Kölcsönös megfeleltetés - egységes szakmai követelményrendszer. Gazdálkodói kézikönyv. Hogyan feleljünk meg a jogszabályi követelményeknek?

Átírás

1 Gazdálkodói kézikönyv 2013 Hogyan feleljünk eg a jogszabályi követelényeknek?

2 Tartalo Előszó Általános rész A kölcsönös egfeleltetés szabályozási rendszere Hogyan használjuk a kézikönyvet? Szankciószáítás a kölcsönös egfeleltetésben Kit érint a kölcsönös egfeleltetés rendszere? A Kölcsönös Megfeleltetés eddigi ellenőrzési tapasztalatainak összegzése HMKÁ: Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot Terészetvédele JFGK 1: A vadon élő adarak védele JFGK 5: A terészetes élőhelyek, valaint vadon élő állatok és növények védele Környezetvédele talajvédele JFGK 2: A felszín alatti vizek szennyezés elleni védele JFGK 3: A szennyvíziszap ezőgazdasági felhasználása JFGK 4: A ezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védele Állatjelölés JFGK 6: A sertések azonosítása és nyilvántartása JFGK 7: A szarvasarhák azonosítása és nyilvántartása JFGK 8: A juh- és kecskefélék azonosítása és nyilvántartása Éleliszerbiztonság, állat- és növényegészségügy JFGK 9: A növényvédő szerek kezelése JFGK 10: Egyes horon-vagy tireosztatikus hatású anyagokra és β-agonistákra vonatkozó felhasználási tilalo az állattenyésztésben JFGK 11: Éleliszerbiztonság Állatbetegségek bejelentése JFGK 12: Szivacsos agyvelőbántalak (TSE) elleni védekezés JFGK 13: A ragadós száj- és köröfájás bejelentése JFGK 14: Egyes fertőző állatbetegségek bejelentése: keleti arhavész, kiskérődző pestise, sertések hólyagos betegsége, kéknyelv betegség, szarvasok epizootiás haeorrhagiás betegsége, juh- és kecskehilő (Capripox), hólyagos szájgyulladás, afrikai sertés pestis, bőrcsóosodás-kór, Rift-völgyi láz JFGK 15: Kéknyelv betegség bejelentése Állatjólét JFGK 16: Állatjólét (borjak védele) JFGK 17: Állatjólét (sertések védele) JFGK 18: Állatjólét (ezőgazdasági haszonállatok védele) Jegyzetek

3 ELŐSZÓ TISZTELT GAZDÁLKODÓ! Az uniós csatlakozással száos közösségi táogatási forrás vált elérhetővé a ezőgazdasági terelők száára. Az uniós pénzek eléréséhez a gazdáknak különféle előírásokat, illetve kötelezettségeket kell teljesíteniük. Ezek közé tartozik a kölcsönös egfeleltetés (KM) szabályzórendszere is. A KAP stratégai célkitűzéseinek a gyakorlati egvalósításához, a ezőgazdaság versenyképességének erősítéséhez, a biztonságos éleliszer előállításhoz, a környezet védeléhez járul hozzá a kölcsönös egfeleltetés feltételrendszere. A terelő a rendes gazdálkodásával olyan közösségi javakat állít elő, elyeket az európai lakosság egésze élvez. A közösségi unkát az unió évi integy 300 illiárd Ft-tal honorálja. A KM alátáasztja a táogatások igénybevételének jogosságát, eloszlatva az uniós agrártáogatásokkal szeben tapasztalható közösségen belüli és nezetközi aggályokat. A vidéki élet egbecsülésének helyreállítása, a agyar vidék egerősödése indannyiunk közös érdeke. Ennek eléréséhez elengedhetetlen, hogy a agyar gazdálkodók axiálisan igénybe tudják venni a száukra elérhető közösségi táogatási forákat, aelyek a ezőgazdasági tevékenység jövedelezőségét jelentősen érintik. A táogatások lehívásához nélkülözhetetlen a feltételrendszer pontos és alapos iserete, hiszen a kötelezettségek be ne tartása a táogatási összegek csökkentését jelentheti, illetve súlyosabb esetekben akár a kizárást is aga után vonhatja. Ez azonban olyan veszteség, aely a szabályos űködéssel elkerülhető. Szeretné egnyugtatni a gazdálkodókat, hogy a KM rendszerének kialakításával és alkalazásával az uniós és hazai jogalkotó szervek célja ne a terelők büntetése, a táogatás értékének csökkentése. Sokkal inkább a helyes gazdálkodási eljárások, ódszerek elterjesztése, a környezetkíélő és környezettudatos agrárterelés gyakorlatának ösztönzése, a szabályokat betartó terelők körének évről-évre történő növelése. Alszik a gazda, alszik a birtok, vagyis, ha a gazdálkodó ne jár utána kötelezettségeinek, feladatainak, akkor azok ne is fognak időben teljesülni. Jelen kiadványunkkal a jó gazda gondosságához, kötelezettségeinek teljesítéséhez, és az ebből fakadó eredényességhez szeretnénk segítséget nyújtani. A kézikönyv folyaatosságot biztosít a szabályozórendszer precíz egiseréséhez és