A holisztikus szemlélet gyökerei, hatása a nevelésre, s gyakorlati megvalósítása a lovasterápiában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A holisztikus szemlélet gyökerei, hatása a nevelésre, s gyakorlati megvalósítása a lovasterápiában"

Átírás

1 Hevesi Tímea Mária A holisztikus szemlélet gyökerei, hatása a nevelésre, s gyakorlati megvalósítása a lovasterápiában A holisztikus gondolkodást az indián, az ausztrál, a tibeti és az ősmagyar népek mítoszain, kultúráján, szimbólumain keresztül közelítjük meg. Ahhoz, hogy a ma élő ember számára is érthető és megvalósítható legyen ez a szemlélet, újrafogalmazzuk jelenkorunk következő értékeit: minőség, közösség, egész-ség, kultúra és transzcendentalitás. A pedagógia területén a holisztikus gondolkodást, annak gyakorlati megvalósulását a lovasterápián keresztül mutatjuk be. Bevezető gondolatok A kettős világ Bárukh rabbi így szólt egyszer: - Micsoda jó és ragyogó világ ez mégis, ha az ember nem vész el benne, de micsoda sötét világ ez akkor, ha elvész benne. /Haszid történet/ Napjainkban a holisztikus felfogás fogalmazza meg a világmindenség egységét a minden mindennel összefügg gondolatát (Clark, ). Jelen korunkban egy átalakulás utáni igény van, s ez egy szemléletváltást is eredményezhet a pedagógia számára. Ezt a szemléletváltást mai világunkban egy az egész Földet egységként kezelő globalizációs folyamat negatív hatásai sürgetik. A pénzügyi, az informatikai, a gazdasági globalizáció egyre súlyosabb ökológiai, környezeti és társadalmi problémákat okoz. Nagy József (2002) a XXI. sz. és nevelés című könyvében a szociális, a perszonális nevelés erősödő válságát is súlyos problémának látja. Szerinte a személyiség szociokulturális evolúciójára is szükség lenne. A globalizáció egyik következménye a mai modern társadalmak esetében: a megváltozott értékrend. Tanulmányunkban vizsgálni fogjuk az értékek változását, értelmezésbeli különbségeit. A megújuláshoz szükséges planetáris értékrend vizsgálata értekezésünk alapja, hiszen az univerzális világszemlélet megőrzi a nemzeti sajátosságokat, de gondolatvilága nem más ideológiák, kultúrák meghódítására ill. megsemmisítésére törekszik, hanem szilárd értékrendszereik segítségével a harmonikus együttélést, totális szocializációt valósítják meg (Nagy, 2002). A bibliakutató Herman Gunkel eredetileg szövegekkel kapcsolatos megjegyzése is fontos szempontja jelen írásunknak. Szerinte minden tényt és korabeli megállapítást életbe ágyazva (Sitz im Leben) kell elhelyezni (Kálmán és Könczei, 2002). Munkánkban így a Sitz im Leben elvét követve négy ősi nép mitológiájának, hitvilágának, szokásainak, hagyományainak vázlatos bemutatásával szeretnénk az univerzális világszemléletet megidézni. A vizsgálandó népek - az indiánok, az ausztrál őslakosok, a tibetiek és az ősmagyarok - humán kultúrák képviselői. Munkánkban szeretnénk választ kapni arra a kérdésre, hogy melyek azok az ősi értékek, szükségletek, melyek hiányozhatnak jelen korunk társadalmából, emberi

2 kapcsolataiból, melyeknek újragondolása, megtalálása segítheti egyéni és társadalmi boldogulásunkat, s egy szemléletváltást tesz lehetővé? S végül a gyakorlati megvalósítás területén felmerül a döntő kérdés: a holisztikus szemléletet lehet-e adaptálni a gyakorlatban, például a gyógypedagógiai lovagoltatás, a lovasterápia területén? Jelen tanulmány tehát egy útkeresés, amely a sötét világ -ból keresi az utat egy jó és ragyogó világ felé. Fogalmak átgondolása Az emberi viselkedés vezetésében az érték-fogalomnak kiemelt fontossága van. Ezért tanulmányunk kifejtését az érték fogalmának vizsgálatával kezdenénk. Érték A pedagógiában az alapértékeket elsőként tudományosan Johann Friedrich Herbart fogalmazta meg. Ő alapértékekként öt eszmét vázolt fel: belső szabadság, tökéletesség, jóakarat, jogosság és igazságosság (Pedagógiai lexikon, 1997). Mihály Ottó (1998) felhívja a figyelmet arra, hogy a nevelés értéktételező tevékenység, mely nem létezhet értékek követelése és követése nélkül. Mihály szerint tehát a nevelés is az értékeken alapul, abból indul ki. Az érték megfogalmazását szerinte leginkább a mindenkori társadalom érdekei, nézetei határozzák meg. A társadalom gazdasági érdekei, a különböző gondolkodásmódok mind eltérő értékeket tartanak fontosnak. Úgy gondoljuk, hogy az értékek fontosságának a meghatározásában jelenlévő bizonytalanság okát filozófiai szinten (is) kellene keresnünk. A bevezetőben jelzett ökológiai, környezeti és társadalmi problémák jelenléte mindenképpen a mai értékrendszerek kritikájára ösztönöz. Több pedagógiával foglalkozó szakember korunk globális problémáit a jelenkor értékzavarával, értékválságával hozza összefüggésbe. Lappints Árpád (2002) Érték és nevelés című szöveggyűjteményében olvasható egy olyan megállapítás, mely szerint a nemzedékek közötti értékátadásban komoly zavarok jelentkeztek. Az értékzavar itt egyrészt azt jelenti, hogy elhomályosul egy-egy értékrendszer valóságos, cselekvésbe átültethető tartalma, normatív ereje, másrészt jelenti azt is, hogy a meglévő értékek nem adnak elfogadható orientációt az időközben kialakult létkérdések megoldásához, és az új értékalternatívák még világosan nem láthatóak. Az emberi viselkedés fő meghatározója, a domináns értékrendszer, a mai korban bizonytalanná vált. Az érték meghatározása is éppen ezért nem egyértelmű. Az érték fogalmának újragondolásához szervesen hozzátartozik a holisztikus szemlélet jelentésének vizsgálata is. Holisztikus szemlélet Holisztikus szemléleten ma egy nagyon újszerű gondolkodást értenek. A holisztikus filozófia elnevezés egy modern kori megfogalmazás, amit sokféleképpen is ki lehet fejezni: planetáris értékrend (Nagy, 2002), új humanizmus (Eliade, 1996) vagy univerzális gondolkodás (Hamvas, 1995). Az egyszerűség és érthetőség kedvéért tanulmányunkban főleg a leginkább elterjedt holisztikus megnevezést használjuk. A holisztika (görög szó, jelentése = egész, ép, teljes, osztatlan): az egészében való megismerés mint filozófiai tudományterület elnevezése. A holisztika megközelítése az analitikus szemléletnek az ellentéte: a nevelési folyamat teljességére hívja fel a figyelmet. 1

