TKT-1. Bevezetés

Átírás

1 Bevezetés 1. A szakutasítás célja A. Jelen szakutasítás előírja a BME Repülőgépek és Hajók Tanszék fejlesztésével épült, TSz-21 indító gázturbinából kialakított jelzésű, kísérleti sugárhajtóműves berendezés üzemeltetésének és műszaki kiszolgálásának rendjét. 2. Érvényesség A. Az érvényesség kezdete év december hónap 5. napja. 3. Változások kezelése A. Jelen szakutasítás az érvényesség kezdete utáni változásokat közlönyök formájában, a változás által érintett lapok cseréjével tartalmazza. B. Bárminemű változás esetén cserére kerül a változásban érintett összes lap, az érvényes oldalak jegyzéke, valamint szükség esetén a tartalomjegyzék. C. A változást a szövegben a bekezdés, illetve sor mellé bal oldalra tett függőleges vonallal kell jelölni. Cserélni kell az érvényesség időpontját. D. A változásokat az érvényes oldalak jegyzékében frissíteni kell a cserélt lap érvényességi idejét, és bal oldalon függőleges vonallal meg kell jelölni oldal

2 A hajtómű általános adatai 1. A hajtómű egyezményes jelölése A hajtómű típusa... gázturbinás sugárhajtómű 3. A forgórész forgásiránya hátulról nézve (lásd 1. ábra)... bal 4. A kompresszor... egyfokozatú, félaxiális 4.1. nyomásnövekedése névleges üzemmódon... 2,5 5. Az égéstér... gyűrűs, négy fúvókával 6. A turbina... egyfokozatú axiális 7. A hajtómű száraz tömege... kb. 35 kg 8. A kísérleti berendezés száraz tömege... kb. 150 kg 9. A hajtómű méretei 9.1. A hajtómű hossza... legfeljebb 1000 mm (lásd 1. ábra) 9.2. A hajtómű szélessége A hajtómű magassága A kísérleti berendezés méretei A berendezés hossza A berendezés szélessége A berendezés magassága A hajtómű megengedett üzemideje fejezetben megadottak szerint 12. A hajtómű egy működésre megengedett üzemideje fejezet szerint 13. Tüzelőanyag fajta: JET A JP A maximális gázhőmérséklet határolása... kézi vezérléssel 15. A gázhőmérséklet mérése Jelzőműszer... HAGA K48B Érzékelő... K típusú hőelem (2 db) oldal

3 ábra: A sugárhajtóműves kísérleti berendezés bal oldali vázlata oldal

4 A sugárhajtóműves berendezés kezelőpultja ábra: A kezelőpult ábra: A kezelőpult kapcsolói oldal

5 BME Repülőgépek és Hajók Tanszék A hajtómű üzemmódjai Üzemmód Üzemmódra jellemző Üzemmódra jellemző Az üzemmódon megnevezése fordulatszám, n [1/min] gázhő T * 4, [ o C] eltölthető idő [mp] Felszálló Névleges Földi alapjárat Légi alapjárat Gyorsítás I Gyorsítás II Indítási kigyorsítás I Indítási kigyorsítás II Egy üzemelés - Bármilyen (földön) 600 időtartama* - Bármilyen (levegőben) táblázat: A hajtómű megengedett üzemmódjai * Az üzemelés időtartama az üzemmódra kifutott állapot beállásától kezdve a leállítás megkezdéséig számítandó oldal

6 A hajtómű nem megengedett üzemmódjai 1. A nem megengedett üzemmódok számszerű paraméterek alapján A. A hajtómű üzemelése közben környezeti vagy üzemeltetői behatásra rendellenes, nem megengedett üzemmódokra kerülhet. Ennek elkerülése érdekében a lehető leggyorsabban vészleállítást kell végrehajtani. B. A vészleállítást a táblázatban meghatározott, számszerű értékekkel jellemezhető körülmények között kell megkezdeni. Paraméter Jel Jelleg Határérték Fordulatszám n maximum túllépés /min (105%) Gázhő * T 4 maximum túllépés táblázat szerint Olaj hőmérséklet T o maximum túllépés 120 o C Olajnyomás p o túl alacsony 1 bar Fordulatszám, gázhő n, T 4 szenzor meghibásodás táblázat: A vészleállítási határértékei 2. Nem megengedett üzemmódok nem számszerűsíthető esetei A. Egyéb esetekben, amikor a táblázatban foglalt mérhető mennyiségek határértékeit az előírtaknak megfelelően nem lépi át a berendezés, de másfajta, egyértelműen meghibásodásra utaló jelek esetén szintén vészleállítást kell végezni. Ilyenkor a vészleállítás oka értelemszerűen Egyéb, melyet a Megjegyzés rovatban részletezni kell. B. Egyéb jellegű vészleállítást kell végrehajtani az alábbi esetekben: (1) tűz (2) tüzelőanyag- vagy olajfolyás (3) nincs stabil égés (5 másodperccel a tüzelőanyag-betáplálás megkezdése után) oldal

7 A sugárhajtómű korlátozás nélküli, korlátozott üzeme, illetve üzemképtelensége 1. A sugárhajtóműves berendezés üzemeltetése minden korlátozás nélkül a rendszer egészének hibamentessége esetén lehetséges. Minden üzemeltetés után meg kell állapítani, hogy a rendszer bármely eleme meghibásodott-e az üzemelés során. Amennyiben meghibásodást tapasztalunk, akkor vagy a berendezés korlátozott üzemelését kell előírni, vagy pedig üzemképtelenséget kell meghatározni. 2. A korlátozás nélküli üzemképesség mindig egy üzemeltetésre érvényes (indítás előtti előkészületektől kezdve a leállításig). A leállítás utáni ellenőrzéssel (lásd fejezet) kell meggyőződni a gázturbina és berendezéseinek további üzemképességéről. 3. A korlátozott üzemképesség vagy üzemképtelenség a leállítás utáni ellenőrzés során felderített hibajelenség súlyától függ, és időtartamát tekintve lehet határozott vagy határozatlan időtartamú. Bármilyen hibát észlelünk, a gázturbina már nem kaphat korlátozás nélküli üzemképes jelzőt. 4. A berendezés üzemképessége feltüntetendő az üzemeltetésről szóló műszaki jegyzőkönyvön, valamint az üzemidő nyilvántartásban is oldal

8 A sugárhajtómű időjárási minimumai 1. A sugárhajtóműves berendezés alapvetően kültéri üzemeltetésre készült. Azonban az időjárás okozhat olyan problémákat, amelyre a berendezés vagy annak egyes komponensei nem kerültek felkészítésre. Ennek érdekében, a biztonságos üzemeltetési feltételek megteremtése érdekében a gázturbinás berendezés időjárási minimumokkal rendelkezik, melyek nem teljesülése esetén az üzemelés csak zárt térben történhet, a fejezetben leírtaknak megfelelően. 2. Az időjárási minimumok A. Hőmérséklet (1) A gázturbinás berendezés üzemeltetési hőmérséklet-tartományának alsó és felső határa -20 és +55 o C. B. Környezeti nyomás (1) Mivel a gázturbina és komponensei alapvetően felszíni, normál légköri nyomásra készültek, így a megengedett légköri nyomás értéke kpa. C. Légnedvesség (1) A gázturbina elektronikai eszközeinek előírt maximális fajlagos nedvességtartalom 95%. A sugárhajtóműves berendezés tehát nem üzemeltethető extrém páratartalom mellett vagy pedig esőben! D. Szél (1) A sugárhajtóműves berendezés alapvetően szélcsendes, kedvező időjárási feltételek melletti üzemelésre készült, lehetőség van azonban mérsékelt légmozgás melletti használatra. (2) A megengedett szélerősség a gép tengelyirányától maximálisan ±15 o -ban eltérő szélirány esetén 10m/s, ezen kívül eső szélirány esetén maximum 5m/s szélerősség engedhető meg. E. Látótávolság (1) A sugárhajtóműves berendezés 10m alatti látótávolság esetén nem üzemeltethető. F. Zivatar (1) Villámlással járó zivatartevékenység esetén a sugárhajtóműves berendezés kültéren nem üzemeltethető oldal

