MÁZA-DÉL MIOCÉN (FELSZÍN)FEJLŐDÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA
|
|
- Gergő Pintér
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MÁZA-DÉL MIOCÉN (FELSZÍN)FEJLŐDÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA A terület felszínfejlődésének rekonstrukciója során 4 módszert alkalmaztunk: (1) litológiai alapon három fő üledékképződési periódust különítettünk el (lakusztrikus - L, fluviális - F, fluviális-alluviális - A). A felosztást alátámasztotta a regionális tufaszintek (2-3) előfordulása, amely esemény- és kronosztratigráfiai horizontként funkcionálva a rétegsor abszolút korolását segítette, továbbá a tektonikus fázisok azonosítását is lehetővé tette (2). A 3 üledékképződési és tektonikus fázishoz az áthalmozott üledékek kavicsanyagának vizsgálata alapján 4 lepusztulási ciklus köthető, amely a lehordási térszín sorsának alakulásáról szolgáltat információt (3). A geofizikai görbék alapján az egyes fázisok további, sorozatonkénti 3-4, regionális elterjedést mutató ciklusokra oszthatók, melyek alapján a vízfolyástípus, az üledékfelhalmozódás jellege azonosítható (4). A terület tszf. magassága és a fúrások elhelyezkedése A Szászvári Fm. területen előforduló tagozatainak litológiai és fáciestani jellege
2 Rockworks 2006 szoftverrel készült 3D (closest point) és miocén aljzattérkép (1) Lakusztrikus fázis / 1. tektonofázis / 1. lepusztulási fázis / L0-L1-L2 ciklus Az eggenburgi emeletig terjedő harmadidőszaki üledékhézag arra utal, hogy a területen üledékképződés nem volt, vagy a későbbi kiemelkedés ezeket megsemmisítette, s az előtéri süllyedékekbe áthalmozta. Ebből következően a miocén elejére egy kis tagoltságú enyhén kiemelt háttérrel és folyamatosan süllyedő-feltöltődő előtérrel számolhatunk a területen (az alsómiocén lakusztrikus fázis legnagyobb vastagsága eléri a 180 m-t). A törmelékes üledékek kevéssé koptatottak, ez arra utal hogy az előtér feltöltését végző vízfolyások hossza kicsi, a völgyregresszió nem volt előrehaladott, az eredendően nagy reliefkülönbségek tehát kizárhatók. A lakusztrikus képződmények elterjedése a területen lokális, de a fiatalabb ciklusokban túlterjedő, az akkomodációs tér növekedésére utal. (L2 túlterjedően települ L0-L1-re.) Az üledékgyűjtő tengelye egy K-Ny-i irányban elnyúló vályú, a záró fázisban (L2A és L2B) azonban az akkumuláció Ny és É felé is kiterjedt.
3 A tó közepén (m_7) hiányzik az áthalmozott kavicsanyag, a peremen lokálisan előforduló gránitkavicsok arra utalnak, hogy a Mórágyi-rög exhumációja már a miocén elején megindult, de a vízfolyások energiája kicsi volt. A medence közepéig eljutó titon mészkőkavicsok arra utalnak, hogy a közvetlen háttér fiatal tengeri eredetű üledékeinek kiemelkedése exhumációja szintén megindult, s a térszín az üledékgyűjtőhöz közelebb helyezkedett el, mint a gránitkavicsok forrása. A vízfolyások futásiránya D-É, DK-ÉNY-i, a terület keleti felén K-Ny-i. (L1-ben az üledék nyugaton finomodik). A feltételezett folyásirányt a fentieken túl bizonyítja, hogy a lakusztrikus sorozat záró fázisában, az első tufaszórás után, lokálisan a tavi üledékekkel összefogazódva delták/hordalék-/törmelékkúpok jelennek meg, erre utalnak K-en a v_7, v_20 fúrások felfelé durvuló összletei (L2B), s a fedőjükben megjelenő lápi-mocsári összletek. Nyugaton szintén számolhatunk a lakusztrikus fázis megszűnésével, az m_x fúrás lakusztrikus fázisba sorolt homoktestje transzlációs, középszakasz jellegű vízfolyás jelenlétére utal. A palynológiai adatok mocsári vegetációt jeleztek Alnus, Taxodium és Myrica jelenlétével, bizonyos algaelemek még a tengeri kapcsolatok meglétét igazolják. A terület a szászvári flóraképbe tartozott, ennek alapján a lakusztrikus üledékösszlet kora eggenburgi, millió év (szávai orogenezis?). A fosszilis talajszintek/áthalmozott talajszintek (tarkaagyag, vörösaleurit) relatíve nagy gyakorisága (5%) arra utal, hogy a területen az esetenkénti nyugalmi fázist a peremeken alkalmanként felerősödő erózió (tavi akkumuláció) váltotta fel. A lokális elterjedésű L0-L1 és a túlterjedően települő L2 ciklusok