alkalazásához, valaint részletes tájékoztatást nyújt a 2013-ban bevezetendő új állatjóléti követelényekről. A kölcsönös egfeleltetés szabályzórendszere ugyanis ekkor válik teljessé, abban az évben, aikor a agyar gazdálkodók is ugyanakkora uniós táogatáshoz jutnak a közvetlen kifizetések terén, int a régi tagállaok gazdálkodói. Az érdeklődők a portálon is nyoon követhetik a KM-et érintő jogszabályi változásokat, választ kaphatnak a felerülő kérdéseikre. Aennyiben további inforációt szeretne kapni a kölcsönös egfeleltetés egyes területeinek szabályairól, illetve az ellenőrzésekkel kapcsolatban, kére, keresse fel a szaktanácsadókat, az Agrárkaarát, az ügyfélszolgálati tanácsadókat, falugazdászokat, hiszen ők részletes inforációval, segítséggel szolgálhatnak az előírások, követelények teljesítéséhez. Sikeres felkészülést és eredényes gazdálkodást kívánok! Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési iniszter 3

4 A KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE Az Európai Unió közös agrárpolitikájának reforja keretében került átalakításra az agrár- és vidékfejlesztési táogatások rendszere. A legfontosabb célkitűzés, ait a változásokkal el akarnak érni, hogy a ezőgazdasági terelők inél gyorsabban tudjanak alkalazkodni a változó piaci körülényekhez, a lakosság egészséges környezetben éljen, a fogyasztók pedig egfelelő inőségű éleliszerekhez jussanak hozzá. Ezen elképzelések egvalósítása érdekében a táogatások igénybevételi feltételeit olyan szakai előírások betartásához kötik, aelyek kiterjednek az állategészségügyre, a növényvédelere, valaint a környezetvédelere. Ezen szabályok összességét foglalja agába a kölcsönös egfeleltetés rendszere. Aki földet űvel, állatot tart, illetve a földűveléssel, állattartással összefüggő tevékenységet folytat, azok száára általános kötelezettség a különböző szakhatósági előírások betartása, függetlenül attól, hogy táogatást vesznek-e igénybe. Aennyiben valaki például földtulajdonnal rendelkezik, akkor is védekeznie kell a parlagfű ellen, ha egyébként ne részesül seilyen közösségi táogatásban. Aennyiben a földűvelők, állattartók közösségi forrásokból tevékenységükhöz táogatást vesznek igénybe száukra szintén kötelező az úgynevezett szakhatósági előírások betartása. A különbség csak az, hogy az utóbbi esetben az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) az érintettnél üzei szinten vizsgálja a rendelkezések betartását és a jogkövetkezényeket is üzei szinten állapítják eg. A kölcsönös egfeleltetés hatálya alá tartozó ellenőrzések jelentős részét ugyanaz a hatóság végzi, aely egyébként az adott területen szakhatóságként eljár. Az ellenőrzések eredényéről jegyzőkönyvet vesznek fel, és az abban foglaltak alapján az MVH állapítja eg az üzei szintű jogkövetkezényt, aely a táogatás eghatározott értékű csökkentésétől a táogatási rendszerből való kizárásig terjedhet. Az érintett terészetesen nincs teljesen kiszolgáltatva a hatóság döntésének, ivel a közigazgatási eljárásra vonatkozó szabályok egfelelő alkalazásával élhet a jogorvoslat lehetőségével, ind az ellenőrzés során tett tényegállapításokkal, ind pedig az MVH által eghatározott jogkövetkezényekkel kapcsolatban. 4

5 HOGYAN HASZNÁLJUK A KÉZIKÖNYVET? Jelen kézikönyvet azzal a szándékkal állítottuk össze, hogy gyakorlatias egközelítésben egy csokorba gyűjtsük a jogszabályi kötelezettségeket, s ezekhez agyarázatokat és segítő tippeket fűzzünk. Az alábbiakban a fejezetek egységes szerkezetét utatjuk be a könnyű eligazodás érdekében. A könyvet úgy építettük fel, hogy Ön egyszerűen egtalálja azokat a követelényeket és előírásokat, aelyek az Ön gazdaságára vonatkoznak. Miután beazonosította, hogy Önnek ely követelénycsoportokat kell gazdaságában betartania, a egfelelő fejezethez lapozva szeléletes leírást talál azokról. Külön kieeltük azt, hogy Önnek it kell kötelezően egtennie, és i az, ait tilos. Több követelény önagában túl általánosnak tűnhet, ezért hasznos, ha a kék színnel kieelt követelények és a piros színnel kieelt tiltások után elolvassa az összefüggő szöveges részt, ahol a napi élet és a napi tevékenység nyelvére fordítva egtalálja a tennivalókat. Az összefüggő szöveges részhez több helyen száozott képeket és bordó keretbe foglalt