A FÖLDTANI TÉRKÉPEK JELKULCSA ÉS A RÉTEGTANI EGYSÉGEK RÖVID LEÍRÁSA

Átírás

1 A MAGYAR ÁLLAMI FÖLDTANI INTÉZET 187 ALKALMI KIADVÁNYA A FÖLDTANI TÉRKÉPEK JELKULCSA ÉS A RÉTEGTANI EGYSÉGEK RÖVID LEÍRÁSA Szerkesztette: Gyalog László Készült a Magyar Rétegtani Bizottság és a MÁFI Egységes Országos Földtani Térképrendszer (EOFT) projektjének együttműködésében BUDAPEST, 1996

2 Lektor: Haas János Szakszerkesztő: Gyalog László Táblázatok technikai szerkesztése: Hegyiné Rusznyák Éva Kézirat lezárva: 1995-ben Kiadja a Magyar Állami Földtani Intézet Felelős kiadó: dr. Gaál Gábor igazgató ISBN A kiadvány a Magyar Állami Földtani Intézet és a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. közös finanszírozásában készült Példányszám : Tisza Nyomda Kft., Szolnok 2

3 TARTALOM Előszó I. A földtani térképek jelkulcsa Bevezetés A földtani képződmények ábrázolásának módjai A földtani index (EOFT jel) A földtani index (EOFT jel) formája A földtani index (EOFT jel) tartalma Bal felső index Bal alsó index Jobb felső index Főindex (alapkód) Jobb alsó index A fő és jobb alsó indexet érintő kivételek Az indexek rövidítési lehetőségei Az indexekkel kapcsolatos egyéb információk A földtani térképek színkulcsa Felületi jelek használata A földtani térképen ábrázolt képződmények indexei korok szerint Negyedidőszaki képződmények Holocén Pleisztocén holocén Pleisztocén Pannóniai s. l. pleisztocén (pliocén pleisztocén) Negyedidőszakinál idősebb képződmények Pannóniai s. l. (miocén felső része pliocén) Miocén pannóniai (középső felső-miocén) Miocén alsó része (pannóniai s. l.-nál idősebb miocén) Oligocén miocén Oligocén Eocén oligocén Paleocén oligocén Eocén Kréta Jura kréta Jura Triász jura Triász Perm triász Perm Karbon perm Karbon Szilur karbon Devon Szilur devon Ordovíciumi devon

4 Szilur Ordovíciumi szilur Ordovíciumi Paleozoikum általában Egyéb jelek a földtani térképen II. A rétegtani egységek rövid leírása II.a A negyedidőszaki rétegtani egységek Bevezetés A negyedidőszaki képződmények genetikai típusok szerinti leírása II.b A negyedidőszakinál idősebb rétegtani egységek Bevezetés A negyedidőszakinál idősebb rétegtani egységek rövid leírása Pannóniai s. l. (miocén felső része pliocén) Miocén pannóniai (középső felső-miocén) Miocén alsó része (pannóniai s. l.-nál idősebb miocén) Oligocén miocén Oligocén Eocén oligocén Paleocén oligocén Eocén Kréta Jura kréta Jura Triász jura Triász Perm triász Perm Karbon perm Karbon Szilur karbon Devon Szilur devon Ordovíciumi devon Szilur Ordovíciumi szilur Ordovíciumi Paleozoikum általában Függelék: A negyedidőszakinál idősebb rétegtani egységek nevei ABC sorrendben A rétegtani egységek koronkénti táblázatos összefoglalása

5 ELŐSZÓ Jelen munka bizonyos mértékig hézagpótlónak tekinthető. A hazai földtani képződmények megismerésének jelenlegi állapotát tükrözi, elsősorban a hazai földtani térképek egységesítése számára nyújtandó, valamennyi régióra alkalmazható egységes jelkulcs kidolgozásával (I. rész: A földtani térképek jelkulcsa). Az elmúlt évtizedekben ugyanis még a hazai térképezés bázisintézményének számító Magyar Állami Földtani Intézetben is szinte ahány területegység, annyiféle stílusú, felbontású, formájú és tartalmú jelkulcscsal készültek a földtani térképek. E kötet összeállítása eredetileg egy egységes földtani jelkulcsrendszer kidolgozásának szándékával indult. A hazai földtani irodalomban, illetve a Magyar Állami Földtani Intézetben folyó térképezési munkák, földtani felvételek során az elmúlt évben a negyedidőszaki képződményeknél a genetikai alapú, a negyedidőszakinál idősebbeknél pedig a formáció alapú térképezés hódított teret, amely szemléletet az általunk kialakított jelkulcsrendszer is tükrözi. Így merült fel az igény ezek földtani tartalmának egységes ismertetésére is. A negyedidőszaki képződmények ismertetése Kaiser Miklósnak egy, még szerkesztés alatt lévő térképezési útmutatóhoz írt munkája alapján készült. A magyarországi formációk ismertetéséhez az anyaggyűjtést a Magyar Rétegtani Bizottság (MRB) már hosszú évek óta folyamatosan végezte, de egységes átfogó ismertetés eddig csak a triász időszakról jelent meg. Egyes kronosztratigráfiai egységek esetében ez a munka már előrehaladott állapotban van, más koroknál még csak tisztázási, letisztulási folyamatok zajlanak. Jelen munkában valamennyi negyedidőszakinál idősebb, jelenleg elfogadott, és a még nem elfogadottak közül az ismertebb, és általunk is javasolt litosztratigráfiai egység rövid leírását adjuk, melyek az MRB elnöke, Császár Géza vezetésével összegyűjtött rövid leírások kiegészített változatai (II. rész: A rétegtani egységek rövid leírása). A második kötet végén a negyedidőszakinál idősebb litosztratigráfiai egységeket indexükkel (kódjelükkel) ABC sorrendben ismertetjük, majd a koronkénti áttekintő táblázatokkal (melyek a negyedidőszaki kivételével a Magyar Rétegtani Bizottság illetékes albizottságai által szerkesztett táblázatok egyszerűsített és kissé módosított változatai) adunk teljesebb képet a jelenlegi rendszerről (Függelék). Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy nem egy lezárt, merev rendszerről van szó, az újabb ismeretekkel, a meglévő, de általánosan még nem elfogadott ismeretek elfogadásával, beépülésével változhat, és az ismeretek előrehaladásával változnia is kell. GYALOG L. 5

6 6

7 I. A földtani térképek jelkulcsa Összeállította: Gyalog László Az összeállításban részt vett: Budai Tamás, Kaiser Miklós és Síkhegyi Ferenc További közreműködők: Balla Zoltán, Császár Géza, Horváth István, Ivancsics Jenő, Jámbor Áron, Knauer József, Korpás László, Kuti László, Peregi Zsolt, Scharek Péter 7

