A biogáz szerepe a vidékgazdaságban

Átírás

1 A biogáz szerepe a vidékgazdaságban [2010] szerkesztő: Somosné Nagy Adrienn szerzők: Fuchsz Máté dr. Lengyel Attila Somosné Nagy Adrienn Szárszó Tibor Szolnoky Tamás lektor: Kőváriné dr. Bartha Ágnes dr. Nagy Szilvia 1

2 Tartalom Ajánlás Megújuló energiapolitika (Somosné Nagy Adrienn) A biogáz helyzete az Európai Uniós szabályzásban és a hazai megújuló stratégiában Zöld mérlegkör felépítése, problémái a biogázt hasznosító kiserőművek szemszögéből (Somosné Nagy Adrienn) A KÁT mérlegkör alapvető problémája: A biogázból termelt áram ára itthon és az EU-ban A hazai biogáz-ágazat értékelése (Somosné Nagy Adrienn) Jelenlegi helyzet Európában és itthon A biogáz ágazat jövője Magyarországon A meghirdetett támogatási eszközök várható hatása 2015-ig A biogáz kiserőművek sajátosságai A biometán (Fuchsz Máté) Biogáz-üzemek engedélyezése, építése, működtetése Magyarországon Biogáz-üzemek engedélyezési eljárása (Lengyel Attila, Somosné Nagy Adrienn, Szárszó Tibor) Biogáz erőművek engedélyezési eljárása Az engedélyezési eljárások problémái Kivitelezés egyes problémái (Somosné Nagy Adrienn) Az üzemeltetés néhány buktatója (Somosné Nagy Adrienn) A biogáz-üzemi kierjedt fermentlé hasznosítása Néhány vélemény a hasznosításról (Somosné Nagy Adrienn, Szolnoky Tamás) A biogáz-üzemekben keletkező, a fermentálás végén visszamaradó anyag (kierjedt fermentlé) jogi meghatározása. (Somosné Nagy Adrienn, Szárszó Tibor) Függelék 1: Kapcsolódó jogszabályok: Függelék 2: Megújuló energiaforrások változása 2020-ig a Policy forgatókönyv szerint Függelék 3: A kötelező átvétel keretében átvett villamos energia alakulása időszakban (GWh) Függelék 4: Biomassza alapanyag bázis és potenciális energiatartalom Függelék 5: Biomassza alapanyag bázis és potenciális energiatartalom: Függelék 6: A tervezett biogáz-üzemek földrajzi megoszlása

3 Ajánlás Tisztelt Olvasó! A tanulmány, amelyet kezében tart, nem könnyű olvasmány. A Biogáz szerepe a vidékgazdaságban című konferencia érdeklődő közössége számára tartották fontosnak a szerkesztő és társszerző Somosné Nagy Adrienn valamint rendező Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara. A tanulmány ugyanis nem az általánosságok szintjén informál, általa beleláthatunk a téma boszorkánykonyhájába. Tudatformálásra, annak szakszerű támogatására vállalkoztak a szerzők, a lehető legtöbb konkrét adat alátámasztásával saját tevékenységük tanulságaira alapozva. Az anyagból egyértelműen látszik, hogy a biogáz, mint alternatív energiaforrás nem általában és főleg nem bárhol jó és kívánatos egyformán. Bonyolultságát nem csak újszerűsége, az ezzel kapcsolatos és általánosnak tűnő társadalmi szintű fél-informáltság adja, hanem a markáns érdekellentét a fosszilis energia előállításra, kereskedelemre és értékesítésre alapozott gazdasági szereplők meghatározó jelenléte és lobbyereje is. A konferenciát szervező Agrárkamara a vidékfejlesztés, a helyi gazdaság fejlesztésének elkötelezett támogatójaként az alternatív energiák ígéretének és a valós lehetőségeknek összevetését, bemutatását, segítve: a felmerülő és azonosított problémák megoldására tett és teendő erőfeszítésekben természetes partnere a hasonlóan gondolkodóknak. Bízom abban, hogy a konferencia és ez igényes tanulmány hozzásegíti a résztvevőket az eligazodásban, értékes tudásra tesznek szert, kapcsolatok, együttműködések lehetőségével egy új, sikeres vidékfejlesztés egyik fontos alapjának megteremtéséhez is hozzájárulunk: az energiafüggőség oldásához! Kívánom, hogy lehetőségeinket ezúttal ne szalasszuk el, legyen markáns képviselete a hazai megújuló stratégiában a biogáz előállításnak és felhasználásnak legalább olyan mértékben, mint amelyre az predesztinált. Tisztelettel: Kőváriné dr. Bartha Ágnes Elnök Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara 3

4 1. Megújuló energiapolitika (Somosné Nagy Adrienn) Az Európai Unió energiaszükségletének közel felét tudja biztosítani, az importfüggőség 2006-ban közel 54% volt. Az energiaimport 60%-át az olaj adja, 26%-át a földgáz és 13%-át a szilárd energiahordozók. A villamos energia és a megújuló energiaforrás import elhanyagolható. Az Európai Bizottság által 2006-ban megjelentetett Zöld Könyv 1 első bekezdéseinek egyikében ez áll: amennyiben nem tesszük versenyképesebbé a hazai energiát, a következő év során az Unió energiaszükségletének 70%-át fogja külföldről köztük számos veszélyeztetett területről importált termékekkel fedezni, szemben a jelenlegi 50%- kal. A Zöld Könyv azt is deklarálja, hogy az energiához való hozzáférés alapvető fontosságú minden európai polgár mindennapi életében. Az európai energiapolitikának 3 fő célkitűzése van: a fenntarthatóság, a versenyképesség és az ellátásbiztonság. A megújuló energiaforrások bevonása az energiatermelésbe logikus válasznak tűnik a világ és az EU fosszilis energia válságára, továbbá a fenntarthatóságra és az ellátásbiztonságra is. A megújuló energiaforrások energiatermelésbe való mind nagyobb mértékű bevonása területén az Európai Unió saját megfogalmazása szerint nagy ívű és sikeres terv megvalósításán dolgozik 1990 óta. Ezt a folyamatot a számtalan különböző szintű jogi anyag megjelentetése, és természetesen a megújuló energiaforrások felhasználásában elért eredmények bizonyítják. A megújuló energia EU-n belüli piacának éves forgalma 15 milliárd Euróra növekedett ez időszak alatt (a világpiac forgalmának a fele), embert foglalkoztat, és jelentős exportot bonyolít le. 2 Zöld Könyvek az Európai Bizottság speciális dokumentumai, céljuk a viták elősegítése, az uniós konzultációk megalapozása. A Fehér Könyvek bázisai Fehér Könyvek az Európa Tanács döntéseit hivatottak elősegíteni és képviselni. Amennyiben a Tanács elfogadja a Fehér Könyvet, annak tartalma az adott terület Uniós Akcióprogramja lehet. Forrás: Horánszky Beáta: Az Európai Unió energiapolitikája oktatási segédanyag ME, Gázmérnöki Tanszék 1 Zöld könyv: Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért COM (2006) Zöld könyv: Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért COM (2006) 105 4