4 (2) Alsó fluviális és (szub)vulkáni fázis / 2. tektonofázis / 2. lepusztulási fázis / F1-F2-Fh ciklus Az L2B feküjében található tufaszórást tektonikus eseményhez kötődően a lakusztrikus felszínfejlődés lezárulásaként, a terresztrikus (fluviális) fázisba való átmenetként értékelhetjük, s anyagát a Gyulakeszi Riolittufával azonosíthatjuk. A tufaszinteket általában azok áthalmozott üledékei követik, ami arra utal, hogy az áthalmozódás gyors volt, ami már szárazföldi felszínfejlődésre utal. Kora eggenburgi-ottnangi. A tufák egyébként nyugaton vastagabb kifejlődésűek, vélhetően tovább tartott itt az akkumuláció, keleten véknyabbak, gyakran áthalmozottak. A fluviális sorozatot bemutató izovastagsági térképek alapján megállapítható, hogy a K-Ny-i tengely meglétén túl az üledékgyűjtő É-i irányban nyitott volt, az akkumuláció tehát arra az irányra is kiterjedt. Délen üledékhiány tapasztalható. A vízfolyások D-É-i, DK-ÉNy-i irányba tartottak. A gránitkavicsok elterjedését bemutató térképek alapján megállapítható, hogy az előző lepusztulási ciklushoz képest növekedett elterjedésük (Ny-on is), ami a vízfolyások hátravágódásához és a lepusztulási térszín reliefet és így a vízfolyás energiáját is megnövelő kiemelkedéséhez kapcsolható. A mészkőkavicsok továbbra is alárendeltek voltak, ami az valószínűsíti, hogy csak a Mórágyi-rög emelkedett jelentősen, a szemiexhumáltexhumált tönkösödött mészkőfelszín küszöbhelyzetben volt. A vízfolyásirányokat befolyásolta a bizonytalan korú és települési helyzetű andezittest a terület keleti felén, mely 4 fúrásból nyomozható, s települési helyzete alapján a lakusztrikus fázis után képződött. Akár vulkáni, akár szubvulkáni elterjedést feltételezünk, szerepe volt a vízhálózat alakulásában: a fáciestérképek alapján kirajzolódó ősföldrajzi kép (az alsó fluviális sorozat vastagsága itt csekély) azt sugallja, hogy a vízfolyások lecsúsztak a területről, s egy jobb felé dőlő Y rajzolta ki ekkor a fő üledékszállítási tengelyt. A Szászvári Fm. terresztrikus kifejlődésű része két, egymástól különböző, de markáns határral nem elválasztható részre bontható. A Kárászi Tagozat durva konglomerátum üledékei a folyóvízi fácies felső-közép szakaszjellegű kifejlődését, a Mázai Tagozat a csökkent energiájú folyó zátony-partszegély és ártéri kifejlődését képviseli.
5 Az alsó fluviális ciklus vastagságtérképe
6 (3) Felső fluviális fázis / 3. tektonofázis / 3-4. lepusztulási fázis / A1-A2-A3-A4 ciklus Fh fluviális ciklus képződését tufaszórás szakította meg, ami ismételten tektonikus eseményekhez köthető. A szakirodalom nem egyezik meg a tufa korában, nem kizárható, hogy a Tari Dácittufa Formációval hozható összefüggésbe, ez esetben kora 16,4 millió év. Az izovastagságtérképek alapján az üledékfelhalmozódás a terület északi részén korlátozott: az m_33 és m_31 fúrásokban a tufa a felszín közelében helyezkedik el, a felső fluviális sorozat szinte teljesen hiányzik. Ennek oka valószínűleg az ún. északi pikkely feltolódása, mely lepusztulási térszínné alakította területet. Az üledékhiány alapján tehát a felpikkelyeződés a második tufahullási periódus után következett be, s a folyamat az óstájer orogenezishez köthető. Az m_33-as fúrásban a mezozóos üledékek között becsípve miocén lakusztrikus üledékek találhatók, ez szintén arra utal, hogy a felpikkelyeződés legkorábban a lakusztrikus fázis vége után következett be, tehát 20 millió évnél fiatalabb. A felső fluviális sorozat vastagságtérképe A kirajzolódó ősföldrajzi kép alapján az akkumuláció a terület déli, eddig üledékhézaggal jellemzhető részére is kiterjedt, ami arra utal, hogy az andezit immár nem blokkolta az üledékszállítást. A fáciestérképek alapján az üledék a fő tengelyben Ny és É felé finomodik, az üledékszállítás iránya tehát D-É-i és (a korábbitól részben eltérően) K-Ny-i. A területen több fúrásban együtt fordul elő a gránit és mészkőkavics (A1), ami arra utal, hogy ebben a lepusztulási fázisban a mészkőterület is kiemelkedett, növekedett a relief, az üledékszállítás mértéke is, így az üledék részben túlterjedően a korábban lehordási térszínként jellemzett exhumált mezozóos előtér egy részére is rátelepült. Az A3 ciklustól kezdve viszont több fúrásból hiányoznak a gránit és mészkőkavicsok, ami a vízfolyások és a hordalékszállítás jellegének megváltozására utal. Az m_9, m_7, m_16 fúrásokban A1-A2 ciklusokban transzlációs jellegű vízfolyásokat azonosíthatunk (kanyarogva bevágó) a geofizikai görbék alakja alapján. A3 ciklusban az üledék finomabbá válik, a homoktestek elvékonyodnak, ez zömmel expanziós tevékenységet eredményez (kanyarogva feltöltő). A korábbi felfogás szerint a felső fluviális sorozatban limnikus eredetű képződmények is előfordulhatnak, ezek azonban csak területtől északra válnak általánossá. A 4. ciklus lokális elterjedést mutat, ami a mintaterület kiemelkedésével hozható összhangba. Ezt követően a területen a miocénből nem ismerünk üledéket (4. tektonikai fázis). Az akkumuláció iránya É felé tevődött át.