8 8

9 BEVEZETÉS A Magyar Állami Földtani Intézetben 1992-ben új projekt (Egységes Országos Földtani Térképrendszer EOFT) indult a magyarországi földtani térképek egységesítése céljából. A projekt távlati célja az ország területéről egységes jelkulcsú és formájú térképek előállítása két méretarányban: hegyvidéki területeken 1: domb- és síkvidéki területeken 1: A es térképek fedett (illetve észlelési és fedett) változatban, valamint amenynyiben lehetőség van rá, fedetlen változatban is készülnek. Ezek a térképek fokozatosan számítógépre kerülnek, így lehetővé válnak a későbbi javítások, sőt, elvileg a térképek naprakésszé tétele is. Ugyanezzel a jelkulccsal mind nagyobb, mind kisebb méretarányú térképek is készülhetnek, utóbbiak a fenti méretarányú alaptérképekből (illetve részben ezekhez alapanyagként). Ennek egyik alapvető feltétele a jelkulcs egységesítése. Ez az új jelkulcs reméljük bármilyen méretarányú földtani térképhez alkalmazható. A negyedidőszaki képződményeknél a jelkulcs genetikai alapú (kialakításához elsősorban a MÁFI Kisalföldi Osztályának jelkulcsát vettük figyelembe Síkhegyi F. és Scharek P. szerkesztésében). Az alkalmazott térképi jeleknél (kódoknál, indexeknél), mivel teljes alakjukban térképi ábrázoláshoz gyakran túl hosszúak, ajánljuk rövid, egyszerűsített indexek használatát. (A gyakoriakat a táblázatban is megadtuk.) A negyedidőszakinál idősebb képződményeknél a Magyar Rétegtani Bizottság (MRB) által készített, formáció alapú jelkulcsot vettük alapul (Császár G. 1991: Hazai litosztratigráfiai egységeink és azok országos érvényű szimbólum rendszere Magyar Rétegtani Bizottság, Magyarhoni Földtani Társulat), néhány módosítással. Természetesen ebben a csoportban is előfordulhat, hogy valamelyik képződmény a térképezés során nem sorolható be valamelyik elfogadott formációba. Ekkor akár genetikai alapú, akár csak kőzettani index-szel ellátott jelek is használhatóak. Az idők folyamán a formációk elnevezése, vagy kora is módosulhat. A formációk neveinél lehetőleg az MRB álláspontját fogadjuk el, amit a térképezés eredményei alapján befolyásolni igyekszünk (illetve ha végképp szükséges, módosítunk), a korbesorolásoknál a rendelkezésre álló adatok alapján kell dönteni, és ha indokolt, a formáció kora módosítható. Az alapjelek a jelkulcs szerint bármilyen (elsősorban a nagyobb méretarányú) térképeknél kiegészítendők a kőzettípusok, illetve az azokat kiegészítő jelzők rövidítéseivel. Ebben a jelkulcsban nem törekedtünk a teljességre, lehetőséget akartunk hagyni arra, hogy kisebb gyakoriságú képződménytípusok jeleit az adott területen dolgozó térképező geológusok alakíthassák ki. Ilyen esetekben kívánatos és szükséges, hogy jelentsék be, egyeztessék az új jeleket az EOFT jelkulcs felelősével, az esetleges ismétlődések elkerülése érdekében. 9

10 10

11 A FÖLDTANI KÉPZŐDMÉNYEK ÁBRÁZOLÁSÁNAK MÓDJAI A képződményeket a földtani térképeken háromféle módon ábrázolhatjuk (jelölhetjük). A legfontosabb a képződmény földtani indexe vagy jele (kódjele), amely a térkép méretarányának, felbontásának függvényében a lehető legpontosabban tudja definiálni az adott területet (térképi foltot). Igen fontos, és a térkép szemléletességét segíti elő annak megfelelő színezése. Végül, amennyiben szükséges, az előbbieket felületi jelekkel egészíthetjük ki. A jelen jelkulcsban elsősorban a földtani index formáját és lehetőségeit próbáljuk meg ismertetni, a színezés és a felületi jelek tekintetében csak irányelveket kívánunk megadni. A földtani index (EOFT jel) formája A FÖLDTANI INDEX (EOFT JEL) Az index középső része, az ún. főindex a földtani kort (kronosztratigráfiai egységbe sorolást) mutatja. Az ezt pontosító adatok az index jobb alsó sarkába, míg a képződményről adott egyéb információk a további három sarokba kerülnek az alábbiak szerint: Negyedidőszaki képződményeknél (formációba sorolás nélkül) kőzettani összetétel rendszer, sorozat (időszak, kor) genetika tagolás Pl.: fl Qh 2 m, f Qh 1 h, fe Qp 3 h, e Qp 3 l, f Qp 3 k, stb. 11

12 Negyedidőszaknál idősebb képződményeknél (formációba sorolással) formáció (kisbetű) vagy formációcsoport (nagybetű) kőzettani összetétel rendszer, ill. sorozat (időszak, ill. kor) tagozat (kisbetű), vagy sorozat, ill. tagolás vagy emelet rétegtag (kisbetű zárójelben), vagy (kor, ill. tagolás vagy korszak) komplexum (nagybetű, bal felső sarok üres), vagy genetika, fácies (kisbetű, ha van formációindex, akkor szögletes zárójelben), csak indokolt esetben (pl. metamorf fácies, stb.) Pl.: f T 3, m Ol 2 k, r Mb 2, b E 3 -Ol 1, G K 1-2, h z T 1, p (n) K 2, M Pz, f-d T 3 m, ta Pa 2 βt, eld Ol x, stb. A földtani index (EOFT jel) tartalma Bal felső index Formáció (F.) kisbetű Egy vagy két kisbetű a formáció nevéből (lehetőleg a kezdőbetűk). Ez a jelölési mód a mezozoikumban és a paleogénben használható a legkövetkezetesebben (pl. d T 3 ). A paleozoos képződményeknél besorolási bizonytalanságok (kor, metamorfizáltság stb.) okoznak problémákat (pl. l O-D). A kainozoikumban a neogén képződményeknél meglehetősen bonyolulttá válik a standard kronosztratigráfiai skálától történő eltérés miatt. (A negyedidőszaki képződményeknél a jelenlegi formációk a térképezés számára nem igazán használhatók, így használatukat nem javasoljuk. Ezt helyettesítjük a genetikai alapú indexekkel). Két formáció átmeneti rétegeit a jelek kombinálásával fejezhetjük ki (pl.: m-t Ol 2, ha az egyik képződmény idősebb, akkor az indexben az szerepel elöl: pl. f-d T 3 ). Formációcsoport (Fcs.) nagybetű Ez a rétegtani kategória két vagy több, egymással érintkező, genetikailag és kőzettani kifejlődésüket tekintve hasonló formáció összefoglaló neve. Jelenleg csak néhány korban került alkalmazásra (osztatlan paleozoikum, triász, jura, kréta, pannóniai pl.: G K 1-2, Gerecsei Fcs., M T 2 Misinai Fcs. stb.). További formációcsoportok felállítása ezeken kívül is indokolt lenne (pl. jurában, távolabbi területekkel kimutatható rétegtani analógiák kifejezésére a triászban, stb.). 12

13 Bal alsó index Negyedidőszaki (esetenként idősebb) képződményeknél genetikát (fáciest) jelző rövidítések a antropogén képződmény b mocsári üledék d deluvium e eolikus (szélfújta) képződmény el eluvium (helybenmaradt törmelék) f fluviális (folyóvízi) üledék g lejtőüledék általában (deluviális üledék, ritkábban omladék, suvadásos, szoliflukciós üledék) l limnikus (tavi) üledék o omladék (kőzetomlás) p proluvium (időszakos vízfolyások üledéke) s suvadás, csuszamlás útján keletkezett üledék sz szoliflukciós üledék x vegyi üledék (szikesedett üledék) c m v szárazföldi üledék általában tengeri üledék vulkáni képződmény Összetett genetikájú kőzettípusoknál összetett rövidítéseket tudunk alkotni, pl.: lb tavi-mocsári képződmény fe folyóvízi-eolikus (fluvioeolikus) képződmény fl folyóvízi-tavi üledék Negyedidőszaknál idősebb képződményeknél Formációnál alacsonyabb litosztratigráfiai egység nevét jelző indexek: Tagozat (kisbetű, bal alsó indexként) pl.: n T 2 Buchensteini F., Nemesvámosi T. (szövegszerkesztővel írható formája: b n T 2 ) Rétegtag (kisbetű zárójelben, bal alsó indexként) pl.: (n) K 2 Pénzeskúti F. Nánai R. (szövegszerkesztővel írható formája: p (n) K 2 ) Formációnál magasabb rangú egység: Komplexum (nagybetű, ekkor a bal felső index helye üres) a formációnál magasabb rangú rétegtani kategóriaként pl.: BB Pz Babócsai K. Genetika, fácies kifejezésére A negyedidőszaknál idősebb képződményeknél, ha azok formációba, vagy más hivatalos rétegtani egységbe vannak sorolva, a genetikát, illetve a fáciest külön nem jelöljük, csak akkor, ha valamilyen okból különösen ki akarjuk ezt emelni. Emellett azokban az esetekben, ha az idősebb képződmény nem sorolható jelenleg (még?) 13

