA összes szám összes szám VILÁGOS UTCA összes szám összes szám VULKÁN UTCA összes szám összes szám 10

14 2.2. Jogosultság igazolása A Nagysándortelep Vulkán telep Akcióterület teljesíti a tervezési felhívásban a szociális városrehabilitáció akcióterületeivel szemben elvárt követelményeket: A Nagysándortelep Vulkán telep Akcióterület teljes területe a város központi belterületén belül, annak nyugati részén, hagyományos beépítésű területen helyezkedik el. A szabályozási terv a Nagysándortelepet a kertvárosias lakóterület (Lke), míg a Vulkán telepet a falusias lakóterület (Lf) zónába sorolja. Az akcióterületen a ROP pályázat keretében tervezett beavatkozások (Közösségi Ház létesítése, sportpálya és EU-konform játszótér kialakítása, a Balásházy és a Szent Mihály utcák szilárd burkolattal történő ellátása, az akcióterület bekapcsolása a városi kerékpárút-hálózatba, soft elemek) egymásra szinergikus hatást gyakorolva, és a korábbi városrehabilitációs fejlesztésekhez is szervesen kapcsolódva illeszkednek az akcióterület és a város fejlesztési céljaihoz, elképzeléseihez. A ROP forrásaiból a Nagysándortelep Vulkán telep Akcióterület támogatásra jogosult, mivel hagyományos beépítésű akcióterületként a lakosság száma fő, amely meghaladja a tervezési útmutatóban minimálisan elvárt 500 főt. Az akcióterület emellett az Integrált Városfejlesztési Stratégia antiszegregációs terv részében szociálisan kedvezőtlen adottságú területként lett megjelölve és lehetséges akcióterületként szerepel. Az akcióterületen 2001 ót a nem történt a jelenlegi lakássz ám 20%-ánál nagyobb mértékben új építés vagy bontás, DMJV PH Műszaki Osztályának adatai alapján 16%. A Nagysándortelep Vulkán telep Akcióterület a megyei jogú városokra vonatkozó tervezési útmutatóban szociális városrehabilitáció akcióterületeire vonatkozó 6 számszerűsített jogosultsági indikátor közül 5-öt teljesít: Határérték a hagyományos Indikátor típusa városi beépítésű területeken ALACSONY ISKOLÁZOTTSÁG (a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell.) Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a éves népesség körében magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok ALACSONY GAZDASÁGI AKTIVITÁS (a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell.) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/ foglalkoztatottak) Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, Népszámlálás adatok MUNKANÉLKÜLISÉG MAGAS SZINTJE (a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell.) Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben Számítás: Munkanélküliek száma / (Munkanélküliek + foglalkoztatottak száma) Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Az akcióterület mutatói Minimum 30% 51,5% Minimum 8% 1,9% Minimum 30% 61,7% Minimum 65% 68,1% Észak-Alföld: 11% 17% 11

15 Indikátor típusa Határérték a hagyományos városi beépítésű területeken Az akcióterület mutatói Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ Észak-Alföld: 5% 6,9% munkanélküliek+foglalkoztatottak száma Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTETTSÉG MAGAS SZINTJE (a mutatószámokból legalább kettőt teljesíteni kell.) Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Észak-Alföld: 15% 19,3% Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (jelen időszakban) Adatforrás: DMJV Önkormányzatának adatbázisa Minimum 10% 0% Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (darabszám) került kiosztásra. (Beszámítható támogatásformák: rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás minden formája, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, adósságcsökkentési támogatás.) Számítás: összes rendszeres szociális támogatás darabszáma a városban/összes lakásszám a városban aránya a célterületre kiosztott támogatások száma/célterületi lakások száma Adatforrás: DMJV Önkormányzatának adatbázisa A legfeljebb 3 éves (gyártási év + két naptári év, azaz pl ben a es gyártási évű) gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest Adatforrás: DMJV Önkormányzatának adatbázisa a gépjárműadó nyilvántartás alapján A rendszeres szociális támogatások száma a háztartások számához képest legalább 1,5-szerese a városi átlagnak. A maximum 3 éves gépjárművek száma a lakások számához képest legfeljebb 60%-a városi átlagnak ERŐSEN LEROMLOTT KÖRNYEZET (a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell.) Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások magas aránya az fő lakónépességnél nagyobb városokban. Adatforrás: DMJV Önkormányzatának adatbázisa A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Magas volt a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok A LAKÓÉPÜLETEK ALACSONY ENERGIAHATÉKONYSÁGA Hagyományos beépítésű területek esetében nem releváns Forrás: KSH évi népszámlálás adatai, Önkormányzat adatszolgáltatása Hagyományos beépítésű területek esetében nem releváns 3,12-szerese a városi átlagnak 60,8% Minimum 25% 42,7% Minimum 30% 21,2% A számszerűsített indikátorok közül a hagyományos beépítésű területekre vonatkoztatható mind az 5 kat egóriában megfelel az akcióterület. Az indikátorok releváns mutatószámait vizsgálva pedig megállapítható, hogy mindössze 3 mutatószám tekintetében kedvezőbbek a Nagysándortelep Vulkán telep AT értékei a minimálisan elvárt kritériumnál: a legfeljebb 3 éves személygépjárművekre vonatkozó mutatószám kevesebb, mint 1 s zázalékponttal magasabb a városi érték 60%-ánál, a ter ület sajátos beépítési és tulajdonviszonyai folytán pedig az egyszobás lakott lakások aránya alig haladja meg a 20%- ot, míg önkormányzati lakás nincs a területen. 12

