Eötvös Loránd Tudományegyetem. Kérelme BIOFIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK. indítására

Átírás

1 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kérelme BIOFIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK indítására Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar 2008

2 Tartalomjegyzék I. Adatlap 1 Képzési és kimeneti követelmények. 3 II. A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei. A képzési kapacitás bemutatása.. 7 III. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása IV. A képzés személyi feltételei V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei Függelékek A. Tantárgyi programok.. 29 B. Az oktatók személyi és szakmai adatai Mellékletek A szenátus támogató javaslata Az intézményvezető által aláírt névsor a kizárólagossági nyilatkozatot adó oktatókról Az intézményvezető nyilatkozata a személyi feltételek biztosításáról Az intézményvezető nyilatkozata a szellemi és tárgyi kapacitásról, a hallgatói létszámról Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban nem álló oktatók nyilatkozatai

3 I. Adatlap 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe Eötvös Loránd Tudományegyetem 1053 Budapest, Egyetem tér Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a képzésért felelős kar megnevezése Természettudományi Kar 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A 3. Az indítandó mesterszak megnevezése biofizikus 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése okleveles biofizikus 5. Az indítani tervezett és oklevélben szerepeltetni kívánt szakirány(ok) megnevezése nincs 6. Az indítani tervezett képzési formák: teljes idejű képzés 7. A képzési idő a félévek száma: az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák) száma: a szakmai gyakorlat időtartama és jellege: 4 félév 120 kredit min óra nincs 8. A szak indításának tervezett időpontja: 2009/2010 tanév őszi félév 1

4 9. A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása Dr. Vicsek Tamás egyetemi tanár 10. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása Budapest, Dr. Hudecz Ferenc egyetemi tanár, rektor Dr. Michaletzky György egyetemi tanár, dékán 11. Az adatlap mellékletei A szenátus támogató javaslata A kérelem végén mellékletként csatoljuk. A mesterszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás l. a következő 3 oldalon 2

5 A biofizikus mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A mesterképzési szak megnevezése: biofizikus 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) szakképzettség: okleveles biofizikus a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Biophysics 3. Képzési terület: természettudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a fizika és a biológia alapképzési szakok A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a természettudomány képzési területről a matematika, a kémia, a környezettan, a földtudomány alapképzési szakok; a műszaki képzési területről a biomérnök, a vegyészmérnök, a környezetmérnök alapképzési szakok A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév. 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: kredit A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: kredit A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: kredit A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30 %. 3

6 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megfelelő biofizikai, illetve az ehhez szükséges biológiai és fizikai ismereteik birtokában vannak; képesek ezeket alkotó módon használni a biológia és fizika határterületein végzett oktató, kutató és fejlesztő munkákban. A biofizikához és rokon területeihez kapcsolódó tudományos problémákat a nem szakemberek számára érthetően fogalmazzák meg és a társadalom nyilvánossága előtt képviselik. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: a modern biofizika főbb témaköreinek átfogó elméleti és gyakorlati ismeretanyagát, a biofizika alkalmazott elméleti, kísérleti, illetve számítógépes módszereit, a fizikának és a biológiának a biofizikát érintő területeit, a tudományos kutatás, önképzés és kommunikáció alapvető módszereit. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: az élő szervezetek felépítésében és működésében megnyilvánuló fizikai törvényszerűségek felismerésére, e jelenségek tudományos igényű kísérleti tanulmányozására és elméleti értelmezésére, az alap-, illetve alkalmazott kutatást végző kutatócsoportok munkájába történő bekapcsolódásra, a biológiai, biotechnológiai, egészségügyi, élelmiszeripari, környezetvédelmi kutatások, eljárások és szolgáltatások modern vizsgálati berendezéseinek üzemeltetésére és fejlesztésére, a biofizikához és rokon területeihez kapcsolódó tudományos problémákat a nem szakemberek számára érthetően megfogalmazni és a társadalom nyilvánossága előtt képviselni, rendszeres szakmai önképzéssel az új tudományos eredmények feldolgozására és alkotó módon történő alkalmazására, a tanulmányaik során szerzett ismereteik és problémamegoldó készségük segítségével önálló és irányító munkaköröket betölteni a biofizika tudományos eredményeit vagy módszereit felhasználó egyéb területeken (szakigazgatás, környezetvédelem stb.). c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: kreativitás, rugalmasság, problémafelismerő és -megoldó készség, intuíció és módszeresség, tanulási készség és jó memória, információfeldolgozási képesség, környezettel szembeni érzékenység, elkötelezettség és igény a minőségi munkára, a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, kezdeményező, döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása, alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására. 4

7 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: kredit a) előképzettségétől függően biológiai és biokémiai alapozó ismeretek (molekuláris biológia, genetika, sejtbiológia, élettan, ökológia, szerves kémia, biokémia, stb.) kredit vagy fizikai és matematikai alapozó ismeretek (algebra, analízis, mechanika, optika, elektromosságtan, statisztikus fizika, atomfizika, stb.) kredit; b) további nem természettudományi ismeretek (pl. gazdasági, menedzsment, EU ismeretek) legfeljebb 4 kredit A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: kredit biofizikai ismeretek: általános biofizika (legalább 4 kredit), molekuláris biofizika (legalább 2 kredit), szupramolekuláris biofizika (legalább 2 kredit), bioinformatika (legalább 2 kredit), biofizikai vizsgálati módszerek (legalább 4 kredit), biofizikai laboratórium (legalább 5 kredit) A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: kredit differenciált szakmai ismeretek: kredit A biofizika egyes területeinek speciális ismeretei (beleértve a biológiának és fizikának a biofizika szempontjából releváns területeit is), valamint a gyakorlati készségek megszerzését, illetve a tudományos képzés megalapozását segítő ismeretek; diplomamunka: 30 kredit. 9. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges angol nyelvből. 5

8 10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: szakmai ismeretek (legalább 40 kredit): biológia és kémia (amelyből legalább 25 kredit biológia) vagy fizika és matematika (amelyből legalább 25 kredit fizika); további természettudományos ismeretek. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 40 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni. 6

