Tanúsítvány áttekintése
|
|
- Albert Tóth
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tanúsítvány áttekintése A National Instruments LabVIEW Tanúsítvány Program 3 szintből tevődik össze: - 1. szint: Certified LabVIEW Associate Developer (CLAD) - 2. szint: Certified LabVIEW Developer (CLD) - 3. szint: Certified LabVIEW Architect (CLA) A következő szintre csak abban az esetben lehet továbblépni, ha az előző szintet/szinteket már sikeresen teljesítette. A CLAD vizsga sikeres elvégzése azt igazolja, hogy átfogó és komplett tudásunk van a LabVIEW Full Development System-ről, annak fő funkcióiról és tulajdonságairól. Valamint igazolja azt is, hogy képesek vagyunk ezen tudásnak a felhasználásával kisebb LabVIEW modulokat fejleszteni, debuggolni és effektíven karbantartani. Jellemzően 6-9 hónapnyi LabVIEW Full Development System-re vonatkozó tapasztalat elegendő a CLAD vizsga sikeres elvégzéséhez. A CLD vizsga sikeres elvégzése azt igazolja, hogy Ön már készség szinten tud közepes és nagy méretű LabVIEW alkalmazásokat fejleszteni, és azok debuggolása és karbantartása sem okozhat már nehézséget. A CLD vizsgát megszerző fejlesztő általában hónapot töltött el közepes és nagy méretű LabVIEW alkalmazások fejlesztésével. A CLA vizsga sikeres elvégzése azt igazolja, hogy mesteri szinten tudunk nagy méretű LabVIEW alkalmazások fejleszteni, még olyan alkalmazásokat is, melyek esetenként több fejlesztő bevonását is igénylik! A CLA nem csak technikai és szoftverfejlesztési tudásunkról tesz tanúbizonyságot, melynek segítségével egy projekt specifikációt könnyen kezelhető LabVIEW komponensekre bonthatunk, hanem arról is, hogy a teljes projektet átlátjuk és kézben tudjuk tartani a különböző projekt- és konfigurációs eszközök segítségével. A CLA vizsgát megszerző fejlesztő általában 24 hónapot töltött közepes és nagy méretű LabVIEW alkalmazások fejlesztésével. Megjegyzés A CLD vizsgát a CLAD vizsga sikeres elvégzése után tehetjük le. A CLA vizsgát a CLD vizsga sikeres elvégezése után tehetjük le. Az egyes szintek sorrendben történő elvégzése kötelező jellegű, nincsenek kivételek. 1/17
2 A vizsga áttekintése Termék: LabVIEW Full Development System 2010-es verziója Windows operációs rendszerre. Olvassa el a LabVIEW Development Systems változatainak összehasonlításait a weboldalunkon (ni.com/labview/buy), ha részletesen meg szeretné tekinteni a LabVIEW Full Development System funkcióit. Vizsga időtartam: 1 óra Vizsgakérdések száma: 40 Kérdések típusa: Feleletválasztós Sikeres vizsga: 70%-os teljesítménytől A vizsga a vizsgázó képességét méri, hogy hogyan tudja alkalmazni a megszerzett tudást, és nem lépések, VI-ok vagy komponensek neveire kérdez rá. A vizsga teljes időtartama alatt TILOS a LabVIEW vagy bármilyen egyéb segédeszköz használata. Részletek a LabVIEW Help-ből a segítségünkre szolgálnak, ahol annak létjogosultsága van. Tilos a vizsgát egészében, vagy akár részleteiben lemásolni. A vizsga időpontjának elmulasztása a vizsga eredménytelenségét vonja maga után. Abban az esetben, ha papíralapú a vizsga, a vizsgalapokat összetartó tűzőkapocs eltávolítása a vizsga eredménytelenségét vonja maga után. A vizsga logisztikája Amerikai Egyesült Államok és Európa: A CLAD vizsgát a Pearson Vue vizsgaközpontokban lehet letenni. A vizsga online történik és a vizsga befejezése után az eredmény azonnal megtudható. Tekintse meg a oldalt bővebb információért. Ázsia: A vizsga papíralapú, melynek kiértékelése körülbelül 4 hetet vesz igénybe. Kérjük, vegye fel a kapcsolatot a National Instruments helyi irodájával bővebb információért. Ha általános kérdése vagy megjegyzése van, kérjük írjon az alábbi címre: certification@ni.com. 2/17
3 Változók Front panel Programozási feladatok Struktúrák Általános Certified LabVIEW Associate Developer (CLAD) Vizsga témák A CLAD vizsga 40 kérdésből áll. Minden vizsga meghatározott számú kérdést tartalmaz az alábbi kategóriákból. Vizsga témák Vizsgakérdések száma LabVIEW programozási alapok 3 LabVIEW környezet 2 Adattípusok 2 Tömbök és cluster-ek 4 Hibakezelés 2 Dokumentáció 1 Hibakeresés 2 Ciklusok 4 Case struktúrák 1 Szekvencia struktúrák 1 Esemény struktúrák 2 Fájl I/O 1 Időzítés 2 VI Server 2 Szinkronizáció és kommunikáció 2 Tervezési minták 2 Chart-ok és graph-ok 2 Boolean-ek mechanikai viselkedése 1 Property Node-ok 2 Lokális változók 1 Funkcionális globális változók 1 Összes 40 3/17
4 Téma Vizsgatémák (áttekintés): Altéma 1. LabVIEW programozási alapok a. Adatfolyam b. Párhuzamosság 2. LabVIEW környezet a. Virtual Instrument-ek (VI-ok) b. Front panel és blokkdiagram c. Ikon és konnektor panel d. Context Help ablak 3. Adattípusok a. Numeric, String, Boolean, Path, Enum b. Cluster-ek c. Tömbök d. Típus definíciók e. Hullámformák f. Időbélyegek g. Dinamukus adattípus h. Adat megjelenítés i. Kényszerítés(Coercion) j. Adatkonverzió és manipuláció 4. Tömbök és cluster-ek a. Tömb funkciók b. Cluster funkciók c. Funkció polimorfizmus 5. Hibakezelés a. Hiba cluster-ek b. Hibakezeléssel kapcsolatos VI-ok és funkciók c. Egyedi hibakódok d. Automatikus és manuális hibakezelés 6. Dokumentáció a. Jelentős területek b. Context Help 7. Hibakeresés a. Eszközök b. Technikák 8. Ciklusok a. Ciklusok elemei b. Auto-index c. Shift regiszterek d. Ciklusok viselkedése 9. Case struktúrák a. Case Selector b. Alagutak c. Alkalmazások 10. Szekvencia struktúrák a. Típusok b. Viselkedés c. Alkalmazások 4/17
5 11. Esemény struktúrák a. Notify és Fileter típusú események 12. Fájl I/O a. Funkciók és VI-ok 13. Időzítés a. Időzítési funkciók 14. VI Server a. Osztály hierarchia 15. Adatszinkronizáció és kommunikáció a. Notifier b. Sor c. Szemafor d. Globális változó e. Alkalmazások 16. Tervezési minták a. Állapotgép b. Master/Slave c. Termelő/Fogyasztó (Adat és Események) d. Alkalmazások 17. Chart-ok és graph-ok a. Típusok b. Adatok kijelzése 18. Boolean-ek mechanikai viselkedése Tekintse meg a CLAD témák részleteit! 19. Property Node-ok Tekintse meg a CLAD témák részleteit! 20. Lokális változók a. Viselkedés 21. Funkcionális globális változók a. Viselkedés 5/17