3 Míg az egyes tudományok és tantárgyak az életnek csak egy-egy aspektusát vizsgálják, a holisztika a valóság alternatív látásmódjait s a tudás párhuzamos útjait tartja értékesnek. Az emberi fejlődésnek nemcsak az értelmi és szakmai oldalát figyeli, hanem a szociális, erkölcsi, esztétikai és spirituális oldalát is. A holisztikus megismerés tehát a teljességben való megismerést jelenti. A holisztikus megismerésre kétféle teljesség jellemző: a megismerő ember és a megismert világ oszthatatlan teljessége. A holisztika abban a meggyőződésben gyökerezik, hogy a világegyetem integrált egész, amelyben minden mindennel összefügg. A holisztika nem szedi szét részeire a világot, nem egyszerűsíti le a helyzeteket szétdarabolással, nem a részleteken keresztül közelít a valósághoz, hanem azt a maga teljességében, osztatlanságában próbálja megfogni. Erre a fajta megismerésre kifejezőbb elnevezés a megérzés. Ez jobban érzékszervhez kötődő, mint az analízis, kevésbé értelmi-racionális, inkább érzelmi-emocionális. Ebben hasonlít a művészi megismeréshez. A kétféle megközelítés az analitikus és a holisztikus - nem értékekben különbözik egymástól, hanem stílusában. Mindkét módszernek megvan a létjogosultsága a maga helyén. Mindkét módszer szükséges és fontos a világ megismeréséhez (Neisser, 1984). A holisztikus filozófia egy nagyon gazdag, ősi és mély összefüggések láncolatát is jelenti. Ezen gondolkodást Hamvas Béla filozófikus, bölcseleti írásai, nézetei jól tükrözik. Hamvas (1995) Scientia sacra című könyvében felhívja a figyelmet arra, hogy az egyetemesség nem enciklopédikus tudás és nem polihisztorság, ugyanis mind a kettő merő anyagi tudás, s csak mennyiség. A filozófus-bölcselő szerint az univerzalitás nem anyagi tudás, hanem szellemi kvalitás. Az őskori egység szerinte kozmogónia is, csillagászat is, orvostudomány is, morál is, politika is, misztika is, szociológia is, pszichológia is. Ezek a részek külön meg sem állhatnak és egymástól függetlenül semmi értelmük sincs. A Scientia sacra írója szerint az őskori egységet a történeti idő úgynevezett tudományától az különbözteti meg, hogy az archaikus szintézis metafizikai jelrendszer, ugyanakkor megvalósítandó életrend is. A kozmikus tudat megélése tehát a mindennapok gyakorlati tevékenységében is formát öltött, kifejezte azt. Ezt az egységes gondolatrendszert, szellemi valóságot a filozófus szerint a vallás, a művészet, a filozófia és a morál képviseli (Hamvas, 1995). Eliade (1997) szerint a metafizikai valóságot a szimbólumok és a mítoszok révén lehet felfedezni. A jelképeknek azt a rendszerét, melyet egy csoport minden tagja többékevésbé magáénak vall, nevezik kultúrának (Hoppál, Jankovics, Nagy és Szemadám, 1995). Az őskori egységet, a kozmikus tudat létét, a szimbólumok erejét az emberek számára a mítoszok közvetítették. Az egyetemes tudat gyakorlati kifejeződése, megvalósulása megfigyelhető az ősi kultúrákban. S a múlt mitológiai szinten kezdődik, ahogy Dr. Lakatos Zoltán magyar őstörténet kutató is írta (Paál, 2005, 1465.). Ősi kultúrák holisztikus szemlélete A vizsgálandó kultúrákban olyan értékekhez igazodtak, melyek több ezer éves hagyományon alapultak. Mind az indián, ausztrál, tibeti és ősmagyar nép hagyománya a mindennapok része is volt, melyet közösségi cselekedetek (pl. szertartások, spirituális rendezvények stb.) alkalmával adtak át a következő nemzedékeknek. A közösség cselekedeteit meghatározta a természettel való folyamatos kapcsolatuk. A természettel való állandó kapcsolat biztosította az archaikus ember számára a nyitott létezést. Ez a létezés kozmikus, mert struktúrája emberfeletti, mivel nem egyedül az emberi létmódra 2

4 korlátozódik. A világra nyitott létezés a vallásos embert képessé teszi arra, hogy amikor a világot ismeri meg, saját magát ismerje meg (Eliade, 2006). A nyitott létezés megvalósulását először az indián kultúrában vizsgáljuk meg. Az indián kultúra holisztikus szemlélete Dr. Boglár Lajos etnológus 1959 és 1994 között számos etnológiai-antropológiai terepmunkát végzett latin-amerikai törzsi társadalmak között. Több évtizedes tapasztalatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a törzsi társadalmak jelentős részénél az ideológiát átszövi egy olyan szimbólum-együttes, egy sajátos mito-ideológia, amely meghatározza a gondolkodást, szabályozza a közösségek tagjainak a viselkedését. A különböző indián népek mítoszai nagyon gazdagok. A világ dolgainak teremtését például a piaroa indiánok félszáz mítosza beszéli el: esténként még manapság is hallhatók az Orinoco-folyó mentén az őserdei kunyhókban. Az ember naponta megismétlődő és gyakran konfliktusba átcsapó kapcsolata a természettel, békés és ellenséges démonok viadala, a mítosz ígérete és a valóság ellentmondásai indokolják a közösség egyensúlyát elősegítő szertartásokat. Az Énekek Embere, a varázsló