A KÖZÉP-EURÓPAI EGYETEM HALLGATÓIRA VONATKOZÓ FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 A KÖZÉP-EURÓPAI EGYETEM HALLGATÓIRA VONATKOZÓ FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT BEVEZETÉS Az Egyetem elismeri minden egyes tagjának emberi méltóságát. Ebben az értelemben az Egyetemnek olyan tudományos, munka-, és életkörülményeket kell teremtenie, amelyek mentesek a zaklatás és a diszkrimináció minden formájától, ideértve a faj, nemzetiség, etnikai hovatartozás, vallás, nem, nemi hovatartozás, rokkantság vagy kor alapján történő diszkriminációt. Az egyetemi közösség tagjainak olyan közösséget kell alkotniuk, amely a nyílt társadalom, a kölcsönös megértés, továbbá az egyéni és kulturális sokféleség tiszteletének értékein alapul. A tagoknak miközben megosztják egymással gondolataikat tiszteletteljes és pozitív magatartásra kell törekedniük egymás iránt. Egymással fenntartott kapcsolataikban mindig érvényesülnie kell a kollegialitásnak, a jó magaviseletnek és a tisztességnek. A Szabályzat célja, hogy megóvja az egyetemi közösség minden tagja számára fontos értékeket, például a tudományos integritást, a törvények és etikai normák betartását; valamint hogy egyértelmű eljárási rendszert vezessen be az Egyetemet és egyes tagjainak egészségét, biztonságát, fejlődését és célkitűzéseit veszélyeztető általános és tudományos kötelességszegés kezelésére. A Szabályzat célja, hogy olyan légkört teremtsen, melyben minden ember szabadon kibontakozhat mindaddig, amíg a szabadságuk érvényesítése nem ütközik mások hasonló törekvéseivel. A Szabályzat alapértékei közé tartozik a diszkriminációtól és zaklatástól való tartózkodás, valamint a szólásszabadság, az egyesülési és békés gyülekezési jog, melyet csak az a kötelezettség korlátoz, mely szerint minden tagnak tiszteletben kell tartania a közösség célkitűzéseit és a Magyar Köztársaság jogszabályi rendelkezéseit. A Szabályzat rendelkezéseit objektív módon, diszkrimináció és részrehajlás nélkül kell végrehajtani, egyenlő esélyt adva mindenkinek arra, hogy ügye elfogultság nélkül tárgyalásra kerüljön. Nem áll szándékunkban azonban korlátozni a munkáltatók, a felügyeletet gyakorló és egyéb olyan személyek és bizottságok hatáskörét vagy tekintélyét, akik más szabályzatban kaptak felhatalmazást arra, hogy ellenőrizzék és értékeljék az egyetemi munkatársak, hallgatók és alkalmazottak tudományos és adminisztratív munkáját. Ezenkívül, a Szabályzat nem szándékozik kiszorítani a vitás ügyek és nézeteltérések informális megoldására irányuló törekvéseket. Végezetül a Szabályzat eljárási és anyagi rendelkezései nem érvényesek abban az esetben, ha azokat az irányadó jog kizárja, vagy ha azok ellentmondanak az irányadó jognak, ideértve többek között az Amerikai Egyesült Államok és a Magyar Köztársaság jogszabályi rendelkezéseit.

2 I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az Egyetem Szabályzata alkalmazásában: 1. cikkely Fogalmi meghatározások fegyelmi eljárás alá vont hallgató alatt az a személy értendő, aki ellen a fegyelmi eljárás folyik; b) "hallgató" az Egyetem hallgatója a szakirányú továbbképzésben, valamint a doktori képzésben részt vevő személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi; c) "munkatárs" alatt azok a személyek (például oktatási, tudományos munkatársak) értendők, akik hosszabb vagy rövidebb ideig az Egyetemmel létrejött jogviszonyukat szabályozó írásbeli megállapodás alapján az Egyetemen folytatják tevékenységüket; d) "közösség" alatt az Egyetem és annak kapcsolt jogi személyei, bizottságainak tagjai, hallgatók, munkatársak, alkalmazottak, az Egyetem és annak kapcsolt jogi személyei, megbízottai és meghívott vendégei, valamint az Egyetemmel szerződéses viszonyban álló egyéb személyek, például alvállalkozók értendők; e) "panasztevő" alatt az a személy értendő, aki panaszt nyújt be a fegyelmi bizottsághoz, az Egyetem hallgatója ellen a Szabályzat valamely rendelkezésének megsértésének gyanúja miatt; f) "fellebbező" alatt az a személy értendő, aki a Fegyelmi Bizottság határozata ellen a Panaszbizottság fellebbezést nyújt be. Csak hallgatónak, illetve képviselőjének áll jogában ilyen fellebbezést benyújtani; h) az "Egyetem területe" alatt az Egyetem használatában lévő épületek értendők; i) "egység" (az SzMSz szerinti) a tanszékek és a Szabályzat alkalmazásában a programok is, amelyek alapvető funkciója, hogy az egyetemen oktatást és tudományos kutatásokat végezzenek; j) "tudomásszerzés" alatt a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult személy tudomásszerzését kell érteni; k) az "egység vezetői" alatt az Egyetem szervezeti egységeinek vezetői és azok helyettesei értendők; l) a "szolgáltató egységek vezetői" közé tartoznak a Tanulmányi Igazgató, a kollégium vezetője, a nyelvtanítási központ vezetője, az ITSU vezetője, a sportközpont vezetője, a könyvtár vezetője, és az egyéb kutatóközpontok vezetői; m) "helyettes" alatt az egységek vezetői vagy a szolgáltatói egységek vezetői által azonnali intézkedések végrehajtására írásban megbízott személyek értendők; n) "vezető tisztségviselők" alatt a következő személyek értendők: a Rektorhelyettes, az Általános Alelnök és a Tudományos Titkár; o) "Egyetemi Diáktanács" az egyetem hallgatói önkormányzata. 2. cikkely Hatály A Szabályzat hatálya kiterjed az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló - amennyiben jogszabály vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik - nem magyar állampolgárságú hallgatóra is. A Szabályzat hatálya kiterjed továbbá a felvételi eljárás vonatkozásában a felvételi eljárásban részt vevő jelöltre. 3. cikkely

3 A Szabályzat végrehajtása 1. A Szabályzat rendelkezéseit a Fegyelmi Bizottság, a Panaszbizottság, az Egyetem Rektora, az egységek vezetői, a szolgáltatói egységek vezetői, a vezető tisztségviselők és ha ez kifejezetten megengedett a fent említett személyek és testületek megbízottai hajtják végre. 2. Nem vehet részt a fegyelmi jogkör gyakorlásában az a személy, aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, vagy aki az elsőfokú eljárásban a határozathozatalban közreműködött, vagy ennek a személynek a Ptk b) pontja szerinti közeli hozzátartozója 1. Nem vehet részt a fegyelmi jogkör gyakorlásában az a személy akitől, az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el, aki az ügy eldöntésében érdekelt. Az eljárás alá vont hallgató, képviselője illetve a panasztevő kizárási okot jelenthet be a Fegyelmi vagy a Panaszbizottság bármely tagja ellen. A kizárási okról a Szabályzat 7. és 13. cikkelyeiben megjelölt bizottság vagy személy hoz döntést. A fegyelmi eljárásból való kizárásra vonatkozó rendelkezést a jegyzőkönyvvezetőre is alkalmazni kell. II. RÉSZ A FEGYELMI BIZOTTSÁG 4. cikkely Tagság 1. A Fegyelmi Bizottság az Egyetemi Tanács által megválasztott öt hét oktató tagból és az Egyetemi Diáktanács (Hallgatói Önkormányzat) által delegált hallgató tagokból áll. A Fegyelmi Bizottságban az Egyetemi Diáktanács szavazati jogú képviseletének mértéke legalább egyharmad. A bizottságot férfi és nő tagok vegyesen alkotják. A külföldi hallgató elleni fegyelmi eljárásba tanácskozási joggal be kell vonni az Egyetem külföldi hallgatóinak képviselőjét. 2. A Fegyelmi Bizottság elnökét az Egyetemi Tanács választja meg. A Fegyelmi Bizottságnak jogában áll elnökhelyettest választani, akire a megválasztott elnök - távolléte esetén - átruházhatja feladatait. 3. A tagság időtartama két év, mely az Egyetemi Tanács belátása szerint meghosszabbítható. A tagok addig tölthetik be tisztségüket, amíg utódaikat az Egyetemi Tanács meg nem választja, illetve az Egyetemi Diáktanács új tagokat nem delegál, vagy amíg a megfelelő szerv ideiglenes tagokat nem bíz vagy választ meg. Lásd 8. cikkely (1). A Fegyelmi Bizottság tagjai újraválaszthatóak. 5. cikkely 1 A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 685. b) közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