7
8
9 3. üledékképz ődési ciklus 2. üledékképződési ciklus Hámor G. (1970) Szarmata Turritellás- Corbulás széntelepes Lajta (Tari) Dácittufa Slír Mecseki Budafai Andezit összlet Fm.? Halpikkelyes Congeriás formációbeosztás, fáciesek (Szilágyi T. 1985) ciklussztratigráfia (saját) lepusztulási fázis A területen nincs kifejlődés: 4. tektonikus esemény, az akkumuláció megszűnése ősföldrajzi kép kor Limnikus sorozat Szászvári Fm. Mecseknádasdi Tagozat Planorbis, Operculum, Unio, Ostracoda töredékek mellett halfogak, rágcsáló csontok, patások fosszíliái, lombosfa-, fenyőpollenek algák részben limnikus, csökkentsósvizi Mecseknádasdi Tagozat Fluviális: A4 A3 4. lepusztulási fázis kavicsmentes lokális Kárpáti 1. üledékképződési ciklus Felső terresztrikus sorozat Alsó terresztrikus sorozat Szászvári Formáció Mecseki Andezit Fm.? Gyulakeszi Riolittufa 1-2 (ismételt kifejlődés)? Szászvári Fm. Kárászi Tagozat, Mázai Tagozat 2. tufa Gyulakeszi Riolittufa Fm. Mecseki Andezit Fm. Lakusztrikus fázis Pusztakisfalui flórakép, vízparti, mocsári páfrányos vegetáció nyomaival durvatörmelékes összlet, felsőközépszakasz jellegű csökkent energiájú, zátony, partszegély, ártéri fácies egymás heterópikusai dácittufa durvatörmelékes összlet, felsőközépszakasz jellegű csökkent energiájú, zátony, partszegély, ártéri fácies egymás heterópikusai Mecseki Andezit? Gyulakeszi Riolittufa lakusztrikus Kárászi Tagozat Mázai Tagozat Tari Dácittufa? Kárászi Tagozat Mázai Tagozat Szászvári flórakép: Alnus, Taxodium és Myrica, tengeri alga lokális tufák A2 A1 A0 Fluviális: Fh F2 F1 L2B 3. lepusztulási fázis gránit és idősebb mészkőkavicsok együtt 3. tektonikus esemény az északi pikkely kialakulásának kezdete óstájer orogenezis 2. lepusztulási fázis gránitkavicsok elterjednek D-i mészköves előtér kiemelkedése, nagy relief akkomodációs tér növekedése D- felé, szűkülése É felé, transzlációs és expanziós vízfolyások, törmelékkúpok, Ny és É felé finomodó üledék nagy relief, torrens vízfolyások, görgetegek, É felé nyitott üledékgyűjtő völgyhátravágódás D-É -i vízfolyások 1-2. tektonikus esemény: átmenet a szárazföldi üledékképződés felé, folyásirány megváltozása (andezit) szávai orogenezis Lakusztrikus: L2B L2A L1 L0 1. lepusztulási fázis kevés gránit és titon mészkő kis relief, rövid folyók, törmelékkúpok lokális elterjedés, K-Ny-i, (L0-L1) majd a terület É- és K felé növekszik (L2) D-É-i akkumuláció Kárpátiottnangi 16,4 MA? Ottnangi Ottnangieggenburgi Eggenburgi MA
10 aa
11
12 aaa
13
14 aaaa
15 aaaaa
16 aaaaaa
17 aaaaaaa
18 A3 és A2 ciklus teteje A1 és A0 ciklus teteje Fh és F2 ciklus teteje F1 és L2b ciklus teteje
19 L2a és L1 ciklusok teteje
20 A3 és A2 ciklus bázisa A1 és A0 ciklus bázisa Fh és F2 bázisa
21 F1 és L2B bázisa L2a és L1 bázisa
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI KŐSZÉNTELEPES ÖSSZLET SZEKVENCIA SZTRATIGRÁFIAI VIZSGÁLATA, KORA, ŐSFÖLDRAJZI VISZONYAI TÉMAVEZETŐ:
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA VEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS FÖLDTAN-GEOFIZIKA DOKTORI PROGRAM PROGRAMVEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI
RészletesebbenDunántúli-középhegység
Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei
RészletesebbenA Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján
A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján Simon István 2015. ELTE TTK Kőzettani és geokémiai tanszék Témavezetők: Dr. Józsa Sándor, ELTE TTK Dr. Szeberényi
RészletesebbenMeteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése
RészletesebbenMAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 9 X. A magyarországi PAlEOgÉN ÉS legalsó-miocén 1. BEVEZETÉS Magyarországon paleogén és legalsó-miocén képződmények két egymástól elkülönülő területen, és két különböző
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
RészletesebbenMagyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei
Magyarország Műszaki Földtana MSc Magyarország nagyszerkezeti egységei https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1d58/a-karpat-pannon-terseg-lemeztektonikai-ertelmezese-1ed3/az-europaikontinens-kialakulasa-karatson-david-1f1d/foldtorteneti-vazlat-os-europatol-uj-europaig-1f26/
RészletesebbenA FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR
A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR 2007. 03. 12 13. TÉRINFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK A KARSZTKUTATÁSBAN VERESS MÁRTOM SCHLÄFFER ROLAND A karszt Fedett karszt rejtett kőzethatár fedett karsztos
RészletesebbenA Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
RészletesebbenMelegkedvelő flóra elemek evolúciója
Melegkedvelő flóra elemek evolúciója és klimatikus vonatkozásai Magyarország és az északi félgömb kainozoikumi flóráiban. (OTKA által támogatott kutatás) (Erdei Boglárka, Hably Lilla) A hajdani szárazföldi
RészletesebbenHarmadkori vulkáni horizontok korrelálása paleomágneses mérésekkel Észak-Magyarországon
Harmadkori vulkáni horizontok korrelálása paleomágneses mérésekkel Észak-Magyarországon Zárójelentés az OTKA T043737 sz. kutatásokról A miocén folyamán Észak-Magyarországon két, jelentős regionális rotációval
RészletesebbenI. Litosztratigráfiai egységekre tett új javaslatok megvitatásának folytatása, elnapolt problémák újratárgyalása
Jegyzőkönyv készült a MTA Földtani Tudományos Bizottsága keretében működő Rétegtani Albizottság Neogén I. Munkabizottsága ülésén a Földtani Intézet Rónai termében 2018. április 25-én, szerdán 14 órai kezdettel.
RészletesebbenTUBES 3D lokátorállomás Környezeti hatástanulmány 2006. 82 7. MELLÉKLETEK. ÉPTI Kft. Budapest
Környezeti hatástanulmány 2006. 82 7. MELLÉKLETEK Környezeti hatástanulmány 2006. 1 1. számú melléklet: A terület elhelyezkedése (Baranya-megye) TUBES Környezeti hatástanulmány 2006. 2 2. számú melléklet:
RészletesebbenHidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás
RészletesebbenA délkelet-dunántúli hidrogenetikus uránérctelepek földtani környezete és összehasonlító értékelésük
PhD-értekezés tézisei Földtudományok Doktori Iskola A délkelet-dunántúli hidrogenetikus uránérctelepek földtani környezete és összehasonlító értékelésük Készítette: Barabás András Pécsi Tudományegyetem
RészletesebbenA T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése
A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése 1. A kutatás körülményei, személyi kérdései, előrehaladása A négyéves OTKA-kutatás 2003 elején kezdődött. 2003-ban a projekt alapvető részét
RészletesebbenDunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata
Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Készítette: Ormándi Szilva Környezettan BSc Témavezető: Dr. Józsa Sándor egyetemi adjunktus 1 1.Cél Munkám célja: a felszínen keletkező kozmogén
Részletesebben1.6 SZEIZMIKUS KUTATÁS A NÓGRÁDI-MEDENCÉBEN*
1.6 SZEIZMIKUS KUTATÁS A NÓGRÁDI-MEDENCÉBEN* A Központi Földtani Hivatal és a Magyar Állami Földtani Intézet megbízásából 1981 óta folyik reflexiós szeizmikus kutatás a Nógrád cserháti területen (59. ábra),
RészletesebbenMAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 10 X. A magyarország NEOgÉN ÉS negyedidőszak 1. A magyarország NEOgÉN EmElETBEOSZTÁSA Az oligocén elejétől Magyarország területe a Középső Paratethys része volt, mely
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
RészletesebbenA Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői
A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése
RészletesebbenUtasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata
Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók
RészletesebbenA Somlóvásárhelyi Formáció
A MagyarFöldtani és Geofizikai Intézet Évi Jelentése, 2012 2013 157 A Somlóvásárhelyi Formáció The Somlóvásárhely Formation SELMECZI ILDIKÓ Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 1143 Budapest stefánia