5 Megújuló energiaforrások fogalma, jelentése a közbeszéd szerves része. Ennek eléréséhez húsz évre volt szükség. A megújuló energiaforrások jogi, szakmapolitikai definíció a következők: évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint a biogáz) Stratégia a magyar megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére ( ) A megújuló energiaforrások azok az energiaforrások, amelyek hasznosítása közben a forrás nem csökken, hanem azonos ütemben újratermelődik, vagy megújul. A megújuló energiaforrások közé tartozik a napenergia, a szélenergia, a geotermikus energia, a vízenergia és a biomassza. A megújuló energiaforrások felhasználása igen sokoldalú lehet. Hagyományosan legfontosabb alkalmazási területük az alapvetően fűtési-célú hőenergia termelés, az utóbbi időben azonban a villamosenergia-termelés vált hangsúlyossá, és a jövőben várhatóan jelentős szerepet kapnak az üzemanyagként való felhasználásban is. Ez utóbbi terület jelentősége nemzetközi és hazai viszonylatban is meghaladhatja a megújuló energiahordozók villamosenergia-termelésben játszott szerepét. Az Európai Unió a megújuló energiaforrások növelésére kiemelt figyelmet fordító első irányadó dokumentuma a Bizottság által 1997-ben kiadott a megújuló energiákról szóló Fehér Könyv 3, amelyben 2010-ig célul tűzte ki a megújuló energiák arányának 12%-ra növelését az Európai Unió teljes energiafelhasználásában. A Fehér Könyvben a Közösség elismeri, hogy megújuló energiaforrások nélkülözhetetlenek a klímaváltozás elleni harcban. A Fehér Könyv kulcsfontosságú eleme a megújuló energiákkal kapcsolatos közösségi stratégia elérését szolgáló cselekvési terv volt. A Közösség elsőrangú jelentőséget tulajdonít a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásának az ellátás biztonsága, diverzifikálása, a környezetvédelem, valamint a társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése 3 COM(1997)599 Energy for the future: renewable sources of energy (A jövő energiája: megújuló energiaforrások) 5

6 érdekében. 4 Ezt a szándékot erősítette meg a megújuló energiaforrásokról szóló július 8-i tanácsi állásfoglalás, 5 valamint a Fehér Könyvről szóló európai parlamenti állásfoglalás. 6 Ezt követően az Európai Parlament és Tanács hosszú egyezkedésének eredményeként fogadták el a 2001/77/EK irányelvet 7 azzal az általános céllal, hogy a belső villamos-energia piacon ösztönözze a megújuló energiaforrásoknak az energiatermeléshez való nagyobb mértékű hozzájárulását. Az irányelv összhangban a Fehér Könyvvel, 2010-ig teljesítendő indikatív célokat határozott meg minden tagállam számára, annak érdekében, hogy megújuló energiaforrások részaránya elérje a bruttó nemzeti energiafogyasztás 12%-át, és megújuló energiaforrásból termelt villamos energia részaránya pedig elérje a teljes közösségi villamos energiafogyasztás 22,1%-át. A tagországok saját vállalásaiknál figyelembe vehették egyéni adottságaikat. A Bizottság az irányelvben kötelezettséget vállalt arra, hogy 2004-től kezdődően kétévente felméri a tagállamok adott időszakon belüli teljesítését és azt jelentésben teszi közzé. Az irányelv nem korlátozta, hogy a tagállamok saját támogatási rendszereket működtessenek a célok elérése érdekében, azonban felvállalta, hogy szükség esetén legkésőbb október 27-ig a tapasztalatok összegyűjtése és kiértékelése után javaslatot tesz egy közösségi szintű támogatási rendszerre ban fogadták el a bioüzemanyagok növelésével kapcsolatos 2003/30/EK irányelvet, 8 amely előírja az EU tagállamok részére, hogy 2010 végéig a forgalomba hozott bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok energiatartalom alapján számított részarányát az összes forgalomba hozott közlekedési célú benzin és dízelüzemanyag vonatkozásában legalább 5,75%-ra növeljék. A biomasszával kapcsolatos cselekvési tervet ben fogadták el, amely az európai biomassza-erőforrások fejlesztésére hívja fel a tagállamok figyelmét. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozáskor kötelezettséget vállalt arra, hogy a megújuló bázisú villamosenergia-termelés részaránya 2010-re eléri a 3,6%-ot. 10 Magyarországon a megújulók aránya a villamos energiafogyasztásban 2005-ben 4,6%, Az Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK számú irányelve (2001. szeptember 27.) a belső villamos energia-piacon a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia támogatásáról 5 HL C 198., (98C 198/1) , 1.o. 6 HL C 210., (A4-0207/98) , 215.o. 7 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK számú irányelve (2001. szeptember 27.) a belső villamos energia-piacon megújuló energiaforrásból előállított villamos energia támogatásáról 8 Az Európai Parlament és Tanács 2003/30/EK irányelv (2003.május 8.) A Közlekedési ágazatban a bioüzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról. 9 COM(2005)628 Az Európai Közösségek Bizottságának közleménye A Biomasszával kapcsolatos cselekvési terv 10 Stratégia a magyar megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére ( ). Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Budapest,

