A TKT-1 kísérleti gázturbinás sugárhajtómű üzembentartási kézikönyve

Átírás

1 A kísérleti gázturbinás sugárhajtómű üzembentartási kézikönyve A repülőtechnikát lehet tisztelettudóan magázni. A repülőtechnikát szabad becézni. De a repülőtechnikát letegezni SZIGORÚAN TILOS! 70-MFM -00

2 MŰSZAKI ÜZEMBENTARTÁSI SZAKUTASÍTÁS ÉRVÉNYES OLDALAK JEGYZÉKE Fejezet Oldal Dátum Fejezet Oldal Dátum 70-TOC A A LEP

3 MŰSZAKI ÜZEMBENTARTÁSI SZAKUTASÍTÁS TARTALOMJEGYZÉK Tárgy Fejezet Oldal Bevezetés A hajtómű általános adatai 2 A sugárhajtóműves berendezés kezelőpultja 4 A hajtómű üzemmódjai 5 A hajtómű nem megengedett üzemmódjai 6 A hajtómű korlátozás nélküli, korlátozott üzeme, illetve üzemképtelensége 7 Az olajfogyasztás ellenőrzése A hajtómű üzemidejének nyilvántartása A működésről készítendő műszaki jegyzőkönyv Az üzemidő naplózása A vészleállítások naplózása A gázturbinás berendezés kezelésében való jártasság megállapítása A berendezés felügyeletéhez szükséges jogosultság A gázturbinás berendezés üzemeltetésének Biztonsági szabályai Jelenléti ív Biztonságos helyek Jelek, jelzések A hajtómű üzemeltetése Előkészületek a hajtómű üzemeltetésére Indítás előtti ellenőrzések Indítás Az indítás lefolytatása szakszemélyzettel Indítás szakszemélyzettel, üzemmódra kifutás céljából Indítás szakszemélyzettel, átszellőztetés céljából TOC

4 BME Repülőgépek és Hajók Tanszék Indítási folyamat üzemeltetésben kevésbé jártas személyekkel Üzemmódra kifutás üzemeltetésben kevésbé jártas személyekkel Átszellőztetés üzemeltetésben kevésbé jártas személyekkel Üzemelés Leállítás Leállítás utáni ellenőrzés A leállítás utáni ellenőrzés rendje 201 Utómunkálatok Felkészítés későbbi üzemelésre Konzerválás Vészleállítás TOC oldal

5 Bevezetés 1. A szakutasítás célja A. Jelen szakutasítás előírja a BME Repülőgépek és Hajók Tanszék fejlesztésével épült, TSz-21 indító gázturbinából kialakított jelzésű, kísérleti sugárhajtóműves berendezés üzemeltetésének és műszaki kiszolgálásának rendjét. 2. Érvényesség A. Az érvényesség kezdete év december hónap 5. napja. 3. Változások kezelése A. Jelen szakutasítás az érvényesség kezdete utáni változásokat közlönyök formájában, a változás által érintett lapok cseréjével tartalmazza. B. Bárminemű változás esetén cserére kerül a változásban érintett összes lap, az érvényes oldalak jegyzéke, valamint szükség esetén a tartalomjegyzék. C. A változást a szövegben a bekezdés, illetve sor mellé bal oldalra tett függőleges vonallal kell jelölni. Cserélni kell az érvényesség időpontját. D. A változásokat az érvényes oldalak jegyzékében frissíteni kell a cserélt lap érvényességi idejét, és bal oldalon függőleges vonallal meg kell jelölni

6 A hajtómű általános adatai 1. A hajtómű egyezményes jelölése A hajtómű típusa... gázturbinás sugárhajtómű 3. A forgórész forgásiránya hátulról nézve (lásd 1. ábra)... bal 4. A kompresszor... egyfokozatú, félaxiális 4.1. nyomásnövekedése névleges üzemmódon... 2,5 5. Az égéstér... gyűrűs-csöves, négy fúvókával 6. A turbina... egyfokozatú axiális 7. A hajtómű száraz tömege... kb. 40 kg 8. A kísérleti berendezés száraz tömege... kb. 150 kg 9. A hajtómű méretei 9.1. A hajtómű hossza... legfeljebb 1000 mm (lásd 1. ábra) 9.2. A hajtómű szélessége A hajtómű magassága A kísérleti berendezés méretei A berendezés hossza A berendezés szélessége A berendezés magassága A hajtómű megengedett üzemideje fejezetben megadottak szerint 12. A hajtómű egy működésre megengedett üzemideje fejezet szerint 13. Tüzelőanyag fajta: JET A JP A maximális gázhőmérséklet határolása... kézi vezérléssel 15. A gázhőmérséklet mérése Jelzőműszer... HAGA K48B Érzékelő... K típusú hőelem (2 db) oldal

7 ábra: A sugárhajtóműves kísérleti berendezés bal oldali vázlata oldal

8 A sugárhajtóműves berendezés kezelőpultja ábra: A kezelőpult ábra: A kezelőpult kapcsolói oldal

9 A hajtómű üzemmódjai Üzemmód Üzemmódra jellemző Az üzemmódon megnevezése gázhő T 4, [ o C] eltölthető idő [mp] Felszálló Névleges Alapjárat Gyorsítás I Gyorsítás II Indítási kigyorsítás I Indítási kigyorsítás II Egy üzemelés Bármilyen 180 időtartama* táblázat: A hajtómű megengedett üzemmódjai * Az üzemelés időtartama az üzemmódra kifutott állapot beállásától kezdve a leállítás megkezdéséig számítandó oldal

10 A hajtómű nem megengedett üzemmódjai 1. A nem megengedett üzemmódok számszerű paraméterek alapján A. A hajtómű üzemelése közben környezeti vagy üzemeltetői behatásra rendellenes, nem megengedett üzemmódokra kerülhet. Ennek elkerülése érdekében a lehető leggyorsabban vészleállítást kell végrehajtani. B. A vészleállítást a táblázatban meghatározott, számszerű értékekkel jellemezhető körülmények között kell megkezdeni. Paraméter Jel Jelleg Határérték Fordulatszám n maximum túllépés /min (105%) Gázhő T 4 maximum túllépés táblázat szerint Olaj hőmérséklet T o maximum túllépés 120 o C Olajnyomás p o túl alacsony 1 bar Fordulatszám, gázhő n, T 4 szenzor meghibásodás táblázat: A vészleállítási határértékei 2. Nem megengedett üzemmódok nem számszerűsíthető esetei A. Egyéb esetekben, amikor a táblázatban foglalt mérhető mennyiségek határértékeit az előírtaknak megfelelően nem lépi át a berendezés, de másfajta, egyértelműen meghibásodásra utaló jelek esetén szintén vészleállítást kell végezni. Ilyenkor a vészleállítás oka értelemszerűen Egyéb, melyet a Megjegyzés rovatban részletezni kell. B. Egyéb jellegű vészleállítást kell végrehajtani az alábbi esetekben: (1) tűz (2) tüzelőanyag- vagy olajfolyás (3) nincs stabil égés (5 másodperccel a tüzelőanyag-betáplálás megkezdése után) oldal