9 Az olajfogyasztás ellenőrzése 1. Általános leírás A. A gázturbinás sugárhajtómű működéséhez elengedhetetlenül szükséges a kenő és hűtő funkciókat ellátó olaj. A sugárhajtóműves berendezés olajrendszere nyomott, azaz egy szivattyú juttatja el nagy nyomáson az olajat a kenési helyekre. Onnan a kompresszortól elvett sűrített levegő juttatja vissza az olajtartályba. 2. A normál olajfogyasztás A. Az olaj alapvetően minimális mennyiségben a szellőzőrendszeren keresztül távozhat az olajtartályból, azonban ez a fogyás gyakorlatilag elhanyagolható, névleges értéke a működésenkénti 6,5 köbcentimétert nem haladja meg. 3. Rendellenes olajfogyasztás A. Az olajrendszer tömítése labirint rendszerű, azaz a túlnyomást biztosító rendszer, vagy pedig a labirint meghibásodása miatt elképzelhető az olaj megengedettnél nagyobb fogyása. Amennyiben az olaj fogyása a ábrán látható két vonal közé esik, a sugárhajtómű üzemeltethető, de minden üzemelés előtt az olajrendszer utántöltése szükséges. Ha az olajfogyasztás az ábra felső vonala fölé esik, akkor a gázturbina nem üzemeltethető tovább, a műszaki jegyzőkönyvben üzemképtelennek kell nyilvánítani határozatlan időre, a hiba kijavításáig ábra: Az olajfogyasztás megengedett és nem megengedett tartományai oldal

10 A hajtómű üzemidejének nyilvántartása 1. Az üzemidő nyilvántartása A. A hajtómű a biztonságos üzemeltetés érdekében a gyártó által megadott maximális üzemidővel rendelkezik. Ez az érték a gyártó szerint 3000 (háromezer) működés. B. A hajtómű üzembentartása során a biztonság megköveteli, hogy pontos és alapos feljegyzések készüljenek az üzemeltetés főbb paramétereiről. Ennek érdekében minden működésről jegyzőkönyvet kell készíteni (lásd fejezet) és a működést az üzembentartási naplóba (lásd fejezet) be kell jegyezni. C. Amennyiben vészleállítás történik, akkor a vészleállítást is naplózni kell a fejezetben rögzítettek szerint oldal

11 Műszaki jegyzőkönyvek 1. A működésről készítendő műszaki jegyzőkönyv A. Az üzemeltetés kellő biztonsága érdekében szükséges a működések alapos feljegyzése, amit egy külön naplóban kell összegyűjteni. A feljegyzések eszköze a jegyzőkönyv, amelyet a fejezet 201. oldala tartalmaz. Abban az esetben, ha hallgató végezte a hajtóművezést, akkor a megfelelő formátum a fejezet 202. oldalán található. B. Egy műszaki jegyzőkönyv egy indítási kísérlettel kapcsolatos információkat tartalmazhat. Több indítási kísérlet egy jegyzőkönyvbe való összevonása SZIGORÚAN TILOS! (1) Megjegyzés: az átszellőztetés céljából történő átforgatás szintén rögzítendő, de tekintettel, hogy ebben az esetben a műszaki jegyzőkönyv többi része kihasználatlan maradna, megengedett több átszellőztetés és egy üzemmódra kifutás céljából végrehajtott átforgatás egy jegyzőkönyvben való rögzítése. C. A műszaki jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az üzemeltetés helyét és pontos idejét; a gép egyezményes típusmegjelölését, valamint gyári számát; illetőleg az üzemeltetés előtt már meglévő üzemidőt. D. Ezen kívül a jegyzőkönyv tartalmaz egy táblázatot, az átforgatás, a kigyorsítás, az üzem és a leállás főbb jellemzőiről, úgy mint az adott üzemeltetési folyamatszakasz ideje, a rá jellemző, illetve a maximális gázhő. A táblázat az adott szakaszhoz tartozó és általános megjegyzésekre is lehetőséget biztosít. (1) Az átforgatás tartama az indító nyomógomb megnyomásától számított idő, függően attól, hogy milyen célból történik az átforgatás. (a) Az üzemmódra kifutás céljából történő átforgatás során az átforgatás időtartama sikeres indítás esetén a tüzelőanyag-betáplálás kezdetéig eltelt idő, vagy pedig sikertelen indítási kísérlet esetén az indítómotor leállásáig eltelt idő (ez az automatikus indítórendszer időzítője miatt beavatkozás nélkül, a beszabályozás mértékétől függően másodperc). (b) Az átszellőztetés céljából történő átforgatás esetén az indítómotor működési ideje (az automatikus indítórendszer időzítője miatt, beavatkozás nélkül másodperc). (2) A kigyorsítás (KIGYORS.) időtartama az üzemmódra kifutás esetén a tüzelőanyag-betáplálás kezdetétől az állandó fordulatszám eléréséig eltelt idő. 1. oldal

12 BME Repülőgépek és Hajók Tanszék (3) Az üzemelés ideje az állandó fordulatszám elérésétől a tüzelőanyag-betáplálásnak az engedélyező kapcsolóval történő megszüntetés pillanatáig tart. (4) A leállítás a tüzelőanyag-betáplálás engedélyező kapcsoló lekapcsolásától a 15%- os fordulatszám eléréséig tart. E. A műszaki jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a leállítás utáni ellenőrzés eredményeit szöveges formában, ezen kívül a berendezés üzemképességének besorolását. F. Fel kell ezen kívül tüntetni az üzemeltetés után érvényes hátralévő üzemidőt. G. Ezeken felül lehetőség van egyéb megjegyzések rögzítésére is. H. A jegyzőkönyvet az üzemeltetésnél kötelezően jelen lévő mérnök és technikus kézjegyével el kell lássa. I. A jegyzőkönyv készítője lehet az üzemeltetésben résztvevő bármely személy. J. Jegyzőkönyv formanyomtatvány megléte nélkül az üzemeltetés megkezdése SZIGORÚAN TILOS! 2. Az üzemképtelenné nyilvánítás jegyzőkönyve A. Amennyiben a sugárhajtóműves berendezés működése közben, vagy ellenőrzések során olyan rendellenességet tapasztalunk, amely veszélyeztetheti, vagy kizárja a biztonságos üzemeltetést, a berendezést vagy annak a rendellenesen működő komponenst üzemképtelennek kell nyilvánítani. B. Abban az esetben, ha csak valamely komponens nem funkcionál megfelelően, de ez, attól eltekintve, hogy a meghibásodott rendszer nem használható, nem befolyásolja a gázturbina egészének üzembiztos működését, akkor a berendezést korlátozással üzemképesnek kell minősíteni, melyet a következő módon kell az üzemeltetést végzők tudomására hozni. (1) Elsőként műszaki jegyzőkönyvet kell fölvenni a meghibásodásról, melyben feltüntetésre kell kerüljön: ( oldal) (a) a berendezés típusmegjelölését (b) a berendezés gyári számát (c) a berendezés üzemidejét (d) a hiba észlelésének időpontja (e) a hiba észlelhető jele(i) (f) a meghibásodást tartalmazó alrendszer oldal

