Gazdálkodói kézikönyv

Átírás

1 Készült Magyarország Koránya és az ÚMVP Irányító Hatósága táogatásával. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Összeállították: a Vidékfejlesztési Minisztériu (VM), a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), a Nezeti Éleliszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) unkatársai Kiadó: Nezeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Felelős kiadó: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató ISBN Szerkesztés, nyodai előkészítés, valaint nyoás: Hivatalos Biztonsági Okány és Jegynyoda Kft. Borito_2013.indd 1 Gazdálkodói kézikönyv 2013 Hogyan feleljünk eg a jogszabályi követelényeknek? :27:49

2 Tartalo Előszó Általános rész A kölcsönös egfeleltetés szabályozási rendszere Hogyan használjuk a kézikönyvet? Szankciószáítás a kölcsönös egfeleltetésben Kit érint a kölcsönös egfeleltetés rendszere? A Kölcsönös Megfeleltetés eddigi ellenőrzési tapasztalatainak összegzése HMKÁ: Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot Terészetvédele JFGK 1: A vadon élő adarak védele JFGK 5: A terészetes élőhelyek, valaint vadon élő állatok és növények védele Környezetvédele talajvédele JFGK 2: A felszín alatti vizek szennyezés elleni védele JFGK 3: A szennyvíziszap ezőgazdasági felhasználása JFGK 4: A ezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védele Állatjelölés JFGK 6: A sertések azonosítása és nyilvántartása JFGK 7: A szarvasarhák azonosítása és nyilvántartása JFGK 8: A juh- és kecskefélék azonosítása és nyilvántartása Éleliszerbiztonság, állat- és növényegészségügy JFGK 9: A növényvédő szerek kezelése JFGK 10: Egyes horon-vagy tireosztatikus hatású anyagokra és β-agonistákra vonatkozó felhasználási tilalo az állattenyésztésben JFGK 11: Éleliszerbiztonság Állatbetegségek bejelentése JFGK 12: Szivacsos agyvelőbántalak (TSE) elleni védekezés JFGK 13: A ragadós száj- és köröfájás bejelentése JFGK 14: Egyes fertőző állatbetegségek bejelentése: keleti arhavész, kiskérődző pestise, sertések hólyagos betegsége, kéknyelv betegség, szarvasok epizootiás haeorrhagiás betegsége, juh- és kecskehilő (Capripox), hólyagos szájgyulladás, afrikai sertés pestis, bőrcsóosodás-kór, Rift-völgyi láz JFGK 15: Kéknyelv betegség bejelentése Állatjólét JFGK 16: Állatjólét (borjak védele) JFGK 17: Állatjólét (sertések védele) JFGK 18: Állatjólét (ezőgazdasági haszonállatok védele) Jegyzetek Borito_2013.indd :27:51

3 belivek_5.indd :57:26

4 ELŐSZÓ TISZTELT GAZDÁLKODÓ! Az uniós csatlakozással száos közösségi táogatási forrás vált elérhetővé a ezőgazdasági terelők száára. Az uniós pénzek eléréséhez a gazdáknak különféle előírásokat, illetve kötelezettségeket kell teljesíteniük. Ezek közé tartozik a kölcsönös egfeleltetés (KM) szabályzórendszere is. A KAP stratégai célkitűzéseinek a gyakorlati egvalósításához, a ezőgazdaság versenyképességének erősítéséhez, a biztonságos éleliszer előállításhoz, a környezet védeléhez járul hozzá a kölcsönös egfeleltetés feltételrendszere. A terelő a rendes gazdálkodásával olyan közösségi javakat állít elő, elyeket az európai lakosság egésze élvez. A közösségi unkát az unió évi integy 300 illiárd Ft-tal honorálja. A KM alátáasztja a táogatások igénybevételének jogosságát, eloszlatva az uniós agrártáogatásokkal szeben tapasztalható közösségen belüli és nezetközi aggályokat. A vidéki élet egbecsülésének helyreállítása, a agyar vidék egerősödése indannyiunk közös érdeke. Ennek eléréséhez elengedhetetlen, hogy a agyar gazdálkodók axiálisan igénybe tudják venni a száukra elérhető közösségi táogatási forákat, aelyek a ezőgazdasági tevékenység jövedelezőségét jelentősen érintik. A táogatások lehívásához nélkülözhetetlen a feltételrendszer pontos és alapos iserete, hiszen a kötelezettségek be ne tartása a táogatási összegek csökkentését jelentheti, illetve súlyosabb esetekben akár a kizárást is aga után vonhatja. Ez azonban olyan veszteség, aely a szabályos űködéssel elkerülhető. Szeretné egnyugtatni a gazdálkodókat, hogy a KM rendszerének kialakításával és alkalazásával az uniós és hazai jogalkotó szervek célja ne a terelők büntetése, a táogatás értékének csökkentése. Sokkal inkább a helyes gazdálkodási eljárások, ódszerek elterjesztése, a környezetkíélő és környezettudatos agrárterelés gyakorlatának ösztönzése, a szabályokat betartó terelők körének évről-évre történő növelése. Alszik a gazda, alszik a birtok, vagyis, ha a gazdálkodó ne jár utána kötelezettségeinek, feladatainak, akkor azok ne is fognak időben teljesülni. Jelen kiadványunkkal a jó gazda gondosságához, kötelezettségeinek teljesítéséhez, és az ebből fakadó eredényességhez szeretnénk segítséget nyújtani. A kézikönyv folyaatosságot biztosít a szabályozórendszer precíz egiseréséhez és alkalazásához, valaint részletes tájékoztatást nyújt a 2013-ban bevezetendő új állatjóléti követelényekről. A kölcsönös egfeleltetés szabályzórendszere ugyanis ekkor válik teljessé, abban az évben, aikor a agyar gazdálkodók is ugyanakkora uniós táogatáshoz jutnak a közvetlen kifizetések terén, int a régi tagállaok gazdálkodói. Az érdeklődők a portálon is nyoon követhetik a KM-et érintő jogszabályi változásokat, választ kaphatnak a felerülő kérdéseikre. Aennyiben további inforációt szeretne kapni a kölcsönös egfeleltetés egyes területeinek szabályairól, illetve az ellenőrzésekkel kapcsolatban, kére, keresse fel a szaktanácsadókat, az Agrárkaarát, az ügyfélszolgálati tanácsadókat, falugazdászokat, hiszen ők részletes inforációval, segítséggel szolgálhatnak az előírások, követelények teljesítéséhez. Sikeres felkészülést és eredényes gazdálkodást kívánok! Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési iniszter 3 belivek_5.indd :57:27

5 A KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE Az Európai Unió közös agrárpolitikájának reforja keretében került átalakításra az agrár- és vidékfejlesztési táogatások rendszere. A legfontosabb célkitűzés, ait a változásokkal el akarnak érni, hogy a ezőgazdasági terelők inél gyorsabban tudjanak alkalazkodni a változó piaci körülényekhez, a lakosság egészséges környezetben éljen, a fogyasztók pedig egfelelő inőségű éleliszerekhez jussanak hozzá. Ezen elképzelések egvalósítása érdekében a táogatások igénybevételi feltételeit olyan szakai előírások betartásához kötik, aelyek kiterjednek az állategészségügyre, a növényvédelere, valaint a környezetvédelere. Ezen szabályok összességét foglalja agába a kölcsönös egfeleltetés rendszere. Aki földet űvel, állatot tart, illetve a földűveléssel, állattartással összefüggő tevékenységet folytat, azok száára általános kötelezettség a különböző szakhatósági előírások betartása, függetlenül attól, hogy táogatást vesznek-e igénybe. Aennyiben valaki például földtulajdonnal rendelkezik, akkor is védekeznie kell a parlagfű ellen, ha egyébként ne részesül seilyen közösségi táogatásban. Aennyiben a földűvelők, állattartók közösségi forrásokból tevékenységükhöz táogatást vesznek igénybe száukra szintén kötelező az úgynevezett szakhatósági előírások betartása. A különbség csak az, hogy az utóbbi esetben az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) az érintettnél üzei szinten vizsgálja a rendelkezések betartását és a jogkövetkezényeket is üzei szinten állapítják eg. A kölcsönös egfeleltetés hatálya alá tartozó ellenőrzések jelentős részét ugyanaz a hatóság végzi, aely egyébként az adott területen szakhatóságként eljár. Az ellenőrzések eredényéről jegyzőkönyvet vesznek fel, és az abban foglaltak alapján az MVH állapítja eg az üzei szintű jogkövetkezényt, aely a táogatás eghatározott értékű csökkentésétől a táogatási rendszerből való kizárásig terjedhet. Az érintett terészetesen nincs teljesen kiszolgáltatva a hatóság döntésének, ivel a közigazgatási eljárásra vonatkozó szabályok egfelelő alkalazásával élhet a jogorvoslat lehetőségével, ind az ellenőrzés során tett tényegállapításokkal, ind pedig az MVH által eghatározott jogkövetkezényekkel kapcsolatban. 4 belivek_5.indd :57:28