11 A sugárhajtómű korlátozás nélküli, korlátozott üzeme, illetve üzemképtelensége 1. A sugárhajtóműves berendezés üzemeltetése minden korlátozás nélkül a rendszer egészének hibamentessége esetén lehetséges. Minden üzemeltetés után meg kell állapítani, hogy a rendszer bármely eleme meghibásodott-e az üzemelés során. Amennyiben meghibásodást tapasztalunk, akkor vagy a berendezés korlátozott üzemelését kell előírni, vagy pedig üzemképtelenséget kell meghatározni. 2. A korlátozás nélküli üzemképesség mindig egy üzemeltetésre érvényes (indítás előtti előkészületektől kezdve a leállításig). A leállítás utáni ellenőrzéssel (lásd fejezet) kell meggyőződni a gázturbina és berendezéseinek további üzemképességéről. 3. A korlátozott üzemképesség vagy üzemképtelenség a leállítás utáni ellenőrzés során felderített hibajelenség súlyától függ, és időtartamát tekintve lehet határozott vagy határozatlan időtartamú. Bármilyen hibát észlelünk, a gázturbina már nem kaphat korlátozás nélküli üzemképes jelzőt. 4. A berendezés üzemképessége feltüntetendő az üzemeltetésről szóló műszaki jegyzőkönyvön, valamint az üzemidő nyilvántartásban is oldal

12 Az olajfogyasztás ellenőrzése 1. Általános leírás A. A gázturbinás sugárhajtómű működéséhez elengedhetetlenül szükséges a kenő és hűtő funkciókat ellátó olaj. A sugárhajtóműves berendezés olajrendszere nyomott, azaz egy szivattyú juttatja el nagy nyomáson az olajat a kenési helyekre. Onnan a kompresszortól elvett sűrített levegő juttatja vissza az olajtartályba. 2. A normál olajfogyasztás A. Az olaj alapvetően minimális mennyiségben a szellőzőrendszeren keresztül távozhat az olajtartályból, azonban ez a fogyás gyakorlatilag elhanyagolható, névleges értéke a működésenkénti 6,5 köbcentimétert nem haladja meg. 3. Rendellenes olajfogyasztás A. Az olajrendszer tömítése labirint rendszerű, azaz a túlnyomást biztosító rendszer, vagy pedig a labirint meghibásodása miatt elképzelhető az olaj megengedettnél nagyobb fogyása. Amennyiben az olaj fogyása a ábrán látható két vonal közé esik, a sugárhajtómű üzemeltethető, de minden üzemelés előtt az olajrendszer utántöltése szükséges. Ha az olajfogyasztás az ábra felső vonala fölé esik, akkor a gázturbina nem üzemeltethető tovább, a műszaki jegyzőkönyvben üzemképtelennek kell nyilvánítani határozatlan időre, a hiba kijavításáig ábra: Az olajfogyasztás megengedett és nem megengedett tartományai

13 A hajtómű üzemidejének nyilvántartása 1. Az üzemidő nyilvántartása A. A hajtómű a biztonságos üzemeltetés érdekében a gyártó által megadott maximális üzemidővel rendelkezik. Ez az érték a gyártó szerint 3000 (háromezer) működés. B. A hajtómű üzembentartása során a biztonság megköveteli, hogy pontos és alapos feljegyzések készüljenek az üzemeltetés főbb paramétereiről. Ennek érdekében minden működésről jegyzőkönyvet kell készíteni (lásd fejezet) és a működést az üzembentartási naplóba (lásd fejezet) be kell jegyezni. C. Amennyiben vészleállítás történik, akkor a vészleállítást is naplózni kell a fejezetben rögzítettek szerint

14 A működésről készítendő műszaki jegyzőkönyv 1. A műszaki jegyzőkönyv A. Az üzemeltetés kellő biztonsága érdekében szükséges a működések alapos feljegyzése, amit egy külön naplóban kell összegyűjteni. A feljegyzések eszköze a jegyzőkönyv, amelyet a fejezet 2-2A. oldala tartalmaz. Abban az esetben, ha hallgató végezte a hajtóművezést, akkor a megfelelő formátum a fejezet 3-3A. oldalán található. B. A műszaki jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az üzemeltetés helyét és idejét; a gép egyezményes típusmegjelölését, valamint gyári számát; illetőleg az üzemeltetés előtt már meglévő üzemidőt. C. Ezen kívül a jegyzőkönyv tartalmaz egy táblázatot, az indítás, az üzem és a leállás főbb jellemzőiről, úgy mint az adott üzemeltetési folyamatszakasz ideje, a rá jellemző, illetve a maximális gázhő. A táblázat az adott szakaszhoz tartozó megjegyzésekre is lehetőséget biztosít. D. A műszaki jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a leállítás utáni ellenőrzés eredményeit szöveges formában, ezen kívül a berendezés üzemképességének besorolását. E. Fel kell ezen kívül tüntetni az üzemeltetés után érvényes hátralévő üzemidőt. F. Ezeken felül lehetőség van egyéb megjegyzések rögzítésére is. G. A jegyzőkönyvet az üzemeltetésnél kötelezően jelen lévő mérnök és technikus kézjegyével el kell lássa. H. A jegyzőkönyv készítője lehet az üzemeltetésben résztvevő bármely személy. I. Jegyzőkönyv formanyomtatvány megléte nélkül az üzemeltetés megkezdése SZIGORÚAN TILOS!

15 MŰSZAKI JEGYZŐKÖNYV Hajtóművezésről Készült:... Dátum:... év... hónap... nap Típus:... Gyári szám:... Üzemidő:... óra / működés* Idő [p / mp] Gázhő [ o C] Megjegyzés jellemző maximális Indítás Üzem Leállítás ** Hátralévő üzemidő:... óra / működés* Környezeti nyomás:... hpa... o C oldal

16 A leállítás utáni ellenőrzés eredménye: A berendezés üzemképessége*: KORLÁTOZÁS NÉLKÜL ÜZEMKÉPES KORLÁTOZÁSSAL ÜZEMKÉPES ÜZEMKÉPTELEN Megjegyzés: Készítette: mérnök technikus * A megfelelőt aláhúzni! ** Abban az esetben kell kitölteni, ha vészleállítás történt A. oldal

17 MŰSZAKI JEGYZŐKÖNYV Hallgató által végzett hajtóművezésről Készült:... Dátum:... év... hónap... nap Típus:... Gyári szám:... Üzemidő:... óra / működés* Idő [p / mp] Gázhő [ o C] Megjegyzés jellemző maximális Indítás Üzem Leállítás ** Hátralévő üzemidő:... óra / működés* Környezeti nyomás:... hpa... o C oldal

18 A leállítás utáni ellenőrzés eredménye: A berendezés üzemképessége*: KORLÁTOZÁS NÉLKÜL ÜZEMKÉPES KORLÁTOZÁSSAL ÜZEMKÉPES ÜZEMKÉPTELEN Megjegyzés: Készítette: hallgató hallgató mérnök technikus * A megfelelőt aláhúzni! ** Abban az esetben kell kitölteni, ha vészleállítás történt. 3A. oldal

19 Az üzemidő naplózása 1. Az üzemidő naplózás célja A. Az üzemidő naplózása szükséges a hajtómű hátralévő üzemidejének meghatározásához. Ennek céljára minden géphez a gyári számmal ellátott naplót kell vezetni. A napló kell álljon: (1) egy mappából, melyen jól láthatóan, javítás nélkül fel vannak tüntetve (a) a gép egyezményes jelölése (b) a gép gyári száma (2) egy érvényes oldalak jegyzékéből, melyet abban az esetben kell frissíteni, ha a naplóba újabb oldal kerül bevezetésre (3) a naplót tartalmazó oldalakból, melyek formátuma a fejezet 2. oldalán látható. B. Az üzemidő naplóhoz a gép előéletét tartalmazó egyéb dokumentumokat mellékelni kell. C. Az üzemidő napló formanyomtatvány megléte nélkül az üzemeltetés SZIGORÚAN TILOS!