9 II. A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei A képzési kapacitás bemutatása 1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben. Intézményi képzési előzmények esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a megfelelés konkrét bemutatása. (A korábbi egyetemi képzés tartalmával és kimeneti elvárásaival való összevetés.) A biofizika önálló oktatása három évtizedes múltra tekint vissza az ELTE-n. Marx György kezdeményezésére 1977-ben indult a biofizika szakágazat a fizikusképzésen belül, jóval megelőzve a szakágazati képzés általánossá válását. Az immár hagyományosnak tekinthető képzési forma bevált: évente tipikusan 5-10 hallgató szerez fizikus-biofizikus diplomát. A szakágazati képzés óta vált általánossá az ELTE biológus és fizikus szakán. Az első három évben önálló végzettséget nem nyújtó, alapozó képzés folyik, amit két éves specializáció követ több, az ELTÉ-n nemzetközileg elismert szinten, intenzíven művelt kutatási iránynak megfelelő szakirányban. Az ekkor már komoly hagyományokkal rendelkező biofizika szakágazat is beilleszkedett ebbe a rendszerbe a fizikus szakon belül. A hallgatók az 5. félévben kezdik biofizikai tanulmányaikat. A többi szakágazattól eltérően azonban a biofizika tanterv kötelezően előír számos biológia tárgyat, amelyet a Biológiai Intézet oktatói tanítanak. A többi szakiránnyal együtt a biofizikus is megjelent az ELTE-n a 2006/7-es tanévben indult kétszintű képzés fizika alapszakon belül. Ennek tananyaga jelentős részben azonos az 5 éves képzés szakágazatával, hiszen a bevezető biológia kurzusok alacsony évfolyamon is felvehetőek. Ez azt jelenti, hogy az új rendszerben már a 3. félévben meg lehet kezdeni a biofizika tanulmányozását. Mivel a hallgatók az első tanítási év végén választanak szakirányt, az új típusú biofizika képzés a jelen tanévvel indult. Az első tapasztalatok jók. A szakirányt kb. 10 hallgató vette fel, komoly várakozással a mesterszak tekintetében. Bár a fizikus mesterszak csak a 2009/10-es tanévben indul, tartalmát a szakindítási akkreditációs anyag már szabályozza. A mesterszintű képzés is tartalmaz biofizika szakirányt, amelyet úgy alakítottunk ki, hogy be tudja fogadnia azokat is, akik már az alapszinten foglalkoztak biofizikával, s azokat is, akik nem. Az utóbbiak számára a mesterszintű szakirány igen hasonló lesz az 5 éves képzésen belülihez. Azok számára viszont, akik már az alapszinten jelentős mennyiségű biológiát-biofizikát tanultak, számottevő további biofizikai tantárgykínálatot hoztunk létre, s válogathatnak a biológus mesterszak tantárgykínálatából is. Ily módon a biofizikai tanulmányokat már az alapszinten elkezdett hallgatók a jelenleginél lényegesen szélesebb körű biológiai és biofizikai ismeretekre tehetnek szert egyetemi tanulmányaik során. Az ötéves képzésen belül akkreditálva lett egy önálló biofizikus szak is, ilyen képzés azonban csak a Szegedi Tudományegyetemen indult. A Bologna-i rendszerű oktatás keretei közé azonban csak a mesterszinten illik bele önálló interdiszciplináris szak. A biofizikus szak alapítása már akkreditálásra került, az ELTE-n való indítása a jelen kérelem tárgya. Az újonnan indítandó szak erre az ismertetett három évtizedes oktatási tapasztalatra és oktatási-kutatási hagyományokra épít. A Biofizikus mesterképzési szak képzési célja olyan szakemberek képzése, akik kellő természettudományos, magas színvonalú fizikai és biológiai alapokkal, komoly biofizikai tudással rendelkeznek, s akik ily módon alaposan értik a biológiai folyamatok mögött álló fizikai jelenségeket illetve a vizsgálóeszközök működésének fizikai alapjait. Széleskörű természettudományos ismeretek birtokában képesek önálló kutatófejlesztő munkára. Végzettségük interdiszciplináris jellegénél fogva a természettudományos 7

10 kutatás egy igen széles sávja az, ahol ismereteik esetleges kiegészítésével karrierjüket elindíthatják. A képzés alapját azok az előadások, gyakorlatok, laboratóriumok adják, amelyek különkülön a ma érvényben lévő biológus- és fizikusképzés, illetve a fizikusképzésen belül működő biofizika szakirány részét képezik. Legnagyobb hasonlóság a fizikus mesterszak biofizika szakirányával tapasztalható. Lényeges különbség azonban, hogy míg a fizikus szak alapvetően fizikusokat képez, és ennek megfelelően a fizika minden területe megjelenik a képzésben, addig a biofizikus szak a fizikának csak a határterület szempontjából nélkülözhetetlen részeit követeli meg, viszont tág teret enged a biológiának és biofizikának. (A fizika alapszakról érkezőknek pl. már nem feltétlenül szükséges további szigorúan fizikai ismeretekre szert tenniük.) Egy másik lényeges különbség, hogy a redukált fizikai ismeretanyag következtében a biológia alapszakot végzett hallgatók is eredményesen folytathatják tanulmányaikat a biofizikus mesterszakon (amely a fizikus mesterszak biofizikus szakirányán elképzelhetetlen lenne). Ez komoly biztosítékot jelent a biofizikus mesterszaknak az alapképzéssel való kompatibilitása szempontjából. Értelemszerűen, a biofizikus mesterszak képzési tervének tartalmaznia és továbbfejlesztenie kell azt a rugalmasságot, amit a fizikus mesterszak biofizika szakirányán is tervezünk. Nem csak a fizika alapszakról érkezőket kell tudnia befogadni korábbi szakirányuktól függetlenül, hanem lehetővé kell tenni a biológia irányából érkező hallgatók becsatlakozását is. Ehhez a szaknak rendelkeznie kell egy fizika alapozó modullal is. Minthogy a bevezetendő Biofizikus mesterképzés a hagyományos biológus- és fizikusképzés oktatóira, szakembereire, tantárgyaira és laboratóriumaira épít, ezért a biofizikus mesterképzés oktatásának mind személyi és infrastrukturális, mind kutatási feltételei magas szinten megvannak az ELTE Természettudományi Karán, ahol a biológus- és fizikusképzés hagyományosan, nemzetközi mércével mérve is magas színvonalon folyik. Ily módon egyetemünk viszonylag kis ráfordítással minőségileg új oktatást nyújthat. Olyan szakemberek képzését téve így lehetővé, akik képesek fizikai gondolkodásmódot és módszereket alkalmazni a biológia, esetleg orvostudományok területén, hiszen sem a biológus-, sem pedig a fizikusképzésben nincs kellő alkalom az átfedő területek elsajátítására. 2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával. Interdiszciplináris mesterszakok, a helyi felsőoktatási rendszernek megfelelő formában, a világ minden jelentősebb természettudományos és műszaki képzést folytató egyetemén léteznek. A hazai és a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a biológiai kutatásban egyre nagyobb igény mutatkozik olyan szakemberek iránt, akik átfogó fizikai és biológiai ismeretekkel rendelkezne. Az okleveles biofizikusok sikerrel pályázhatnak alkotó tevékenységet biztosító állásokra felsőoktatási intézményekben (biofizika jellegű tárgyak oktatásában BSc és MSc szinten, valamint biofizikai kutatásokban); alap-, ill. alkalmazott kutatással foglalkozó kutatóintézetekben (a biológia és fizika határterületeit érintő témákban); ipari fejlesztő intézetekben (pl. a biotechnológiában, műszergyártásban, fizikai nagyberendezések tervezésében és működtetésében); egészségügyben (pl. gyógyszeriparban, diagnosztikai eszközök fejlesztésében és klinikai használatában); környezetvédelemben; 8