szájából naponta elhangzik a gonosz démont elűző vagy gyógyító varázsének, de ha szükséges, megszervezi az egész közösséget megmozgató szertartást: a résztvevők megtanulják elképzelni, majd megvalósítani a táncmaszkokat, a rituális hangszereket. Mindenki megtanul mintázni, festeni, táncolni, énekelni (Boglár és Horváth, 1981). A közösségnek szerves részei a férfiakon kívül a nők és a gyerekek. A gyerekek már kiskoruktól kezdve folyamatosan megismerik a közösség hagyományát, viszonyrendszerét, világképét. A hagyomány minden egyes felidézése akár szertartásokon, akár a mindennapok cselekedeteiben tanító, nevelő jellegű, mely oktatás élménydús és egyben gyakorlatias is. A navajo indiánoknak valójában nem volt gyermek, gyermekkor fogalmuk. Rendelkeztek viszont a fejlődni, valamivé válni fogalmakkal (Kálmán és Könczei, 2002). Az indiánok hagyományában a gyermeket születésekor a Természet/Természetfeletti oltalmába ajánlják. Ezt tükrözi a következő omaha imádáság egy újszülöttért: Hó! Nap, Hold és a Csillagok, / Ti valamennyien, akik / Az Égen jártok, / Hallgassatok ide! / Új élet lépett / Közibétek! / Egyengessétek útját! (Balogh, o.) A világmindenséget jeleníti meg a sziú törzseknél a beavatásnál használt szakrális kunyhó is. Teteje az égboltot, padlózata a földet, a négy fal a kozmikus tér négy irányát szimbolizálja. A szakrális kunyhó felállítása a kozmogóniát ismétli meg, mert ezen kis épületben a világ ölt testet (Eliade, 1996). Kozmikus, univerzális szemléletüket az indiánok hagyományaikon, szokásaikon keresztül élték meg és adták tovább utódaiknak. Ennek a harmonikus kapcsolatnak, világfelfogásnak szép példái az indián művészetek. A szövés, fonás, az agyagedények stb. készítése mind szellemi tartalommal bírt, s készítésük egyben egy-egy gondolatba, tanításba való elmélyülést is jelentett. Az ausztrál őslakosok holisztikus szemlélete Adolphus Peter Elkin professzor 1927-től az 1960-as évekig végzett terepmunkát az Ausztrál kontinens különböző részein. Elkin (2006) meglátása szerint az őslakók számára a természet olyan rendszer, amelyben az állat- és növényfajták, valamint a természeti jelenségek térben és időben összefonódnak és egymást meghatározzák. Ősi hagyományuk a beavatás. A beavatás több lépcsőben történik. Az első beavatás maga a születés, s utána a serdülőkorból a férfikorba való átmenetnél történik beavatás, aminek ősidőkre visszanyúló rítusai vannak. A beavatás szellemi éréssel egyenértékű. 3

5 Az ausztrál őslakosok filozófiáját mítoszaikon keresztül érthetjük meg. A mitológia számukra nem pusztán szavak vagy feljegyzések együttese, hanem a cselekvésé és életé is, hiszen az őslakók a mítosznak megfelelően élnek. Ennek az a célja, hogy a törzs jólétét biztosítsák azáltal, hogy élő kapcsolatba kerülnek a teremtő álomidő -vel. Más szóval: a mítosz életet ad. Az őslakók szerint az álomidő örökkévaló, s még most is egyre formálja a világot. Az örökkévaló szót itt nem abban az értelemben használjuk, mint időperiódusok vég nélküli egymás után következését, hanem filozófiai értelemben, annak az állandóan jelen lévő, nem változó valóságnak a megjelölésére, amely az időn keresztül fejeződik ki, és amely azt hangsúlyozza (Eliade, 1996). A rituális és a társadalmi életnek fontos részei az ausztrál őslakosok életében a kultikus szertartások. E szertartások alatt a törzs hőseinek tetteit megelevenítik, és közben eljátsszák a mítoszt. A rítus előkészítése során, akárcsak az előadás alatt, énekelnek. Ezek az énekek a mítoszok költői változatai. Amikor egy ilyen rítusnak vége van, az öregek elmagyarázzák a jelentését, valamint a díszítmények és a szimbólumok értelmét az újonnan beavatottaknak. A hagyománytisztelet és az önmegvalósítás harmóniája kifejeződik művészetükben is. Az őslakók művészeti formái változatosak: fa- és kagylóvéset, faragott és festett faszobrok, összetett szertartási tárgyak készítése és díszítése, sziklafestmények, kéregfestmények, emberi test festése, a mitológia rituális újraeljátszása, balettszerű és imitatív tánc, amely általában énekkíséretre vagy ütemesen kivert ritmusra történik, valamint a költői képzelőerő és a ritmus felhasználása énekek komponálására (Elkin, 1986). A tibetiek holisztikus szemlélete A következőkben szeretnénk bemutatni az ősi tibetiek világát, gondolkodását. A tibeti vallás figyelemre méltó szintézis, összeolvadások és szinkretizmus hosszú folyamatának eredménye. Tibet vallástörténetét az őshonos vallás, a bon és az indiai buddhizmus összeütközéseként értelmezték, ez utóbbi pedig a lámaizmus formájában győzedelmeskedett. A bon és a buddhizmus elterjedését megelőző vallást az emberek vallásának nevezték, melynek sajátos vonásai azért fellelhetőek a lámaikus vagy a bon köntöse alatt (Laird, 2007). Több mint 2500 évvel ezelőtt Sákjamuni buddha sokévi intenzív lelkigyakorlat eredményeként elérte a megvilágosodást, s útnak indította az egyik nagy világvallás fejlődését, a buddhizmust. A tibetiek szellemi irányítója a mindenkori dalai láma. A dalai mongol nyelven tengert jelent, a láma pedig tibetiül spirituális tanítót a dalai láma legpontosabb fordítása talán a bölcsesség tengere. A tibeti buddhista kultúrának fontos tanítása a reinkarnáció, a lélekvándorlás. Ez által hangsúlyossá lesz a buddhizmus egyik fő gondolata: az együttérzés (más lények iránt is) s a bölcsesség fontossága. A tibeti buddhizmus kultúrája nagyon sokrétű, beletartozik pl. a gyógyászat, asztrológia, csillagászat, kozmogónia, építészet, oktatás, nevelés stb. A tibetiek művészetében, pl. az építészetükben is megfigyelhető a nyitottság a szent valóság felé. A tibeti szent építészet a tájban elszórt sztrúpától kezdve egészen a hegyek oldalába felkapaszkodó templomig és kolostor-együttesekig az ország népének spiritualitását fejezi ki, és azt jelzi, milyen mélységesen megértették természeti környezetüket. (A sztrúpák Buddha testének, beszédének és elméjének építészeti ábrázolásai, s minden egyes részletük rengeteg, sokrétegű szimbolizmust hordoz.) (Farber 2000) A tibeti buddhizmus filozófiája nagyon elgondolkodtató. A megvilágosodás a cél, mely az összes érző lény javára történik. Az egyén fejlődése tehát a közösség érdekeit is szolgálja. A következőkben az ősmagyarok életét szeretnénk megvizsgálni. 4