20 Üzemidő nyilvántartás A hajtómű egyezményes megjelölése:... A hajtómű gyári száma:... Dátum Kezdő működésszám Indítási kísérlet Működés Sikeres indítás Üzemmódra kifutás Hátralévő üzemidő Megj. Ü/ K/ N* * Ü = ÜZEMKÉPES, KORLÁTOZÁS NÉLKÜL K = KORLÁTOZOTTAN ÜZEMKÉPES N = NEM ÜZEMKÉPES 2. oldal

21 A vészleállítások naplózása 1. A vészleállítások naplózásának célja A. A berendezés üzemeltetésénél kiemelten fontos a rendellenes jelenségek rögzítése, amennyiben előfordulnak. Ezek a fejezet 5. oldalán megtalálhatóak. Abban az esetben, ha vészleállítás történt, akkor ki kell tölteni a műszaki jegyzőkönyvön és az üzemidő naplón kívül a vészleállítási naplót is. A napló formanyomtatványa a fejezet 2. oldalán látható. 2. A vészleállítások naplója A. A naplónak tartalmaznia kell a vészleállítás dátumát, az aktuális üzemidőt, amelynél a vészleállítás történt, a vészleállítás okát. Az ok a táblázat megfelelő oszlopában egy X jellel megjelölendő. Amennyiben megjegyzésre van szükség, például Egyéb esetben, az szövegesen a Megjegyzés rovatban tehető meg

22 Vészleállítás nyilvántartás A hajtómű egyezményes megjelölése:... A hajtómű gyári száma:... Dátum Kezdő üzemidő T 4max n max p omin A vészleállítás oka T omax Szenzor Egyéb Megjegyzés oldal

23 A gázturbinás berendezés kezelésében való jártasság megállapítása 1. Általános rendelkezések A. A gázturbinás kísérleti berendezés üzemeltetésénél feltétlenül szükséges egy mérnök és egy technikus jelenléte. Az oktatási célok miatt nem kötelező, hogy ez a két személy végezze az üzemeltetést, de jelenlétük nélkül az üzemeltetés veszélyeztetheti a berendezés épségét, és a környezetében tartózkodó személyek biztonságát, ezért SZIGORÚAN TILOS! B. Jelen fejezet a mérnök és technikus jogosítás megszerzésének menetét írja le

24 A berendezés felügyeletéhez szükséges jogosultság 1. Személyi feltételek A. A sugárhajtóműves berendezés üzemeltetéséhez, vagy üzemének felügyeletéhez szükség van egy mérnök és egy technikusi jogosultsággal rendelkező személy jelenlétére. 2. A jogosultság megszerzése A. A jogosultság tanfolyamon való részvétel és ellenőrző vizsga letételével szerezhető meg. B. Egy személy rendelkezhet mindkét jogosultsággal, de az üzemeltetés folyamán csak az egyik jogosultságának megfelelő szerepkörben lehet jelen. A mérnöki tanfolyam tematikája a , a technikusi tanfolyam tematikája a alfejezetekben található. A vizsgakérdéseket a (mérnöki), valamint a (technikusi) alfejezetek tartalmazzák. C. A tanfolyam áll egy általános ismertetőből, valamint a szerepkörhöz tartozó speciális üzemeltetési, karbantartási és ellenőrzési feladatok ismertetéséből. A tanfolyam időtartama 2 óra. D. A vizsga típusa feleletválasztós teszt. A vizsga minősítése lehet MEGFELELT vagy NEM FELELT MEG. A kérdések száma minimum 16. A vizsgán legalább 75%-ot teljesítő vizsgázó tekinthető megfeleltnek

25 A gázturbinás berendezés üzemeltetésének biztonsági szabályai 1. A biztonsági szabályok fontossága A. A gázturbinás sugárhajtómű a benne lezajló nagy fordulatszámú forgó mozgások és nagy hőmérsékletű termodinamikai folyamatok miatt potenciális veszélyforrás, ha az üzemeltetést nem kellő elővigyázatossággal végzik. Ezért a jelen fejezetben rögzített biztonsági szabályok ismerete és betartása minden körülmények között minden, a gázturbina üzemeltetésénél jelen lévő személy kötelessége, elsősorban az emberélet, másodlagosan a berendezés épségének védelme érdekében. 2. A jelen lévő személyek A. Az üzemeltetés során jelen lévő személyek a következő alapvető csoportokba sorolhatóak: (1) A gázturbina üzemeltetésében jártas szakszemélyzet (melynek létszáma legalább 1 fő mérnök és 1 fő technikus) (2) Az üzemeltetésben járatlan személyek, attól függően, hogy milyen célból vannak jelen: (a) a berendezés üzemeltetésében részt vesznek (pl. hallgatói mérés) (b) csak nézelődő, az üzemeltetésbe be nem avatkozó személyek (pl. bemutató üzem) 3. Az üzemeltetésben járatlan személyek feltételezhetően nincsenek mindannak a biztonsági szabályoknak teljes ismeretében, amelyek az üzemeltetéshez szükségesek, ezért ezeknek a szabályoknak az ismertetése az üzemeltetésnél jelen lévő mérnök feladata. A részletes szabályok leírása a következőkben olvasható. Az ismertetett szabályok tudomásul vételét a jelenléti ív aláírásával kell mindenkinek igazolnia, mely a oldalon található formanyomtatvány alapján kell készüljön. A. A jelenléti ívet nem kell kitölteni abban az esetben, ha csak a mérnök, a technikus és más, a üzemeltetésében jártassággal rendelkezők (lásd fejezet) vannak jelen az üzemeltetésnél. 4. A passzív jelenlévők számára a következő szabályok betartása kötelező. 5. Az előkészületek alatt a gázturbina körüljárása a mérnök vezetésével engedélyezett, de a berendezés semmilyen részéhez nem nyúlhatnak. Ezalatt szemrevételezhetik a sugárhajtóművet, megismerhetik annak részeit, segédberendezéseit