4 Ügyrendi szabályok A Fegyelmi Bizottságnak jogában áll a vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok és a jelen Szabályzat keretei között saját ügyrendi szabályokat alkotni. 6. cikkely Feladatok A Fegyelmi Bizottság feladata: döntés a panasz megalapozottsága tárgyában; a Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően a felmerülő panaszok tényállásának tisztázása; a panasz békés megoldásának elősegítése, amennyiben az lehetséges; a fegyelmi eljárás lefolytatása; a fegyelmi eljárás lefolytatását követően döntéshozatal a panasz tárgyában f) döntés minden olyan kérdésben, amelyet a Szabályzat vagy az Egyetem egyéb szabályzatai a Fegyelmi Bizottság hatáskörébe utalnak. 7. cikkely Kizárás 1. A Fegyelmi Bizottság azon tagja, aki panaszt nyújt be vagy aki ellen panaszt nyújtanak be, a fegyelmi eljárásból ki van zárva. 2. A panasztevő vagy a fegyelmi eljárás alá vont hallgató, illetve az eljárás alá vont hallgató képviselője kifogást jelenthet be a Fegyelmi Bizottság bármely tagjával szemben az eljárás megkezdése előtt a Fegyelmi Bizottság elnökénél. Ha a kizárási ok az elnök személye ellen merül fel, a kizárási okot az elnökhelyettesnek kell bejelenteni az eljárás megkezdése előtt, vagy amennyiben az elnökhelyettes nincs jelen, a Fegyelmi Bizottság bármelyik tagjának. A kizárás tárgyában első fokon a Fegyelmi Bizottság, fellebbezés esetén a Panaszbizottság soron kívül jár el és a jelenlevő tagok egyszerű többségi szavazata alapján dönt, feltéve, hogy a bizottság határozatképes. Az érintett bizottsági tag a kizárásról való döntéshozatalban nem vehet részt, őt a határozatképesség megállapítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A kizárási indítvány alaptalansága esetén az eljárás a továbbiakban az általános eljárási szabályok szerint folytatódik. Amennyiben a kizárási indítvány alaposnak bizonyul, az érintett bizottsági tag a fegyelmi eljárásból ki van zárva. 3. A kizárt bizottsági tagot az előzőleg összeírt ideiglenes tagok listájából helyettesíti valaki. Az ideiglenes tagot az elnök vagy amennyiben az elnököt felmentették az elnökhelyettes illetve ha nincs elnökhelyettes a bizottságban az elnök felmentése idejére megbízott elnökként eljáró tag jelöli ki. 4. Az ideiglenes tagok listáját az egyes tanévek kezdetén állítják össze. A lista az Egyetemi Tanács által megválasztott oktatókból és az Egyetemi Diáktanács által delegált hallgatókból áll. A lista összeállításakor figyelemmel kell lenni a Szabályzat 4. cikkelyében meghatározott összetételre. A listán közel azonos számú férfinak és nőnek kell szerepelnie. 8. cikkely Üresedés

5 1. A Fegyelmi Bizottság azon tagját, akinek nem áll módjában a továbbiakban feladatát ellátni, mihamarabb helyettesíteni kell. A helyettest a Fegyelmi Bizottság választja meg az ideiglenes tagok listájából a 4. cikkelyben meghatározott összetétel figyelembevételével. 2. Az újonnan megválasztott tag a helyettesített tag eredeti szolgálati idejéig vagy addig marad a bizottság tagja, ameddig az Egyetemi Tanács új tagot nem választ vagy az Egyetemi Diáktanács új tagot nem delegál. 9. cikkely Határozatképesség 1. A Fegyelmi Bizottság csak akkor láthatja el teendőit, hozhat döntéseket, ha határozatképes. 2. A Fegyelmi Bizottság akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak többsége jelen van. A határozatképességet mindig a 4. cikkelyben meghatározott összetétel figyelembevételével kell megállapítani. III. RÉSZ A PANASZBIZOTTSÁG, mint az Egyetem másodfokú fegyelmi bizottsága 10. cikkely Tagság 1. A Panaszbizottság öt hét oktató tagját a Szenátus által javasolt személyek közül, hallgató tagjait pedig az Egyetemi Diáktanács javaslatára a Rektor nevezi ki. A Panaszbizottságban az Egyetemi Diáktanács szavazati jogú képviseletének mértéke egyharmad. 2. A Panaszbizottság elnökét a Szenátus által javasolt személyek közül a Rektor nevezi ki. A Panaszbizottságban a Fenntartók képviseletét a Panaszbizottság mindenkori elnöke látja el. 3. A Panaszbizottság tagjai közül a Rektor a Szenátus által javasolt személyek közül elnökhelyettest nevez ki, akire az elnök távolléte esetén átruházza feladatait. A külföldi hallgató elleni fegyelmi eljárásba tanácskozási joggal be kell vonni az Egyetem külföldi hallgatóinak képviselőjét. 4. A tagság időtartama két év, melyet a Szenátus javaslatára a Rektor meghosszabbíthat. A tagok addig tölthetik be tisztségüket, amíg utódaikat a Rektor a 10. cikkely 1. pontjában foglaltaknak megfelelően ki nem nevezi. A Panaszbizottság tagjai újraválaszthatóak. 11. cikkely Ügyrendi szabályok A Panaszbizottságnak jogában áll a vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok és a jelen Szabályzat keretei között saját ügyrendi szabályokat alkotni.