6 Az ősmagyarok holisztikus szemlélete A magyarság, amikor a Kárpát-medence területére érkezett, a nagyállattartók kultúrájának jegyeit mutatta. Őseink vallását ma természetvallásnak neveznénk, vagyis a Természet megfigyelésén, ismeretén alapult, tehát Magyar Adorján őstörténet kutató szerint az abszolút igazságokon (Magyar o.). Deér József (1993) ősmagyar kutató szerint a magyarság oly kultúrkörből szakadt Európába, melynek népei meglehetősen magasrendű istenélménnyel rendelkeztek. A fő vallási forma a honfoglaló magyaroknál a samanizmus. A sámánok egy csoportjának táltos volt a neve. A pogány magyarok hitvilágában és mindennapi életében fontos szerepe volt a táltosnak. A táltos különleges képességekkel megáldott ember, legfontosabb tulajdonsága talán mégis az, hogy a jövőbe lát. Születéskor már ott a jel, mely mutatja, hogy az újszülött táltosszerepre szánt. E jel pedig a fogyatékosság jele, hisz fölös számú csontja, illetve foga van (Kálmán és Könczei, 2002). Az ősmagyar hit szerint egymás felett elhelyezkedő világok vannak, amelyeket a világfa köt össze. Ennek földi mása a sámánfa, amely által a sámán révült állapotban feljut a felső világba azért, hogy a szellemekkel érintkezzen. A világfa, a magyar népi hiedelmek tetejetlen fája, mintegy egységbe foglalja az élő és a holt természetről kialakult elképzeléseket (Bartha, 1988). Eliade (1996) szerint a három kozmikus sík a föld, az ég és az alvilág összekapcsolása jelzi a kozmikus gondolkodást, vallást. Az ősvallás és annak gyakorlata egészen áthatotta a közéletet és a családot. A honfoglaló ősök cselekedeteikhez mindig kérték az isteni útmutatást. Díszítőelemként használt állati (pl. szarvas, ló, sólyom, turul stb.), és növényi (pl. tulipán, liliom, fa stb.) ornamentikánkban mítoszaink, hitvilágunk tükröződött (Hoppál és mtsai, 1995). A vizsgált humán kultúrák bemutatását, megidézését Dr. Lakatos Zoltán magyar őstörténet kutatónak a múltban rejlő értékekről megfogalmazott gondolatával zárnánk: A múlt kiapadhatatlan kútja jelenthet csak biztos alapot a mának és a jövőnek is. (Paál, o.) Egyéni- és társadalmi értékek újrafogalmazása, aktualizálása Az előzőekben láthattuk, hogy az egyéni- és a társadalmi értékek összehangolása kívánatos és megvalósítható is volt egyes népek történetében. Másrészt megállapíthatjuk, hogy a bemutatott négy nép ősi kultúrkincsei, univerzális világszemlélete nagyon sok problémamegoldási lehetőséget tartalmaz. Felmerül a kérdés: az előzőekben említett értékes hagyományok, szokások, világnézetek értékeit hogyan lehetne megfogalmazni úgy, hogy azt fel tudjuk használni a nevelésében, oktatásában? Vitányi Iván (2002) Érték és kultúra című esszéjében megfogalmazta azt, hogy a jelenkori problémák megoldásához arra van szükség, hogy újrafogalmazzuk az emberiség értékeit. Vitányi szerint az újrafogalmazást igénylő, a társadalom válságából való kilépésnek lehetőséget adó értékek a következők: minőség, közösség, egész-ség, kultúra. Elsőként vizsgáljuk meg a minőség fogalmát. Minőség A vizsgált kultúráknál megegyezik a léleknek a testtől elválasztható létezésének a gondolata, s a fejlődés elsősorban lelki/szellemi fejlődést jelent, a belső értékek (pl. lelki harmónia, segítségnyújtásra való képesség, tolerancia, természettel való összhang stb.) 5

7 hangsúlyosak az egyének társadalmi megítélésében. Vitányi (2002) megfogalmazásában a minőség mindenekelőtt a mennyiséggel szembeállított, és a mennyiséget meghaladó fogalom. Az ősi kultúrákban már gyermekkortól kezdve a mítoszok, rítusok által megismerhette és a szertartások által újraélhette az egyén a világ és az emberiség keletkezésének történetét, saját népének múltját. Ezáltal megérthette létezésének értelmét, önmagára ismert a világban, megtalálta a helyét. Az egyén életének az összekapcsolódása a tágabb világgal az Univerzummal, a kozmosszal - egy olyan minőségbe helyezte a mindennapi életet, tevékenységeket, melyek szellemi-lelki tartalommal voltak átitatva. A pedagógiai gondolkodásban a minőségi tudás jelenthet kreativitást, kombinálhatóságot, következtetéseket, összefüggéseket, gyakorlatiasságot, használhatóságot, élményt. A mennyiségi tudás ezzel szemben leginkább a felhalmozott tudást jelenti. Vitányi szerint a következő átgondolandó fogalom: a közösség. Közösség Az élet minden területét átszövő közösségi tevékenységek (pl. vadászat, szertartások, állattenyésztés stb.) egy magasabb cél a Természettel/Istennel való harmónia - alá voltak/vannak rendelve, s ezért ezeknek a közösségi tevékenységeknek a fontossága hangsúlyos az ősi társadalmakban. Az élő közösség, melyben az egyén személyiségfejlődése meg tudott valósulni, mindenki számára kontrollként is működött. Jelen korunkban Vitányi (2002) megfogalmazása szerint az