26 6. Az indítás előtti ellenőrző lista ( oldal) vonatkozó kérdésének elhangzásáig biztonságos helyet kell elfoglaljanak. A biztonságos helyek megtalálhatóak a fejezetben. A biztonságos helyek vészelhagyásának akadálytalanságáról a mérnöknek és a technikusnak meg kell győződnie. Ezt a biztonságos helyet a gázturbina leállítás utáni ellenőrzéséig nem hagyhatják el, kivételt képez a d. pontban részletezett vészhelyzet. 7. Az üzemeltetés során a b. pontban leírtaknak megfelelően a passzív jelenlévők nem hagyhatják el a kijelölt biztonságos helyet. a. Váratlan esemény, vészleállítás esetén a következők betartása kötelező: i. Amennyiben rendellenes jelenséget észlelnek (tűz, robbanás, stb.), a személyzet (mérnök, technikus, az üzemeltetésben részt vevő egyéb személyek) akadályoztatása és a kezelőpult biztonságos megközelíthetősége esetén a vészleállítás megkezdése a tüzelőanyagbetáplálás megszüntetésével kötelező. Ha a kezelőpult biztonságosan nem közelíthető meg, akkor a berendezés elektromos tápellátásának megszakítása a tápfeszültség megszüntetésével kötelező. ii. Amennyiben a rendellenes jelenség során a veszély elhárítását a személyzet el tudja látni, a személyzet utasítására a kijelölt menekülési útvonalon a helyszínt a lehető leggyorsabban el kell hagyni. b. A leállítás során a mérnök utasítására megkezdődő leállítás utáni ellenőrzéskor hagyható csak el az előre kijelölt tartózkodási hely. A leállításkor fokozottan szem előtt kell tartani az a. pontban leírtakat, tekintettel arra, hogy leállítás után télen még legalább 5, nyáron pedig kb. 10 percig balesetveszélyesen magas hőmérsékletűek a gázturbina egyes részegységei. A. Az üzemeltetésben járatlan személyekre vonatkozó szabályok a. Az előkészítés során alaposan meg kell ismerkedjenek a berendezés kezelésének főbb tudnivalóival, melyek i. a tüzelőanyag-betáplálás engedélyező kapcsoló ii. az indító nyomógomb iii. a segédberendezések kapcsolói iv. a gázkar v. a gázsebesség-fokozó redőny vezérlőkarja b. Az indítás előtti ellenőrzés előtt meg kell állapodni, melyik személy az üzemeltetés melyik részfeladatáért lesz felelős. Ezek után kezdhető meg az indítás előtti ellenőrzés. Eddig a berendezés semmilyen részéhez nem nyúlhatnak oldal

27 c. Az indítás előtti ellenőrzés során el kell foglalják végleges helyüket, mely az üzemeltetésben ellátott részfeladatuknak megfelelő, nem akadályozzák a többi személy munkáját, valamint a mérnök és a technikus rálátását, illetve beleavatkozási lehetőségét. d. Az indítás a mérnök utasítására történik, az előre megbeszélt forgatókönyv szerint oldal

28 EZ AZ OLDAL SZÁNDÉKOSAN ÜRES oldal

29 Jelenléti ív A üzemeltetésénél A hajtómű / hajtóművezés adatai: Készült:... Dátum:... év... hónap... nap Típus:... Gyári szám:... Üzemidő:... óra / működés* Jelen vannak: NÉV IGAZOLVÁNY SZÁM ALÁÍRÁS

30 Biztonságos helyek 1. A gázturbinás sugárhajtómű alapvető működési elvéből fakadóan balesetveszélyt rejt magában, amennyiben nem kellő körültekintéssel, elővigyázatossággal zajlik az üzemeltetés. Ennek érdekében az üzemeltetés megkezdésekor minden jelenlévő személy, akár részt vesz tevékenyen az üzemeltetésben, akár nem, a jelen lévő mérnök utasítása alapján az ezen fejezetben megadott helyek valamelyikét elfoglalni köteles, és azt a biztonsági előírások fejezetben leírtak kivételével az üzemeltetés végéig nem hagyhatja el. 2. Ezek a biztonságos helyek a következők: (lásd ábra) A. a kezelőpult mögött, az üzemeltetést végző személy(ek)nek legalább 2 méter sugarú szabad teret hagyva B. a kezelőpult bal oldalán, az üzemeltetést végző személy(ek)nek legalább 2 méter sugarú szabad teret hagyva C. a gázturbina gázgenerátor turbinájának forgássíkja mögött legalább 1 méterrel, a gázturbina 2 méteres körzetén kívül, és a fúvócső 45 fokos félkúpszögű kiáramlási tartományán kívül. A ábrán látható sraffozott területeken kívül kell elhelyezkedni. A gázturbina mellett bal és jobb oldalon a forgássíkok miatt a tartózkodás semmilyen távolságban nem engedélyezett ábra: A biztonságos tartózkodási helyek

31 Biztonságtechnikai jelek, jelzések 1. Általános leírás A. A gázturbinás sugárhajtómű üzemeltetése érdekében a berendezésen jelek, jelzések elhelyezésével lehet az üzemeltetés során jelen lévő személyek számára a biztonságos területeket, valamint bizonyos tevékenységekre való felszólítást kellő gyorsasággal és egyértelműséggel meghatározni. B. A jelek és jelzések a következő csoportokba sorolhatóak: (1) Ábrát tartalmazó (2) Szöveges. 2. Jelek, jelzések leírása A. Ábrát tartalmazó jelek (1) Veszélyes zóna határa A veszélyes zóna határát mutató jel a ábrán látható méretekkel kell rendelkezzen, és a következőkből kell álljon: (a) egy piros színű vonal, amely a biztonságos és a veszélyes terület határán húzódik (b) egy, a biztonságos területen elhelyezett piros szegélyű, fehér alapú kör, amely egy fekete ember szimbólumot tartalmaz, piros, átlós áthúzással. B. Szöveges jelzések (1) Működtetést tiltó felszólítás Egy adott berendezés működtetésének tiltását a berendezés kezelőszervén elhelyezett, a ábrán látható és az ott megadott méretekkel jellemzett jelzést kell elhelyezni, amely áll (a) egy piros alapon fehér NE MŰKÖDTESD! feliratból. (2) Lekonzerválásról tájékoztató (működtetést tiltó) jelzés A berendezés lekonzervált állapotát és működtetésének tiltását jelzi a főkapcsolón elhelyezett, a ábrán látható és az ott megadott méretekkel rendelkező jelzés, mely áll (a) egy piros alapon fehér LEKONZERVÁLVA! feliratból

32 BIZTONSÁGOS TERÜLET VESZÉLYES ZÓNA ábra: Veszélyes zóna jele NE MŰKÖDTESD! ábra: A működtetést tiltó szöveges jelzés LEKONZERVÁLVA! ábra: A lekonzervált állapotot mutató szöveges jelzés oldal

33 A hajtómű üzemeltetése 1. A hajtómű működési elvének megfelelően nagy sebességgel forgó tömegeket tartalmaz és a gép burkolatán belül, valamint a sugárhajtásból következően a kiáramló gázsugár útjában magas hőmérsékletek és nagy áramlási sebességek uralkodnak. Ezért az üzemeltetést csak a megfelelő körülmények között, a kellő elővigyázatossággal, az ebben a fejezetben leírt biztonsági normáknak mindenben eleget téve szabad csak végezni. FIGYELEM! 2. A leírásban foglaltaktól bárminemű eltérés lehetséges veszélyforrás és személyi sérüléshez, illetve a berendezés rongálódásához vezethet, ezért SZIGORÚAN TILOS! 3. A hajtómű üzemeltetési folyamata a következő, jól elkülöníthető szakaszokra bontható: A. Előkészületek ( ) B. Indítás előtti ellenőrzés ( ) C. Indítás ( ) D. Üzemelés ( ) E. Leállítás ( ) F. Leállítás utáni ellenőrzés ( ) G. Utómunkálatok ( ) 4. A hajtómű üzemeltetési folyamata akkor kezdhető meg és végezhető el, ha az erre a feladatra kijelölt, szakmai tapasztalattal rendelkező mérnök és technikus az üzemeltetési folyamat során végig jelen vannak. Bármelyik személy hiánya vagy távozása esetén az üzemeltetési folyamatot azonnal meg kell szakítani. Az erre vonatkozó utasítások a fejezetben találhatóak. 5. A hajtómű rendeltetéséből következően hallgatói mérések lefolytatása is megvalósítható. Ilyenkor az üzemeltetésbe való beavatkozást hallgató is végezheti. Az erre vonatkozó szabályzat a fejezetben van. 2. A hajtómű meghibásodási lehetőségeit az üzemeltetési folyamat során a lehető legnagyobb mértékben meg kell akadályozni. Azonban lehetnek olyan előre nem látható, az üzemeltetés folyamatát illetőleg az azt végző személyek biztonságát veszélyeztető helyzetek, amelyeket a megfelelő, nem üzemszerű eljárással el kell hárítani. Ez az eljárás a vészleállítás, amellyel azonnali leállítás, így a veszélyes helyzet elkerülése válik lehetővé. A vészleállítás lehetőségeit a fejezet tartalmazza