7 ban 3,7%, ben 3,5% 12 míg 2008-ban 5,9% 13 volt (az Európai Unió szintjén ugyanez a érték 15%-ot tett ki 2008-ban). A Magyar Energia Hivatal honlapján közzétett adatok alapján a megújuló energiából termelt villamos energia hazai összes felhasználáshoz viszonyított részaránya 5,2%-ra növekedett 2008-ban. (Ld.: 1. táblázat) A különböző források némileg értérő adatokat közölnek (amint az látható a 1. táblázatban is), ami valószínűleg abból adódóik, hogy a számítás alapjául használt alapadatok némileg eltérnek. Magyarország Előrejelzési Dokumentumában (A 2020-ig terjedő megújuló energiahordozó felhasználás alakulásáról) a következő adatok szerepelnek: A hazai összenergia-felhasználáson belül 2008-ban a kommunális hulladékot is tartalmazó megújuló energiahordozó felhasználás 68,4 PJ volt, amely az országos energiafelhasználás 6,1%-át tette ki. A évi 2362,8 GWh megújuló bázison elszámolt villamos energia a 43,98 TWh bruttó villamos energia-felhasználáson belül 5,4%-os részarányt jelent. 1. táblázat: A megújuló energiaforrások részvétele a teljes villamos energiafogyasztásban között különböző források feldolgozásával: A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia összfogyasztáshoz viszonyított részarányának alakulása (%)-ban* A KÁT mérlegkörben elszámolt villamosenergiaértékesítés (GWh)** A fogyasztás aránya a megújuló Megújuló energiaforrásokb energiaforrásból ól termelt származó összes villamos termelt villamos energiából (%)*** energia (GWh)*** Megújuló energiaforrások aránya a teljes villamos energiafogyasztásba n (%)**** , , , , , , , , , , , , , * Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamos-energia-értékesítés főbb mutatói ben. MAVIR jelentés. ** A megújuló kategória tartalmazza a nem "támogatott" áras 5 MW teljesítmény feletti vízerőművek értékesítését is. *** Directoate-General for Energy and Transport weboldala **** Europe s Energy Portal Függetlenül a különböző számítások eltéréseitől, Magyarország teljesítette a 2010-re kitűzött megújuló energiatermelési vállalását, a 2001/77/EK irányelv által meghatározott célkitűzés 11 Eurostat, December Bohoczky Ferenc: Megújuló energiaforrások hasznosítása Magyarországon. Miskolc, november 6. 7

8 érdekében. Ugyan egyes vélemények szerint kérdéses, hogy a Magyarország által idejekorán elért célérték egyáltalán 2010-ig tartható-e, mert a növekedést adó döntően biomasszára alapozott energetikai fejlesztések mára elérték a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság határait. 14 Mostanáig figyelembe véve a 2009-es adatokat a célérték tartását nem fenyegeti veszély, ugyan a zöld áramtermelés 2008-ről 2009-re tapasztalt 17%-os emelkedését elsősorban a biomassza vegyes tüzelésű erőművek termelésnövekedése okozta 15. Az Európai Unió szintjén nem annyira biztató a jelenlegi helyzet. A 2007-ben kiadott a megújuló energia-útiterv 16 rámutatott a tagállamok által elért előrehaladás lassúságára, és annak valószínűségére, hogy az EU egésze nem fogja tudni teljesíteni a 2010-es célkitűzést. Az útiterv kitért a lehetséges okokra is, többek között a nemzeti célkitűzések pusztán indikatív jellegére és a meglévő jogi keretekből eredő bizonytalan befektetési környezetre is. A Bizottság ezért egy új, szigorúbb keretet javasolt a megújuló energiák fejlesztésének serkentése, és a 2020-ig teljesítendő konkrétabb, jogilag kötelező jellegű célok meghatározása érdekében. 17 A Bizottság javaslata alapján született meg az Európai Palament és Tanács legújabb megújuló irányelve, 18 melynek célkitűzése, hogy a megújuló energiaforrások részarányára az EU teljes energiafogyasztásában 2020-ig minimum 20%-ra emelkedjen úgy, hogy a tagállamok eltérő megújuló energia-adottságát és energiahordozó-összetételét figyelembe vevő, kötelező nemzeti célkitűzéseket határoz meg. Magyarország számára a 13 % részarány elérése került meghatározásra. Az Európai Parlament és Tanács emellett 2020-ig kötelezően elérendő 10%-ban határozta meg a közlekedési benzin- és dízelolaj-felhasználás energiatartalomra vetített minimális bio-üzemanyag hányadát. A célok elérése érdekében minden tagállamnak megújuló energiaforrásokra vonatkozó cselekvési tervet kell elfogadnia. Az EU egyes tagországainak vállalásai és az aktuális teljesítései a következő weboldalon érhetőek el: 14 Kazai Zsolt: Zöld energiát okosan avagy, A biomassza energetikai célú hasznosításának környezeti fenntarthatósági feltételei. Energia Klub június 15 Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamos-energia értékesítés főbb mutatói ben. MAVIR jelentés COM(2009)848 Az Európai Közösségek Bizottságának közleménye: Megújuló energia-útiterv, Megújuló energiák a XXI. században: egy fenntartható jövő építése 17 COM(200)192 Az Európai Közösségek Bizottságának közleménye: Jelentés a megújuló energiák terén elért haladásról: A Bizottság jelentése a 2001/77/EK irányelv 3. cikke, a 2003/30/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdése, és a biomasszával kapcsolatos cselekvési tervről szóló COM(2005)628 közleménnyel összhangban. 18 Az Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásról, valamint a 2001/77/EK és 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről 8

9 Magyarország, összhangban Európai Unió követelményeivel, igyekszik a megújuló energiaforrások növekedése érdekében a jogszabályi környezetet ennek megfelelően átalakítani. A Magyarország energiastratégiája című stratégát április 14.- én tárgyalta meg az országgyűlés, amely alapján egy 12 pontból álló határozatot fogadott el. 19 Az OGY határozat az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, az energiapiaci verseny erősítése, valamint az Európai Unió keretében meghatározott közösségi célok megvalósulásával kapcsolatos teendőket és ezekkel kapcsolatos feladatokat ismerteti. Az OGY határozat kitér a megújuló energiaforrások szerepére is, miszerint a megújuló energiaforrások részarányának növelése hozzájárul a fenntartható fejlődéshez. A megújuló energiaforrások ösztönzését állami támogatási politika eszközeivel is elő kell segíteni. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium más minisztériumok és a széles szakmai és társadalmi közönség bevonásával készítette el a Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére ( ) 20 című stratégiát. Ez a tanulmány a magyarországi megújuló energia felhasználás növelésére irányuló stratégiai dokumentum. A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium a Kormány elé terjesztette a stratégiát, ami szeptember 3-án került elfogadásra. A Kormány által elfogadott fő stratégiai célkitűzéseket a 2148/2008.(X.31.) Kormányhatározatban tette közzé. A legfőbb stratégiai cél, hogy Magyarországon 2020-ban a megújuló energiaforrások felhasználása érje le a 186,3 PJ/év mértéket (ez 2006-ban 55PJ/év). A Kormányhatározat felhívja a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert, hogy a stratégia végrehajtása érdekében Megújuló Energiahordozó Programot (MEP) Nemzeti Cselekvési Tervet dolgozzon ki. A stratégiában foglaltak alapján nem lehetetlen, hogy Magyarországon 2020-ra a megújuló energiahordozó részarány eléri a 15%-ot. 21 Időközben a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium elkészítette Magyarország Előrejelzési Dokumentumát a 2020-ig terjedő megújuló energiahordozó felhasználás alakulásáról, amelyben a stratégiában szereplő irányszámokat módosították a közben bekövetkezett világválság hatásainak fegyelembevétele miatt. Az Előrejelzési Dokumentumban foglaltak szerint hazánk összenergia felhasználása évi értéke várhatóan PJ/év intervallumban alakulhat. Ebből adódóan a 13%-os részaránynak megfelelően a megújuló energiahordozó felhasználás PJ/év 19 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat a közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról 20 Stratégia a magyar megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére ( ). Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Budapest,