háttéragyarázatokat fűztünk, hogy ég szeléletesebbé, ég érthetőbbé tegyük a jogszabály által előírtakat. Aennyiben Ön szeretné fellapozni a vonatkozó jogszabály paragrafusait, ne kell ást tennie, int a sötétzöld színnel kieelt jogszabályi hivatkozásokat előkeresni az interneten vagy ás nyilvános jogtárban. Felhívjuk a figyelét, hogy hatósági ellenőrzés, vagy jogvita esetén indig a hatályos jogszabályi rendelkezésnek egfelelően kell eljárni. Ha esetleg olyan kérdések erülnek fel Önben a követelények kapcsán, aelyre a kézikönyv lapjain ne talál választ, további szakkiadványok állnak rendelkezésre, illetve bizaloal fordulhat az egyes szakterületeken űködő ügyfélszolgálatokhoz. Ezeket a lehetőségeket a fejezetek végén külön kigyűjtve találja egy kék színnel kieelt írásban. Bízunk abban, hogy a zöld színnel kieelt tippek és a sárga keretben felsorolt tipikus hibák segítenek a napi unka szervezésében és az ellenőrzésekre való sikeres felkészülésben. Az alábbiakban áttekintheti, hogy a fejezetekben egységesen használt kieelések és alakzatok it tartalaznak, ire irányítják rá a figyelet. Reéljük, hogy a kézikönyv felépítése egkönnyíti az eligazodást a kölcsönös egfeleltetés kötelezettségei terén. Ne feledje azonban, hogy jelen kézikönyv csupán a kölcsönös egfeleltetés keretében ellenőrzött jogszabályi kötelezettségeket tartalazza. Ennél fogva ne terjed ki a szakhatósági ellenőrzések alapját képező valaennyi jogszabályi előírásra, és azok be ne tartásából eredő intézkedésre. k! h t i Jogszabályi hivatkozások A követelények alapját képező jogszabályok ne teljes egészükben épülnek be a kölcsönös egfeleltetés rendszerébe. Ezért a fejezetek elején ezzel a kieeléssel feltüntettük azokat a konkrét közösségi és hazai jogszabályhelyeket, aelyekből az Ön által teljesítendő követelények következnek. Így Ön célzottan tud keresni az adott jogszabályban, ha ezt szükségesnek érzi. Követelények A kék keretű szövegrészek dióhéjban egfogalazzák azokat a konkrét jogszabályi követelényeket, aelyeket a kölcsönös egfeleltetés keretében ellenőriznek. Ezek jelentik az adott követelénycsoport agját. Az összes többi szövegrész az itt felsoroltak értelezését segíti, illetve ezekhez igyekszik háttérisereteket biztosítani. Magyarázat Előfordul, hogy a követelényt ugyan értjük, de azt ár kevésbé, hogy iért van erre szükség. Vagy egyszerűen tisztázni kell, hogy it értünk egy-egy fogalo, defi níció alatt (pl. ki az instruktor?). Ilyen esetekben nyújtanak segítséget a lap szélén található agyarázatok, aelyek tehát háttérisereteket tartalaznak. Tilos Követelényekben vagy azok alapján egfogalazott ne egengedett tevékenységek, aelyek az ellenőrzés részét képezik. Tipikus hibák Ugyanaz a célja, int a TIPPEK-nek. Itt viszont arra törekedtünk, hogy kifejezetten rossz példákat hozzunk, hátha tudunk tanulni a ás kárán. Tippek Hasznos tanácsokat találunk itt, aelyeket követve nagy biztonsággal eg tudnak felelni a követelényeknek. Bizonyos esetekben pedig egy-egy apróságra hívja fel a fi gyelüket, ai nagyban egkönnyítheti az életüket. További inforáció Minden fejezet végén külön keretes írást szenteltünk annak, hogy Ön azonnal tájékozódhasson, ha bárilyen kérdése felerül. Ne csupán hivatali és tanácsadói elérhetőségeket, hane korábban egjelent inforációs füzeteket, tájékoztató anyagokat is felsoroltunk itt. 5

6 SZANKCIÓSZÁMÍTÁS A KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉSBEN Jogszabályi hivatkozások EU jogszabály A Bizottság noveber 30-i 1122/2009/EK rendelete a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös egfeleltetés, a oduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az elített rendeletben létrehozott, ezőgazdasági terelők részére eghatározott közvetlen táogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok egállapításáról, valaint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös egfeleltetés tekintetében, a borágazatban eghatározott táogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok egállapításáról A Bizottság deceber 7-i 1975/2006/EK rendelete a vidékfejlesztési táogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valaint a kölcsönös egfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok egállapításáról. Hazai jogszabály A kölcsönös egfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valaint a jogkövetkezények alkalazásával kapcsolatos szabályokról szóló 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet. A kölcsönös egfeleltetésből eredő szankciót az MVH állapítja eg a helyszíni ellenőrzések eredénye alapján. A helyszíni ellenőrzési jelentés a eg ne felelésre vonatkozóan tartalazza indazon szepontok értékelését (szándékosság, súlyosság, érték, tartósság, isétlődés, vis aior bírálati eredény, ne gazdasági célúnak inősített tevékenység), aelynek alapján a szankció értéke egyértelűen eghatározható. A kölcsönös egfeleltetési szankciók a kedvezényezett adott évi közvetlen táogatásának teljes összegére vonatkoznak: azon összeget csökkentik, aelyet a ezőgazdasági terelő száára a tényegállapítás naptári éve során az általa benyújtott vagy benyújtandó táogatási kérelek alapján odaítéltek vagy odaítéltek volna. Az elháríthatatlan külső okot (a továbbiakban: vis aior) illetően a gazdálkodónak lehetősége van a helyszíni ellenőrzés során is jelezni, ha a gazdasága vis aiorral érintett, valaint kérheti a bejelentett vis aior eset figyelebevételét. Aennyiben a helyszíni ellenőrzésen se a gazdálkodó, se a képviselője ne volt jelen, a egküldött ellenőrzési jegyzőkönyv észrevételezése során is jelezheti, hogy gazdasága vis aiorral érintett. Ezektől függetlenül a vis aior csak abban az esetben vehető figyelebe, aennyiben azt a gazdálkodó elektronikus úton vagy az erre rendszeresített foranyotatványon határidőn belül bejelenti. A szankciók egítélését alapvetően befolyásolja, hogy a eg ne felelés gondatlanságból vagy szándékosan jött-e létre. Gondatlanság Ha a eghatározott eg ne felelés a ezőgazdasági terelő gondatlanságából fakad, akkor a teljes közvetlen táogatási összeg 1, 3, vagy 5%-kal csökken. A szankció pontos értékét az MVH állapítja eg a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvben foglaltak alapján. Az értékelést az alábbi szepontok alapján végzik: Súlyosság: a eg ne felelés következényeinek jelentőségétől függ, tekintetbe véve a szóban forgó követelény vagy előírás célját. Mérték: annak figyelebevételével kell egállapítani, hogy a eg ne felelés kiterjedt hatással rendelkezik-e, vagy hatása agára a ezőgazdasági üzere korlátozódik (gazdaságon belüli/gazdaságon kívüli). Tartósság: függ attól az időtartatól, aeddig a kiváltott hatás érezhető, vagy a szóban forgó hatás ésszerű eszközökkel történő egszüntetésének lehetőségétől. A tényezők kiértékelése alapján a MVH egállapítja, hogy az egyes HMKÁ előírások vagy JFGK követelények tekintetében 1, 3, vagy 5%-os szankcióval sújtja a gondatlan gazdálkodót. A különböző előírások és követelények vonatkozásában egállapított szankciók összegzésekor a kölcsönös egfeleltetés előírásait négy csoportra osztják fel: JFGK 1-5 JFGK 6-15 JFGK (2013) Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) Aennyiben a kedvezényezett ugyanazon előírás-csoportból több előírást sért eg, akkor az azokra egállapított szankciók ne összegződnek, hane azok közül csak a legsúlyosabbat veszik figyelebe. Aennyiben a kedvezényezett több előírást sért eg ás-ás előírás-csoportokból, akkor a egállapított szankciók összeadódnak. Az összegzésnél azonban figyelebe kell venni, hogy a szankció összegzett értéke gondatlanság esetén ne haladhatja eg az 5%-ot. Az előírások isételt egszegését a rendszer kieelten szankcionálja. Aennyiben háro naptári éven belül a gazdálkodó isételten egszegi valaelyik kölcsönös egfeleltetési előírást vagy követelényt, akkor az eredetileg kiszabott szankció hároszorosát kell száára egállapítani. A táogatáscsökkentés axiális értéke azonban ilyen esetben se haladhatja eg a teljes összeg 15%-át. 6

