Eötvös Loránd Tudományegyetem. kérelme FIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK. indítására

Átírás

1 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kérelme FIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK indítására Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar 2007

2 Tartalomjegyzék I. Adatlap 1 II. III. A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei. A képzési kapacitás bemutatása.. 7 A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása IV. A képzés személyi feltételei V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei Függelékek A. Tantárgyi programok.. 39 B. Az oktatók személyi és szakmai adatai Mellékletek A szenátus támogató javaslata Az intézményvezető nyilatkozata a személyi feltételek biztosításáról Az intézményvezető nyilatkozata a szellemi és tárgyi kapacitásról, a hallgatói létszámról Az intézményben foglalkoztatott oktatók nyilatkozatai Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban nem álló oktatók nyilatkozatai

3 I. Adatlap 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe Eötvös Loránd Tudományegyetem 1053 Budapest, Egyetem tér Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a képzésért felelős kar megnevezése Természettudományi Kar 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A 3. Az indítandó mesterszak megnevezése fizikus 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése okleveles fizikus 5. Az indítani tervezett és oklevélben szerepeltetni kívánt szakirány(ok) megnevezése biofizika informatikus fizika környezetfizika A szakképzettség oklevélbe bekerülő szakirány elvégzése nélkül is megszerezhető. 6. Az indítani tervezett képzési formák: teljes idejű képzés 7. A képzési idő a félévek száma: az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák) száma: a szakmai gyakorlat időtartama és jellege: 4 félév 120 kredit min óra nincs 8. A szak indításának tervezett időpontja: 2009/2010 tanév őszi féléve 1

4 9. A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása Dr. Lendvai János egyetemi tanár, intézetigazgató 10. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása Budapest, július 9. Dr. Hudecz Ferenc egyetemi tanár, rektor Dr. Michaletzky György egyetemi tanár, dékán 11. Az adatlap mellékletei A szenátus támogató javaslata A kérelem végén mellékletként csatoljuk. A mesterszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás l. a következő 4 oldalon 2

5 A fizikus mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményei FIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: fizikus 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) szakképzettség: okleveles fizikus a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Physics választható szakirányok: alkalmazott fizika, biofizika, informatikus fizika, nukleáris technika, környezetfizika, orvosi fizika a szakirányok angol nyelvű megnevezése: Applied Physics, Biophysics, Informatical Physics, Nuclear Technics, Environmental Physics, Medical Physics) 3. Képzési terület: természettudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a fizika alapképzési szak A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a kémia, a környezettudomány, a villamosmérnöki, a vegyészmérnöki, a gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki, az anyagmérnöki, a műszaki informatika, a matematika alapképzési szak és a természettudományi képzési terület egyéb szakjai a tanári szakirány fizika szakmai moduljával A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév. 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 6-22 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan fizikusok képzése, akik alkalmasak az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló fizikai törvényszerűségek kísérleti tanulmányozására, azok elméleti értelmezésére és jártasak az informatika fizikát érintő területein. Magas színvonalon képesek üzemeltetni a fizikai törvényeken alapuló eljárásokra és csúcstechnológiai folyamatokra alapozott berendezéseket. Felkészültségük alapján legyenek képesek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. 3

6 a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: a modern fizika főbb témaköreinek átfogó elméleti és gyakorlati ismeretanyagát, a fizika alkalmazott elméleti, kísérleti, illetve számítógépes módszereit, a matematika és az informatika fizikát érintő területeit, a tudományos kutatás, önképzés és kommunikáció alapvető módszereit. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló fizikai törvényszerűségek felismerésére, e jelenségek tudományos igényű kísérleti tanulmányozására és elméleti értelmezésére, alap-, ill. alkalmazott kutatást végző kutatócsoportok munkájába való bekapcsolódásra, a fizikai törvényekre és csúcstechnológiai folyamatokra alapozott ipari, informatikai és mérési rendszerek magas színvonalú üzemeltetésére, az informatika fizikát érintő szakterületeinek művelésére, rendszeres szakmai önképzéssel új tudományos eredmények feldolgozására és munkájuk során ezek alkotó módon való alkalmazására, kísérletek tervezésére, kivitelezésére és kiértékelésére, a fizikához és rokon területeihez kapcsolódó tudományos problémák megfogalmazására, a tanulmányaik során szerzett ismereteik és problémamegoldó készségük segítségével önálló és irányító munkakörök betöltésére a fizika tudományos eredményeit vagy módszereit felhasználó egyéb területeken (szakigazgatás, környezetvédelem stb.); továbbá az alkalmazott fizika szakirányon szerzett ismeretek birtokában a korszerű technológiai alapanyagok és folyamatok vizsgálatára, a bennük lezajló fizikai jelenségek észlelésére, értelmezésére és alkalmazására; a biofizika szakirányon szerzett ismeretek birtokában az élő szervezetek felépítésében és működésében megnyilvánuló fizikai eredetű törvényszerűségek felismerésére, kísérleti tanulmányozására és azok elméleti értelmezésére; az informatikus fizika szakirányon szerzett ismeretek birtokában a számítógéppel megoldható fizikai problémák kezelésére, valamint hardver- és szoftverfejlesztő szakemberként matematikai és fizikai alapismereteik alkalmazására; a nukleáris technika szakirányon szerzett ismeretek birtokában a nukleáris reaktorfizika, reaktortechnika, az atomerőművek, a nukleáris méréstechnika, a sugár- és környezetvédelem, a radioizotópok gyógyászati, mezőgazdasági, ipari és geofizikai szakterületeken kutató, tervező, alkalmazó munka végzésére; a környezetfizika szakirányon szerzett ismeretek birtokában matematikai, számítástechnikai, integrált természettudományos ismereteik, valamint jelentős laboratóriumi gyakorlatuk birtokában környezettudománnyal és környezetvédelemmel kapcsolatos kutatói feladatok elvégzésére; az orvosi fizika szakirányon szerzett ismeretek birtokában az orvosi diagnosztika és terápia módszereinek ismeretében az orvosi gyakorlatban alkalmazott berendezések szakszerű üzemeltetésére és fejlesztésére. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: kreativitás, rugalmasság, probléma felismerő és megoldó készség, intuíció és módszeresség, tanulási készség és jó memória, információ feldolgozási képesség, 4