16 3. Helyzetelemzés Az akcióterületre vonatkozó helyzetértékelés elkészítése során többféle adatbázis is felhasználásra került. Az akcióterületi terv egyrészt támaszkodik az Integrált Városfejlesztési Stratégia város és városrész szintű elemzéseire, Debrecen egészét illetően az elérhető legfrissebb TEIR adatbázisra, de alapvetően speciálisan az akcióterületre vonatkozó számos forrásból származó adatok elemzését foglalja magában. Az akcióterületre vonatkozó statisztikai adatok nagy részét Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának illetékes osztályai szolgáltatták, emellett igénybe vettük a Debreceni Körzeti Földhivatal, a Cívis Ház Zrt., a K SH adatbázisait is (2. táblázat). A statisztikai adatok mellett alapvető információk (pl. beépítettség, közterületek állapota) származnak a terület többszöri helyszíni bejárásából, saját adatgyűjtésből. 2. táblázat. Az akcióterületi adatok forrása Téma Kiskereskedelmi üzletek, szolgáltatóegységek és vendéglátóhelyek adatai Adatok forrása Adatszolgáltatás időpontja DMJV PH Igazgatási Osztály Szociális segélyben részesülők adatai DMJV PH Szociális Osztály Az akcióterületre vonatkozó demográfiai adatok DMJV PH Okmányosztály Az akcióterületen működő vállalkozások adatai KSH Cég Kód Tár adatbázis november Debreceni műemlékek jegyzéke Debrecen építészeti örökségének és természeti értékeinek helyi védelme Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-alföldi Iroda DMJV PH Városépítési Osztály Közterületi műalkotások Szálláshelyek adatai Tourinform Közlekedés, utak állapota, kerékpárutak, parkolók, zöldterületek DMJV PH Városüzemeltetési Osztály Intézményhálózat adatai DMJV honlapja ( A lakosság végzettségi és foglalkoztatottsági adatai, lakásállomány (2001. évi Népszámlálás) KSH Népességstatisztikai Osztály Debrecen egészére vonatkozó KSH adatok TEIR adatbázis Bankfiókok, ATM-ek adatai saját adatgyűjtés Bérlakás állomány adatai Cívis Ház Zrt Megelőző városrehabilitációs beavatkozások Az akcióterület tulajdonviszonyai DMJV PH Városépítési Osztály Cívis Ház Zrt. saját adatgyűjtés DMJV PH Vagyonkezelési Osztály Debreceni Körzeti Földhivatal Közbiztonságra vonatkozó adatok Debreceni Rendőrkapitányság