11 szakértői feladatokat ellátó intézményekben. A hazai biofizikai kutatások magas színvonalát, sokrétűségét, valamint az ehhez kapcsolódó felvevőpiacot jól illusztrálják a Magyar Biofizikai Társaság ( különböző szekciói is. 3. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása. Az egyetemünkön folyó fizikus- és biológusképzésnek mindig is egyik alapvető célja volt, hogy végzett hallgatói képesek legyenek önállóan vagy csoport tagjaként kutatómunkát végezni, akár az alapkutatás, akár az alkalmazott kutatás vagy fejlesztés területén. Közülük sokan helyezkedtek el akadémiai kutató intézetekben és különböző műszaki vagy informatikai fejlesztéssel is foglalkozó cégeknél. Az ELTE TTK Biológiai és Fizikai Intézete számos kutatólaboratóriumot működtet, elsősorban a legkülönbözőbb pályázatokon elnyert források felhasználásával. A laboratóriumok konkrét kutatási feladatok megvalósításán dolgoznak, kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. Ezek a laboratóriumok az eddigi képzés során is fogadták a kutatómunkába bekapcsolódni kívánó hallgatókat, akik a speciális laboratóriumi képzés alkalmával, TDK munka, illetve diplomamunka végzésével bekapcsolódhatnak a kutató munkába. Ennek során lehetővé válik, hogy a hallgatók a kutatómunkában gyakorlatot szerezzenek, megismerjék a team-munka sajátosságait, valamint a hazai és nemzetközi együttműködés módjait és lehetőségeit. Ilyenformán a laboratóriumok karrierlehetőséget is kínálnak, illetve segítik a későbbi munkahelyszerzést is. Legjobb hallgatóink tanulmányaikat sikerrel folytatják az ELTE Fizika- és Biológia Doktori Iskolájában, és számosan nyertek el európai és tengerentúli egyetemeken doktori ösztöndíjat. Az indítandó Biofizikus MSc szakon végzett hallgatók előtt is nyitva állnak ezek a lehetőségek. 4. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, tehetséggondozó tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása. Várakozásunk szerint a biofizikus mesterképzésre olyan hallgatók fognak jelentkezni, akik az alapképzésben már bizonyították alkalmasságukat a felsőfokú tanulmányokra, és erős motivációval rendelkeznek egy természettudományos szemléletű, korszerű, interdiszciplináris kutatói szak iránt. A mesterszak viszonylag rugalmas szerkezete a differenciált szakmai ismeretek széles skálájával, valamint a speciális előadásokkal lehetővé teszi, hogy a szak hallgatói megtalálják az érdeklődésüknek és képességeiknek leginkább megfelelő területeket, megismerkedjenek az ELTE Fizikai és Biológiai Intézeteiben és az együttműködő kutatóintézetekben dolgozó vezető kutatókkal és kutatási témáikkal. Ugyancsak ezt segíti a tervezett emelt szintű biofizikai laboratórium is. Az így kialakuló kapcsolatok lehetővé teszik, hogy a legjobb hallgatók a képzést lezáró diplomamunkájukat országosan vagy nemzetközileg elismert kutatóműhelyekben készíthessék el. Az első félévre kötelezően betervezett biofizikus szakszeminárium elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a hallgatók szervezett formában érintkezésbe kerülhessenek az ELTE-n és egyéb kutatóhelyeken folyó tudományos munkával. Azt tervezzük, hogy a szeminárium programja közösség- és hagyományteremtő jelleggel a többi évfolyam számára is nyitva lesz. 9

12 Lehetővé tesszük és szorgalmazzuk, hogy a szak tehetséges hallgatói az előrehaladásuknak megfelelő szinten már tanulmányaik alatt, diplomamunkájuk megkezdése előtt bekapcsolódjanak a tudományos kutatásba. Ennek szervezett keretet ad a mindkét intézetben működő Tudományos Diákkör nyári iskolák szervezésével és kutatási témák biztosításával. Ezt a tevékenységet a Diákkörök évtizedek óta végzik igen eredményesen, amit az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon elnyert számos díj is fényesen igazol. A tehetséggondozás különleges lehetőségét nyújtja a Kar Bolyai Szakkollégiuma, önálló tanulmányi programok kínálatával, amire a bentlakók mellett külső tagokat is fogad. A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is támogatjuk hallgatóink kiutazását külföldi egyetemekre részképzés céljából, pl. az ERASMUS program keretében. A részképzésen végzett tanulmányokat a kreditátvitel szabályai szerint beszámítjuk a mesterképzésben. A szak vezető oktatói kiváló nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, ami lehetővé teszi külföldi kutatócsoportokkal közös témákba történő bekapcsolódást, miáltal a hallgatók nemzetközi kutatócsoportok működésében is tapasztalatokat nyerhetnek. A legjobb hallgatók a diploma megszerzését követően a Fizika, illetve a Biológia Doktori Iskolákban folytathatnak doktori tanulmányokat. 5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési területen, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként bemutatva. Az ELTE Természettudományi Karán a biofizikus mesterszak magas színvonalú oktatásához rendelkezésre áll egy nagy oktatási és kutatási tapasztalattal rendelkező, a MAB akkreditációs minimumkövetelményeit messze felülmúló oktatói kar. A szak oktatásáért az ELTE Fizikai és Biológiai Intézetei lesznek felelősek, az oktatók túlnyomó többsége ezen két intézet munkatársaiból kerül ki. Az Intézetek oktatóinak közel 90%-a tudományos minősítéssel rendelkezik, 14 akadémikus és 51 akadémiai doktor van közöttük. Jelen szak tantárgyfelelősei közül mindenki rendelkezik tudományos fokozattal (6 az MTA tagja, 19 MTA doktora, 36 PhD, illetve kandidátus). Laboratóriumi mérési gyakorlatok, speciális előadások és diplomamunkák témavezetése területén szoros együttműködés alakult ki fővárosi és vidéki kutatóintézményekkel (pl. MTA KFKI, SZBK). A biofizikus mesterszakon csak nappali tagozatos képzés indítását tervezzük. A várható létszám becslésénél a jelenleg negyed- és ötödévre beiratkozott létszám mellett figyelembe kell vennünk, hogy hallgatók jelentkezése más alapszakokról is várható. A befogadható hallgatói létszámot korlátozza a laboratóriumi kapacitás, amit a mesterszakon tervezett laboratóriumok kutatásban is használt műszereinek kínálata határoz meg. A tervezett (évente felvett) maximális hallgatói létszám nappali tagozaton 20 fő. Más tagozat indítását nem tervezzük. 10