7 környezettel szembeni érzékenység, elkötelezettség és igény a minőségi munkára. a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, kezdeményező, döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása, alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 6-22 kredit matematika (legfeljebb 15 kredit), informatika és méréstechnika (legfeljebb 15 kredit), gazdasági és menedzsment ismeretek (legfeljebb 4 kredit) A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: kredit atomok és molekulák fizikája (legfeljebb 6 kredit), kondenzált anyagok fizikája (legfeljebb 6 kredit), mag- és részecskefizika (legfeljebb 9 kredit), statisztikus fizika (legfeljebb 6 kredit), fizikai laboratórium (legfeljebb 6 kredit) A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek kredit: a) szakirány választása nélkül a következő témakörök közül legalább két témakör választása: asztrofizika, biológiai fizika, atom- és molekulafizika, fizikai anyagtudomány, kvantumrendszerek fizikája, optika és lézerfizika, részecske- és magfizika, statisztikus fizika, szilárdtest-fizika. (legalább 15 kredit); egyéb szakmai tárgyak (legalább 6 kredit); laboratóriumi kutatási feladat (legalább 5 kredit); b) szakirány választása esetén alkalmazott fizika szakirány: a következők témakörök közül legalább négy témakör választása: anyagtudomány, szilárdtest-fizika, felület- és vékonyrétegfizika, optika, optoelektronika, lézerfizika, fényforrások, nanofizika, biológiai anyagtudományok (témakörönként legalább 4 kredit); biofizika szakirány: biológia, általános biofizika, molekuláris biofizika, biofizikai vizsgálati módszerek, biofizikai laboratórium (témakörönként legalább 4 kredit); informatikus fizika szakirány: a következő témakörök közül legalább négy témakör választása: modern programozási módszerek és matematikai alapjaik, numerikus módszerek a fizikában, számítógépes szimulációk a fizikában, infokommunikációs hálózatok, számítógép architektúrák, informatikai eszközök fizikai alapjai, elektronika, mérésvezérlés, adatgyűjtés és adatelemzés, alkalmazások a fizika különböző területein (témakörönként legalább 4 kredit); 5

8 nukleáris technika szakirány: a következő témakörök közül legalább négy témakör választása: mag- és neutronfizika, reaktorfizika, atomerőművek termohidraulikája, nukleáris méréstechnika (témakörönként legalább 4 kredit); radioizotópok alkalmazásai, környezeti sugárvédelem; környezetfizika szakirány: a következő témakörök közül legalább négy témakör választása: a környezettudomány alapjai, környezeti áramlások, sugárzások fizikája, sugárvédelem, energetika és környezet, hidrológia, hidrogeológia, légkörtan, környezeti folyamatok modellezése, akusztika és zajszennyezés, környezetkímélő anyagok és technológiák, környezetvédelmi ismeretek (témakörönként legalább 4 kredit); orvosi fizika szakirány: orvosi biológia és élettan (legalább 10 kredit), fizikai módszerek az orvosi diagnosztikában és terápiában (legalább 16 kredit), az orvosi fizika és a biofizika vizsgálati módszerei ; diplomamunka: 30 kredit. 9. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges angol nyelvből. 10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen legalább 65 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: fizika, fizikai kémia, elektronika, műszaki fizika legalább 20 kredit; matematika, informatika, programozás, számítástechnika legalább 18 kredit, (ebből matematika legalább 10 kredit); egyéb természettudományos ismeretek: (kémia, anyagtudomány, nukleáris és környezetvédelmi ismeretek, mérés, folyamatszabályozás, irányítástechnika.) legalább 15 kredit. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 40 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni. 6

9 II. A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei A képzési kapacitás bemutatása 1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben. Intézményi képzési előzmények esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a megfelelés konkrét bemutatása. (A korábbi egyetemi képzés tartalmával és kimeneti elvárásaival való összevetés.) A fizika az egyike a legrégebb óta művelt természettudományoknak. A fizika célja az élettelen természet átfogó leírása és magyarázata néhány nagyon általános alapelv alapján. Művelésében kiegészíti egymást a kísérleti megfigyelés és az elméleti értelmezés. A matematika legkiterjedtebb alkalmazási területe, de visszahat annak fejlődésére is. A fizika eredményei átalakítják más természettudományok, elsősorban a kémia és a biológia szemléletét, s megalapozzák modern vizsgálati módszereiket. A fizikai kutatások alapvető szerepet játszottak a modern kori technológia fejlődésében, az információs társadalom kialakulásában is. A fizika tanításának az Eötvös Loránd Tudományegyetemen több évszázados hagyománya van. A Pázmány Péter által alapított egyetem szinte kezdettől fogva tanította a korának megfelelő szintű természettant azaz fizikát. A XIX. század végére az egyetemen, a bölcsészet keretében már fizika szakos tanárokat képeztek. A Természettudományi Kar megalakulása után nem sokkal, az 1950-es években vált külön a tanárok és a kutatói pályára készülő fizikusok képzése. A fizika egyetemi oktatásához szinte a kezdetektől hozzá tartozott a kutatás, a tudományterület alkotó művelése. Az egyetem fizika professzorai közül sokan, nemzetközi mércével mérve is, koruk kiemelkedő tudósai voltak. A fizika egyetemi oktatása szempontjából de nyugodtan mondható, hogy az egész magyar fizika szempontjából is meghatározó szerepe volt többek között Jedlik Ányosnak, Eötvös Lorándnak, Ortvay Rudolfnak, Novobátzky Károlynak, Jánossy Lajosnak, Marx Györgynek. A szakterület mai oktatói a nagy elődök hagyományait követve tesznek eleget a magas szintű kutató- és oktatómunka kettős követelményének. A fizika oktatásának tartalma és szervezeti formája az egyetem háromszáz éves működése során sokszor változott, megújult. A képzés jelenlegi változtatásával oktatásunkat az európai felsőoktatás egységesített gyakorlatához kívánjuk igazítani. A Bolognafolyamatnak megfelelő lineáris képzési szerkezet első lépcsőjeként indítottuk meg a 2006/07. tanévben a fizika alapképzést. Jelen kérelmünkkel a fizika alapképzésre épülő, második lépcsőt jelentő fizikus mesterszak indítását kívánjuk előkészíteni. A kétlépcsős képzés bevezetése során hangsúlyozottan törekszünk arra, hogy miközben a képzést a mai kor követelményeihez igazítjuk, megőrizzük korábbi eredményeinket, értékeinket. A két ciklusú képzés egyes elemei már megjelennek az ELTE fizikus szak jelenleg érvényben lévő tantervében is, annak évi reformja óta. Az első három évben önálló végzettséget nem nyújtó, alapozó képzés folyik, amit két éves specializáció követ több, az ELTE-n nemzetközileg elismert szinten, intenzíven művelt kutatási iránynak megfelelő szakirányban. 7