14 formációba, vagy más hivatalosan elfogadott rétegtani egységbe, akkor is használható. Itt külön megadjuk a vulkáni és a metamorf fáciesekre is javaslatainkat. Elkülönítendő vulkáni fáciesek: vf Felszíni fácies (vulkáni s. str. kifejlődés) vff effuzív szubfácies: lávaárak, lávatakarók vft extruzív szubfácies: dómok, breccsák vfx explozív szubfácies: tufa, agglomerátum vk Kürtőfácies: láva, breccsa vs Szubvulkáni fácies: lakkolitok, tömzsök, telérek, stb. A legfontosabb metamorf fáciesek: kp kékpala (glaukofánpala) zp zöldpala am amfibolit gr granulit km kontakt fáciesek Egyéb, metamorfózishoz kapcsolódó jelek: am anchimetamorf (zeolit, prehnit-pumpelleyit) dm dinamometamorf (kataklázit, milonit) mg migmatit Rétegtani egységek nem hivatalos tagolására átmeneti jelleggel arab számok is alkalmazhatók (tkp. tagozat helyett), amíg hivatalos rétegtani tagolásuk nem történik meg. Pl.: m 1 Mb, m 2Mb Mátrai Andezit F. alsó, ill. felső rétegvulkáni összlet. Jobb felső index kőzetösszetétel jelölésére (valamennyi kornál) Megjegyzések: A kőzetösszetétel jelek méretaránytól függően bármely formáció- vagy genetikai alapú jelhez kapcsolhatóak. Pl.: so Pa 2 h, f Qp 2 k. Több betűből álló kombinált indexnél kötőjelet használunk akkor, ha az adott rövidítés valamilyen más képződményre már foglalt. Pl.: al: aleurit, a-l: agyagos lösz. Többféle kőzettípus együttes előfordulása esetén a rövidítéseket vessző választja el. Pl.: m Ol 2 a,h,k Mányi Formáció (agyag, homok, kavics). A rövidítések felsorolása nem teljes, szükség esetén valamennyi jelcsoportnál újabb jelek is alkalmazhatók, de ezt egyeztetni kell az EOFT jelkulcs felelősével. Ha egy adott rétegtani egységen belül azonos kőzettípus mellett is igény van további elkülönítésre, de ez nem jelent rétegsorrendet, ez a kőzetnév rövidítése utáni számmal oldható meg. Pl.: p J 1 m1, p J 1 m2. 14

15 a/ Laza törmelékes kőzetek (+ vegyi és biogén kőzettípusok is) Ha nem akarjuk elkülöníteni kötött változataikat, akkor azokra is használható. a agyag (kevésbé részletes bontás esetén agyagmárga, aleurit is) al aleurit, kőzetliszt l lösz h homok k kavics (kevésbé részletes bontás esetén homokos kavics, kavicsos homok is) y kőzettörmelék b kőzetblokk, görgeteg t tőzeg, kotu be bentonit at alginit c szén, szenes agyag, lignit x bauxit, bauxitos agyag di diatomit ka kaolin v gyepvasérc n nyirok pt paleotalaj f mh sz stb. feltöltés meddőhányó kommunális hulladék, szemétlerakó A fenti, és a továbbiakban leírt típusok együttesen is használhatók. Pl.: hl homokos lösz lh löszös homok a-l agyagos lösz h-k homokos kavics b/ Kötött törmelékes kőzetek ag agyagkő au aleurolit hk homokkő kg konglomerátum br breccsa r kovás üledékek, radiolarit gi gipsz, anhidrit c/ Karbonátos (és karbonátos-pelites átmeneti) kőzetek m mészkő mi mésziszap mm mészmárga mg márga am agyagmárga d dolomit dm dolomitmárga (dolomárga) 15

16 d/ Magmás kőzetek Fontosabb alaptípusok: λ ζ α τ β φ γ δ ν σ stb. Kiegészítő típusok: pe ho stb. Telértípusok: π a q stb. e/ Piroklasztikumok t rt st agg br tu riolit dácit andezit trachit bazalt fonolit gránit diorit gabbró peridotit, piroxenit perlit horzsakő porfir, porfirit (pl. γπ) aplit (pl. γa) kvarc, kvarcit tufa (pl. βt) ártufa összesült ártufa agglomerátum (pl αagg) eruptívumok és intruzívumok breccsája (pl. αbr) tufit f/ Hidrotermális kőzettípusok ge gejzirit (pl. qge kovás anyagú, mge meszes anyagú, dge dolomitos anyagú) lq limnokvarcit hq hidrokvarcit g/ Metamorf kőzetek me má ap ph cs amp gn lf q st z pf stb. meta (mint jelző, pl. metabazalt meß) márvány agyagpala fillit csillámpala amfibolpala (amfibolit) gneisz leukofillit kvarcit szerpentinit zöldpala porfiroid 16

17 Szükség esetén a földtani index sraff-jelzéssel is kiegészíthető az összetétel, utólagos elváltozás, illetve a magmás, vagy metamorf kőzetek fáciesének ábrázolására (lásd a 21. oldalon). Kiegészítő jelzők (csak nagy méretarányú térképeknél indokolt használatuk) Üledékes kőzeteknél szín, kötőanyag, ősmaradványtartalom, stb., pl.: v vörös > va vörös agyag t tarka > ta tarka agyag p pirites > phk pirites homokkő m meszes > ma meszes agyag tz tűzköves > tzm tűzköves mészkő bi bitumenes > bim bitumenes mészkő kr krinoideás > krm krinoideás mészkő rd radiolaritos > rdap radiolaritos agyagpala i infúziós > il infúziós lösz s szikes > sa szikes agyag stb. Magmás kőzeteknél pl. jellemző ásványok, szövet, stb.: p piroxén- (pl. pα) a amfibolb biotit- (pl. bα, összetettként bapα) stb. f fluidális sf szferolitos s szerpentinesedett µ mikro- (pl. mikrodiorit µδ) Metamorf kőzeteknél pl. ásványtani jelzők al albitm mészd doloq kvarcb biotitkl kloritdi diszténgr gránátan antracitosgf grafitstb. 17

18 Főindex (alapkód) A képződmények kronosztratigráfiai (geokronológiai) besorolását jelzi rendszer (időszak), illetve sorozat (kor) szinten (pl. triász, ill. miocén, stb.). Standard jelek (a zárójelben levők a jelkulcsban nem fordulnak elő): Q, ( Pl), M, Ol, E, Pc, K, J, T, P, C, D, S, O, (Cm), (Pε) Kivételek: Pa: pannóniai s.l. (Mpa + Mpt + Pl = felső-miocén pannóniai s. str. + felső-miocén pontusi emeletek + pliocén) Pz: a paleozoos képződmények összevont jelölésére. Ezen belüli alkalmazható bontások: újpaleozoikum: Pz 2 : P, C ópaleozoikum: Pz 1 : D, S, O, (Cm) Jobb alsó index A főindexben szereplő kronosztratigráfiai egység bontására szolgál. Sorozatot jelöl, ha a főindexben rendszer rövidítése szerepel (pl. J 1 = alsó-jura), amennyiben a főindex sorozat rangú besorolású, ennek tagolását (számmal), illetve emeletet (betűjellel) jelenti, utóbbi esetben a főindex-szel azonos betűmagasságban (pl. E 3 = felső-eocén, Mb = miocén badeni emelet). A megfelelő geokronológiai beosztás az időszakot tagoló kort (pl. J 1 = kora-jura), vagy a kor tagolását (számmal), illetve korszakot (betűjellel) jelenti (pl. E 3 = későeocén, Mb = miocén badeni korszak). a/ háromosztatú egységek: 1, 2, 3 (alsó-, középső-, felső-, illetve kora-, középső-, késő-): E, K, J, T, D, O Megjegyzés: a kréta a nemzetközi irodalomban általában kétosztatú, helyenként az ordovícium is. (A háromosztatú miocén korábbi hazai beosztása eltér a nemzetközitől, ehelyett emeletneves beosztás szerepel.) b/ kétosztatú egységek: 1, 2 (alsó-, felső-, illetve kora-, késő-): Ol, P, C Megjegyzés: a perm és a karbon két- és háromosztatú is az irodalomban. (Az indexek a kétosztatúságnak felelnek meg. A perm táblázat a háromosztatú beosztást is tükrözi.) A fő és jobb alsó indexet érintő kivételek Negyedidőszak: A negyedidőszak bontása (Qp pleisztocén; Qh holocén) mellett ez utóbbiak további tagolására (alsó-, középső- és felső-pleisztocén Qp 1 ; Qp 2 ; Qp 3 ; ó- és újholocén Qh 1 ; Qh 2 ) biztosít a jelkulcs lehetőséget. 18