6 12. cikkely Feladatok A Panaszbizottság feladata, hogy: a) javaslatokat tegyen az Egyetemi Tanács számára az egyetemi közösség tagjait érintő egyenlő és méltányos elbánásra vonatkozó, különösen az egész közösség valamennyi tagjának magatartását meghatározó szabályokkal kapcsolatban; b) fellebbviteli szervként működjön a Fegyelmi Bizottság által hozott döntések felülvizsgálata céljából; c) döntsön minden olyan kérdésben, amelyet jelen Szabályzat vagy az Egyetem egyéb szabályzatai a Panaszbizottság hatáskörébe utalnak. 13. cikkely Kizárás 1. A Panaszbizottság azon hallgató tagja, aki panaszt/fellebbezést nyújt be vagy aki ellen panaszt/fellebbezést nyújtanak be, a fegyelmi eljárásból ki van zárva. 2. A panasztevő vagy a fegyelmi eljárás alá vont hallgató illetve jogi képviselője kizárási okot jelenthet be a Panaszbizottság bármely tagja ellen, az eljárás megkezdése előtt a Panaszbizottság elnökénél. Ha a kizárási ok az elnök személye ellen merül fel, a kizárási okot az elnökhelyettesnek kell bejelenteni a másodfokú eljárás megkezdése előtt, vagy amennyiben az elnökhelyettes nincs jelen, a Panaszbizottság bármelyik tagjának a másodfokú eljárás megkezdése előtt. A kizárási ok tárgyában a Panaszbizottságnak a jelenlévő tagok egyszerű többségével soron kívül dönt, feltéve, hogy határozatképes. A Panaszbizottságnak a kizárás tárgyában hozott határozata elleni fellebbezését a Rektor bírálja el. Az érintett bizottsági tag a kizárásról való döntéshozatalban nem vehet részt, őt a határozatképesség megállapítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A kizárási indítvány elutasítása esetén az eljárás a továbbiakban az általános eljárási szabályok szerint folytatódik. Amennyiben a kizárási indítvány alaposnak bizonyul, az érintett bizottsági tag a fegyelmi eljárásból ki van zárva, abban nem vehet részt. 3. A kizárt bizottsági tagot az előzőleg összeállított ideiglenes tagok listájából helyettesíti valaki. Az ideiglenes tagot az elnök vagy amennyiben az elnököt felmentették az elnökhelyettes jelöli ki. 4. Az ideiglenes tagok listáját a Rektor jóváhagyásával az egyes tanévek kezdetén állítják össze. A lista a Szenátus által kijelölt oktatókból és az Egyetemi Diáktanács által delegált hallgatókból áll. A lista összeállításakor figyelemmel kell lenni a Szabályzat 10. cikkelyében meghatározott összetételre. A listán közel azonos számú férfinak és nőnek kell szerepelnie. 14. cikkely Üresedés 1. A Panaszbizottság azon tagját, akinek nem áll módjában a továbbiakban feladatát ellátni, mihamarabb helyettesíteni kell. A helyettest a Panaszbizottság jelöli ki az ideiglenes tagok listájából a Szabályzat 10. cikkelyében meghatározott összetétel szem előtt tartásával. 2. Az újonnan megválasztott tag a helyettesített tag eredeti szolgálati idejéig vagy addig marad a bizottság tagja, ameddig a Rektor a 10. cikkely 1. pontjában foglaltaknak megfelelően ki nem nevezi az utódját.

7 15. cikkely Határozatképesség 1. A Panaszbizottság csak akkor láthatja el teendőit, hozhat döntéseket, ha határozatképes. 2. A Panaszbizottság akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak többsége jelen van A határozatképesség megállapításánál figyelemmel kell lenni a Szabályzat 10. cikkelyében meghatározott összetételre. IV. RÉSZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 16. cikkely Tárgyi és személyi hatály 1. Azon személyek és szervek hatásköre, akik a 3. cikkelyben megbízást kaptak a Szabályzat végrehajtására, a hallgatók fegyelmi ügyeire terjed ki. 2. A Szabályzat szerinti intézkedés illetve eljárás nem hátráltathatja a hatáskörrel illetve illetékességgel rendelkező hatóságok által indított, vagy bármilyen indítvány, kérelem, stb. alapján folytatott eljárásokat vagy az általuk tett intézkedéseket. 3. A megfelelő hatóságok eljárása, intézkedése vagy annak elmulasztása nem köti és automatikusan nem függeszti fel a Szabályzat végrehajtásával megbízott személyek vagy szervek eljárását illetve intézkedését azzal, hogy ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató ellen ugyanabban az ügyben büntetőeljárás folyik, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni. A bűncselekmény elkövetése kérdésében a bíróság határozatától eltérő határozatot nem lehet hozni. A fegyelmi eljárást - a jelen pontban foglaltak kivételével - egy hónapon belül be kell fejezni. 17. cikkely Területi hatály Azon személyeknek illetve szerveknek, akik a 3. cikkely alapján megbízást kaptak a Szabályzat szerinti eljárás lefolytatására, nemcsak az Egyetem területén történő ügyekben van hatáskörük, hanem minden olyan ügyre, amely az Egyetemhez kapcsolódó tevékenység folytatása során történik, mint például tanulmányi kirándulásokon, az Egyetem által szponzorált eseményeken, valamint az Egyetem oktatási célkitűzéseihez kapcsolódó egyéb tevékenységek során. 18. cikkely Azonnali intézkedések 1. Azonnali intézkedések a jelen cikkelyben meghatározott feltételek fennállása esetén alkalmazhatók a Szabályzatban foglaltak megsértésének gyanúja esetén.

8 2. Az egységek vezetőinek, a szolgáltatói egységek vezetőinek és a helyetteseiknek az alábbiaknak megfelelően jogukban áll, hogy azonnali intézkedéseket kezdeményezzenek a Fegyelmi Bizottságnál azon egyetemi egység tevékenységével összefüggésben (pl: diákszálló) felmerülő szabálysértés gyanúja esetén, amelyért felelősek. Az azonnali intézkedés tárgyában a Fegyelmi Bizottság soron kívül határoz. Az azonnali intézkedésről a Fegyelmi Bizottság az első fegyelmi tárgyalás kitűzését megelőzően is dönthet. A Fegyelmi Bizottság kérelemre azonnali intézkedéssel elrendelheti a panaszban, illetve az azonnali intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a vitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő védelme érdekében szükséges, és az azonnali intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az azonnali intézkedéssel elérhető előnyöket. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell. A Fegyelmi Bizottság hivatalból is jogosult azonnali intézkedés elrendelésére, amennyiben megítélése szerint a jelen pontban leírt körülmények ilyen intézkedés megtételét szükségessé teszik. 3. A Fegyelmi Bizottság az alábbi azonnali intézkedéseket foganatosíthatja a jelen cikkely 2. pontjában foglaltak figyelembevételével: tiltott tárgyak elkobzása (pl. kábítószer, alkohol, illetve minden olyan eszköz, amely fenyegetésre, valamint a Szabályzat megszegésére alkalmas); és ezen tárgyaknak a hatóságok számára történő átadása. 4. A hallgatónak joga van a Fegyelmi Bizottságnak azonnali intézkedés tárgyában hozott határozata ellen a döntés közlésétől, számított 15 napon belül Panaszbizottságnál fellebbezéssel élni. A fellebbezést a Panaszbizottság bírálja el. 5. Az azonnali intézkedés elrendelése tárgyában hozott határozat nem köti a Fegyelmi Bizottságot vagy a Panaszbizottságot a fegyelmi eljárás végső eredményének tekintetében; függetlenül attól, hoztak-e azonnali intézkedést, a Fegyelmi Bizottság lefolytathatja a fegyelmi eljárást. 6. Abban az esetben, ha a fegyelmi eljárás során megállapításra kerül, hogy nem történt kötelezettségszegés, a Fegyelmi Bizottság vagy a Panaszbizottság a körülmények gondos mérlegelésével lépéseket tehet, hogy enyhítse az azonnali intézkedés hatását. V. RÉSZ AZ ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI 19. cikkely Fegyelmi eljárás elrendelése 1. A fegyelmi eljárás bejelentésre (panasz), vagy hivatalos tudomásszerzés alapján indul meg. A fegyelmi eljárást a Fegyelmi Bizottság elnöke, illetve tartós akadályoztatás esetén az elnökhelyettes rendeli el, az eljárás alá vont hallgató egyidejű értesítése mellett. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha az Egyetemnek a fegyelmi vétségről való tudomásszerzése óta egy hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta már egy év eltelt (elévülés). A fegyelmi vétség miatt a hallgató ellen foganatosított eljárási cselekmény (fegyelmi eljárás elrendelése, idézés, tárgyalás stb.) az elévülést megszakítja. A megszakítás napjával az elévülés újból elkezdődik. 2. A Szabályzat rendelkezéseit a tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára és tartalmára, közlésére az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

