A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer 11. függelék 2. verzió A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, december

2 TARTALOMJEGYZÉK I. rész Általános rendelkezések II. rész Fegyelmi szabályzat... 3 Fegyelmi vétség Fegyelmi büntetések és intézkedések A fegyelmi jogkör gyakorlása A fegyelmi eljárás lefolytatása A fegyelmi határozat A fegyelmi határozat kihirdetése Jogorvoslati eljárás A fegyelmi határozat végrehajtása Mentesülés a fegyelmi büntetés hatálya alól III. rész Kártérítési szabályzat A hallgatók kártérítési felelőssége A főiskola kártérítési felelőssége IV. rész Záró rendelkezések melléklet melléklet melléklet melléklet melléklet melléklet

3 PREAMBULUM A Budapesti Műszaki Főiskola Szenátusa a Hallgatói Önkormányzattal egyetértésben a felsőoktatásról szóló évi LXXXIX. törvény aiban előírtak alapján a főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségét, valamint a fegyelmi és kártérítési eljárás szabályait az alábbiakban állapítja meg. I. rész Általános rendelkezések 1. (1) A szabályzat hatálya kiterjed a Budapesti Műszaki Főiskola nappali, esti, levelező és távoktatási tagozatán az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben, valamint az akkreditált felsőfokú szakképzésben résztvevő magyar és ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik külföldi állampolgár hallgatóira. (2) A szabályzat időbeli hatálya a hallgatói jogviszony idejére terjed ki. A kártérítési felelősség megállapítását és a kártérítési igényt a hallgatói jogviszony megszűnése után is érvényesíteni kell abban az esetben, ha a jogellenes károkozás a hallgatói jogviszony fennállása alatt történt. II. rész Fegyelmi szabályzat Fegyelmi vétség 2. (1) Ha a hallgató a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárásban a hallgató, továbbá meghatalmazottja (Ptk ) járhat el. [Ftv. 70. (1)] A tanulmányi és vizsgaügyekkel összefüggő szabálytalanságok elkövetése estén alkalmazandó felelősségrevonást a 6. melléklet tartalmazza. Fegyelmi büntetések és intézkedések 3. (1)A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, d) határozott időre - legfeljebb két félévre - szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától, e) kizárás a felsőoktatási intézményből. [Ftv. 70. (2)] (2) A fegyelmi büntetés megállapításánál a cselekmény összes körülményeire - így különösen a sérelmet szenvedettek körére, a következményekre, a jogsértő magatartás ismétlésére, az elkövetett cselekmény súlyára kell figyelemmel lenni. Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott büntetés időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg; a d) pontjában meghatározott eltiltás időtartama legfeljebb két félév lehet. Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetésként szociális támogatást megvonni nem lehet. Az (1) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott büntetés kiszabása együtt jár a hallgatói jogviszonnyal összefüggő juttatások, kedvezmények végleges, illetve időszakos megvonásával. Az (1) bekezdés d) 3

4 pontjában meghatározott fegyelmi büntetés ideje alatt a hallgatói jogviszony szünetel. A fegyelmi eljárás megindítását, illetve a fegyelmi büntetés kiszabását a hallgató tanulmányi teljesítménye nem befolyásolja. [Ftv. 70. (3)] (3) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétségről való tudomásszerzés óta egy hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta három hónap már eltelt. E rendelkezések alkalmazásában tudomásszerzés az, amikor az eljárásra okot adó körülmény a fegyelmi eljárás megindítására jogosult tudomására jutott. [Ftv. 70. (4)] (4) A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a hallgatót és meghatalmazottját értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a hallgatót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a hallgató vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként is indokolja, tárgyalást kell tartani. [Ftv. 70. (5)] (5) A fegyelmi büntetés célja a nevelés és a megelőzés. A fegyelmi büntetést úgy kell kiszabni, hogy az igazodjék a cselekmény súlyához, a hallgató vétkességének fokához, valamint az enyhítő és súlyosbító körülményekhez. 4. (1) A fegyelmi büntetés kiszabása helyett - az eljárás megszüntetése mellett - figyelmeztetés alkalmazható, ha az elkövetett fegyelmi vétség az eset összes körülményeire különösen a hallgató személyére, cselekménye indítékára és az elkövetés módjára tekintettel olyan súlyú, hogy a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is szükségtelen és a figyelmeztetéstől is kellő nevelő hatás várható. (2) A figyelmeztetéssel az eljáró fegyelmi szerv rosszallását fejezi ki és a hallgató figyelmét felhívja magatartásának helytelenségére, továbbá arra, hogy a jövőben tartózkodjék minden olyan cselekménytől, amely újabb fegyelmi eljárásra adhat alapot. 5. (1) Fegyelmi büntetés kiszabása mellett el lehet rendelni a jogerős fegyelmi határozatnak meghatározott körben (évfolyam, tanulócsoport stb.) való ismertetését, ha az elkövetett fegyelmi vétség súlyára és jellegére, valamint a hallgató személyére tekintettel alaposan lehet következtetni arra, hogy a nyilvános ismertetés fokozott nevelő és visszatartó hatást vált ki. (1) A fegyelmi eljárás bejelentésre vagy hivatalos tudomásszerzés alapján indul. 6. (2) Fegyelmi eljárást az illetékes dékán rendelhet el, az eljárás alá vont hallgató egyidejű értesítése mellett. (3) A fegyelmi eljárást elrendelő intézkedés tartalmazza a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét, lakcímét, a tagozat, szak, évfolyam megjelölését, valamint az eljárás alapjául szolgáló cselekmény rövid leírását. (4) A fegyelmi eljárást a 7.. (2) bekezdésében foglaltak kivételével egy hónapon belül be kell fejezni. [Ftv. 71. (4)]. 4