RészletesebbenŐSLÉNYTANI VITÁK /Discussiones Palaeontologicae/, 26, Budapest, 1980, pp. AZ ALFÖLDI EOCÉN KÉPZŐDMÉNYEK IACIÁLIS - SZERKEZETI VÁZLATA
ŐSLÉNYTANI VITÁK /Discussiones Palaeontologicae/, 26, Budapest, 1980, pp. AZ ALFÖLDI EOCÉN KÉPZŐDMÉNYEK IACIÁLIS - SZERKEZETI VÁZLATA Szentgyörgyi Károly Övén év óta ismertek eocén képződmények az Alföldön,
RészletesebbenVajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
RészletesebbenMAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 2 . AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, MAgYARORSZÁgRA ÁTÚZÓDÓ RÉSZEiNEK FÖlDTANi FElÉPÍTÉSE 1. AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, AZ EgYES ElEmEK magyarországi FOlYTATÁSA Az Alpok (2.1.
RészletesebbenVízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben
Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04
Részletesebben10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)
10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és
RészletesebbenA Mecseki Kőszén Formáció ősföldrajzi viszonyai
A Mecseki Kőszén Formáció ősföldrajzi viszonyai NÉMEDI VARGA ZOLTÁN 1 Délkelet-Dunántúlon a Kelet-Mecsekben ÉK-DNy-i irányban 20,0-30,0 km hosszú, ÉNy-DK-i irányban 10,0-15,0 km széles területen ismeretes
RészletesebbenA Magyar Tudomány Ünnepe 2012
A Magyar Tudomány Ünnepe 2012 A KARSZTBAUXITOK JELENTŐSÉGE A PALEODOMBORZATI ÉS PALEOGEODINAMIKAI REKONSTRUKCIÓBAN Mindszenty Andrea (ELTE) valamint: D Argenio,B., Carannante, G., Simone,L., Di Stefano,P.,
RészletesebbenDomborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
RészletesebbenA budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai
RészletesebbenMecsek és Villányi hegység
Mecsek és Villányi hegység Magyarország földtani vázlata a kainozoos üledékek elhagyásával Trunkó (1996) alapján 1-11. ALPACA kéregblokk egységei 12-14. TISIA kéregblokk egységei (12. Mecsek-zóna, 13.Villányi-
RészletesebbenA Kárpát medence kialakulása
A Kárpát -medence A Kárpát medence kialakulása Az 1200 km hosszúságú félköríves hegykoszorú és a közbezárt, mintegy 330 000 km2-nyi területű Kárpátmedence egymással szoros összefüggésben és az Alpok vonulataihoz
RészletesebbenPILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
RészletesebbenMagyarország Műszaki Földtana MSc. Dunántúli-középhegység
Magyarország Műszaki Földtana MSc Dunántúli-középhegység Határai: Ny Rába-vonal É- Diósjenői-vonal K Darnó- vonal D- Balaton-vonal Konrád, Budai: Magyarország földtana 2011 gyűrt, takarós, az Ausztroalpi
Részletesebbengeofizikai vizsgálata
Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési
RészletesebbenKéső-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében
Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Visnovitz Ferenc ELTE, Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető:
RészletesebbenPlanációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében Juhász Ágoston tudományos
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenA negyedidőszak jelentősége. Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják!
A negyedidőszak jelentősége Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják! A negyedidőszak tagolása 10 200 éve (1,8-2,2) 2,4 millió éve Pleisztocén 2,4 millió éve gyors, jelentős lehűlés
RészletesebbenA NYÍRSÉGI PLEISZTOCÉN HORDALÉKKÚP FEJLİDÉSTÖRTÉNETE ÉS İSKÖRNYEZETI REKONSTRUKCIÓJA
A NYÍRSÉGI PLEISZTOCÉN HORDALÉKKÚP FEJLİDÉSTÖRTÉNETE ÉS İSKÖRNYEZETI REKONSTRUKCIÓJA Demeter Gábor Tóthné Makk Ágnes Buday Tamás Püspöki Zoltán * 1. Célkitőzés A Nyírség negyedidıszaki folyóvízi hordalékkúpjának
RészletesebbenGeológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén
Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén Mint ismeretes, a Dobó-bástya 1976 júliusában leomlott, ezt követően a megmaradt részt balesetvédelmi okok miatt lerobbantották.