34 Előkészületek a hajtómű üzemeltetésére 1. A hajtómű üzemeltetésének előkészületei során biztosítani kell, hogy a hajtómű környezete kellően tiszta legyen, gyúlékony, illetve éghető anyagok a szükségeseken kívül (lásd illetve fejezetek) ne legyenek az üzemeltetés helyszínén. Biztosítani kell továbbá a berendezés körüljárhatóságát, valamint a kiáramló gázsugár szabad útját. A hajtómű fúvócsövétől kellő távolságra (legalább 5 méterre) egy gázterelő, hőálló lemezt vagy csőkönyököt kell elhelyezni, melynek feladata a vízszintesen kiáramló égéstermék függőlegesbe fordítása, amivel le lehet csökkenteni a szükséges biztonsági zónát a berendezés mögött, valamint az egyéb tereptárgyak hő- és nyomásterhelésének csökkentése végett. 2. Az előkészületek során rendelkezni kell a hajtómű műszaki jegyzőkönyv formanyomtatványának egy kitöltetlen példányával, valamint az üzemidő napló éppen használt oldalával, melyekre az üzemelés megfelelő paramétereit rögzíteni lehet. Ezek nélkül az előkészületek nem folytathatók

35 Indítás előtti ellenőrzések 1. Az indítás előtti ellenőrzés alapfeltétele a biztonságos üzemeltetésnek. Amikor az előkészületek megtörténtek, a kezelő személyzetnek az alábbiakban felsorolt ellenőrzéseket kell végrehajtani. Az ellenőrzések sorrendje a berendezés egy körbejárását veszi alapul. Az ellenőrzés végrehajtását mindig szigorúan az ellenőrző lista alapján ( ) kell elvégezni. Abból elemet/elemeket kihagyni SZIGORÚAN TILOS! 2. Az ellenőrző lista kialakítása lehetővé teszi ugyan egy személy részére is a berendezés indítás előtti ellenőrzését, mégis, a biztonság fokozása érdekében célszerű két személynek elvégezni azt. Ennek értelmében a szabványos eljárás során egyik személy a lista pontjainak hangos felolvasását végzi, a másik személy pedig az elhangzottakat ellenőrzi. A munkamegosztás alapvető szabálya, hogy az ellenőrző listát olvasó személy csak akkor haladjon tovább a következő pontra, ha az ellenőrzést végző társa a listán szereplő kérdésre egyértelmű választ adott, mely a biztonság szempontjából megfelelő. Az elfogadható válaszokat a lista tartalmazza. 3. Amennyiben az indítás előtti ellenőrző lista végigvétele közben nem elfogadható válasz érkezik, akkor az indítást el kell halasztani, és a hibakeresési eljárást mely később kerül pontos kidolgozásra kell alkalmazni

36 Indítás előtti ellenőrző lista kezelőpult szemrevételezése o kapcsolók alapállapotban vannak?...igen o jelzőfények égnek?... NEM o tápkábel kihúzva?...igen transzformátoregység szemrevételezése o vezetékek lógnak?... NEM o csavarok meghúzva, lebiztosítva?...igen segédberendezések szemrevételezése o tűzcsap elzárva?...igen o tüzelőanyag elektromágneses szelep rögzítve?...igen o hűtőventilátor és burkolata rögzítve?...igen o tüzelőanyag vezetékek rögzítve, sérülésmentesek?...igen o kenőolaj-vezetékek rögzítve, sérülésmentesek?...igen o levegővezetékek rögzítve, sérülésmentesek?...igen o gyújtókábelek rögzítve, sérülésmentesek?...igen o szivattyúegységek bekötve, rögzítve?...igen o hűtőlevegő vezetékek bekötve, rögzítve?...igen o olajmennyiség rendben?...igen o szűrők rendben?...igen o tüzelőanyag-szint rendben?...igen hajtómű szemrevételezése o szívócsatorna beömlő keresztmetszet szabad, tiszta?...igen o indítómotor rögzítve, csatlakoztatva?...igen o tüzelőanyag-fúvókák rögzítve, folyásmentesek?...igen o fúvócső és hővédő burkolatának állapota rendben?...igen o fúvócsövön és hővédő burkolatán hőhatásra utaló elszíneződés van?... NEM o turbina lapátozás rendben?...igen a kísérleti berendezés szemrevételezése o idegen tárgy látható-e a berendezésen vagy környékén?... NEM személyi feltételek o mérnök és technikus jelen vannak?...igen o minden résztvevő biztonságos helyen tartózkodik?...igen o van illetéktelen személy, aki esetleg veszélyes zónába kerülhet?... NEM o a menekülési útvonalak szabadok?...igen o a tűzoltó eszközök jelen vannak, működőképesek?...igen oldal

37 Indítás 1. A sugárhajtóműves kísérleti berendezés üzemeltetését az indítási folyamattal kezdjük meg. Miután az indítás előtti ellenőrző lista kérdéseit a biztonsági előírásoknak megfelelően végigvettük, kezdhető meg az indítás. 2. Az indítást végezheti bármely résztvevő személy, a mérnök és a technikus egybehangzó döntése alapján. Amennyiben a gép kezelésében jártas személyről van szó, az üzemelés alapvető előírásai a fejezetben találhatóak meg. Mivel a berendezés nagymértékben hallgatói mérések, oktatás céljára épült, ezért a hallgató, vagy egyéb, a gép kezelésében kevésbé jártas személy esetén az indítási folyamat rendje a fejezetben van rögzítve

38 Az indítás lefolytatása szakszemélyzettel 1. Amennyiben az indítást a berendezés kezelésében jártas személy(ek) végzi(k), akkor nem szükségesek olyan szigorú korlátozások, mint ellenkező esetben. A gép kezelésében való jártasság megállapítása a fejezetben leírtak szerint történik. 2. A berendezés indításán kétféle műveletet lehet érteni. Az egyik a normál üzemeltetésnek megfelelően, tüzelőanyag bejuttatásával üzemmódra történő kifutást és üzemelést feltételez, a másik esetben viszont például sikertelen indítási kísérletet követően átszellőztetés történik. A normál üzemre vonatkozó előírások a fejezetben, az átszellőztetés rendje pedig a fejezetben található meg. 3. Az indítási folyamat két jól elkülöníthető részfolyamatra bontható. Az első az elektromos motor segítségével végrehajtott felpörgetés (átszellőztetés), a másik pedig a betüzelés megkezdésétől induló üzemmódra való kifutás