5 (5) A tudomásszerzésen a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult személy tudomásulvételét kell érteni. 7. (1) Ha a fegyelmi eljárás során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a rektor feljelentést tesz. (2) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen ugyanabban az ügyben büntetőeljárás folyik, annak jogerős befejezéséig, illetve, ha a fegyelmi eljárás alá vont személy 3. (5) bekezdés szerinti meghallgatása, tárgyaláson való részvétele önhibáján kívüli okból nem lehetséges legfeljebb az akadály megszűnéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni. [Ftv. 71. (3)] (3) A fegyelmi eljárás felfüggesztése az elévülést megszakítja. A fegyelmi jogkör gyakorlása 8. (1) A fegyelmi jogkört első fokon a főiskola kari fegyelmi bizottsága, másodfokon a kari másodfokú fegyelmi bizottság gyakorolja. (2) Nem vehet részt a fegyelmi jogkör gyakorlásában az a személy, akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható. (3) A fegyelmi jogkör gyakorlásából való kizárásra vonatkozó rendelkezést a jegyzőkönyvvezetőre is alkalmazni kell. 9. (1) Valamennyi kar oktatókból álló fegyelmi testületet alakít. A testület legalább 3 oktatóból áll, elnökét és tagjait a kari tanács választja 3 éves időtartamra. Több telephellyel rendelkező kar esetén lehetőség szerint mindegyik telephelynek képviseltetnie kell magát a testületben. (2) A fegyelmi ügyben fegyelmi bizottság jár el. A bizottság tagjainak száma három vagy öt fő. Öt főből álló bizottság létrehozása indokolt abban az esetben, ha a fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont hallgatók különböző tagozatról kerülnek ki, vagy több intézethez tartoznak. A fegyelmi bizottság nagyságát a fegyelmi testület elnöke határozza meg. A testület elnöke jelöli ki a fegyelmi bizottság elnökét a fegyelmi testület tagjai közül, oktató tagját (tagjait) lehetőleg az eljárás alá vont hallgató(k) intézetének (intézeteinek) oktatói közül. A fegyelmi bizottság hallgatói tagját (tagjait) a kari hallgatói önkormányzat jelöli ki. (3) Valamennyi kar másodfokú fegyelmi bizottságot alakít, elnökét és tagjait a dékán nevezi ki. (4) A fegyelmi bizottságban a hallgatói önkormányzat szavazati jogú képviseletének mértéke legalább egyharmad. [Ftv. 71. (2)] 5