RészletesebbenGeológus Tudományos Diákkör terepgyakorlat Mecsek-hegység és környéke 2014. április 14-16.
Geológus Tudományos Diákkör terepgyakorlat Mecsek-hegység és környéke 2014. április 14-16. A Geológus Tudományos Diákkör hallgatói 2014. április 14-16. között terepgyakorlaton vettek részt a Mecsek-hegység
RészletesebbenA Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése Készítette: Grosch Mariann Barbara Környezettan B.Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium, Kőzettani és Geokémiai
RészletesebbenDE TEK TTK Ásvány- és Földtani Tanszék
FÖLDTUDOMÁNYI BSC SZAKMAI TÖRZSANYAG MAGYARORSZÁG FÖLDTANA Óraszám: 3 + 0 + 0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr. Gyarmati Pál DE TEK TTK Ásvány- és Földtani Tanszék Debrecen, 2005 1 A tantárgy megnevezése:
RészletesebbenA Tari Dácittufa Formáció típusszelvényének felülvizsgálata
A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2004 73 A Tari Dácittufa Formáció típusszelvényének felülvizsgálata New data on stratigraphic position of the Tar Dacite Tuff Formation ZELENKA TIBOR 1,
RészletesebbenA PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC
A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis Akadémiai doktori értekezés tézisei HORVÁTH FERENC Budapest 2007 I. A kutatás célja és tematikája A kutatásokat összefoglaló
RészletesebbenMAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 7 V. A TiSiA 1. A TiSiA-ElmÉlET EREDETi ÉS mai FORmÁJÁBAN Az eredeti Tisia-elmélet A XX. sz. 20-as éveinek végén Prinz Gyula kolozsvári földtan-professzor alkotta meg:
RészletesebbenMagyarország földana és természeti földrajza
Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,
RészletesebbenVízkutatás, geofizika
Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli
RészletesebbenMagyarország, szénhelyzet 2005ös állapot. Összeállította: BK, 2007. április
Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot Összeállította: BK, 2007. április Fosszilis energiahordozók A fosszilis energiahordozók (kõszén kõolaj, földgáz) a nem megújuló energiaforrások körébe tartoznak.
RészletesebbenDomborzat és táj 1. Felszínfejlődés
Domborzat és táj 1 Felszínfejlődés A domborzat a földrajzi környezet egyik legfontosabb tényezője. Alakzata, eredete, múltbeli, jelenkori és jövőbeli állapota meghatározza a vízhálózat, a talaj, a növényzet,
RészletesebbenVulkanizmus utáni felszínalakulás Leányfalu környékén (Visegrádi-hegység)
A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2004 261 Vulkanizmus utáni felszínalakulás Leányfalu környékén (Visegrádi-hegység) Geomorphic evolution of the Leányfalu area, after the Miocene volcanism
RészletesebbenMiocén tengerparti fáciesek Hetvehely környékén (Nyugat-Mecsek)
Földtani Közlöny 128/4, 573-584 (1998) Budapest Miocén tengerparti fáciesek Hetvehely környékén (Nyugat-Mecsek) Miocene coastal faciès around Hetvehely village (Western Mecsek Mountains, Hungary) HORVÁTH
Részletesebbenlvíztestek re Regisztrációs szám: HURO/0901/044/2.2.2 A KUTATÁSI PROJEKT HIDROGEOLÓGIAI GIAI
Kutatási program a Hajdú-Bihar Bihar-Bihor Bihor Eurorégi gió terület letén átnyúló termálv lvíztestek hidrogeológiai giai viszonyainak és állapotának megismerésére re Regisztrációs szám: HURO/0901/044/2.2.2
RészletesebbenA VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN
A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja
RészletesebbenBevezetés a földtörténetbe
Bevezetés a földtörténetbe 5. hét (hosszabbítás: még egy kicsit a lemeztektonikáról) İskörnyezet és ısföldrajz Japán, 2011. 03. 11.: Honshu keleti partjainál 8,9-es erısségő földrengés és cunami Japán,