7 SZANKCIÓSZÁMÍTÁS A KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉSBEN A axiális 15%-os érték elérését követően a hatóság tájékoztatja az érintett ezőgazdasági terelőt, hogy ha ég egyszer egállapításra kerül ugyanaz a eg ne felelés, akkor azt szándékos cselekénynek fogják tekinteni (szándékosság esetén pedig egszűnik a 15%-os axiális szankcionálási korlát). Aennyiben ezt követően a figyeleztetés ellenére további eg ne felelést állapítanak eg, az alkalazandó táogatáscsökkentést az előző (hároal egyszer ár felszorzott összeg) hároszorosában állapítják eg. Az isétlődő eg ne felelések szankcionálására ne érvényesül az a szabály, hogy az ugyanazon előírás-csoportból szárazó eg ne felelésekért járó csökkentést ne kell összegezni. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ahol egy isétlődő eg ne felelés kerül egállapításra egy ásik eg ne feleléssel vagy egy ásik isételt eg ne feleléssel, az eredényként kapott csökkentési százalékok indenképpen összeadódnak. A axiális csökkentés gondatlanság esetén azonban ne haladhatja eg a 15%-ot. Szándékosság A szándékos eg ne felelés a gondatlansághoz képest jóval szigorúbb egítélést kap a kölcsönös egfeleltetés szankcionálási rendszerében. Ha a eghatározott eg ne felelés a ezőgazdasági terelő szándékosságából vezethető le, akkor a teljes közvetlen táogatási összeg %-kal csökken. A szankció pontos értékét a MVH állapítja eg a eg ne felelés helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvbe foglalt értékelése alapján. Az értékelést ugyanazon szepontok alapján végzik, int a gondatlanság esetében (súlyosság, érték, tartósság). A 100%-os szankcionálás azt jelenti, hogy a terelőt kizárják a közvetlen táogatási rendszerből az adott évre. Különösen súlyos szabálytalanság esetén a MVH dönthet úgy, hogy az érintett terelőt a következő táogatási évre is kizárja. A szándékos eg ne felelések szankciói indenképpen összeadódnak (az isételt eg ne felelésekhez hasonlóan). Összegzés Összefoglalva, a különböző eg ne felelések a következő sorrendben összegződnek: Gondatlan, ne isétlődő szankciók összegzése - Összegzés ódszere: azonos előírás-csoportokból szárazó szankciók közül a legagasabbal száolnak, különböző előírás-csoportból szárazó szankciók összeadódnak - Szankciók axiális értéke: 5% Gondatlan, isétlődő szankciók összegzése - Összegzés ódszere: összeadás - Szankciók axiális értéke: 15% Szándékos szankciók összegzése - Összegzés ódszere: összeadás - Szankciók axiális értéke: 100% 7

8 KIT ÉRINT A KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS RENDSZERE? A kölcsönös egfeleltetés követelényeinek és előírásainak ellenőrzése az alábbi táogatásokat kérelezőkre vonatkoznak: Mezőgazdasági terület, illetve állatszá alapján egállapított közvetlen kifizetések, illetve egyéb közvetlen kifizetések: - egységes területalapú táogatás (SAPS); - elkülönített cukor táogatás; - elkülönített zöldség-gyüölcs táogatás; - elkülönített bogyós gyüölcs táogatás; - a zöldség, gyüölcs és a dohány szerkezetátalakítási nezeti progra Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges táogatása; - a tejterelőket sújtó különleges hátrányok kezeléséhez kapcsolódó különleges táogatás; - különleges rizs táogatás; - kérődző szerkezetátalakítási nezeti progra Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges táogatása; - ezőgazdasági célú biztosítási díjtáogatás; - héjas gyüölcsűek teresztésének táogatása. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Prograban (ÚMVP II. tengely): - a hegyvidéki ezőgazdasági területeken kívüli hátrányos helyzetű területek ezőgazdasági terelőinek nyújtott kifizetések; - a Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések; - az agrár-környezetvédeli kifizetések; - az állatjóléti kifizetések; - a ezőgazdasági földterület első erdősítés kifizetések; - erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó Natura 2000 kifizetések; - az erdő-környezetvédeli kifizetések; - védett őshonos állatfajták tenyésztésének táogatása; - a növényi genetikai erőforrások egőrzéséhez nyújtandó táogatás. Borpiaci intézkedés (szőlő szerkezet átalakítás és átállás, szőlőkivágási, illetve zöldszüret) táogatottjai. Az ellenőrzés a kérelező ezőgazdasági tevékenységét és ezőgazdasági területeit érinti. A kölcsönös egfeleltetés kötelezettségeinek biztosításáért a kérele benyújtója a felelős. Ezen belül Ezen belül: JFGK 1. JFGK 2. JFGK 3. JFGK 4. JFGK 5. JFGK 6. JFGK 7. JFGK 8. JFGK 9. JFGK 10. JFGK 11. JFGK 12. a felszín alatti vizek védele JFGK 13. JFGK 14. JFGK 15. JFGK 16. JFGK 17. JFGK 18. HMKÁ a szennyvíziszap felhasználása a sertések azonosításáról és nyilvántartása a szarvasarhák azonosításáról és nyilvátartása a juh-és kecskefélék azonosításáról és nyilvátartása egyes horon-vagy tireosztatikus hatású anyagokra az éleliszerbiztonság elleni védekezés a ragadós száj- és köröfájás bejelentése a kéknyelv betegség bejelentése az állatjólét (borjak védele) az állatjólét (sertések védele) Földterülettel rendelkeze X X X Nitrátérzékeny területen folytatok gazdálkodást X Felhasználok szennyvíziszapot X Natura 2000-es területen folytatok gazdálkodást X X Tartok sertést Tartok szarvasarhafélét Tartok juhot/kecskét X X* X X X X X X X X X X X* X X X X X X X X X X* X X X X X X X X Tartok lovat, nyulat, barofit X* X X X X Tartok prées állatot X Növényteresztéssel foglalkozo X X** ** Éleliszernek szánt növény teresztésével és/vagy takarányteresztéssel. 