6 A fegyelmi eljárás lefolytatása 10. (1) A fegyelmi eljárás lefolytatására az a felsőoktatási intézmény illetékes, amellyel az eljárás alá vont hallgató hallgatói jogviszonyban áll. (2) Ha a hallgató több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, az az intézmény jogosult a fegyelmi eljárás lefolytatására, amelyhez kapcsolódó kötelességét megszegte, illetőleg amelynek sérelmére a cselekményt elkövette. Ebben az esetben az eljárás megindításáról egyidejűleg mindazokat a felsőoktatási intézményeket értesíteni kell, amelyekkel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll. (3) A fegyelmi eljárás megindításáról az érintett hallgatót írásban értesíteni kell (3.melléklet). 11. (1) A fegyelmi eljárás alá vont hallgatónak kérésére biztosítani kell a védelmet a fegyelmi eljárásban. A hallgató által felkért védő lehet főiskolai oktató, hallgató, ügyvéd (jogi képviselő). Ha a hallgató védelmét ügyvéd (jogi képviselő) látja el, a hallgatónak a fegyelmi bizottság elnökét a fegyelmi ülést megelőzően legalább 8 nappal értesítenie kell. Ha ügyvéd (jogi képviselő) a fegyelmi eljárás alá vont hallgató által felkért védő, akkor a 9. szerinti fegyelmi bizottságot ki kell bővíteni a főiskola által delegált jogi képviselővel, aki azonban szavazati joggal nem rendelkezik. (2) A fegyelmi eljárás alá vont hallgató és védő jogai: a) betekinthetnek az eljárás irataiba, b) indítványokat terjeszthetnek elő, c) a tanúkhoz és szakértőkhöz kérdéseket intézhetnek. 12. (1) A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi bizottság elnöke vezeti. Ügyel e szabályzat rendelkezéseinek megtartására, a tárgyalás rendjének megóvására és gondoskodik arról, hogy az eljárásban részt vevő személyek jogaikat gyakorolhassák. (2) A tárgyalásra a hallgatót meg kell hívni. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a hallgató, illetve a meghatalmazott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. Ha a hallgató kezdeményezte a fegyelmi eljárást, azt meg kell indítani, és le kell folytatni. Ha a hallgató bizonyítási kérelmét elutasítják, annak indokát a fegyelmi határozatban meg kell jelölni, kivéve, ha azt állapítják meg, hogy a hallgató nem követett el fegyelmi vétséget. [Ftv. 70. (5)] 13. (1) A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A hallgatóság a tárgyaláson tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthat, észrevételeket nem tehet. Rendbontás esetén, továbbá közérdekből, főiskolai érdekből vagy az eljárás alá vont hallgató érdekében a fegyelmi bizottság a hallgatóságot a tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja. 6

7 (2) A fegyelmi bizottság elnöke a megjelentek számbavétele után ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya felhívja a tanúkat a helyiség elhagyására. Ezután az elnök ismerteti a fegyelmi tárgyalás alapjául szolgáló adatokat. Ezt követően a bizottság meghallgatja a fegyelmi eljárás alá vont hallgatót. (3) A fegyelmi eljárás alá vont hallgató meghallgatása alatt az ugyanazon fegyelmi eljárás alá vont még meg nem hallgatott más hallgatók, valamint a tanúk nem lehetnek jelen. 14. (1) Ha az eljárás alá vont hallgató a fegyelmi vétség elkövetését a tárgyaláson beismeri és a beismeréshez nem fér kétség, a további bizonyítást mellőzni lehet. (2) Ha további bizonyítás válik szükségessé, a fegyelmi bizottság meghallgatja a tanúkat és szükség esetén a szakértőt, ismerteti a beszerzett iratokat. (3) A tanútól meg kell kérdezni, hogy az ügyben érdekelt vagy elfogult-e, figyelmeztetni kell az igazmondás kötelezettségére és a hamis tanúzás fegyelmi következményeire. (4) A tanú kihallgatása alatt a még ki nem hallgatott tanú nem lehet jelen. Ha a tanú vallomása a fegyelmi eljárás alá vont hallgató védekezésével vagy más tanúk vallomásával ellentétes, ennek tisztázását szükség esetén szembesítéssel kell megkísérelni. 15. (1) A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvvezetőt a fegyelmi testület elnöke jelöli ki. A jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. (2) A jegyzőkönyvben foglaltakat a meghallgatott személyekkel ismertetni kell és ennek megtörténte után a jegyzőkönyv rájuk vonatkozó részét velük alá kell íratni. A meghallgatott személy a jegyzőkönyv kiegészítését vagy helyesbítését kérheti. Az aláírás esetleges megtagadását és ennek okát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (3) A jegyzőkönyvet a fegyelmi iratokhoz kell csatolni. A fegyelmi határozat 16. (1) A fegyelmi bizottság a határozatát a bizonyítási eljárás lefolytatása után, zárt ülésen, többségi szavazással hozza meg. A zárt ülésen csak a fegyelmi bizottság elnöke és tagjai, valamint a jegyzőkönyvvezető lehet jelen. (2) A határozat fegyelmi büntetést kiszabó vagy fegyelmi eljárást megszüntető határozat lehet (3) A fegyelmi bizottság a határozatot kizárólag a fegyelmi tárgyaláson közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapozhatja. A nem bizonyított tényt a fegyelmi eljárás alá vont hallgató terhére értékelni nem lehet. 7