19 Harmadidőszak: A miocén és a pliocén (a neogén) tekintetében a hazai geokronológiai beosztás bizonyos tekintetben még a nemzetközitől már eltérő (de nemzetközileg elfogadott) regionális Parathetis emeletbeosztástól is eltér. A szarmata és a pleisztocén között elkülönített s.l. pannóniai korszak meglehetősen bizonytalanul korrelálható a standard egységekkel, külföldiek számára is nehezen értelmezhető. Mégis, a hazai földtani gyakorlatban közkeletű pannóniai fogalom megőrzése céljából az EOFT kompromisszumos jelkulcsot javasol: Pa: pannóniai s.l. Pa 2 : felső-pannóniai = Mpt (felső-miocén, pontusi) + Pl (pliocén) Pa 1 : alsó-pannóniai = Mpa (felső-miocén, pannóniai s. str.) M: a pannóniainál idősebb miocén Ms (szarmata emelet, középső-miocén, esetleg részben felső-miocén) Mb (bádeni emelet, középső-miocén) Mk (kárpáti emelet, alsó-miocén) Mo (ottnangi emelet, alsó-miocén) Me (eggenburgi emelet, alsó-miocén) Mer (az egri emeletnek alsó-miocén része) A neogén rétegtani egységek jelkulcsánál három oszlop szerepel, amelyek közül a középső felel meg a fenti javaslatnak. (Ezáltal az emeleteken belüli bontás is lehetséges.) Az ettől balra lévő az MRB által eredetileg javasolt jelkulcs, a jobbra lévőben pedig az egyes indexek olyan formában szerepelnek, amely megfelelne a nemzetközi standardnak (Mer, Me, Mo, Mk = M 1 alsó-miocén; Mb, Ms = M 2 középső-miocén; Pa 1 és Pa 2 alsó része = M 3 felső-miocén; Pa 2 felső része = Pl pliocén). Az indexek rövidítési lehetőségei Az indexek írásmódja olyan számítógéppel készített táblázatban, ahol a betűk csak normál pozícióban gépelhetők (pl. mezőnév esetén) az alábbi sorrend szerint javasolt: f T 3 > ft3 p (n) K 2 > p(n)k2 f-d T m 3 > f-dt3m G K 1-2 > GK1_2 r Mb 2 > rmb2 MPz > M_Pz E 2 -Ol 1 > be2-ol1 f Qh 1 h > fqh1h h z T 1 > h_zt1 A térképi ábrázoláskor az indexeknek ú.n. rövid alakja is használható, amennyiben a térkép sűrű tartalma, vagy az index túl hosszú alakja miatt a teljes index kiírása nehézségeket okoz. Ez a negyedidőszaki képződményeknél a genetika és/vagy a kőzetjel, valamint ha szükséges, még a kor Q nélküli jele. Pl.: fe Qp h 3 > fe; e Qp 3 l > l; fl Qh m 2 > fl m ; f Qp k 3 > f p k 3 Formáció indexnél, főként ha ez két korba is átnyúlik, és a kőzettípust is jelöljük, az alábbi rövid formát javasoljuk: formációjel normál pozíció, kőzetjel felső pozíció (ez a formációk betűjeleinek a különböző korokban meglevő azonossága miatt csak egy térképlapon belül használható). Pl.: p Ol 2 -Me hk > p hk ; b E 2 -Ol 1 mg > b mg 19

20 Összetett kor esetén az index gyakran túl hosszú, ekkor ha nincs jelölve a kőzettípus, a formáció rövid indexének korszak és kötőjel nélküli korrövidítést javasolunk. Pl.: c Ol 2 -Me > c OlM (Csatkai F.); p Ol 2 -Me > p OlM (Pétervásárai F.); md J 3 -K 1 > md JK (Mogyorósdombi F.) A két korban is képződött formáció esetén, ha az egy területen bizonyíthatóan csak egy korban képződött, ott csak ennek a kornak az indexe is használható. Pl.: c Ol 2 -Me > c Ol 2 Ha egy formáció több emeletben is képződött, és az ezek szerinti szétválasztás térképen ábrázolható, az emelet rövidítése a jobb alsó indexbe kerülhet. Pl.: f T 3 > f T 3k + f T 3n Az indexekkel kapcsolatos egyéb információk A MÁFI-ban folyó földtani térképezés során a korábban kidolgozott litosztratigráfiai tagolásban bizonyos változások váltak szükségessé. Ezek egy részét a Magyar Rétegtani Bizottság (MRB) elfogadta, más részét viszont mostanáig érdemben nem vitatta meg. Az általunk használt, de a MRB által hivatalosan még el nem fogadott nevek az EOFT jelkulcsban *-gal megjelölve szerepelnek, míg az ezáltal fölöslegessé vált (MRB által jelenleg elfogadott) régi nevek [...] zárójel között találhatók. (...) zárójel közé a máshol (pl. más kornál vagy másik formációcsoportnál) már szerepelt, és itt csak megismételt rétegtani egységek nevei kerültek. jellel választottuk el az egy adott formációcsoporthoz tartozó rétegtani egységeket az azokhoz már nem tartozóktól. 20 A FÖLDTANI TÉRKÉPEK SZÍNKULCSA A földtani térkép színezését illetően erősen különböznek a lehetőségek attól függően, hogy színes ceruzával színezett, kézzel festett, számítógéppel csíkozott vagy tele színezett, illetve színes nyomtatású térképről van szó. Így nincs is értelme pontos színárnyalatokat megszabni. Alapelvként három színezési elv kombinációját ajánljuk. A negyedidőszaknál idősebb (üledékes, vulkáni és gyengén metamorf) képződmények esetén az alapszín a földtani kort jelzi, a nemzetközileg elfogadott színskála alapján. A korok alapszínei: neogén sárga paleogén narancssárga kréta zöld jura kék triász lila perm sárgásbarna karbon szürke devon barna szilur világos szürkészöld

21 ordovícium olajzöld kambrium sötét kékeszöld proterozoikum lilás rózsaszín archaikum rózsaszín Természetesen ezektől az alapszínektől el lehet térni bizonyos mértékben, amennyiben a terület képződményeinek korban hasonló volta miatt nincs elegendő színárnyalat a képződmények változatosságának megfelelő mértékű kifejezésére. Az intruzív, szubvulkáni és erősen metamorf vagy metaszomatizált képződmények esetén a szín az összetételt jelzi, esetleges tagolásukat pedig ennek árnyalataival fejezhetjük ki. Erősen metamorfnak, illetve metaszomatizáltnak akkor tekinthetünk egy képződményt, ha az eredeti kőzetanyag már nem különíthető el. A bizonytalan vulkáni vagy szubvulkáni/intruzív magmatitokat és a kürtőkitöltéseket is inkább az összetétel alapján kell színezni. A fentiekhez itt konkrét színeket nem akarunk meghatározni, ezek térképi környezetüktől függően kerülhetnek kidolgozásra. (A magmás kőzeteknél a savanyúaknál a piros, a bázisosaknál a zöld, az ultrabázisosoknál a lila a hagyományos színek.) A negyedidőszaki képződményeknél a színezést a genetikai típusok alapján ajánljuk, halvány, pasztell színárnyalatokkal, hogy az idősebb képződmények színezésétől eltérjen. A genetikai típusokra ajánlott színek: f folyóvízi (fluviális) halványkék l tavi (limnikus) kék b mocsári türkizkék e szélfújta (eolikus) sárga el eluvium lila d lejtőüledékek (deluvium, stb.) sárgásbarna p proluvium világoszöld a antropogén világosszürke Az összetett genetikájú képződmények a leginkább uralkodó genetikai típus színét kapják meg. FELÜLETI JELEK HASZNÁLATA Színes vagy fekete felületi jeleket csak akkor használjunk, ha az a térkép könnyebb megértését segíti elő. Ezzel az összetétel és/vagy a kifejlődés jellegzetességeit az elkülönített képződmény foltjainak kitöltésében ábrázolhatjuk. Célszerű, ha a felületi jel rajzolata az eredeti szerkezet jellegét mutatja be, amennyiben ilyen megállapítható. Vulkáni képződményeknél a felületi jel a vulkáni felépítmények elemeinek elkülönítését segítheti elő. Például a vulkáni centrum köré sugaras vagy körkörös rajzolat kerülhet. Az ábrázolni kívánt összetételbeli jellegzetességek a felületi jel színében és/vagy szórt elemeinek alakjában tükröződhetnek. Szubvulkáni és intruzív képződményeknél a felületi jeleket a kifejlődési jellegek (szemcseméret, összetétel, szövet) ábrázolására alkalmazhatjuk, emellett a jel grafikus képének megválasztásával ábrázolhatjuk az eredeti szerkezetet is (ha az felismerhető). 21