8

9 A KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS EDDIGI ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATAINAK ÖSSZEGZÉSE A KM ellenőrzéseket végrehajtó intézények (MVH és egyei korányhivatalok) évente integy gazdálkodónál végeznek helyszíni ellenőrzést. Az összesített tapasztalatok alapján a legnagyobb arányú eg ne felelés a HMKÁ előírásai, illetve az állatjelölés és nyilvántartásra vonatkozó kötelezettség területén utatkozott. Az MVH helyszíni, valaint távérzékeléssel végzett ellenőrzései az összes HMKÁ előírás betartásának vizsgálatára kiterjedtek, elynek eredényeként a következő egállapítások születtek. Az elúlt évek helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvei szerint egy előírás a szőlőültetvényekben kialakított teraszok kötelező egőrzése kivételével indegyik egszegésére volt példa, bizonyos esetekben pedig egyszerre több előírás egsértése is egállapításra került. A legnagyobb szában előforduló eg ne felelési esetek két HMKÁ előíráshoz kapcsolódnak. Az egyik a ezőgazdasági területek gyoentesen tartása, a ásik a ezőgazdasági területeken a hasznosítás szepontjából nekívánatos fás szárú növények egtelepedésének és terjedésének egakadályozása. Ne győzzük hangsúlyozni, hogy a fenti két követelény betartása se csupán a szankció elkerülése érdekében fontos. A jó kultúrállapot fenntartása a gazdálkodó érdeke is, hiszen a terőterület gyoentessége és a fás szárú növények elterjedésének egakadályozása a talajállapot inőségének javulását, ezáltal a terésennyiség növekedését eredényezi. A gyook puszta jelenlétükön túl azzal okozzák a kárt, hogy gazdanövényei lehetnek különböző kórokozóknak, kártevőknek, vírusoknak, így ne lehet eredényesen védekezni ellenük, ert a gyookon tovább élnek. A közvetett kártétel általában a kultúrnövény életfeltételeinek korlátozásában nyilvánul eg azáltal, hogy kevesebb víz, tápanyag, illetve fény jut el a haszonnövényekhez, aely üzegazdasági szepontból kedvezőtlen, hiszen csökken a hoza, és ez által rolik a teresztés jövedelezősége. Mindeellett a gyonövények jelenléte az aratógépek űszaki eghibásodásához vezethet, valaint a terény inőségi jellezőire (tisztaság) is kedvezőtlen hatást gyakorol. Mint az előzőekben elítettük, az MVH a HMKÁ előírásokon kívül két, a vadonélő adarak és a terészetes élőhelyek védele területén alkalazott JFGK (1; 5.) követelénynek való egfelelést is vizsgálja. A Hivatal elsősorban a földhasználati szabályok (pl. kaszálás bejelentésének elulasztása) egsértése kapcsán tár fel szabálytalanságokat. A fennaradó, környezetvédeli, valaint állatjelölés és -nyilvántartásra, valaint növény- és állategészségügyre vonatkozó JFGK (2; 3; 4; 6; 7; 8; 9; 10; 11; 12; 13; 14; 15) követelények tekintetében a NÉBIH folytatta le a helyszíni ellenőrzéseket. Pozitív eredényként értékelhető, hogy a felszín alatti vizek szennyezés elleni védele (JFGK 2.), valaint a szennyvíziszap ezőgazdasági felhasználásának (JFGK 3.) ellenőrzése során eg ne felelést egy esetben se állapítottak eg. A ezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védele terén (JFGK 4.) jellegzetes probléaként erült fel, hogy a gazdálkodó a űtrágyázott ezőgazdasági területeire vonatkozóan ne rendelkezett 5 éven belüli talajvizsgálati eredénnyel. A talajvizsgálati eredények egléte a racionális, felelős gazdálkodási tevékenység egyik elee. A talajvizsgálat elvégzése nélkülözhetetlen a hatékony tápanyaggazdálkodáshoz. A terelési és környezetvédeli szepontok összhangjának alapfeltétele a talaj tápanyagszolgáltató képességének, valaint a tervezett terés tápanyagigényének egfelelő tápanyaggazdálkodás. A