8 (4) A határozat bevezető részében meg kell jelölni az ügy számát, azt, hogy mely felsőoktatási intézmény hozta, továbbá annak a hallgatónak a nevét, aki ellen a fegyelmi eljárást elrendelték, valamint a fegyelmi tárgyalás helyét, idejét, és azt, hogy a tárgyalás nyilvános volt-e. (4. melléklet) 17. (1) Büntetést kiszabó határozatot kell hozni, ha a fegyelmi bizottság megállapítja, hogy az eljárás alá vont hallgató fegyelmi vétséget követett el és ezért vele szemben fegyelmi büntetés kiszabását látja szükségesnek. (2) A büntetést kiszabó határozat rendelkező részének tartalmaznia kell: a) a fegyelmi felelősségre vont hallgató személyi azonosító adatait (név, születési hely és idő, anyja neve), lakcímét, évfolyamát, szakát, tagozatát, b) az elkövetett fegyelmi vétség megnevezését, c) az alkalmazott fegyelmi büntetést és az ezzel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket (pl. a határozat nyilvános kihirdetésének elrendelését), d) utalást a fellebbezés lehetőségére és bejelentésének nyolc napos határidejére. Nem kell utalni a fellebbezés lehetőségére, ha a jogosultak a fellebbezésről lemondtak. Ebben az esetben a lemondás tényét kell a jegyzőkönyvben rögzíteni. (3) A büntetést kiszabó határozat indoklásának tömören tartalmaznia kell: a) a megállapított tényállást, b) a bizonyítékok megjelölését és értékelését, c) annak kifejtését, hogy az elkövetett cselekmény milyen vétséget valósít meg, és annak elkövetésében a hallgató mennyiben vétkes, d) a büntetés kiszabásánál fegyelembe vett körülményeket, e) hivatkozást azokra a rendelkezésekre, amelyek a fegyelmi büntetés alapjául szolgáltak. 18. (1) A fegyelmi bizottság megszüntető határozatot hoz, ha a) az elkövetett cselekmény nem fegyelmi vétség vagy azt nem az eljárás alá vont hallgató követte el, b) a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyítható, c) nem állapítható meg a hallgató vétkessége, d) az eljárás alapjául szolgáló cselekményt fegyelmi úton már jogerősen elbírálták, e) a fegyelmi bizottság a hallgatóval szemben büntetés helyett figyelmeztetést alkalmaz, f) a fegyelmi vétség elévült. (2) A megszüntető határozat rendelkező részének tartalmaznia kell: a) a fegyelmi eljárás alá vont hallgató személyi azonosító adatait és lakcímét, b) a fegyelmi vétség megjelölését, amely miatt a fegyelmi eljárást elrendelték, c) a fegyelmi eljárás megszüntetésének kimondását, d) a megszüntetés okának megjelölését, e) utalást erre irányuló döntés esetén a figyelmeztetés alkalmazására, f) utalást a fellebbezés benyújtásának lehetőségére és a benyújtás határidejére. Nem kell utalni a fellebbezés lehetőségére, ha a jogosultak a fellebbezésről lemondtak. Ebben az esetben a lemondás tényét kell a jegyzőkönyvben rögzíteni. 8

9 (3) A megszüntető határozat indoklásában röviden elő kell adni a megállapított tényeket és bizonyítékokat, ki kell térni azokra az okokra, amelyek a fegyelmi bizottságot az eljárás megszüntetésére indították, ennek során hivatkozni kell az (1) bekezdésnek arra a pontjára, amelyen a fegyelmi eljárás megszüntetése alapul. A fegyelmi határozat kihirdetése 19. (1) Az eljáró fegyelmi bizottság elnöke a zárt ülésen meghozott fegyelmi határozatot kihirdeti. (2) A kihirdetés során fel kell olvasni a határozat zárt ülésen írásba foglalt rendelkező részét és ismertetni kell a határozat indokolásának lényegét. (3) A határozat kihirdetése után a fegyelmi bizottság felhívja a fellebbezésre jogosultakat jogorvoslati nyilatkozatuk megtételére. A jogorvoslati nyilatkozatok jegyzőkönyvbe vétele után az elnök a fegyelmi tárgyalást berekeszti. (4) A fegyelmi határozatot az érintett távollévőkkel kézbesítéssel kell közölni. (5) A fegyelmi határozatot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, illetve az átvételt megtagadta. 20. (1) A fegyelmi bizottság határozatát a kihirdetéstől számított nyolc napon belül írásba kell foglalni. (2) Az írásba foglalt határozatot és megfelelő számú másolati példányát az eljáró fegyelmi bizottság elnöke írja alá. (3) A határozatot az eljárás alá vont hallgatónak és a védőnek akkor is kézbesíteni kell, ha a határozatot velük kihirdetés útján közölték. (4) A fegyelmi bizottság a kihirdetett határozatát nem változtathatja meg. A határozat érdemével össze nem függő hibákat (név-, szám-, számítási hiba vagy más hasonló elírás) azonban kijavíthatja. Jogorvoslati eljárás 21. (1) Az első fokú érdemi határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont hallgató, illetőleg a védő fellebbezhet. Az elsőfokú érdemi határozat ellen a fegyelmi eljárásban érintett is fellebbezhet. (2) Az, akivel a fegyelmi bizottság a határozatát kihirdetés útján közli, a fellebbezést nyomban bejelentheti, a fellebbezési jogáról lemondhat, illetve gondolkodási időt kérhet. Ez utóbbi esetben a fellebbezés határideje a határozat kézhezvételétől számított nyolc nap. A fellebbezési határidő elmulasztását további nyolc napon belül - kellő indokkal, és a fellebbezés egyidejű benyújtásával - igazolni lehet. 9