17 Itt kell megjegyezni, hogy a KSH által szolgáltatott évi népszámlálási adatok nagyobb területre vonatkoznak (vasút - Kishegyesi út - Vulkán u. - belterületi határ - patak - vasút), mint a kijelölt akcióterület. Mindez a KSH által használt népszámlálási tömbök kijelöléséből adódik, viszont a lakosság számát (ezáltal az adatok felhasználhatóságát) alapvetően nem befolyásolja, hiszen a nagyobb terület mindössze néhány iparterületbe ékelődött házzal, illetve annak néhány fős lakosságával lehet nagyobb A szabályozási terv akcióterületre vonatkozó előírásai DMJV Közgyűlése 8/2003. (V. 23.) Kr. szám alatt fogadta el Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló rendeletét, amely jelenleg többszöri módosításával együtt van érvényben (a figyelembe vett legutóbbi módosítás március 1-én lépett hatályba). A szabályozási tervlapoknak (SZT) DMJV Közgyűlése által március 18-án módosításokkal elfogadott változata állt rendelkezésre a v izsgálat és értékelés elvégzéséhez. A zónaelőírások fajtái szerint a szabályozási terv Debrecenben a következő zónákat jelöli ki: a) rendeltetési d) értékvédelmi b) építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő zónák) e) tilalmi és korlátozási c) környezetvédelmi f.) várospolitikai Az akcióterület a szabályozási terv szerint teljes egészében lakózónában (L) lett kijelölve, amelybe közlekedési célú területek ékelődnek. A város szabályozási tervében előforduló rendeltetési zónák közül az akcióterület az alábbiakat érinti: A) horizontális rendeltetési zónákat 1. a beépítésre szánt területen: a.) lakó: (L) ezen belül: - kertvárosias (Lke) - falusias (Lf) 2. a beépítésre nem szánt területen: a.) közlekedési és közmű:(kö) ezen belül: - általános közlekedési (Köá) Az akcióterületen a kertvárosias lakózónába (Lke) a K ishegyesi úttól északra található Nagysándortelep egésze tartozik, a falusias lakózónába a Vulkán telep (Kishegyesi úttól délre), míg az általános közlekedési zónába (Köá) a településrészt a város központi területeivel összekötő Kishegyesi út, valamint a Nagysándortelepet átszelő, a Kishegyesi és a Balmazújvárosi (33. főút) utat összekötő Pósa, Torockó és Kishatár utcák tartoznak. Az akcióterületen zöldterület besorolású rész nem található, a dél keleti lakózónával érintkező részt leszámítva iparterületek közé ékelődik. A Nagysándortelepet északról és nyugatról övező keskeny sáv erdőzóna besorolású (nem része az akcióterületnek). 14

18 A Debreceni helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv (továbbiakban: DÉSZ) a vizsgált akcióterületi területegységre sorrendben, az alábbi előírásokat tartalmazza: Az akcióterületet érintő rendeltetési zónák előírásai: 3) Kertvárosias lakózóna (Lke) 6. Lakó zóna (V) a) A terület alacsony laksűrűségű, összefüggő kertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen elhelyezhető: - legfeljebb két rendeltetési egység, mely lehet lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, illetőleg ahol azt az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet megengedi, állattartó épület, továbbá - különleges esetben a hel yi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény, maximum 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek kiszolgálására alkalmas üzemanyagtöltő. c) A területen lakásonként (rendeltetési egységenként) 450 m 2 telekhányadot kell biztosítani. d) A területen nem helyezhető el szálláshely szolgáltató épület a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével - egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. e) A területen hulladékudvar kialakítható. f.) Az előírt gépjármű-elhelyezési igényt saját építési telken belül kell kielégíteni és a gépkocsi épületben történő elhelyezésének lehetőségét a telek beépítettségénél (minimum bruttó 20 m 2 /gépkocsi tároló) figyelembe kell venni. (4) Falusias lakózóna (Lf) a) A terület alacsony laksűrűségű, összefüggő, nagykertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely, szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi, igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, állattartó épület, valamint a lakóépület kiszolgálására szolgáló épület, sportépítmény, üzemanyagtöltő helyezhető el. c) Lakásonként (rendeltetési egységenként) legalább 600 m 2 telekhányadot kell biztosítani... 15

19 11. Közlekedési és közmű zóna (Kö) (1) Általános közlekedési zóna (Köá) a) A közúti közlekedés céljára kijelölt terület. b) A területen a vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve - az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei. - a zóna közlekedés, parkolás céljára szolgáló létesítménnyel térszint alatt beépíthető. Az így kialakított építmények a telekhatárokon keresztül összekapcsolhatók a szomszédos zónák pinceszintjeivel, és számukra közös lejárat is biztosítható. - a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, különleges esetben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület helyezhető el. c) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg. Az építési zónák akcióterületre vonatkozó előírásai: 22. Külső kertségi karakterű építési zóna (1) A zónában a jellemzően külsőségi karakterű kialakult, illetve nem kialakult területek tartoznak. (2) A zóna területén a) újonnan legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el; b) újonnan kialakítható telek legkisebb területe szabadonálló és oldalhatáron álló beépítés esetén 720 m2, ikres beépítés esetén m 2 lehet; c) az építményeket szabadon álló-általános, oldalhatáron álló, ikres beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni; d) ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, új építés esetén, legalább 5,0 m-es előkert létesítése kötelező, zártsorú építési hely szerinti beépítési módban a kialakult állapot az irányadó (a területen kötelező beépítési vonal nincs, az épület, épületek helye az építési helyen belül szabadon megválasztható) e) az építési telek újonnan legfeljebb 30%-ig építhető be. 16