RészletesebbenTermföci terepgyak --- lejegyezte Glory és Kingu, bepötyögte Szabi (félreértések és -olvasások előfordulhatnak)
Termföci terepgyak --- lejegyezte Glory és Kingu, bepötyögte Szabi (félreértések és -olvasások előfordulhatnak) 1. nap Pákozd, Pogánykő Velencei-tó, nádas, 1-1,5 m mély poligenetikus képződmény, a holocén
RészletesebbenDOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
RészletesebbenA TARDONAI-DOMBSÁG MIOCÉN MEDENCEFEJLŐDÉSE AZ ÜLEDÉKES SZEKVENCIÁK FÁCIES- ÉS RÉTEGTANI ADATAINAK TÜKRÉBEN Püspöki Zoltán
ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series DEBRECEN Vol.: 1. pp. 61-67. 2006 A TARDONAI-DOMBSÁG MIOCÉN MEDENCEFEJLŐDÉSE AZ ÜLEDÉKES SZEKVENCIÁK FÁCIES- ÉS RÉTEGTANI ADATAINAK
RészletesebbenAz Erdélyi-medence földtana, felszínalaktana és az építkezések biztonsága
Az Erdélyi-medence földtana, felszínalaktana és az építkezések biztonsága WANEK Ferenc Velünk élő tudomány a Magyar Tudomány Napja Erdélyben 12. foruma Kolozsvár, 2013. november 22. d o m b o r z a t
RészletesebbenHidrogeológiai kutatások. Mező Gyula hidrogeológus
A Paks II atomerőmű telephelyvizsgálatának tudományos eredményei Hidrogeológiai kutatások Mező Gyula hidrogeológus 1 A vízföldtani kutatás célja, hogy adatokat szolgáltasson a nukleáris létesítmény tervezéséhez,
RészletesebbenÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 11
Sztanó Orsolya ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 11 Általános és Történeti Földtani Tanszék 1. A földtan tárgya, célja, eszközei. Az elemzés alapelvei: aktualizmus, anyag-alak-folyamat. 2. A kőzetciklus:
RészletesebbenHARTAI ÉVA, GEOLÓgIA MAGYARORSZÁG FÖLDTANA. XVIII. KAINOZOIkUM
HARTAI ÉVA, GEOLÓgIA 18 MAGYARORSZÁG FÖLDTANA XVIII. KAINOZOIkUM 1. A kainozoikum FELOSZTÁSA A kainozoikum részletesebb felosztását az alábbi táblázat tartalmazza: millió év időszak kor korszak 0,01 szubatlanti
RészletesebbenHogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?
Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.
RészletesebbenÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 3
Sztanó Orsolya ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 3 Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 1. A földtan tárgya, célja, eszközei. Az elemzés alapelvei: aktualizmus, anyag-alak-folyamat. 2. A kőzetciklus:
RészletesebbenMagmás albizottság február 24.
Magmás albizottság 2006. február 24. Emlékeztető A Magyar Magmás Rétegtani Albizottság (MMRA) 2006. február 24-én 14.00-tól kezdődően tartotta ülését a Magyar Állami Földtani Intézet Igazgatói Tanácstermében,
RészletesebbenMagyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki.
Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki.hu JELENTÉS A Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai
RészletesebbenKarotázs földtani eredmények a M áza-dél-váralja-d él-i területen
KISS EMIL ZOLTÁN Karotázs földtani eredmények a M áza-dél-váralja-d él-i területen A kőszénkutató fúrásokkal harántolt rétegsorok geofizikai vizsgálata a területen 1954-ben kezdődött ugyan, de számottevő
RészletesebbenMAGYARORSZÁG DÉLNYUGATI RÉSZÉN KIFEJLŐDÖTT MIOCÉN KÉPZŐDMÉNYEK RÉTEGTANI ÉS ŐSFÖLDRAJZI VÁZLATA A SZÉNHIDROGÉNKUTATÓ MÉLYFÚRÁSOK ADATAI ALAPJÁN
MAGYARORSZÁG DÉLNYUGATI RÉSZÉN KIFEJLŐDÖTT MIOCÉN KÉPZŐDMÉNYEK RÉTEGTANI ÉS ŐSFÖLDRAJZI VÁZLATA A SZÉNHIDROGÉNKUTATÓ MÉLYFÚRÁSOK ADATAI ALAPJÁN Dr. BODZAY ISTVÁN* (4 ábrával) összefoglalás: Rétegtani viszonyok.