9 3. A közösség bármely tagja fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja esetén, panaszt nyújthat be a Fegyelmi Bizottság vagy a Panaszbizottság bármely tagjához. Ez a tag köteles a Fegyelmi Bizottság elnökét vagy annak távolléte esetén a Fegyelmi Bizottság elnökhelyettesét tájékoztatni. 4. A panaszt írásban kell benyújtani a következő információk megadásával: az eset leírása; beleértve az időpontokat és helyszíneket; az állítólagos elkövető neve; a lehetséges bizonyítékok csatolása, illetve felsorolása, többek között minden olyan személy elérhetőségi adatainak felsorolása, akinek tanúkénti meghallgatása szóba kerülhet; a panasztevő azonosítását lehetővé tévő személyi adatai. 5. A beadványokat, tartalmuk és nem elnevezésük alapján kell elbírálni. 6. Abban az esetben is kezdeményezhető fegyelmi eljárás, ha az a hallgató, akivel szemben azonnali intézkedéseket foganatosítottak, felülbírálati kérelmet nyújt be az azonnali intézkedéssel szemben. 7. A szexuális zaklatással kapcsolatos eljárásokat a Szabályzat szexuális zaklatással foglalkozó 1. számú mellékletében leírtak figyelembevételével a fegyelmi eljárás szabályai szerint kell lefolytatni. 20. cikkely Ténymegállapító eljárások a fegyelmi eljárás során 1. A Fegyelmi Bizottság elnöke illetve a Fegyelmi Bizottság elnökhelyettese továbbítja az adott panaszt a Fegyelmi Bizottság egy vagy több tagjának, és megbízza őket azzal, hogy gyűjtsék be a panasszal kapcsolatos megfelelő információkat, iratokat a tényállás tisztázása és a fegyelmi vétség elbírálásának előkészítése érdekében. E tagok feladata a "ténymegállapítás" illetve az ésszerű időn belül, de legkésőbb a panasz benyújtásától számított 14 napon belül történő információgyűjtés és jelentéskészítés a Fegyelmi Bizottság számára. Ha a fegyelmi ügy bonyolultsága indokolja, a Fegyelmi Bizottság elnökének javaslatára a Rektor vizsgálóbiztost kér fel a fegyelmi ügy eldöntéséhez szükséges bizonyítékok felkutatására és összegyűjtésére. 2. A szexuális zaklatás elkövetése miatt tett panaszok esetén a Fegyelmi Bizottság az elnök által megnevezett két tagból ténymegállapító csoportot hoz létre, akik a szexuális zaklatással kapcsolatos panaszok kinyomozásával kapcsolatos képzésben részesültek. A ténymegállapító csoport egyik tagjának nőnek, a másiknak pedig férfinak kell lennie.

10 3. A ténymegállapítás célja minden esetben az, hogy összegyűjtse a panasszal kapcsolatos információkat, és a megállapított tényeket jelentés formájában a Fegyelmi Bizottság elé tárja. 4. A ténymegállapító eljárás során meg kell hallgatni a panasztevőt és az eljárás alá vont hallgatót, illetve minden potenciális tanút. Amennyiben egynél több ténymegállapító személy nyomoz egy ügyben, saját belátásuk szerint döntik el, együtt vagy külön dolgoznak-e, azonban tevékenységüket kötelesek összehangoltan végezni. A ténymegállapítás során figyelembe kell venni az összes érintett becsületességének védelmét és személyiségi jogait. 5. Amint az összes lényeges információ összegyűlik, a ténymegállapítást végző bizottsági tag írásban, jelentés formájában beszámol a Fegyelmi Bizottságnak és az érintett feleknek, és egyben javaslatot tesz a döntésre. A Fegyelmi Bizottság fenntartja a jogot arra, hogy fegyelmi eljárást folytasson le olyan esetekben is, amikor a panasztevő visszavonja a panaszt vagy kérelmet, és nem kívánja folytatni az eljárást, így például a szexuális zaklatás vagy olyan diszkrimináció vádja esetén, amely per tárgya lehet. 21. cikkely Fegyelmi Bizottsági Tárgyalás 1. A fegyelmi ügy előkészítését végző bizottsági tag vagy tagok által készített jelentés kézhezvételét követően a Fegyelmi Bizottság elnöke haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül kijelöli a tárgyalás időpontját. A fegyelmi tárgyalást a Fegyelmi Bizottság elnöke vezeti, aki ügyel a Szabályzat rendelkezéseinek megtartására, a tárgyalás rendjének megóvására és gondoskodik arról, hogy az eljárásban részt vevő személyek jogaikat gyakorolhassák. 2. A tárgyalásra az eljárás alá vont hallgatót írásban, a tanút és a szakértőt írásban, vagy szóban kell a tárgyalás előtt 3 nappal kell megidézni. Az idézésben meg kell jelölni a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét, a fegyelmi tárgyalás helyét, idejét, valamint azt, hogy a címzettet milyen minőségben idézik. A szóban történő idézés megtörténtét az ügy irataiban fel kell jegyezni. A fegyelmi eljárás alá vont személyt az idézésben figyelmeztetni kell arra, hogy jogában áll védekezését írásban benyújtani, továbbá utalni kell a jogi képviselő választásának lehetőségére, valamint arra, hogy távolmaradása a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az eljárás alá vont hallgató vagy a jogi képviselője betekinthet az eljárási iratokba, indítványokat terjeszthet elő, a tanúkhoz, szakértőhöz kérdéseket intézhet. 3. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. Közérdekből vagy az eljárás alá vont hallgató érdekében az elnök, a bizottság bármely tagjának, illetve az eljárás alá vont hallgató kérésére zárt tárgyalást rendelhet el. 4. Valamennyi lényeges tényt legalább 24 órával a Fegyelmi Bizottság tervezett ülése előtt az eljárás érintett résztvevői és a Fegyelmi Bizottság tudomására kell hozni az ellenséges légkör elkerülése érdekében. 5. A Fegyelmi Bizottság az üggyel érdemben foglalkozik. Az eljárás alá vont hallgatót meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni számára, hogy védekezését előadja, továbbá, hogy bizonyítási indítvánnyal éljen. Ha az eljárás alá vont hallgató a szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottsági ülésen, úgy a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni. Ha távolmaradásának menthető indokát igazolja, meghallgatására új időpontot kell kitűzni, illetve kérelmére lehetővé kell tenni, hogy észrevételeit írásban megtehesse. A bizonyítási indítvány elutasítását az eljárást befejező határozatban indokolni kell. A hallgató a fegyelmi eljárásban jogi képviselő közreműködését veheti igénybe.