20 (3) Az építési hely mélységét az előkerti építési vonal határától merőlegesen mért 30 m-ben kell kijelölni, kivéve, ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelettel összhangban állattartó épület elhelyezhető, akkor erre a célra az építési hely mélysége további 15 m-rel növelhető. Ettől eltérni csak különleges esetben lehet. (4) A zónában önálló rendeltetési egység építésének feltétele a teljes közművesítettség. (5) A helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igény 100%-át a saját építési telken belül kell kielégíteni. (6) Valamennyi melléképítmény elhelyezhető, kivéve ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet ettől eltérően rendelkezik. Állattartó épület csak a beépítési vonalra merőlegesen, a szabályozási vonaltól 30 m-en túl helyezhető el. A DÉSZ akcióterületre vonatkozó általános előírásai közül kiemelhető, hogy a telken belüli beépítettség mértéke legfeljebb 30%, míg a z öldfelületi fedettség legalább 50% kell hogy legyen. A kertvárosias jellegű Nagysándortelepen a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5m, míg a f alusias lakózónába tartozó Vulkán telepen 4,5 m. A levegőtisztaság védelme szempontjából a Nagysándortelep a II., míg a Vulkán telep a III. zónába tartozik (itt meg kell azonban jegyezni, hogy az újabb szabályozás szerint az előírások szigorodtak, a II. és a III. zónában a korábban I., illetve II. zónáknak megfelelő határértékeket kell betartani). A DÉSZ mellékletei közül az 1. sz. mellékletet képező belterületi szabályozási tervlapok érintik az akcióterületet (konkrétan a 12-3/a, a 12-3/c és a 18-1/a jelű szelvények). A vonatkozó szabályozási tervlapok az akcióterületi terv 1. mellékletét képezik. A Nagysándortelep Vulkán telep AT fejlesztési akcióinak listája I. A pályázat (ÉAOP-5.1.1/B) keretében tervezett fejlesztések: Közösségi ház létesítése az általános iskola használaton kívüli részében Sportpálya és EU-konform játszótér kialakítása A Balásházy és a Szent Mihály utcák szilárd burkolattal történő ellátása Az akcióterület bekapcsolása a városi kerékpárút-hálózatba II. Tervezett egyéb fejlesztések: Általános iskola gépészeti rekonstrukciója Idősek klubjának felújítása (Pósa u. 41.) A Nagysándortelep szilárd burkolattal nem rendelkező utcáinak leburkolása valamint több, kisebb egyéb, a fentiekhez kapcsolódó fejlesztés. A DÉSZ akcióterültre vonatkozó előírásait, illetve az ÉAOP pályázat segítségével megvalósítani tervezett városrehabilitációs beavatkozásokat összevetve megállapítható, hogy ezek összhangban vannak, illetve, - a két témakör kidolgozottsági 17

21 mélységének különbségéből adódóan összhangba hozhatók, megvalósíthatók a DÉSZ módosítása nélkül Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása az akcióterületen A Nagysándortelep Vulkán telep AT területén az elmúlt évtizedben nem voltak jellemzőek a kifejezetten városrehabilitációs céllal megvalósított beavatkozások. Az infrastruktúrát érintő beavatkozások közül ki kell emelni az ISPA program keretében elvégzett, szennyvízcsatorna-hálózatot érintő fejlesztéseket, amelynek keretében kiépült/megújult az akcióterületen a szennyvízhálózat alapinfrastruktúrája. Az akcióterületen összesen több, mint 140 millió Ft költséggel megvalósult, a terület valamennyi utcáját érintető ISPA program lehetővé tette a szennyvizek elvezetését, ezáltal a talajterhelés csökkenését és s tisztább, egészségesebb lakókörnyezet megteremtését. Emellett 2005-ben történt a Pósa utca 1. szám alatt található Nagysándor József Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola nagyobb felújítására, valamint a Pósa Utcai Óvoda mindkét telephelyén több alkalommal sor került kisebb felújítási munkálatokra (homlokzat, gépészet, nevelő és kiszolgáló helyiségek). Ki kell emelni továbbá a közlekedés biztonságát és minőségét szolgáló fejlesztéseket: az akcióterület valamennyi közintézményét felfűző, jelentős átmenő forgalmat bonyolító Pósa és Torockó utcák nagyfelületű aszfaltozását, az akcióterület földútjainak stabilizálását, radaros sebességkijelző állomás telepítését a Pósa utcán, valamint a város autóbusz megállóinak korszerűsítését célzó program részeként a 4 db akcióterületi buszmegálló átépítését és felújítását, a Vulkán utca leaszfaltozását. Kis beavatkozásként megtörtént az utcanév táblák pótlása, valamint a Pósa utcán hulladékgyűjtők kihelyezése is. A felsorolt beavatkozások döntő többsége önkormányzati forrásból valósult meg, az Európai Unió támogatását a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztéséhez (ISPA program része), valamint a buszmegállók felújításához (ÉAOP /B konstrukció) vette igénybe DMJV Önkormányzata. A Kishegyesi út vasúti átjáró és Határ út közötti szakaszának felújítása a TEUT támogatásával valósult meg. 18