10 Az indítani kívánt mesterszak képzési terve és a képzés tartalma lényegében megfelel a kifutó osztatlan fizikus szak utolsó két éves specializációjának. Az alapképzés és a mesterképzés éles elválasztása miatt a mesterképzésbe a kifutó szak 6. félévének egyes tárgyait is integrálnunk kellett. Ugyanakkor a szak három oklevélbe bekerülő szakirány indításával interdiszciplináris irányokban tágítja a mesterképzést. E szakirányok a következők: biofizika szakirány, informatikus fizika szakirány, környezetfizika szakirány. Mindhárom szakiránynak van előzménye az ELTE-n. Bár önálló biofizikus képzés jelenleg nem folyik az ELTE-n, a fizika és a biológia határterületei jelentős súllyal jelennek meg mind a kutatásban, mind az oktatásban. A fizikus képzésben több évtizede van lehetőség ilyen irányú szakosodásra, a jelenlegi tantervben a biológiai fizika specializáció keretében. A biofizika szakirány indításával ennek a képzési iránynak kívánunk nagyobb teret és súlyt biztosítani. Az informatikus fizikát a 2002/03. tanévtől önálló szak képviseli az ELTE-n. A szak a többlépcsős képzési szerkezetre való áttéréskor kifutó rendszerben megszűnik. Az ilyen irányú képzés folytatását azonban fontosnak tartjuk, ez indokolja az informatikus fizika szakirány indítását. A környezetfizika szakirány indításával magas szintű fizikai ismeretekkel rendelkező környezettudományi szakemberek képzését tesszük lehetővé. Ez a képzés abban különbözik az ELTE-n közel tíz éve kezdődött és a többciklusú képzésben is folytatódó általános környezettudományi képzéstől, hogy egyrészt a környezettudomány fizikai vonatkozásaira helyezi a súlyt, másrészt sokkal erősebb fizikai alapozásra építhet. 2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával. Fizikus szak a helyi felsőoktatási rendszernek megfelelő formában a világ minden jelentősebb természettudományos és műszaki képzést folytató egyetemén létezik. Elengedhetetlen, hogy az ország legnagyobb természettudományi karán a több mint 60 éves múltra visszatekintő önálló kutató fizikus képzés folytatódjon. A fizikus mesterszak tantervében a szak képesítési és kimeneti követelményeit az ELTE fizikus képzés hagyományaival ötvözve, meg kívánjuk őrizni a képzés hazai és nemzetközi elismertségét. A fizikus képzés elsődleges célja, hogy biztosítsa szakemberek utánpótlását a fizikai törvényszerűségekre épülő kutatás és fejlesztés számára az alkalmazott és az alapkutatások teljes területén. Okleveles fizikusok jelenleg is sikerrel pályáznak alkotó tevékenységet biztosító állásokra felsőoktatási intézményekben, alap-, ill. alkalmazott kutatással foglalkozó kutatóintézetekben, ipari és informatikai fejlesztő intézetekben, a nukleáris technika alkalmazási területein, 8

11 fizikai módszereket felhasználó határterületeken (pénzügyi alkalmazások, környezetvédelem, orvosi diagnosztika, stb.). Fizikusok elhelyezkedési lehetőségeit szélesíti, hogy a fizikán alapuló vizsgálati módszerek egyre nagyobb súllyal jelennek meg más természettudományok és a műszaki kutatás-fejlesztés gyakorlatában, egyben szemléleti átalakulást is eredményezve. A fizikai gondolkodás központi eleme a modellalkotás és a célratörő problémamegoldás, ami természetesen a fizikus képzésben is hangsúlyosan jelen van. A probléma felismerés és probléma megoldás terén szerzett képességek, valamint az alkalmazott matematikai és informatikai ismeretek jó esélyeket teremtenek a munkaerőpiac fizikától távol eső területein is a végzett hallgatók számára. 3. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása. Az egyetemünkön folyó fizikus képzésnek mindig is egyik alapvető célja volt, hogy végzett hallgatói képesek legyenek önállóan vagy csoport tagjaként kutató munkát végezni akár az alapkutatás, akár az alkalmazott kutatás vagy fejlesztés területén. Közülük sokan helyezkedtek el akadémiai kutató intézetekben és különböző műszaki vagy informatikai fejlesztéssel is foglalkozó cégeknél. Legjobb hallgatóink tanulmányaikat sikerrel folytatják az ELTE Fizika Doktori Iskolájában, s számosan nyertek el európai és tengerentúli egyetemeken doktori ösztöndíjat. A tervezett fizikus mesterszak a már folyó fizika alapképzésre épülve átveszi a korábbi ötéves képzés szerepét, és törés nélkül, a színvonal megőrzésével biztosítja a jövőben is a kutató fizikusok képzését. 4. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, tehetséggondozó tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása. Várakozásunk szerint a fizikus mesterképzésre többségében olyan hallgatók fognak jelentkezni, akik a fizikus alapképzésben az erre felkészítő fizikus szakirányt végezték el. Ezek a hallgatók már bizonyították alkalmasságukat a felsőfokú tanulmányokra és várhatóan erős motivációval rendelkeznek. A fizikus mesterszak rugalmas szerkezete a fizika egy-egy ágában elmélyülést biztosító, választható modulokkal és szakirányokkal, valamint a speciális előadásokkal lehetővé teszi, hogy a szak hallgatói megtalálják az érdeklődésüknek és képességeiknek leginkább megfelelő területeket, megismerkedjenek az intézetben és az együttműködő kutatóintézetekben dolgozó vezető kutatókkal és kutatási témáikkal. Az így kialakuló kapcsolatok lehetővé teszik, hogy a legjobb hallgatók a képzést lezáró diplomamunkájukat országosan vagy nemzetközileg elismert kutatóműhelyekben készíthessék el. Lehetővé tesszük és szorgalmazzuk, hogy a szak tehetséges hallgatói az előrehaladásuknak megfelelő szinten már tanulmányaik alatt, diplomamunkájuk megkezdése 9