10 tartományba kell esnie. 22 Az Európai Uniós kötelezettségvállalásnak megfelelően Magyarországnak is le kell adnia a megújuló energiahordozókkal kapcsolatos Nemzeti Cselekvési Tervét június 30.-ig, ennek megfelelően a Cselekvési Terv kidolgozása most van folyamatban A biogáz helyzete az Európai Uniós szabályzásban és a hazai megújuló stratégiában A biogáz termelés számára új fejezetet nyit az Európai Parlament március 12-i állásfoglalása. 23 Ebben az állásfoglalásban az EP deklarálja, hogy a biogáz alapvető energiaforrás, amely hozzájárul a fenntartható mezőgazdasági fejlődéshez, a vidékfejlesztéshez és a környezetvédelemhez. A biogáz hő- és áramtermelési célú használata hozzájárulhat az európai Unió azon vállalásához, hogy 2020-ra a megújuló energiaforrások részaránya a teljes energiafogyasztás 20%-át tegye ki. Biztatja az Európai Uniót és tagországokat, hogy támogatási rendszerekkel segítsék elő a biogázban rejlő lehetőségek kiaknázását. Felhívja a figyelmet a biogáz-üzemek engedélyezési folyamatának hosszúságára, amit felesleges bürokratikus mechanizmusok okoznak, ezért szükségesnek ítéli egy egységes engedélyezési eljárás bevezetését. Egyrészt sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat egy egységes biogáz-politika kidolgozására, másrészt felkéri az Európai Unió Tanácsának jelenlegi és soron következő elnökséget a fenntartható biogáz termelés előmozdításáról szóló vita elősegítésére. Az Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve az EP állásfoglalásából a következőket vette át: A mezőgazdasági anyagok, így pl. a trágya, az iszap és egyéb állati vagy szerves hulladék biogáz előállításra történő használata az üvegházhatású gázkibocsátás megtakarítás lehetőségének fényében a hő és villamos energia előállítása, illetve bioüzemanyagként történő felhasználása szempontjából jelentős környezeti előnyökkel jár. Decentralizált jellegüknél és a regionális befektetési szerkezetnél fogva a biogázgyártó beruházások meghatározó módon hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődéshez a vidéki térségekben és a mezőgazdasági termelők számára új jövedelemszerzési lehetősséget teremtenek. 22 Magyar Köztársaság Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium: Magyarország Előrejelzési Dokumentum. A 2020-ig terjedő megújuló energiahordozó felhasználás alakulásáról december 23 A fenntartható mezőgazdaság és a biogáz: Az Európai Parlament március 12-i állásfoglalása a fenntartható mezőgazdaságról és a biogázról: az uniós előírások felülvizsgálatának szükségessége (2007/2107(INI), (2009/C 66 E/05) 10

11 Az emberi tevékenység egyik fokozatosan növekvő árnyoldala a hulladék. A hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv többek között azt szorgalmazza, hogy a települési szilárd hulladék biológiailag bontható frakciója ne a szemétlerakókba kerüljön, és ennek érdekében azt is megadja, hogy milyen mértékben kell csökkenteni a lerakott hulladékban ennek a frakciónak az arányát. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény tartalmazza az EU irányelvben az megfogalmazott, a települési szilárd hulladék biológiailag bontható szerves anyagának ütemes csökkentését. 24 A települési szilárd hulladék szerves frakcióját bizonyítottan érdemes biogáz-üzemekben ártalmatlanítani, hasznosítani, 25 mert amellett, hogy csökkenthető a lerakott hulladék mennyisége, pozitív hatással van a CO 2 kibocsátás visszafogására, miközben a fermentáció után visszamaradó anyag visszakerülhet a termőföldekre. Dánia jelentős lépéseket tett, tesz ezen a területen, 2004-re azt a célt tűzte ki, hogy 100 ezer tonna települési szilárd szerves hulladékot nyeljenek ez a biogáz-üzemek. Minden bizonnyal ez az irány a biogáz ágazatnak egy új perspektívát, lendületet biztosít. A Stratégai a hazai megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére című dokumentum alapján hazánkban a jövőben a bioüzemanyag mellett a biogáz és biometán, a geotermikus, és a szélenergia hasznosításnak lesz komolyabb szerepe. Az Előrejelzési Dokumentum alapján ban hazánkban a biogáz termelésből várható megújuló energiafelhasználás 12,9 PJ lesz, a biogázból termelt villamos energia mennyisége 5,9 PJ lesz 120 MW biogáz-kiserőművi beépített teljesítmény mellet. Lásd Függelék 2. (Az Előrejelzési Dokumentum véleményezéséről ld.: 3. fejezet) 24 Alexa, L., Bagi., B. (2009): Szerves anyagok eltérítése a lerakóktól. Hulladéksors X. évf. 3. szám Hartmann, H., Ahring, B.K. (2005): Anaerobic digestion of the organic fraction of municipal solid waste: Influence of co-digestion with manure. Water Research