13 BME Repülőgépek és Hajók Tanszék (g) a berendezés üzemképességének megállapítását (jelen esetben K azaz korlátozással üzemképes) (h) egyéb megjegyzést, melyben részletezhetőek a hiba felbukkanásának körülményei. (2) A berendezés főkapcsolóján a KORLÁTOZOTTAN ÜZEMKÉPES feliratú szalag használandó (lásd oldal). Ebben az esetben az üzemeltetést végző személyzetnek kötelessége az üzemképtelenség okáról szóló jegyzőkönyv alapján mérlegelni az üzemeltetés szükségességét, és az üzemeltetést az abban leírtak figyelembevételével végrehajtani. (3) Amennyiben az adott rendszer működtetése kézi vezérléssel történik (pl. a segédberendezések hűtése), akkor el kell helyezni egy piros NE MŰKÖDTESD feliratú szalagot az adott kézi vezérlő elemen. (Lásd oldal) C. Abban az esetben, ha olyan komponens hibásodott meg, amely a gázturbina biztonságos működése szempontjából nélkülözhetetlen, akkor a teljes berendezést azonnali hatállyal a hiba elhárításáig üzemképtelennek kell nyilvánítani. (1) Ennek első lépéseként fel kell venni az üzemképtelenségről szóló műszaki jegyzőkönyvet, mely az alábbi adatokat kell tartalmazza ( oldal): (a) a berendezés típusmegjelölését (b) a berendezés gyári számát (c) a berendezés üzemidejét (d) a hiba észlelésének időpontja (e) a hiba észlelhető jele(i) (f) a meghibásodást tartalmazó alrendszer (g) a berendezés üzemképességének megállapítását (jelen esetben N azaz üzemképtelen) (h) egyéb megjegyzést, melyben részletezhetőek a hiba felbukkanásának körülményei. (2) A berendezés főkapcsolóján az ÜZEMKÉPTELEN feliratú szalagot kell elhelyezni. A szalag méretei, színei messziről lehetővé teszik, hogy az üzemeltetés végzésére jogosult személyek meggyőződhessenek arról, hogy a berendezés üzemképtelen, s ebben az állapotban a sugárhajtóművet üzemeltetni balesetveszélyes és ezért SZIGORÚAN TILOS! 3. Az üzemképesség helyreállításáról szóló műszaki jegyzőkönyv oldal

14 BME Repülőgépek és Hajók Tanszék A. Amennyiben a sugárhajtóműves berendezés bármely komponense, vagy a teljes berendezés üzemképtelensége meg lett állapítva, a teljes üzemképesség helyreállítása a hiba kijavításán kívül az elvégzett munka dokumentálását is jelenti. B. A jegyzőkönyv tartalmazza a következő adatokat: ( oldal) (1) a berendezés típusmegjelölését (2) a berendezés gyári számát (3) a berendezés üzemidejét (4) a hiba észlelésének időpontja (5) a hiba észlelhető jele(i) (6) a meghibásodást tartalmazó alrendszer (7) a hiba kijavítására tett intézkedéseket (8) az intézkedések eredményeit (9) a berendezés üzemképességének megállapítását (10) egyéb megjegyzést oldal

15 MŰSZAKI JEGYZŐKÖNYV HAJTÓMŰVEZÉSRŐL Készült:... Dátum:... év... hónap... nap... óra... perc Típus:... Gyári szám:... Üzemidő:... óra / működés* Idő Gázhő [ o C] Megjegyzés jellemző maximális Átforg. Kigyors. Üzem Leállítás Hátralévő üzemidő:... óra / működés* Környezeti nyomás:... hpa / Hgmm* Hőmérséklet:... o C A leállítás utáni ellenőrzés eredménye: A berendezés üzemképessége: (a megfelelő négyzetbe tegyen egy X jelet) KORLÁTOZÁS NÉLKÜL KORLÁTOZÁSSAL ÜZEMKÉPES (K) ÜZEMKÉPTELEN (N) ÜZEMKÉPES (Ü) Megjegyzés: Készítette: mérnök technikus * A megfelelőt aláhúzni! oldal

16 JEGYZŐKÖNYV HALLGATÓI HAJTÓMŰVEZÉSRŐL Készült:... Dátum:... év... hónap... nap... óra... perc Típus:... Gyári szám:... Üzemidő:... óra / működés* Idő Gázhő [ o C] Megjegyzés jellemző maximális Átforg. Kigyors. Üzem Leállítás Hátralévő üzemidő:... óra / működés* Környezeti nyomás:... hpa / Hgmm* Hőmérséklet:... o C A leállítás utáni ellenőrzés eredménye: A berendezés üzemképessége: (a megfelelő négyzetbe tegyen egy X jelet) KORLÁTOZÁS NÉLKÜL KORLÁTOZÁSSAL ÜZEMKÉPES (K) ÜZEMKÉPTELEN (N) ÜZEMKÉPES (Ü) Megjegyzés: Készítette: évf. hallgató... évf. hallgató... évf. hallgató mérnök technikus * A megfelelőt aláhúzni! oldal

17 JEGYZŐKÖNYV ÜZEMKÉPTELENSÉG MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL Típus:... Gyári szám:... Üzemidő:... óra / működés* Hátralévő üzemidő:... óra / működés* Dátum:... év... hónap... nap... óra... perc A meghibásodás jele(i): A meghibásodott alrendszer: A berendezés üzemképessége: (a megfelelő négyzetbe tegyen egy X jelet) KORLÁTOZÁSSAL ÜZEMKÉPTELEN ÜZEMKÉPES (K) (N) Megjegyzés: Készítette: mérnök technikus * A megfelelőt aláhúzni! oldal

18 JEGYZŐKÖNYV ÜZEMKÉPESSÉG HELYREÁLLÍTÁSÁRÓL Típus:... Gyári szám:... Üzemidő:... óra / működés* Hátralévő üzemidő:... óra / működés* Dátum:... év... hónap... nap... óra... perc A meghibásodás jele(i): A meghibásodott alrendszer: A berendezés üzemképessége: (a megfelelő négyzetbe tegyen egy X jelet) KORLÁTOZÁS NÉLKÜL ÜZEMKÉPES (Ü) A hiba elhárítására tett intézkedések: KORLÁTOZÁSSAL ÜZEMKÉPES (K) Az intézkedések eredményei: Megjegyzés: Készítette: mérnök technikus * A megfelelőt aláhúzni! oldal

19 Az üzemidő naplózása 1. Az üzemidő naplózás célja A. Az üzemidő naplózása szükséges a hajtómű hátralévő üzemidejének meghatározásához. Ennek céljára minden géphez a gyári számmal ellátott naplót kell vezetni. A napló kell álljon: (1) egy mappából, melyen jól láthatóan, javítás nélkül fel vannak tüntetve (a) a gép egyezményes jelölése (b) a gép gyári száma (2) egy érvényes oldalak jegyzékéből, melyet abban az esetben kell frissíteni, ha a naplóba újabb oldal kerül bevezetésre (3) a naplót tartalmazó oldalakból, melyek formátuma a fejezet 201. és 202. oldalán láthatóak. B. Az üzemidő naplóhoz a gép előéletét tartalmazó egyéb dokumentumokat mellékelni kell. C. Az üzemidő napló formanyomtatvány megléte nélkül az üzemeltetés SZIGORÚAN TILOS! oldal

20 Üzemidő nyilvántartás A hajtómű egyezményes megjelölése:... A hajtómű gyári száma:... Dátum Kezdő működésszám Indítási kísérlet Működés Sikeres indítás Üzemmódra kifutás Hátralévő üzemidő Megj. Ü/ K/ N* * Ü = ÜZEMKÉPES, KORLÁTOZÁS NÉLKÜL K = KORLÁTOZOTTAN ÜZEMKÉPES N = NEM ÜZEMKÉPES LEZÁRVA: (dátum) (aláírás) oldal

