Brazil Amazónia fejlesztési politkájának áttekintése

Átírás

1 Brazil Amazónia fejlesztési politkájának áttekintése Készítette: Szlavov Krisztián

2 Hatótényezők (Helyi) Döntéshozó szint Kormányzati akarat Rendelkezésre álló Tőke Befektetők/hitelezők Piacok változó igényei Társadalmi mozgalmak ellenállása Természeti értékek

3

4 A Régiók korszaka ( ) A régi brazil kormányzat alatt széles teret kapott az alkotmányos decentralizáció bizonyos regionális érdekek jelentős autonómiát élveztek a helyi elit lényegében szabad kezet kapott A helyi érdekek az árutermelés köré csoportosultak Amazónia húzóágazata a kaucsuk előállítása óriási profit, mely a helyi elitet rövid idő alatt fényűzővé tette ( kaucsuk bárók ) Térbeli szerveződését követte a lokális döntéshozás A kaucsuk relatív gyakorisága folytán nem eredményezett jelentős tájátalakítást ameddig folyamatosan rendelkezésre állt az olcsó munkaerő és a kimeríhetetlennek látszó gumifa, a bárókat nem motiválta az intenzívebb gazdálkodási formák átvétele az intenzív kultúrák (pl. kávé) egyelőre az ország DK-i részét szipolyozták.

5 Vargas nemzeti diktatúrája ( ) Előzmények Az iparosok, középosztály, érelmiségiek, honvédtisztek elégedetlenségének fokozódása a bárók iránt megfogalmazódik az igény egy nemzeti érdekeket preferáló kormányzat iránt Összefogás központsított nemzeti kormányzat elősegítésére

6 Vargas nemzeti diktatúrája ( ) Jellemzők Szélsőségesen nacionalista, központosított kormányzás A regionális és helyi önkormányzatok lefejezése Fiktív pártok létrehozása a regionalizmus felszámolására az önkényuralom bevezetésének (1937: Estado Novo ) előjátéka Amazónia alárendelése a kapitalista nemzeti érdekeknek

7 Amazónia feltörése (Vargas politikájában kulcsszerepet játszott az addig elszigetelt medence bekapcsolása a gazdasági vérkeringésbe) A terület integrálásához alkamazott eszközök Államilag ösztönzött tömeges benépesítés megkönnyíti a millitáris fennhatóságot ( szomszéd országok, államellenes szerveződések ) A tetemes finanszírozási nehézségek ellensúlyozására nemzetközi tőke mozgósítása a II. világháború fokozódó kaucsuk-igénye (ill. a szóba jöhető konkurencia japán megszállásával) nagyszerű lehetőséget kínált (egyfajta monopolhelyzet) Gumiháború Brazíliának sikerül megcsapolnia az állami fejlesztései számára a szövetségesek dollármilliárdjait, mindössze a kitermelési jogok biztosításával. Cél: a zabolátlan vidék erőforrásait maximálisan befogni a nemzeti érdekek számára

8 A Katonai diktatúra és a nemzeturalom konszolidálódása Nyílt hatalomra törés Amerikai segítséggel ( ) szigorúan központosítottá vált a vezetés fokozódott a nemzetközi részvétel a nemzeti fejlesztési stratégiákban Újabb tisztogatás a szövetségi hivatalokban

9 Amazónia betagosítása A fejlesztések felgyorsításának kísérletei A konkrét stratégiai célok megvalósításához fejlesztési pólusokat rendelt Ezek világbanki felfejlesztésével automatikus multiplikátor-hatást reméltek fejlődési folyosókat generálnak Megindultak az Amazonas-medence feltáró főútvonalainak kiépülése: 1. Belém Brasilia 2. Ciuaba Porto Velho 3. Transamazonica 4. Északi Körgyűrű Több ezer család kapott ha-os területekre tulajdonjogot A világbank készségesen hitelezett, mert a nemzetközi kooperációk számára óriási befektetési lehetőségek tárultak fel Az állami és nemzetközi érdekek jó összhangba kerültek Így dinamizálódott leginkább a bevándorlás és tájátalakítás, mely elsősorban a katonai hatalom érdekeit szolgálta

10

11

12 A POLONOROESTE PROJEKT

13 A POLONOROESTE PROJEKT A nyolcvanas években új fejezetet nyitott Amazónia fejlesztésében A motivációt a terület kiemelkedően termékeny trópusi talajai jelentették A fejlesztés motorjai a helyi földhivatalok a tömeges letelepedés koordinátorai a teljes BR-364 es főútvonal burkolása

14 Eredmények Több százezer család letelepedése ( 1970: ~ : > fő ) A kormányzati koordináció hiányában számos komoly probléma jelentkezett: Az erdőirtás döbbenetes méreteket öltött ( 5 év alatt több mint háromszorosára nőtt a letarolt területek aránya) Tömegessé váltak a farmerek és indiánok közti konfliktusok

15 Amazónia glokalizáció -ja (1983-tól) Rondonia környezeti katasztrófája és más mega-projektek felhívták a nem állami nemzetközi szervezetek (NGO) figyelmét éles kritikát fogalmaztak meg a multilaterális fejlesztési bankok (MDB) és a transznacionális vállalatok (TNC) hegemóniája felé szociális érzékenységet és környezettudatosságot nélkülöző fejlesztéseik miatt A probléma megoldására született meg ez az újszerű politika A helyi érdekcsoportok - az NGO -kel karöltött - elvárásait kívánták előtérbe hozni, a központi kormányzat( s ezáltal a TNC - k, MDB - k) befolyásának mérséklésére. Cél: DECENTRALIZÁCIÓ A környezetkímélő kis-, és közepes projektek előnyben részesítése

16 VÍVMÁNYOK A Brazil állam kezdetben vonakodott a követelések teljesítésére, a szuverenitásának védelmében 1985-ben azonban a Világbank a glokalizáció mellé állva befagyasztotta a POLONOROESTE finanszírozását Az események hatására számos környezettudatos projekt látott napvilágot sokuk célja a rurális térségek környezeti problémáinak enyhítése pl. PLANAFLORO

17 PLANAFLORO Projekt (1993) Célja a A POLONOROENTE program keltette szociális és környezeti problémák leküzdése Elősegíteni kívánta a természeti erőforrások fenntartható hasznosítását, az őslakosok, kaucsuk-gyűjtők önrendelkezési jogait, a természetközeli kisgazdaságok, agroerdészetek, rezervátumok kialakítását, szociális alapú gazdasági és infrastrukturális fejlesztésekkel

18 PLANAFLORO utóélete 1996-ban megreformálták (a számos korrupciós visszaélés nyomán): jelentős összegeket csoportosítottak át a helyi közösségek fejlesztési terveinek céltámogatására csak azokat a terveket támogatták melyek megfelelő és fenntartható agrár-,infrastrukturális-, környezetvédelmi-, oktatásfejlesztéseket irányoztak elő A PLANAFLORO-ban megnyílvánuló fejlesztési modellel sikerült, mégha ideiglenesen is, a háttérbe szorítani a 64 éves múltra visszatekintő megalomániásan nyereségorientált nemzetközi és a centralizált állami törekvéseket.