12 2. Zöld mérlegkör felépítése, problémái a biogázt hasznosító kiserőművek szemszögéből (Somosné Nagy Adrienn) A megújuló energiaforrásokból így a biogázból- előállított elektromos energiát (pl. szél-, napenergia, biogáz) a köznyelvben legtöbbször zöldáramként emlegetik. A zöldáram átvételi rendszere 2008 év során jelentősen átalakult. Az Országgyűlés a villamosenergia-piac átalakítása, az Európai Közösség egységesülő villamos energia piacaiba történő integrációja, az Európai Közösségek jogszabályainak való megfelelés érdekében alkotta meg a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvényt (új VET). Az új VET a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia kereskedelmének rendszerét is megváltoztatta. (Az új VET bevezetésével egyidejűleg a villamos energiáról szóló évi CX. törvény, valamint a villamos energiáról szóló évi CX. törvény módosításáról szóló évi LXXIX. törvények hatályukat vesztették.) A villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény célja a) a gazdaság versenyképességének segítése a hatékonyan működő villamosenergiaversenypiac kialakításán keresztül, b) a fenntartható fejlődés érdekében az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek érvényesítése, c) a villamosenergia-hálózatokhoz - az objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményeinek megfelelő - hozzáférés biztosítása, d) a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű villamosenergia-ellátása, e) a felhasználók érdekeinek hatékony védelme, f) a magyar villamosenergia-piac integrációja az Európai Közösség egységesülő villamos energia piacaiba, különös tekintettel a transz-európai hálózatok létrehozására és fejlesztésére, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködési képességének ösztönzésére, g) új termelő kapacitások és új hálózati infrastruktúra létesítésének, a villamosenergiapiacra új szereplőként belépők megjelenésének az elősegítése, h) a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elősegítése. 12

13 A VET 9. (1) bekezdése szerint a környezet és a természet védelme, a felhasználók ellátása, az elsődleges energiaforrások felhasználásának megtakarítása, valamint a felhasználható energiaforrások bővítése érdekében elő kell segíteni a megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználását. Ennek érdekében e törvény, kötelező átvételi rendszer kialakítását tűzte ki feladatul. A MAVIR Zrt. (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) mint átviteli rendszerirányítói engedélyes felhatalmazást kapott a kötelező átvételi mérlegkör, rövid nevén KÁT-mérlegkör (zöld-mérlegkör) létrehozására, ami január elsejétől működik a 389/2007. (XII.23.) Korm. rendelet 26 hatálya alatt. A zöld mérlegkör tagjai a megújuló energiaforrásból, a hulladékból és a kapcsoltan termelt villamos energia termelői. A törvény alapján az átviteli rendszerirányító feladata az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia befogadásával és továbbításával kapcsolatban az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkör működtetése, kiegyenlítése, valamint a VET 13. (1) bekezdésében meghatározott engedélyesek és a villamos energiát importáló felhasználók által kötelezően átveendő villamos energia mennyiségének a jogszabályi előírások szerint történő meghatározása, szétosztása és elszámolása. 27 Ennek értelmében minden új biogázüzem kiserőmű, mint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia termelő (KÁT Termelő) köteles az átviteli rendszerirányító üzletszabályzata szerinti mérlegköri szerződést kötni a MAVIR Zrt-vel, melynek alapja a szerződéskötés előfeltételeinek való megfelelés. A KÁT-mérlegkör tagjai kötelesek a 109/2007. (XII.23.) GKM Rendelet ában meghatározottak szerint menetrenddel prognosztizálni a KÁT-mérlegkört érintő éves termelésüket. Ezek alapján a mérlegkör tagok kötelesek a tervezett termelési menetrendjüket legalább havi, ill. a mérlegköri tagok belátása szerint akár heti vagy napi bontásban megadni (havi, heti és napi menetrend). A termelési tényadatok és a benyújtott menetrendek alapján a mérlegkör felelős meghatározza az értékesítők menetrend-eltéréseit, illetve hiányát, továbbá ezek alapján szabályozási pótdíjat számláz az értékesítőknek. 29 A menetrendtől való eltérés mértékét először 389/2007 (XII.23.) Kormányrendelet szabályozta, melynek 7. (4) bekezdése szerint amennyiben a tényleges hálózatra termelt villamos energia mennyisége 5%-nál nagyobb mértékben eltér a menetrendben megadott /2007. (XII. 23.) Korm. Rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról 27 Kapcsolt és megújuló energiaforrások MAVIR Zrt. kiadványa /2007. (XII. 23.) GKM rendelet az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról 29 Kapcsolt és megújuló energiaforrások MAVIR Zrt. kiadványa

14 értéktől a termelőnek (így a biogáz kiserőműnek) a különbözetre szabályozási pótdíjat kell fizetnie. A pótdíj összege 5 Ft kwh-ként. (A 278/2008 (XI.28.) Kormányrendelet a megengedett eltérés mértékét 20%-ra módosította.) Annak ellenére, hogy az új VET célja a korábbi időszaknál kedvezőbb jogi környezet kialakítása volt a környezetbarát áramtermelés elősegítésére, a nem kellően átgondolt végrehajtási rendeletek január elsejével a teljes megújuló szektor számára kaotikus szituációt teremtettek. Jelentős gondot okozott, hogy a végrehajtási rendeletek a hatályba lépésük előtt néhány nappal jelentek meg, az érintettek ráhangolódását segítő átmeneti rendelkezések nélkül. A piac szereplőit (felkészülés hiányában) váratlanul érte a teljesen új szabályzás, ezért elkerülhetetlenül szabályzási pótdíjat vetettetek ki az ágazat nagy részére. A társadalmi nyomás hatására a MEH (Magyar Energia Hivatal) vizsgálatot indított a KÁT mérlegkör működtetésével kapcsolatban az átviteli rendszerirányítónál. A Hivatal megállapította, hogy KÁT mérlegkör létrehozása és működtetése során az Átviteli Engedélyes (MAVIR Zrt.) tevékenysége csak részben felelt meg a jogszabályban és üzletszabályzatban foglaltaknak. A vizsgálat rámutatott, hogy a MAVIR jogtalanul vetett ki január hónapra szabályozási pótdíjat, illetve megsértette a jogszabályt azzal, hogy a nem engedélyes Értékesítők részére szabályzási pótdíjat számlázott ki, hiszen a 500 kw alatti kiserőművek nem engedélykötelesek, így menetrendadásra sem kötelezhetőek. 30 Sok kellemetlenséget megelőzhetett volna a jogalkotó, ha átgondoltabban, a szabályzásban érintetteknek időt adva, hovatovább egyeztetve, vezeti be az új rendelkezéseket. A 389/2007. (XII.23.) Kormányrendeletet annyi bírálat érte a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó lobbyszervezetek részéről, hogy elkerülhetetlenné vált annak módosítása. A több mint fél évig tartó, hosszas kormányzati és társadalmi egyeztetést követően sikerült a biogáz-üzemek sajátosságait figyelembe vevő módosítások elfogadtatása novemberében írták alá a 287/2008. Kormányrendeletet. 31 A biogáz-üzemek képviselőinek javaslatai lényegében megjelentek a rendelet szövegében kisebb módosítások mellett. (Lásd: 2. táblázat) /2008. számú MEH határozat: A KÁT mérlegkör működésének vizsgálata ás átviteli rendszerirányítónál /2008. (XI. 28) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389 /2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról 14