21 Működések nyilvántartása A hajtómű egyezményes megjelölése:... A hajtómű gyári száma:... Dátum Kezdő működésszám Működés N S Ü Megj. Dátum Kezdő működésszám Működés N S Ü Megj. N = Sikertele(N) indítási kísérlet, S = (S)ikeres indítás, Ü = (Ü)zemmódra kifutás oldal

22 A vészleállítások naplózása 1. A vészleállítások naplózásának célja A. A berendezés üzemeltetésénél kiemelten fontos a rendellenes jelenségek rögzítése, amennyiben előfordulnak. Ezek a fejezet 5. oldalán megtalálhatóak. Abban az esetben, ha vészleállítás történt, akkor ki kell tölteni a műszaki jegyzőkönyvön és az üzemidő naplón kívül a vészleállítási naplót is. A napló formanyomtatványa a fejezet 201. oldalán látható. B. Megjegyzés: (1) A vészleállítás végrehajtásának módját lásd a oldalon. 2. A vészleállítások naplója A. A naplónak tartalmaznia kell a vészleállítás dátumát, az aktuális üzemidőt, amelynél a vészleállítás történt, a vészleállítás okát. Az ok a táblázat megfelelő oszlopában egy X jellel megjelölendő. Amennyiben megjegyzésre van szükség, például Egyéb esetben, az szövegesen a Megjegyzés rovatban tehető meg oldal

23 Vészleállítás nyilvántartás A hajtómű egyezményes megjelölése:... A hajtómű gyári száma:... Dátum Kezdő üzemidő T 4max n max p omin A vészleállítás oka T omax Szenzor Egyéb Megjegyzés oldal

24 Hajtóművezési terv 1. A berendezés hallgatói üzemeltetésénél kiemelten fontos a biztonságos üzemeltetés szempontjából egy előre lerögzített forgatókönyv, melynek a feladatait lépésről lépésre kell végrehajtani. Ezt a célt szolgálja a hajtóművezési terv, mely támpontot nyújt a soron következő feladatra való felkészülésre. 2. Hajtóművezési tervet kell készíteni minden hallgató által végrehajtott hajtóművezéshez, az indítás előkészítése előtt (lásd a fejezet rendelkezéseit). A hajtóművezési tervnek tartalmaznia kell az indítástól a leállításig az igénybe venni kívánt üzemmódokat. Ennek rögzítésére a oldal nyújt útmutatást. 3. Amennyiben a hajtóművezésben egynél több hallgató is részt vesz, illetve a mérnök és/vagy a technikus bevonása is megtörténik, az összes a folyamatban részt vevő személynek rendelkeznie kell a hajtóművezési terv másolatával. 4. A hajtóművezési terv szám szerint bármennyi üzemmódot tartalmazhat, a tervezett időszükséglet nem haladhatja meg a megengedett értékeket sem az egyes üzemmódokat, sem a teljes hajtóművezést illetően. 5. A hajtóművezési terv utolsó üzemmódja a leállítás kell legyen. 6. A hajtóművezési tervben fel kell tüntetni: A. az üzemmód sorszámát B. az üzemmód megnevezését (lásd lejjebb) C. az üzemmód megvalósíthatóságához szükséges kezelőszervek felsorolását D. a beavatkozást végző személyt (célszerűen hallgató esetén monogram, technikus ill. mérnök esetén T vagy M ) E. a tervezett időszükségletet perc:másodperc formátumban. A tervezett időszükséglet, illetve a teljes hajtóművezési terv kidolgozásánál figyelembe kell venni a táblázatban foglalt időbeli üzemmód korlátozásokat. F. a tényleges időszükséglet kitöltése értelemszerűen az üzem közben üzemmód váltás alkalmanként kell történjen. Ezt nem kell, hogy a hajtóművezést végző személyek közül végezze valaki, a jelen lévők közül bárki megteheti. A tényleges időszükséglet és a tervezett között egyáltalán nem kell semmilyen összefüggésnek lennie, ha az eltérésre a mérnök, a technikus ad utasítást, vagy vészhelyzet alakul ki. Egyetlen követelmény a hajtóművezést végző személyekkel szemben, hogy a berendezés időbeli korlátait betartsák. A meg nem valósított üzemmódokat a tervben a tényleges időszükséglet rovatban később a Kihagyva megjelöléssel kell rögzíteni oldal

25 Hajtóművezési terv A hajtómű egyezményes megjelölése:... A hajtómű gyári száma:... A hajtóművezést végző hallgató(k) neve(i): A hajtóművezés ideje:... Üzemmód sorszáma Üzemmód megnevezése Szükséges beavatkozás A beavatkozást végzi Tervezett időszükséglet 1. Indítás Indító nyomógomb 0:05 2. Üzemmódra kifutás :10 Tényleges időszükséglet oldal

26 A gázturbinás berendezés kezelésében való jártasság megállapítása 1. Általános rendelkezések A. A gázturbinás kísérleti berendezés üzemeltetésénél feltétlenül szükséges egy mérnök és egy technikus jelenléte. Az oktatási célok miatt nem kötelező, hogy ez a két személy végezze az üzemeltetést, de jelenlétük nélkül az üzemeltetés veszélyeztetheti a berendezés épségét, és a környezetében tartózkodó személyek biztonságát, ezért SZIGORÚAN TILOS! B. A berendezés oktatási célú rendeltetéséből fakadóan jelen lehetnek hallgatók az üzemeltetés során, valamint az üzemeltetést mérnök és technikus jelenlétében hallgatók is végezhetik. (1) A biztonság érdekében a hallgatói mérésekre, amennyiben csak mint szemlélődők vannak jelen, a jelenléti ív aláírásával kell igazolni a szükséges biztonsági ismeretek elsajátítását. (2) Ha hallgató végzi az üzemeltetést, kellő alapossággal ismernie kell a gázturbina működésének feltételeit, valamint a folyamatba való beavatkozás lehetőségeit. Ezen ismeretek elsajátításáról a hallgatói mérés előtt, a foglalkozás elején a mérnöknek zárthelyi, zártkönyves dolgozat íratásával kell meggyőződnie. Az a hallgató, aki nem felel meg, nem vehet részt az üzemeltetésben, de szemlélődőként (a jelenléti ív aláírásával) jelen lehet az üzemeltetés során. A zárthelyi dolgozat lehetséges kérdéseit a fejezet tartalmazza oldal

27 A berendezés felügyeletéhez szükséges jogosultság 1. Személyi feltételek A. A sugárhajtóműves berendezés üzemeltetéséhez, vagy üzemének felügyeletéhez szükség van egy mérnök és egy technikusi jogosultsággal rendelkező személy jelenlétére. 2. A jogosultság megszerzése A. A jogosultság tanfolyamon való részvétel és ellenőrző vizsga letételével szerezhető meg. B. Egy személy rendelkezhet mindkét jogosultsággal, de az üzemeltetés folyamán csak az egyik jogosultságának megfelelő szerepkörben lehet jelen. A mérnöki tanfolyam tematikája a , a technikusi tanfolyam tematikája a alfejezetekben található. A vizsgakérdéseket a (mérnöki), valamint a (technikusi) alfejezetek tartalmazzák. C. A tanfolyam áll egy általános ismertetőből, valamint a szerepkörhöz tartozó speciális üzemeltetési, karbantartási és ellenőrzési feladatok ismertetéséből. A tanfolyam időtartama 2 óra. D. A vizsga típusa feleletválasztós teszt. A vizsga minősítése lehet MEGFELELT vagy NEM FELELT MEG. A kérdések száma minimum 16. A vizsgán legalább 75%-ot teljesítő vizsgázó tekinthető megfeleltnek oldal