12 előtt bekapcsolódjanak a tudományos kutatásba. Ennek ad szervezett keretet a Tudományos Diákkör nyári iskolák szervezésével és kutatási témák biztosításával. Ezt a tevékenységet a Diákkör évtizedek óta végzi igen eredményesen, amit az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon elnyert számos díj is fényesen igazol. A tehetséggondozás különleges lehetőségét nyújtja a Kar Bolyai Szakkollégiuma, ahol a fizika szakterület kb. 10 hallgatója kap helyet. Az inspiráló közösségen túl a szakkollégium önálló tanulmányi programot is kínál, amire a bentlakók mellett külső tagokat is fogad. Szintén a tehetségek kiemelkedését szolgálja a sokéves hagyományokkal rendelkező, évente megrendezett Ortvay Rudolf Fizika Verseny. A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is támogatjuk hallgatóink kiutazását külföldi egyetemekre részképzés céljából, pl. az ERASMUS program keretében. A részképzésen végzett tanulmányokat a kreditátvitel szabályai szerint beszámítjuk a mesterképzésben. 5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési területen, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként bemutatva. Az ELTE Természettudományi Karán a fizika mesterszak magas színvonalú oktatásához rendelkezésre áll egy nagy oktatási és kutatási tapasztalattal rendelkező, a MAB akkreditációs minimumkövetelményeit messzemenően kielégítő oktatói kar. A fizika mesterszak oktatásáért az ELTE Fizikai Intézete lesz felelős, az oktatók túlnyomó többsége az intézet oktatói és kutatói közül kerül ki. Az Intézet oktatóinak közel 90 %-a tudományos minősítéssel rendelkezik, 7 akadémikus és 19 akadémiai doktor van közöttük. Egyes tárgyak oktatásában számítunk a Fizikai Intézethez kapcsolódó MTA ELTE kutatócsoportok munkatársaira is. Néhány tantárgy gondozását a Kar más intézetének oktatói végzik, legjelentősebb a Biológiai Intézet részvétele a biofizika szakirány oktatásában. Laboratóriumi mérési gyakorlatok, speciális előadások és diplomamunkák témavezetése területén szoros együttműködés alakult ki fővárosi kutató intézményekkel és fejlesztéssel is foglalkozó cégekkel (pl. MTA SZFKI, RMKI, MFA, Ericsson, GE). A képzéshez szükséges szakmai kompetenciát jelzi a szakterületen akkreditált Fizika Doktori Iskola három, a fizika különböző szakterületéhez kapcsolódó doktori programja. Az oktatók eredményes kutatási tevékenységével kapcsolatban utalunk a személyi adatlapok publikációs adataira. A fizika mesterszakon csak nappali tagozatos képzés indítását tervezzük. A várható létszám becslésénél a jelenleg negyed- és ötödévre beiratkozott létszám mellett figyelembe kell vennünk, hogy hallgatók jelentkezése más egyetemek alapszakjairól is várható. A befogadható hallgatói létszámot korlátozza a laboratóriumi kapacitás is, amit a mesterszakon is tervezett ún. haladó szintű laboratóriumok jelenlegi mérés kínálata alapján állapítunk meg. A tervezett (évente felvett) hallgatói létszám nappali tagozaton 60 fő. Más tagozat indítását nem tervezzük. 10

13 III. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása 1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv Ha vannak szakirányok, azok bemutatása, kredit-tartalommal is. 1.a A képzés általános szerkezete. A fizika mesterszak tanterve a képzési és kimeneti követelményeket követve a következő szerkezetben épül fel: tanulmányi területek kredit óra* Alapozó ismeretek 6 6 Szakmai törzsanyag Kötelezően választható szakmai modulok vagy szakirány Szabályozottan választható szakmai tárgyak Szabadon választható tárgyak 6 6 Diplomamunka kredit / óra összesen: * a kontaktórák heti számának összesítésével kapott adat Az alapozó ismeretek és a szakmai törzsanyag együtt adja a fizikus mesterszak kötelező tanulmányi területeit. Az indítandó fizikus mesterszakra elsősorban a fizika alapszak fizikus szakirányáról várunk hallgatókat. A képzés tervezésekor ezért abból indulhatunk ki, hogy a fizika kísérleti és elméleti alapjait, a hozzá tartozó matematikai ismeretekkel együtt, már elsajátították. Más szakirányokról vagy más szakokról érkező hallgatók hiányzó ismereteiket a mesterszakkal párhuzamosan önképzéssel vagy a szabadon választható, ill. a szak mellett felvehető 10%-nyi kreditkeretük terhére alapszakos tárgyak elvégzésével pótolhatják. A hagyományos fizikus képzés folytatásának az oklevélbe kerülő szakirány nélküli képzést tekintjük. A képzés ezen ágán a specializációt kötelezően választható szakmai modulok kínálatával valósítjuk meg, amelyekben a hallgatók a fizikának az ELTE Fizikai Intézetében magas színvonalon és intenzíven művelt területein végeznek tanulmányokat. A tervezett modulok témakörei: Asztrofizika, Atomok és molekulák fizikája, Atommag- és nehézionfizika, Biológiai fizika, Kondenzáltanyag fizika, Részecskefizika, Statisztikus fizika és komplex rendszerek. 11

14 A modulok a témakörükkel kapcsolatos ismereteket az alap- és alkalmazott kutatási témák irányában mélyítik el, felhasználva a témakör jellemző elméleti, kísérleti, ill. számítógépes módszereit. A hallgatóknak egy választott modult el kell végezniük, emellett meghatározott számú tárgyat fel kell venniük a modulok kínálatából tetszőlegesen választva, és el kell végezniük egy haladó szintű laboratóriumi gyakorlatot: tanulmányi terület kredit óra* Kötelezően választható szakmai modul Kötelezően választható tárgyak a szakmai modulok kínálatából 9 6 Haladó szintű laboratórium 7 5 kredit / óra összesen: * a kontaktórák heti számának összesítésével kapott adat A Biológiai fizika modul interdiszciplináris jellegének megfelelően a képzési tervét magasabb óraszámban, 12 helyett 15 órában valósítja meg. A fizikus mesterszakon három oklevélbe bekerülő szakirányt kívánunk indítani, amelyek interdiszciplináris tartalmú speciális képzéseket valósítanak meg. Ezek a szakirányok: Biofizika szakirány, Informatikus fizika szakirány, Környezetfizika szakirány. A szakirányok programjában tervezett kredit- és óraszámok: tanulmányi terület kredit óra* Választott szakirány * a kontaktórák heti számának összesítésével kapott adat A hallgatóknak az első félév után kell eldönteniük, hogy tanulmányaikat valamely szakirányon vagy a szakirány nélküli képzésen kívánják-e folytatni, s ekkor kell kiválasztaniuk a szakirányt, ill. a specializáció szakmai modulját. A szabályozottan választható tárgyak kerete speciális ismeretek megszerzését teszi lehetővé a szakmai modulok kiegészítésére, ill. a választott diplomamunka témakörében. A hallgatók által választható tárgyak kínálata a következő tantárgycsoportokból áll össze: a szakirányok és szakmai modulok azon tárgyai, amelyeket a specializáció során választott szakirány, ill. szakmai modul teljesítéséhez nem vettek fel, a Fizikai Intézet által meghirdetett speciális előadások és szemináriumi foglalkozások évente változó kerete, a Kar más intézetei által meghirdetett, a Fizikai Intézet által elfogadott speciális előadások kerete. A hallgatóknak a szabályozottan választható tárgyak között három szemináriumot kell elvégezniük, s ezeknek legalább egyikén angol nyelvű előadást kell tartaniuk. 12