15 2. táblázat: A 389/2007. Kormányrendelet módosítása 389/2007. Korm. rendelet módosításával kapcsolatos javaslatok: Az elfogadott, a 287/2008. Korm. rendelet 5-6. szerinti változat: A fermentor felfűtési időszakban a fosszilis 5. (13) A 4. alapján villamos energiát energiahordozóból megtermelt villamos értékesítő 5MW-nál kisebb névleges energia legálisan hálózatra adható és teljesítőképességű biogáz erőmű a 4. értékesíthető legyen. szerinti értékesítését megelőzően, a fermentor felfűtésének időszakában, de legfeljebb 2 hónapon keresztül jogosult az 5. szerinti értékesítésre. A biogáz üzemek kapjanak felmentést a 6. (10) a szélerőmű és az 5 MW-nál kisebb szabályozási pótdíj alól a próbaüzem teljes teljesítőképességű biogáz erőmű a terjedelmére (maximum 6 hónap), amely kereskedelmi üzembe kerüléstől számított 6 magában foglalja a fermentor felfűtését és a biogáz termelés felfutását. hónapig mentesül a szabályozási pótdíj fizetésének alól azzal a feltétellel, hogy a menetrendadási kötelezettségének a kereskedelmi üzembe kerüléstől kezdve ezen időszak alatt is folyamatosan eleget tesz. A szabályozási pótdíjat csak a menetrendtől 6. (6) az 5 MW-nál kisebb való +/- 50%-os eltérés esetén szabják ki a teljesítőképességű biogáz erőmű esetében az biogáz üzemekre. Indoklás: a biogáz adott elszámolási mérési időegységben kiserőművek mérete jellemzően 0,5-1,5 MW, a menetrendtől való eltérés adott üzem ténylegesen értékesített villamos energia mennyisége +/- 20 %-nál nagyobb mértékben esetében a hálózaton jelentős eltérést nem tér el az utolsó érvényes menetrend szerinti okoz, amennyiben sok biogáz kiserőmű villamos energia mennyiségről, akkor az kapcsolódik a villamos hálózatra, az sem Értékesítő a 20%-os korlát feletti eltérés fogja jelentősen zavarni az ellátást, mert minden kwh-jára 5 Ft szabályzásai pótdíjat ezek eltérései kiegyenlítik egymást. köteles fizetni havonta a Befogadónak. A módosítások ellenére továbbra is fennáll az 500 kw-nál nagyobb teljesítőképességű biogáz kiserőműveknek menetrendadási kötelezettsége, ami jelentősen megbonyolítja a működtetést. A környező országokban sehol sincs hasonló menetrend adási kötelezettség. A biogáz-üzemek (természetesen a többi megújuló energiaforrás) terjedésének elősegítése érdekében újra kellene gondolni az új VET értelmében kialakított rendszert. 15

16 2.1. A KÁT mérlegkör alapvető problémája: A 389/2007 (XII.23.) Kormányrendelet alapvető problémája, hogy a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia és a kapcsoltan termelt villamos energia (földgázból termelt villamos energia hőhasznosítás mellett) egy mérlegkört alkot, így mindkét tevékenység a kötelező átvétel keretében támogatatott. A KÁT mérlegkörben elszámolt villamos energiához kapcsolódó támogatás (a rendelet szerinti tényleges átvételi ár és egy piaci alapon megállapított alapár különbözete) számított összege 78,9 milliárd forint volt 2009-ben, míg a rendszer első évében (2008.) a KÁT kassza ennél kevesebb, 66,9 milliárd forintot igényelt. Mint ahogy a év közepén megjelent a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) jelentése 32 is kiemelte azzal, hogy a 287/2008. (XI.28.) Kormányrendelet 33 felemelte támogatásba bevont a kapcsolt villamos energiatermelő erőművek méretének felső határát 190 MW beépített kapacitásra, várható volt a KÁT kassza igénybevételének növekedése ben az összes támogatás 70%-a (54,6 milliárd forint) a kapcsoltan termelt villamos energiatermelőkhöz került. (Lásd Függelék 3.) A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia után számított összeg 23,3 milliárd forint volt, míg a hulladékból termeltnél 1 milliárd forintot tett ki a KÁT támogatás 2009-ben. A megújuló energiatermelés után igénybevett KÁT felár jelentős része, 78,5%-a (amit alapvetően a vegyes tüzelésű égetőművel adnak) a biomassza égetőművekhez került, míg a többi (kiserőművi) megújuló termelő 5 milliárd forinttal növelte a villamos energia árát. Ez a KÁT mérlegkörben elosztott támogatás 6,3%-a. 34 Vagyis kiserőművi (decentralizált) megújuló energiaforrásból termelt villamos energia támogatásának növelése jelentősen nem befolyásolná a villamos energia kereskedelmét. A jogalkotó kapcsolt villamos energiaemelés felé való elköteleződése egyértelműen károsítja a ténylegesen megújuló energiaforrásból villamos energiát termelőket. Talán ha a megújuló energiatermelés önálló zöld mérlegkörbe kerülne, akkor a valódi zöldáram támogatásának mértéke, valamint a menetrendadás és az egyéb jelenlegi problémák átértékelésre kerülhetnének. Az EU jogi környezet sem indokolja az együttes kezelést, hiszen Európai Parlament és Tanács elkülönítetten fogadott el irányelveket a kapcsoltan és a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energiatermelésre. 32 Jelentés az energiapiacokról. Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (2009) /2008. (XI:28.) a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389 /2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról 34 Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamos-energia értékesítés főbb mutatói ben. MAVIR jelentés. 16