egyén és a közösség új, magasabb rendű viszonyára van szükség, mivel az egyén fokozott és szükséges individualizációjához másfajta, tudatosabb, belsőből vezérelt kollektivitás avagy kommunitaritás szükségeltetik. A közösség ma egy olyan fogalom, amelyet újra át kell gondolni. A közösség és a személyiségünk kibontakoztatása, megélése között nagyon szoros a kapcsolat, ugyanis az egyén individualizációja a közösséggel való kapcsolatában fejlődik ki. Nagy József (2002) is felhívja a figyelmet a csoportok jelentőségére a szocializáció szempontjából. A különböző kultúrák közösség-szerveződését vizsgálva jelen korunk társadalmi problémáit is jobban megérthetjük. Világossá válhat, hogy a globalizálódás specifikus értékrendeket, kohéziókat fellazító hatása a planetáris értékrend, a planetáris társadalomhoz való alkalmazkodó megújulással védhető ki. Ennek többek között az egyik feltétele, hogy a nevelés intézményrendszere alkalmassá váljon a csoportlétre, a szervezeti létre és a társadalmi létre nevelésre. A további érték, mely fontos az egyén és a közösség kapcsolatában: az egész-ség. Egész-ség Az indiánok, ausztrál őslakosok, tibetiek és ősmagyarok világképében közös az animista felfogás. Az animizmus szó a latin anima (lélek, lélegzet, életerő) szóból származik. Alapvető fontossága a testtől független szellem-lélek gondolatának a felismerése, amely a világot egy reális, fizikai, testi és egy anyagtalan spirituális vallóságra tagolta. Mai korunkban az egész-ség holisztikus szemlélete jelenti a részek (pl. egyén, természet stb.) és az egész (pl. közösség, Isten stb.) kapcsolatát, hozzá olyan kreatív divergens gondolkodással, amely az új folyamatokat értelmezni tudja (Vitányi, 2002). Az egészséges személyiség működésének alapvető feltétele a személyes tudat (a személyes világtudat és az éntudat) kialakulása. Nagy szerint ez az identitás alapja, az egzisztenciális jelentőségű döntések mércéje, a viselkedés legmagasabb szintű szabályozása. Az ember 6

8 elementáris erejű pszichikus szükséglete, hogy létezik személyes tudata. Koherens személyes tudat nélkül az ember viszonyítási alap, tájékozódási pontok, iránytű nélküli lény, akinek a viselkedését az öröklött mechanizmusok, az aktuális külső erőtér és a szokások kölcsönhatásai szabályozzák (Nagy, 2002). A következő újragondolást kívánó fogalom: a kultúra. Kultúra A vizsgált kultúrákban mindenki a közösség fontos része, hol a közösség tagjai folyamatosan nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is megtanulják, megtapasztalják a közösség által elfogadott értékeket (pl. világképet, tevékenységi köröket, közösségi szertartásokat, hagyományokat, szokásokat stb.). Mai korunkban is kívánatos lenne egy olyan magasrendű kultúra, amely nemcsak elvben hozzáférhető mindenki számára, hanem amelyben a társadalom egész működése biztosítja, hogy hozzá is férjen (Vitányi, 2002). A holisztikus nevelésnek egyik fontos feladata az, hogy megismertesse a tanulókat szellemi örökségükkel, hogy közvetítse azokat a szimbólumokat melyeket őseink is ismertek és megéltek. A személyes világtudat kialakulásának ugyanis Nagy (2002) szerint alapvető feltétele, hogy a különböző korok és jelenünk meghatározó értékrendjeit, eszméit, világnézeteit, vallásait a tanulók/egyének kellő alapossággal megismerjék, megvitassák: a természeti népek néhány sajátos világfelfogását, az ókor és a középkor nagy eszmeáramlatait, legalább négy-öt világvallást, az újkor és századunk néhány nagy hatású pozitív és negatív eszmerendszerét, és szerepét az országok, az emberek közötti kölcsönhatások szabályozásában. Az előbbiekben kiemelt fogalmak tárgyalásánál Vitányi Iván gondolatmenete volt az útmutató. A következő fogalom kihangsúlyozását azonban tanulmányaim, gyakorlati tapasztalataim alapján tartjuk fontosnak. Transzcendentalitás Az ősi kultúrákban élőknek a természetfölöttivel való kapcsolat, a természetfölötti erők jelenléte az ember életében természetes módon beletartozott világ- és emberképükbe. Karl Rahner (1983) keresztény hittudós szerint transzcendentális tapasztalatnak nevezzük a megismerő szubjektum szubjektumra jellemző, nem tematikus és minden szellemi megismerő aktusban benne levő, szükségszerű és elkerülhetetlen tudását önmagáról, valamint nyitottságát minden lehetséges valóság korlátlan horizontjára. Rahner szerint az embernek része a transzcendentalitásra való nyitottság. Martin Buber (1991) író, fordító és filozófus, német és héber nyelven író zsidó gondolkodó számára a transzcendentális tapasztalat megsejtése leginkább az Én és Te közötti kapcsolat által lehetséges. Buber szerint a Te által leszünk Én-né, s minden valóságos élet találkozás, mely találkozás által az ember megsejtheti az örökkévalóságot. A transzcendentalitás egy olyan fogalom, amelynek használata kevésbé terjedt még el a pedagógusok körében. Ezt a fogalmat holisztikus szempontból lehetne kapcsolatnak mondani. A kapcsolat jelenti pl. az emberekkel, növényekkel, állatokkal, kövekkel, jelenségekkel, nézetekkel stb. való kapcsolatot. A kapcsolat jelentésének kitágításával eljutottunk az Én-Te közötti határok kérdéséhez. A kapcsolat kölcsönössége miatt az Én és a Te határai elmosódnak. A saját határaink átlépésével túljutunk a fizikai határainkon, s ilyenkor Martin Buber (1991) zsidó filozófus szerint rásejtünk a létre. Ez a rásejtés transzcendentális tapasztalat. Ezt a tapasztalatot azért fontos megélni, mert az ember a határtalanság tudásával érti meg a határokat. Ha valaki ismeri a határait, lehetőségeit, reálisabb énképe lesz, és jobban megtalálja a helyét a világban. Egy szilárd, tartós 7