6 HOGYAN HASZNÁLJUK A KÉZIKÖNYVET? Jelen kézikönyvet azzal a szándékkal állítottuk össze, hogy gyakorlatias egközelítésben egy csokorba gyűjtsük a jogszabályi kötelezettségeket, s ezekhez agyarázatokat és segítő tippeket fűzzünk. Az alábbiakban a fejezetek egységes szerkezetét utatjuk be a könnyű eligazodás érdekében. A könyvet úgy építettük fel, hogy Ön egyszerűen egtalálja azokat a követelényeket és előírásokat, aelyek az Ön gazdaságára vonatkoznak. Miután beazonosította, hogy Önnek ely követelénycsoportokat kell gazdaságában betartania, a egfelelő fejezethez lapozva szeléletes leírást talál azokról. Külön kieeltük azt, hogy Önnek it kell kötelezően egtennie, és i az, ait tilos. Több követelény önagában túl általánosnak tűnhet, ezért hasznos, ha a kék színnel kieelt követelények és a piros színnel kieelt tiltások után elolvassa az összefüggő szöveges részt, ahol a napi élet és a napi tevékenység nyelvére fordítva egtalálja a tennivalókat. Az összefüggő szöveges részhez több helyen száozott képeket és bordó keretbe foglalt háttéragyarázatokat fűztünk, hogy ég szeléletesebbé, ég érthetőbbé tegyük a jogszabály által előírtakat. Aennyiben Ön szeretné fellapozni a vonatkozó jogszabály paragrafusait, ne kell ást tennie, int a sötétzöld színnel kieelt jogszabályi hivatkozásokat előkeresni az interneten vagy ás nyilvános jogtárban. Felhívjuk a figyelét, hogy hatósági ellenőrzés, vagy jogvita esetén indig a hatályos jogszabályi rendelkezésnek egfelelően kell eljárni. Ha esetleg olyan kérdések erülnek fel Önben a követelények kapcsán, aelyre a kézikönyv lapjain ne talál választ, további szakkiadványok állnak rendelkezésre, illetve bizaloal fordulhat az egyes szakterületeken űködő ügyfélszolgálatokhoz. Ezeket a lehetőségeket a fejezetek végén külön kigyűjtve találja egy kék színnel kieelt írásban. Bízunk abban, hogy a zöld színnel kieelt tippek és a sárga keretben felsorolt tipikus hibák segítenek a napi unka szervezésében és az ellenőrzésekre való sikeres felkészülésben. Az alábbiakban áttekintheti, hogy a fejezetekben egységesen használt kieelések és alakzatok it tartalaznak, ire irányítják rá a figyelet. Reéljük, hogy a kézikönyv felépítése egkönnyíti az eligazodást a kölcsönös egfeleltetés kötelezettségei terén. Ne feledje azonban, hogy jelen kézikönyv csupán a kölcsönös egfeleltetés keretében ellenőrzött jogszabályi kötelezettségeket tartalazza. Ennél fogva ne terjed ki a szakhatósági ellenőrzések alapját képező valaennyi jogszabályi előírásra, és azok be ne tartásából eredő intézkedésre. k! h t i Jogszabályi hivatkozások A követelények alapját képező jogszabályok ne teljes egészükben épülnek be a kölcsönös egfeleltetés rendszerébe. Ezért a fejezetek elején ezzel a kieeléssel feltüntettük azokat a konkrét közösségi és hazai jogszabályhelyeket, aelyekből az Ön által teljesítendő követelények következnek. Így Ön célzottan tud keresni az adott jogszabályban, ha ezt szükségesnek érzi. Követelények A kék keretű szövegrészek dióhéjban egfogalazzák azokat a konkrét jogszabályi követelényeket, aelyeket a kölcsönös egfeleltetés keretében ellenőriznek. Ezek jelentik az adott követelénycsoport agját. Az összes többi szövegrész az itt felsoroltak értelezését segíti, illetve ezekhez igyekszik háttérisereteket biztosítani. Magyarázat Előfordul, hogy a követelényt ugyan értjük, de azt ár kevésbé, hogy iért van erre szükség. Vagy egyszerűen tisztázni kell, hogy it értünk egy-egy fogalo, defi níció alatt (pl. ki az instruktor?). Ilyen esetekben nyújtanak segítséget a lap szélén található agyarázatok, aelyek tehát háttérisereteket tartalaznak. Tilos Követelényekben vagy azok alapján egfogalazott ne egengedett tevékenységek, aelyek az ellenőrzés részét képezik. Tipikus hibák Ugyanaz a célja, int a TIPPEK-nek. Itt viszont arra törekedtünk, hogy kifejezetten rossz példákat hozzunk, hátha tudunk tanulni a ás kárán. Tippek Hasznos tanácsokat találunk itt, aelyeket követve nagy biztonsággal eg tudnak felelni a követelényeknek. Bizonyos esetekben pedig egy-egy apróságra hívja fel a fi gyelüket, ai nagyban egkönnyítheti az életüket. További inforáció Minden fejezet végén külön keretes írást szenteltünk annak, hogy Ön azonnal tájékozódhasson, ha bárilyen kérdése felerül. Ne csupán hivatali és tanácsadói elérhetőségeket, hane korábban egjelent inforációs füzeteket, tájékoztató anyagokat is felsoroltunk itt. 5 belivek_5.indd :57:28

7 SZANKCIÓSZÁMÍTÁS A KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉSBEN Jogszabályi hivatkozások EU jogszabály A Bizottság noveber 30-i 1122/2009/EK rendelete a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös egfeleltetés, a oduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az elített rendeletben létrehozott, ezőgazdasági terelők részére eghatározott közvetlen táogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok egállapításáról, valaint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös egfeleltetés tekintetében, a borágazatban eghatározott táogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok egállapításáról A Bizottság deceber 7-i 1975/2006/EK rendelete a vidékfejlesztési táogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valaint a kölcsönös egfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok egállapításáról. Hazai jogszabály A kölcsönös egfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valaint a jogkövetkezények alkalazásával kapcsolatos szabályokról szóló 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet. A kölcsönös egfeleltetésből eredő szankciót az MVH állapítja eg a helyszíni ellenőrzések eredénye alapján. A helyszíni ellenőrzési jelentés a eg ne felelésre vonatkozóan tartalazza indazon szepontok értékelését (szándékosság, súlyosság, érték, tartósság, isétlődés, vis aior bírálati eredény, ne gazdasági célúnak inősített tevékenység), aelynek alapján a szankció értéke egyértelűen eghatározható. A kölcsönös egfeleltetési szankciók a kedvezényezett adott évi közvetlen táogatásának teljes összegére vonatkoznak: azon összeget csökkentik, aelyet a ezőgazdasági terelő száára a tényegállapítás naptári éve során az általa benyújtott vagy benyújtandó táogatási kérelek alapján odaítéltek vagy odaítéltek volna. Az elháríthatatlan külső okot (a továbbiakban: vis aior) illetően a gazdálkodónak lehetősége van a helyszíni ellenőrzés során is jelezni, ha a gazdasága vis aiorral érintett, valaint kérheti a bejelentett vis aior eset figyelebevételét. Aennyiben a helyszíni ellenőrzésen se a gazdálkodó, se a képviselője ne volt jelen, a egküldött ellenőrzési jegyzőkönyv észrevételezése során is jelezheti, hogy gazdasága vis aiorral érintett. Ezektől függetlenül a vis aior csak abban az esetben vehető figyelebe, aennyiben azt a gazdálkodó elektronikus úton vagy az erre rendszeresített foranyotatványon határidőn belül bejelenti. A szankciók egítélését alapvetően befolyásolja, hogy a eg ne felelés gondatlanságból vagy szándékosan jött-e létre. Gondatlanság Ha a eghatározott eg ne felelés a ezőgazdasági terelő gondatlanságából fakad, akkor a teljes közvetlen táogatási összeg 1, 3, vagy 5%-kal csökken. A szankció pontos értékét az MVH állapítja eg a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvben foglaltak alapján. Az értékelést az alábbi szepontok alapján végzik: Súlyosság: a eg ne felelés következényeinek jelentőségétől függ, tekintetbe véve a szóban forgó követelény vagy előírás célját. Mérték: annak figyelebevételével kell egállapítani, hogy a eg ne felelés kiterjedt hatással rendelkezik-e, vagy hatása agára a ezőgazdasági üzere korlátozódik (gazdaságon belüli/gazdaságon kívüli). Tartósság: függ attól az időtartatól, aeddig a kiváltott hatás érezhető, vagy a szóban forgó hatás ésszerű eszközökkel történő egszüntetésének lehetőségétől. A tényezők kiértékelése alapján a MVH egállapítja, hogy az egyes HMKÁ előírások vagy JFGK követelények tekintetében 1, 3, vagy 5%-os szankcióval sújtja a gondatlan gazdálkodót. A különböző előírások és követelények vonatkozásában egállapított szankciók összegzésekor a kölcsönös egfeleltetés előírásait négy csoportra osztják fel: JFGK 1-5 JFGK 6-15 JFGK (2013) Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) Aennyiben a kedvezényezett ugyanazon előírás-csoportból több előírást sért eg, akkor az azokra egállapított szankciók ne összegződnek, hane azok közül csak a legsúlyosabbat veszik figyelebe. Aennyiben a kedvezényezett több előírást sért eg ás-ás előírás-csoportokból, akkor a egállapított szankciók összeadódnak. Az összegzésnél azonban figyelebe kell venni, hogy a szankció összegzett értéke gondatlanság esetén ne haladhatja eg az 5%-ot. Az előírások isételt egszegését a rendszer kieelten szankcionálja. Aennyiben háro naptári éven belül a gazdálkodó isételten egszegi valaelyik kölcsönös egfeleltetési előírást vagy követelényt, akkor az eredetileg kiszabott szankció hároszorosát kell száára egállapítani. A táogatáscsökkentés axiális értéke azonban ilyen esetben se haladhatja eg a teljes összeg 15%-át. 6 belivek_5.indd :57:29