22 Metamorf képződményeknél a felületi jelek elsősorban az összetételt jelezzék. (Gyengén metamorf képződményekben az elsődleges, metamorfózis előtti, az erősen metamorf képződményekben a metamorfózis utáni, másodlagos jellegeket.) Másrészt, ha lehet, tükrözzék a metamorf szerkezetet (elsősorban a palásságot a felületi jelek irányítottságával), valamint a metamorf fácieseket is. A kontakt metamorf zónákat színes pontsorral, illetve pontozással jelöljük, erősségétől függő sűrűséggel, lehetőleg piros színnel. A metaszomatikus jelenségeket (szkarnosodás, greizenesedés, másodlagos kvarcitosodás) színes felületi jelekkel ábrázoljuk. A gyengén metaszomatizált képződményeket a megfelelő erősen metaszomatizált képződmény (metaszomatit) alapszínével összhangban levő, élénk színű felületi jellel (pontozással) javasoljuk jelölni. 22

23 A FÖLDTANI TÉRKÉPEKEN ÁBRÁZOLT KÉPZŐDMÉNYEK INDEXEI KOROK SZERINT NEGYEDIDŐSZAKI KÉPZŐDMÉNYEK Az alábbiakban a leggyakrabban előforduló alapindexeket ismertetjük, amelyek a méretarány és a földtani ismeretesség függvényében kiegészítendők a kőzettípusok jeleivel. Az alapindexekből igény szerint újabb variációk képezhetők kor, genetika vagy kőzettípus szerint. Rövid indexekként általában a genetikai (ritkábban a kőzettani) jeleket javasoljuk, annál a kornál, ahol a leggyakrabban fordul elő. Képződmény (formáció) neve teljes kód javasolt rövid kód Mesterséges (antropogén) képződmények a feltöltés a f meddőhányó a mh kommunális hulladék (szemét) a sz HOLOCÉN (Qh) ÚJHOLOCÉN (Qh 2 ) Folyóvízi (fluviális) képződmények (alluvium általában, ha elkülöníthető: alacsony ártér) f Qh 2 f h 2 Futóhomok (jelenleg is mozog) e Qh 2 h e h 2 Mocsári képződmények b Qh 2 b Tavi-mocsári képződmények lb Qh 2 lb Folyóvízi-deluviális üledékek (keverten) fd Qh 2 fd Folyóvölgyekben kialakult folyóvízi-mocsári képződmények fb Qh 2 fb Folyóvizek, időszakos vízfolyások fluviálisproluviális képződményei fp Qh 2 fp h 2 Mésziszap, tavi mész l Qh 2 mi h mi 2 Folyóvölgyek folyóvízi-tavi képződményei fl Qh 2 fl 23

24 Réti mészkő fl Qh 2 m fl m Mocsári tőzeg, kotu, lápföld b Qh 2 t b t Szikesedett képződmények x Qh 2 s x s ÓHOLOCÉN (Qh 1 ) Folyóvízi üledékek (magas ártér) f Qh 1 f h 1 Folyóvízi-proluviális képződmények fp Qh 1 fp h 1 Folyóvízi-deluviális üledékek (keverten) fd Qh 1 fd h 1 HOLOCÉN általában (Qh) Folyóvízi üledékek (alacsony és magas ártér összevontan) f Qh f h Patakokban kivált édesvízi mészkő f Qhm h m Folyóvízi-eolikus (fluvioeolikus) homok fe Qhh fe h Kőzetomlás üledékei (omladékok) o Qh o h Csuszamlásos, suvadásos üledékek s Qh s h PLEISZTOCÉN HOLOCÉN (Qp-h) Folyóvizek, időszakos vízfolyások fluviális-proluviális képződményei fp Qp 3 -h 1 fp Lejtőüledékek általában g Qp 3 -h g Pl.: lejtőtörmelék g y Deluviális képződmények d Qp 3 -h d Pl.: kőzettörmelékes lejtőlösz áthalmozott bauxitos agyag d yl d x Helybenmaradt és gyengén áthalmozott törmelék (eluvium-deluvium) eld Qp 3-h eld Száraz (deráziós) völgyek proluviális-deluviális képződményei pd Qp 3-h pd Folyóvízi-deluviális üledékek (keverten) fd Qp 3 -h fd p 3 -h Futóhomok e Qp 3 -hh e h 24

25 PLEISZTOCÉN (Qp) FELSŐ-PLEISZTOCÉN (Qp 3 ) Folyóvízi képződmények (terasz, hordalékkúp) f Qp 3 f p 3 II.a terasz képződményei f Qp 3IIa p 3IIa Fluvioeolikus homok fe Qp 3 h fe Szélfújta (eolikus) képződmények: lösz, lejtőlösz e Qp 3 l l homokos lösz (részben deluviális) e Qp 3 hl hl löszös homok (részben deluviális) e Qp 3 lh lh futóhomok e Qp 3 h e p 3 Lejtőüledékek pl. lejtőagyag g Qp 3 g p 3 g p 3 a Szoliflukciós üledékek sz Qp 3 Lösz, lejtőlösz (ha a deluviális jelleg dominál) ed Qp 3 l l Folyóvizek, időszakos vízfolyások proluviális képződményei p Qp 3 p Édesvízi mészkő l Qp 3 m fl Qp 3 m p m 3 KÖZÉPSŐ FELSŐ-PLEISZTOCÉN (Qp 2-3 ) Folyóvízi képződmények (terasz, hordalékkúp) f Qp 2-3 f p 2-3 II.b terasz képződményei f Qp 2-3IIb p 2-3IIb KÖZÉPSŐ-PLEISZTOCÉN (Qp 2 ) Folyóvízi képződmények f Qp 2 f p 2 III. terasz képződményei f Qp 2III p 2III IV. terasz képződményei f Qp 2IV p 2IV Édesvízi mészkő l Qp 2 m fl Qp 2 m p m 2 ALSÓ KÖZÉPSŐ-PLEISZTOCÉN (Qp 1-2 ) Szárazföldi tarka agyag, vörös agyag eld Qp 1-2 ta,va 25

26 ALSÓ-PLEISZTOCÉN (Qp 1 ) Folyóvízi képződmények f Qp 1 f p 1 V. terasz képződményei f Qp 1V p 1V VI. terasz képződményei f Qp 1VI p 1VI Édesvízi mészkő l Qp 1 m fl Qp 1 m p m 1 Lejtőüledék g Qp 1 g p 1 pl.: vörös agyag g p 1 va Bentonit eld Qp 1 be be Bazalt v Qp 1 ß p ß 1 Bazalttufa v Qp 1 ßt p ßt 1 PANNÓNIAI s. l. PLEISZTOCÉN (PLIOCÉN PLEISZTOCÉN) Gejzirit v Pa 2 -Qpge Pap ge Salgóvári Bazalt F. (lásd pannóniai képz.-nél) sv Pa 2 -Qp 1 sv Pap 1 26