39 Indítás szakszemélyzettel, üzemmódra kifutás céljából 1. A berendezés üzemkész állapotba hozása a főkapcsoló bekapcsolásával történik. Ekkor feszültség alá helyeződik a transzformátor-egység, a mérő- és adatgyűjtő rendszer. A hajtómű indítása egyenfeszültségű villamos indítómotorral történik, melynek tápellátása 24V feszültségű akkumulátorról / akkumulátor egységről valósítható meg. 2. Az indítás sorrendje a következő bekezdésben leírtak szerint kell történjen. Bárminemű eltérés az alábbiakban rögzítettektől a berendezés és a környezetében tartózkodók biztonságát veszélyezteti, ezért SZIGORÚAN TILOS! 3. A hőmérséklet mérőhely-átkapcsoló forgatógombját T4 állásba helyezzük, hogy az indítás során figyelemmel lehessen kísérni a turbina utáni gázhőt. Az akkumulátor csatlakoztatása után az Indítás kapcsolóval biztosítani kell a feszültség alá helyezést. Ezután a Gyújtás billenőkaros nyomógomb megnyomásával üzembe kell helyezni a gyújtóegységet. A következő lépés a kenőolaj- és tüzelőanyag-szivattyúk bekapcsolása. 4. Megjegyzés: a kezelőpulton a vezérlő elemek elhelyezése lehetővé teszi, hogy az indítási folyamat során jobbról balra haladva egymás után működtessük azokat. 5. A felpörgetés a Kézi indítás nyomógomb benyomásával kezdhető meg a fent leírtak után. A villamos indítómotor tápfeszültsége csak a Kézi indítás nyomógomb nyomvatartásával biztosítható. Ha tehát a felpörgetést bármilyen okból meg kívánjuk szakítani, ezt a Kézi indítás nyomógomb elengedésével érhetjük el. 6. A tüzelőanyag betáplálás a mágnesszelep kinyitásával érhető el. A Tüzelőanyag betáplálás kapcsoló Leállítás állásból Üzem állásba helyezésével lehet a betüzelést megkezdeni. A felpörgetés befejeztével a hajtómű állandósult üzemmódra fut ki. Az állandósult üzemmód elérésével az indítási folyamat befejeződik. 7. Az indítást meg kell szakítani, ha: A. a forgórész elérte a kb fordulat / perc értéket, és az Alacsony fordulatszám jelzőfény kialudt (normál működés) B. a felpörgetés időtartama a 10 (tíz) másodpercet elérte (fennakadt fordulatszám elégtelen égés következtében) C. a felpörgetés során bármiféle rendellenes jelenséget észlelünk. D. az indítás a 15 (tizenöt) másodperces időkorlátot elérte (nincs stabil láng)

40 Üzemmódra kifutás rendje szakszemélyzet részére Ellenőrző lista Az akkumulátor csatlakoztatásáig a kezelőpulton semminemű kapcsolást nem szabad végezni! Az indításra való felkészülés csak a főkapcsoló bekapcsolása után kezdhető meg. Az Indítás kapcsolót be kell kapcsolni. Be kell kapcsolni a gyújtóegységet. Működésbe kell hozni a kenőolaj-szivattyút. Be kell kapcsolni a tüzelőanyag-szivattút. A felpörgetés a Kézi indítás nyomógomb benyomásával kezdhető meg. A felpörgetés a következő esetekben szakítandó meg a Kézi indítás nyomógomb elengedésével: o A gázturbina forgórésze a stabilizálódó égés következtében eléri a fordulat / perc értéket o A felpörgetés időtartama elérte a 10 (tíz) másodpercet o A felpörgetés alatt bármiféle rendellenes jelenséget észlelünk Engedélyezni kell a tüzelőanyag-beeresztő mágnesszelep áramkörét a Tüzelőanyag betáplálás kapcsoló Üzem állapotba állításával. Amennyiben az égés stabil, a gázturbina a turbinája segítségével folytatja az üzemmódra kifutást. Ha az üzemmódra kifutás során a gázhő túllépi az 1000 o C értéket (2 másodpercig), vagy a 800 o C értéket (5 másodpercig), az indítási folyamatot meg kell szakítani a Tüzelőanyag betáplálás kapcsoló Leállítás állásba való mozgatásával. Ha a gázturbina eléri az üzemmódra kifutott állapotot, az indítási folyamat véget ér. o Ha a gázturbina a felpörgetés megkezdésétől számított 15 másodperc alatt nem éri el az alapjárati fordulatszámot, vagy a tüzelőanyag-betáplálás megkezdésétől számított 5 másodpercen belül nem alakul ki stabil égés (a T4 hőmérséklet nem növekedése nem éri el a legalább 100 o C-ot), akkor az indítást meg kell szakítani a Tüzelőanyag betáplálás kapcsoló Leállítás állásba helyezésével. A leírtaktól való bárminemű eltérés veszélyezteti a berendezés és a környezetében tartózkodók épségét, ezért SZIGORÚAN TILOS! oldal

41 Indítás szakszemélyzettel, átszellőztetés céljából 1. A berendezés üzemkész állapotba hozása a főkapcsoló bekapcsolásával történik. Ekkor feszültség alá helyeződik a transzformátor-egység, a mérő- és adatgyűjtő rendszer. A hajtómű indítása egyenfeszültségű villamos indítómotorral történik, melynek tápellátása 24V feszültségű akkumulátorról valósítható meg. 2. Az átszellőztetés sorrendje a következő bekezdésben leírtaknak megfelelő. Bárminemű eltérés az alábbiakban rögzítettektől a berendezés és a környezetében tartózkodók biztonságát veszélyezteti, ezért SZIGORÚAN TILOS! 3. Az akkumulátor csatlakoztatása után az Indítás kapcsolóval biztosítani kell a feszültség alá helyezést. A következő lépés a kenőolaj-szivattyú bekapcsolása. 4. FIGYELEM! A tüzelőanyag-szivattyú, a Tüzelőanyag betáplálás kapcsoló, valamint a gyújtóegység kikapcsolt állapotban kell legyen! 5. Az átszellőztetést a Kézi indítás nyomógomb benyomásával kezdhetjük meg. Tekintettel arra, hogy az indítómotor rövid idejű üzemeltetésre készült, az átszellőztetés a következők figyelembevételével hajtható végre: A. az indítómotor egy működtetésre legfeljebb 20 (húsz) másodpercig járatható. B. ha a kívánt átszellőzés 20 másodperc alatt nem érhető el, a második 20 másodperces járatás előtt 10 másodperc állást kell közbeiktatni. C. ha a megfelelő átszellőzés a második járatásra sem valósul meg, a harmadik 20 másodperces járatás előtt 40 másodperc állást kell közbeiktatni. D. ha az átszellőztetés három kísérlet után sem sikeres, fél óra után a fent leírtaknak megfelelően újabb három átszellőztetési kísérlet kezdeményezhető. E. a második hármas átszellőztetési kísérlet is sikertelen, az akkumulátorok és az indítómotor kímélése érdekében az átszellőztetés csak az akkumulátorok feltöltése után kezdhető újra. F. minden esetben, amikor a forgórész áll, a kenőolaj-szivattyú leállítandó