10 (3) Az írásbeli fellebbezést az illetékes dékánhoz címezve az elsőfokon eljáró fegyelmi bizottsághoz kell benyújtani. (4) A fellebbezésnek a határozatban foglalt rendelkezések végrehajtására halasztó hatálya van 22. (1) Az elsőfokú fegyelmi bizottság a fellebbezést és az eljárásában keletkezett iratokat a fellebbezési határidő Ieteltét követően haladéktalanul legkésőbb 3 napon belül felterjeszti a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. (2) A másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a fellebbezést annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül bírálja el. (3) A fellebbezett ügyben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója rendszerint az iratok alapján dönt. Szükség esetén azonban az érdekelteket megidézheti és meghallgatásuk, valamint az egyéb beszerzett bizonyítékok alapján határoz. (4) A másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója az elsőfokú határozatot a) helybenhagyja, b) megváltoztatja, c) hatályon kívül helyezi és az első fokú fegyelmi jogkör gyakorlóját új eljárásra utasítja. (5) Ha a fellebbezés elkésett, vagy azt nem a jogosult terjesztette elő, a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a fellebbezést elutasítja. (6) A másodfokú határozat tartalmának közlésére a az irányadó. A határozatot a fegyelmi bizottság kézbesíti. (7) A 3. (1) d) és e) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetést megállapító határozat, annak közlésétől számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadható. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A keresetlevél benyújtásáról a hallgatónak az intézményt a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell. (8) A másodfokú határozat kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül felülvizsgálati kérelemmel lehet a rektorhoz fordulni, ha a hallgató úgy véli, hogy a fegyelmi határozat jogszabályt vagy intézményi szabályzatot sért. A fegyelmi határozat végrehajtása 23.. (1) Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. [Ftv. 71. (5)] (2) Az első fokú határozat azon a napon emelkedik jogerőre, amelyen a) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak fellebbezni, illetőleg a fellebbezést visszavonták, b) a fellebbezési határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el. 10

11 (3) A másodfokú határozat a kihirdetése napján emelkedik jogerőre. (4) A jogerőre emelkedett határozatra a fegyelmi bizottság elnöke záradékul rávezeti, hogy a határozat jogerős és végrehajtható; valamint azt, hogy mely napon emelkedett jogerőre. (5) A jogerős határozatot nyilvántartásba kell venni, a határozat egy másolatát a hallgató személyi iratgyűjtőjében kell elhelyezni. A nyilvántartást a kari tanulmányi osztály vezeti, ezért a jogerős határozatokból egy példányt meg kell küldeni a kari tanulmányi osztály vezetőjének. 24. (1) Ha a fegyelmi bizottság határozata első fokon jogerőre emelkedik, a határozatot a bizottság megküldi a dékánnak. (2) A nappali tagozatos hallgató ellen hozott hallgatói jogviszony szünetelését vagy megszűnését eredményező, valamint kedvezmények és juttatások csökkenését illetőleg megvonását kimondó jogerős határozatról értesíteni kell szükség szerint a kollégium igazgatóját. Mentesülés a fegyelmi büntetés hatálya alól 25. (1) A hallgató (volt hallgató) a fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos következmények alól kérelem és erre vonatkozó határozat nélkül mentesül: a) a 3. (1) a) és b) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónap elteltével, b) a 3. (1) c) és d) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén a határozatban kiszabott büntetés lejártával. (2) A 3. (1) e) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén az első fokú fegyelmi bizottság a volt hallgató kérelmére mentesítő határozatot hozhat, feltéve, hogy a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számítva legalább három év eltelt. (3) A hallgatót a fegyelmi büntetés idejének lejárta előtt mentesíteni lehet a kiszabott büntetés alól. [Ftv. 71. (6)] 26. (1) Mentesülés esetén a fegyelmi határozatot a nyilvántartásból törölni kell: A törlés úgy történik, hogy az iratgyűjtőben elhelyezett határozatra az elsőfokú fegyelmi szerv intézkedése (feljegyzése) alapján a kari tanulmányi osztály rájegyzi a mentésülés tényét. (2) Ha a mentesítés az erre irányuló kérelem elbírálásától függ [25. (3) bekezdés], a mentesítés elutasítása ellen a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az illetékes dékán bírálja el. III. rész 11