28 Az üzemeltetést végző hallgatók zárthelyi, zártkönyves dolgozatának kérdései 1. Jelen fejezet az üzemeltetésben aktívan részt vevő hallgatók számára a fejezetben kötelezően előírt, az üzemeltetés előtt megírandó zárthelyi, zártkönyves dolgozat lehetséges kérdéseit, az azokra adható válaszokat, valamint a dolgozat értékelésének szabályait mutatja be annak érdekében, hogy a hallgatók előre kellően fel tudjanak készülni az üzemeltetés folyamatára oldal

29 A lehetséges kérdések A következő fejezet tartalmazza az üzemeltetésben részt vevő hallgatók által az üzemeltetés előtt írandó zárthelyi, zártkönyves dolgozat lehetséges kérdéseit, témakörökre bontva. A kérdésekhez mindenütt megtalálható a helyes válasz. A kérdések után látható a rájuk adható pontszám. 1. Általános kérdések a kísérleti berendezésről (összesen 9 kérdés, 21 pont) A. Mik a sugárhajtóműves berendezés fő alrendszerei? (3 pont) (1) Gázturbina, tüzelőanyag-rendszer, kenésrendszer, indító-gyújtó rendszer, mérő- és adatgyűjtő rendszer, elektromos rendszer, kezelőpult. B. Hol helyezkednek el a tüzelőanyag, illetve kenőolaj segédberendezések? (1 pont) (1) Az olajtartály alatt, a fékpad hátsó alsó részén. C. Hol található a gyújtóegység? (1 pont) (1) A gázturbina fölött elhelyezett platformon. D. Rajzolja fel a kezelőpult vezérlőelemeinek vázlatos elhelyezkedését! (3 pont) (1) A helyes ábra: E. Rajzolja le a veszélyes helyeket, ahol üzemeltetés során az üzemeltetésben részt nem vevő jelenlévők nem foglalhatnak helyet! (Méretezett ábra szükséges!) (3 pont) (1) A helyes ábra: F. Mi a jelentése a ábrának? (3 pont) (1) A vörös vonal azon oldalán, ahol az áthúzott ember szimbólum látható, üzemeltetés során tartózkodni tilos. G. Mi a helyes sorrend a vészleállítás során? (3 pont) (1) Vészleállítás nyomógomb benyomása Tüa. betáp. engedélyezés kapcsoló Leállítás állásba helyezése Tüzelőanyag-szivattyú leállítása Főkapcsoló kikapcsolása Kismegszakítók lekapcsolása H. Hol helyezkedik el a HVK? (1 pont) (1) A kezelőpult bal oldalán középen. I. Hol olvasható le az aktuális turbina utáni gázhő? (3 pont) (1) A kezelőpult közepén elhelyezett, piros LED kijelzővel rendelkező műszeren, ha a kezelőpult jobb oldalán a GVK és a kapcsolók között található hőmérséklet mérőhely-átkapcsoló T5 állásban van. A mértékegység: o C oldal

30 2. Az üzemeltetéssel kapcsolatos kérdések (14 kérdés összesen, 34 pont) A. Mikor szabad megkezdeni az indítást? (3 pont) (1) Amikor arra a mérnök utasítást adott. B. Mi a helyes sorrend a kapcsolók működtetésénél, üzemmódra kifutás céljából? (3 pont) (1) Indítómotor engedélyezés Olajszivattyú Tüzelőanyag-szivattyú Gyújtás engedélyezés Tüa. betáp. engedélyezés Indítás C. Mi a helyes sorrend a kapcsolók működtetésénél, átszellőztetés céljából? (2 pont) (1) Indítómotor engedélyezés Olajszivattyú Indítás D. Mi a helyes pozíciója a GVK-nak az indítás megkezdésekor? (2 pont) (1) Teljesen hátrahúzott, azaz a GSF teljesen nyitott pozíciója. E. Mi a teendő, ha az indító nyomógomb megnyomásától számított 10 másodpercen belül nem kezdődik meg a tüzelőanyag-betáplálás, és az indító automatika nem avatkozik be? (1 pont) (1) A Vészleállítás nyomógombot meg kell nyomni. F. Mekkora a fordulatszám, amikor az Alacsony fordulatszám jelzőfény elalszik indítás során? (1 pont) (1) A névleges fordulatszám 40%-a. G. Mekkora a fordulatszám, amikor az Alacsony fordulatszám jelzőfény felgyullad a leállítás során? (1 pont) (1) A névleges fordulatszám 12%-a. H. Mit kell tenni, ha engedélyezett tüzelőanyag-betáplálás mellett került sor vészleállításra? (2 pont) (1) A Tüzelőanyag-betáplálás engedélyező kapcsolót Leállítás helyzetbe kell mozdítani, ezzel alapállapotba hozható az ilyenkor öntartó Vészleállítás relé. I. Mit okoz a Vészleállítás nyomógomb működtetése? (4 pont) (1) Bontja az automatikus indítórendszer időzítőjének alapállapotba hozó áramkörének blokkolását, ezáltal tehát az időzítő alapállapotba került, így megszűnik az indítómotor és a gyújtóegységek tápellátása. (2) Rövidre zárja a Vészleállítás relé öntartásért felelős érintkezőit, ezáltal a relé meghúz, és ezt követően ezen érintkezőkön keresztül kialakul az öntartás, ha a Tüzelőanyag-betáplálás engedélyezés kapcsoló Üzem állásban van. Ekkor működésbe lép a Tüzelőanyag-betáplálás tiltás relé, és a tüzelőanyag-betáplálás megszűnik. Az öntartás miatt, miután elengedjük a nyomógombot, a tüzelőanyagbetáplálás továbbra is tiltva marad. J. Milyen kézjel szükséges vészleállítást igénylő probléma észrevételekor? (3 pont) (1) Gyors mozdulattal a fej fölé emelt két kar csuklónál keresztezve egymást oldal

31 BME Repülőgépek és Hajók Tanszék K. Mit jelent a jobb kéz fej feletti körzése, bal kar fej fölé emelve, bal mutatóujj felfelé, bal kar fel-le mozog? (3 pont) (1) A hajtómű fordulatszámának növelése szükséges a HVK-t kezelő személy által. L. Mit jelent a jobb kéz fej feletti körzése, bal kar oldalsó középtartásban, bal mutatóujj lefelé, bal kar fel-le mozog? (3 pont) (1) A hajtómű fordulatszámának csökkentése szükséges a HVK-t kezelő személy által. M. Mit jelent a jobb kar könyökben hajlítva felmutatott hüvelykujjal? (3 pont) (1) Az utasítás vagy közlés nyugtázását. N. Mit jelent a jobb kar kinyújtva oldalsó középtartásban lefelé fordított hüvelykujjal? (3 pont) (1) Az utasítás vagy közlés elutasítását oldal

32 NINCS BETÁP BME Repülőgépek és Hajók Tanszék ábra: A kezelőszervek vázlatos elhelyezkedése NINCS BYP ASS Indítómotor forgássíkja Fékpad hátsó tartósíkja ábra: A veszélyes zónák üzemeltetés közben (méretek méterben) ábra: A veszélyes zóna jelölése oldal