15 Szabadon választható tárgyként az ELTE-n meghirdetett tetszőleges tárgy elfogadható. A fizikus mesterszak hallgatói diplomamunkájukat a képzés utolsó két félévében készítik el. A diplomamunka témáját a második félév végén kell kiválasztani a Fizikai Intézet által jóváhagyott témák közül. A hallgató a diplomamunka 30 kreditjét három részletben kapja meg: 5 és 10 kreditet a két félév elvégzett munkájáért (diplomamunka konzultáció), és 15 kreditet a diplomamunka elkészítéséért a munka beadásakor. 13

16 1.b Kötelező közös képzés: alapozó ismeretek és a szakmai törzsanyag Alapozó ismeretek Összes kredit: 6 Összesített heti óraszám: 6 tantárgy félév heti óraszám kr ért A-1 Csoportelmélet v A-2 Számítógépes szimulációk v A-3 Gazdasági és menedzsment ismeretek * 2+0 # # # 2 v óraszám/kredit összesen 6 6 * A tárgy szabadon választható az ELTE-n meghirdetett ilyen témájú tárgyak közül, a felsőbb években is felvehető. Szakmai törzsanyag Összes kredit: 24 Összesített heti óraszám: 18 tantárgy félév heti óraszám kr ért T-1 Atom- és molekulafizika v T-2 Magfizika v T-3 Részecskefizika v T-4 Statisztikus fizika v T-5 Szilárdtest-fizika v T-6 Fizikai laboratórium gy óraszám/kredit összesen Jelölések és rövidítések: x + y heti x óra előadás + y óra gyakorlat (tantermi vagy laboratóriumi) kr kredit v vizsga ért értékelés gy gyakorlatjegy 14

17 1.c A teljes képzési terv oklevélbe kerülő szakirány nélkül A képzés összefoglaló táblázata a kötelező közös képzéssel egységes szerkezetben: Alapozó ismeretek Szakmai törzsanyag félévek kredit és óraszám* 6 kr / 6 ó 24 kr / 18 ó Kötelezően választható szakmai modul 9 kr / 6 ó 9 kr / 6 ó Kötelezően választható tárgyak a szakmai modulok kínálatából Haladó szintű laboratórium 6 kr / 4 ó 3 kr / 2 ó 7 kr / 5 ó Szabályozottan választható tárgyak 2 kr / 2 ó 6 kr / 6 ó 8 kr / 8 ó 4 kr / 4 ó Szabadon választható tárgyak 2 kr / 2 ó 2 kr / 2 ó 2 kr / 2 ó Diplomamunka konzultáció 5 kr / 5 ó 10 kr / 10 ó beadás 15 kr / heti óraszám félévenként összesen*: heti óraszám a képzésre összesítve*: 88 kredit félévenként összesen: kredit összesen: 120 * a kontaktórák heti számának összesítésével kapott adat A kötelezően választható szakmai modulok és a haladó szintű laboratórium részletes óra- és vizsgaterve Asztrofizika modul Összes kredit: 18 Összesített heti óraszám: 12 tantárgy félév heti óraszám kr ért AF-1 Extragalaktikus asztrofizika v AF-2 Általános relativitás elmélet v AF-3 Számítógépes modellezés v AF-4 Kozmológia v AF-5 Nukleáris és részecske-asztrofizika v AF-6 Az asztrofizika megfigyelési módszerei v óraszám/kredit összesen

18 Atomok és molekulák fizikája modul Összes kredit: 18 Összesített heti óraszám: 12 tantárgy félév heti óraszám kr ért AM-1 Kvantumkémia I v AM-2 Kvantumkémia II v AM-3 Szén nanoszerkezetek v AM-4 Makromolekulák v Kötelezően választható v óraszám/kredit összesen Kötelezően választható tárgyak: A felsoroltak közül két tárgyat kell választani. tantárgy félév heti óraszám kr ért AM-5 Soktestprobléma I v AM-6 Soktestprobléma II v AM-7 Kvantumgázok I v AM-8 Kvantumgázok II v Atommag- és nehézionfizika modul Összes kredit: 18 Összesített heti óraszám: 12 tantárgy félév heti óraszám kr ért MN-1 Magfizikai néhánytest-probléma v MN-2 Az erős kölcsönhatás a kvarkoktól az atommagokig v MN-3 A magfizika kísérleti módszerei v MN-4 Magreakciók alacsony energiától nagy energiáig v MN-5 Relativisztikus atommag-ütközések v MN-6 Részecske- és magfizikai detektorrendszerek v óraszám/kredit összesen

19 Biológiai fizika modul Összes kredit: 18 Összesített heti óraszám: 15 A Biológiai fizika modul interdiszciplináris jellegének megfelelően képzési tervét magasabb óraszámban, 12 helyett 15 órában valósítja meg. tantárgy félév heti óraszám kr ért *BF-1 A biokémia alapjai v *BF-2 Biofizika I v *BF-3 Biofizika II v *BF-4 Szerkezetvizsgálati módszerek a biofizikában v BF-5 Kvantitatív modellek a sejt- és fejlődésbiológiában v BF-6 Biológiai rendszerek statisztikus fizikája v AM-4 Makromolekulák v óraszám/kredit összesen * Azok a hallgatók, akik a *-gal jelölt alapozó tárgyakkal egyenértékű tárgyakat korábbi tanulmányaik során igazoltan hallgattak, a felszabaduló krediteket (legfeljebb 9 kredit) a biofizika szakirány kötelezően választható tárgyai közül választott tárgyak elvégzésével szerezhetik meg. Kondenzáltanyag fizika modul Összes kredit: 18 Összesített heti óraszám: 12 tantárgy félév heti óraszám kr ért KF-1 Elektronok szilárd testekben v KF-2 Kondenzált anyagok vizsgálati módszerei v KF-3 Anyagfizika I v KF-4 Anyagfizika II v Kötelezően választható tárgyak óraszám/kredit összesen Kötelezően választható tárgyak: A felsoroltak közül két tárgyat kell választani. tantárgy félév heti óraszám kr ért KF-5 Mágnesség v KF-6 Szupravezetés v KF-7 Félvezető és elektronikus eszközök fizikája v SK-6 Nem-egyensúlyi transzport nanorendszerekben v 17