12 Kártérítési szabályzat A hallgatók kártérítési felelőssége 27. (1) Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a felsőoktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz - az e törvényben meghatározott eltéréssel a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. [Ftv. 72. (1)] (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) egyhavi összegének ötven százalékát. Szándékos károkozás esetén az okozott kárt meg kell téríteni. [Ftv. 72. (2)] (3) A hallgató a jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért teljes kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő. [Ftv. 72. (3)] 28. (1) Az okozott kárról a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a károkozás során érintett szervezeti egység vezetőjének aláírásával kárfelvételi jegyzőkönyvet kell felvenni (2. melléklet). A kárfelvételi jegyzőkönyvet meg kell küldeni az illetékes dékánnak. Az illetékes dékán az okozott kár mértékéről bekéri a gazdasági főigazgatóság véleményét, továbbá szükség esetén az ügyet kivizsgáltatja, majd meghozza a kártérítési határozatot. (2) A 27. (3) bekezdésében meghatározott esetben (ideértve a kölcsönzött könyvek hiányát is) az átvett dolgokban bekövetkezett hiány esetén a szervezeti egység vezetője az ügyet kivizsgáltatja, majd az illetékes dékán kártérítési határozatot hoz. Írásban felszólítja a hallgatót megfelelő határidő megjelölésével a hiány pótlására, illetve a kártérítési összeg megfizetésére. A hallgató a felszólítással kapcsolatos kifogásait a felszólítás tudomásszerzésétől számított 8 napon belül terjesztheti elő az illetékes dékánnak. E határidő elmulasztása esetén 8 napon belül igazolási kérelemnek van helye. (3) A kártérítési határozatnak tartalmaznia kell a kárt okozó hallgató azonosító személyi adatait, lakcímét, a károkozás tényét, a kár összegét, a kivizsgálás eredményét és a megállapított kártérítés összegét és annak megfizetésére vonatkozó előírásokat. (4) Amennyiben a hallgató a felszólításra, illetőleg a kártérítési határozatban foglalt határidőre nem teljesít, az illetékes dékán a követelés peres úton történő behajtása érdekében eljárást kezdeményez. (5) Indokolt esetben (pl. a hallgató szociális helyzetében bekövetkezett változás stb.) a követelés érvényesítésétől, illetve végrehajtásától a hallgató kérelmére az illetékes dékán részben vagy egészben eltekinthet. (6) A kártérítési felelősség egyéb kérdéseiben a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 12

13 (7) A jogerős kártérítési határozat, annak közlésétől számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadható. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A keresetlevél benyújtásáról a hallgatónak az intézményt a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell. (8) A kártérítési összeg a hallgató főiskolai juttatásaiból, annak 50%-áig levonható. A főiskola kártérítési felelőssége 29.. (1) A felsőoktatási intézmény, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője a hallgatónak a hallgatói jogviszonnyal, kollégiumi felvételi jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal a kiegészítéssel, hogy a felsőoktatási intézmény, a kollégium, illetve a gyakorlati képzés szervezője a felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. [Ftv. 72. (4)] (2) A hallgatók a tanulmányok, illetve a munkavégzés folytatásához szükséges szokásos személyi felszerelési tárgyakon és ruházaton kívül a főiskola, illetve a foglalkoztató területére dolgokat (beleértve a készpénzt is) csak saját felelősségükre hozhatnak be. Használaton kívüli személyes felszerelési tárgyaikat és ruházatukat a hallgatók kötelesek a ruhatárban, az öltözőszekrényekben, illetve a kijelölt megőrzőben (pl. könyvtári megőrző szekrények) elhelyezni. Amennyiben a hallgatók ezt a rendelkezést megszegik, a főiskola, illetve a foglalkoztató felelősséggel nem tartozik. (3) A hallgatót ért kár esetén a kárt a hallgató a károsodásról történő tudomásszerzésétől számított 15 napon belül írásban köteles bejelenteni az illetékes dékánnak, illetve a foglalkoztató szervezet vezetőjének. A bejelentésben részletezni kell a károkozás körülményeit. Az okozott kár nagyságát és a kért kártérítés módját és összegét. A kárigény-bejelentést az illetékes dékán, illetve a foglalkoztató szervezet vezetője megvizsgálja és annak kézhezvételét követő 15 napon belül határoz a kártérítés jogosságáról, módjáról és összegéről. (4) A kártérítési igény teljes vagy részleges elutasítása esetén a hallgató jogorvoslatért a polgári jog szabályai szerint bírósághoz fordulhat. (5) Ha a hallgató, a szakképzésről szóló törvény 27. (1) bekezdése szerint hallgatói szerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének, illetve a hallgatónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. [Ftv. 72. (5)] IV. rész Záró rendelkezések 30. (1) Jelen 2. verziószámú szabályzatot a Szenátus december 12-ei ülésén megtárgyalta és elfogadta. A szabályzat rendelkezései január 1-jén lépnek hatályba. 13