13 III. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása III.1. A szak tantervének általános és táblázatos összefoglalása A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv III.1.a. A képzés általános szerkezete. A biofizikus mesterszak tanterve a képzési és kimeneti követelményeket követve a következő szerkezetben épül fel: tanulmányi területek kredit óra* Alapozó ismeretek (vagy fizika, vagy biológia) Szakmai törzsanyag Differenciált szakmai anyag Szabadon választható tárgyak Diplomamunka 30 - kredit / óra összesen: * a kontaktórák heti számának összesítésével kapott adat Az alapozó ismeretek célja az, hogy a biofizikai tanulmányokhoz szükséges két alaptudományág közül a fizika, illetve biológia alapismeretekkel érkező hallgatók megszerezhessék a másik tudományág alapismereteit is, amelyekre így együtt épülhet a képzés további része. A szakmai törzsanyag adja a biofizikus mesterszak kötelező tanulmányi területeit kiegészítve a differenciált szakmai anyag választott tantárgyaival. A differenciált szakmai anyag kerete speciális ismeretek megszerzéséhez is alapul szolgálhat, kiegészítve a Fizikai, Biológiai és Kémiai Intézet által meghirdetett speciális előadások, gyakorlatok és szemináriumi foglalkozások évente változó keretét. A szabadon választható tárgyak körét elsősorban a Fizikai és Biológiai Intézet által meghirdetett speciális előadások adják, de tartalmazhat gazdaság- és menedzsmentismereteket, illetve az Egyetem bármely Karán meghirdetett előadásokat is. A biofizikus mesterszak hallgatói diplomamunkájukat a képzés utolsó két félévében készítik el. A diplomamunka témáját a második félév végén kell kiválasztani a Fizikai és Biológiai Intézet által jóváhagyott témák közül. A hallgató a diplomamunka 30 kreditjét három részletben kapja meg: 5 és 10 kreditet a két félév elvégzett munkájáért (szaklaboratóriumi munka), és 15 kreditet a diplomamunka elkészítéséért a munka beadásakor. Az elméleti tárgyak teljesítése általában vizsgához kötött, kivéve néhány tantárgyat, ahol az évközi teljesítmény alapján lehet a szükséges krediteket megszerezni. A laboratóriumi gyakorlatok elismerése is az évközi munka alapján történik. A szeminárium jellegű 11

14 oktatásban a sikeres teljesítéshez 45 perces előadásokat kell tartani egy kiválasztott szűkebb szakmai területről. A biofizikus diploma elnyerése záróvizsgához kötött, mely a diplomamunka beadása után egy elméleti tudást felmérő vizsgából és a diplomamunka megvédéséből áll. Az indítandó biofizikus mesterszakra a természettudományos képzésből elsősorban a fizika és biológia alapszakról várunk hallgatókat. A fizika alapszakot végzetteknek (illetve a bemeneti követelményben meghatározott min. 40 kredit fizika és matematika alapismeretekkel rendelkezőknek) a biológia alapozó ismereteket, a biológia alapszakot végzetteknek (illetve a bemeneti követelményben meghatározott min. 40 kredit biológia és kémia alapismeretekkel rendelkezőknek) pedig a fizika alapozó ismereteket kell elsajátítaniuk 31 kredit értékben. Azon hallgatók számára, akik nem rendelkeznek a felvételi követelményben előírt kreditekkel, az alapozó képzés mellett, a még hiányzó ismereteiket a mesterszakkal párhuzamosan önképzéssel vagy a szabadon választható, ill. a szak mellett felvehető 10%-nyi kreditkeretük terhére a megfelelő fizika, biológia, matematika és kémia alapszakos tárgyak elvégzésével pótolhatják maximum 20 kredit értékben. Az alapozó ismeretek, illetve a szakmai törzsanyag tantárgyai kiválthatók olyan már teljesített tantárgyakkal, melyek tematikája jó egyezést mutat ezen tárgyak ismeretanyagával. A kiváltott tantárgyak kreditjeit pótolni kell a differenciált szakmai anyag tantárgyaiból. 12

15 III.1.b. Alapozó ismeretek Fizika alapozó tantárgyak Összes kredit: 31 Összesített heti óraszám: 31 tantárgy félév heti óraszám kr ért F-1 Kalkulus I v,gy F-2 Kalkulus II v,gy F-3 Vektorszámítás v,gy F-4 Differenciálegyenletek a fizikában I v,gy F-5 A fizika numerikus módszerei I v,gy F-6 Általános fizika v,gy F-7 Termodinamika v,gy F-8 A statisztikus fizika alapjai v F-9 Atom- és kvantumfizika v,gy óraszám/kredit összesen Jelmagyarázat: kr = kredit; ért = értékelés; v = vizsga; gy = gyakorlati jegy Biológia alapozó tantárgyak Összes kredit: 31 Összesített heti óraszám: 31 tantárgy félév heti óraszám kr ért B-1 Bevezetés az állattanba I v B-2 Bevezetés az állattanba II v B-3 Bevezetés a növénytanba v B-4 Bevezetés a biokémiába I v B-5 Bevezetés a biokémiába II gy B-6 Biokémia és molekuláris biológia I v B-7 Élettan v B-8 Élettan gyakorlat gy B-9 Sejtbiológia v B-10 Fejlődés- és molekuláris genetika v B-11 Ökológia v B-12 Természet és környezetvédelem v B-13 Szerves kémia v óraszám/kredit összesen Jelmagyarázat: kr = kredit; ért = értékelés; v = vizsga; gy = gyakorlati jegy 13