20 Részecskefizika modul Összes kredit: 18 Összesített heti óraszám: 12 tantárgy félév heti óraszám kr ért RF-1 A részecskefizika kísérleti módszerei v RF-2 Erős kölcsönhatás kis energián v RF-3 Relativisztikus kvantumelektrodinamika I v RF-4 Relativisztikus kvantumelektrodinamika II v RF-5 Gyenge kölcsönhatás v RF-6 Kvantum-színdinamika v óraszám/kredit összesen Statisztikus fizika és komplex rendszerek modul Összes kredit: 18 Összesített heti óraszám: 12 Kötelezően választható tárgyak: A felsoroltak közül félévenként 3 3 tárgyat kell választani. tantárgy félév heti óraszám kr ért SK-1 Nem-lineáris dinamika és káosz v SK-2 Nem-egyensúlyi statisztikus fizika v SK-3 Fázisátalakulások v SK-4 Komplex rendszerek szimulációs módszerei v SK-5 Környezeti áramlások fizikája v SK-6 Nem-egyensúlyi transzport nanorendszerekben v SK-7 Fraktálnövekedés v SK-8 Ökonofizika v óraszám/kredit összesen (3 3 tárgy választásával) Haladó szintű laboratóriumok A haladó szintű laboratóriumok közül egyet kötelező választani. Összes kredit: 7 Összesített heti óraszám: 5 tantárgy félév heti óraszám kr ért HL-1 Atomok és molekulák fizikája Biofizika gy HL-2 Részecskefizika, magfizika és asztrofizika gy HL-3 Komplex rendszerek gy HL-4 Szilárdtestfizika és anyagtudomány gy 18

21 1.d A teljes képzési terv biofizika szakiránnyal A képzés összefoglaló táblázata a kötelező közös képzéssel egységes szerkezetben: félévek kredit és óraszám* Alapozó ismeretek 6 kr / 6 ó Szakmai törzsanyag 24 kr / 18 ó Kötelezően választható szakirány 20 kr / 16 ó 14 kr / 12 ó Szabályozottan választható tárgyak 2 kr / 2 ó 6 kr / 6 ó 8 kr / 8 ó 4 kr / 4 ó Szabadon választható tárgyak 2 kr / 2 ó 2 kr / 2 ó 2 kr / 2 ó Diplomamunka konzultáció 5 kr / 5 ó 10 kr / 10 ó beadás 15 kr / heti óraszám félévenként összesen*: heti óraszám a képzésre összesítve*: 93 kredit félévenként összesen: kredit összesen: 120 * a kontaktórák heti számának összesítésével kapott adat A biofizika szakirány részletes óra- és vizsgaterve Összes kredit: 34 Összesített heti óraszám: 28 tantárgy félév heti óraszám kr ért *BF-1 A biokémia alapjai v *BF-2 Biofizika I v *BF-3 Biofizika II v *BF-4 Szerkezetvizsgálati módszerek a biofizikában v BF-5 Kvantitatív modellek a sejt- és fejlődésbiológiában v BF-6 Biológiai rendszerek statisztikus fizikája v AM-4 Makromolekulák v *BF-7 Sejtbiológia v *BF-8 Élettan v BF-9 Genetika v HL-1 Atomok és molekulák fizikája - Biofizika laboratórium gy Kötelezően választható # óraszám/kredit összesen * Azok a hallgatók, akik a *-gal jelölt alapozó tárgyakkal egyenértékű tárgyakat korábbi tanulmányaik során igazoltan hallgattak, a felszabaduló krediteket (legfeljebb 9 kredit) a 19

22 biofizika szakirány kötelezően választható tárgyai közül választott tárgyak elvégzésével szerezhetik meg. Kötelezően választható tárgyak: tantárgy félév heti óraszám kr ért BF-10 Polimérek és membránok biofizikája v BF-11 Az érzékelés biofizikája v BF-12 Környezet-biofizika v BF-13 Gráfok a bioinformatikában I v BF-14 Gráfok a bioinformatikában II v BF-15 Számítógépes képfeldolgozás természettudományos v alkalmazásai BF-16 Modern képalkotó technikák a biológiában v BF-17 Bioenergetika v BF-18 Diagnosztikai és terápiás módszerek biofizikai v alapjai BF-19 Fehérjeszerkezetek elméleti vizsgálata v BF-20 Idegrendszeri modellezés v 20

23 1.e A teljes képzési terv informatikus fizika szakiránnyal A képzés összefoglaló táblázata a kötelező közös képzéssel egységes szerkezetben: félévek kredit és óraszám* Alapozó ismeretek 6 kr / 6 ó Szakmai törzsanyag 24 kr / 18 ó Kötelezően választható szakirány 19 kr / 15 ó 15 kr / 12 ó Szabályozottan választható tárgyak 2 kr / 2 ó 6 kr / 6 ó 8 kr / 8 ó 4 kr / 4 ó Szabadon választható tárgyak 2 kr / 2 ó 2 kr / 2 ó 2 kr / 2 ó Diplomamunka konzultáció 5 kr / 5 ó 10 kr / 10 ó beadás 15 kr / heti óraszám félévenként összesen*: heti óraszám a képzésre összesítve*: 92 kredit félévenként összesen: kredit összesen: 120 * a kontaktórák heti számának összesítésével kapott adat Az informatikus fizika szakirány részletes óra- és vizsgaterve Összes kredit: 34 Összesített heti óraszám: 27 tantárgy félév heti óraszám kr ért IF-1 Modern numerikus módszerek v IF-2 Informatikai eszközök fizikai alapjai v IF-3 Vizualizáció v IF-4 Fizikai adatbányászat v IF-5 Infokommunikációs hálózatok modelljei v IF-6 Számítógépes adatgyűjtés és elemzés gy (laboratórium) IF-7 Számítógépes modellezés (laboratórium) gy óraszám/kredit összesen