22 Projekt megnevezés Pósa Utcai Óvoda felújítási munkálatai (több alkalommal) Gárdonyi Géza Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola áthelyezése a Pósa utcai épületbe Nagysándor telep utcanévtáblák pótlása Sebességmérő kihelyezése a Pósa utcán Pósa utca Torockó utca aszfaltozása Megelőző városrehabilitációs tevékenységek jellemzői az akcióterületen Projekt Projekt Projekt leírás Hatása Költségek helyszín ütemezés Gázóra, falikazán felújítás Az épület állagának és felszereltségének Ft Homlokzat felújítás javulása által javultak az óvodai nevelés Ft Pósa u. 49. Épület felújítása feltételei Ft Pósa u. 1. Csoportszoba, előtér, fürdőszoba, öltöző felújítása Ft Gyermek fürdőszoba+öltöző felújítása Ft Pósa u. 1. Az iskola kihasználtságának növekedése, Ft A Nagysándor József Általános Iskola alkalmassá tétele jobb oktatási feltételek, hatékonyabb a Gárdonyi Géza iskola befogadására, amelynek során intézményi működés. 5 tanterem kialakítása került sor. Utcanévtáblák pótlása Radaros sebességkijelző készülék telepítése Nagyfelületű aszfaltozás amely különösen indokolttá vált a szennyvízcsatornafejlesztések miatt felbontott burkolat következtében. több érintett utcában Pósa utca középső szakasza Pósa utca teljes hossza, Torockó u. főforgalmi része Az új utcanévtáblák segítik a lakosság és az ide látogatók tájékozódását, esztétikai megjelenésük javult. A járművezetők figyelmének felhívása a sebességhatár betartására, amely elősegíti a sebességtúllépések miatti balesetek megelőzését, javítja a közlekedők és a közlekedés biztonságát A jelentős átmenő forgalmat is bonyolító utcák alkalmassá váltak a forgalom elvezetésére. Javult a Nagysándortelep, különösen pedig a Pósa utca mentén található közintézmények elérhetősége. Utcák stabilizálása Az akcióterület földútjainak stabilizálása földutak A földutak stabilizálásával javult az érintett utcák megközelíthetősége, biztonságosabbá vált a közlekedés. Hulladékgyűjtők kihelyezése Hulladékgyűjtők kihelyezése a Pósa utca közterületén Pósa u. Köztisztaság javulása, szebb településkép és környezet Szennyvízcsatorna felújítás és építés Debrecen város 47 darab buszmegállójának korszerűsítése, illetve átépítése (ÉAOP /B) Kishegyesi és Határ út részleges felújítása Az akcióterületen a meglévő szennyvízcsatorna-hálózat megújítása, a hiányzó vezetékek kiépítése az átfogó városi ISPA program részeként A projekt során 4 db akcióterületi buszmegálló átépítésére és felújítására került sor, amelyeket a 42 és 43 buszjáratok, valamint a Cora járatok is használnak A Kishegyesi út vasúti átjáró és Határ út közötti szakaszának, illetve a Határ út ipari park bejáratáig tartó szakaszának felújítása. Valamennyi utca Pósa u. 1, 29, 38, 80 Kishegyesi és Határ út Talajterhelés csökkenése a hálózatra csatlakozás megteremtésével, ezáltal tisztább és egészségesebb környezet A buszöblök korszerűsítésével a közlekedés biztonsága és komfortossága is javult, emellett a településképre is kedvező hatást gyakorolt a projekt. Az érintett utak minősége javul, ezáltal az akcióterület megközelíthetősége is. A forgalom gyorsabb levezetésével a környezet terhelése is csökken Ft Ft Ft Ft Ft Ft (ISPA támogatásával) Ft (ÉAOP /B pályázat támogatásával) Ft (TEUT 50%-os támogatásával) 19