27 NEGYEDIDŐSZAKINÁL IDŐSEBB KÉPZŐDMÉNYEK A jelkulcsban alapvetően csak a formációk és magasabb rétegtani egységek nevei szerepelnek, tagozatok és rétegtagok csak ott, ahol ezt a jelenlegi ismeretek megengedték. Ezek természetesen kiegészítendők méretaránytól és térképtípustól függően a kőzetösszetétel jelével! Például: bö k T d 3, d f T m 3, c-m Ol a,h 2, t Ms mhk, so Pa h,a 2 A tagozatoknál, rétegtagoknál a szövegszerkesztővel írható formát adjuk meg, a térképen ábrázolandó forma a 13. oldalon közölt kell, hogy legyen ( bö k T 3 > bö T 3 ). A korábbi MRB jelkulcstól eltérő jelek esetén az általunk javasoltat vastag betűvel írtuk (tagozat és rétegtag jelek a korábbi MRB jelkulcsban nem szerepeltek). PANNÓNIAI s. l. (MIOCÉN felső része PLIOCÉN) A pannóniai s. l. korban a korábbi formációcsoportok az MRB jelenlegi álláspontja szerint megszűntek (Hevesi, Csongrádi, Kisalföldi, Somogyi, Jászkunsági, Marosi, Kanizsai, Murai Formációcsoportok), így a korábbi Dunántúli, ill. Peremartoni Formációfőcsoportot itt Formációcsoportként tárgyaljuk. MRB jel EOFT jel Standard (ahol az EOFT jel- (nemzetközi) től eltér) jel D u n á n t ú l i Fcs. Pa 2 D Pa 2 D M3 -Pl Salgóvári Bazalt F. s Pa2 -Q 1 sv Pa 2 -Qp 1 s Pl-Qp1 Nagyalföldi Tarkaagyag F. n Pa2 -Q 1 n Pa 2 n M3 -Pl Hansági F. h Pa 2 h M3 -Pl Bükkaljai Lignit F. b Pa 2 b M3 Zagyvai F. z Pa 2 z M3 [Rábaközi F. >lásd Zagyvai F.] [ r Pa 2 ] [megszűnt formációnév] [Törteli Homokkő F. >l. Újfalui F. Pa 1-2 ] [ t Pa 2 ] [megszűnt formációnév] Toronyi Lignit F. to Pa 2 to M3 Tihanyi F. t Pa 2 t M3 Somlói F. s Pa2 so Pa 2 so M3 Kállai Kavics F. k Pa2 kl Pa 2 kl M3 *Diási Kavics F. d Pa 2 d M3 Nagyvázsonyi Mészkő F. n Pa2 nv Pa 2 nv M3 -Pl Pulai Alginit F. p Pa 2 p Pl 27

28 MRB jel EOFT jel Standard (ahol eltér) jel Tapolcai Bazalt F. ta Pa 2 ta M3 -Pl Kabhegyi Vörösagyag T. ta k Pa 2 ta k M 3 -Pl Taliándörögdi Márga F. td Pa 2 td M3 Kapolcsi Mészkő F. ka Pa 2 ka M3 Újfalui Homokkő F. ú Pa2 ú Pa 1-2 ú M3 *Borsodi Kavics F. bo Pa 1-2 bo M3 P e r e m a r t o n i Fcs. Pa 1 P Pa 1 P M3 Algyői F. a Pa 1-2 a M3 [Drávai Agyagmárga F. >lásd Algyői F.] [ d Pa 1 ] [megszűnt formációnév] Csóri Aleurit F. c Pa1-2 cr Pa 1-2 cr M3 Száki Agyagmárga F. s Pa1 s Pa 1-2 s M3 Kisbéri Kavics F. k Pa1 k Pa 1-2 k M3 Szolnoki Homokkő F. sz Pa 1 sz M3 Tófeji Homokkő T. [korábban F.] [ t Pa 1 ] sz t Pa 1 sz t M 3 Lenti Márga T. [korábban F.] [ le Pa 1 ] sz le Pa 1 sz le M 3 Lovászi Homokkő T. [korábban F.] [ l Pa 1 ] sz l Pa 1 sz l M 3 Endrődi Márga F. e Pa 1 e M3 Nagylengyeli Agyagmárga T. [F.] [ n Pa 1 ] e n Pa 1 e n M 3 Nagykörüi Agyagmárga T. [F.] [ nk Pa 1 ] e nk Pa 1 e nk M 3 Dorozsmai Márga T. [korábban F.] [ do Pa 1 ] e d Pa 1 e d M 3 Beleznai Mészmárga T. [korábban F.] [ b Pa 1 ] e b Pa 1 e b M 3 Tótkomlósi Mészmárga T. [korábban F.] [ t Pa 1 ] e t Pa 1 e t M 3 Vásárhelyi Márga T. [korábban F.] [ v Pa 1 ] e v Pa 1 e v M 3 Békési Konglomerátum F. [ bé Pa 1 ] b Pa 1 b M3 [Mihályi Konglomerátum F. >l. Békési F.][ m Pa 1 ] [megszűnt formációnév] Keceli Bazalt F. ke Pa 1 ke M3 Csákvári Agyagmárga F. c Pa 1 c M3 Strázsahegyi Mészkő T. c s Pa 1 c s M 3 Zámori Kavics F. zá Pa1 z Pa 1 z M3 Zsámbéki Márga F. z Pa1 zs Pa 1 zs M3 Ősi Tarkaagyag F. ő Pa 1 ő M3 28

29 MRB jel EOFT jel Standard (ahol eltér) jel Imárhegyi Aleurit F. i Pa 1 i M3 Monostorapáti Márga F. ma Pa1 m Pa 1 m M3 Edelényi Tarkaagyag F. e Pa1 ed Pa 1 ed M3 *Szalonnai Mészkő T. ed s Pa 1 ed s M 3 Csereháti Riolittufa F. cs Pa 1 cs M3 MIOCÉN PANNÓNIAI (középső felső-miocén) [Zalai Márga F. >lásd Endrődi F. Pa 1 ] [ z M 3 -Pa 1 ] [megszűnt formációnév] Pásztori Trachit F. p M2-3 -Pa 1 p Mb-Pa 1 p M2-3 Sajóvölgyi F. s M3 -Pa 1 sv Mb-Pa 1 sv M2-3 Tokaji Vulkanit F. t M3 -Pa 1 tk Mb-Pa 1 tk M2-3 MIOCÉN alsó része (a pannóniai s. l.-nál idősebb MIOCÉN) Gyulafirátóti F. g M3 g Ms g M 2 Tinnyei F. t M3 t Ms t M2 *Dudleszi Kavics T. t d Ms 2 t d M 2 *Cárhalmi Mészkő T. t c Ms 1 t c M 2 *Fertőrákosi Konglomerátum T. t f Ms 1 t f M 2 Kozárdi F. k M3 k Ms k M2 Budajenői F. b M3 b Ms bj M2 Galgavölgyi Riolittufa F. gv M3 gv Ms gv M2 Hajdúszoboszlói F. h M3 h Ms hs M2 Dombegyházi F. d M3 d Ms d M2 Öcsi F. ö M2-3 ö Mb-s ö M2 Vöröstói F. v M2-3 v Mb-s v M2 Rákosi Mészkő F. r M2 r Mb 2 r M2 Ebesi F. eb M2 eb Mb 2 eb M2 Szilágyi Agyagmárga F. sz M2 sz Mb 2 sz M2 Bádeni Agyag F. b M2 b Mb 1 b M2 29

30 MRB jel EOFT jel Standard jel Hidasi Barnakőszén F. h M2 h Mb 1 h M2 Pécsszabolcsi Mészkő F. ps M2 ps Mb 1 ps M2 Mátrai Andezit F. m M2 m Mb 1 m M2 Sámsonházai F. s M2 sh Mb 1 sh M2 Nógrádszakáli F. n M2 n Mb 1 n M2 Makói F. mk M2 mk Mb 1 mk M2 Abonyi F. a M2 a Mb 1 a M2 Pusztamiskei F. p M2 pm Mb pm M2 Tekeresi Slír F. te M2 te Mk-b 1 te M1-2 *Cserszegtomaji Kaolinit F. c Mk-b c M1-2 Perbáli F. pe M2 pe Mk-b pe M1-2 Fóti F. f M2 f Mk f M1 Tari Dácittufa F. t M2 t Mk t M1 Hasznosi Andezit F. ha M2 ha Mk ha M1 Garábi Slír F. g M2 g Mk g M1 Egyházasgergei F. e M2 e Mk e M1 Kazári Homokkő T. e k Mk e k M 1 Budafai F. bd M2 bd Mk bd M1 Budafai Homokkő T. bd b Mk bd b M 1 Komlói Agyagmárga T. bd k Mk bd k M 1 Kiskunhalasi F. k M2 k Mk k M1 Ligeterdői Kavics F. l M2 l Mo-k l M1 *Felsőtödli Kavics T. l ft Mk l ft M 1 *Magasbérci Homok T. l m Mk l m M 1 *Felsőligeterdői Kavics T. l f Mo l f M 1 *Alsóligeterdői Kavics T. l a Mo l a M 1 Bántapusztai F. b M1-2 b Mo-k bp M1 Somlóvásárhelyi F. s M1-2 sv Me-k sv M1 30