33 A gázturbinás berendezés üzemeltetésének biztonsági szabályai 1. A biztonsági szabályok fontossága A. A gázturbinás sugárhajtómű a benne lezajló nagy fordulatszámú forgó mozgások és nagy hőmérsékletű termodinamikai folyamatok miatt potenciális veszélyforrás, ha az üzemeltetést nem kellő elővigyázatossággal végzik. Ezért a jelen fejezetben rögzített biztonsági szabályok ismerete és betartása minden körülmények között minden, a gázturbina üzemeltetésénél jelen lévő személy kötelessége, elsősorban az emberélet, másodlagosan a berendezés épségének védelme érdekében. 2. A jelen lévő személyek A. Az üzemeltetés során jelen lévő személyek a következő alapvető csoportokba sorolhatóak: (1) A gázturbina üzemeltetésében jártas szakszemélyzet (melynek létszáma legalább 1 fő mérnök és 1 fő technikus) (2) Az üzemeltetésben járatlan személyek, attól függően, milyen célból vannak jelen: (a) a berendezés üzemeltetésében részt vesznek (pl. hallgatói mérés) (b) csak nézelődő, az üzemeltetésbe be nem avatkozó személyek (pl. bemutató üzem) 3. Minden jelen lévő személyre egyaránt kötelezően vonatkozó rendelkezések A. Sem az üzemeltetést végző szakszemélyzet, sem az üzemeltetésben részt vevő személyek, sem pedig az üzemeltetésbe be nem avatkozó személyek részére nem megengedettek a következők: (1) Dohányzás bármilyen formája vagy egyéb, tűzveszélyes tevékenység folytatása (2) Alkohol fogyasztása a helyszínen, vagy megjelenés alkoholos befolyásoltság alatt (a) a jelen lévő összes személy részére alkohol fogyasztása semmilyen mértékben nem megengedett! (3) Egyéb, bódultságot okozó, vagy a cselekvő-, illetőleg ítélőképességet károsan befolyásoló szer fogyasztása a helyszínen, vagy annak hatása alatt történő részvétel a gázturbina üzemeltetésénél. B. A szemmel láthatóan alkoholos, vagy bármilyen más befolyásoltság alatt lévő személyeket a mérnöknek és a technikusnak kötelessége az üzemeltetés előtt távozásra felszólítani, és ha az ilyen személy a felszólításnak nem tesz eleget, az üzemeltetést a távozás megtörténtéig felfüggeszteni oldal

34 4. Az üzemeltetésben járatlan személyek feltételezhetően nincsenek mindannak a biztonsági szabályoknak teljes ismeretében, amelyek az üzemeltetéshez szükségesek, ezért ezeknek a szabályoknak az ismertetése az üzemeltetésnél jelen lévő mérnök feladata. A részletes szabályok leírása a következőkben olvasható. Az ismertetett szabályok tudomásul vételét a jelenléti ív aláírásával kell mindenkinek igazolnia, mely a oldalon található formanyomtatvány alapján kell készüljön. A. A jelenléti ívet nem kell kitölteni abban az esetben, ha csak a mérnök, a technikus és más, a üzemeltetésében jártassággal rendelkezők (lásd fejezet) vannak jelen az üzemeltetésnél. 5. A passzív jelenlévők számára a következő szabályok betartása kötelező. A. Az előkészületek alatt a gázturbina körüljárása a mérnök vezetésével engedélyezett, de a berendezés semmilyen részéhez nem nyúlhatnak. Ezalatt szemrevételezhetik a sugárhajtóművet, megismerhetik annak részeit, segédberendezéseit. B. Az indítás előtti ellenőrző lista ( oldal) vonatkozó kérdésének elhangzásáig biztonságos helyet kell elfoglaljanak. A biztonságos helyek megtalálhatóak a fejezetben. A biztonságos helyek vészelhagyásának akadálytalanságáról a mérnöknek és a technikusnak meg kell győződnie. Ezt a biztonságos helyet a gázturbina leállítás utáni ellenőrzéséig nem hagyhatják el, kivételt képez a d. pontban részletezett vészhelyzet. C. Az üzemeltetés során a b. pontban leírtaknak megfelelően a passzív jelenlévők nem hagyhatják el a kijelölt biztonságos helyet. (1) Váratlan esemény, vészleállítás esetén a következők betartása kötelező: (a) Amennyiben rendellenes jelenséget észlelnek (tűz, robbanás, stb.), a személyzet (mérnök, technikus, az üzemeltetésben részt vevő egyéb személyek) akadályoztatása és a kezelőpult biztonságos megközelíthetősége esetén a vészleállítás megkezdése a tüzelőanyag-betáplálás megszüntetésével kötelező. Ha a kezelőpult biztonságosan nem közelíthető meg, akkor a berendezés elektromos tápellátásának megszakítása a tápfeszültség megszüntetésével kötelező. (b) Amennyiben a rendellenes jelenség során a veszély elhárítását a személyzet el tudja látni, a személyzet utasítására a kijelölt menekülési útvonalon a helyszínt a lehető leggyorsabban el kell hagyni. D. A leállítás során a mérnök utasítására megkezdődő leállítás utáni ellenőrzéskor hagyható csak el az előre kijelölt tartózkodási hely. A leállításkor fokozottan szem előtt kell tartani az a. pontban leírtakat, tekintettel arra, hogy leállítás után kültéri üzemeltetés esetén télen még legalább 5, nyáron pedig kb. 10 percig balesetveszélyesen magas hőmérsékletűek a gázturbina egyes részegységei. Beltéri üzemelésnél mindenkor 10 percet kell számításba venni oldal

35 6. Az üzemeltetésben járatlan, az üzemeltetésben részt vevő személyekre vonatkozó szabályok A. Az üzemeltetés előtt fel kell készüljenek a gázturbina és az üzemeltetés folyamatának fontosabb részleteivel. Felkészülésükről az üzemeltetés megkezdése előtt egy zárthelyi dolgozat segítségével a mérnöknek meg kell győződnie. (1) A zárthelyi dolgozat legalább 8 kérdésből, vagy legalább 16 pont értékű kérdésből kell álljon; a kérdésekre pontonként 1 perc a megengedett gondolkodási idő. (2) A dolgozat kérdéseit, illetőleg a rájuk adható helyes válaszokat a fejezet tartalmazza. (3) A helyes válaszoknak legalább 75%-ot kell kitennie, ellenkező esetben a dolgozatíró az üzemeltetés biztonsági követelményeinek nincs készségszintű birtokában, amely az üzemeltetés biztonságát veszélyeztetheti, így a dolgozat írója az üzemeltetés folyamatában nem vehet részt, legfeljebb passzív résztvevőként lehet jelen, s mint ilyenre, az 5. pontban leírtaknak megfelelő szabályok vonatkoznak rá. B. Az előkészítés során alaposan meg kell ismerkedjenek a berendezés kezelésének főbb tudnivalóival, melyek (1) a tüzelőanyag-betáplálás engedélyező kapcsoló (2) az indító nyomógomb (3) a segédberendezések kapcsolói (4) a gázkar (5) a gázsebesség-fokozó redőny vezérlőkarja C. Az indítás előtti ellenőrzés előtt meg kell állapodni, melyik személy az üzemeltetés melyik részfeladatáért lesz felelős. Ezek után kezdhető meg az indítás előtti ellenőrzés. Eddig a berendezés semmilyen részéhez nem nyúlhatnak. Az indítás előtti ellenőrzés során el kell foglalják végleges helyüket, mely az üzemeltetésben ellátott részfeladatuknak megfelelő, nem akadályozzák a többi személy munkáját, valamint a mérnök és a technikus rálátását, illetve beleavatkozási lehetőségét. D. Az indítás a mérnök utasítására történik, az előre megbeszélt forgatókönyv szerint oldal