6 CLAD vizsgatémák részletezése 1. LabVIEW programozási alapok a. Adatfolyam i. Adatfolyam meghatározása ii. Az adatfolyam fontosságának a felismerése a LabVIEW-ban iii. Olyan programozási technikák felismerése, melyek elősegítik az adatfolyam elvét a blokkdiagrammon, a VI-ok és a szub VI-ok között iv. Olyan programozási technikák felismerése, melyek megtörik az adatfolyam elvét v. VI futásának lépésről-lépésre történő vizsgálata b. Párhuzamosság i. Párhuzamos futás meghatározása ii. Párhuzamos kódstruktúra felismerése iii. Párhuzamosság hátrányainak felismerése iv. Versenyhelyzet meghatározása v. Versenyhelyzet felismerése a kódon belül vi. Nem meghatározható futás felismerése 2. LabVIEW környezet a. Virtual Instrument-ek (VI-ok) i. Front panel és blokkdiagram 1. A front panel és a blokkdiagram elemei közötti kapcsolat felismerése 2. A blokkdiagram és a front panel ábrájából a funkcionalitásra következtetni 3. Front panelen megjelenő eredmények meghatározása adott blokkdiagram alapján 4. Olyan VI-ok felismerése, melyekhez nem tartozik blokkdiagram 5. A front panel elemek tulajdonságainak és lehetőségeinek felhasználása adott alkalmazásokhoz ii. Ikon és konnektor panel 1. Az ikon és konnektor panel céljainak felismerése 2. A különböző konnektor panel terminál típusok felismerése és megkülönböztetése b. Context Help ablak 6/17
7 i. A különböző konnektor panel terminál típusok felismerése és meghatározása - kötelező, ajánlott és opcionális ii. Egy funkció vagy VI funkcionalitásának meghatározása a Context Help ablakban megjelenő információ alapján 3. Adattípusok és adatstruktúrák a. Numeric, String, Boolean, Path, Enum i. A legmegfelelőbb adattípus felismerése különböző front panel és blokkdiagram elemek esetében ii. Az alábbi adattípusokhoz tartozó funkciók felismerése és leírása 1. Numerikus-numerikus, konverzió, adat manipuláció és összehasonlító paletta 2. String String, String/Szám konverzió és String/Tömb/Elérési útvonal konverziós paletták 3. Boolean Boolean paletta 4. Elérési útvonal Elérési útvonal funkciók a Fájl I/O palettán b. Cluster-ek i. Olyan alkalmazások felismerése, melyeknél a cluster-ek segítségével az adatok csoportosítása előnyös lehet ii. A Bundle, Unbundle, Bundle by Name és Unbundle by Name funkciók kiválasztása és használata iii. Annak felismerése, hogy a cluster-en belüli elemek sorrendjének a megváltoztatása milyen hatással jár c. Tömbök i. A Tömb palettán levő funkciók helyes kiválasztása és alkalmazása ii. Memória használati problémákat okozó technikák felismerése iii. A memória felhasználás minimalizálására használható technikák felismerése iv. Olyan alkalmazások felismerése és leírása, melyeknél előnyt jelent a megfelelő tömb használat d. Típus definíciók i. Olyan alkalmazások felismerése és leírása, melyeknél előnyt jelenthet a típusdefiníciók és a strict típusú típusdefiníciók használata ii. Annak meghatározása, hogy típusdefinícióra vagy strict típusú típusdefinícióra van-e szükség egy adott adat elemnél e. Hullámformák i. A waveform adattípus kiválasztása ahhoz, hogy graph-on és charton jelenítsünk meg hullámformát 7/17
8 ii. A Build Waveform és a Get Waveform Components funkciók kiválasztása és használata adott alkalmazások esetében f. Időbélyegek i. Az időbélyeg adattípus leírása, illetve annak megértése, hogy hogyan kapcsolódik a mérési adatainkhoz ii. A Timing palettán levő időbélyeg funkciók kiválasztása és használata adott alkalmazásokhoz g. Dinamikus adattípus i. Annak felismerése, hogy mikor használunk dinamikus adatot ii. Convert from Dynamic Data Express VI funkcionalitásának leírása iii. Annak felismerése, hogy mely típusú kontrollok/indikátorok és bemenetek/kimenetek esetében használhatunk dinamikus adatot h. Adat megjelenítés i. Annak leírása, hogy a különböző megjelenítési formátum esetén hány bitet igényel egy adott adattípus ii. A numerikus megjelenítési mód megváltoztatása kontrollok, indikátorok és konstansok esetében iii. A különböző adat megjelenítések tartományainak felismerése iv. Az alapértelmezett LabVIEW big-endian mód felismerése i. Kényszerítés (Coercion) i. A legmegfelelőbb adattípus kiválasztása ii. A végső adattípus, illetve memóra felhasználás meghatározása különböző adattípusokkal történő műveletvégzés esetén iii. A konverziós palettáról a megfelelő funkciók kiválasztása és használata j. Adatkonverzió és manipuláció i. Az adatkonverzió, manipuláció és typecast-olás alapjainak és használatának meghatározása ii. Különböző adattípusok közti konverziót segítő funkciók kiválasztása és felismerése 4. Tömbök és cluster-ek a. Tömb funkciók i. A Tömb palettán levő funkciók felismerése ii. Annak meghatározása, hogy adott blokkdiagram lefutásának eredményét, hogyan befolyásolják a tömb funkciók iii. Funkciók kiválasztása és használata a kívánt funkcionalitás érdekében iv. Hasonló tervezési alternatívák kiválasztása és összehasonlítása 8/17
9 b. Cluster funkciók i. A cluster-ekre vonatkozó funkciók felismerése a Cluster, Class, & Variant palettáról ii. Annak meghatározása, hogy adott blokkdiagram lefutásának eredményét, hogyan befolyásolják a cluster funkciók iii. Cluster funkciók kiválasztása és használata a kívánt funkcionalitás érdekében c. Funkció polimorfizmus i. Polimorfizmus meghatározása ii. Polimorfizmus előnyeinek felismerése iii. Olyan VI kimenetének a meghatározása, melynek polimorf a bemenete 5. Hibakezelés a. Hiba cluster-ek i. A hiba cluster elemeinek felismerése és definiálása ii. Olyan terminálok felismerése, melyek elfogadnak hiba cluster-t bemenetnek iii. A hibák és figyelmeztetések közti különbség megértése b. Hibakezeléssel kapcsolatos VI-ok és funkciók i. A Dialog & User Interface palettáról a hibakezeléshez kapcsolható VI-ok felismerése ii. A legalkalmasabb helyek felismerése, ahol a hibákat lekezeljük, illetve riportáljuk iii. Meghatározott hibakezelési és riportolási funkcionalitás érdekében megfelelő VI kiválasztása c. Egyedi hibakódok i. Az egyedi hibakódoknak fenntartott tartomány felismerése ii. Egyedi hibaüzenetek létrehozása a hiba cluster-ek manipulálásával d. Automatikus és manuális hibakezelés i. Az automatikus hibakezelés hatásának definiálása ii. Olyan VI-ok fejlesztése, melyekben a hibakezelés alapos és hatékony iii. Hiba jelentkezése esetén a VI viselkedésének meghatározása adott blokkdiagramot figyelembevéve 9/17