8 SZANKCIÓSZÁMÍTÁS A KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉSBEN A axiális 15%-os érték elérését követően a hatóság tájékoztatja az érintett ezőgazdasági terelőt, hogy ha ég egyszer egállapításra kerül ugyanaz a eg ne felelés, akkor azt szándékos cselekénynek fogják tekinteni (szándékosság esetén pedig egszűnik a 15%-os axiális szankcionálási korlát). Aennyiben ezt követően a figyeleztetés ellenére további eg ne felelést állapítanak eg, az alkalazandó táogatáscsökkentést az előző (hároal egyszer ár felszorzott összeg) hároszorosában állapítják eg. Az isétlődő eg ne felelések szankcionálására ne érvényesül az a szabály, hogy az ugyanazon előírás-csoportból szárazó eg ne felelésekért járó csökkentést ne kell összegezni. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ahol egy isétlődő eg ne felelés kerül egállapításra egy ásik eg ne feleléssel vagy egy ásik isételt eg ne feleléssel, az eredényként kapott csökkentési százalékok indenképpen összeadódnak. A axiális csökkentés gondatlanság esetén azonban ne haladhatja eg a 15%-ot. Szándékosság A szándékos eg ne felelés a gondatlansághoz képest jóval szigorúbb egítélést kap a kölcsönös egfeleltetés szankcionálási rendszerében. Ha a eghatározott eg ne felelés a ezőgazdasági terelő szándékosságából vezethető le, akkor a teljes közvetlen táogatási összeg %-kal csökken. A szankció pontos értékét a MVH állapítja eg a eg ne felelés helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvbe foglalt értékelése alapján. Az értékelést ugyanazon szepontok alapján végzik, int a gondatlanság esetében (súlyosság, érték, tartósság). A 100%-os szankcionálás azt jelenti, hogy a terelőt kizárják a közvetlen táogatási rendszerből az adott évre. Különösen súlyos szabálytalanság esetén a MVH dönthet úgy, hogy az érintett terelőt a következő táogatási évre is kizárja. A szándékos eg ne felelések szankciói indenképpen összeadódnak (az isételt eg ne felelésekhez hasonlóan). Összegzés Összefoglalva, a különböző eg ne felelések a következő sorrendben összegződnek: Gondatlan, ne isétlődő szankciók összegzése - Összegzés ódszere: azonos előírás-csoportokból szárazó szankciók közül a legagasabbal száolnak, különböző előírás-csoportból szárazó szankciók összeadódnak - Szankciók axiális értéke: 5% Gondatlan, isétlődő szankciók összegzése - Összegzés ódszere: összeadás - Szankciók axiális értéke: 15% Szándékos szankciók összegzése - Összegzés ódszere: összeadás - Szankciók axiális értéke: 100% 7 belivek_5.indd :57:29

9 KIT ÉRINT A KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS RENDSZERE? A kölcsönös egfeleltetés követelényeinek és előírásainak ellenőrzése az alábbi táogatásokat kérelezőkre vonatkoznak: Mezőgazdasági terület, illetve állatszá alapján egállapított közvetlen kifizetések, illetve egyéb közvetlen kifizetések: - egységes területalapú táogatás (SAPS); - elkülönített cukor táogatás; - elkülönített zöldség-gyüölcs táogatás; - elkülönített bogyós gyüölcs táogatás; - a zöldség, gyüölcs és a dohány szerkezetátalakítási nezeti progra Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges táogatása; - a tejterelőket sújtó különleges hátrányok kezeléséhez kapcsolódó különleges táogatás; - különleges rizs táogatás; - kérődző szerkezetátalakítási nezeti progra Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges táogatása; - ezőgazdasági célú biztosítási díjtáogatás; - héjas gyüölcsűek teresztésének táogatása. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Prograban (ÚMVP II. tengely): - a hegyvidéki ezőgazdasági területeken kívüli hátrányos helyzetű területek ezőgazdasági terelőinek nyújtott kifizetések; - a Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések; - az agrár-környezetvédeli kifizetések; - az állatjóléti kifizetések; - a ezőgazdasági földterület első erdősítés kifizetések; - erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó Natura 2000 kifizetések; - az erdő-környezetvédeli kifizetések; - védett őshonos állatfajták tenyésztésének táogatása; - a növényi genetikai erőforrások egőrzéséhez nyújtandó táogatás. Borpiaci intézkedés (szőlő szerkezet átalakítás és átállás, szőlőkivágási, illetve zöldszüret) táogatottjai. Az ellenőrzés a kérelező ezőgazdasági tevékenységét és ezőgazdasági területeit érinti. A kölcsönös egfeleltetés kötelezettségeinek biztosításáért a kérele benyújtója a felelős. Ezen belül Ezen belül: JFGK 1. JFGK 2. JFGK 3. JFGK 4. JFGK 5. JFGK 6. JFGK 7. JFGK 8. JFGK 9. JFGK 10. JFGK 11. JFGK 12. a felszín alatti vizek védele JFGK 13. JFGK 14. JFGK 15. JFGK 16. JFGK 17. JFGK 18. HMKÁ a szennyvíziszap felhasználása a sertések azonosításáról és nyilvántartása a szarvasarhák azonosításáról és nyilvátartása a juh-és kecskefélék azonosításáról és nyilvátartása egyes horon-vagy tireosztatikus hatású anyagokra az éleliszerbiztonság elleni védekezés a ragadós száj- és köröfájás bejelentése a kéknyelv betegség bejelentése az állatjólét (borjak védele) az állatjólét (sertések védele) Földterülettel rendelkeze X X X Nitrátérzékeny területen folytatok gazdálkodást X Felhasználok szennyvíziszapot X Natura 2000-es területen folytatok gazdálkodást X X Tartok sertést Tartok szarvasarhafélét Tartok juhot/kecskét X X* X X X X X X X X X X X* X X X X X X X X X X* X X X X X X X X Tartok lovat, nyulat, barofit X* X X X X Tartok prées állatot X Növényteresztéssel foglalkozo X X** ** Éleliszernek szánt növény teresztésével és/vagy takarányteresztéssel. 8 belivek_5.indd :57:29

10 A KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS EDDIGI ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATAINAK ÖSSZEGZÉSE A KM ellenőrzéseket végrehajtó intézények (MVH és egyei korányhivatalok) évente integy gazdálkodónál végeznek helyszíni ellenőrzést. Az összesített tapasztalatok alapján a legnagyobb arányú eg ne felelés a HMKÁ előírásai, illetve az állatjelölés és nyilvántartásra vonatkozó kötelezettség területén utatkozott. Az MVH helyszíni, valaint távérzékeléssel végzett ellenőrzései az összes HMKÁ előírás betartásának vizsgálatára kiterjedtek, elynek eredényeként a következő egállapítások születtek. Az elúlt évek helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvei szerint egy előírás a szőlőültetvényekben kialakított teraszok kötelező egőrzése kivételével indegyik egszegésére volt példa, bizonyos esetekben pedig egyszerre több előírás egsértése is egállapításra került. A legnagyobb szában előforduló eg ne felelési esetek két HMKÁ előíráshoz kapcsolódnak. Az egyik a ezőgazdasági területek gyoentesen tartása, a ásik a ezőgazdasági területeken a hasznosítás szepontjából nekívánatos fás szárú növények egtelepedésének és terjedésének egakadályozása. Ne győzzük hangsúlyozni, hogy a fenti két követelény betartása se csupán a szankció elkerülése érdekében fontos. A jó kultúrállapot fenntartása a gazdálkodó érdeke is, hiszen a terőterület gyoentessége és a fás szárú növények elterjedésének egakadályozása a talajállapot inőségének javulását, ezáltal a terésennyiség növekedését eredényezi. A gyook puszta jelenlétükön túl azzal okozzák a kárt, hogy gazdanövényei lehetnek különböző kórokozóknak, kártevőknek, vírusoknak, így ne lehet eredényesen védekezni ellenük, ert a gyookon tovább élnek. A közvetett kártétel általában a kultúrnövény életfeltételeinek korlátozásában nyilvánul eg azáltal, hogy kevesebb víz, tápanyag, illetve fény jut el a haszonnövényekhez, aely üzegazdasági szepontból kedvezőtlen, hiszen csökken a hoza, és ez által rolik a teresztés jövedelezősége. Mindeellett a gyonövények jelenléte az aratógépek űszaki eghibásodásához vezethet, valaint a terény inőségi jellezőire (tisztaság) is kedvezőtlen hatást gyakorol. Mint az előzőekben elítettük, az MVH a HMKÁ előírásokon kívül két, a vadonélő adarak és a terészetes élőhelyek védele területén alkalazott JFGK (1; 5.) követelénynek való egfelelést is vizsgálja. A Hivatal elsősorban a földhasználati szabályok (pl. kaszálás bejelentésének elulasztása) egsértése kapcsán tár fel szabálytalanságokat. A fennaradó, környezetvédeli, valaint állatjelölés és -nyilvántartásra, valaint növény- és állategészségügyre vonatkozó JFGK (2; 3; 4; 6; 7; 8; 9; 10; 11; 12; 13; 14; 15) követelények tekintetében a NÉBIH folytatta le a helyszíni ellenőrzéseket. Pozitív eredényként értékelhető, hogy a felszín alatti vizek szennyezés elleni védele (JFGK 2.), valaint a szennyvíziszap ezőgazdasági felhasználásának (JFGK 3.) ellenőrzése során eg ne felelést egy esetben se állapítottak eg. A ezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védele terén (JFGK 4.) jellegzetes probléaként erült fel, hogy a gazdálkodó a űtrágyázott ezőgazdasági területeire vonatkozóan ne rendelkezett 5 éven belüli talajvizsgálati eredénnyel. A talajvizsgálati eredények egléte a racionális, felelős gazdálkodási tevékenység egyik elee. A talajvizsgálat elvégzése nélkülözhetetlen a hatékony tápanyaggazdálkodáshoz. A terelési és környezetvédeli szepontok összhangjának alapfeltétele a talaj tápanyagszolgáltató képességének, valaint a tervezett terés tápanyagigényének egfelelő tápanyaggazdálkodás. A talaj nitrogénnel való ellátottságát kizárólag a talaj vizsgálata alapján lehet egállapítani, segítségével eghatározható az a űtrágya ennyiség, aely iniálisan szükséges és elégséges a kívánt terésátlag eléréséhez. A feleslegesen felhasznált űtrágya környezetterhelő, továbbá jelentős többletkiadást jelent a gazdálkodó száára. A haszonállatok azonosítása és nyilvántartása területén fajonkénti bontásban az alábbi ellenőrzési egállapítások születtek. A sertések azonosítása és nyilvántartása (JFGK 6.) kapcsán felerülő eg ne felelések több hiányosságra vezethetők vissza. Száos esetben egállapításra került, hogy az állattartó egyáltalán ne, illetve ne a jogszabályokban előírt ódon és adattartaloal vezeti az állatozgás-nyilvántartást, valaint a regisztrált kiszállított állatok száa ne áll arányban a létszáváltozással, kocalétszáal és a regisztrált beérkezett állatok száával. A gazdálkodó szankcionálható, aennyiben a tenyészetre vonatkozóan a szállítóleveleket az elúlt háro évre, illetve a háro éven belül indított tartás esetén a tartás kezdetéig visszaenőleg ne tudja beutatni. Szarvasarhák azonosítása és nyilvántartása (JFGK 7.) esetében feltárt főbb hiányosságok a következők: a tényleges és az álloány-nyilvántartás szerinti álloány ne egyezik eg, a határidőn túl regisztrálatlan és a határidőn túl kijelentett állatok aránya agas, a nyilvántartás ne áll rendelkezésre háro évre, illetve a tartás beindításáig visszaenőleg. A juh- és kecskefélék azonosítása és nyilvántartása (JFGK 8.) követelény helyszíni ellenőrzése folyaán a főbb eg ne felelések: a kiesett vagy károsodott füljelzővel rendelkező állatok, illetve jelöletlen állatok aránya a jelölésre kötelezett állatokhoz viszonyítva eltérést utat, valaint az álloány-nyilvántartóban regisztrált kiszállított állatok száa nincs arányban a létszá változásával, az anyalétszáal, a regisztrált kiesések és a regisztrált beszállított állatok száával. Továbbá fontos kieelni, hogy a szükséges dokuentáció beszerzése és egőrzése, valaint az előírt nyilvántartások naprakész vezetése a gazdálkodó unkáját is nagyértékben egkönnyíti, segítségével az ügyfél az üzeében történő eseényeket, folyaatokat könnyebben nyoon követheti, illetve a helyszíni ellenőrzés során kielégítően tudja igazolni, hogy a jogszabályi előírásoknak egfelelően gazdálkodik. Az előbbiek betartása ne csak a terelő érdekeit szolgálja, hane a piaci versenyképesség és fogyasztói biztonság egyik alapfeltétele, hiszen az azonosíthatósággal, nyoonkövethetőséggel biztosítható az állat-egészségügyi, éleliszerbiztonsági szabályok betartása. 9 belivek_5.indd :57:30