talaj nitrogénnel való ellátottságát kizárólag a talaj vizsgálata alapján lehet egállapítani, segítségével eghatározható az a űtrágya ennyiség, aely iniálisan szükséges és elégséges a kívánt terésátlag eléréséhez. A feleslegesen felhasznált űtrágya környezetterhelő, továbbá jelentős többletkiadást jelent a gazdálkodó száára. A haszonállatok azonosítása és nyilvántartása területén fajonkénti bontásban az alábbi ellenőrzési egállapítások születtek. A sertések azonosítása és nyilvántartása (JFGK 6.) kapcsán felerülő eg ne felelések több hiányosságra vezethetők vissza. Száos esetben egállapításra került, hogy az állattartó egyáltalán ne, illetve ne a jogszabályokban előírt ódon és adattartaloal vezeti az állatozgás-nyilvántartást, valaint a regisztrált kiszállított állatok száa ne áll arányban a létszáváltozással, kocalétszáal és a regisztrált beérkezett állatok száával. A gazdálkodó szankcionálható, aennyiben a tenyészetre vonatkozóan a szállítóleveleket az elúlt háro évre, illetve a háro éven belül indított tartás esetén a tartás kezdetéig visszaenőleg ne tudja beutatni. Szarvasarhák azonosítása és nyilvántartása (JFGK 7.) esetében feltárt főbb hiányosságok a következők: a tényleges és az álloány-nyilvántartás szerinti álloány ne egyezik eg, a határidőn túl regisztrálatlan és a határidőn túl kijelentett állatok aránya agas, a nyilvántartás ne áll rendelkezésre háro évre, illetve a tartás beindításáig visszaenőleg. A juh- és kecskefélék azonosítása és nyilvántartása (JFGK 8.) követelény helyszíni ellenőrzése folyaán a főbb eg ne felelések: a kiesett vagy károsodott füljelzővel rendelkező állatok, illetve jelöletlen állatok aránya a jelölésre kötelezett állatokhoz viszonyítva eltérést utat, valaint az álloány-nyilvántartóban regisztrált kiszállított állatok száa nincs arányban a létszá változásával, az anyalétszáal, a regisztrált kiesések és a regisztrált beszállított állatok száával. Továbbá fontos kieelni, hogy a szükséges dokuentáció beszerzése és egőrzése, valaint az előírt nyilvántartások naprakész vezetése a gazdálkodó unkáját is nagyértékben egkönnyíti, segítségével az ügyfél az üzeében történő eseényeket, folyaatokat könnyebben nyoon követheti, illetve a helyszíni ellenőrzés során kielégítően tudja igazolni, hogy a jogszabályi előírásoknak egfelelően gazdálkodik. Az előbbiek betartása ne csak a terelő érdekeit szolgálja, hane a piaci versenyképesség és fogyasztói biztonság egyik alapfeltétele, hiszen az azonosíthatósággal, nyoonkövethetőséggel biztosítható az állat-egészségügyi, éleliszerbiztonsági szabályok betartása. 9

10 A KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS EDDIGI ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATAINAK ÖSSZEGZÉSE A növényvédő szerek kezelésének (JFGK 9.) kapcsán feltárt eg ne felelések a peretezési napló vezetésének hiányára vagy hiányos vezetésére, a felhasznált I. és II. forgali kategóriába sorolt növényvédő szerek felhasználására vonatkozó előírások be ne tartására, és a növényvédő szerek ne egfelelő tárolására vezethetők vissza. Az egyes horon- vagy tireosztatikus hatású anyagokra és ß-agonistákra vonatkozó felhasználási tilalo az állattenyésztésben (JFGK 10.) követelény helyszíni ellenőrzésekor a tenyésztés céljából tartott haszonállatok terápiás célú vagy tenyésztéstechnikai (szaporítási) célú horonkezeléseiről vezetendő nyilvántartás ne egfelelő vezetését tárták fel, int fő hiányosság. A horonkezelésekről vezetett nyilvántartásban gyakran ne szerepel a készítények élelezés-egészségügyi várakozási ideje, esetenként a kezelt állatok/állatcsoportok ne azonosíthatók be pontosan. Az éleliszerbiztonság terén (JFGK 11.) jellegzetes probléaként erült fel az eberekre éleliszerekkel átvihető járványos betegségek behurcolásának, illetve állati eredetű terékeken keresztül történő elterjedésének egakadályozásának hiánya. A telepen ne végzik el rendszeresen és az előírásoknak egfelelően a kártevőirtást, ezért rovarkártevők jelenlétére utaló jelek láthatók, járványügyi higiéniai kockázat áll fenn. A szivacsos agyvelőbántalak (TSE) elleni védekezés (JFGK 12.) évi ellenőrzése során igen ritkán került egállapításra eg ne felelés, ekkor az élő állatok, valaint a spera, ebrió, petesejt szállításáról ne volt a TSE nyoon követhetőségét biztosító dokuentáció. Ragadós száj- és köröfájás bejelentése (JFGK 13.), az egyes fertőző állatbetegségek bejelentése (JFGK 14.), valaint a kéknyelv betegség bejelentése (JFGK 15.) ellenőrzése során ez idáig ne került eg ne felelés egállapításra. Az elúlt évek tapasztalatait összegezve elondható, hogy a gazdálkodók a HMKÁ előírásokat és JFGK követelényeket öszszességében sikeresen teljesítették. Reéljük, hogy a gazdák erítenek az elúlt időszak tapasztalataiból és az ellenőrzésre kijelölt Hivatalok ég nagyobb arányú egfelelést tapasztalnak az idei vizsgálatok során. 10