14 (2) Jelen szabályzatot a kollégiumi hallgatók kollégiumi hallgatói jogviszonyával kapcsolatos fegyelmi, illetve kártérítési ügyeiben a Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt eltérésekkel értelemszerűen kell alkalmazni. (3) Az egységes főiskolai gyakorlatot a 6. melléklet biztosítja. (23. oldal) (4) A szabályzatban nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. Budapest, december 13. Prof. Dr. Rudas Imre rektor 14

15 FEGYELMI BÜNTETÉSKÉNT MEGVONHATÓ KEDVEZMÉNYEK ÉS JUTTATÁSOK 1. melléklet 1) Tanulmányi ösztöndíj 2) BMF, kari és közéleti ösztöndíj, jegyzetvásárlási támogatás 3) Kollégiumi elhelyezés, lakhatási támogatás 4) Egyéb ösztöndíj-kiegészítés 15

16 2. melléklet... munkáltató Ügyszám:... KÁRESETI JEGYZŐKÖNYV Készült: év..... hó... napján... órakor (munkáltató) munkahelyén. Jelen vannak: ) A káreset megjelölése: 2) A káreset helye: 3) A kár bekövetkezésének időpontja: év...hó...napján... óra...perc 4) A kár felfedezésének időpontja: év...hó...napján... óra...perc 5) A káreset keletkezésének előzményeinek és lefolyásának részletes, minden körülményre kiterjedő leírása: 6) A kár keletkezésének feltehető oka: (szándékosság, gondatlanság, véletlen, műszaki hiba, ismeretlen tettes károkozása stb.) 16

17 7) A kár összegének forint értékben történő meghatározása:...ft, Ebből saját kár:...ft idegen kár:...ft A kár összegének meghatározása - becslés alapján* - számla alapján* - árjegyzék alapján* -...alapján* történt. 8) A kár előidézésében vétkesnek mutatkozó személy(ek) neve: név... szül. hely.... szül. idő... lakcím... anyja neve... munkahely... beosztás... személyes nyilatkozat... név... szül. hely.... szül. idő... anyja neve... lakcím... munkahely... beosztás... személyes nyilatkozat... név... szül. hely.... szül. idő... anyja neve... lakcím... munkahely... beosztás... személyes nyilatkozat..... Szervezeti egység vezetője 17

18 Iktatószám: BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA 3. melléklet...kar dékán Név:... Anyja neve:... Évfolyam, csoport:... Lakcím:... ÉRTESÍTÉS FEGYELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁRÓL Értesítem, hogy hallgatói kötelezettség megszegésének alapos gyanúja miatt az évi LXXXIX. törvény 70. (1) bekezdése, valamint a Hallgatói Fegyelmi Szabályzat 6. (2). pontja alapján fegyelmi eljárást indítottam. A fegyelmi bizottság előtt -n.órakor a.. sz. helyiségben jelenjen meg. Felhívom figyelmét, hogy az ügy irataiba betekinthet, védekezését írásban is előterjesztheti. Jogi képviselőt választhat, aki a Hallgatói Fegyelmi Szabályzatban foglaltak szerint eljárhat. Ha a védelmét ügyvéd látja el, akkor Önnek a fegyelmi bizottság elnökét a fegyelmi ülést megelőzően legalább 8 nappal értesítenie kell. (Hallgatói Fegyelmi Szabályzat 11. (1) pont) Ha a fegyelmi tárgyaláson nem jelenik meg és magát előzetesen elfogadható indokkal nem menti ki, a fegyelmi tárgyalás távollétében is megtartható. Budapest,. év..hó..nap A Fegyelmi Bizottság elnöke 18

19 Iktatószám: FEGYELMI HATÁROZAT (Minta ) 4. melléklet A Budapesti Műszaki Főiskola... Karának fegyelmi bizottsága..... (anyja neve:...., szül. hely, idő:..) évfolyamú főiskolai hallgató fegyelmi ügyében a.. év...hó.. napján megtartott nyilvános/zárt (nem kívánt rész törlendő) fegyelmi tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi határozatot. A fegyelmi bizottság az évi LXXXIX. törvény 70. -ába ütköző magatartása miatt vétkesnek találta és fegyelmi büntetésként a Felsőoktatásról szóló évi LXXXIX. törvény 70. (2) bekezdés a) pontja alapján megrovás; b) pontja alapján szigorú megrovás; c) pontja alapján a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; d) pontja alapján meghatározott időre (x félév) eltiltás a tanulmányok folytatásától. Beiratkozhat a. tanév félévére. év.hónapjában e) pontja alapján kizárás a főiskoláról fegyelmi büntetéssel sújtja. Külön kérelem és erre vonatkozó határozat nélkül mentesül a felsőoktatási törvény 70. (2) bekezdés e) pontjában rögzített kizárás esetét kivéve a fegyelmi büntetés hatálya alól a fegyelmi büntetés lejártával. Jelen határozat ellen a kézhezvételtől számított nyolc napon belül az illetékes dékánhoz címzett, de a fegyelmi bizottsághoz benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. Indoklás Az eljáró fegyelmi bizottság a. év..hó... napján tartott nyilvános fegyelmi tárgyalás során elhangzottak és a bemutatott dokumentumok alapján megállapította, hogy... hallgató.. év. hó. napján.... követett el. 19