11 A KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS EDDIGI ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATAINAK ÖSSZEGZÉSE A növényvédő szerek kezelésének (JFGK 9.) kapcsán feltárt eg ne felelések a peretezési napló vezetésének hiányára vagy hiányos vezetésére, a felhasznált I. és II. forgali kategóriába sorolt növényvédő szerek felhasználására vonatkozó előírások be ne tartására, és a növényvédő szerek ne egfelelő tárolására vezethetők vissza. Az egyes horon- vagy tireosztatikus hatású anyagokra és ß-agonistákra vonatkozó felhasználási tilalo az állattenyésztésben (JFGK 10.) követelény helyszíni ellenőrzésekor a tenyésztés céljából tartott haszonállatok terápiás célú vagy tenyésztéstechnikai (szaporítási) célú horonkezeléseiről vezetendő nyilvántartás ne egfelelő vezetését tárták fel, int fő hiányosság. A horonkezelésekről vezetett nyilvántartásban gyakran ne szerepel a készítények élelezés-egészségügyi várakozási ideje, esetenként a kezelt állatok/állatcsoportok ne azonosíthatók be pontosan. Az éleliszerbiztonság terén (JFGK 11.) jellegzetes probléaként erült fel az eberekre éleliszerekkel átvihető járványos betegségek behurcolásának, illetve állati eredetű terékeken keresztül történő elterjedésének egakadályozásának hiánya. A telepen ne végzik el rendszeresen és az előírásoknak egfelelően a kártevőirtást, ezért rovarkártevők jelenlétére utaló jelek láthatók, járványügyi higiéniai kockázat áll fenn. A szivacsos agyvelőbántalak (TSE) elleni védekezés (JFGK 12.) évi ellenőrzése során igen ritkán került egállapításra eg ne felelés, ekkor az élő állatok, valaint a spera, ebrió, petesejt szállításáról ne volt a TSE nyoon követhetőségét biztosító dokuentáció. Ragadós száj- és köröfájás bejelentése (JFGK 13.), az egyes fertőző állatbetegségek bejelentése (JFGK 14.), valaint a kéknyelv betegség bejelentése (JFGK 15.) ellenőrzése során ez idáig ne került eg ne felelés egállapításra. Az elúlt évek tapasztalatait összegezve elondható, hogy a gazdálkodók a HMKÁ előírásokat és JFGK követelényeket öszszességében sikeresen teljesítették. Reéljük, hogy a gazdák erítenek az elúlt időszak tapasztalataiból és az ellenőrzésre kijelölt Hivatalok ég nagyobb arányú egfelelést tapasztalnak az idei vizsgálatok során. 10 belivek_5.indd :57:30

12 HMKÁ HELYES MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOT Az előírások célja: A iniális gazdálkodási és környezetvédeli előírások eghatározásával a ezőgazdasági földterületek jó ezőgazdasági és ökológiai állapotban tartása. Mire vonatkozik az ellenőrzés? Az ellenőrző hatóság azt vizsgálja, hogy az érintett gazdálkodók betartják-e gazdaságuk teljes területén a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotra vonatkozó előírásokat. Jogszabályi hivatkozások EU jogszabály A Tanács 73/2009/EK rendelete (2009. január 19.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, ezőgazdasági terelők részére eghatározott közvetlen táogatási rendszerek közös szabályainak egállapításáról és a ezőgazdasági terelők részére eghatározott egyes táogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet ódosításáról, valaint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről III. elléklet k Hazai jogszabály Az egységes területalapú táogatások és egyes vidékfejlesztési táogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges feltételrendszer, valaint az állatok állategységre való átváltási arányának eghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet Előírások A szőlőültetvényekben kialakított teraszok egőrzése kötelező. A vetésváltásra vonatkozó előírásokat be kell tartani. A ezőgazdasági területeket gyoentesen kell tartani. A ezőgazdasági területeken a hasznosítás szepontjából nekívánatos fás szárú növények egtelepedését és terjedését eg kell akadályozni. A tájképi eleek (géeskutak, kunhalok) egőrzése kötelező. Öntözési célú vízhasználat csak érvényes vízjogi üzeeltetési engedély esetén lehetséges. 1 Figyele! Jelen kézikönyv szerkesztésekor folyaatban van egy új HMKÁ előírás kidolgozása, ely szerint az állandó legelőkön (Magyarázat 7.) tárgyév szepteber 30-ig legalább egyszer tisztító kaszálást kell végezni. Az előírás betartása várhatóan a évtől lesz kötelező! Teraszos űvelés Azokon a szőlőültetvényeken, ahol teraszos űvelést alkalaznak, a gazdálkodónak a kialakított teraszok egőrzésére kell törekednie annak érdekében, hogy azok egfeleljenek a talajerózió elleni védelenek (1. kép). Szakszerű karbantartással (Magyarázat 1.) eg kell akadályozni a vízosás által vájt árkok kialakulását és a teraszok egyéb egrongálódását. Vetésváltás A vetésváltásra vonatkozó előírásokat illetően a gazdálkodónak tisztában kell lenni azzal, hogy ely kultúrnövények axiu hány egyást követő évben tereszthetők ugyanazon a területen. Ebből a szepontból a teresztett növényeink öt csoportba sorolhatók. A burgonya, napraforgó, káposztarepce, szója Magyarázat 7. Állandó legelő: gyep vagy egyéb egynyári takaránynövények terészetes (vetés nélküli) vagy űvelés útján (vetéssel) történő teresztésére használt, a ezőgazdasági üze vetésforgójában legalább öt éve ne szereplő földterület, kivéve a pihentetés alatt álló területeket. Magyarázat 1. A rézsűs teraszoknál összefüggő növényi borítottságot kell elérni, a táfalas teraszoknál pedig a táfal karbantartása elengedhetetlen. Ezen kívül gondoskodni kell a vízelvezetők karbantartásáról, valaint az eróziós talajleosódás helyreállításáról. bab, cukorrépa, olajtök és a dinnye önaga után ne tereszthető ugyanazon a területen. A kalászosok (rozs, búza, tritikálé, árpa, zab), a cirokfélék és a tökre oltott dinynye önaguk után két éven keresztül, a kukorica és a dohány pedig háro éven keresztül aradhat ugyanazon a parcellán. Az egyetlen növény, aely négy évig vethető ugyanarra a területre: a vetőag teresztés céljából vetett hibridkukorica. Az összes egyéb növényünk több éven keresztül is tereszthető önaga után. 11 belivek_5.indd :57:30