42 Az átszellőztetés rendje szakszemélyzet részére Ellenőrző lista Az akkumulátor csatlakoztatásáig a kezelőpulton semminemű kapcsolást nem szabad végezni! Az indításra való felkészülés csak a főkapcsoló bekapcsolása után kezdhető meg. Működésbe kell hozni a kenőolaj-szivattyút. Az Indítás kapcsoló be kell kapcsolni. Az átszellőztetés a Kézi indítás nyomógomb benyomásával kezdhető meg. Az átszellőztetés legfeljebb 20 (húsz) másodpercig végezhető. Húsz másodperc eltelte után a Kézi indítás nyomógomb elengedésével ki kell kapcsolni az indítómotort, illetve a kenőolaj-szivattyút le kell állítani. Ha további átszellőztetésre van szükség, az tíz másodperc várakozás után kezdhető meg. A második átszellőztetés megkezdése előtt be kell kapcsolni a kenőolaj-szivattyút, majd a Kézi indítás nyomógomb megnyomásával az átszellőztetés megkezdhető. A második átszellőztetési kísérlet sem lehet hosszabb húsz másodpercnél. A második átszellőztetési kísérlet befejeztével ismételten le kell kapcsolni a kenőolajszivattyút és az indítómotort. Harmadik próbálkozás csak negyven másodperc várakozás után kezdhető meg, melynek hossza szintén húsz másodperc lehet, bekapcsolt kenőolaj-szivattyú mellett. Amennyiben további átszellőztetési kísérletekre van szükség, a harmadik kísérlet után fél óra hűlési időt kell biztosítani a motorok számára. A fél óra várakozás eltelte után ismét három próbálkozás engedélyezett, a fentebb leírt feltételek teljes körű betartása mellett. Ha az ismételt három kísérlet sem volt sikeres, újabb próbálkozás csak az akkumulátorok újratöltése után végezhető, vagy 1 órával a második kísérlet-sorozat után. A leírtaktól való bárminemű eltérés veszélyezteti a berendezés és a környezetében tartózkodók épségét, ezért SZIGORÚAN TILOS! oldal

43 Indítási folyamat üzemeltetésben kevésbé jártas személyekkel 1. A kísérleti sugárhajtóműves berendezés alapvető oktatási célokat szolgál, így az indítás a mérnök és a technikus jelenlétében hallgatók vagy hasonló, üzemeltetésben kevésbé jártas személyek számára is lehetséges, jelen fejezetben leírtaknak megfelelően

44 Üzemmódra kifutás üzemeltetésben kevésbé jártas személyekkel 1. A berendezés üzemkész állapotba hozása a főkapcsoló bekapcsolásával történik. Ekkor feszültség alá helyeződik a transzformátor-egység, a mérő- és adatgyűjtő rendszer. A hajtómű indítása egyenfeszültségű villamos indítómotorral történik, melynek tápellátása 24V feszültségű akkumulátorról / akkumulátor egységről valósítható meg. 2. A főkapcsoló működtetését és az akkumulátor csatlakoztatását kizárólag a mérnök és/vagy a technikus végezheti! Ettől eltérni SZIGORÚAN TILOS! 3. A további kapcsolókat és kezelőszerveket hallgató is működtetheti, miután a oldalon található segédlistát elolvasta, és az ott leírtakat tudomásul vette. Ennek jeléül a műszaki jegyzőkönyv Megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy hallgató végezte az üzemeltetést, valamint a hallgató nevét, ezenkívül a hallgatónak a jegyzőkönyvet alá kell írnia. 4. Az indítás sorrendje a következő bekezdésben leírtak szerint kell történjen. Bárminemű eltérés az alábbiakban rögzítettektől a berendezés és a környezetében tartózkodók biztonságát veszélyezteti, ezért SZIGORÚAN TILOS! 5. A hőmérséklet mérőhely-átkapcsoló forgatógombját T4 állásba helyezzük, hogy az indítás során figyelemmel lehessen kísérni a turbina utáni gázhőt. Az akkumulátor csatlakoztatása után az Indítás kapcsolóval biztosítani kell a feszültség alá helyezést. Ezután a Gyújtás billenőkaros nyomógomb megnyomásával üzembe kell helyezni a gyújtóegységet. A következő lépés a kenőolaj- és tüzelőanyag-szivattyúk bekapcsolása. 6. Megjegyzés: a kezelőpulton a vezérlő elemek elhelyezése lehetővé teszi, hogy az indítási folyamat során jobbról balra haladva egymás után működtessük azokat. 7. A felpörgetés a Kézi indítás nyomógomb benyomásával kezdhető meg a fent leírtak után. A villamos indítómotor tápfeszültsége csak a Kézi indítás nyomógomb nyomvatartásával biztosítható. Ha tehát a felpörgetést bármilyen okból meg kívánjuk szakítani, ezt a Kézi indítás nyomógomb elengedésével érhetjük el. 8. A tüzelőanyag betáplálás a mágnesszelep kinyitásával érhető el. A Tüzelőanyag betáplálás kapcsoló Leállítás állásból Üzem állásba helyezésével lehet a betüzelést megkezdeni. A felpörgetés befejeztével a hajtómű állandósult üzemmódra fut ki. Az állandósult üzemmód elérésével az indítási folyamat befejeződik. 9. Az indítást meg kell szakítani, ha: A. a forgórész elérte a kb fordulat / perc értéket, és az Alacsony fordulatszám jelzőfény kialudt (normál működés) B. a felpörgetés időtartama a 10 (tíz) másodpercet elérte (fennakadt fordulatszám elégtelen égés következtében) C. a felpörgetés során bármiféle rendellenes jelenséget észlelünk. D. az indítás a 15 (tizenöt) másodperces időkorlátot elérte (nincs stabil láng)

45 Üzemmódra kifutás rendje az üzemeltetésben járatlan személyek részére ellenőrző lista A főkapcsoló működtetését és az akkumulátor csatlakoztatását kizárólag a jelenlévő mérnök és/vagy technikus végezheti! Az akkumulátor csatlakoztatásáig a kezelőpulton semminemű kapcsolást nem szabad végezni! Az indításra való felkészülés csak a főkapcsoló bekapcsolása után kezdhető meg. Az Indítás kapcsoló be kell kapcsolni. Be kell kapcsolni a gyújtóegységet. Működésbe kell hozni a kenőolaj-szivattyút. Be kell kapcsolni a tüzelőanyag-szivattút. A felpörgetés a Kézi indítás nyomógomb benyomásával kezdhető meg. A felpörgetés a következő esetekben szakítandó meg a Kézi indítás nyomógomb elengedésével: o A gázturbina forgórésze a stabilizálódó égés következtében eléri a fordulat / perc értéket o A felpörgetés időtartama elérte a 10 (tíz) másodpercet o A felpörgetés alatt bármiféle rendellenes jelenséget észlelünk Engedélyezni kell a tüzelőanyag-beeresztő mágnesszelep áramkörét a Tüzelőanyag betáplálás kapcsoló Üzem állapotba állításával. Amennyiben az égés stabil, a gázturbina a turbinája segítségével folytatja az üzemmódra kifutást Ha az üzemmódra kifutás során a gázhő túllépi a 800 o C értéket (5 másodpercig), az indítási folyamatot meg kell szakítani a Tüzelőanyag betáplálás kapcsoló Leállítás állásba, vagy a főkapcsoló kikapcsolt állapotába való mozgatásával. o Az üzemmódra kifutás során a gázhő ellenőrzését a kezelést végző személy és a szakszemélyzet legalább egy tagjának közösen kell folytatni. A kezelést végző személy a Tüzelőanyag betáplálás kapcsolóval, a szakszemélyzet pedig a főkapcsoló kezelésével kezdeményezheti az indítás soron kívüli megszakítását. Ha a gázturbina eléri az üzemmódra kifutott állapotot, az indítási folyamat véget ér. o Ha a gázturbina a felpörgetés megkezdésétől számított 15 másodperc alatt nem éri el az alapjárati fordulatszámot, vagy a tüzelőanyag-betáplálás megkezdésétől számított 5 másodpercen belül nem alakul ki stabil égés (a T4 hőmérséklet nem növekedése nem éri el a legalább 100 o C-ot), akkor az indítást meg kell szakítani a Tüzelőanyag betáplálás kapcsoló Leállítás állásba helyezésével. A leírtaktól való bárminemű eltérés veszélyezteti a berendezés és a környezetében tartózkodók épségét, ezért SZIGORÚAN TILOS! oldal