23 3.3. Az akcióterület társadalmi és gazdasági jellemzői Demográfiai viszonyok A demográfiai viszonyok szemléltetéséhez a KSH évi Népszámlálásból származó adatai mellett a városi népesség nyilvántartásból származó november 30-ra vonatkozó adatokat használtuk fel. Debrecen az ország második legnépesebb városa, a városi népesség-nyilvántartás szerint a lakónépesség száma november 30-án fő volt. A Nagysándortelep Vulkán telep AT lakónépessége ugyanebben az időpontban főt tett ki, amely a v áros lakosságának 1,49%-át jelenti. A lakónépesség száma a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest alig változott. A 82 hektáros, kis telkeken földszintes családi házakkal beépített akcióterület a város legsűrűbben lakott kertvárosi területei közé tartozik, a népsűrűség 3.841,5 fő/km 2, amely 8,4-szeresen múlja felül a városi értéket (456,8 fő/km 2 ). Az akcióterület népességének korstruktúrája a Debrecenre jellemző korszerkezethez képest kedvezőbb, fiatalosabb. A városi átlagnál csaknem 4 százalékponttal magasabb a 0-14 éves korosztály aránya, meghaladja a lakónépesség 17%-át. Ezzel szemben az időskorúak aránya több mint 4 százalékponttal alatta marad a városi átlagnak, a éves korosztály aránya Debrecen egészéhez hasonlóan a lakosság 2/3-át teszi ki. A évi népszámlálás adataival összehasonlítva az akcióterület népességének korszerkezetét a debrecenihez hasonlóan viszont annál nagyobb mértékben csökkent a fiatalkorúak és nőtt az idősek aránya. A városi stagnálással, illetve kismértékű csökkenéssel szemben viszont a éves korosztály aránya csaknem 6 s zázalékponttal emelkedett. Az öregedési index értéke jelentősen, bár a debr eceni átlagnál kisebb mértékben növekedett 2001-hez képest, de a ezzel együtt is 1 alatt marad, amely városi szinten (és a kertvároson belül is) kiemelkedően alacsony értéknek számít (3. táblázat). 3. táblázat. Debrecen és az akcióterület lakónépességének korösszetétele Mutató megnevezése Debrecen Akcióterület Debrecen Akcióterület Lakónépesség száma (fő) évesek aránya (%) 15,8 23,5 13,7 17, évesek aránya (%) 66,8 60,5 65,8 66,4 60-x évesek aránya (%) 17,4 16,0 20,5 16,2 Öregedési index 1,10 0,68 1,50 0,93 Forrás: KSH évi népszámlálás, DMJV PH népesség nyilvántartás A Nagysándortelep Vulkán telep AT a lakosság iskolai végzettsége szempontjából az egyik legkedvezőtlenebb mutatókkal jellemezhető része a városnak. Az aktív korú lakosság között 20

24 a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 51,5%-ot tett k i 2001-ben, amely 2,4-szerese a debreceni átlagnak. Még kedvezőtlenebb a helyzet a magasan képzettek arányát vizsgálva: a 25 évesnél idősebb akcióterületi népességnek mindössze 1,9%-a rendelkezett 2001-ben felsőfokú végzettséggel, amely csak tizede a Debrecen egészére vonatkozó értéknél (4. táblázat). A kedvezőtlen végzettségi viszonyok nagyrészt a terület történeti fejlődéséből eredeztethetők, hiszen az ipartelepek közé ékelődő (akkor még Téglavetőnek nevezett) városrész benépesítői a század fordulóján a legszegényebb társadalmi rétegek voltak, az évtizedek alatt konzerválódott helyzet pedig csak lassan változik. Pozitív tendencia viszont, hogy a felsőfokú végzettségűek aránya növekedett, hiszen 1990-ben még 1%-ot sem ért el az arányuk. 4. táblázat. A lakosság iskolai végzettsége 2001-ben Mutató megnevezése Debrecen Akcióterület Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) 21,5 51,5 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) 19,1 1,9 Forrás: KSH évi népszámlálás Az akcióterület népességéről összességében megállapítható, hogy 2001-hez képest a lakosság száma stagnál. A korszerkezet a városi korstruktúrához viszonyítva kedvezőbb, fiatalosabb képet mutat, bár az elmúlt 10 évben itt is megfigyelhető a fiatalok számának csökkenése és az idősek arányának növekedése. Az öregedési index 1 alatti értéke bár jelentősen romlott egy évtized alatt még mindig az egyik legkedvezőbb Debrecenben. Az akcióterületi lakosság iskolázottsági viszonyai nagyon kedvezőtlenek, az aktív korúak fele csak maximum általános iskolai végzettséggel rendelkezik, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arány 2% alatt marad Gazdasági helyzet Debrecen központi területeitől eltérően az akcióterület kialakulása óta mindig lakófunkciót töltött be, s bár iparterületek veszik körül a gazdasági funkciók sokáig mindenekelőtt a helyi lakosság igényeit kiszolgáló kereskedelmi-szolgáltató egységeket jelentették. A terület lassú fejlődését mutatja, hogy az ezredforduló óta növekedett a gazdasági aktivitás és a vállalkozási kedv, amelyet az is alátámaszt, hogy az akcióterületi székhelyű vállalkozások több mint kétharmada 2000 óta jött létre. Az akcióterületen regisztrált székhellyel működő társas vállalkozások száma a KSH adatai szerint novemberében 51 db volt (KSH Cégkódtár, IV. negyedév), amely a Debrecenben működő vállalkozásoknak mindössze 0,4 %-át jelentette. Az akcióterületen debreceni mércével mérve a vállalkozássűrűség is kifejezetten alacsony, a főre jutó társas vállalkozások száma 161,9, amely 3,7-szeresen alacsonyabb a városi értéknél (603,7). 21