10 6. Dokumentáció a. Jelentős területek i. A VI Properties-en belüli dokumentáció készítés fontosságának felismerése ii. Tip strip készítés jelentőségének felismerése b. Context Help i. Egy VI futtatásához szükséges bemenetek meghatározása ii. Leírása annak, hogy hogyan dokumentáljuk a VI-ok bemeneteit és kimeneteit, hogy az a Context Help-en belül jelenjen meg 7. Hibakeresés a. Eszközök i. A hibakeresést segítő eszközök felismerése - Highlight Execution, Breakpoint and Single-Stepping, Probe ii. A speciális hibakeresési eszközök funkcionalitásának megértése és azok megfelelő használatának magyarázata b. Technikák i. Megfelelő hibakeresési eszköz kiválasztása egy adott szituáció esetén ii. Meghatározni, hogy létrejön-e hiba egy adott blokkdiagramot figyelembe véve 8. While ciklusok és For ciklusok a. Ciklusok elemei i. A ciklusok elemeinek felismerése, funkcionalitásuk magyarázata - alagút, count terminál, conditional terminál, iteration ierminál, shift regiszter ii. A ciklusok elemek viselkedéseinek leírása b. Auto-index i. Olyan alagutak felismerése, melyeknél engedélyezve van az autoindex mód ii. Az alapértelmezett index beállítások felismerése, mikor új alagutakat hozunk létre iii. Az auto-index mód leírása, valamint engedélyezésének és tiltásának hatása 10/17
11 c. Shift regiszterek i. Annak leírása, hogy milyen körülmények között, milyen inicializálási feltételek mellett használunk shift regisztert adattárolásra ii. A shift regiszterben tárolt értékeknek meghatározása adott ciklusszám vagy megszakítást követően iii. Az inicializálatlan és inicializált stacked típusú shift regiszter viselkedésének felismerése iv. Feedback Node-ok felismerése és ciklusban történő használatuk megértése d. Ciklusok viselkedése i. A For ciklusok és a While ciklusok speciális viselkedésének felismerése ii. A legmegfelelőbb ciklus struktúra kiválasztása iii. Annak meghatározása, hogy hányszor iterál egy adott ciklus adott blokkdiagramon iv. A condition terminál használatának felismerése For ciklusok esetében v. Annak meghatározása, hogy adott szituációban mely ciklus terminálokat kell mindenképp felhasználnunk, ha futtatni szeretnénk egy kódot 9. Case struktúrák a. Case Selector i. Annak felismerése, hogy mely adattípusok támogatottak bemenetként ii. A case struktúra viselkedésének felismerése különböző tartományú numerikus szám használata során iii. Meghatározni, hogy melyik ága fut le a case struktúrának adott blokkdiagram estében b. Alagutak i. A kimeneti alagutak különböző opcióinak felismerése ii. A különböző alagúttípusok előnyeinek illetve hátrányainak felismerése c. Alkalmazások i. Annak meghatározása, hogy mikor használunk case struktúrát más struktúrákkal szemben ii. Kontrollok és indikátorok megfelelő elhelyezése a case struktúra figyelembevételével 11/17
12 10. Szekvencia struktúrák a. Típusok i. Flat típusú szekvencia struktúra ii. Stacked típusú szekvencia struktúra b. Viselkedés i. A szekvencia struktúra alapvető viselkedésének felismerése ii. Adott, szekvencia struktúrát tartalmazó blokkdiagram eredményének meghatározása iii. A szekvencia struktúra viselkedésének meghatározása, ha hiba következik be iv. Szekvencia lokálok leírása stacked típusú szekvencia struktúra esetén c. Alkalmazások i. A stacked és a flat típusú szekvencia struktúra előnyeinek és hátrányainak felismerése ii. Annak meghatározása, hogy milyen esetekben alkalmazunk szekvencia struktúrát más struktúrával szemben 11. Esemény struktúrák a. Notify és Fileter típusú események i. A filter és a notify típusú események meghatározása ii. A filter és a notify típusú események viselkedésének meghatározása iii. A filter és a notify típusú események felismerése a blokkdiagramon iv. A Value (signaling) property node használata esemény struktúrával i. Az eseményvezérelt programozás előnyeinek felismerése ii. Események különböző módon történő létrehozásának felismerése iii. A futás eredményének meghatározása adott blokkdiagram esetén 12. Fájl I/O a. Funkciók és VI-ok i. A File I/O palettán található VI-ok és funkciók felismerése ii. Annak meghatározása, hogy adott blokkdiagram lefutásának eredményét, hogyan befolyásolják ezek a funkciók iii. Az alacsony szintű- és a magasszintű File I/O funkciók előnyeinek és hátrányainak felismerése 12/17
13 i. Hiba keletkezésének előrejelzése egy adott blokkdiagram esetében ii. Meghatározni, hogy hány byte kerül kiírásra adott blokkdiagram esetében iii. A legcélravezetőbb és a kevésbé hatékony módszerek meghatározása adatok fájlba írása esetén 13. Időzítés a. Időzítési funkciók i. A Timing palettán levő funkciók felismerése és leírása ii. A Tick Count funkció használatakor fellépő túlcsordulás jelenség leírása i. Kiválasztani a legalkalmasabb funkciót adott forgatókönyv esetében ii. CPU felhasználás csökkentése érdekében kiválasztani a megfelelő funkciót, melyet egy ciklusba helyezünk el iii. Időzítési funkció kiválasztása, hosszantartó periódusok időzítésére 14. VI Server a. Osztály hierarchia i. Eljárások és tulajdonságok öröklődésének leírása ii. Megfelelő referenciák kiválasztása abban az esetben, ha kontrollokkal és szub VI-okkal szeretnénk dolgozni i. A property node-ok és invoke node-ok megfelelő használatának felismerése ii. Megfelelő property node-ok és invoke node-ok használata annak érdekében, hogy adott tulajdonságokat és eljárásokat használhassunk iii. A strictly és a weekly typed típusú kontrollok közti különbségtétel iv. A meghívó VI és a szub VI közti interakció leírása VI Server használata esetén 15. Adatszinkronizáció és kommunikáció a. Notifier i. A Notifier palettán levő funkciók felismerése és leírása ii. A futás eredményének meghatározása adott notifier-t tartalmazó blokkdiagram esetében b. Sor i. A Queue palettán levő funkciók felismerése és leírása 13/17