31 MRB jel EOFT jel Standard jel Salgótarjáni Barnakőszén F. st M1 st Mo st M1 Mátranováki T. st m Mo st m M 1 Kisterenyei T. st k Mo st k M 1 Nógrádmegyeri T. st n Mo st n M 1 Brennbergi Barnakőszén F. bb M1 bb Mo bb M1 Gyulakeszi Riolittufa F. g M1 g Mo g M1 Szászvári F. s M1 sz Me-o sz M1 Mecseknádasdi T. sz m Me-o sz m M 1 Szászvári T. sz s Me-o sz s M 1 Mecseki Andezit F. m M1 m Me-o m M1 Madarasi F. md M1 md Me-o md M1 Budafoki F. b M1 b Me b M1 Szorospataki Homokkő T. b s Me b s M 1 Berceli Homok T b b Me b b M 1 Ordaspusztai Homok T. b o Me b o M 1 Zagyvapálfalvai F. z M1 z Me z M 1 Tordasi T. z t Me z t M 1 [Putnoki F. > lásd Szécsényi F.] [ p M 1 ] [megszűnt formációnév] *Szuhogyi Konglomerátum F. su Me su M1 Pétervásárai Homokkő F. p Ol2 -M 1 p Mer-e p M1 Bárnai T. p b Me p b M 1 Felsőnyárádi F. f M1 f Mer-e fn M1 Bretkai F. bt M1 bt Mer bt M1 OLIGOCÉN MIOCÉN Szécsényi Slír F. s Ol2 -M 1 s Ol 2 -Me s Ol2 -M 1 Csatkai F. c Ol2 -M 1 c Ol 2 -Me c Ol2 -M 1 (Noszlopi T. > lásd Ol 2 -nél) (Szápári T. > lásd Ol 2 -nél) 31

32 MRB jel EOFT jel Standard (ahol eltér) (=MRB jel) jel Becskei F. b Ol2 -M 1 b Ol 2 -Mer b Ol2 -M 1 *Andornaktályai F. a Ol 2 -Mer a Ol2 -M 1 OLIGOCÉN (Csatkai F. > lásd Ol 2 -Me -nál) Noszlopi T. c n Ol 2 Szápári T. c s Ol 2 Mányi F. m Ol 2 Vértessomlói T. m v Ol 2 Törökbálinti Homokkő F. t Ol 2 Kovácovi T. t k Ol 2 Solymári T. t s Ol 2 Egri F. e Ol 2 Novaji T. e n Ol 2 *Csókási F. cs Ol 2 Hárshegyi Homokkő F. h Ol 1 Esztergomi Kőszén T. h e Ol 1 Kiscelli Agyag F. k Ol 1 Noszvaji T. k n Ol 1 Budakeszi T. k b Ol 1 Tardi Agyag F. t Ol 1 *Iharkúti F. i Ol 1 EOCÉN OLIGOCÉN Budai Márga F. b E 3 -Ol 1 PALEOCÉN OLIGOCÉN Nádudvari K. N Pc-Ol 2 [korábban Nádudvari Fcs.] [ N E 1 -Ol] 32

33 MRB jel (ha eltér) EOFT (=MRB) jel EOCÉN Szépvölgyi Mészkő F. s E 3 Recski Andezit F. r E 3 Nagykői Andezit-diorit T. r n E 3 Simahegyi Kvarcandezit-kvarcdiorit T. r s E 3 Lahócai Andezit T. r l E 3 Veresvári Kvarcandezitkvarcdioritporfirit T. r v E 3 Fehérkői Andezit-dioritporfirit T. r f E 3 Szentlőrinci F. sl E 3 Kosdi F. k E 2-3 Nadapi Andezit F. n E 2-3 Sorompóvölgyi Andezit T. n s E 2-3 Cseplekhegyi Diorit T. n c E 2-3 Pázmándi Metaszomatit T. n p E 2-3 Szentmihályi Andezit F. s E2-3 sz E 2-3 Zalaszentmihályi Andezit T. sz z E 2-3 Pusztamogyoródi Kvarcdiorit T. sz p E 2-3 Padragi Márga F. p E 2-3 *Csabrendeki Márga T. p c E 2-3 Lencsehegyi F. t E2 l E 2 Tokodi F. t E 2 Kincsesi F. k E2 ki E 2 Szőci Mészkő F. s E 2 *Nyirádi T. s ny E 2 *Izamajori T. s i E 2 *Nagytárkányi T. s n E 2 *Tüskésmajori T. s t E 2 Csolnoki Agyagmárga F. c E 2 Csernyei F. cs E 2 33

34 MRB jel (ha eltér) EOFT (=MRB) jel Dorogi F. d E 2 *Nagyegyházi Fanglomerátum T. d n E 2 *Rudolfházi Homok T. d r E 2 Fornai F. f E 2 Darvastói F. dt E 2 *Csetebereki Agyagmárga T. dt c E 2 *Haraszti Konglomerátum T. dt h E 2 Gánti Bauxit F. g Pc-E1 g E 1 KRÉTA Polányi Márga F. p K 3 Jákóhegyi Breccsa T. p j K 3 Gannai Aleurolit T. p g K 3 Ugodi Mészkő F. u K 3 Jákói Márga F. j K 3 Csingervölgyi Márga T. j c K 3 Kozmatagi F. k K 3 Csehbányai F. c K 3 Ajkai Kőszén F. a K 3 Halimbai Bauxit F. h K 3 Cseresi T. h c K 3 Nagytárkányi Bauxit F. nt K 3 Budakeszi Pikrit F. bk K 3 Nekézsenyi Konglomerátum F. n K 3 Izsáki Márga F. i K 3 Debreceni F. d K 3 Szanki Konglomerátum F. s K 3 Körösi F. kö K 3 Bácsalmási F. b K 3 Csikériai Márga F. cs K 3 *Ferencszállási Banatit F. f K 3 Vékényi Márga F. v K2-3 vk K

35 MRB jel (ha eltér) EOFT (=MRB) jel Gátéri Márga F. g K 2-3 Pénzeskúti Márga F. p K 2 Jásdi Homokkő T. p j K 2 Esztergári Márga T. p e K 2 Zsidóhegyi Márga T. p z K 2 Nánai R. p (n) K 2 *Villóhegyi R. p (v) K 2 Zirci Mészkő F. z K 2 Eperkéshegyi Mészkő T. z e K 2 Mesterhajagi Mészkő T. z m K 2 *Kőriserdei Mészkő R. z (k) K 2 Gajavölgyi Mészkő T. z g K 2 Úrkúti Mészkő T. z ú K 2 Tési Agyagmárga F. t K 2 *Tímárpusztai Mészkő R. t (p) K 2 *Tunyokhegyi Mészkő R. t (t) K 2 Kepekői T. t k K 2 Bokodi T. t b K 2 Környei Mészkő F. k K 2 Kecskédi Mészkő T. k k K 2 Kocsi T. k ko K 2 Alsóperei Bauxit F. a K 2 Tatai Mészkő F. ta K 2 Bólyi Homokkő F. b K 2 Bissei Márga F. bi K 2 Sümegi Márga F. s K 1-2 G e r e c s e i Fcs. G K 1-2 Vértessomlói Aleurolit F. v K 2 [Neszmélyi F. > lásd Lábatlani F.] [ n K 1-2 ] [megszűnt formációnév] Lábatlani Homokkő F. l K 1-2 Köszörűkőbányai Konglomerátum T. l k K 2 35

36 MRB jel (ha eltér) EOFT (=MRB) jel Berseki Márga F. be K1 b K 1 Felsővadácsi Breccsa T. b f K 1 Nagyharsányi Mészkő F. nh K 1-2 Biharugrai Mészmárga F. bu K 1 Harsányhegyi Bauxit F. h K 1 Magyaregregyi Konglomerátum F. me K 1 Mecsekjánosi Bazalt F. m K 1 Szamárhegyi Fonolit T. m sz K 1 Singödöri Bazalt T. m s K 1 Balázsormai Tefrit T. m b K 1 Kisbattyáni Bazalt T. m k K 1 Apátvarasdi Mészkő F. a K 1 Hidasivölgyi Márga F. hv K 1 (Márévári Mészkő F. > lásd J 3 -K 1 -nél) Hászéi Mészkő T. mv h K 1 Borzavári Mészkő F. b K1 bv K 1 Márványbányai R. bv (m) K 1 JURA KRÉTA Márévári Mészkő F. mv J 3 -K 1 (Hászéi Mészkő T. > lásd K 1 -nál) ( mv h K 1 ) Barnakői Mészkő T. mv b J 3 -K 1 Pusztaszőlősi Márga F. p J3 -K 1 ps J 3 -K 1 Mogyorósdombi Mészkő F. m J3 -K 1 md J 3 -K 1 Szentivánhegyi Mészkő F. s J3 -K 1 sz J 3 -K 1 Felsőcsatári Zöldpala F. f J 3 -K 1 *Vashegyi Szerpentinit F. vh J 3 -K 1 *Vashegyi Szerpentinit T. vh v J 3 -K 1 *Szőlőhegyi Talk T. vh s J 3 -K 1 *Búcsújárói Metagabbró T. vh b J 3 -K 1 MRB jel (ha eltér) EOFT (=MRB) jel 36