25 Az akcióterületen található vállalkozások tevékenységei köreit vizsgálva megállapítható az építőipar és a kereskedelem-javítás területén vállalkozás, az összes vállalkozás 57%- a tevékenykedik. A kereskedelmen belül megfigyelhető a kiskereskedelmi vállalkozások dominanciája (10 db). A különböző gazdasági szolgáltatást végző vállalkozások képviselik a harmadik legnagyobb csoportot, amelyek együttesen az összes vállalkozás 17,6%-át teszik ki (a gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedő 9 cég közül a szakértői és tanácsadó cégek száma 3, míg az ingatlanügyeket 1 cég képviseli). Az akcióterületen 5 ipari vállalkozás van jelen, a mezőgazdaságot viszont egy cég sem képviseli (4. ábra). Szálláshely szolgáltatás az akcióterületen nem található, a vendéglátást viszont 6 vállalkozás jelölte meg fő tevékenységeként, amelyből 5 az italszolgáltatást területén tevékenykedik. A pénzügyi tevékenységeket, az oktatást, valamint az egyéb szolgáltatásokat 1-1 vállalkozás képviseli az akcióterületen. 4. ábra. Az akcióterületi vállalkozások tevékenységi kör szerinti megoszlása 17,6% 2,0% 2,0% 10% 2,0% 23,5% 7,8% 11,8% 23,5% Ipar Kereskedelem, javítás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Gazdasági szolgáltatás Építőipar Szálláshely szolg., vendéglátás Pénzügyi tevékenység Oktatás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Forrás: KSH Cég-Kód-Tár (2009. IV. negyedév) adatai alapján saját szerkesztés A vállalkozások nagyságát tekintve a foglalkoztatottak létszáma (5. ábra) és az árbevétel kategória (6. ábra) ad i nformációt. Az akcióterületi vállalkozásokat általában véve az 22

26 alacsony árbevétel és alkalmazotti létszám jellemzi, amely elsősorban a jellemzően a kisvállalkozási kategóriába eső kiskereskedelmi és egyéb szolgáltató vállalkozások jelentős arányával magyarázható. Az akcióterületen működő vállalkozások közül mindössze 4 foglalkoztat legalább 10 főt, az egy főt foglalkoztatók aránya 29,4 %, a két főt foglalkoztatóké pedig 17,6%. Debrecen egészét vizsgálva is hasonlóan alakul a vállalkozások foglalkoztatotti létszáma: a legalább 10 főt foglalkoztatók aránya 6,2%, az egy, vagy két főt foglalkoztatóké pedig 36,6%, illetve 12,4%. Az akcióterületen a 2, az 5-9 és a főt foglalkoztató vállalkozások aránya kedvezőbb a városi átlagnál. 5. ábra. A vállalkozások nagysága az akcióterületen a foglalkoztatottak létszáma alapján 40 Vállalkozások aránya(%) ,8 13,1 15,7 15,9 29,4 36,6 17,6 12,4 7,8 8,9 11,8 6,9 5,9 3,2 2,0 1,9 0,0 1,1 Ismeretlen 0 fő 1 fő 2 fő 3-4 fő 5-9 fő fő fő 50 fő felett Akcióterület Debrecen Forrás: KSH Cég-Kód-Tár (2009. IV. negyedév) adatai alapján saját szerkesztés Az árbevételi kategóriák alapján vizsgálva az akcióterület vállalkozásait megállapítható, hogy a városi adatokhoz hasonlóan a vállalkozások több mint 60%-a a 20 m illió Ft al atti kategóriába tartozik, 300 millió Ft feletti kategóriába sorolható vállalkozás nem található az akcióterületen. 23

27 6. ábra. A vállalkozások nagysága az akcióterületen az árbevétel alapján 70,0 Vállalkozások aránya (%) 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 62,7 64,2 10,0 0,0 9,8 12,7 15,7 10,1 11,8 9,5 0 1,2 0 2,2 Ismeretlen 0-20 millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft 501 millió Ft felett Akcióterület Debrecen Forrás: KSH Cég-Kód-Tár (2009. IV. negyedév) adatai alapján saját szerkesztés Az akcióterületen székhellyel rendelkező vállalkozásokat gazdálkodási formák szerint elemezve látható, hogy a városi értékekhez hasonlóan az összes vállalkozás több mint felét a Kft-k teszik ki (7. ábra), a betéti társaságok aránya pedig eléri 43,1%-ot. Ezek mellett mindössze 2 k özkereseti társaság található itt. Egyértelműen az akcióterület családi házas beépítésére utal, hogy nem található a ter ületén társasház. A Nagysándortelep Vulkán telep periférikus helyzetét és központtól távoli, lakó jellegét jelzi, hogy nem található a területen ügyvédi iroda. 7. ábra. A vállalkozások megoszlása az akcióterületen gazdálkodási forma szerint 0,7 1,4 Debrecen 51,8 36,1 8,6 1,5 4,0 Akcióterület 52,9 43,1 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Korlátolt felelősségű társaság Betéti társaság Közkereseti társaság Társasház Ügyvédi iroda egyéb Forrás: KSH Cég-Kód-Tár (2009. IV. negyedév) adatai alapján saját szerkesztés 24