24 1.f A teljes képzési terv környezetfizika szakiránnyal A képzés összefoglaló táblázata a kötelező közös képzéssel egységes szerkezetben: félévek kredit és óraszám* Alapozó ismeretek 6 kr / 6 ó Szakmai törzsanyag 24 kr / 18 ó Kötelezően választható szakirány 22 kr / 16 ó 12 kr / 9 ó Szabályozottan választható tárgyak 2 kr / 2 ó 6 kr / 6 ó 8 kr / 8 ó 4 kr / 4 ó Szabadon választható tárgyak 2 kr / 2 ó 2 kr / 2 ó 2 kr / 2 ó Diplomamunka konzultáció 5 kr / 5 ó 10 kr / 10 ó beadás 15 kr / heti óraszám félévenként összesen*: heti óraszám a képzésre összesítve*: 90 kredit félévenként összesen: kredit összesen: 120 * a kontaktórák heti számának összesítésével kapott adat A környezetfizika szakirány részletes óra- és vizsgaterve Összes kredit: 34 Összesített heti óraszám: 25 tantárgy félév heti óraszám kr ért KÖF-1 Környezeti sugárzások v, gy KÖF-2 A statisztikus fizika környezeti alkalmazásai v, gy KÖF-3 A környezeti áramlások hidrodinamikája v KÖF-4 Rádioaktivitás környezetünkben v KÖF-5 Energia és környezet v KÖF-6 Környezettudatos technológiák v KÖF-7 Ökológiai modellezés 2 3 v KÖF-8 Környezeti áramlások laboratórium gy KÖF-9 Sugárzások fizikája laboratórium gy Kötelezően választható óraszám/kredit összesen Kötelezően választható tárgyak: A felsoroltak közül két tárgyat kell választani. tantárgy félév heti óraszám kr ért KÖF-10 Bevezetés a nukleáris környezetvédelembe v KÖF-11 Hidrológia, hidrogeológia v KÖF-12 Megújuló energiák felhasználási lehetőségei v BF-12 Környezet-biofizika v 22

25 2. Tantárgyi programok Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid, (néhány soros) leírása, valamint minden tantárgyhoz a tantárgyfelelős, az előtanulmányi feltételek, a kredit feltüntetése, és a 3-5 legfontosabbnak ítélt kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása. A fizika mesterszak tantárgyainak leírásait az A. függelékben mutatjuk be az alábbi sorrendben: Alapozó ismeretek A-1 2 Szakmai törzsanyag T-1 6 Kötelezően választható szakmai modulok Asztrofizika AF-1 6 Atomok és molekulák fizikája AM-1 8 Atommag és nehézion-fizika MN-1 6 Kondenzált anyag fizika KF-1 7 Részecskefizika RF-1 6 Statisztikus fizika és komplex rendszerek SK-1 8 Haladószintű laboratóriumok HL-1 4 Szakirányok Biofizika BF-1 20 Informatikus fizika IF-1 7 Környezetfizika KÖF-1 12 A Biológiai fizika modul tárgyai a Biofizika szakirány tárgyai között szerepelnek, ezért külön felsorolásukat mellőzzük. 23

26 3. Kompetenciák elsajátíttatása Mutassák be a mesterszak kimeneti céljául kitűzött általános és szakmai kompetenciák elsajátíttatásának, illetve elmélyítésének konkrét megvalósulását. (Az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, valamint oktatási módszereik és gyakorlatuk.) A fizikus mesterszak tanterve alapvetően a fizika alapszak fizikus szakirányára épít, az alapszakon megszerezhető kompetenciákat a mesterszak magasabb szinten továbbfejleszti és kibővíti. A fizikus mesterszakon elsajátítandó kompetenciák részletes felsorolását a szak képesítési és kimeneti követelményei tartalmazzák (l. az Adatlap mellékletét, 3-6 oldal) A kimeneti célul kitűzött általános és szakmai kompetenciákat a szak tantárgyai komplex módon fejlesztik, egyértelmű megfeleltetés tárgyak és kompetenciák között nem tehető. A fizikus mesterszakon az ismeretanyag átadása a specializáció három lépcsőjén történik: A szakmai törzsanyag előadásai és gyakorlatai a részecske- és magfizikától kezdve a sok szabadsági fokú makroszkopikus testekig átfogó módon dolgozzák fel a fizika fő jelenségköreit az alapképzésben szerzett ismeretekre alapozva. A differenciált szakmai anyag választható szakmai moduljai, haladó szintű laboratóriumai, ill. a választható szakirányok irányított módon biztosítják speciális ismeretek megszerzését a fizika egy-egy szűkebb, az ELTE Fizikai Intézetében intenzíven művelt területén. A hallgatók szabályozottan választható speciális előadásokon és szemináriumokon egyéni érdeklődésüknek megfelelően mélyíthetik el tudásukat. Az előadások a témájukba vágó jelenségkör ismertetése és értelmezése során konkrét problémákon mutatják be az összefüggések elemzését és az alapelvek gyakorlati alkalmazását, a hipotézis- és modellalkotás elveit, a problémamegoldás elméleti és számítógépes módszereit, a kísérleti vizsgálatok elvi alapjait, az elméleti és a kísérleti eredmények kritikus egybevetését. A fogalmak elmélyítését és a problémamegoldás gyakorlását szolgálják a számolási gyakorlatok, ill. az önálló megoldásra kiadott és értékelt feladatok. A szak hallgatói laboratóriumi gyakorlatokon modern kísérleti berendezésekkel ismerkednek meg, és azokon felügyelet mellett önállóságot is igénylő méréseket végeznek. Az első félévi kötelező laboratóriumban mérési berendezések és módszerek megismerésére kerül a hangsúly, a későbbi haladó szintű laboratóriumokban kutatási szintű feladatok elvégzése közben tanulják meg a kísérletek tervezését, kivitelezését és értékelését. Az informatikus fizika szakirányon számítógépes laboratóriumokban végeznek hasonló szintű és igényű feladatokat a hallgatók. A modern fizika alapvető, a hagyományos elméleti és kísérleti vizsgálatok mellé felsorakozott módszerét jelentik a számítógépes szimulációk. Az első félév kötelező bevezető előadása után a differenciált képzés több specializációja külön tárgyban foglalkozik saját területének sajátos szimulációs módszereivel, míg más specializációk egyéb előadásaikba beépítve térnek ki rájuk. A hallgatóknak a szabályozottan választható keretben három szeminárium jellegű tárgyat kell felvenniük, ahol egy-egy előre kiadott témáról kell irodalmának feldolgozása után előadásban beszámolniuk, legalább egy esetben angol nyelven. E szemináriumok az irodalmazás, önképzés és kommunikáció módszereinek elsajátítását szolgálják 24