37 Velemi Mészfillit F. [ v J 2-3 ] ve J 2 -K 1 Cáki Konglomerátum T. [korábban F.] [ c J 2 ] ve c J 2 -K 1 JURA Pálihálási Mészkő F. p J 3 Hajósárki R. p h J 3 *M ó n o s b é l i Fcs. M J 3 Mónosbéli F. m J 3 Oldalvölgyi F. o J 3 Bükkzsérci F. b J3 bz J 3 Csipkéstetői Radiolarit F. cs J 3 Várkonyi Mészkő F. v J 3 Kisújbányai Mészkő F. k J 3 Fonyászói Mészkő F. f J 3 Szársomlyói Mészkő F. s J 3 [Velemi Mészfillit F. > lásd J 2 -K 1 ] Lókúti Radiolarit F. l J 2-3 Margithegyi Tűzkő T. l m J 3 Póckői Tűzkő T. l p J 2-3 Lökvölgyi Pala F. l J2-3 lv J 2-3 Bányahegyi Radiolarit F. b J 2-3 Dorogói Mészmárga F. d J 2-3 Óbányai Mészkő F. ó J 2 Villányi Mészkő F. v J 2 *Szarvaskői Bazalt F. sz J 2 *Tardosi Gabbró F. t J 2 [Szarvaskői Magmatit F. > lásd Szarvaskői F. + Tardosi F.] [ sz J 2 ] Eplényi Mészkő F. e J

38 MRB jel (ha eltér) EOFT (=MRB) jel Tölgyháti Mészkő F. t J1-2 th J 1-2 Közöskúti R. th (k) J 2 Komlói Mészmárga F. k J1-2 km J 1-2 Pusztakisfalui Mészkő F. p J1-2 pk J 1-2 Kőszegi Kvarcfillit F. [ ks J 1 ] ks J 1-2 Kisgerecsei Márga F. kg J 1 Úrkúti Mangánérc F. ú J 1 Tűzkövesárki Mészkő F. t J 1 Hierlatzi Mészkő F. h J 1 Isztiméri Mészkő F. i J 1 Káváshegyi Mészkő T. i k J 1 Pisznicei Mészkő F. p J 1 Szesztrahegyi R. p (s) J 1 Középháti R. p (k) J 1 Kisháti Mészkő F. k J 1 Határárki T. k h J 1 Kékhegyi T. k k J 1 Levélkúti T. k l J 1 Törökösbükki T. k t J 1 Kardosréti Mészkő F. kr J 1 Vaskapui Homokkő F. vk J 1 Óbányai Aleurolit F. ó J 1 Kecskeháti Mészkő F. kh J 1 Mecseknádasdi Homokkő F. m J 1 Hosszúhetényi Mészmárga F. hh J 1 Somsicshegyi Mészkő F. s J 1 Vasasi Márga F. v J 1 Telekesoldali K. [korábban Telekesoldali Fcs.] [ T J] T J 38

39 MRB jel (ha eltér) EOFT (=MRB) jel TRIÁSZ JURA Csővári Mészkő F. c T 3 c T 3 -J 1 Mecseki Kőszén F. m T3 -J 1 mk T 3 -J 1 [Répáshutai Mészkő F. >lásd T 3 -nál] Telekesvölgyi K. [korábban Telekesvölgyi Fcs.] [ T T 3 -J] TV T 3 -J TRIÁSZ Dachsteini Mészkő F. d T 3 Fenyőfői T. d f T 3 Kösseni F. k T 3 Rezi Dolomit F. r T 3 Fődolomit F. f T 3 Feketehegyi F. fe T 3 Edericsi F. e T 3 Edericsi Mészkő T. e e T 3 Sédvölgyi Dolomit T. e s T 3 Sándorhegyi F. s T 3 Barnagi T. s b T 3 Henyei Dolomit T. s h T 3 Pécselyi T. s p T 3 Mátyáshegyi F. m T 3 Mátyáshegyi Mészkő T. m m T 3 Sashegyi Dolomit T. m s T 3 Veszprémi Márga F. v T 3 Csicsói Márga T. v c T 3 Nosztori Mészkő T. v n T 3 Mencshelyi Márga T. v m T 3 *Buhimvölgyi Breccsa T. v b T 3 Kisfennsíki Mészkő F. kf T 3 Rónabükki Mészkő F. rb T 3 39

40 MRB jel (ha eltér) EOFT (=MRB) jel Répáshutai Mészkő F. [ r T 3 -J 1 ] rh T 3 Vöröskői Mészkő T. rh v T 3 Felsőtárkányi Mészkő F. ft T 3 *Létrási Metabazalt F. l T 3 Vesszősi F. ve T 3 *Hegyestetői F. ht T 3 Zlambachi Márga F. z T 3 Nagykői Mészkő F. n T3 nk T 3 Pötscheni Mészkő F. p T 3 Hallstatti Mészkő F. h T 3 Tornaszentandrási Agyagpala F. t T 3 Szőlősardói Márga F. sa T 3 Szádvárborsai Mészkő F. sb T 3 Karolinavölgyi Homokkő F. ka T 3 Mészhegyi Homokkő F. me T 3 *B u c h e n s t e i n i Fcs. B T 2-3 Füredi Mészkő F. fü T 3 Buchensteini F. b T 2 Vászolyi T. b v T 2 Nemesvámosi Mészkő T. b n T 2 Keresztfatetői T. b k T 2 Felsőörsi Mészkő F. f T 2 Budaörsi Dolomit F. bö T 2-3 Kádártai Dolomit T. bö k T 3 Bükkfennsíki Mészkő F. bf T 2-3 Szinvai Metabazalt F. sn T 2-3 Hollóstetői Mészkő F. h T2-3 hl T 2-3 Fehérkői Mészkő F. f T2-3 fk T 2-3 Bervai Mészkő F. b T2-3 be T 2-3 *Darnói Radiolarit F. d T2-3 da T 2-3 Bódvavölgyi Ofiolit F. bv T

41 MRB jel (ha eltér) EOFT (=MRB) jel Szentjánoshegyi Mészkő F. s T2-3 sj T 2-3 Szárhegyi Radiolarit F. s T2-3 sz T 2-3 Bódvalenkei Mészkő F. bl T 2-3 Nádaskai Mészkő F. n T 2-3 Reiflingi Mészkő F. r T2-3 rf T 2-3 Derenki Mészkő F. dr T 2-3 Wettersteini Mészkő F. w T 2-3 Kantavári F. k T2-3 kv T 2-3 Mánfai Sziderit T. k t T 2-3 kv t T 2-3 Csanádapácai Dolomit F. c T2-3 cs T 2-3 Tagyoni Mészkő F. t T 2 Megyehegyi Dolomit F. m T 2 Iszkahegyi Mészkő F. i T 2 Aszófői Dolomit F. a T 2 Szentistvánhegyi Metaandezit F. sh T 2 Hámori Dolomit F. h T 2 Sebesvízi Konglomerátum T. h s T 2 Nyavalyási Mészkő T. h n T 2 Dunnatetői Mészkő F. d T 2 Bódvarákói F. br T 2 Steinalmi Mészkő F. st T 2 Gutensteini F. g T 2 M i s i n a i Fcs. M T 2 Csukmai F. c T 2 Káni Dolomit T. c ká T 2 Kozári Mészkő T. c k T 2 Templomhegyi Dolomit T. c t T 2 Zuhányai Mészkő F. z T 2 Bertalanhegyi Mészkő T. z b T 2 Dömörkapui Mészkő T. z d T 2 Lapisi Mészkő F. l T 2 Tubesi Mészkő T. l t T 2 41