28 Az akcióterületen székhellyel rendelkező kiskereskedelmi vállalkozások száma nem ad pontos képet a kiskereskedelem helyzetéről, mivel a legtöbb itt működő kiskereskedelmi egységet üzemeltető vállalkozás központja nem az akcióterületen található, illetve előfordul, hogy egy vállalkozás több üzletet is üzemeltet. DMJV Polgármesteri Hivatalának nyilvántartása szerint a kereskedelmi és vendéglátó ipari egységek száma az akcióterületen d ecember 1-én 31 db, a melyek közül 8 (25,8%) az élelmiszer-, vagy élelmiszer jellegű üzletek száma. A nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmi üzletek kategóriájába az üzletek szintén negyede (8 db) sorolható, amelyek között 2 táp- és takarmánybolt, valamint 1-1 tüzelő- és építőanyag kereskedés, háztartási gép alkatrész szaküzlet, papír írószer, csapágybolt, vegyesiparcikk bolt, illetve postabolt található. A vendéglátóhelyek közé sorolható 12 üz let, valamint emellett az akcióterületen 1 hulladékanyag nagykereskedés (Barcaság u. 22) és 2 kölcsönző (videotéka Hargita u. 28, utánfutó és kisgép kölcsönző Császár P. u. 107.) is üzemel. Legnagyobb számban tehát a v endéglátóhelyek vannak jelen az akcióterületen, amelyek között egy melegkonyhás vendéglátóhely (Hajdú Vendéglő, Kishegyesi út 203.), 3 munkahelyi vendéglátóhely (az általános iskola étkezdéje és büféje, valamint az idősek klubja melegítőkonyhája), 2 italüzlet (Pósa u. 10, Császár Péter u. 46), illetve 6 egyéb vendéglátóhely található. Meg kell azonban jegyezni, hogy az egyéb vendéglátást fő tevékenységként megjelölő üzletek fele elnevezésük (presszó, eszpresszó, söröző) alapján szintén inkább a bár, borozó, italüzlet kategóriába tartozik. Az akcióterület elhelyezkedése és az idegenforgalmi vonzerők hiánya miatt nem meglepő, hogy szálláshely-szolgáltatás itt egyáltalán nem található. A kereskedelmi egységek és a vendéglátóhelyek akcióterületen belüli elhelyezkedéséről elmondható, hogy a legtöbb üzlet a Nagysándortelep tengelyét képező Pósa utcán (10 db), valamint a Torockó (9 db), a Kishegyesi (4 db) és a Császár Péter (3 db) utcákon található. A Kishegyesi úttól délre fekvő Vulkán telepen kizárólag lakóépületek vannak, üzlet nem található (8. ábra) Az akcióterület a város más kertvárosi területeivel összehasonlítva a k iskereskedelmi egységekkel való ellátottság tekintetében nem szerepel előkelő helyen. Megfigyelhető, hogy a ruházati üzletek gyakorlatilag teljesen hiányoznak. Ez részben a városnegyed alacsonyabb jövedelmű lakosságával magyarázható, az akcióterület ellátottságát ugyanakkor nagymértekben javítja a tőle északra, a Balmazújvárosi út mentén kialakult kereskedelmi központ (pl. METRO, CORA hipermarket, Park Center, Stop Shop bevásárlóközpontok). A nagy bevásárlóközpontok igen közel helyezkednek el az akcióterülethez, illetve azok megközelíthetősége tömegközlekedési eszközzel (a menetrend szerinti helyi buszjáratok mellett 2 ingyenes CORA busz útvonala is a Pósa utcán halad) is biztosított. A közeli bevásárlóközpontok számos funkcióval rendelkeznek, emiatt érthető, hogy az akcióterületen a kiskereskedelmi egységek elsősorban a lakosság legalapvetőbb igényeinek kielégítésére koncentrálnak. Az akcióterületről megállapítható, hogy egyértelműen lakófunkciójú terület, ahol a gazdasági aktivitás a városi értékekkel összevetve alacsony, a főre vetített társas vállalkozások 25