27 A differenciált képzés előadásai ezen belül különösen a speciális előadások évente változó kínálata a fizikai kutatások aktuális problémáihoz is elvezetik a szak hallgatóit. Ezeken az órákon és a haladó szintű laboratóriumi gyakorlatokon a hallgatók közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a hazai tudományos kutatásokról, s megismerhetik e kutatások szereplőit is. A kutatómunkára való felkészülésre különleges lehetőséget nyújt a diplomamunka elkészítése a képzés harmadik és negyedik félévében. Ennek során a hallgatónak egy tapasztalt kutató irányításával egy tudományos igényű feladatot kell önállóságot is felmutatva megoldania. Az általános kompetenciák fejlesztése a szakmai kompetenciákkal párhuzamosan, azoktól el nem választható módon történik. E téren különös jelentősége van az oktatók személyes hatásának: az előadások és gyakorlatok, valamint a témavezetés során az ismeretek átadásakor megnyilvánuló fizikai szemléletük és oktatói-kutatói attitűdjük jelentősen befolyásolja a hallgatók fejlődését. Ezért a Fizikai Intézetben kiemelten fontosnak tartjuk az oktatói és kutatói utánpótlás igényes nevelését és kiválasztását. 4. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei. A fizikus mesterszakon az oklevél megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú, ill. azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges angol nyelvből. Azoknak a hallgatóknak, akik felvételükkor még nem rendelkeznek az előírt nyelvvizsgával, az egyetem a Felsőoktatási Törvény előírásai szerint biztosítja a nyelvi képzést. (Részletek a kérelem V. 2. pontjában.) 5. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása a szakra való belépés tekintetében (előzményként elfogadott alapszakok, kritérium ismeretkörök és kreditértékek) a) a bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok: fizika alapképzési szak b) a bemenethez megadott feltételekkel elfogadott alapszakok, ill. kreditkövetelmények, az erre vonatkozó konkrét előírások, a hiányzó ismeretek pótlásának biztosítása A fizikus mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a jelentkező korábbi felsőfokú tanulmányaiból az ismereteknek a felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen legalább 65 kredit az alábbi ismeretkörökben: fizika, fizikai kémia, elektronika, műszaki fizika (min. 20 kredit); matematika, informatika, programozás, számítástechnika (min. 18 kredit, ebből matematika min. 10 kredit); egyéb természettudományos ismeretek (kémia, anyagtudomány, mérés- és irányítástechnika (min. 15 kredit). 25

28 A fenti feltételeket várhatóan a következő alapképzési szakok hallgatói teljesítik: a kémia, a környezettudomány, a matematika alapképzési szak és a természettudományi képzési terület egyéb szakjai a tanári szakirány fizika szakmai moduljával, a villamosmérnöki, a vegyészmérnöki, a gépészmérnöki, az anyagmérnöki, a műszaki informatika. A jelentkező akkor is felvehető a szakra, ha a fent felsorolt ismeretkörökben 65-nél kevesebb, de legalább 40 kredittel rendelkezik, és vállalja, hogy a hiányzó krediteket a mesterképzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül megszerzi. A hiányzó ismeretek pótlására elsősorban a fizika alapképzési szak tantárgyai szolgálnak, de szükség esetén felzárkóztató kurzus meghirdetésére is sor kerülhet. A fizikus mesterszakra jelentkezők felvételt nyerhetnek a szakra, ha a bemenetként fent előírt feltételeket teljesítik, és megfeleltek az intézményi szakmai felvételi vizsgán. 6. Az értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások és szabályok bemutatása, a (289/2005. Korm. rend. 11. (3) bb) bekezdése szerinti) tájékoztató kiadvány internetes elérhetősége. A tervezett fizikus mesterképzés számonkérési rendszere megfelel az ELTE jelenleg hatályos szervezeti és működési szabályzatának ( és a Természettudományi Karra vonatkozó kiegészítéseknek. Ezekben a dokumentumokban részletes leírások találhatóak pl. a lehetséges kurzus típusokról, a számonkérés és ellenőrzés módszereiről, a tárgyak meghirdetésével és felvételével kapcsolatos szabályokról. Ezektől a szabályoktól nem kívánunk eltérni, ezért az indítási kérelemben nem részletezzük az ELTE Természettudományi Karának általános szabályait. Ezt a kérelmet a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz való elküldés után a személyi anyagok kivételével elhelyezzük a Fizikai Intézet honlapján ( és vállaljuk, hogy az esetleges módosítások után az éppen aktuális változatot elérhetővé tesszük. 26

29 IV. A képzés személyi feltételei 1 1. A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei Felelősök neve és a felelősségi típus ( szf: szakfelelős, szif: szakirányfelelős a szakiránya megadásával! zvf: záróvizsgatárgy felelős) Tudományos fokozat /cím Munkakör Munkaviszony típusa Hány mesterszak felelőse Alap- és mesterképzésben összesen hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben / Mo-on Lendvai János szf DSc egy. tanár T(1) 1 6/11/11 Derényi Imre szif DSc adjunktus * T(1) 6/6/6 (Biofizika szakirány,) Papp Gábor (Informatikus fizika szakirány) szif DSc egy. tanár T(1) 8/14/14 Horváth Ákos (Környezetfizika szakirány) szif PhD docens T(1) 10/25/25 * Docensi pályázatának elbírálása folyik. 2. Tantárgylista tantárgyak felelősei, oktatói A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE (ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK) Oktató neve (A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel) Tud. fok. /cím Munkakör A tantárgy oktatói Munkaviszony A tantárgy előadója típusa I / N Gyakorlati foglalkozást tart I / N Alap- és mesterképzésben összesen hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben / Mo-on A-1 Csoportelmélet Bántay Péter CSc docens T I N 2/7/7 Pálfy Péter Pál akadémikus egy. tanár E I N 2/24/24 A-2 Számítógépes szimulációk Csabai István PhD docens T I N 10/21/21 A-3 Gazdasági és menedzsment ismeretek * * A tárgy szabadon választható az ELTE-n meghirdetett ilyen témájú tárgyak közül. alapozó tárgya k 1 A fejezet 1. és 2. pontjának táblázataiban a fejlécekben előforduló megjelölések értelmezése: Tudományos fokozat / cím: PhD/DLA vagy CSc, DSc, akadémikus. Munkakör: (egyetemi / főiskolai) tanár, docens, adjunktus, tanársegéd; tudományos (fő)munkatárs; egyéb Munkaviszony típusa: Teljes munkaidőben foglalkoztatott határozott vagy határozatlan idejű munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony T, első helyen foglalkoztatott -- T(1) Egyéb (részmunkaidőben foglalkoztatott, megbízási szerződésessel foglalkoztatott stb.) E, ill. - E (1) 27