11 HMKÁ HELYES MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOT Az előírások célja: A iniális gazdálkodási és környezetvédeli előírások eghatározásával a ezőgazdasági földterületek jó ezőgazdasági és ökológiai állapotban tartása. Mire vonatkozik az ellenőrzés? Az ellenőrző hatóság azt vizsgálja, hogy az érintett gazdálkodók betartják-e gazdaságuk teljes területén a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotra vonatkozó előírásokat. Jogszabályi hivatkozások EU jogszabály A Tanács 73/2009/EK rendelete (2009. január 19.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, ezőgazdasági terelők részére eghatározott közvetlen táogatási rendszerek közös szabályainak egállapításáról és a ezőgazdasági terelők részére eghatározott egyes táogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet ódosításáról, valaint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről III. elléklet k Hazai jogszabály Az egységes területalapú táogatások és egyes vidékfejlesztési táogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges feltételrendszer, valaint az állatok állategységre való átváltási arányának eghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet Előírások A szőlőültetvényekben kialakított teraszok egőrzése kötelező. A vetésváltásra vonatkozó előírásokat be kell tartani. A ezőgazdasági területeket gyoentesen kell tartani. A ezőgazdasági területeken a hasznosítás szepontjából nekívánatos fás szárú növények egtelepedését és terjedését eg kell akadályozni. A tájképi eleek (géeskutak, kunhalok) egőrzése kötelező. Öntözési célú vízhasználat csak érvényes vízjogi üzeeltetési engedély esetén lehetséges. 1 Figyele! Jelen kézikönyv szerkesztésekor folyaatban van egy új HMKÁ előírás kidolgozása, ely szerint az állandó legelőkön (Magyarázat 7.) tárgyév szepteber 30-ig legalább egyszer tisztító kaszálást kell végezni. Az előírás betartása várhatóan a évtől lesz kötelező! Teraszos űvelés Azokon a szőlőültetvényeken, ahol teraszos űvelést alkalaznak, a gazdálkodónak a kialakított teraszok egőrzésére kell törekednie annak érdekében, hogy azok egfeleljenek a talajerózió elleni védelenek (1. kép). Szakszerű karbantartással (Magyarázat 1.) eg kell akadályozni a vízosás által vájt árkok kialakulását és a teraszok egyéb egrongálódását. Vetésváltás A vetésváltásra vonatkozó előírásokat illetően a gazdálkodónak tisztában kell lenni azzal, hogy ely kultúrnövények axiu hány egyást követő évben tereszthetők ugyanazon a területen. Ebből a szepontból a teresztett növényeink öt csoportba sorolhatók. A burgonya, napraforgó, káposztarepce, szója Magyarázat 7. Állandó legelő: gyep vagy egyéb egynyári takaránynövények terészetes (vetés nélküli) vagy űvelés útján (vetéssel) történő teresztésére használt, a ezőgazdasági üze vetésforgójában legalább öt éve ne szereplő földterület, kivéve a pihentetés alatt álló területeket. Magyarázat 1. A rézsűs teraszoknál összefüggő növényi borítottságot kell elérni, a táfalas teraszoknál pedig a táfal karbantartása elengedhetetlen. Ezen kívül gondoskodni kell a vízelvezetők karbantartásáról, valaint az eróziós talajleosódás helyreállításáról. bab, cukorrépa, olajtök és a dinnye önaga után ne tereszthető ugyanazon a területen. A kalászosok (rozs, búza, tritikálé, árpa, zab), a cirokfélék és a tökre oltott dinynye önaguk után két éven keresztül, a kukorica és a dohány pedig háro éven keresztül aradhat ugyanazon a parcellán. Az egyetlen növény, aely négy évig vethető ugyanarra a területre: a vetőag teresztés céljából vetett hibridkukorica. Az összes egyéb növényünk több éven keresztül is tereszthető önaga után. 11