9 viszonyítási alap, szabályozási rendszer Nagy József (2002) szerint az ember egzisztenciális szükséglete. A minőségi élet megteremtése, a közösségbe való tartozás, az Egésszel való harmónia megtalálása, az emberiség szellemi örökségének megismerése s a transzcendentális tapasztalat általi nyitottság megsejtése lehetnének azok a feladatok, célok, megoldási lehetőségek, melyeket az ősi kultúrák hagyományoztak ránk. A holisztikus szemlélet adaptálása a lovasterápiára Erhard Dill (1996) Az új világkép hatása a gyógypedagógiai tevékenységre című tanulmányában az univerzum új szemléletéről és az új emberképről szól. O. Speck olyan gyógypedagógiai elméletet fejlesztett ki, amely humánökológiai ismeretekre épül, s ezáltal az új világfelfogás alapvető aspektusait a gyógypedagógiába is integrálja. Abból indul ki a rendszeres ökológiai világszemlélet, hogy az ember önszabályozó rendszer, mely önmagában nagyobb rendszerek részeként értelmezhető. Az egyes részrendszerek kölcsönös kapcsolatban vannak. Ez a felfogás megszünteti az ember, környezet és kozmosz szétválasztását éppúgy, mint a test, szellem és lélek elválasztását. Ebben a gondolatban megtalálható az embernek, mint egész-nek a felfogása, mely az egész-séges ember jellemzője (Hoffmann, 2006). Az archaikus ember a kozmikus, szellemi megismerést, tapasztalatot azáltal tette valóságossá, és azáltal részesült benne, hogy a mindennapi tevékenységébe bekapcsolta (Eliade, 1952, 1976). A következőkben azt fogjuk megvizsgálni, hogy a lovasterápia hogyan nyújt alkalmat a nyitott létezés megélésére, az egész-séges emberré nevelésre. Az egyén testi, lelki, szellemi és szociális megközelítése a lovasterápiában tág teret ad a holisztikus filozófia gondolatainak adaptálására. A továbbiakban az újrafogalmazott értékek segítségével szeretnénk a holisztikus szemléletet bemutatni a lovasterápiában. Minőség életminőség A gyógypedagógus Urs Haeberlin szerint az egyes emberi individuum fejlődésének célja az emberi kiteljesedés. Haeberlin úgy érzi, hogy minden egyes embernek azonos joga kell legyen emberi önmegvalósítása segítéséhez. A gyógypedagógus saját tapasztalata szerint az ember akkor jut közelebb önmaga megvalósításához, ha sikerül saját életét mint önmagában összefüggő egészet érzékelnie, gondolatilag felfognia és alakítania. A saját személyiség egységességének ezt az élményét a saját identitás élményének nevezi. Az emberi önmegvalósítás céljaként eszerint megfogalmazhatjuk az identitás tartós megélését (Gaál, o.). Az ember önmegvalósításához, identitásának megéléséhez szüksége van a nyitott létezés -re, amely által befogadja az egyén környezetének tapasztalatait. Nyitottsága egy állandó tanulási folyamatot is jelent, amely által saját képességeit megismerheti, kibontakoztathatja. Az önmegismerés, ill. önmegvalósítás tehát folyamat, kölcsönösség, viszony, mely az egyén és környezete között történik, s amely biztosítja azokat az ingereket, érzéseket, kapcsolódásokat, tapasztalatokat, gondolatokat, melyek az egyén életminőségét meghatározzák. A szenzoros integrációs terápiákban lehetőség nyílik az önmegismerésre. A terápiákban részt vevő gyermek, fiatal felnőtt hintázik, pörög, lovon ülve egyensúlyozik, ringatózik, álmodozik, olyan mintha csak jól érezné magát, játszana, szórakozna. A terapeuta feladata, hogy kliensét, legyen az bármilyen életkorú, kísérje azon a felfedező úton, amely a megnehezített körülmények között keresi az éppen elégséges kihívást 8

10 tartalmazó, nem unalmas, de nem is elviselhetetlen szorongással kísért játékhelyzetet a lovardai környezetben (Gordosné, 2004). A lovasterápia során a lovon ülőnek nagyon fontos, hogy egyes feladathelyzeteket önállóan, értelmét és leleményességét felhasználva oldjon meg. Megismerje ezáltal lehetőségeit, merjen kockáztatni, fedezze fel saját képességeit. A lovaglásról a későbbiekben lehet rajzot készíteni, éneket, illetve mesét kitalálni. Ez az élmény a gyermeket ösztönzi a dolgok felfedező megismerésére, a cselekvésekben való részvételre (Mesterházi, 1998). Közösség Az interakciós szociálpszichológiában Goffmann egy alaptézist fogalmazott meg: az ember a szociális elvárások teljesítésével keresi identitását (Gaál, 1996). A környezethez való alkalmazkodásnak túlélési értéke is van, tehát lényegénél fogva széles értelemben vett tanulás, célorientált viselkedés, amely elősegíti, hogy valaki új helyzetben megtalálja a legmegfelelőbb megoldást (Gordosné, 2004). A lovaglás, a közös rendezvények, versenyek során kialakul egy közösség, amelynek a ló is szerves része. A közösen megélt tapasztalatok által mindenki gazdagodik. A lóval való kapcsolat megkönnyíti az emberi kommunikációt, és jelentős segítséget ad a fiatal nevelésében is. A lóval való kapcsolat nagymértékben hozzájárul a szociális képességek fejlesztéséhez, mivel a lónak azonnali visszajelzései vannak minden problémát illetően, a fiatalok mindig tudják mikor cselekszenek helyesen. A lovaglás során meg kell tanulniuk bizonyos biztonsági és egyéb szabályokat. Meg kell tanulniuk a különböző helyzetekhez alkalmazkodni, a körülményeknek megfelelően adekvátan cselekedni, viselkedni. A lóval foglalkozó kinyílik a környezetére is. Hiszen együtt kell működnie a társaival és a lóval is például a csoportos gyakorlatok, voltizs (lovastorna) feladatok során. A lovaglás mindezen hatásai miatt növeli a lovas külvilág iránti érdeklődését, s a lovasnak