11 A Fegyelmi Bizottság tagjai tetszés szerint tehetnek fel kérdéseket. Az érintett felek közvetlenül egymásnak nem tehetnek fel kérdéseket. 6. A Fegyelmi Bizottság eljárásában a tényállást tisztázni kell. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, a Fegyelmi Bizottság hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. A Fegyelmi Bizottság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. Bizonyítási eszközök különösen: a felek nyilatkozatai, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A Fegyelmi Bizottság valamennyi beterjesztett bizonyíték esetében megvizsgálja annak súlyát, beleértve a tanúk szavahihetőségét is. Az ügy nem utasítható el csak azon az alapon, hogy az egyetlen bizonyíték a két fél eltérő véleménye. A Fegyelmi Bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. 7. A Fegyelmi Bizottság a tárgyalást a Szabályzat keretei között jogosult és köteles megtartani, beleértve a tárgyalás elhalasztását, illetve berekesztését. A fegyelmi eljárás alá vont hallgató beismerő vallomása esetén kérheti a részletes bizonyítás mellőzését. Erről a hallgatót a fegyelmi eljárás kezdetén tájékoztatni kell. A hallgató beismerő vallomása a fegyelmi büntetés kiszabásánál nyomatékos enyhítő körülményként értékelhető. Ha az eljárás alá vont hallgató a nyilvános tárgyalás, illetve a részletes bizonyítási eljárás mellőzését kéri, és az ügy a rendelkezésre álló iratok alapján is tisztázható, a vizsgálóbiztos, illetve a Fegyelmi Bizottságnak a fegyelmi ügy előkészítését végző tagja kezdeményezheti zárt ülés tartását. A Fegyelmi Bizottság zárt ülésén a fegyelmi eljárás alá vont hallgatót érdemben meghallgatható, kivéve, ha a személyes meghallgatás mellőzését írásban kérte. A tárgyalás a fent nevezett személyek távollétében is lefolytatható, ha azok az idézést szabályszerűen kézhez vették vagy bizonyítottan nem kívánták átvenni. 8. A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvvezetőt a Fegyelmi Bizottság elnöke jelöli ki. A jegyzőkönyvet a Fegyelmi Bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyvben foglaltakat a meghallgatott személyekkel ismertetni kell és ennek megtörténte után a jegyzőkönyv megfelelő részét velük alá kell íratni. A meghallgatott személy a jegyzőkönyv kiegészítését vagy helyesbítését kérheti. Az aláírás esetleges megtagadását és ennek okát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvet a fegyelmi iratokhoz kell kapcsolni. 22. cikkely A Fegyelmi Bizottság határozata 1. Ha a Fegyelmi Bizottság a bizonyítási eljárás lefolytatása után úgy ítéli meg, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok kellő alapossággal bemutatásra kerültek és a tényállás kellően tisztázott, a bizottság jelenlévő tagjai visszavonulnak, hogy az ügyben meghozzák döntésüket. A Fegyelmi Bizottság határozathozatali ülése nem nyilvános. Jogi kérdésekben a Fegyelmi Bizottság konzultálhat az Egyetem jogtanácsosával, annak megállapítása érdekében, hogy egy adott szankció alkalmazása, illetve alkalmazásának elmulasztása járhat-e az Egyetem illetve a Fegyelmi Bizottság tagjai számára büntető- vagy polgári jogi következményekkel. 2. A Fegyelmi Bizottság döntéseit amennyiben a bizottság határozatképes a jelenlévő bizottsági tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza. A határozat meghozatala után azt a Fegyelmi Bizottság elnöke hirdeti ki. Ennek során felolvassa a határozat rendelkező részét és ismerteti a határozat indokolásának

12 lényegét. A jogosultakat figyelmezteti a fellebbezés lehetőségére és arra, hogy azt a határozat kihirdetése után szóban vagy 15 napon belül írásban tehetik meg. A távollevő fellebbezésre jogosult számára a 15 napos határidő a határozat kézbesítésekor kezdődik. A határozatot a fegyelmi eljárás alá vont hallgatónak akkor is kézbesíteni kell, ha vele azt kihirdetés útján is közölték. A Fegyelmi Bizottság a határozatot a kihirdetéstől számított 8 napon belül írásba foglalja s az érintettekkel kézbesített posta útján közli. Az írásba foglalt fegyelmi határozatot és megfelelő számú másolati példányát az eljáró Fegyelmi Bizottság elnöke írja alá. 3. A Fegyelmi Bizottság a jelen Szabályzatban meghatározott valamennyi szankciót a vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok és a jelen Szabályzat rendelkezéseivel összhangban alkalmazhatja. A megrovás és kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása szankciók egymás mellett is alkalmazhatók, igazodva a hallgató vétkességi fokához és a súlyosbító, illetve enyhítő körülményekhez. 4. A határozat fegyelmi büntetést kiszabó vagy a fegyelmi eljárást megszüntető határozat lehet. A Fegyelmi Bizottság a határozatát a fegyelmi tárgyaláson megvizsgált bizonyítékokra alapozhatja. A büntetést kiszabó határozat indokolásának tartalmaznia kell: a megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, a büntetés kiszabásánál figyelembe vett körülményeket, hivatkozást azokra a rendelkezésekre, amelyek a fegyelmi büntetés alapjául szolgáltak. A Fegyelmi Bizottság megszüntető határozatot hoz, ha a) az elkövetett cselekmény nem fegyelmi vétség vagy nem az eljárás alá vont hallgató követte el, b) a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyítható, c) a fegyelmi vétség elévült, d) az eljárás alapjául szolgáló cselekményt fegyelmi úton már jogerősen elbírálták, e) a Fegyelmi Bizottság a hallgatóval szemben büntetés helyett figyelmeztetést alkalmaz. A fegyelmi eljárást megszüntető határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a fegyelmi eljárás alá vont hallgató személyi adatait, az eljárás alapjául szolgáló fegyelmi vétség megjelölését és utalást a fellebbezés lehetőségére, valamint annak határidejére. A fegyelmi eljárást megszüntető határozat indoklásában meg kell jelölni a megállapított tényeket és bizonyítékokat, továbbá azon okokat, melyek alapján a Fegyelmi Bizottság az eljárást megszüntette ennek során hivatkozni kell jelen pont azon rendelkezésére, amelyen a fegyelmi eljárás megszüntetése alapul, továbbá utalást - erre irányuló döntés esetén - figyelmeztetés alkalmazására. 5. A meghatározott időre eltiltás a tanulmányok folytatásától és a kizárás az Egyetemről fegyelmi büntetések tekintetében hozott jogerős határozatok a bíróság előtt megtámadhatók. A keresetlevél benyújtásáról a hallgatónak az Egyetemet a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. 6. A Fegyelmi Bizottság a kihirdetett határozatát nem változtathatja meg, de a határozat érdemi részével össze nem függő hibákat (név- vagy számelírás, számítási hiba stb.) saját hatáskörben kijavíthatja. 23. cikkely A fegyelmi határozat elleni jogorvoslat 1. Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen a hallgató, illetve jogi képviselője halasztó hatályú fellebbezéssel élhet a Fegyelmi és Bizottság Panaszbizottságnál. Az írásbeli fellebbezést a Fegyelmi Bizottság döntésének közlését követő, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított 15 napon belül kell benyújtani.

13 A határozat kihirdetésekor szóban bejelentett fellebbezést a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az írásbeli fellebbezést az első fokon eljáró fegyelmi bizottsághoz kell benyújtani. A Fegyelmi Bizottság a fellebbezést és az eljárásban keletkezett iratokat a fellebbezési határidő leteltét követően haladéktalanul felterjeszti a másodfokon eljáró Panaszbizottsághoz. A fellebbezésnek a fegyelmi határozatban foglalt rendelkezések végrehajtására halasztó hatálya van. 2. A Panaszbizottság eljárása kizárólag az ügyben közvetlenül érintett felek számára nyilvános, a Panaszbizottság az összes körülmény gondos mérlegelését követően tárgyalást rendelhet el, vagy tárgyalás nélkül dönthet. Az eljárás során a hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottság ülésén, úgy a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni, illetve kérésére lehetővé kell tenni számára, hogy észrevételeit írásban megtehesse. 3. A Panaszbizottság az eljárást a lehető leghamarabb, lehetőleg a fellebbezés és az iratok kézhezvételét követő 30 napon belül köteles lefolytatni. A Panaszbizottság az elsőfokú határozatot: a) helybenhagyja, b) megváltoztatja, vagy c) megsemmisíti és az első fokon eljárt fegyelmi bizottságot új eljárásra vagy új határozat hozatalára utasítja. A Panaszbizottság a Fegyelmi Bizottság határozatát az alábbi esetekben jogosult megsemmisíteni és az első fokon eljárt fegyelmi bizottságot új eljárásra vagy új határozat meghozatalára utasítani: a) amennyiben a Panaszbizottság megállapítja, hogy a bizonyítási eljárás során nem került sor a tényállás kellő tisztázására; b) a döntés meghozatala során súlyos eljárási szabálytalanság történt. Ha a fellebbezés elkésett, vagy azt nem a jogosult terjesztette elő, a Panaszbizottság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. 4. Amennyiben a Panaszbizottság tárgyalást tart, a tárgyalás lefolytatására a Fegyelmi Bizottság előtt folyó elsőfokú fegyelmi eljárás tárgyalásának szabályai megfelelően alkalmazandók. A felek a Panaszbizottság előtt oly módon képviseltethetik magukat, hogy az ne okozzon költséget az Egyetem számára. 5. Tárgyalás tartása esetén miután a Panaszbizottság meghallgatta a felek által előadott érveket, a bizottság jelenlévő tagjai visszavonulnak, hogy zárt ülésen meghozzák a másodfokú határozatot. 6. A Panaszbizottság a jelen cikkely 3. pontjában foglaltaknak megfelelő határozatait a jelenlévő bizottsági tagok szavazatainak kétharmados többségével hozza meg, amennyiben a bizottság határozatképes. 7. A Panaszbizottság másodfokú határozatának alakjára, tartalmára és közlésére a 22. cikkelyben foglalt rendelkezések értelemszerűen irányadók, azzal, hogy a határozat rendelkező részének tartalmazni kell a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről való tájékoztatást is. 8. A Panaszbizottság másodfokú határozata a kihirdetés napján emelkedik jogerőre, a jogerős határozat végrehajtható, kivéve ha annak bírósági felülvizsgálatát kérték. A Panaszbizottság a jogerős határozatot megküldi a Rektornak, az Egyetemi Diáktanács elnökének, valamint értesíti a fegyelmi büntetés végrehajtására jogosult szervet. 24. cikkely