13 HMKÁ HELYES MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOT Fontos kieelni, hogy ezen előírások kapcsán legkorábban a évi egységes területalapú táogatás iránti kérele beadásának időpontjában a területen szereplő kultúra száít kiindulási alapnak. Ez azt jelenti, hogy ha egy földhasználó 2008 tavaszán kukoricát vetett az egyik parcelláján, akkor ugyanarra a parcellára 2009-ben és 2010-ben is vethetett kukoricát, de 2011-ben ár ne. Aennyiben 2011-ben ás kultúra szerepel a területen, akkor 2012-től újra háro éven keresztül vethető kukorica. A vetésváltási szabályok teljesítése során a ásodvetést is figyelebe kell venni, ha az a főnövénnyel egegyező területen valósult eg, és a földhasználó a ásodvetést az egységes kéreleről szóló rendeletben foglaltak szerint bejelentette. A vetésváltásra vonatkozó előírásokat akkor is be kell tartani, ha évről-évre változik a terület földhasználója/kérelezője. A vetésváltásnál a korlátozás a fentebb felsorolt kultúrák önaguk után történő teresztésére értendő.! Gyoentesség Tilos A 12%-nál nagyobb lejtésű területen a dohány, a cukorrépa, a takarányrépa, a burgonya és a csicsóka teresztése ne egengedett. Tarló, nád, növényi aradvány, valaint gyepek égetése ne egengedett. Mezőgazdasági területeken vízzel telített talajon indenneű gépi unkavégzés ne egengedett. A gyepterületek túllegeltetése, valaint a gyepterületeken aradandó kár okozása ne egengedett. A felszíni vizek környezetében eghatározott védősávon belül a trágyakijuttatás ne egengedett. A ezőgazdasági területek gyoentes állapotban tartására (2. kép), valaint a fás szárú növények egtelepedésének és terjedésének egakadályozására a legkülönbözőbb kéiai, fizikai és biológiai gyoszabályozási ódszerek alkalazhatók. A gyoosodás elkerülése érdekében a gazdálkodónak elsősorban a gyonövények kelését és a szaporító képletek kialakulását kell egakadályozni, illetve azt az állapotot, hogy a gyook a kultúrnövény (vagy gyep) fejlődését hátrányosan befolyásolják. Ezen felül különös figyelet kell fordítani a veszélyes gyonövények visszaszorítására. (Magyarázat 2.) Talajerózió védele Ha egy gazdálkodó valaely parcellája 12%-nál eredekebb lejtésű területnek inősül (Magyarázat 3.), arra bizonyos teresztési korlátok vonatkoznak. Az érintett parcellán dohány, cukorrépa, takarányrépa, burgonya és csicsóka egyáltalán ne tereszthető. Az egyéb nyári és őszi betakarítású kultúrák teresztése is csak eghatározott feltételek ellett valósulhat eg. A vonatkozó jogszabály háro lehetőséget biztosít a gazdálkodó száára. Ezek közül a gazdálkodó választja ki, hogy ely feltétel betartása ellett tereszti a kultúrnövényeket a 12%-nál eredekebb lejtésű parcellán. A gazdálkodó dönthet úgy, hogy a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után őszi kultúra vetésével valósítja eg az előírt kötelezettség teljesítését. Másik lehetőség, hogy a nyári betakarítású előveteény tarlóját a betakarítást követően október 30-ig ne töri fel, de azt gyoentes állapotban tartja. Ennek érdekében a sekély tarlóhántás és -ápolás egengedett. Haradik eshetőségként ásodvetésű takarónövényt kell vetni, aely a nyári betakarítású előveteény lekerülését követően a talaj takarását biztosítja. Égetési tilalo A tarló, nád, növényi aradvány, valaint a gyepek égetésére (3. kép) vonatkozó tilalo inden kölcsönös egfeleltetésben érintett földhasználó gazdaságának teljes területére érvényes. Kivételes esetben a tilalat feloldhatja az illetékes növény-egészségügyi hatóság zárlati károsítókkal való fertőzés iatt, vagy az illetékes terészetvédeli hatóság egyedi terészetvédeli okok iatt. Ennek értelében, ha egy gazdálkodó rendelkezik a két hatósági határozat valaelyikével, akkor az adott területen az égetés egengedett. 2 Magyarázat 2. Veszélyes gyonövénynek inősülnek az arankafajok (Cuscuta spp.), a parlagfű (Abrosia arteisiifolia), valaint a selyekóró (Asclepias syriaca). A parlagfű-entesítésre további előírások is vonatkoznak, aelyek alapján a parlagfű virágbibó kialakulását az adott év június 30. napjáig inden földhasználónak eg kell akadályoznia, továbbá a vegetációs időszakban ezt az állapotot folyaatosan fenn kell tartania. Magyarázat 3. Aennyiben az adott parcella összterülete 2 hektárnál kisebb, akkor csak abban az esetben száít 12%-nál eredekebb lejtésűnek, ha több int a fele 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el. Aennyiben az adott parcella összterülete 2 hektár vagy annál nagyobb, akkor abban az esetben száít 12%-nál eredekebb lejtésűnek, ha a parcellán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága eghaladja az 1 hektárt belivek_5.indd :57:31

14 HMKÁ HELYES MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOT Talaj szerkezetének egóvása A ezőgazdasági területek talajszerkezetének egóvása érdekében a vízzel telített talajon indenneű gépi unkavégzést (4. kép) kerülni kell. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy aennyiben a talaj nedvességtartala olyan agas, hogy az ár további csapadék befogadására ne képes, ott a gépi unkavégzés ne egengedett. Kivételt képez ez alól az olyan gépi unkavégzés, ai belvíz- vagy árvízlevezető árok létesítésekor, illetve egyéb értékentéskor elengedhetetlen. 4 Túllegeltetés Gyepterületek védelét szolgáló előírás a gyepek túllegeltetését és az ebből adódó aradandó károkozást hivatott elkerülni. Ennek érdekében a gazdálkodók száára egtiltják az olyan legeltetési ódot, elyben a agas álloánysűrűségből adódóan a gyepet alkotó fűfélék a taposás és a rövidre rágás következtében kiritkulnak, szélsőséges esetben eltűnnek. Tájképi eleek egőrzése Az uniós követelényeknek egfelelően kieelten fontos feladat a táj jellegzetes eleeinek egőrzése, védele. Így a közösségi kötelezettségeknek egfelelően Magyarországon a védendő tájképi eleek körébe 2010-ben a kunhalok (Magyarázat 5.) (5. kép) és a géeskutak (Magyarázat 4.) (6. kép) kerültek. Fontos kieelni, hogy a géeskútra vonatkozó előírás ne tartalazza a kút űszaki állapotának javítását, kizárólag a kút kiindulási állapotának egőrzését írja elő. A géeskutak állapotának terepi felérése során a kiindulási állapot rögzítésre került. Tekintettel arra, hogy az előírás lényege a géeskút - int tájképi ele - egőrzése, ezért az ne feltétel, hogy a kutat üzeeltesse a gazdálkodó. A Kölcsönös Megfeleltetés keretében végzett ellenőrzések a MePARban eghatározott és feltüntetett területi kiterjedéssel rendelkező kunhalokra terjednek ki. A rendelet értelében a kunhalok területén a fakivágás során tilos a földű talajának bolygatása. Továbbá - a gyeptelepítés előkészítéséhez szükséges talajunkák kivételével - bárineű ezőgazdasági talajunka végzése tilos. Az előírás célja a halotest fennaradásának biztosítása, a HMKÁ további követelényeinek (pl.: gyoentesség biztosítása) való egfelelés ellett. A szabályozás gyeptelepítés elvégzésére ne kötelezi a gazdálkodókat. Öntözési célú vízhasználat A vonatkozó EK rendelet értelében január 1-jétől a víz egőrzésének érdekében az öntözési célú vízhasználat csak az adott területre érvényes öntözési vízjogi üzeeltetési engedély esetén lehetséges. A vízjogi üzeeltetési engedély az engedélyben eghatározott feltételekkel és az üzeeltetéshez kapcsolódó jogszabályokban hatósági előírásokban eghatározott kötelezettségek ellett feljogosít a vízilétesítény használatbavételére és az engedély érvényességi ideje alatt annak üzeeltetésére. Az ellenőrzés során az illetékes hatóság (MVH) 5 Magyarázat 4. Géeskút: a MePAR-ban rögzített, a föld felszíne felett található vízkieelő szerkezet, aely a kétkarú eelő elvén űködik. 6 Magyarázat 5. Kunhalo: a terészet védeléről szóló évi LIII. törvény szerinti defi níciónak egfelelő, kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védeli szepontból jelentős doború földű, aely kiagasodó jellegével eghatározó elee a tájnak. A kunhalok ne terészetes eredetű felszínforák, hane eberi kéz alkotásai. Tájképi értékük ellett terészetvédeli jelentőségüket növeli, hogy a szántóterületek gyűrűjében gyakorta utolsó szigetként őrzik a táj terészetes állapotára jellező élővilág eleeit. Táj- és terészetvédeli, kulturális örökségi jelentőségüknek köszönhetően ex lege azaz törvény erejénél fogva terészetvédeli oltalo alatt áll valaennyi kunhalo. az engedély eglétét és annak érvényességét vizsgálja. Aennyiben a gazdálkodó az öntözést szolgáltatásként veszi igénybe, és a cég rendelkezik érvényes engedéllyel, valaint a gazdálkodó egfelelő dokuentuokkal igazolni tudja, hogy a szolgáltatásukat igénybe vette, úgy az öntözési tevékenység egfelel az előírásoknak. Továbbá felhívjuk a figyelet, hogy az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valaint a központi költségvetésből finanszírozott egyes táogatások évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 34/2010. (IV. 9.) FVM rendelet előírja, hogy az ügyfélnek az egységes kéreleben eg kell jelölnie azokat a táblákat, aelyeken öntözési tevékenységet kíván végezni. Abban az esetben, ha az ügyfél a kérelebenyújtási időszak után olyan táblán kezd ezőgazdasági célú öntözésbe (pl. aszály következtében), aelynél az egységes kérelen ezt ég ne tudta jelezni, akkor ennek tényét az egységes kérele adatváltozás felületen pontosításként a későbbiek folyaán be kell jelenteni. 13 belivek_5.indd :57:31