36 EZ AZ OLDAL SZÁNDÉKOSAN ÜRES oldal

37 Jelenléti ív A üzemeltetésénél A hajtómű / hajtóművezés adatai: Készült:... Dátum:... év... hónap... nap Típus:... Gyári szám:... Üzemidő:... óra / működés* Jelen vannak: NÉV IGAZOLVÁNY SZÁM ALÁÍRÁS oldal

38 NINCS BETÁP BME Repülőgépek és Hajók Tanszék Biztonságos helyek 1. A gázturbinás sugárhajtómű alapvető működési elvéből fakadóan balesetveszélyt rejt magában, amennyiben nem kellő körültekintéssel, elővigyázatossággal zajlik az üzemeltetés. Ennek érdekében az üzemeltetés megkezdésekor minden jelenlévő személy, akár részt vesz tevékenyen az üzemeltetésben, akár nem, a jelen lévő mérnök utasítása alapján az ezen fejezetben megadott helyek valamelyikét elfoglalni köteles, és azt a biztonsági előírások fejezetben leírtak kivételével az üzemeltetés végéig nem hagyhatja el. 2. Ezek a biztonságos helyek a következők: (lásd ábra) A. a kezelőpult mögött, az üzemeltetést végző személy(ek)nek legalább 2 méter sugarú szabad teret hagyva B. a kezelőpult bal oldalán, az üzemeltetést végző személy(ek)nek legalább 2 méter sugarú szabad teret hagyva C. a gázturbina gázgenerátor turbinájának forgássíkja mögött legalább 1 méterrel, a gázturbina 2 méteres körzetén kívül, és a fúvócső 45 fokos félkúpszögű kiáramlási tartományán kívül. A ábrán látható sraffozott területeken kívül kell elhelyezkedni. A méretek méterben értendők. A gázturbina mellett bal és jobb oldalon a forgássíkok miatt a tartózkodás a legközelebbi épületig semmilyen távolságban nem engedélyezett. NINCS BYP ASS Indítómotor forgássíkja Fékpad hátsó tartósíkja ábra: A biztonságos tartózkodási helyek oldal

39 Jelek, jelzések 1. Általános leírás A. A gázturbinás sugárhajtómű üzemeltetése érdekében a berendezésen szöveges, ábrát tartalmazó, vagy ezek kombinációjából álló jelzések elhelyezésével lehet az üzemeltetés során jelen lévő személyek számára a biztonságos területeket, valamint bizonyos tevékenységekre való felszólítást kellő gyorsasággal és egyértelműséggel meghatározni. Ezen kívül, az üzemeltetési folyamat során a szükséges egyéni hallásvédő felszerelés okán a verbális kommunikáció korlátozottsága miatt indokolt a kézjelekkel történő információátadás. B. A jelzések és jelek a következő csoportokba sorolhatóak: (1) Jelzések (a) Ábrát tartalmazó (b) Szöveges (2) Kézjelek 2. Jelek, jelzések leírása A. Ábrát tartalmazó jelek (1) Veszélyes zóna határa A veszélyes zóna határát mutató jel a ábrán látható méretekkel kell rendelkezzen, és a következőkből kell álljon: (a) egy piros színű vonal, amely a biztonságos és a veszélyes terület határán húzódik (b) egy, a veszélyes területen elhelyezett piros szegélyű, fehér alapú kör, amely egy fekete ember szimbólumot tartalmaz, piros, átlós áthúzással. B. Szöveges jelzések (1) Működtetést tiltó felszólítás Egy adott berendezés működtetésének tiltását a berendezés kezelőszervén elhelyezett, a ábrán látható és az ott megadott méretekkel jellemzett jelzést kell elhelyezni, amely áll (a) egy piros alapon fehér NE MŰKÖDTESD! feliratból. (2) Lekonzerválásról tájékoztató (működtetést tiltó) jelzés A berendezés lekonzervált állapotát és működtetésének tiltását jelzi a főkapcsolón elhelyezett, a ábrán látható és az ott megadott méretekkel rendelkező jelzés, mely áll (a) egy piros alapon fehér LEKONZERVÁLVA! feliratból oldal

40 BME Repülőgépek és Hajók Tanszék (b) Működtetést tiltó, korlátozott üzemképességet mutató jelzés Egy adott berendezés működésképtelensége esetén, amely azonban nem befolyásolja a teljes gázturbinás berendezés üzemképességét, az érintett berendezésen egy működtetést tiltó felszólítást kell elhelyezni, amennyiben az adott rendszer kézi vezérlésű, és a főkapcsolón egy, a berendezés korlátozott üzemképességéről tájékoztató jelzést kell elhelyezni. (lásd ábra). Ez a jelzés áll: (c) egy piros alapon fehér korlátozottan üzemképes feliratból. (3) Működtetést tiltó, üzemképtelenséget mutató jelzés Egy adott berendezés működésképtelensége esetén, amely befolyásolja a teljes gázturbinás berendezés üzemképességét, a főkapcsolón egy üzemképtelenségről tájékoztató jelzést kell elhelyezni (lásd ábra). A jelzés áll: (a) sárga-fekete szegélyű, piros alapon fehér üzemképtelen feliratból. C. Kézjelek (1) Féktuskók benn (a) A sugárhajtóműves berendezés az üzem előtt rögzítendő. A féktuskók behelyezett állapotát és a gázturbina indításának engedélyezését a műveletet végző személy a következő kézjellel mutatja: Kinyújtott karok a fej felett, ökölbe szorított kézzel, hüvelykujjak befelé mutatnak. A karokat befelé mozgatni addig, amíg a hüvelykujjak összeérnek. Meg kell győződni arról, hogy a mérnök a jelzést nyugtázta. ( ábra) (2) Féktuskók eltávolításának kérelme (a) A sugárhajtóműves berendezés mozgatásának előkészítéseként a rögzítés feloldásáról gondoskodni kell. A féktuskók eltávolításának kérelmét a műveletet végző személy a következő kézjellel mutatja: Kinyújtott karok a fej felett, ökölbe szorított kézzel, a hüvelykujjak kifelé mutatnak. A karokat kifelé kell mozdítani kb. 45 fokos pozícióig ( ábra). A mérnök nyugtázását követően kezdődhet meg a féktuskók eltávolítása (3) Indítsa be a hajtóművet (a) A hajtómű indítása a mérnök utasítására kell történjen. Az utasítás a következő kézjellel történik, amennyiben nem a mérnök végzi az indítást: Jobb kar kissé a fej fölött, ökölbeszorított kézzel, mutatóujjal felfelé mutat, és a kézzel köröző mozgást végez. A bal kar szintén a fej fölött, ökölbeszorított kézzel, mutatóujjal felfelé. ( ábra) (4) Állítsa le a hajtóművet (a) Amennyiben a hajtóművezési feladat véget ér, a mérnök utasítására a hajtóművet le kell állítani. Ha ezt nem a mérnök végzi, akkor ezt a műveletet végző személy részére a következő kézjellel kell mutatnia: Bal kar felfelé kinyújtva, ökölbe szorított kézzel, mutatóujj felfelé. Jobb kar vállmagasságban. A jobb kezet a bal váll irányából elmozgatni a jobb váll irányába vágó mozdulattal a torok előtt ( ábra) oldal