17 2.2. A biogázból termelt áram ára itthon és az EU-ban Magyarországon a biogáz üzemek terjedésének jelentős korlátozó tényezője a KÁT rendszerben termelt villamos energia átvételi ára. A biogáz felhasználásával gázmotoros erőművekben előállított villamos energia átvételi ára zöld kilowattóránként 2008-ban 25,72 Ft 35 volt (10 eurocent alatt, a szerző). A menetrendtől való a megengedettnél nagyobb eltérést kwh-ként 5 Ft-tal szankcionálja az átvételi rendszerirányító, így ennél a nemzetközi összehasonlításban (ld.: átvételi árak Európa egyes országaiban) is meglehetősen alacsony átvételi árnál a valóságban a Termelő még kevesebbet kap a biogázból termelt villamos energiáért. Ahhoz pedig nem kell különösebb gazdasági elemzéseket végezni, hogy megállapíthassuk, hogy milyen összefüggés van a megújulók termelésének intenzitása és az átvételi ár között. A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007 (XII.23.) Kormány rendelet meghatározta az egyes megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia kötelező átvételi bázisárait, amit minden évben az infláció mértéke alapján korrigálnak (a KSH által megadott infláció mértéke 1%). A Magyar Energia Hivatal honlapján közzétett adatok alapján évben érvényes átvételi árak a biogázból termelt villamos energia esetében az alábbi táblázat szerint alakulnak: 3. táblázat évre érvényes zöldáram ár a napszakok függvényében A MEH előtt (vagy addig benyújtott kérelemre) hozott határozata alapján termelt (kivéve 5 MW-nál nagyobb vízerőmű) A MEH után hozott határozata alapján termelt, 20 MW vagy annál kisebb erőműben (kivéve: naperőmű) Csúcs Völgy Mélyvölgy 32,71 29,28 11,95 32,10 28,72 11,72 Miután a Kormányrendeletben a biogázt az időjárási körülményektől nem függő megújuló energiaforrások közé sorolja, ezért az átvételi ár az átvételi napszakonként változik jelentős mértékben. (Lásd 3. táblázat) A megújulók közül egyedül a szél- és napenergia 35 Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamos-energia értékesítés főbb mutatói ben. MAVIR jelentés. 17

18 termelőket nem érinti a napszakonkénti eltérő átvételi ár. Az átvételi ár napszakoktól való függése nem jelent gondot a kapcsoltan termelt villamos energia termelők számára, miután az alapanyag (földgáz) elérhetőségéből adódóan a legkisebb átvételi árral elszámolt mélyvölgyi időszakban könnyedén le tudnak állni a villamos energia termeléssel. A biogáz-üzemekben a biogáz folyamatosan termelődik, ezért gáztároló nélkül ami természetesen többlet költséggel jár a beruházás során a biogázt hasznosító kiserőművek mélyvölgyben is kénytelenek az alacsony átvételi ár ellenére a megtermelt áramot a hálózatra feladni. Mindezeken túl a nem a valóságosan megújuló kiserőműveket támogató rendszer miatt ban a földgáz alapú kapcsoltan termelt villamos energia átvételi átlagára magasabb volt (26,75), mint a biogázból termelté. Összességében tehát megállapítható, hogy a kötelező átvételi rendszer akarva-akaratlanul is a biogáz termelést kifejezetten hátrányos pozícióba kényszerítette. Átvételi árak Európa egyes országaiban A környező országokban a biogázból termelt zöldáram átvételi ára jelentősen magasabb, mint itthon. Csehországban cent, Horvátországban pedig 16 cent (2008 évi adatok, szerző). 36 Szlovákiában a biogázból előállított villamos energia kwh-ért 13 eurocent kapnak a kiserőművek. 37 Ausztriában az üzemméret alapján határozták meg az átvételi árakat. Míg 100 kw elektromos teljesítményig 16,4 euró cent/kwh az átvételi ár, addig az 500 kw elektromos teljesítményig már csak 14,5 euró cent/kwh-et adnak a biogázból termelt villamos energiáért. Vagyis előnyben részesítik a kisebb méretű üzemeket, így Ausztriában a kisebb méretű decentralizált üzemek terjednek. 38 Németországban a zöldáram átvételi árának kiszámítására egy komplex rendszert dolgoztak ki. Lényegi elemei, hogy az átvételi ár nemcsak a villamos energiatermeléshez használt megújuló energia fajtájától, hanem a kiserőmű méretétől, a technológia korszerűségétől és a hőhasznosítástól is függ. A biogázból termelt villamos energia átvételénél a depónia gázt és a szennyvíztelepi gázt külön kezelik. A biogáz üzemekhez kapcsolódó kiserőműveket a biomassza kategóriába sorolják, ahol a bázis átvételi ár sávosan változik. A legkisebb kapacitásnál (150 kw el -ig) 11,67 euro cent, míg az 500 kw el és 5MW el közötti teljesítmény esetében már csak 8,25 eurocent függetlenül a biomassza fajtájától. Egy Biomassza hasznosítás biogáz előállításban. Agro Napló 2009/04 szám. 18

19 500 kw el teljesítményű üzemben 150 kw felterhelt teljesítményig a legmagasabb árral számolnak, és csak ez e fölött felterhelt teljesítmény után fizetik a következő kategória szerinti árat. A német rendszer másik előnye az átvételi árba épített ösztönző rendszer. A bázisárra pozitív listás energianövények vagy ipari melléktermékek hasznosítása esetén 7 euró centet kapnak a biogáz-üzemek, a hőfelhasználás mértékétől és hatékonyságától függően további maximum 3 euró centet. További többlet árbevételben részesülnek a kis méretű (190 kw el teljesítményű) állati eredetű trágyát az összes alapanyag mennyiségéhez viszonyítottan legalább 30%-ban felhasználó üzemek is. Ez alapján egy 500 kw el teljesítményen villamos energiát biogázból termelő kiserőmű kezdő átvételi ára 19,03 euró cent (2009 évi átvételi ár). Minden január 1. után üzembe helyezett erőmű esetében azonban az ún. degressziós szabályok miatt mind a bázisár, mind pedig az igénybe vehető bonuszok lineárisan csökkenek (biogáz üzemek esetében 1%) Az átvételi árak mellett további eltérés, hogy a kiserőműveknek sem Ausztriában, sem Németországban nem kell menetrendet adniuk és tartaniuk, továbbá az átvételi ár nem változik a napszakok függvényében Mindezek a működés szempontjából jelentős előnyt jelentenek a hazai szabályozási környezettel szemben. 39 Payment provisions in the future EEG for the year 2009, as adopted by the German Bundestag Parliamentary Decision from June 6, Act Revising the Legislation on Renewable Energy Sources in the Electricity Sector and Amending Related Provisions Biomassza hasznosítás biogáz előállításban. Agro Napló 2009/04 szám. 42 Fuchsz Máté: A németországi EEG biogázra vonatkozó szabályozásának összehasonlítása a magyarországi rendeletekkel. Szent István Egyetem, Gödöllő