14 ii. A futás eredményének meghatározása adott sort tartalmazó blokkdiagram esetében c. Szemafor i. Szemaforok funkcionalitásának leírása ii. Szemaforok megfelelő használatának felismerése d. Globális változó i. Globális változók funkcionalitásának leírása ii. Globális változók megfelelő használatának felismerése e. Alkalmazások i. A legmegfelelőbb szinkronizációs mechanizmus kiválasztása adott tervezési forgatókönyveket figyelembe véve ii. A notifier-ek és a sorok közti különbség leírása 16. Tervezési minták a. Állapotgép i. Az állapotgép architektúra alapkomponenseinek felismerése ii. Az állapot információ tárolás mechanizmusának felismerése b. Master/Slave i. Az master/slave architektúra alapkomponenseinek felismerése ii. A master/slave architektúra előnyeinek és hátrányainak felismerése iii. A notifier-ek által biztosított ciklusok közti időzítés leírása c. Termelő/Fogyasztó (Adat és Események) i. A termelő/fogyasztó tervezési minta alapelemeinek felismerése ii. A termelő/fogyasztó tervezési minta előnyeinek és hátrányainak felismerése iii. A sorok által biztosított ciklusok közti időzítés leírása d. Alkalmazások i. A legmegfelelőbb tervezési minta kiválasztása adott programozási feladat megoldására ii. Tervezési minták összehasonlítása, azok előnyeinek és hátrányainak felismerése 17. Chart-ok és graph-ok a. Típusok i. Különböző típusú chart-ok és graph-ok megkülönböztetése ii. A pufferelési funkcionalitás meghatározása chart-ok esetében iii. Olyan graph-ok felismerése, melyek egyenlőtlen X skálákat is támogatnak 14/17
15 iv. Olyan chart-ok és graph-ok felismerése, melyek támogatják a többszörös tengelyeket b. Adatok megjelenítése i. Olyan adattípusok felismerése, melyeket a chart-ok és graph-ok elfogadnak ii. A legmegfelelőbb chart-ok és graph-ok kiválasztása adott helyzetben 18. Boolean-ek mechanikai viselkedése a. A hat különböző viselkedés leírása b. A hat különböző viselkedés megfelelő használatának felismerése c. A futás eredményének kiértékelése adott helyzet és blokkdiagram esetében 19. Property Node-ok a. A Property Node-ok futási sorrendjének meghatározása b. A Property Node-ok megfelelő használatának felismerése c. Meghatározni, hogy mi történik abban az esetben, ha egy Property Nodenál jön létre hiba 20. Lokális változók a. Viselkedés i. Lokális változók viselkedésének leírása ii. Az eredmény meghatározása adott blokkdiagram esetében, mely lokális változókat használ iii. Lehetséges versenyhelyzetek felismerése i. Lokális változók helyes használatának felismerése ii. Hibakezelés olyan blokkdiagramon, ahol nem megfelelő módon használják a lokális változókat 21. Funkcionális globális változók a. Viselkedés i. Funkcionális globális változók funkcionalitásának leírása ii. A funkcionális globális változó elemeinek felismerése és az adattárolási mechanizmus megértése iii. Annak felismerése, hogy non-reentrant típust kell megadni i. Funkcionális globális változók szinkronizációs képességének leírása ii. Az információ elrejtésének leírása 15/17
16 iii. Annak meghatározása, hogy adott körülmények között a funkcionális globális változó a megfelelő választás 16/17
17 Felkészülési források a CLAD vizsgára Használja az alábbi forrásokat a felkészülés során: Felkészülés a CLAD vizsgára: CLAD Preparation E-Kit (tartalmazza a felkészülési segédletet és minta vizsgákat) Webcast a CLAD vizsgára történő felkészülésről: National Instruments CLAD Preparation Course (Online) webcast Most missed concepts on the CLAD exam Ingyenes online LabVIEW Tanfolyam & Leírások Online LabVIEW Graphical Programming Course LabVIEW Introduction Course Three Hours LabVIEW Introduction Course Six Hours A National Instruments oktatói által tartott vagy önállóan elvégezhető tanfolyamok: LabVIEW Core 1 LabVIEW Core 2 LabVIEW Core 3 LabVIEW Performance Egyéb National Instruments források: National Instruments Academic Web National Instruments Developer Zone National Instruments LabVIEW Zone National Instruments LabVIEW Support 17/17
LabView Academy. 4. óra párhuzamos programozás
LabView Academy 4. óra párhuzamos programozás Ellenőrző kérdések Hogyan lehet letiltani az automatikus hibakezelés funkciót? a) Engedélyezzük az Execution highlighting ot b) A subvi error out cluster-jét
RészletesebbenLabVIEW példák és bemutatók KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR
LabVIEW példák és bemutatók KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR LabVIEW-ról National Instruments (NI) által fejlesztett Grafikus programfejlesztő környezet, méréstechnikai, vezérlési, jelfeldolgozási feladatok
Részletesebben5. Példa: Olvasás szöveges fájlból (program3_1.vi)
5. Példa: Olvasás szöveges fájlból (program3_1.vi) A fájlműveletek során adatokat olvasunk ki vagy írunk be egy fájlba. Ez általában a következő három művelet elvégzését jelenti: Fájl megnyitása Adatok
Részletesebbeneseményvezérelt megoldások Vizuális programozás 5. előadás
Programozási architektúrák, eseményvezérelt megoldások Vizuális programozás 5. előadás Komponens-alapú programozás Kezdelteges formája, az első komponensek: DLL-ek Black box ujrahasznosítható kód Függvényeket
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés Laboratóriumi jegyzet
Mérés és adatgyűjtés Laboratóriumi jegyzet Mingesz Róbert, Gingl Zoltán 2014 A tananyag a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0104 A felsőfokú informatikai oktatás minőségének fejlesztése, modernizációja c. projekt
RészletesebbenOpenCL alapú eszközök verifikációja és validációja a gyakorlatban
OpenCL alapú eszközök verifikációja és validációja a gyakorlatban Fekete Tamás 2015. December 3. Szoftver verifikáció és validáció tantárgy Áttekintés Miért és mennyire fontos a megfelelő validáció és
RészletesebbenMinta. LabVIEW TM Core 1 Feladatok. A tanfolyam szoftveranyagának verziószáma 2010 2010. augusztus kiadás Termékkód: 325291B-0131
LabVIEW TM Core 1 Feladatok A tanfolyam szoftveranyagának verziószáma 2010 2010. augusztus kiadás Termékkód: 325291B-0131 LabVIEW Core 1 Feladatok Szerzői jog 1993 2010 National Instruments Corporation.
RészletesebbenTartalomjegyzék. Előszó... 10
Előszó... 10 1. Bevezetés a Symbian operációs rendszerbe... 11 1.1. Az operációs rendszer múltja...11 1.2. Az okos telefonok képességei...12 1.3. A Symbian felépítése...15 1.4. A könyv tartalma...17 2.