14 A határozat végrehajtása 1. A határozatot csak jogerőre emelkedése után lehet végrehajtani. 2. Az első fokú határozat azon a napon emelkedik jogerőre, amelyen a) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak fellebbezni, illetőleg a fellebbezést visszavonták, b) a fellebbezési határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el, c) a Panaszbizottság az első fokú határozatot helybenhagyta, illetőleg a fellebbezést elutasította. 3. A másodfokú határozat a kihirdetése napján emelkedik jogerőre. 4. A jogerőre emelkedett határozatra záradékul rá kell vezetni, hogy a határozat jogerős és végrehajtható, valamint azt, hogy mely napon emelkedett jogerőre. A határozatok tényét és a jogerőre emelkedés napját be kell vezetni a hallgatói nyilvántartásba. 25. cikkely Titoktartás 1. A 3. cikkelyben meghatározott, a Szabályzat végrehajtásával megbízott személyek a vizsgálatok, a tárgyalások és határozathozatal során kötelesek bizalmasan eljárni. 2. A Fegyelmi Bizottság és a Panaszbizottság tagjai megválasztásukat, kinevezésüket illetve kijelölésüket követően kötelesek titoktartási nyilatkozatot aláírni. 26. cikkely Nyilvántartások 1. A Fegyelmi Bizottság és a Panaszbizottság a panaszokra és a fegyelmi ügyekre vonatkozó bizalmas aktákat ideértve azok állását és megoldását nem elektronikus formában tárolja. A bizalmas akta a panaszok, tanúvallomások, illetve a bizottsági tagok által készített jelentések, feljegyzések valamennyi másolatát tartalmazza. 2. Miután a Fegyelmi Bizottság meghozta a panasszal kapcsolatos határozatát, a Fegyelmi Bizottság elnöke összegyűjti a bizottság tagjaitól a panasszal kapcsolatos valamennyi dokumentum valamennyi példányát. Az eredeti példányokat a bizalmas aktában kell őrizni, a másolatokat pedig biztonságos módon meg kell semmisíteni. A bizalmas aktát a Tanulmányi Osztály őrzi biztonságos, zárható szekrényben, elkülönítve az alkalmazottakra és a hallgatókra vonatkozó egyéb aktáktól. A szóban forgó bizalmas akta a 3. bekezdésben meghatározottak, vagyis a Fegyelmi Bizottság elnökének, valamint az alábbi személyek és szervek kivételével senki számára nem tehető hozzáférhetővé: (a) az Egyetem jogtanácsosa; (b) fellebbezés esetén a Panaszbizottság, (c) írásos kérelem benyújtását követően a fegyelmi eljárás alá vont hallgató; illetve (d) állami hatóság vagy magánszemély, amennyiben jogszabály ezt előírja. A fegyelmi eljárás alá vont vagy fegyelmi büntetéssel sújtott hallgató csak a Tanulmányi Osztályon tekintheti meg az aktát a Tanulmányi Osztály munkatársának jelenlétében. Az aktában lévő dokumentumokról másolat nem készíthető, és azok közül semelyik sem emelhető ki. A Panaszbizottság elnöke felelős azért, hogy a másodfokú határozat meghozatalakor ugyanez az eljárás érvényesüljön.

15 3. A bizottsági elnökök betekinthetnek a bizalmas aktákba azon panaszok kivizsgálásakor, amikor a Fegyelmi Bizottság vagy a Panaszbizottság megítélése szerint meg kell határozni, hogy a korábbi panaszok során ért-e egy bizonyos személyt vagy személyeket fegyelmi vétség elkövetésének vádja. Amennyiben az elnökök úgy ítélik meg, hogy a jelenlegi panasz kielégítő megoldása érdekében a korábbi panaszra vonatkozó bizalmas dokumentációt korlátozottan nyilvánosságra kell hozni, a bizottsági elnök betekintési jogot nyújthat a fegyelmi illetve Panaszbizottság tagjai számára. Amennyiben olyan döntés születik, hogy a fegyelmi illetve Panaszbizottság tagjai betekinthetnek a korábbi panasszal kapcsolatos bizalmas aktákba, a betekintést biztosító bizottság elnöke felel azért, hogy a panasztevő illetve tanúk neve és egyéb személyi adatai a szükséges védelemben részesüljenek. Annak megfontolásakor, hogy az Egyetem valamely hallgatójával vagy munkatársával kapcsolatos bizalmas információk nyilvánosságra hozhatók-e, a bizottság elnökének kapcsolatba kell lépnie az Egyetem jogtanácsosával annak megállapítása érdekében, hogy a dokumentum nyilvánosságra hozatalát előírja-e vagy tiltja-e jogszabály. 4. Ha törvény másként nem rendelkezik, az Egyetem által nyilvántartott és kezelt adatok harmadik személyek számára csak érintett hozzájárulásával adhatók ki. VI. RÉSZ FEGYELMI VÉTSÉGEK Általános szabályok 1. Fegyelmi vétséget követ el a hallgató, ha valamely kötelességét vétkesen és súlyosan megszegi. Fegyelmi eljárást kell indítani az Egyetemen belüli magatartás miatt az ellen, aki az Egyetem, illetve az általa működtetett létesítmények (kollégiumok, gyakorlóiskolák, sportpályák stb.) rendje ellen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul vét, vagy akinek cselekedete jogszabályt, egyetemi szabályzatot, házirendet sért. 2. Fegyelmi eljárás indítható emellett a hallgató Egyetemen kívüli magatartása miatt is, ha az hallgatói jogállásával összeegyeztethetetlen, az Egyetem jó hírnevét súlyosan sérti, vagy veszélyezteti, illetve, ha szabálysértés vagy bűncselekmény valósul meg. 3. Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez az Egyetem Tanulmányi és vizsgaszabályzata fűz hátrányos következményeket. 27. cikkely Általános fegyelmi vétség 1. Az általános, az Egyetem rendje elleni fegyelmi vétség az alábbiakat foglalja magában: az Egyetem szabályzatainak és alapelveinek megsértése; az Egyetemmel vagy más akadémiai intézményekkel kapcsolatos valótlan információk tudatos nyilvánosságra hozatala; az Egyetem bármely dokumentumának vagy nyilvántartásának meghamisítása vagy módosítása; egyetemi ügyekben való megtévesztés, ideértve az ajánlólevelek hamisítását, illetve valamely személy egyetemi eredményeinek manipulálását; az egyetemi közösség valamely tagjának szóbeli vagy tettleges fenyegetése, ideértve a méltatlan, kirekesztő és obszcén viselkedést vagy nyelvhasználatot; egy másik személy félrevezetése, ideértve az olyan viselkedést, amely fenyegeti vagy veszélyezteti az egyetemi közösség valamely tagjának személyes biztonságát, fizikai vagy lelki épségét, figyelembe véve az olyan cselekményeket illetve helyzeteket, amelyek során felmerülhet alkohol vagy kábítószer kierőszakolt fogyasztása valamely szervezet létrehozása, illetve az ahhoz történő csatlakozás kierőszakolása érdekében; valamely személy tulajdonával való visszaélés, ideértve a lopást, a vandalizmust, illetve a másik személy tulajdonának időleges vagy tartós eltulajdonítását, az egyetemi funkciók indokolatlan akadályozását,