16 III.1.c. Szakmai törzsanyag és differenciált szakmai anyag Szakmai törzsanyag Összes kredit: 32 Összesített heti óraszám: 27 tantárgy félév heti óraszám kr ért T-1 Biofizika I v T-2 Biofizika II v T-3 Szerkezetvizsgálati módszerek a v biofizikában T-4 Kvantitatív modellek a sejt- és fejlődésbiológiában v T-5 Makromolekulák v T-6 Biológiai rendszerek statisztikus fizikája v T-7 Atomok és molekulák fizikája Biofizika gy laboratórium (haladó szintű) T-8 Biofizikus szakszeminárium gy T-9 Géntechnológia és fehérjemérnökség gy T-10 Bioinformatika gy óraszám/kredit összesen Jelmagyarázat: kr = kredit; ért = értékelés; v = vizsga; gy = gyakorlati jegy Differenciált szakmai anyag A differenciált szakmai anyagból 17 kreditet kell teljesíteni. Ezek a tantárgyak szolgálnak az alapozó ismeretek, illetve a szakmai törzsanyag esetlegesen kiváltott tantárgyainak kreditpótlására is. Összes kredit: 17 Összesített heti óraszám: 17 tantárgy előadás+gyakorlat (kredit = heti óraszám) D-1 Biomechanika és biooptika 3+0 D-2 Elméleti evolúcióbiológia 3+0 D-3 Polimerek és membránok biofizikája 2+0 D-4 Az érzékelés biofizikája 2+0 D-5 Környezet-biofizika 2+0 D-6 Biológiai fizika 2+0 D-7 Gráfok a bioinformatikában 2+0 D-8 Perl programozás és hálózatok a bioinformatikában 2+0 D-9 Számítógépes képfeldolgozás természettudományos 2+0 alkalmazásai D-10 Modern képalkotó technikák a biológiában 2+0 D-11 Bioenergetika 2+0 D-12 Diagnosztikai és terápiás módszerek biofizikai alapjai

17 D-13 Fehérjeszerkezetek elméleti vizsgálata 2+0 D-14 Idegrendszeri modellezés 2+0 D-15 Fraktálnövekedés 2+0 D-16 Biológiai nanostruktúrák 2+0 D-17 Szén nanoszerkezetek 2+0 D-18 Biológiai nanorendszerek fizikája 2+0 D-19 Bioanyagok 2+0 D-20 Szerves spektroszkópia 2+0 D-21 Természetes szénvegyületek 2+0 D-22 Fizikai kémia 3+0 D-23 A fehérjekrisztallográfia módszerei 2+0 D-24 BioNMR spektroszkópia 3+2 D-25 Fehérjék és peptidek térszerkezet-vizsgálata 2+0 spektroszkópiai módszerekkel D-26 Molekuláris informatika 2+2 D-27 Kvantumkémiai molekulamodellezés a gyakorlatban 1+1 D-28 Szerkezeti bioinformatika 2+0 D-29 Elválasztástechnika 2+0 D-30 Immunológia I. 2+0 D-31 Molekuláris sejtbiológia 4+0 D-32 Genetika és populációgenetika 4+0 D-33 Biotechnológia - Mikrobiológia 3+0 D-34 Molekuláris biológia 2+0 D-35 Motorfehérjék 2+0 D-36 Makromolekulák molekuláris grafikája 0+2 D-37 Szerkezeti bioinformatika 2+2 D-38 Bevezetés a rendszerbiológiába 2+0 D-39 Neurofiziológia I. 2+0 D-40 Neurofiziológia II. 2+0 D-41 Neurokémia 2+0 D-42 Méréstechnikák a neurobiológiában I. 2+0 D-43 Méréstechnikák a neurobiológiában II. 2+0 D-44 Elektrofiziológia 2+0 D-45 Genomika 2+0 D-46 Az eukarióta génműködés szabályozása 2+0 D-47 Prokarióta génszabályozás 2+0 D-48 A fotoszintézis és evolúciója 2+0 D-49 Molekuláris evolúció 2+0 D-50 A sejtváz 2+0 D-51 Evolúciós ökológia 2+0 D-52 Evolúciós játékelmélet 2+0 D-53 Enzimmechanizmusok felderítése 1+2 D-54 Flouoreszcencia spektroszkópia 1+2 D-55 Biomolekuláris kölcsönhatások vizsgálata 1+1 D-56 Szignálfehérjék működésének szerkezeti alapjai 2+0 D-57 Fehérje- és genomevolúció 2+0 D-58 Molekuláris növénybiológia 3+0 óraszám/kredit összesen

18 III.1.d. A teljes képzési terv A képzés összefoglaló táblázata: Alapozó ismeretek (vagy fizika, vagy biológia) félévek kredit és óraszám* F: 17 kr / 17 ó B: 12 kr / 12 ó F: 14 kr / 14 ó B: 17 kr / 17 ó B: 2 kr / 2 ó Szakmai törzsanyag 13 kr / 11 ó 11 kr / 10 ó 8 kr / 6 ó Differenciált szakmai anyag Szabadon választható tárgyak 17 kr / 17 ó 10 kr / 10 ó Diplomamunka konzultáció 5 kr / 10 kr / beadás 15 kr / heti óraszám félévenként összesen*: F: min 28 B: min 23 F: min 24 B: min 27 heti óraszám a képzésre összesítve*: 85 kredit félévenként összesen: F: min 30 B: min 25 F: min 25 B: min 28 kredit összesen: 120 * a kontaktórák heti számának összesítésével kapott adat Jelmagyarázat: F: fizika alapozás esetén; B: biológia alapozás esetén min 6 F: min 0 B: min 2 min 8 F: min 0 B: min 2 III.2. Tantárgyi programok Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid, (néhány soros) leírása, valamint minden tantárgyhoz a tantárgyfelelős, az előtanulmányi feltételek, a kredit feltüntetése, és a 3-5 legfontosabbnak ítélt kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása. A biofizikus mesterszak tantárgyainak leírásait az A. függelékben mutatjuk be az alábbi csoportosításban: alapozó, szakmai törzs és differenciált szakmai ismeretek. Fizika alapozó tantárgyak F-1 9 Biológia alapozó tantárgyak B-1 13 Szakmai törzsanyag T-1 10 Differenciált szakmai anyag D