46 Átszellőztetés üzemeltetésben kevésbé jártas személyekkel 1. A berendezés üzemkész állapotba hozása a főkapcsoló bekapcsolásával történik. Ekkor feszültség alá helyeződik a transzformátor-egység, a mérő- és adatgyűjtő rendszer. A hajtómű indítása egyenfeszültségű villamos indítómotorral történik, melynek tápellátása 24V feszültségű akkumulátorról valósítható meg. 2. A főkapcsoló működtetése és az akkumulátor csatlakoztatását kizárólag a mérnök és/vagy a technikus végezheti! Ettől eltérni SZIGORÚAN TILOS! 3. A további kapcsolókat és kezelőszerveket hallgató is működtetheti, miután a oldalon található segédlistát elolvasta, és az ott leírtakat tudomásul vette. Ennek jeléül a műszaki jegyzőkönyv Megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy hallgató végezte az üzemeltetést, valamint a hallgató nevét, ezenkívül a hallgatónak a jegyzőkönyvet alá kell írnia. 4. Az átszellőztetés sorrendje a következő bekezdésben leírtaknak megfelelő. Bárminemű eltérés az alábbiakban rögzítettektől a berendezés és a környezetében tartózkodók biztonságát veszélyezteti, ezért SZIGORÚAN TILOS! 5. Az akkumulátor csatlakoztatása után az Indítás kapcsolóval biztosítani kell a feszültség alá helyezést. A következő lépés a kenőolaj-szivattyú bekapcsolása. 6. FIGYELEM! A tüzelőanyag-szivattyú, a Tüzelőanyag betáplálás kapcsoló, valamint a gyújtóegység kikapcsolt állapotban kell legyen! 7. Az átszellőztetést a Kézi indítás nyomógomb benyomásával kezdhetjük meg. Tekintettel arra, hogy az indítómotor rövid idejű üzemeltetésre készült, az átszellőztetés a következők figyelembevételével hajtható végre: A. az indítómotor egy működtetésre legfeljebb 20 (húsz) másodpercig járatható. B. ha a kívánt átszellőzés 20 másodperc alatt nem érhető el, a második 20 másodperces járatás előtt 10 másodperc állást kell közbeiktatni. C. ha a megfelelő átszellőzés a második járatásra sem valósul meg, a harmadik 20 másodperces járatás előtt 40 másodperc állást kell közbeiktatni. D. ha az átszellőztetés három kísérlet után sem sikeres, fél óra után a fent leírtaknak megfelelően újabb három átszellőztetési kísérlet kezdeményezhető. E. a második hármas átszellőztetési kísérlet is sikertelen, az akkumulátorok és az indítómotor kímélése érdekében az átszellőztetés csak az akkumulátorok feltöltése után kezdhető újra. F. minden esetben, amikor a forgórész áll, a kenőolaj-szivattyú leállítandó

47 Az átszellőztetés rendje a berendezés kezelésében járatlan személyek részére Ellenőrző lista A főkapcsoló működtetését és az akkumulátor csatlakoztatását kizárólag a jelenlévő mérnök és/vagy technikus végezheti! Az akkumulátor csatlakoztatásáig a kezelőpulton semminemű kapcsolást nem szabad végezni! Az indításra való felkészülés csak a főkapcsoló bekapcsolása után kezdhető meg. Működésbe kell hozni a kenőolaj-szivattyút. Az Indítás kapcsoló be kell kapcsolni. Az átszellőztetés a Kézi indítás nyomógomb benyomásával kezdhető meg. Az átszellőztetés legfeljebb 20 (húsz) másodpercig végezhető. Húsz másodperc eltelte után a Kézi indítás nyomógomb elengedésével ki kell kapcsolni az indítómotort, illetve a kenőolaj-szivattyút le kell állítani. Ha további átszellőztetésre van szükség, az tíz másodperc várakozás után kezdhető meg. A második átszellőztetés megkezdése előtt be kell kapcsolni a kenőolaj-szivattyút, majd a Kézi indítás nyomógomb megnyomásával az átszellőztetés megkezdhető. A második átszellőztetési kísérlet sem lehet hosszabb húsz másodpercnél. A második átszellőztetési kísérlet befejeztével ismételten le kell kapcsolni a kenőolajszivattyút és az indítómotort. Harmadik próbálkozás csak negyven másodperc várakozás után kezdhető meg, melynek hossza szintén húsz másodperc lehet, bekapcsolt kenőolaj-szivattyú mellett. Amennyiben további átszellőztetési kísérletekre van szükség, a harmadik kísérlet után fél óra hűlési időt kell biztosítani a motorok számára. A fél óra várakozás eltelte után ismét három próbálkozás engedélyezett, a fentebb leírt feltételek teljes körű betartása mellett. Ha az ismételt három kísérlet sem volt sikeres, újabb próbálkozás csak az akkumulátorok újratöltése után végezhető, vagy 1 órával a második kísérlet-sorozat után. A leírtaktól való bárminemű eltérés veszélyezteti a berendezés és a környezetében tartózkodók épségét, ezért SZIGORÚAN TILOS! oldal

48 Üzemelés 1. Az üzemelés (üzemmódra kifutott hajtómű esete) a kísérleti sugárhajtóműves berendezés működésének alapvető formája, amikor a betáplált tüzelőanyag az égéstérben elég. Az égéstermék amelynek másik komponense a nagynyomású levegő, melyet a kompresszor szállít, így rendelkezik a megfelelő mennyiségű hőenergiával, ami a turbina lapátozásán mechanikai energiává alakul. Ez megforgatja a turbinát, és az így létrejövő teljesítmény hajtja a kompresszort. A turbina előtti gáz azonban az üzemelés esetében nagyobb, vagy egyenlő energiával rendelkezik, mint amennyi a kompresszor hajtására szükséges. A többlet teljesítményt a sugárhajtóműves berendezés fúvócsöve használja fel tolóerő létrehozására. 2. Az üzemelés megengedett feltételei a oldalon találhatóak meg, ahol gázhő szerinti korlátozások találhatóak. Amennyiben az üzemeltetés ideje eléri az adott üzemmódhoz tartozó időkorlátot, az aktuális üzemmódról egy csökkentett üzemmódra kell visszatérni, abban az esetben, ha a hajtómű még nem érte el az egy indítás során megengedett maximális üzemidőt. Ha ezt az időt eléri, akkor a berendezést le kell állítani. Ettől eltérni balesetveszélyes és ezért SZIGORÚAN TILOS! 3. Ha a hajtómű üzemelése közben rendellenes jelenségeket észlelünk (nem megengedett gázhő, fordulatszám, olajhőmérséklet; tűz; stb.), akkor a hajtómű azonnali vészleállítását kell megkezdeni a Tüzelőanyag betáplálás kapcsoló lekapcsolásával!