lehetősége nyílik a világ lóhátról történő felfedezésére. A lovaglás nagyon jó alkalmat kínál a kommunikáció fejlesztésére is. A szóbeli utasítások, a bemutatással egybekötött magyarázatok a beszéd megértést, a passzív és az aktív szókincs gyarapodását segítik. A lovon ülve sokkal oldottabbak, közlékenyebbek, szeretnek beszélni a lóhoz. Emellett a foglalkozás vezetőjével, a segítőkkel s a társakkal is kommunikálni kell (Bozori, 2002). A beszéden kívül a kommunikációnak fontos része a metakommunikáció. Mozdulatok, érintések, pillantások mind a lovas és mind a ló részéről nagyon sok információt rejtenek magukban. Ezek olyan bensőséges tartalmakat hordozhatnak (pl. együttérzés, szeretet, félelem, melegség stb.), amelyek a ló és a lovas közös, intim élményei. Egész-ség A holisztikus megközelítés szerint egészség szavunk magában rejti azt a jelentést, hogy az ember egész, hiánytalan. A modern orvostudomány újabb kutatásai már kiemelik, hogy az egészség nem a betegség hiánya, több, más: a testi, a szellemi, a szociális jóllét állapota, amitől nincsen nagyon messze már az egész-ség szélesebb: morális és intellektuális jóllétként, épségként való értelmezése sem, melyben a jól-lét az egész ember épségét, egészségét jelenti (Kálmán és Könczei, 2002). Ideje tehát, hogy a pedagógia gyakorlatában is olyan módszereket használjunk, amelyek az egész-embert célozzák meg. Szvatkó Anna gyógypedagógus, klinikai gyermek szakpszichológus egyik tanulmányában a betegségek gyógyításában a következőt emeli ki: Olyan megközelítéseknek lehet leginkább létjogosultságuk, amelyek nem elszigetelt tüneteket kívánnak gyógyítólag célba venni, hanem egy holisztikus szemlélet alapján az 9

11 egész személyiséget támogatják, hogy az képessé váljon saját harmóniáját kialakítani önmagán belül és az őt körülvevő világgal szemben egyaránt. (Gordosné o.) A 20. század végére jól érzékelhetővé vált, hogy a legkülönbözőbb elméleti alapokon álló kutatók egyre inkább úgy gondolták, hogy az emberi szervezet egységes egészként funkcionál, az egyes rendszerek nem elszigetelten működnek, hanem egymást állandóan módosítva, egymásnak változékonyságukban is állandó háttérül szolgálva ben Anne Jean Ayres olyan holisztikus szemléletű terápiás eljárást fejlesztett ki, melyben a vesztibuláris ingerlés a teória központi momentumává lett. A vesztibuláris rendszer különösen a mozgás sebességének, irányának, és a kapcsolódó fejhelyzetnek változásaira fogékony, olyan érzeteket kelt, amelyek által a környezet és a mozgásban lévő test térképe pontosan és megbízhatóan rendelkezésre áll (Gordosné, 2004). A szenzoros integrációs terápiák egyik lehetősége a lovasterápia. A lóval való kapcsolat számtalan tapasztalatot jelent az embernek. Elsőként a ló érintését, simogatását említenénk. A másikkal, a Te-vel való kapcsolat legősibb megnyilvánulási formája az érintés. Az érintés, mint a legősibb érzékelési mód, a korai tanulás alapja. Mint bőrérzéklet, részt vesz a külső és belső közötti határképzés kialakításában. A testi kontaktusok általa valósulnak meg, az egész élet során az érintés az intimitás letéteményese. A fejlődéslélektan is kiemeli a kognitív és a motoros fejlődésben betöltött alapvető szerepét. A taktilitás már a méhen belüli életben működőképes rendszerré alakul, s ezen ingerlés mindvégig hozzájárul a szervezet teljes neurális integrációjához. A ló hatalmas, meleg teste, puha szőre nagyon sok pozitív ingert, tapasztalatot közvetít a vele kapcsolatba kerülő személynek. A lovat át lehet ölelni, rá lehet ülni, rá lehet feküdni, tapintás útján kapcsolatba lehet kerülni vele. Megnyugtat, energiával tölt fel, melegséget közvetít. Lovagoltatáskor a különböző érzékszervek, analizátorok a külső és belső érzékelés állandó, folyamatosan változó hatása alatt állnak. Az állandó ritmusos mozgás hatást gyakorol a haptikus, taktilis, kinesztetikus érzékelés fejlődésére, alakulására. A gyakorlatok, játékok során vizuális és akusztikus észlelésük, érzékelésük differenciáltabbá tehető. Lovaglási helyzetben a lovas folyamatosan alkalmazkodik a ló mozgásához. A lovaglás során megvalósuló folyamatos mozgás cselekvésvezérléshez igazodó gondolkodási reakciót igényel. Az önálló lovaglási helyzetek az analógiás és a problémamegoldó gondolkodást egyaránt fejlesztik (Bozori, 2002). A gondolkodást segíti a ló ritmikus járása is. Ez egy meditatív helyzetet is teremthet, mely nagyfokú pszichés ellazulást is eredményezhet. Kultúra A lovasterápia a ló által valósul meg, mely ló maga egy olyan szimbólum, melynek mélyen gyökerező történelme, kultúrája van. Gondoljunk csak bele abba, hogy a lónak milyen sokrétű jelentése volt az elmúlt korokban, s a ló szimbóluma még a ma élő emberek történelmét, meséit, hiedelemvilágát is befolyásolja. Hiszen a ló ősképe a fekete (vagy fakó) vadló, mely a Föld és a vizek mélyének, az éjnek, a Holdnak, a vegetációnak, a totemisztikus ősanyának, a szexualitásnak és a halálnak, álomnak és mágiának a jelképe. A mesék sárkányainak, boszorkányainak vaslova, ércménese van. A bűbájosok: a boszorkányok, a táltos, a garabonciás ló képében járnak. Dionüszosz kis-ázsiai beavatási szertartásaiban a megszállott hívők jelképes értelemben az isten lovaivá lettek. A ló szimbolikája azzal, hogy a hátára ült az ember, szembetűnően megváltozik. Szoláris mítoszokban, mesékben ló és lovasa a teljesség, a győzelem jelképe: kettősükben egyesül a négy elem, a Nap és a Hold, a fény és árnyék, nappal és éj ereje, varázsa, ettől 10