RészletesebbenG o e mo mo oló o g ló i g a 9. előadás
Geomorfológia 9. előadás Folyóvízi eróziós és akkumlációs formák Akkumuláció - (lat. accumulatio = felhalmozódás) törmelékes, üledékes kőzetek felhalmozódása a szárazföldön, óceánokban, tengerekben, folyókban,
RészletesebbenMÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ
MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános
RészletesebbenCsuszamlásveszélyes domboldalak kijelölése domborzatmodell felhasználásával
Csuszamlásveszélyes domboldalak kijelölése domborzatmodell felhasználásával Vágó János Miskolci Egyetem, Földrajz Intézet, Természetföldrajz-Környezettan Intézeti Tanszék, 3515 Miskolc-Egyetemváros ecoeged@uni-miskolc.hu
Részletesebbena a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a2
a a a a a a a a a a aa a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a aa a a a a a a a a aa a a a a aa aa a a a a a a a a aa a aa24a a aa a aa aa aa a a a a aa aaa a a a a aa aa aaa a a a
RészletesebbenA 4-es metró Duna alatti átvezetésének, a Kálvin tér és a Rákóczi tér térségének mérnökgeológiai újraértelmezése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Vásárhelyi Pál Építőmérnöki és Földtudományi Doktori Iskola A 4-es metró Duna alatti átvezetésének, a Kálvin tér és a Rákóczi tér térségének
RészletesebbenA recski (ÉK-Magyarország) paleogén vulkáni-üledékes összlet fejlődéstörténete, kora
EMT Bányászati-Kohászati Konferencia Sepsiszentgyörgy 2006 április 7-9 A recski (ÉK-Magyarország) paleogén vulkáni-üledékes összlet fejlődéstörténete, kora FÖLDESSY János LESS György ZELENKA Tibor SERESNÉ
RészletesebbenA földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE A telep több léptékű modellezése klasszikus szedimentológiai
RészletesebbenA M e c s e k h e g y s é g é s pereme p a n n ó n i a i h o m o k j a i n a k m i k r o m i n e r a logiai vizsgálatai
ANNALES HISTORICO-NATURALES Tomus V I I I. MUSEI N A T I O N A L I S H U N G A R I C I Series nova 1957 A M e c s e k h e g y s é g é s pereme p a n n ó n i a i h o m o k j a i n a k m i k r o m i n e
RészletesebbenMagyarország földtörténete
Magyarország földtörténete Magyarország területét a DNY-ÉK irányú Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal két fő szerkezeti egységre osztja. E vonaltól északra eső lemezdarab az Afrikai-lemez peremén, a délre
RészletesebbenÍ Í Í Í Ó Í Í Í Í É Í Ú ű É Á ű ű Ú É ű ű ű É Í É Á Í Í Ő Á É Ú ű Í Í ű Í Á Í Ü Á Á Í Í Í Í Í ű Í ű Ü Í ű ű É Á É Ú Á Ö Í Á ű ű Á É É Í Í Í Í ű É ű ű Á ű ű É É É ű Ü Í É Í ű Á É É Í Í Í ű Ö Ö Í Á É Í Ü
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL
ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY 2015. ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL 6. Kőkor Kerekasztal 2015. december 11. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Pannon-tenger Múzeum Zandler Krisztián
Részletesebben4.1. Balaton-medence
Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra
RészletesebbenA magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között
A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenFekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
RészletesebbenMAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 4 V. A PElSO BlOKK geológiája 1. A PElSO BlOKK Nagyszerkezeti helyzet: A Pelso blokk a Rába-, Diósjenő- és Balaton-vonalak által határolt terület (4.1. ábra), mely a
RészletesebbenMaradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén
Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,
Részletesebben2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
RészletesebbenA felszín ábrázolása a térképen
A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!
RészletesebbenTISIA. Konferencia. A rendezvény támogatói: Szervezők: Pécs, 2015. február 27-28.
A rendezvény támogatói: TISIA Konferencia Szervezők: Pécs, 2015. február 27-28. TISIA KONFERENCIA kiadványa 2015. február 27-28. Szervezők: Magyarhoni Földtani Társulat Dél-Dunántúli Területi Szervezete
RészletesebbenEURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA
EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA Általános adatok Területe: 10,5 millió km2 Lakosság: kb. 725 millió (2003) Legmagasabb pont: 5633 m, M. Elbrusz (Kaukázus), Mont Blanc (4807) Legalacsonyabb pont: Volga delta,
RészletesebbenFelszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió
Közép-Szibéria Felszínfejl nfejlődés A megfiatalodott ősi Közép-SzibK Szibéria Előid idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió - kambrium: konglomerátum, homokkő, mészkő, dolomit
RészletesebbenA vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe
A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe Fogalmak vízgyűjtő terület (vízgyűjtő kerület!): egy vízfolyás vízgyűjtőjének nevezzük azt a területet, ahonnan
RészletesebbenAz Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.
Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység
RészletesebbenAdatok recski (ÉK-Magyarország) paleogén vulkáni-üledékes összlet fejlődéstörténetéhez és korához
MFT Általános Földtani Szakosztály Budapest 2006 május 12 Adatok recski (ÉK-Magyarország) paleogén vulkáni-üledékes összlet fejlődéstörténetéhez és korához FÖLDESSY János LESS György ZELENKA Tibor SERESNÉ
Részletesebbenazaz a földrajzi környezet, ill. az abban lejátszódó folyamatok komplex értelmezéséhez.
A tantárgy neve: Magyarország természeti földrajza Tantárgyfelelős: Martonné dr. Erdős Katalin A tantárgy oktatója: Martonné dr. Erdős Katalin Óraszám/hét: 3 óra előadás Kreditszám: 4 A számonkérés módja:
Részletesebben