15 HMKÁ HELYES MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOT Vízvédeli sávokra vonatkozó előírások A 2012-től betartandó előírás szerint ne juttatható ki űtrágya a felszíni vizek partvonalától ért 2 éteres sávban, illetve ne juttatható ki szerves trágya az állóvizek partvonalától ért 20 éteres sávban, Magyarázat 6. Völgyzárógátas halastó: olyan keresztgátas halastó, aely állandó vízfolyások duzzasztásával jön létre és aelyen a tápláló vízfolyás keresztül folyik. a völgyzárógátas halastavak (Magyarázat 6.) és egyéb felszíni vízfolyások esetében a partvonaltól ért 5 éteres sávban. Ez utóbbi esetben a védőtávolság 3 -re csökkenthető, aennyiben a ezőgazdasági űvelés alatt álló tábla 50 -nél ne szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű. A legeltetett állatok által elhullatott trágyára ne vonatkoznak a védőtávolságok. A szóban forgó felszíni vizek a MePAR-ban egjelenítésre kerülnek, ely a gazdálkodók száára az Egységes Kérele igénylésekor is látható. Az előírás betartása csak a MePAR-ban feltüntetett felszíni vizekre vonatkozik. Fontos kieelni, hogy a vízvédeli sávok területe aennyiben azok táogathatóként vannak nyilvántartva az igényelt tábla részét képezik, tehát űvelésben tartásuk és a gazdálkodás ne tiltott, a korlátozás kizárólag a trágyakijuttatásra vonatkozik. h t i Tipikus hibák A 12%-nál eredekebb lejtőn való teresztéshez kapcsolódóan fontos a pontos gazdarajz készítése. Az ellenőrzés ne tudja elfogadni a feltételeket ne teljesítő olyan eseteket, aikor a gazdarajz ugyan a jelölés szerinti 12%-nál eredekebb területen kívülre esik, de a valóságban azon belül helyezkedik el. Ha több gazda ténylegesen (vagy részben) együtt űveli szoszédos parcelláit, akkor az előírások be ne tartásából szárazó szankciók valaennyi gazdát érintik, bárely részén is legyen a eg ne felelés az egybeűvelt táblának. Célszerű tehát az azonos kultúrát teresztők esetében a parcellahatárok látható jelölése a területen. Öntözési célú vízhasználat esetében a gazdálkodó ne rendelkezik érvényes vízjogi engedéllyel. A gazdálkodó a ásodvetést ne jelenti be az e-kérelen. A ásodvetés egységes kérelen történő bejelentése kötelező. Tippek Az egyedi blokktérképeken jelölve vannak a 12%-nál eredekebb lejtésű területrészek. A KM keretében egőrzendő, MePAR-ban feltüntetett kunhalok között a korábbi évek során szántott halok is szerepelnek, erre a talajunkák egkezdésekor különösen érdees fi gyeleel lenni. A kunhalok és géeskutak nyilvántartása elérhető az MVH honlapján keresztül a fi zikai blokkazonosító, a középponti koordinátapár, valaint kunhalok esetében a sugár feltüntetésével. Gyoentes állapot biztosításának egyik leghatékonyabb és leginkább környezetbarát ódja a gyonövények virágzás előtti lekaszálása. (Az agrotechnikai célú gyokelés eghagyása tarlón ne száít hibának.) Azokon a - táogatható területen lévő - parcellákon is be kell tartani a HMKÁ előírásokat, aelyekre a kérelező ne kért táogatást, ert az előírások a gazdaság teljes területére vonatkoznak. A vetésváltás szepontjából a takaránykukorica, a silókukorica, a pattogatni való kukorica és a cseegekukorica egy kategóriába tartozik, azaz ezek felváltva történő vetése esetén is a negyedik évben ár ás növényt kell vetni. További inforáció belivek_5.indd :57:32

16 JFGK 1. A VADON ÉLŐ MADARAK VÉDELME JFGK 5. A TERMÉSZETES ÉLŐHELYEK, VALAMINT A VADON ÉLŐ ÁLLATOK ÉS NÖVÉNYEK VÉDELME A követelények célja: A terészeti környezet inőségének egőrzése érdekében a vadon élő állatok és növények, valaint a terészetes élőhelyek védele. Mire vonatkozik az ellenőrzés? A Natura 2000 területen, engedélyköteles tevékenységek kapcsán az ellenőrző hatóság az engedély eglétét, valaint érvényességét vizsgálja. A Natura 2000 területek földhasználati szabályai vonatkozásában a legeltetéshez, kaszáláshoz kapcsolódó előírásokra; a trágyázási, öntözési és vegyszerhasználati tilalakra; valaint a gépi unkavégzésre vonatkozó szabályok betartását ellenőrzi a hatóság. Az ellenőrzés tárgya egyrészt a gazdálkodó által kötelezően vezetendő nyilvántartások, ásrészt a helyszíni ellenőrzés során tapasztaltak. A adarak fészkelésének zavarására és a adarak befogására, elpusztítására vonatkozó előírások, valaint a védett növényfajok begyűjtésére, tartására stb. vonatkozó szabályok ne csak NATURA2000 területeken vizsgálandók, hane a gazdaság teljes területén. Ezek kapcsán a hatóság azt vizsgálja, hogy a helyszíni ellenőrzés időpontjában van-e egyértelű jele annak, hogy a gazdálkodó egszegte a száára előírt követelényt. Jogszabályi hivatkozások EU jogszabály A Tanács április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élő adarak védeléről 3. cikk (1), (2) b), 4. cikk (1), (2), (4), 5. cikk a) b) d). Az Európai Parlaent és a Tanács noveber 30-i 2009/147/EK IRÁNYELVE a vadon élő adarak védeléről A Tanács ájus 21-i 92/43/EGK irányelve a terészetes élőhelyek, valaint a vadon élő állatok és növények védeléről 6. cikk, 13. cikk (1) a). k Hazai jogszabály Az európai közösségi jelentőségű terészetvédeli rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kor. rendelet 9. (2) a) c), (3) d) h) i). A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kor. rendelet 3., 4., 5.. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kopenzációs táogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet Az erdőről, az erdő védeléről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény Követelények Natura 2000 területeken csak engedéllyel lehet: A gyepterületeket feltörni, felülvetni. Az erdőkről és az erdő védeléről szóló törvény, valaint a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló korányrendelet hatálya alá ne tartozó fát kivágni, telepíteni. A gyepterületeken nádat irtani. A gyepterületeken október 31. és április 23. között legeltetni. Mezőgazdasági területet erdősíteni. A terőföld ás célú hasznosítását eredényező területhasználatot folytatni. Kötelezően betartandó földhasználati szabályok Natura 2000 gyepterületeken: Legeltetéssel, illetve kaszálással kell hasznosítani. Csak szarvasarha, juh, kecske, szaár, ló és bivaly legeltethető. A kaszálás tervezett időpontját be kell jelenteni a űködési terület szerint érintett nezeti park igazgatóságának. A terület legalább 5, legfeljebb 10%-át kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni. Kaszálás ódjának egválasztásánál tekintettel kell lenni az élőhely védelére. Az inváziós és terőhely-idegen növényfajok egtelepedését és terjedését eg kell akadályozni a gazdálkodás során. Natura 2000 erdőterületeken betartandó szabályok: Az erdőtervben szereplő előírásnak egfelelően be kell tartani a tisztítóvágás, gyérítés, készletgondozó használat, fokozatos felújítóvágás, szálaló vágás, szálalás esetén az egyes fafajok visszahagyását, az egyedi jellegzetességgel bíró (különösen odvas, böhönc) faegyedek visszahagyását, az álló és fekvő holtfa visszahagyását. 15 belivek_5.indd :57:32