19 III.3. Kompetenciák elsajátíttatása és elmélyítése Mutassák be a mesterszak kimeneti céljául kitűzött általános és szakmai kompetenciák elsajátíttatásának, illetve elmélyítésének konkrét megvalósulását. (Az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, valamint oktatási módszereik és gyakorlatuk.) A biofizikus szak oktatási anyagai magas színvonalú természettudományos, biofizikai valamint ezen határterület szempontjából releváns biológiai, fizikai, kémiai, matematikai és informatikai ismeretek megszerzését teszik lehetővé. Feltárják a biológiai és biotechnológiai folyamatok mögött álló biológiai és fizikai alapjelenségeket, és azok magyarázatát nyújtják. A megszerezhető ismeretek stabil és sokrétű alapot adnak a biofizikai jellegű kutató-fejlesztő munkához, valamint a modern vizsgálati berendezéseinek üzemeltetéséhez és fejlesztéséhez. A biofizikus szak képzési terve a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismereteket (megfelelő szintű manualitás, mérési készség, ezek laboratóriumi szintű használata) egyaránt átfogja, valamint biztosítja szükséges fizikai és biológia háttérismereteket. A 32 kredit értékű szakmai törzsanyagban a 19 kredit elméleti képzés mellett 13 kredit laboratóriumi munka szerepel. A laboratóriumi gyakorlatokban nagy szerepet kap az önálló munka, és az azzal járó felelősség megismerése. Az elméleti és gyakorlati kompetenciák kiegészítését, specifikációját szolgálja a differenciált szakmai tantárgyak keretéből további 17 kredit, amely a hallgató igényei szerint tartalmazhat gyakorlati foglalkozásokat is. Mind az elméleti, mind a gyakorlati ismeretek további elmélyítésére nyílik lehetőség a diplomamunka elkészítésekor egy kiválasztott szűkebb szakmai területen, mely munka 30 kredit értékű. A biofizikus szak interdiszciplináris jellege miatt a képzés ismeretanyaga alapvetően két alap-diszciplína területéhez tartozik; a fizikához és a biológiához. A két terület együtt biztosítja a szakma műveléséhez elengedhetetlenül szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket. Helyet kap ugyanakkor az oktatásban a kémia, a matematika és az informatika is. A kimeneti célul kitűzött általános és szakmai kompetenciákat a szak tantárgyai komplex módon fejlesztik, egyértelmű megfeleltetés tárgyak és kompetenciák között nem tehető. A biofizikus mesterszakon az ismeretanyag átadása három szinten történik: Az alapozó kurzusok a különböző előtanulmányok után belépő hallgatók természettudományi (elsősorban fizikai és biológiai) ismeretei közötti különbségek kiegyenlítését szolgálják. Az alapképzésben megszerzett ismeretek és készségek kiegészítésével ezek a tárgyak biztosítják az interdiszciplináris biofizikai tudományág műveléséhez elengedhetetlen fizikai és biológiai alapokat. A szakmai törzsanyag előadásai és gyakorlatai átfogó módon dolgozzák fel a biofizika fő területeit az alapképzésben és az alapozó kurzusokon szerzett ismeretekre építve. A differenciált szakmai anyag speciális ismeretek megszerzését célozza a biofizika egy-egy szűkebb, az ELTE-n, vagy az együttműködő intézményekben (pl. MTA Szegedi Biológiai Központ, SOTE Biofizikai Intézet) intenzíven művelt területén. Ezek a tárgyak a biofizika legújabb eredményeivel és módszereivel ismertetik meg a hallgatókat. A kiválasztott előadásokon és gyakorlatokon a hallgatók egyéni érdeklődésüknek megfelelően szélesíthetik tudásukat. Ugyanakkor 17

20 tantárgycsoportok célszerű megválasztásával elmélyíthetik tudásukat a biofizikai kutatások egyes aktuális területén. A biofizikus mesterszakon az ismeretanyag átadása három szinten történik: Az előadások a témájukba vágó jelenségkör ismertetése és értelmezése során konkrét problémákon mutatják be az összefüggések elemzését és az alapelvek gyakorlati alkalmazását, a hipotézis- és modellalkotás elveit, a problémamegoldás elméleti és számítógépes módszereit, a kísérleti vizsgálatok elvi alapjait, az elméleti és a kísérleti eredmények kritikus egybevetését. A fogalmak elmélyítését és a problémamegoldás gyakorlását szolgálják a számolási gyakorlatok, ill. az önálló megoldásra kiadott és értékelt feladatok. A szak hallgatói laboratóriumi gyakorlatokon modern kísérleti berendezésekkel ismerkednek meg, és azokon felügyelet mellett önállóságot is igénylő méréseket végeznek, elsajátítják továbbá a mérési eredmények kiértékelésének és értelmezésének technikáit is. A haladó szintű laboratóriumokban kutatási szintű feladatok elvégzése közben tanulják meg a kísérletek tervezését, kivitelezését és értékelését. A modern biofizika alapvető, a hagyományos elméleti és kísérleti vizsgálatok mellé felsorakozott módszerét jelentik a számítógépes szimulációk és a bioinformatika. A differenciált képzés több kurzusa foglalkozik ezekkel a témakörökkel. A biofizikus szakszeminárium, ahol a hallgatóknak egy-egy előre kiadott témáról kell irodalmának feldolgozása után előadásban beszámolniuk, az irodalmazás, önképzés és kommunikáció módszereinek elsajátítását szolgálják. A kutatómunkára való felkészülésre különleges lehetőséget nyújt a diplomamunka elkészítése a képzés harmadik és negyedik félévében. Ennek során a hallgatónak egy tapasztalt kutató irányításával egy tudományos igényű feladatot kell önállóságot is felmutatva megoldania. Az általános kompetenciák fejlesztése a szakmai kompetenciákkal párhuzamosan, azoktól el nem választható módon történik. E téren különös jelentősége van az oktatók személyes hatásának: az előadások és gyakorlatok, valamint a témavezetés során az ismeretek átadásakor megnyilvánuló kutatói szemléletük és oktatói-kutatói attitűdjük jelentősen befolyásolja a hallgatók fejlődését. Ezért mind a Fizikai, mind a Biológiai Intézetben kiemelten fontosnak tartjuk az oktatói és kutatói utánpótlás igényes nevelését és kiválasztását. III.4. Az idegen nyelvi követelmények és teljesítésük feltételei A biofizikus mesterszakon az oklevél megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú, ill. azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges angol nyelvből. Azoknak a hallgatóknak, akik felvételükkor még nem rendelkeznek az előírt nyelvvizsgával, az egyetem a Felsőoktatási Törvény előírásai szerint biztosítja a nyelvi képzést. 18