16 valamint az Egyetem létesítményeinek jogosulatlan használatát, illetve az Egyetem létesítményeibe történő illetéktelen belépést; faji, vallási, nemzetiségi hovatartozás, fogyatékosság, életkor, nem vagy szexuális beállítottság alapján történő diszkrimináció és zaklatás az egyénnek az Egyetem tevékenységében való részvétele tekintetében; szexuális zaklatás, vagyis olyan szexuális jellegű viselkedés, illetve a nemiséggel kapcsolatos olyan jellegű viselkedés, amely sérti az emberi méltóságot, feltéve, hogy az ilyen jellegű viselkedés az érintett által nem kívánatos, indokolatlan, illetve számára sértő; minden olyan viselkedés, például hamis információk rosszakaratú és tudatos terjesztése, amelynek célja vagy eredménye, hogy értelmetlenül akadályozza egy személy tudományos vagy egyéb munkateljesítményét, és alkalmas arra, hogy megfélemlített, ellenséges vagy sértő környezetet teremtsen az adott személy előmeneteléhez, tanulásához, illetve az Egyetem tevékenységében való részvételéhez; a közjog vagy magánjog megsértése, ha a közösség vagy valamely tagjának érdekei sérülnek; megtorló viselkedés valamely személlyel szemben, aki panaszt nyújtott be, tanúja volt egy kötelezettségszegésnek, és ezt bejelentette, vagy aki panaszeljárásban vett részt; a Fegyelmi Bizottság illetve a Panaszbizottság valamely tagja elmulasztja bejelenteni a Fegyelmi Bizottság vagy a Panaszbizottság elnökének a vele kapcsolatban tett panaszát; a Fegyelmi Bizottság vagy a Panaszbizottság bizalmas aktáinak nyilvánosságra hozatala bármely olyan személy számára, aki nem szerezte be az eljárásban érintett mindkét fél írásbeli hozzájárulását; 2. A szexuális zaklatással ellentétben, a CEU közösségén belül a felnőttek kölcsönös egyetértésben folytatott szexuális tevékenysége általánosságban magánügy, amely kívül esik az Egyetem hatáskörén. Vannak ugyanakkor olyan esetek, amikor az Egyetem érdekeit jelentős mértékben érinthetik az ilyen kapcsolatok, különösen akkor, ha az Egyetem munkatársait azzal bízza meg, hogy másokról szakmai és/vagy tudományos értékelést adjanak. Amennyiben két személy szexuális kapcsolatban, ugyanakkor hallgató/oktató viszonyban vagy hallgató/témavezető viszonyban van egymással, akkor meg kell tenniük a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy az ilyen helyzet által teremtett összeférhetetlenség egyetlen értékelésben se jelenjen meg. A témavezetők, ideértve az Oktatói Kart is, azon hallgatók tekintetében, akiknek munkáját felügyelniük vagy értékelniük kell nem értékelhetik önállóan jelenlegi vagy volt szexuális partnereik szakmai teljesítményét. Amennyiben nem teszik meg az ilyen esetekben az összeférhetetlenség miatt szükséges kielégítő lépéseket, az a Szabályzat megszegésének minősül. 28. cikkely A tanulmányi rend elleni fegyelmi vétség A tanulmányi rend elleni fegyelmi vétség az alábbiakat foglalja magában: könyvtári anyagok szándékos elrejtése, megrongálása vagy eltulajdonítása; könyvtárból bármilyen könyv engedély nélkül elvitele vagy bármilyen könyvtári könyv vagy könyvtári segédanyag megcsonkítása, szándékos megrongálása ill. vagy nem rendeltetésszerűen használata. a könyvtári létesítmények nem megfelelő használata, valamint az anyagok visszaszolgáltatásának indokolatlan késedelme az erre vonatkozó felszólítást követően; a számítógépes létesítmények nem megfelelő használata, ideértve más felhasználók adatainak, jelszavának vagy szoftvereszközeinek jogellenes felhasználását, számítógépes programoknak vagy játékoknak az Egyetem költségén történő jogellenes másolását, a rendszer kapacitásának figyelmen kívül hagyását, a más felhasználók munkájának indokolatlan akadályozását, valamint minden olyan kísérletet, amely a számítógépes vagy egyéb hálózati rendszer normál működésének megzavarását célozza; a fentiekben említett cselekmények kombinációi. Az a jelölt, aki az egyetemi felvételi eljárás rendjét megsérti, fegyelmi vétséget követ el és a felvételi eljárás lefolytatásából kivonható, illetve a - már felvételt nyert - hallgató a Szabályzat szerinti felelősséggel tartozik. 29. cikkely "TÖRÖLVE"

17 30. cikkely A jelen Szabályzatban meghatározott általános alapelvek megsértése A 27., 28. és 29. cikkelyben kifejezetten nem említett minden olyan hallgató által, kötelezettségeinek vétkes és súlyos megszegésével elkövetett cselekmény, amely sérti a közösség működését meghatározó alapelvek bármelyikét, panasz alapja lehet. VII RÉSZ SZANKCIÓK: FEGYELMI BÜNTETÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK 31. cikkely A szankciók hatóköre A Szabályzat valamely rendelkezésének megszegéséhez kapcsolódó szankció súlyának és gyakoriságának összhangban kell állnia a jogsértés mértékével, valamint annak az egyetemi közösségre, illetve annak tagjaira gyakorolt tényleges hatásával 32. cikkely A fegyelmi büntetések 1. A hallgató fegyelmi határozatban a következő fegyelmi büntetésben részesíthető: megrovás; b) az Egyetem Szabályzatában meghatározottan, kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; c) meghatározott időre eltiltás a tanulmányok folytatásától; d) kizárás az Egyetemről. 2. Az 1. pont b) pontjában meghatározott büntetés időtartama az öt hónapot nem haladhatja meg, a c) pontjában meghatározott eltiltás időtartama legfeljebb négy félévnek megfelelő oktatási időszak lehet. Fegyelmi büntetésként szociális támogatást megvonni nem lehet. 3. Megvonható kedvezmények és juttatások: - - költségtérítési kedvezmények megvonása, diploma-másolatokhoz való hozzáférés - a CEU számítógépes hálózatához való hozzáférés - a CEU könyvtárának használata - az Egyetemi Információs Rendszerhez vagy a lakásbérleti lehetőségek adatbázisához) való hozzáférés - kutatási ösztöndíjak - tudományos ösztöndíj/illetmény 33. cikkely A figyelmeztetés 1. Fegyelmi büntetés kiszabása helyett - az eljárás megszüntetése mellett - figyelmeztetés alkalmazható, ha az elkövetett fegyelmi vétség az eset összes körülményeire - különösen a hallgató személyére, cselekménye indítékára és az elkövetés módjára - tekintettel olyan súlyú, hogy a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is szükségtelen és a figyelmeztetéstől is kellő nevelő és megelőző hatás várható.