RészletesebbenProgramozási alapismeretek beadandó feladat: ProgAlap beadandó feladatok téma 99. feladat 1
Programozási alapismeretek beadandó feladat: ProgAlap beadandó feladatok téma 99. feladat 1 Készítette: Gipsz Jakab Neptun-azonosító: A1B2C3 E-mail: gipszjakab@vilaghalo.hu Kurzuskód: IP-08PAED Gyakorlatvezető
RészletesebbenA ChipScope logikai analizátor
A ChipScope egy, az FPGA tervbe integrálható logikai analizátor, amely az FPGA terv belső jeleinek vizsgálatára használható Előnye a normál logikai analizátorhoz képest Az igényeknek megfelelően konfigurálható
RészletesebbenSzenzorhálózatok programfejlesztési kérdései. Orosz György
Szenzorhálózatok programfejlesztési kérdései Orosz György 2011. 09. 30. Szoftverfejlesztési alternatívák Erőforráskorlátok! (CPU, MEM, Energia) PC-től eltérő felfogás: HW közeli programozás Eszközök közvetlen
RészletesebbenAlgoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1 Készítette: Gipsz Jakab Neptun-azonosító: ABC123 E-mail: gipszjakab@seholse.hu Kurzuskód: IT-13AAT1EG 1 A fenti
RészletesebbenLabVIEW tutorial. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapest. Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék VIMIA312 1.
LabVIEW tutorial Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Budapest Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék VIMIA312 1. oldal 1. Bevezetés Általános műszermodell Az egységek bonyolultsága
Részletesebben1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben?
1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben? 3. Ismertesse a névtér fogalmát! 4. Mit értünk a "változó hatóköre"
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 4. óra - levelező Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2012. március 31. MA lev - 4. óra Verzió: 2.0 Utolsó frissítés: 2011. május 30. 1/71 Tartalom I 1 Pozíció mérése 2 További
RészletesebbenVBA makrók aláírása Office 2007 esetén
VBA makrók aláírása Office 2007 esetén Windows tanúsítványtárban és/vagy kriptográfia eszközökön található tanúsítványok esetén Office 2007 alkalmazással 1(10) 1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék...
RészletesebbenLabVIEW Academy. 6. óra state machine
LabVIEW Academy 6. óra state machine Tartalom Állapotgép Típusdefiníció Fájlok 2 feladat: egy könnyebb és egy kicsit gyakorlatiasabb 2 Szekvenciális programozás Alapértelmezetten nincs szekvenciális futtatás
RészletesebbenPénzügyi algoritmusok
Pénzügyi algoritmusok A C++ programozás alapjai Tömbök (3. rész) Konstansok Kivételkezelés Tömbök 3. Többdimenziós tömbök Többdimenziós tömbök int a; Többdimenziós tömbök int a[5]; Többdimenziós tömbök
Részletesebben7. példa: Grafikus megjelenítés (program4_1.llb)
7. példa: Grafikus megjelenítés (program4_1.llb) Ezzel a programmal a harmonikus mozgás és a hullámmozgás kapcsolatát fogjuk bemutatni. Ahhoz, hogy ezt megtehessük meg kell ismerkednünk a LabVIEW alapvető
RészletesebbenMinta. LabVIEW TM Core 2 Feladatok. A tanfolyam szoftveranyagának verziószáma 2010 2010. augusztus kiadás Termékkód: 325293B-0131
LabVIEW TM Core 2 Feladatok A tanfolyam szoftveranyagának verziószáma 2010 2010. augusztus kiadás Termékkód: 325293B-0131 LabVIEW Core 2 Feladatok Szerzői jog 1993 2010 National Instruments Corporation.
RészletesebbenBevezetés a programozásba Előadás: Objektumszintű és osztályszintű elemek, hibakezelés
Bevezetés a programozásba 2 7. Előadás: Objektumszű és osztályszű elemek, hibakezelés ISMÉTLÉS Osztály class Particle { public: Particle( X, X, Y); virtual void mozog( ); ); virtual void rajzol( ) const;
RészletesebbenLabView Academy. Alapismeretek II.
LabView Academy Alapismeretek II. A LabView grafikus fejlesztői környezet első verzióját több mint 20 éve, 1986-ban adta ki a National Instruments, és azóta vezető platform az ipari alkalmazások között,
RészletesebbenMechatronika II (BMEGEFOAMM2)
Mechatronika II (BMEGEFOAMM2) Harmadik gyakorlat Készítette: Raj Levente Tartalom Bevezetés... 3 Jelölések... 3 301 Mechanikai rendszer idő tartománybeli analízise... 4 Feladatleírás... 4 Implementáció...
RészletesebbenVBA makrók aláírása Office XP/2002/2003 esetén
VBA makrók aláírása Office XP/2002/2003 esetén Windows tanúsítványtárban és kriptográfia eszközökön található tanúsítványok esetén Office XP/2002/2003 alkalmazással 1(11) 1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék...
RészletesebbenOperációs rendszerek gyak.
Operációs rendszerek gyak. AWK programozás Hirling Dominik Szegedi Tudományegyetem AWK AWK: a pattern scanning and processing language mintaelemző-és feldolgozó nyelv bármilyen szövegből minták alapján
RészletesebbenLabVIEW mérési jegyzőkönyv
LabVIEW mérési jegyzőkönyv Mérést végezte: Farkas Viktória, Csutak Balázs Mérés helye és ideje: PPKE-ITK 320-as terem, 2016. február 15. (1-3 feladatok) PPKE-ITK 320-as terem, 2016. május 9. (4-6 feladatok)
RészletesebbenProcesszusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication)
1 Processzusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication) 1. A folyamat (processzus, process) fogalma 2. Folyamatok: műveletek, állapotok, hierarchia 3. Szálak (threads)
RészletesebbenSzoftver labor III. Tematika. Gyakorlatok. Dr. Csébfalvi Balázs
Szoftver labor III. Dr. Csébfalvi Balázs Irányítástechnika és Informatika Tanszék e-mail: cseb@iit.bme.hu http://www.iit.bme.hu/~cseb/ Tematika Bevezetés Java programozás alapjai Kivételkezelés Dinamikus
RészletesebbenModellező eszközök, kódgenerálás
Modellező eszközök, kódgenerálás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek
Részletesebben1. mérés - LabView 1
1. mérés - LabView 1 Mérést végezte: Bartha András Mérőtárs: Dobránszky Márk Mérés dátuma: 2015. február 18. Mérés helye: PPKE Információs Technológiai és Bionikai Kar A mérés célja: Ismerkedés a Labview
RészletesebbenSzoftver-mérés. Szoftver metrikák. Szoftver mérés
Szoftver-mérés Szoftver metrikák Szoftver mérés Szoftver jellemz! megadása numerikus értékkel Technikák, termékek, folyamatok objektív összehasonlítása Mér! szoftverek, programok CASE eszközök Kevés szabványos
RészletesebbenAWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek
10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK adatvezérelt szkriptnyelv text processing, adat kiterjesztés, tagolt adatok automatizált soronkénti feldolgozása a forrásállományt soronként beolvassa
RészletesebbenOptimalizáció ESX-től View-ig. Pintér Kornél ügyfélszolgála3 mérnök pinter_kornel@mhm.hu
Optimalizáció ESX-től View-ig Pintér Kornél ügyfélszolgála3 mérnök pinter_kornel@mhm.hu MHM és referenciák MHM Computer Hungária Kft. 1996 óta Magyarországon Fókuszterületek: Adattárolás Adatmentés Archiválás
RészletesebbenProgramtervezés. Dr. Iványi Péter
Programtervezés Dr. Iványi Péter 1 A programozás lépései 2 Feladat meghatározás Feladat kiírás Mik az input adatok A megoldáshoz szükséges idő és költség Gyorsan, jót, olcsón 3 Feladat megfogalmazása Egyértelmű
Részletesebben4. Példa: Másodfokú egyenlet megoldása (program2_1.vi)
4. Példa: Másodfokú egyenlet megoldása (program2_1.vi) Mielőtt nekilátnánk a programozásnak, idézzük fel a másodfokú egyenlet általános alakját, és ez alapján gondoljuk végig, hogy milyen elemekre lesz
RészletesebbenOOP #14 (referencia-elv)
OOP #14 (referencia-elv) v1.0 2003.03.19. 21:22:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_14-1 - E jegyzet
RészletesebbenAlgoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1
Algoritmizálás és adatmodellezés tanítása beadandó feladat: Algtan1 tanári beadandó /99 1 Készítette: Gipsz Jakab Neptun-azonosító: ABC123 E-mail: gipszjakab@seholse.hu Kurzuskód: IT-13AAT1EG Gyakorlatvezető
RészletesebbenKinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?
Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii
RészletesebbenLabVIEW gyakorlatok. National Instrument anyagok alapján készítette:
LabVIEW gyakorlatok Méréstechnika, Mérés- és folyamatirányítás számítógéppel tárgyakhoz National Instrument anyagok alapján készítette: Dr. Sudár Sándor egyetemi docens Dr. Oláh László egyetemi adjunktus
RészletesebbenLabView Academy. Bevezetés
LabView Academy Bevezetés Adatok Dr. ing. Claudiu Pozna http://www.sze.hu/~pozna/ Horváth Ernő http://www.sze.hu/~herno/ Kajdocsi László Tanszéki honlap http://it.sze.hu 2 LabVIEW oktatás Magyarországon
RészletesebbenVIRTUÁLIS MŰSZEREK ÉS A LABVIEW
VIRTUÁLIS MŰSZEREK ÉS A LABVIEW VIRTUAL INSTRUMENTS AND THE LABVIEW Disznós Imre, fandi@externet.hu Debreceni Egyetem Informatika Kar 1. Bevezetés A mérés és automatizálás terén mára piacvezető szerepet
RészletesebbenAz UPPAAL egyes modellezési lehetőségeinek összefoglalása. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
Az UPPAAL egyes modellezési lehetőségeinek összefoglalása Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Résztvevők együttműködése (1) Automaták interakciói üzenetküldéssel Szinkron
RészletesebbenJava Programozó képzés A&K AKADÉMIA 2019.
Java Programozó képzés A&K AKADÉMIA 2019. Kedves érdeklődő! Engedd meg, hogy a következő oldalakon részletesebben is bemutassam képzéseink modulrendszerét! Ha további kérdéseid vannak, ne habozz, tedd
Részletesebben1. Bevezetés A C++ nem objektumorientált újdonságai 3
Előszó xiii 1. Bevezetés 1 2. A C++ nem objektumorientált újdonságai 3 2.1. A C és a C++ nyelv 3 2.1.1. Függvényparaméterek és visszatérési érték 3 2.1.2. A main függvény 4 2.1.3. A bool típus 4 2.1.4.
RészletesebbenSzéchenyi István Egyetem
Oldal: 1/6 A feladat lényege, hogy gyakoroljuk DAQ (data acquisition - adatgyűjtő) eszközök használatát. 1. Az adatgyűjtő eszközhöz csatlakoztassuk a fotóellenállást és a LED-et, ahogy a következő ábra
RészletesebbenSzerializáció. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Szerializáció / 22
Szerializáció Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2014 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Szerializáció 2014 1 / 22 Tartalomjegyzék 1 Szerializációs Alapfogalmak 2 Szerializációs Megoldások Object Szerializáció XML
Részletesebben"Eseményekre imm/connection Server scriptek futtatása
"Eseményekre imm/connection Server scriptek futtatása Az eseményeken az inels BUS rendszeren belül bekövetkező állapotváltozásokat értjük, amelyeket a CU3 központi egység ASCII kommunikációval továbbít
RészletesebbenHASZNÁLATI ESET DIAGRAM (USE CASE DIAGRAM)
HASZNÁLATI ESET DIAGRAM (USE CASE DIAGRAM) Célja: A követelményrögzítés (a szoftverfejlesztés els fázisaiban, pl. a követelménydefiníciós fázisban használatos). Funkcionális diagram: középpontban a rendszer
RészletesebbenMár megismert fogalmak áttekintése
Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak
RészletesebbenMintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével
Automatizálási Tanszék Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével Budai Tamás budai.tamas@sze.hu http://maxwell.sze.hu/~budait Tartalom Mikrovezérlőkről röviden Programozási alapismeretek ismétlés
RészletesebbenOE-NIK 2010/11 ősz OE-NIK. 2010. ősz
2010/11 ősz 1. Word / Excel 2. Solver 3. ZH 4. Windows 5. Windows 6. ZH 7. HTML 8. HTML 9. ZH 10. Adatszerkezetek, változók, tömbök 11. Számábrázolási kérdések 12. ZH 13. Pótlás A Windows felhasználói
RészletesebbenSzoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor
Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor A szotverarchitektúra fogalma A szoftverarchitektúra nagyon fiatal diszciplína. A fogalma még nem teljesen kiforrott. Néhány definíció: A szoftverarchitektúra
RészletesebbenKépzési program. A képzés megnevezése: CNC szerviz technológus. 1. A képzéssel megszerezhető kompetenciák:
Képzési program A képzés megnevezése: CNC szerviz technológus 1. A képzéssel megszerezhető kompetenciák: 1.1. Számítógépeket kezel, szoftvereket használ 1.2. Alkalmazza a számítástechnikai ismereteit 1.3.