21 III.4.1. Általános nyelvi követelmények és azok teljesítésének lehetősége A III.5. pontban részletezett belépési feltételek alapértelmezésben BSc diplomával rendelkezők számára teszik lehetővé az MSc képzés megkezdését. A BSc képzésre vonatkozó jelenleg érvényben levő előírások bármely BSc diploma megszerzésének feltételeként írják elő legalább egy idegen nyelvből a középfokú C (írásbeli+szóbeli) nyelvvizsgát. A 289/2005. kormányrendeletben felsorolt BSc-ekvivalens korábbi képzések nagy részénél szintén követelmény volt a középfokú C típusú nyelvvizsga. Az MSc képzésre jelentkező hallgatók közül azok, akik nem rendelkeznek legalább C típusú középfokú nyelvvizsgával, részt vehetnek az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központja által szervezett tanfolyamokon az ELTE hallgatóira vonatkozó kedvezményes térítéssel, illetve a térítési díjat a későbbiekben kiírásra kerülő pályázat alapján visszaigényelhetik. A hallgatók általános nyelvi képzését az egyetemen belül az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központja látja el, jelenleg hat nyelvből (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol). Minden hallgatónak, aki nem rendelkezik legalább egy középfokú C típusú nyelvvizsgával, heti 2 órában tudnak nyelvoktatást biztosítani. A hallgatónak olyan nyelvet kell választania, amelyet már korábban tanult (kezdő tanfolyamot nem indítanak). A nyelvtanfolyam díját előre be kell fizetni, melyet a későbbiekben kiírásra kerülő pályázat alapján igényelhetnek majd vissza. Térítéses formában bármely, már C középfokú nyelvvizsgával rendelkező hallgató is jelentkezhet az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központja által meghirdetett nyelvtanfolyamokra, akár kezdő, akár haladó szinten az egyetemi hallgatókra vonatkozó kedvezményes áron. Az általános nyelvi követelmény teljesítése nem feltétele a záróvizsgára bocsátásnak, de feltétele a diploma kiadásának. III.4.2. Az angol szakmai nyelv minimális ismerete A biológia és a fizika területén a nemzetközi szakmai nyelv szinte kizárólagosan az angol. A diplomamunkához szükséges irodalomkutatás, valamint a biofizikus szakszemináriumra (melyet lehetőség szerint angolul tartanak a hallgatók) való felkészülés megköveteli az angol nyelv megfelelő ismeretét. III.5. A szakra való belépés, felzárkóztatás a) A bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok (fizika és biológia alapszak) esetén 31 kreditnek megfelelő alapozó-felzárkóztató képzésre van szükség, amely biztosítja a másik tudományág alapismereteinek megszerzését és a hozott ismeretek kiegyenlítését. b) további alapszakok: természettudományos alapképzésből: matematika, kémia, környezettan, földtudomány alapképzési szakok; műszaki alapképzésből: biomérnök, vegyészmérnök, környezetmérnök alapképzési szakok. A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: szakmai ismeretek (min. 40 kredit): vagy biológia és kémia (amelyből min. 25 kredit biológia), vagy fizika és matematika (amelyből min. 25 kredit fizika); természettudományos ismeretek. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 40 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket (max. 20) a mesterfokozat 19

22 megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni. Ez megoldható önképzéssel vagy a szabadon választható, ill. a szak mellett felvehető 10%-nyi kreditkeret terhére a megfelelő fizika, biológia, matematika és kémia alapszakos tárgyak elvégzésével. III.6. Értékelési és ellenőrzési módszerek A tervezett biofizikus mesterképzés számonkérési rendszere megfelel az ELTE jelenleg hatályos szervezeti és működési szabályzatának ( és a Természettudományi Karra vonatkozó kiegészítéseknek. Ezekben a dokumentumokban részletes leírások találhatók pl. a lehetséges kurzus típusokról, a számonkérés és ellenőrzés módszereiről, a tárgyak meghirdetésével és felvételével kapcsolatos szabályokról. Ezektől a szabályoktól nem kívánunk eltérni, ezért az indítási kérelemben nem részletezzük az ELTE Természettudományi Karának általános szabályait. Az egyes tárgyak számonkérési/értékelési módját a III. 1.b és c pontok táblázatai tartalmazzák. A záróvizsga a Ftv. 60. (3) bekezdésének megfelelően a diplomamunka megvédéséből, továbbá egy szóbeli vizsgarészből áll. A diplomamunkát a záróvizsga időpontja előtt legalább egy hónappal be kell nyújtani a záróvizsga-bizottság elnökéhez. A benyújtott dolgozatról a bizottság egy tagja és egy felkért külső bíráló írásos véleményt készít, amelyben javaslatot tesznek a dolgozat érdemjegyére is. Ennek alapján kapja meg a hallgató a diplomamunka benyújtásáért járó 15 kredit pontot. A záróvizsga két szóbeli részből tevődik össze: a diplomamunka megvédéséből és egy szakmai zárószigorlatból. A zárószigorlat célja a szakmai törzsanyag átfogó ismeretének és alkalmazáshoz szükséges megértésének ellenőrzése. A szigorlat tematikájának gerincét a szakmai törzsanyag előadásainak és gyakorlatainak anyaga adja. A zárószigorlat tematikája kiegészül továbbá a diplomamunka témaválasztásához illeszkedően a differenciált szakmai ismeretek két kurzusának témáival. Ezt a kérelmet a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz való elküldés után a személyi anyagok kivételével elhelyezzük a Fizikai Intézet honlapján ( és vállaljuk, hogy az esetleges módosítások után az éppen aktuális változatot elérhetővé tesszük. 20

23 IV. A képzés személyi feltételei 1. A szakfelelős és a szakirányfelelősök Felelősök neve és a felelősségi típus (szf: szakfelelős, szif: szakirányfelelős) Tudományos fokozat /cím (PhD/ CSc/ DSc/ akad.) Munkakör (e/f tan./ e/f doc.) FOI-hez tartozás és munkaviszony típusa (AT/AE) Hány mesterszak felelőse Hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben (alap- és mesterképzésben összesen) Vicsek Tamás szf akad. e tan. AT 1 5/10 2. Fizika alapozó tantárgylista tantárgyak felelősei, oktatói FIZIKA ALAPOZÓ TANTÁRGYAK MEGNEVEZÉSE Oktató neve (a tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel) Tud. fok. /cím (PhD/ CSc/ DSc/ akad.) A tantárgy oktatói Munkakör (e/f ts. e/f adj./ e/f doc./ e/f tan./ tud. mts./ egyéb) FOI-hez tartozás és munkaviszony típusa (AT/AE/V) A tantárgy előadója (I/N) Gyakorlati foglalkozást tart (I/N) Hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben (alap- és mesterképzésben összesen) Kalkulus I. Simon Péter PhD e doc. AT I I 6/22 Kalkulus II. Simon Péter PhD e doc. AT I I 6/22 Vektorszámítás Gnädig Péter CSc e doc. AT I I 3/10 Differenciálegyenletek a fizikában I. Horváth Zalán akad. e tan. AT I I 3/7 A fizika numerikus módszerei I. Csabai István DSc e doc. AT I I 3/21 Általános fizika Groma István DSc e tan. AT I I 6/18 Termodinamika Lendvai János DSc e tan. AT I I 3/22 A statisztikus fizika alapjai Sasvári László PhD e doc. AT I N 2/16 Atom- és kvantumfizika Kiss Ádám DSc e tan. AT I I 5/25 21