17 JFGK 1. A VADON ÉLŐ MADARAK VÉDELME JFGK 5. A TERMÉSZETES ÉLŐHELYEK, VALAMINT A VADON ÉLŐ ÁLLATOK ÉS NÖVÉNYEK VÉDELME Egészségügyi fakiterelés esetén be kell tartani a legfeljebb 5 3/ha értékig álló és fekvő holtfa visszahagyására vonatkozó erdőtervben szereplő előírásokat. Véghasználat esetén be kell tartani a hagyásfák visszahagyására, valaint a faálloány élőfakészletének 5 százalékos értékéig a facsoportok visszahagyására vonatkozó erdőtervben szereplő előírásokat. Be kell tartani az erdőtervben szereplő a fakiterelés elvégzésére vonatkozó térbeli és időbeli korlátokat. Gyepfeltörés A Natura 2000 területeken a gyepek fenntartása kieelt jelentőségű, ezért ezek feltörése a terészetvédeli hatóság engedélyéhez kötött. Az engedély nélküli gyepfeltörés kooly bírságot vonhat aga után. (Magyarázat 1.) (1. kép) A feltörésen kívül az értékes gyeptársulások egőrzése érdekében a felülvetés szintén a terészetvédeli hatóság engedélyéhez kötött. (Magyarázat 2.). A feltörés és a felülvetés necsak a terészetes növényfajok pusztulását, illetve a társulás terészeti értékének csökkenését eredényezik, hane az ahhoz a gyeptársuláshoz kötődő egyéb állatfajok száára szükséges életteret is egszüntetik. Magyarázat 1. Ősgyepek felszántásával a gyeptársulások helyrehozhatatlanul szűnnek eg, és akár több évtizedes unkával állíthatók eredeti állapotúra vissza. Fakivágás Az erdőnek, illetve a fás szárú energetikai ültetvénynek ne inősülő fajok esetében Natura 2000 területen a terészetvédeli hatóság az illetékes a telepítés és a kivágás engedélyezését illetően. Ennek egfelelően Natura 2000 területen elsősorban gyüölcsfajok telepítése és kivágása esetén szükség van a terészetvédeli hatóság engedélyére. (Magyarázat 3.) Erdőtelepítés Táogatásra jogosult erdő telepítését a földtulajdonosnak csak erdészeti szakértő (ezirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező erdőérnök) által készített telepítési-kivitelezési terv alapján lehet kezdeényezni. A terv tartalazza a talajelőkészítés ódját és az ültetési anyagra vonatkozó inőségi előírásokat. 1 Magyarázat 2. A helytelen felülvetés esetében egyes idegenhonos fajok úgy terjednek el az őshonos gyeptársulásokban, hogy kiszorítják az értékes, és esetenként védett növényfajokat. Magyarázat 3. Szórványgyüölcsösök kivágása esetén szükséges a terészetvédeli hatóság engedélyét egszerezni a tevékenység egkezdése előtt. A tervet az erdészeti hatósághoz kell benyújtani jóváhagyásra. Az engedélyező határozat egállapítja a telepítendő erdő területét, célálloányának típusát, az elsődleges rendeltetését, táogatás esetén a táogatható kiegészítő berendezéseket. A határozatban szerepel Natura 2000 területekre a vonatkozó szakhatóság engedélye is. A telepítés egkezdése előtt a tárgyévre éves erdőgazdálkodási tervet kell benyújtani a kérelezőnek. Ezt határozattal jóváhagyja az erdészeti hatóság. Az ellenőrzés a fenti határozatoknak a eglétére terjed ki. Az erdőtelepítési kivitelezési tervdokuentáció ég ne jogosítja fel a gazdálkodót a telepítés egkezdésére. Az erdőtelepítéssel érintett földrészleteket, a unkák elvégzése után 30 napon belül erdőűvelési ágúvá kell nyilváníttatni. A űvelési ág egváltoztatásához inden szükséges adatot az illetékes földhivatalhoz kell továbbítani. Az erdőtelepítést az erdészeti hatóság határozatban befejezetté nyilvánítja, ha az erdőtelepítési tervben eghatározott fafaj egyedei egfelelő szában, arányban és inőségben vannak jelen, és a faálloány további pótlást ne igényel. Terőföld-hasznosítás váltás Terőföldet ás célra hasznosítani csak a földhivatal előzetes engedélyének birtokában lehet. A terőföld ás célú hasznosítása során az időleges ás célú hasznosítás ellenőrzésére kerül sor a kölcsönös egfeleltetés keretében. Az időleges ás célú hasznosítás oka általában nyovonalas létesítény talajszint alatti elhelyezése (földkábel, vízvezeték, szennyvízcsatorna, gázvezeték fektetése), vagy légvezeték építése (elektroos hálózat). Ezekben az esetekben a gazdálkodónak ha ne ő az igénybevevő - seilyen kötelezettsége nincs, hiszen a szükséges engedély kérése ne az ő feladata, hane a beruházóé. Megvalósulhatnak azonban olyan beruházások is, aelyek szintén a terőföld időleges igénybevételével járnak és a hozzá szükséges engedélyt a gazdálkodónak kell egkérnie. Ilyen például az állandó jellegű telefonkábel fektetése vagy valaely beruházáshoz szükséges ún. felvonulási terület kijelölése. Ez a terület például az építkezéshez használt anyagok, gépek áteneti tárolására szolgálhat. 16 belivek_5.indd :57:32

18 JFGK 1. A VADON ÉLŐ MADARAK VÉDELME JFGK 5. A TERMÉSZETES ÉLŐHELYEK, VALAMINT A VADON ÉLŐ ÁLLATOK ÉS NÖVÉNYEK VÉDELME 3 A terőföld időleges ás célú hasznosítását engedélyező határozatot a területileg illetékes körzeti földhivatal adja ki. Az ellenőrzés során az engedély eglétét és érvényességét vizsgálja az ellenőrző hatóság. Natura 2000 erdőterületek Minden erdőrészleten az arra vonatkozó erdőtervben foglaltaknak egfelelően kell betartani a követelényeket. Aennyiben az Erdészeti Hatóság a körzeti erdőtervben eghatározott valailyen, Natura 2000 jogosultsággal kapcsolatos követelényt adott erdőrészletre vonatkozóan (pl. a fahasználat időbeli vagy térbeli korlátozása), akkor az erdőrészletben ezeket a követelényeket be kell tartani. Az Erdészeti Hatóság előírhat fahasználattal vagy erdőűveléssel kapcsolatos követelényeket, korlátozásokat. Erdőtervezés után, az erdőrészletre vonatkozó Natura 2000 táogatáshoz kapcsolódó követelényekről az Erdészeti Hatóság az erdőgazdálkodót levélben tájékoztatja. Gyephasználat A földhasználati szabályok az alábbi kötelezettségeket határozzák eg: A Natura 2000 gyepterületeket legeltetéssel, kaszálással, illetve ezek kobinációjával kell hasznosítani, ás típusú földhasználatra nincs lehetőség. A területeken kizárólag szarvasarha, juh, kecske, szaár, ló és bivaly legeltethető. Sertés, továbbá szárnyasok (pl. liba) Natura 2000 területen ne legeltethetők. A kaszálás tervezett időpontját a tevékenység egkezdése előtt legalább öt unkanappal a földhasználónak írásban be kell jelentenie a űködési területe szerint érintett nezeti park igazgatóságnak. A gyepgazdálkodással hasznosított parcellák legalább 5%, legfeljebb 10%-át kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni. (Magyarázat 4.) Ha a gazdálkodó ne hagy egfelelő értékű kaszálatlan területeket a parcelláin, de ezt bejelenti a űködési területe szerint érintett nezeti park igazgatósághoz, az jóváhagyja és a gazdálkodó ezt a egfelelő dokuentuokkal táasztja alá, akkor a kölcsönös egfeleltetés keretében ne kerül szankció egállapításra. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a használatlan terület nagyobb a jogszabályban foglaltaknál. A kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél ellől, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. (2. kép) A kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező. (3. kép) A Natura 2000 gyepterületeken az alábbi tevékenységek elvégzéséhez engedélyt kell kérni a egfelelő hatóságtól. A nádirtáshoz a települési önkorányzat jegyzőjének (a fővárosban a főjegyzőjének) érvényes engedélye. Október 31. és április 23. között legeltetni csak a terészetvédeli hatóság engedélyével lehetséges. A vadgazdálkodási létesítények és berendezések kialakításához a vadászati hatóság engedélye szükséges. Az engedélyeket eg kell őrizni, ert a helyszíni ellenőrzés során a dokuentuok beutatása kötelező. A terészetes élőhelyek fenntartása érdekében Natura 2000 területeken eg kell akadályozni az inváziós és terőhely-idegen növényfajok (Magyarázat 5.) egtelepedését és terjedését. Álloányuk visszaszorításáról gondoskodni kell echanikus védekezéssel, vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással (Magyarázat 6.). Az inváziós fajok irtása egy gondos gazda száára, saját gazdálkodása érdekében is fontos, hiszen ezen fajok a gyep szénaértékét jelentősen rontják, idővel a gyepként honosított terület csökkenését eredényezik. Az előírás csak az inváziós fajok terjedésének egakadályozását Magyarázat 4. A kaszálatlan foltok fontos búvóhelyként szolgálnak a gyepen élő állatok száára. A ne kaszált területen a szénahoza-veszteség iniális, ezzel szeben a gazdálkodó kooly értékben járul hozzá a gyepen élő állatfajok egóvásához. A kaszálatlan területek éretébe a terészetvédeli érdekből hatósági határozattal elrendelt eseti korlátozással érintett területeket is bele kell száolni. 2 Magyarázat 5. Inváziós és terőhely idegen növénynek a 269/2007. Korányrendelet értelében az alábbi fajok inősülnek: Fásszárúak: akác, aerikai kőris, bálványfa, keskenylevelű ezüstfa, fekete fenyő, erdei fenyő, gyalogakác, kései eggy, zöld juhar Lágyszárúak: alkörös, japán keserűfű fajok, kanadai aranyvessző, agas aranyvessző, parlagfű, selyefű, süntök Magyarázat 6. Speciális növényvédőszer-kijuttatás az, aikor valaely inváziós vagy terőhely-idegen növényfaj ellen pontos, cseppentes és célirányos vegyszer-kijuttatással így különösen a tuskó-, sarj- vagy levélkenés, a pontperetezés, a tőinjektálás technológia alkalazásával történik a védekezés. köti ki, a ás elszaporodott terület visszaállítását ne (cserjeirtás). Hazánkban ne honos növények jelentős környezeti terhelést jelentenek. 17 belivek_5.indd :57:33