RészletesebbenArchitektúra, megszakítási rendszerek
Architektúra, megszakítási ek Mirıl lesz szó? Megszakítás fogalma Megszakítás folyamata Többszintű megszakítási ek Koschek Vilmos Példa: Intel Pentium vkoschek@vonalkodhu Koschek Vilmos Fogalom A számítógép
RészletesebbenJAVA SE/ME tanfolyam tematika
JAVA SE/ME tanfolyam tematika TANFOLYAM TEMATIKA: A JAVA MEGISMERÉSE Java története, miért készült, miért népszerű NETBEANS környezet telepítése, megismerése Programozási alapok java nyelven Változók,primitív
RészletesebbenAWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek
10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK futtatási módok AWK parancs, közvetlen programkódmegadás: awk 'PROGRAMKÓD' FILE példa: ls -l awk '{print $1, $5}' a programkód helyére minden indentálás
RészletesebbenA fő menüpontok között a bal vagy jobb nyíllal mozoghatunk, Enter leütésére pedig megjelenik az adott menühöz tartozó tartalom.
AMI BIOS SETUP (ASRock 890GX, 890GM Pro3) Menü kezelése A fő menüpontok között a bal vagy jobb nyíllal mozoghatunk, Enter leütésére pedig megjelenik az adott menühöz tartozó tartalom. Menün belüli navigálás:
RészletesebbenTisztelt Ügyfelünk! Tájékoztató az átállásról
OTP BANK NYRT. Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztató az átállásról Bankunk ügyfeleink folytonos szoftverhasználatát biztosító szempont alapján úgy döntött, hogy az új verziót (6.01-01) most nem a megszokott
RészletesebbenA szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom
A szoftver-folyamat Szoftver életciklus modellek Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 4. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 2. 2 A szoftver-folyamat Szoftver
RészletesebbenUtolsó módosítás:
Utolsó módosítás: 2012. 09. 06. 1 A tantárggyal kapcsolatos adminisztratív kérdésekkel Micskei Zoltánt keressétek. 2 3 4 5 6 7 8 9 Forrás: Gartner Hype Cycle for Virtualization, 2010, http://premierit.intel.com/docs/doc-5768
RészletesebbenMelyek a Windows Server 2008 R2 tiszta telepítésének (Clean Install) legfontosabb lépései?
Mely Windows Server 2008 R2 kiadásra jellemzőek a következők: Maximum 32GB RAM és 4 CPU foglalatot, valamint 250 RRAS, 50 IAS és 250 RDS-GW licenszet nyújt? Web Standard Enterprise Datacenter Melyek a
RészletesebbenVizuális, eseményvezérelt programozás XI.
Vizuális, eseményvezérelt programozás XI ÓE-NIK, 2011 1 Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendő anyag vázlatát képezik Ismeretük szükséges,
Részletesebben1. Metrológiai alapfogalmak. 2. Egységrendszerek. 2.0 verzió
Mérés és adatgyűjtés - Kérdések 2.0 verzió Megjegyzés: ezek a kérdések a felkészülést szolgálják, nem ezek lesznek a vizsgán. Ha valaki a felkészülése alapján önállóan válaszolni tud ezekre a kérdésekre,
RészletesebbenProgramozás alapjai. 10. előadás
10. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Pointerek, dinamikus memóriakezelés A PC-s Pascal (is) az IBM PC memóriáját 4 fő részre osztja: kódszegmens adatszegmens stackszegmens heap Alapja:
RészletesebbenAWK programozás Bevezetés
09 AWK programozás Bevezetés AWK adatvezérelt szkriptnyelv text processing, adat kiterjesztés, tagolt adatok automatizált soronkénti feldolgozása a forrásállományt soronként beolvassa és feldolgozhatóvá
RészletesebbenProcesszusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication)
1 Processzusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication) 1. A folyamat (processzus, process) fogalma 2. Folyamatok: műveletek, állapotok, hierarchia 3. Szálak (threads)
RészletesebbenThermo1 Graph. Felhasználói segédlet
Thermo1 Graph Felhasználói segédlet A Thermo Graph program a GIPEN Thermo eszközök Windows operációs rendszeren működő grafikus monitorozó programja. A program a telepítést követően azonnal használható.
RészletesebbenLabVIEW segédlet. Készítette: Friedl Gergely Egyetemi tanársegéd
LabVIEW segédlet Készítette: Friedl Gergely Egyetemi tanársegéd A segédletről A segédlet a LabVIEW grafikus programozói környezet alapjait mutatja be. Célja a Szabályozási rendszerek című tárgy hallgatói
RészletesebbenS&T CAD/PLM SuperUser Akadémia 2016
S&T CAD/PLM SuperUser Akadémia 2016 Windchill kérdezz-felelek Kérdések és válaszok a tudás teljes megosztásáig avagy kezdődik az adok-kapok Lisznyai Klára PLM tanácsadó és projektvezető S&T Consulting
RészletesebbenMultiBoot. Felhasználói útmutató
MultiBoot Felhasználói útmutató Copyright 2007 Hewlett-Packard Development Company, L.P. Az itt szereplő információ előzetes értesítés nélkül változhat. A HP termékeire és szolgáltatásaira vonatkozó kizárólagos
RészletesebbenTeljesítmény Mérés. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Teljesítmény Mérés / 20
Teljesítmény Mérés Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Teljesítmény Mérés 2013 1 / 20 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 2 Visual Studio Kód metrikák Performance Explorer Tóth Zsolt
RészletesebbenA képernyőre írást igénylő részfeladatok eredményének megjelenítése előtt írja a képernyőre a feladat sorszámát (például: 3. feladat:)!
Space Shuttle 40 Pont A Space Shuttle (magyarul űrsikló", hivatalos angol nevén: Space Transportation System, STS) az Amerikai Egyesült Államok ember szállítására is alkalmas űrprogramja volt. Feladatai
RészletesebbenMagyar Nemzeti Bank - Elektronikus Rendszer Hitelesített Adatok Fogadásához ERA. Elektronikus aláírás - felhasználói dokumentáció
ERA Elektronikus aláírás - felhasználói dokumentáció Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 3 1.1. Általános információk... 3 2. DesktopSign... 3 2.1. Általános információk... 3 2.2. Telepítés... 3 3. MNBSubscriber...