24 Biológia alapozó tantárgylista tantárgyak felelősei, oktatói BIOLÓGIA ALAPOZÓ TANTÁRGYAK MEGNEVEZÉSE Oktató neve (a tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel) Tud. fok. /cím (PhD/ CSc/ DSc/ akad.) A tantárgy oktatói Munkakör (e/f ts. e/f adj./ e/f doc./ e/f tan./ tud. mts./ egyéb) FOI-hez tartozás és munkaviszony típusa (AT/AE/V) A tantárgy előadója (I/N) Gyakorlati foglalkozást tart (I/N) Hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben (alap- és mesterképzésben összesen) Bevezetés az állattanba I. Sass Miklós DSc e tan. AT I N 8/12 Bevezetés az állattanba II. Sass Miklós DSc e tan. AT I N 8/12 Bevezetés a növénytanba Böddi Béla DSc e tan. AT I N 2/5 Bevezetés a biokémiába I. Pál Gábor PhD e doc. AT I N 5/13 Bevezetés a biokémiába II. Pál Gábor PhD e doc. AT N I 5/13 Biokémia és molekuláris biológia I. Nyitray László PhD e doc. AT I N 12/20 Élettan Világi Ildikó PhD e doc. AT I N 7/21 Élettan gyakorlat Világi Ildikó PhD e doc. AT N I 7/21 Sejtbiológia Réz Gábor CSc e doc. AT I N 2/17 Fejlődés- és molekuláris genetika Vellai Tibor PhD e doc. AT I N 2/18 Ökológia Kalapos Tibor CSc e doc. AT I N 2/10 Természet és környezetvédelem Standovár Tibor PhD e doc. AT I N 2/12 Szerves kémia Hudecz Ferenc DSc e tan. AT I N 5/11 3. Szakmai törzsanyag tantárgylista tantárgyak felelősei, oktatói SZAKMAI TÖRZSANYAG TANTÁRGYAK MEGNEVEZÉSE Oktató neve (a tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel) Tud. fok. /cím (PhD/ CSc/ DSc/ akad.) A tantárgy oktatói Munkakör (e/f ts. e/f adj./ e/f doc./ e/f tan./ tud. mts./ egyéb) FOI-hez tartozás és munkaviszony típusa (AT/AE/V) A tantárgy előadója (I/N) Gyakorlati foglalkozást tart (I/N) Hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben (alap- és mesterképzésben összesen) Biofizika I. Derényi Imre DSc e doc. AT I N 12/12 Biofizika II. Derényi Imre DSc e doc. AT I N 12/12 Szerkezetvizsgálati módszerek a biofizikában Czirók András PhD adj. AT I N 5/5 Kvantitatív modellek a sejt- és fejlődésbiológiában Czirók András PhD adj. AT I N 5/5 22

25 Makromolekulák Kürti Jenő DSc e tan. AT I N 5/24 Biológiai rendszerek statisztikus fizikája Vicsek Tamás akad. e tan. AT I N 5/10 Atomok és molekulák fizikája Biofizika laboratórium (haladó Szabó Bálint PhD adj. AT N I 9/9 szintű) Biofizikus szakszeminárium Derényi Imre DSc e doc. AT N I 12/12 Géntechnológia és fehérjemérnökség Nyitray László PhD e doc. AT N I 12/20 Bioinformatika Patthy László akad. tud. ta. AE I I 6/6 4. Differenciált szakmai ismeretek tantárgylista tantárgyak felelősei, oktatói DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE Oktató neve (a tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel) Tud. fok. /cím (PhD/ CSc/ DSc/ akad.) A tantárgy oktatói Munkakör (e/f ts. e/f adj./ e/f doc./ e/f tan./ tud. mts./ egyéb) FOI-hez tartozás és munkaviszony típusa (AT/AE/V) A tantárgy előadója (I/N) Gyakorlati foglalkozást tart (I/N) Hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben (alap- és mesterképzésben összesen) Biomechanika és biooptika Horváth Gábor DSc e doc. AT I N 7/7 Elméleti evolúcióbiológia Meszéna Géza DSc e doc. AT I N 7/9 Polimerek és membránok biofizikája Derényi Imre DSc e doc. AT I N 12/12 Az érzékelés biofizikája Horváth Gábor DSc e doc. AT I N 7/7 Környezet-biofizika Horváth Gábor DSc e doc. AT I N 7/7 Biológiai fizika Meszéna Géza DSc e doc. AT I N 7/9 Gráfok a bioinformatikában Palla Gergely PhD tud. fmts. AE I N 2/2 Perl programozás és hálózatok a bioinformatikában Farkas Illés PhD tud. fmts. AE I N 2/2 Számítógépes képfeldolgozás természettudományos Horváth Viktor CSc e doc. AT I N 2/2 alkalmazásai Modern képalkotó technikák a biológiában Szabó Bálint PhD adj. AT I N 9/9 Bioenergetika Derényi Imre DSc e doc. AT I N 12/12 Diagnosztikai és terápiás Derényi Imre DSc e doc. AT I N 12/12 módszerek biofizikai alapjai Fidy Judit DSc e tan. V I N 0/2 Fehérjeszerkezetek elméleti vizsgálata Simon István DSc tud. ta. AE I N 2/2 Idegrendszeri modellezés Meszéna Géza DSc e doc. AT I N 7/9 Érdi Péter DSc tud. ta. V I N 0/2 Fraktálnövekedés Vicsek Tamás akad. e tan. AT I N 5/10 Biológiai nanostruktúrák Ormos Pál akad. e tan. AE I N 2/2 Szén nanoszerkezetek Kürti Jenő DSc e tan. AT I N 5/24 Biológiai nanorendszerek fizikája Jánosi Imre PhD e doc. AT I N 2/12 Bioanyagok Kiss Éva CSc e doc. AT I N 2/20 Szerves spektroszkópia Vass Elemér PhD e doc. AT I N 2/14 23