41 (b) Vészleállítás (c) Amennyiben bárki olyan jelenséget észlel, amely a hajtómű vészleállítását ( oldal) igényli, ezt a ábrán látható kézjellel köteles megtenni: A kinyújtott karokat gyors mozdulattal a fej fölé kell emelni, karok csuklónál keresztben. (5) Fordulatszám növelése (a) Amennyiben bármilyen okból (pl. hajtóművezési tervbeli előírás, alacsony fordulatszám miatt növekvő gázhő, stb.) szükséges a fordulatszám növelése, ezt a gázkart kezelő személy számára a mérnök vagy a technikus a következő kézjellel jelzi: Jobb kar kissé a fej fölött, ökölbeszorított kézzel, mutatóujjal felfelé mutat, és a kézzel köröző mozgást végez. A bal kar szintén a fej fölött, ökölbeszorított kézzel, mutatóujjal felfelé. A bal kart fel-le kell mozgatni, jelezve a fordulatszám növelésének igényét ( ábra). (6) Fordulatszám csökkentése (a) Amennyiben bármilyen okból (pl. hajtóművezési tervbeli előírás, magas fordulatszám, stb.) szükséges a fordulatszám csökkentése, ezt a gázkart kezelő személy számára a mérnök vagy a technikus a következő kézjellel jelzi: Jobb kar kissé a fej fölött, ökölbeszorított kézzel, mutatóujjal felfelé mutat, és a kézzel köröző mozgást végez. A bal kar félig behajlítva oldalsó középtartásban, ökölbeszorított kézzel, mutatóujjal lefelé. A bal kart fel-le kell mozgatni, jelezve a fordulatszám csökkentésének igényét ( ábra). (7) Gázsebességfokozó redőnyzet csukása (a) Amennyiben bármilyen okból (pl. hajtóművezési tervbeli előírás) szükséges a GSF redőnyzet zárása, ezt a GVK-t kezelő személy számára a mérnök vagy a technikus a következő kézjellel jelzi: Karok a test előtt vízszintesen kinyújtva, kezek ökölbe szorítva, hüvelykujj befelé mutat, a karokat vízszintes síkban zárja. (8) Gázsebességfokozó redőnyzet nyitása (a) Amennyiben bármilyen okból (pl. hajtóművezési tervbeli előírás) szükséges a GSF redőnyzet nyitása, ezt a GVK-t kezelő személy számára a mérnök vagy a technikus a következő kézjellel jelzi: Karok a test előtt vízszintesen kinyújtva, kezek ökölbe szorítva, hüvelykujj kifelé mutat, a karokat vízszintes síkban nyitja. (9) Nyugtázás (a) Jobb kar könyökben behajlítva fejmagasságban, hüvelykujj felfelé mutat. Bal kar a térdnél marad ( ábra). (10) Visszautasítás (a) Jobb kar oldalsó középtartásban kinyújtva, hüvelykujj lefelé mutat. Bal kar a térdnél marad ( ábra) oldal

42 (b) VESZÉLYES ZÓNA BIZTONSÁGOS TERÜLET ábra: Veszélyes zóna jele NE MŰKÖDTESD! ábra: A működtetést tiltó szöveges jelzés (piros) LEKONZERVÁLVA! ábra: A lekonzervált állapotot mutató szöveges jelzés (piros) oldal

43 KORLÁTOZOTTAN ÜZEMKÉPES! ábra: A korlátozott üzemképességet jelző szalag (piros) ÜZEMKÉPTELEN! ábra: Az üzemképtelenséget jelző szalag (piros belső, sárga-fekete külső) oldal

44 ábra: Féktuskók benn ábra: Féktuskók eltávolításának kérelme ábra: Indítsa be a hajtóművet ábra: Állítsa le a hajtóművet ábra: Vészleállítás oldal

45 ábra: Fordulatszám növelése ábra: Fordulatszám csökkentése ábra: Nyugtázás ábra: Visszautasítás oldal

46 A hajtómű üzemeltetése 1. A hajtómű működési elvének megfelelően nagy sebességgel forgó tömegeket tartalmaz és a gép burkolatán belül, valamint a sugárhajtásból következően a kiáramló gázsugár útjában magas hőmérsékletek és nagy áramlási sebességek uralkodnak. Ezért az üzemeltetést csak a megfelelő körülmények között, a kellő elővigyázatossággal, az ebben a fejezetben leírt biztonsági normáknak mindenben eleget téve szabad csak végezni. FIGYELEM! 2. A leírásban foglaltaktól bárminemű eltérés lehetséges veszélyforrás és személyi sérüléshez, illetve a berendezés rongálódásához vezethet, ezért SZIGORÚAN TILOS! 3. A hajtómű üzemeltetési folyamata a következő, jól elkülöníthető szakaszokra bontható: A. Előkészületek ( ) B. Indítás előtti ellenőrzés ( ) C. Indítás ( ) D. Üzemelés ( ) E. Leállítás ( ) F. Leállítás utáni ellenőrzés ( ) G. Utómunkálatok ( ) 4. A hajtómű üzemeltetési folyamata akkor kezdhető meg és végezhető el, ha az erre a feladatra kijelölt, szakmai tapasztalattal rendelkező mérnök és technikus az üzemeltetési folyamat során végig jelen vannak. Bármelyik személy hiánya vagy távozása esetén az üzemeltetési folyamatot azonnal meg kell szakítani. Az erre vonatkozó utasítások a fejezetben találhatóak. 5. A hajtómű rendeltetéséből következően hallgatói mérések lefolytatása is megvalósítható. Ilyenkor az üzemeltetésbe való beavatkozást hallgató is végezheti. Az erre vonatkozó szabályzat a fejezetben van. 6. A hajtómű meghibásodási lehetőségeit az üzemeltetési folyamat során a lehető legnagyobb mértékben meg kell akadályozni. Azonban lehetnek olyan előre nem látható, az üzemeltetés folyamatát illetőleg az azt végző személyek biztonságát veszélyeztető helyzetek, amelyeket a megfelelő, nem üzemszerű eljárással el kell hárítani. Ez az eljárás a vészleállítás, amellyel azonnali leállítás, így a veszélyes helyzet elkerülése válik lehetővé. A vészleállítás lehetőségeit a fejezet tartalmazza oldal

47 Előkészületek a hajtómű üzemeltetésére 1. A hajtómű üzemeltetésének előkészületei során biztosítani kell, hogy a hajtómű környezete kellően tiszta legyen, gyúlékony, illetve éghető anyagok a szükségeseken kívül (lásd illetve fejezetek) ne legyenek az üzemeltetés helyszínén. Biztosítani kell továbbá a berendezés körüljárhatóságát, valamint a kiáramló gázsugár szabad útját. A hajtómű fúvócsövétől legalább 5 méter a szükséges biztonsági zóna a berendezés mögött, valamint az egyéb tereptárgyak hő- és nyomásterhelésének csökkentése végett. 2. Az előkészületek során rendelkezni kell a hajtómű műszaki jegyzőkönyv formanyomtatványának egy kitöltetlen példányával, valamint az üzemidő napló éppen használt oldalával, melyekre az üzemelés megfelelő paramétereit rögzíteni lehet. Ezek nélkül az előkészületek nem folytathatók. 3. Az előkészületek során figyelembe kell venni az időjárási minimumokat ( oldal). Amennyiben ezek közül legalább egy nem teljesül, az üzemeltetés nem kezdhető meg. 4. Amennyiben az időjárási minimumok miatt kültéri üzemeltetés nem lehetséges, a megfelelő körülmények között a beltéri üzemeltetés lehetséges. 5. Amennyiben a beltéri üzemeltetés mellett dönt a mérnök és a technikus, a beltéri üzemeltetés esetében egy Z alakú, két könyökkel rendelkező, a kiáramló gázsugarat vízszintes-függőleges-vízszintes irányban terelő csővezetéket kell alkalmazni, melynek magassága legalább 3 méter a felszíntől számítva, és alkalmas az égésgázok biztonságos kivezetésére egy magasabb ablak vagy egyéb nyíláson keresztül a szabadba oldal