RészletesebbenEnergia- & teljesítmény mérők
Energia- & teljesítmény mérők 1194 Budapest, Mészáros Lőrinc u. 130/b Tel.: 06 (1) 288 0500 Fax: 06 (1) 288 0501 www.lsa.hu ELNet GR/PQ Villamos fogyasztásmérő és hálózat analizátor - pontosság: 0,2% (speciális
Részletesebben10. gyakorlat Struktúrák, uniók, típusdefiníciók
10. gyakorlat Struktúrák, uniók, típusdefiníciók Házi - (f0218) Olvass be 5 darab maximum 99 karakter hosszú szót úgy, hogy mindegyiknek pontosan annyi helyet foglalsz, amennyi kell! A sztringeket írasd
RészletesebbenLabor 2 Mikrovezérlők
Labor 2 Mikrovezérlők ATMEL AVR - ARDUINO BUDAI TAMÁS 2015. 09. 06. Tartalom Mikrovezérlők Mikrovezérlők felépítése, működése Mikrovezérlő típusok, gyártók Mikrovezérlők perifériái Mikrovezérlők programozása
RészletesebbenA szerzõrõl... xi Bevezetés... xiii
TARTALOMJEGYZÉK A szerzõrõl...................................................... xi Bevezetés...................................................... xiii I. rész A Visual Basic 2005 környezet 1. óra Irány
RészletesebbenSummer of LabVIEW The Sunny Side of System Design
Summer of LabVIEW The Sunny Side of System Design 30th June - 18th July 1 Adatbázis kapcsolatok, adattárolás és a LabVIEW Ványi Zoltán Hungary Kft. Agenda az előadás tematikája Bevezető - bemutatkozás
Részletesebben1. Template (sablon) 1.1. Függvénysablon Függvénysablon példányosítás Osztálysablon
1. Template (sablon) 1.1. Függvénysablon Maximum függvény megvalósítása függvénynév túlterheléssel. i n l i n e f l o a t Max ( f l o a t a, f l o a t b ) { return a>b? a : b ; i n l i n e double Max (
RészletesebbenA LOGSYS GUI. Fehér Béla Raikovich Tamás, Laczkó Péter BME MIT FPGA laboratórium
BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK A LOGSYS GUI Fehér Béla Raikovich Tamás, Laczkó Péter BME MIT atórium
Részletesebben.Net adatstruktúrák. Készítette: Major Péter
.Net adatstruktúrák Készítette: Major Péter Adatstruktúrák általában A.Net-ben számos nyelvvel ellentétben nem kell bajlódnunk a változó hosszúságú tömbök, listák, sorok stb. implementálásával, mert ezek
RészletesebbenLabVIEW alapismeretek
LabVIEW alapismeretek BME MIT 2011. Hainzmann János, Molnár Károly, Scherer Balázs, Tóth Csaba Tartalomjegyzék IRODALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 1.1 VIRTUÁLIS MŰSZEREK...2 1.2 A GRAFIKUS PROGRAMOZÁSRÓL...2
RészletesebbenFelhasználó által definiált adattípus
Felhasználó által definiált adattípus C++ Izsó Tamás 2017. február 24. Izsó Tamás Felhasználó által definiált adattípus/ 1 Irodalom Izsó Tamás Felhasználó által definiált adattípus/ 2 Programtervezési
RészletesebbenSzéchenyi István Egyetem www.sze.hu/~herno
Oldal: 1/6 A feladat során megismerkedünk a C# és a LabVIEW összekapcsolásának egy lehetőségével, pontosabban nagyon egyszerű C#- ban írt kódból fordítunk DLL-t, amit meghívunk LabVIEW-ból. Az eljárás
Részletesebben_INVHU000_WriteReadParameter.cxf Frekvenciaváltók
INV-HU-000 A FB feladata A dokumentáció tartalma Szimbólum A CP1H vagy a CP1L PLC és frekvenciaváltó(k) automatikus kommunikációja: _INVHU000_WriteReadParameter A frekvenciaváltó üzemi paramétereinek írása,
RészletesebbenBMD Rendszerkövetelmények
BMD Rendszerkövetelmények Rendszerkövetelmények BMD 1. SZERVER Az alábbiakban áttekintést nyerhet azokról a szerver rendszerkövetelményekről, melyek szükségesek a BMD zavartalan működéséhez. Ezen felül
RészletesebbenFüggvények. Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. LNKO függvény. Függvények(2) LNKO függvény (2) LNKO függvény (3)
Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből áll. A függvény (alprogram) jó absztrakciós eszköz a programok
RészletesebbenProgramozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat. Függvények. Függvények(2)
Programozás alapjai C nyelv 7. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.11.05. -1- Függvények C program egymás mellé rendelt függvényekből
RészletesebbenSQLServer. SQLServer konfigurációk
SQLServer 2. téma DBMS installáció SQLServer konfigurációk 1 SQLServer konfigurációk SQLServer konfigurációk Enterprise Edition Standart Edition Workgroup Edition Developer Edition Express Edition 2 Enterprise
RészletesebbenAz MTA Cloud a tudományos alkalmazások támogatására. Kacsuk Péter MTA SZTAKI
Az MTA Cloud a tudományos alkalmazások támogatására Kacsuk Péter MTA SZTAKI Kacsuk.Peter@sztaki.mta.hu Tudományos alkalmazások és skálázhatóság Kétféle skálázhatóság: o Vertikális: dinamikusan változik
RészletesebbenSzoftver karbantartási lépések ellenőrzése
Szoftverellenőrzési technikák (vimim148) Szoftver karbantartási lépések ellenőrzése Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék http://www.inf.mit.bme.hu/
RészletesebbenA CAPICOM ActiveX komponens telepítésének és használatának leírása Windows7 operációs rendszer és Internet Explorer 8-es verziójú böngésző esetén
A CAPICOM ActiveX komponens telepítésének és használatának leírása Windows7 operációs rendszer és Internet Explorer 8-es verziójú böngésző esetén Tartalomjegyzék 1. A CAPICOM ACTIVEX KOMPONENS TELEPÍTÉSE...3
RészletesebbenAz iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama. 10. évfolyam Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 50 óra
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama 10. évfolyam: 105 óra 11. évfolyam: 140 óra 10. évfolyam Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 50 óra 36 óra OOP 14 óra Programozási
RészletesebbenAz ActiveX beállítása
Az ActiveX beállítása Windows XP, Vista és Windows 7 operációs rendszeren 1(9) 1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék... 2 2. Bevezető... 3 3. Operációs rendszer követelmények... 3 4. Az ActiveX-ről...
RészletesebbenA Számítógépes alapismeretek témakör oktatása. Dr. Nyéki Lajos 2019
A Számítógépes alapismeretek témakör oktatása Dr. Nyéki Lajos 2019 ECDL / ICDL Computer Essentials Syllabus 1.0 This module sets out essential concepts and skills relating to the use of devices, file creation
RészletesebbenA programozás alapjai előadás. Amiről szólesz: A tárgy címe: A programozás alapjai
A programozás alapjai 1 1. előadás Híradástechnikai Tanszék Amiről szólesz: A tárgy címe: A programozás alapjai A számítógép részegységei, alacsony- és magasszintű programnyelvek, az imperatív programozási
RészletesebbenThe modular mitmót system. DPY kijelző kártya C API
The modular mitmót system DPY kijelző kártya C API Dokumentációkód: -D 01.0.0.0 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Beágyazott Információs Rendszerek
RészletesebbenMicLab Javítási útmutató
MicLab Javítási útmutató Általános irányelvek Ha a hallgató helyesen küldi el a fájlokat, és helyesen tölti ki a jegyzőkönyvet, az jelentősen megkönnyíti a javítást. Ezért van levonás ezen hibák esetén.
RészletesebbenJava II. I A Java programozási nyelv alapelemei
Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve
RészletesebbenA LabView-ról röviden kezdoknek
A LabView-ról röviden kezdoknek Váradiné Szarka Angéla Miskolci Egyetem Elektrotechnikai Elektronikai Tanszék 2003. Tartalom Bevezetés...3 I. A LabView muködése...4 II. A LabView kezelése...5 III. Programozás
Részletesebben