19 JFGK 1. A VADON ÉLŐ MADARAK VÉDELME JFGK 5. A TERMÉSZETES ÉLŐHELYEK, VALAMINT A VADON ÉLŐ ÁLLATOK ÉS NÖVÉNYEK VÉDELME A selyekóró is eberi betelepítést követően kezdett el itthon terjeszkedni, és ára kooly terészetvédeli probléát okoz. Ebből adódóan a ne honos növények teresztése engedélyhez kötött, hogy ne olyan fajok terjedjenek el, aelyek visszaszorítása a késöbbiekben kooly energiába kerül.! Tilos Az alábbi tevékenységek ne egengedettek a Natura 2000 gyepterületeken: A gyepterület túllegeltetése. Tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből szárazhat, bárely plusz trágya (űtrágya, szerves trágya, hígtrágya) kiszórása tilos. A belvíz gyepterületről elvezetése és a gyepterület öntözése. Napnyugtától napkeltéig a gépi unkavégzés. Gyepterületen a szálas takarány tárolása a kaszálást követő 30 napon túl. Minden olyan tevékenység, aely a gyepfelszínen aradandó károsodást okoz. A adarak fészkének és fészkelésének zavarása, egrongálása vagy elpusztítása. A védett növényfajok egyedeinek engedély nélküli elpusztítása, károsítása, begyűjtése, birtokban tartása, adásvétele, cseréje. Az alábbi tevékenységek a gazdaság teljes területén ne egengedettek (Natura2000 területeken kívül se): A adarak fészkének és fészkelésének zavarása, egrongálása vagy elpusztítása, illetve a védeleben részesülő adárfajok szándékos befogása és elpusztítása. A védett növényfajok egyedeinek engedély nélküli elpusztítása, károsítása, begyűjtése, birtokban tartása, adásvétele, cseréje. Túllegeltetés ne történhet a gyepterületeken, ezért fontos a egfelelő állatlétszá eghatározása és a helyes legeltetési terv kidolgozása. Kerülni kell a túlzott taposási károkat, a növényzet foltokban történő kiszáradását vagy kipusztulását. (4. kép) A túllegeltetés ár rövidtávon is a gyepterület kierülését eredényezi, száos növényfaj ne viseli el a túlzott gyephasználatot, ezáltal a gyepek fajszáa csökken, a fajösszetétele pedig veszít terészeti értékéből. A lerolott állapotú gyepek állateltartó képessége, és tápanyagtartala egyaránt rolik, a túllegeltetett gyepek gyorsabban gyoosodnak, nagyobb eséllyel telepednek eg rajta az inváziós növényfajok, vagyis a gazdálkodónak saját érdeke, hogy a egfelelő legeltetési sűrűségben, egfelelő pihentetési időszakok beiktatásával hasznosítsa a területét. A Natura 2000 gyepterületekre űtrágya, szerves trágya, illetve hígtrágya kijuttatása ne engedélyezett. Kizárólag az adott területen legeltetett állatok elhullajtott trágyájával lehetséges a tápanyag utánpótlás. A esterséges tápanyag utánpótlás során a nitrogénkedvelő növények, sok esetben gyofajok kezdenek el szaporodni a területen, ai kedvezőtlenül változtatja eg a gyep fajösszetételét. Az időszakosan egjelenő belvizes foltok kialakulásakor tilos a felesleges víz elvezetése. Ebben az időszakban oda kell figyelni a legeltetésre is, ert a vizes területen történő legeltetés a gyepfelszín károsodásához is vezethet. A gyepen található vizes területek elsősorban a nyári száraz időszakban nagy segítséget tudnak nyújtani a gazdálkodó száára, hiszen aikor a szárazság iatt a többi területen a gyep kisült, akkor ezek az eddig vizes foltok tudnak legeltethető gyepet biztosítani. Éppen ezért a gazdálkodónak saját érdeke ezeknek a vizes területeknek a egőrzése. (Magyarázat 7.) 4 Magyarázat 7. A vizes terület védelének jelentősége az, hogy a kis területű sekély, gyorsan elegedő vizes foltok speciális élőhelyet biztosítsanak bizonyos növény- illetve állatfajoknak. Még száraz időszakban se szabad a gyepeket öntözni. A vadon élő állatok éjszakai nyugalának egőrzése érdekében tilos gépi unkálatokat folytatni napnyugtától napkeltéig. Ne szabad a lekaszált szálastakarányt 30 napnál tovább a gyepterületen tartani, annak érdekében, hogy a gyep ne károsodjon, hiszen inél tovább arad a széna a gyepen, annál nagyobb kár keletkezhet az újulatban. (5. kép) A földön, a bokrokban valaint a fákon és odúkban fészkelő védett adarak fészkeinek a zavarása a költési időszakban a fiókák felnevelését zavarhatja, szélsőséges esetben a szülőpár elhagyhatja a fészket, ai a fiókák pusztulását eredényezheti. Mivel egyes adárfajok több évig használják a fészkeket, odúkat, azok elpusztítása kooly probléát okozhat a költési időszakban. A védett fajok sokszor kis kiterjedésű élőhelyen lelhetők fel, ezért irtásuk egy adott faj esetében kooly egyedcsökkenést okozhat. Védett növényfajokat csak indokolt esetben és kizárólag a terészetvédeli hatóság engedélyével lehet begyűjteni belivek_5.indd :57:34

20 JFGK 1. A VADON ÉLŐ MADARAK VÉDELME JFGK 5. A TERMÉSZETES ÉLŐHELYEK, VALAMINT A VADON ÉLŐ ÁLLATOK ÉS NÖVÉNYEK VÉDELME h t i Tipikus hibák A leggyakoribb hiba a kaszálási szándék írásban történő bejelentésének elaradása. Natura 2000 területen az erdészeti hatóság engedélye ellett ne kéri ki a gazdálkodó a terészetvédeli hatósági engedélyt akác, illetve fenyő telepítése esetén. A szükséges engedélyek nélküli erdőtelepítés, illetve ne a terőhelynek egfelelő fafajjal történő erdőtelepítés. (Mindkettőnek következénye lehet az un. beszántás! Jobb esetben fennaradási határozatot kell kérni.) Sokszor látni foltokban kipusztult gyepeket, aelyeket a területen hagyott bálák okoznak. A ne egfelelő gyepkezelés hatására az inváziós növényfajok gyorsan eg tudnak telepedni, ezek azonban odafi - gyeléssel egelőzhetők lennének. A terület kaszálása során a gazdálkodó ne hagy kaszálatlan sávokat. Előfordul, hogy a területet ne használják se legeltetéssel, se kaszálással. Tippek Gyepterületek felülvetése esetén olyan gyepalkotó fajokat kell vetni, ai a területre jellező gyeptársulás alkotó faja, ezáltal a fűhoza növelésével egy időben a gyep terészeti értéke is javul. A űködési terület szerint érintett nezeti park igazgatóság szakeberei tanácsot adnak az adott területre jellező gyeptársulásokról, és ötleteket a felülvetés ódjára. Kaszálatlan foltot a géppel nehezen hozzáférhető, valaint az alacsony fűhozaot biztosító parcellarészeken ajánlott kialakítani, lehetőleg a tábla szélével érintkezően kaszálásonként eltérő helyen. Inváziós növényfajok echanikus irtásának legkézenfekvőbb ódja a tisztító kaszálás. Az optiális kaszálási időszak a virágzás kezdetekor van, ert így az invazív fajok ne tudnak agot érlelni, és tovább terjedni a gyepterületen. További inforáció Az erdőtelepítéssel kapcsolatban az adott egyei Korányhivatal Erdészeti Igazgatóságainak ügyfélszolgálatán érdees érdeklődni. Tájékoztatást adnak a kivitelezés előtti, tervezési, hatósági unkák sorrendjéről és az egyes lépésekhez szükséges szakeberigényről is. További inforációk: A nezeti park igazgatóságok, valaint környezetvédeli, terészetvédeli és vízügyi felügyelőségek elérhetősége: Aggteleki Nezeti Park Igazgatóság 3758 Jósvafő, Tengersze oldal 1. Telefon: (+36 48) Fax: (+36 48) E-ail: info.anp@t-online.hu Honlap: és Balatoni-felvidéki Nezeti Park Igazgatóság 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Telefon: (+36 87) Fax: (+36 87) E-ail: bfnp@bfnp.kvv.hu Honlap: és Bükki Nezeti Park Igazgatóság 3304 Eger, Sánc u. 6. Telefon: (+36 36) Fax: (+36 36) E-ail: titkarsag@bnpi.hu Honlap: és Duna-Dráva Nezeti Park Igazgatóság H Pécs, Tettye tér 9. Telefon: (+36 72) Fax: (+36 72) E-ail: dunadrava@ddnp.kvv.hu Honlap: ddnp.nezetipark.gov.hu és Duna-Ipoly Nezeti Park Igazgatóság 1121 Budapest, Költő u Telefon: (+36 1) Fax: (+36 1) E-ail: dinpi@dinpi.hu Honlap: dinp.nezetipark.gov.hu és Fertő-Hanság Nezeti Park 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Pf. 4 Telefon: (+36 99) ,(+36 99) Fax: (+36 99) E-ail: fhnpititkarsag@fhnp.kvv.hu Honlap: fhnp.nezetipark.gov.hu és Hortobágyi Nezeti Park Igazgatóság 4024 Debrecen Suen u. 2. Telefon: (+36 52) Fax: (+36 52) E-ail: hnp@hnp.hu Honlap: hnp.nezetipark.gov.hu és Kiskunsági Nezeti Park Igazgatóság 6000 Kecskeét, Liszt Ferenc u. 19. Telefon: (+36 76) , (+36 76) Fax: (+36 76) E-ail: titkarsag@knp.hu; ailknp@knp.hu Honlap: knp.nezetipark.gov.hu és Körös-Maros Nezeti Park Igazgatóság 5540 Szarvas, Anna-liget Telefon: (+36 66) Fax: (+36 66) E-ail: knp@knp.hu Honlap: knp.nezetipark.gov.hu és 19 belivek_5.indd :57:34