20 (A bizonyítékok megjelölése és értékelése. Annak kifejtése, hogy az elkövetett cselekmény vagy mulasztás megvalósítja-e a hallgatói kötelesség vétkes és súlyos megszegését, és annak elkövetésében a hallgató mennyire vétkes.) A bizottság súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy... enyhítő körülményként vette számításba, hogy... és a fentiek alapján döntött a rendelkező rész szerint. Budapest,. év. hó.. nap. A Fegyelmi Bizottság elnöke 20

21 Iktatószám: 5. melléklet ELJÁRÁST MEGSZÜNTETŐ FEGYELMI HATÁROZAT (Minta) A Budapesti Műszaki Főiskola.. Karának fegyelmi bizottsága.. (anyja neve:.., szül. hely, idő:..) évfolyamú főiskolai hallgató fegyelmi ügyében a..év hó.. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi határozatot. A fegyelmi bizottság.. fegyelmi eljárást megszünteti hallgatóval szemben indított Jelen határozat ellen a kézhezvételtől számított nyolc napon belül az illetékes dékánhoz címzett, de a fegyelmi bizottsághoz benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. Indoklás.. hallgatóval szemben a hallgatói jogviszonyból származó lényeges kötelezettsége vétkes megszegésének alapos gyanúja miatt,.. (a fegyelmi vétség megjelölése).. év.. hó.. napján fegyelmi eljárás indult. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az elkövetett cselekmény nem fegyelmi vétség vagy azt nem az eljárás alá vont hallgató követte el, a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyítható, nem állapítható meg a hallgató vétkessége, az eljárás alapjául szolgáló cselekményt fegyelmi úton már jogerősen elbírálták, a fegyelmi bizottság a hallgatóval szemben büntetés helyett figyelmeztetést alkalmaz, a fegyelmi vétség elévült. E körülményre tekintettel a fegyelmi bizottság a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott. Budapest, év.. hó.. nap. A Fegyelmi Bizottság elnöke 21

22 6. melléklet Nem megengedett cselekmény elkövetése esetén az alábbi táblázatban feltüntetett büntetési tételeket alkalmazzák az illetékes vezetők és oktatók. CSELEKMÉNY Egyéni puskázás vagy puskázási kísérlet ZH-n, vizsgán (írott puska, szöveges kalkulátor stb.) Egymásnak válasz átadása ZH-n, vizsgán (a csalás utólagos felfedezése esetén is) LEGENYHÉBB BÜNTETÉS Elégtelen jegy Elégtelen mindkét résztvevőnek ELJÁRÓ SZEMÉLY oktató oktató Kiosztott feladatlap cseréje egymás közt Elégtelen mindkét résztvevőnek oktató Dolgozat beadása más nevében ZH-n, vizsgán Elégtelen minden érintettnek + fegyelmi eljárás indítása Házi feladat, diplomaterv elkészíttetése mással Elégtelen minden érintettnek + fegyelmi eljárás indítása oktató, dékán oktató, dékán Kapcsolattartás külsőkkel vagy erre irányuló kísérlet ZH-n, vizsgán (mobiltelefon stb.) Személycsere a számonkéréseknél (ZH, vizsga, szigorlat stb.) Okirat-hamisítás (leckekönyv, más hivatalos irat) Elégtelen +fegyelmi eljárás indítása Elégtelen +fegyelmi eljárás indítása Fegyelmi eljárás indítása +rendőri feljelentés oktató, dékán oktató, dékán dékán Számítógépes rendszerbe betörés, betörési kísérlet Fegyelmi eljárás indítása dékán Feladatsor kiszivárogtatása (főiskolai alkalmazott) Fegyelmi eljárás indítása dékán Jogosulatlan hozzáférés lehetővé tétele a számítógépes adatbázishoz (főiskolai alkalmazott) Fegyelmi eljárás indítása dékán Különeljárási díjra vonatkozó valótlan nyilatkozat esetén Aláírás, illetve gyakorlati jegy (félévközi jegy) megtagadása oktató 22