18 2. A figyelmeztetéssel a fegyelmi jogkör gyakorlója felhívja a hallgató figyelmét magatartásának helytelenségére, továbbá arra, hogy a jövőben tartózkodjék minden olyan cselekménytől, amely újabb fegyelmi eljárásra adhat alapot. 3. A figyelmeztetés nem fegyelmi büntetés. A figyelmeztetés ellen a fegyelmi eljárás szabályai alapján a hallgató, illetve jogi képviselője jogorvoslattal élhet. VIII. RÉSZ MENTESÜLÉS A FEGYELMI BÜNTETÉS ALÓL 34. cikkely 1. A hallgató a fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos következmények alól - kérelem és erre vonatkozó határozat nélkül - mentesül: a) megrovás esetén a jogerőre emelkedéstől számított három hónap elteltével, b) juttatások, illetve kedvezmények csökkentése, illetve megvonása esetén a határozatban kiszabott határidő lejártával, legkésőbb a határozat jogerőre emelkedésétől számított öt hónap elteltével, c) a tanulmányoktól való eltiltás esetén az eltiltás lejártával, legkésőbb négy félévnek megfelelő oktatási időszak elteltével. Kizárás esetén a Fegyelmi Bizottság a volt hallgató kérelmére mentesítő határozatot hozhat, feltéve, hogy az elsőfokú határozat jogerőre emelkedésétől legalább három év már eltelt. Ha a fegyelmi vétséget elkövető hallgató kizárása bűncselekmény elkövetése miatt történt, a mentesítő határozat érvényességéhez a Rektor egyetértése is szükséges. Szándékos bűncselekmény miatt kiszabott fegyelmi büntetés mentesítő határozatának feltétele, hogy az elsőfokú határozat jogerőre emelkedésétől számított legalább öt év, eltelt. 2. A fegyelmi büntetés alóli mentesülés esetén, a hallgató személyi anyagából a korábbi fegyelmi határozatot ki kell emelni és az ott lévő, ezt dokumentáló feljegyzéseket törölni kell. A fegyelmi ügy iktatott iratait mentesülés után a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint selejtezni kell. Mentesülés esetén a fegyelmi határozatot a nyilvántartásból törölni kell. A törlés úgy történik, hogy az iratgyűjtőben elhelyezett határozatra a Fegyelmi Bizottság elnökének intézkedése alapján feljegyzik a mentesítés tényét és időpontját. IX. RÉSZ KÁRTÉRÍTÉSI (ANYAGI) FELELŐSSÉG 35. cikkely 1. A hallgató a tanulmányai folytatásával összefüggésben az Egyetemnek, kollégiumnak, illetőleg a gyakorlati oktatásban (szakmai gyakorlaton) való részvétel során a foglalkoztatónak jogellenesen okozott kárért kártérítési felelőséggel tartozik.

19 Gondatlan károkozás esetén a hallgató felelőssége korlátozott; a kártérítés összege az éves hallgatói normatíva egyötödénél nem lehet több. Szándékos károkozás esetén a hallgató a teljes kárt köteles megtéríteni. A hallgató jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel - visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel - átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, teljes kártérítési felelőséggel tartozik. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő. 2. Amennyiben a kár okozása során nem valósult meg fegyelmi vétség, akkor a Rektor indokolt határozatot hoz. A határozatban felszólítja a hallgatót a megállapított kártérítési kötelezettség elismerésére és az okozott kár megtérítésére. Ha a kártérítésre kötelezett elzárkózik a kártérítési kötelezettségének elismerésétől, vagy a kár okozása és a fegyelmi vétség ugyanabban a cselekményben valósult meg, akkor a kártérítési ügyben is a Fegyelmi Bizottság jár el. Hallgatói kártérítési ügyekben külön eljárásban ugyanazon testületek és ugyancsak kétfokú eljárásban jogosultak eljárni, mint a fegyelmi kérdésekben. Amennyiben az egyetem az arra jogosult képviselőjének felhívására a károkozó a kárt hiánytalanul megtéríti, a kártérítési eljárás mellőzhető. Kártérítési ügyekben az eljárás rendje a fegyelmi eljárás rendjével megegyezik. Amíg a hallgató az általa szándékosan, vagy gondatlanul okozott kár megállapított összegét nem fizeti meg a következő félévre nem iratkozhat be. 3. Ha a hallgatót a tanulmányok folytatásával összefüggésben vagy a gyakorlati oktatás (szakmai gyakorlat) során kár éri, az Egyetem vagy a foglalkoztatók kötelesek a kárt megtéríteni. Az Egyetem illetőleg a foglalkoztató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A jelen pontban foglaltakat az Egyetem az említett foglalkoztató által szervezett foglalkozás (rendezvény) során bekövetkezett károkért való felelősségre is alkalmazni kell. 4. Az anyagi felelősség egyéb kérdéseiben a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A jogerős kártérítési határozatok bíróság előtt megtámadhatóak. 5. A jogerős kártérítési határozat, annak közlésétől számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadható. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A keresetlevél benyújtásáról a hallgatónak az Egyetemet a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell. X. RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 36. cikkely 1. A Szabályzat a budapesti Közép-európai Egyetem állami elismeréséről szóló évi LXI. törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba. A Szabályzat nyilvános, annak egy példányát az egyetemi közösség minden tagja megkapja. 2. A jelen szabályzat 4 (négy) eredeti magyar nyelvű példányban készült, melyekből egy példány az Oktatási Minisztériumba kerül benyújtásra, egy példányt a Rektor, 1 példányt az Általános Alelnök, 1 példányt pedig a Tudományos Titkár őriznek.

20 3. A Szabályzatnak az Egyetemi Tanács által elfogadott módosításai - ettől eltérő rendelkezés hiányában - egy nappal azok közzétételét és a közösség tagjaihoz való eljuttatását követően lépnek életbe. 4. A beiratkozást követően minden új hallgató megkapja a Szabályzat egy példányát, annak kiegészítéseivel és mellékleteivel együtt. Valamennyi jövendőbeli hallgató, az Oktatói Kar tagjai tájékoztatást kapnak a Szabályzat, annak kiegészítései és mellékletei létezéséről. Igény esetén a jövendőbeli hallgatók, az Oktatói Kar tagjai részére a Szabályzat egy-egy példányát rendelkezésre kell bocsátani, annak kiegészítéseivel és mellékleteivel együtt. 5. Az egyes tanévek kezdetén a megfelelő kézikönyvekben közzé kell tenni az egyetemi fegyelmi és a Panaszbizottság elnökének, elnökhelyettesének és tagjainak nevét és elérhetőségét, amelyeket az Oktatói Kar, a hallgatók és a dolgozók rendelkezésére kell bocsátani. 6. A fegyelmi és a Panaszbizottság, valamint az Egyetemi Tanács a többi egyetemi szabályzattal összhangban rendszeresen felülvizsgálja a Szabályzat alapelveit. 7. A Szabályzatban nem rendezett kérdésekben a vonatkozó jogszabályok, különösen a felsőoktatásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 37. cikkely Mellékletek 1. A jelen Szabályzat mellékletei a Szabályzat elválaszthatatlan részét képezik. 2. A Szabályzatra történő hivatkozás egyúttal az ahhoz kapcsolódó mellékletekre történő hivatkozást is magában foglalja. 3. A jelen Szabályzat megjelenését megelőzően vagy azt követően hatályba lépett mellékletek a Szabályzat szerves részét képezik. 38. cikkely Módosítások A Panaszbizottság illetve az Egyetemi Tanács által a stratégiai kérdések megvitatására rendszeresen felállított egyéb bizottságok a megfelelő eljárási követelmények betartásával jogosultak a fegyelmi vétségek vagy a panaszok kezelésére vonatkozó eljárások menetének meghatározására, módosítására vagy kiegészítésére javaslatot tenni, amennyiben ezt szükségesnek ítélik ahhoz, hogy megfeleljenek a közösség változó igényeinek. Ez történhet a Szabályzat rendelkező részének módosításával, illetve további mellékleteknek a Szabályzathoz történő csatolásával. Minden módosítást, kiegészítést vagy mellékletet az Egyetemi Tanácsnak el kell fogadnia. Budapest, november 30. Yehuda Elkana