20 3. A hazai biogáz ágazat értékelése (Somosné Nagy Adrienn) A Földön az asszimilációs folyamatok eredményeként a biomassza évről-évre megújuló módon óriási tömegben termelődik. Ennek megfelelően felhasználása is többrétű: az emberiség élelemforrása, állati táplálék, tüzelőanyag és újabban hajtóanyag. Az elmúlt években Magyarországon a biomassza energetikai hasznosítása minden más megújuló energiaforráshoz képest jelentősen növekedett, ezáltal a megújulók között meghatározó helyzetbe került. (Lásd 4. táblázat) 4. táblázat. Az összes megújuló energiahordozó (tartalmazza a villamos energia termelésre felhasznált energiahordozókat is) forrás: Előrejelzési Dokumentum, KHEM Megnevezés PJ % geotermikus energia 4 5,85 napkollektor 0,16 0,23 tűzifa és hulladék 51 74,56 biogáz 0,9 1,32 vízenergia 0,77 1,13 szélenergia 0,74 1,08 fotovoltalikus 0, bio-üzemanyagok 6,9 10,09 ÖSSZESEN 64,54 94,36 hulladékégetés 3,86 5,64 MINDÖSSZESEN 68,4 100 A biomassza energetikai hasznosításának egyik útja a biogáz termelés ban a megújuló energiaforrások 1%-át tette ki a biogáz, vagyis elmondható, hogy hazai viszonylatban a biogáz termelés sokoldalú előnye ellenére jelentősége rendkívül alacsony. A biogáz termelést alapvetően 3 részre osztják a kiindulási alapanyagok típusai szerint. Ezek szerint megkülönböztetik egymástól a kommunális szennyvíziszap rothasztásával (szennyvíz gáz), illetve az alapvetően mezőgazdasági melléktermékek, hulladékok fermentációjával 43 Előrejelzési Dokumentum: A 2020-ig terjedő megújuló energiahordozó felhasználás alakulásáról. Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, december. 20

21 keletkező biogázt (mezőgazdasági biogáz), valamint a kommunális szilárd hulladéklerakókban keletkező depóniagázt. A mezőgazdasági biogáz üzemek egyik fontos előnye, hogy az energiatermelés alapanyaga nemcsak elsődleges biomassza (energetikai célra termelt zöldnövény) lehet, hanem mezőgazdasági és feldolgozóipari hulladékok valamint állati trágya is felhasználható. Tehát a jól megválasztott nyersanyagok mellett a biogáz termeléshez nem szükséges energianövényeket termelni, így nem befolyásolja az élelemszer célú növénytermesztésre fordítható földterületek nagyságát, miközben a hulladékok, szerves trágya feldolgozásával csökkenti a metán emissziót. A hulladékhasznosítás a szűkebb környezetre, a metán emisszió globálisan fejt ki pozitív hatást. Összességében környezetvédelmi (hulladékgazdálkodási) és klímavédelmi szempontból is előnyös a biogáz üzemek működése. Amennyiben azonban intenzív energetikai célú növénytermesztésből származó alapanyagokat hasznosítanak, úgy ugyanazokkal az energiamérlegekkel és környezeti hatásokkal számolhatunk, mint a szántóföldi növénytermesztésnél. 44 A biogáz a földgáz hálózatba bevezethető (megfelelő tisztítást követően), vagy gázmotorban elégetve villamos és hőenergia termelhető belőle. Miután jelenleg még a biogáz termelés magas önköltségi vonzattal bír, így csak abban az esetben van létjogosultsága egy ilyen jellegű technológia alkalmazásának, ha az olyan kész rendszerekbe illeszthető, ahol rendelkezésre állnak a megfelelő nyersanyagok, és a termelt energia gazdaságos felhasználása is megoldott. A megújuló energiaforrások, köztük a mezőgazdasági biogáz üzemek gazdaságélénkítő hatást gyakorolnak különösen a vidék területein, ahol célszerűbb az energiaellátás kisközösségi szintű biztosítása, szemben a centralizált energiaközpontokkal. Ennek a feltételnek a biogáz kiserőművek megfelelnek, mivel az üzemek jellemző mérete egész Európában 0,5-1,5 MW. A működés során új munkahelyek képződnek, a mezőgazdasági alapanyag termelésben munkahelyek maradnak meg. A biogáz üzemek további előnye, hogy az alapanyaggal való ellátás kizárólag a szűkebb környezetet érinti, ezért nem terheli az országos úthálózatot, a természeti környezetet. 44 Kazai Zsolt: Zöld energiát okosan - avagy, a biomassza energetikai célú hasznosításának környezeti fenntarthatósági feltételei. Energia Klub tanulmány, június 21

22 A Stratégia a magyar megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Budapest, 2008) című tanulmányban a biogázzal kapcsolatban a következők jelentek meg: A biogáz energetikai hasznosításának előmozdítása komplex szemlélet érvényesülését igényli, tekintettel a hasznosítás sokrétű, összetett kérdéskörére. - A biogáz energetikailag legkedvezőbb hasznosítása a kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés, ami után a direkt hőtermelés, majd a kizárólagos villamosenergia-termelés következik, ezért a támogatási rendszert is ezzel összhangban kell meghatározni, hogy a megvalósuló beruházásoknál is ez a prioritási sorrend érvényesüljön. - Energetikai, környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból egyaránt olyan üzemek kialakítását szükséges ösztönözni, amelyek telephelyét és méretét az alapanyag távolsága alapján határozzák meg a befektetők. - A biogáz kapcsolt energiatermelés útján történő hasznosításának gyakran korlátot szab a keletkező biogáz mennyiség által determinált hőmennyiség hasznosíthatósága. Míg a termelhető villamos energia gyakorlatilag korlátlanul, kedvező áron értékesíthető, addig a helyi hőpiac elégtelensége miatt a villamos energiát részben kényszerhűtés alkalmazásával (nem kapcsoltan) termelik. Ennek a problémának a megoldására szolgálhat a magasabb átvételi ár a megújuló bázisú kapcsolt villanyra, ami rentábilissá tehet többlet hőigény bevonásához szükséges beruházásokat, vagy alternatív megoldásként a keletkezés helyszínén kapcsolt termelésre nem hasznosítható biogáz elvezetését például olyan távhőforrásba, ahol a kapcsolt energiatermelés megoldható. - A nem kapcsolt villamosenergia-termelés visszaszorítása érdekében ösztönözni szükséges a tisztított és feljavított biogáz (biometán) földgázhálózatba történő betáplálását. Ennek a gáztörvényben biztosított lehetőségét megfelelő jogi részletszabályok megalkotásával szükséges biztosítani. A gyakorlati megvalósítást a villamos energia esetében alkalmazott, a teljes fogyasztói körre terhelt a biometánra vonatkozó kötelező átvételnek és támogatott átvételi árnak rendeletben történő megállapítása biztosíthatja. - A tisztított és sűrített biogáz ígéretes üzemanyag. Elsőként a tömegközlekedésben való felhasználás lehetőségét kell kiaknázni, mintaprojektek támogatásával. 22