12 legyőzhetetlenek. Honfoglalásmondánk szerint új hazánkat fehér lovon váltottuk meg. A földrészek közül a ló Európa attribútuma (Hoppál és mtsai, 1995). Az ősmagyar hitvilágban a táltos, aki bölcs és gyógyító ember is volt, sámándobjával, égi lovával utazott különböző szellemi régiókba, hogy megoldást találjon népe bajaira. A ló gazdag szimbóluma átitatta ősi hitvilágunkat, meséinket (pl. Fehérlófia, táltos-mesék stb.). Történelmünk alakulását nagyban befolyásolta a ló, s a ma emberének sem szabad elfelejtenie azt, hogy egyéni, sajátos életének kialakulása hacsak a régmúlt időkbe mélyedő gyökerekre gondolunk kapcsolatban van a lóval is. Transzcendentalitás A filozófus és szociológus Plessner egy formulájában az embert nyitott kérdésként, kiismerhetetlen jelenségként jellemezte. Plessner az emberi jelenség valamennyi, metafizikai-morális keretek közötti, konkrét értelmezését valamely tudatosan értéksemleges emberi lét- vagy életforma felfogása szerint nyitva akarja tartani (Gaál, 1996, 15.). Ha az ember nem eszerint cselekszik, nem veszi figyelembe az ember kiismerhetetlenségét és nyitott kérdés-voltát, akkor egy ideológiailag előre megformált, beszűkült emberkép-pedagógia irányába halad. Stefan Vašek a Speciálpedagógiai tanácsadás című tanulmányában ír a transzcendentális szükségletről is, amely fontos az ép és a sérüléssel élő egyén személyiségének fejlődésében. Szerinte a szociális, lelki (spirituális) szükségletek hiánya az egyén negatív magatartását okozhatja. A létezés céljának, értelmének keresése, megválaszolása a szlovák gyógypedagógus szerint szükséges minden egyén egyensúlyi állapotának megtalálásához, és ebből következően a pozitív szociális magatartás kialakulásához (Chaloupka és Varga, 2009). A ló is, mint a természet része közvetítheti a transzcendentalitást. Az Én-Te viszony, a kölcsönösség megélése ló és lovasa között létrehozhatja a találkozást, mely által az ember megsejtheti az örökkévalóságot. Az örökkévalóság megsejtésével az ember rájöhet arra, hogy semmi nem lehet értelem nélkül való. Az élet értelmének kérdése ezért talán már nem is lesz kérdés többé (Buber, 1991). Amikor megéli az ember, hogy a világnak szerves része, életének oka és értelme van, akkor olyan értékekre (pl. közösségbe tartozás, más emberek és kultúrák megismerése, kreatív tevékenységek stb.) is nyitottá válhat, melyek életminőségét kedvezően befolyásolhatják. Lehetőség a szemléletváltásra befejező gondolatok Erre szemem előtt egy fehér ló jelent meg. A lovasnak íja volt. Koszorút nyújtottak át neki, s ő diadalmasan kivonult, hogy győzelmet arasson. /Jelenések könyve 6,1-2/ Láthattuk, hogy a régmúlt kultúrák fontos értékeket közvetítenek számunkra, melyeket a mindennapok pedagógiai gyakorlatában is lehet hasznosan alkalmazni. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy a közösségben való élés, a közösség szabályai mennyire meghatározták az egyén életét. Az ősi kultúrák vizsgált közösségei szilárd értékrendszerrel rendelkeztek, melyben mindenki megtalálhatta a számára biztonságot nyújtó és képességeinek megfelelő helyet. Ehhez a biztonságot sugárzó közösségi élethez, szilárd 11

13 értékrendszerhez hozzátartozott mindig egy szemlélet, amely az életről való gondolkodásukat tükrözte. Talán egy ilyen egységes, biztonságot nyújtó értékrendszeren alapuló szemléletmód hiányzik a ma emberének, s társadalmának? Nagy József szerint új szabályozási rendszerre van szükség, amely csak akkor működhet, ha létezik saját viszonyítási alapja (különbségképző szerve). Ennek véleménye szerint szilárdnak és tartósnak kell lennie. Az embernek tehát egzisztenciális szükségletévé vált, hogy létének alapkérdéseire egyértelmű válaszai legyenek, amelyek életének végső szabályozóivá lehetnek, aktivitásának végső viszonyítási alapjául szolgálhatnak. Az eszmerendszerek, ideológiák, a vallások ilyen válaszokat adnak, amelyek elsajátítása kielégíti az egyén viszonyítási alap iránti szükségletét és aktivitásának végső szabályozójává válik (Nagy, 2002). A holisztikus szemlélet egy olyan kiindulópont lehet egy új értékrendszer kialakításához, amely az emberiség ősi értékeinek megőrzésével biztos alapja lenne az egyén személyiségének a kiteljesedéséhez, s társadalomba való beilleszkedésének. Mivel a tudomány az alapvető létkérdésekben természetéből fakadóan nem adhat abszolút bizonyosságú végső választ, ezért a tudat mint szabályozó rendszer nem támaszkodhat kizárólag a tudomány által kínált ismeretekre, tudásra. A személyiségről, annak szerveződéséről, működéséről, evolúciójáról és egyedfejlődéséről évszázadunkban olyan szintre jutottunk, hogy felismerhetővé vált az éntudat kulturális evolúciójának alakulóban lévő új lehetősége, hogy a planetáris tudat és az éntudat fejlődésének szándékos segítése gyakorlatilag megvalósíthatóvá válhat. Ha ezzel a lehetőséggel Nagy szerint élni tudunk, hozzájárulhatunk az emberi társadalom feltehetően legnagyobb és legveszélyesebb átalakulásának túléléséhez. A planetáris értékrendekben a sajátos szokásrendek, értékrendek, ideológiák, kultúrák nyitottakká, egymással szemben türelmessé fejlődhetnek. Ezen planetáris értékrend, holisztikus szemlélet kialakulását, megszilárdulását és terjedését kell segítenünk, hogy elősegíthessük a sajátos pozitív ideológiák, értékrendszerek, kultúrák újjáalakuló túlélését, eltérő érdekeik demokratikus érvényesítését. A pedagógia, a szándékos és a spontán szocializáció átalakulása, hatékonyságának lényeges javulása e folyamatok kibontakozásának alapvető feltétele (Nagy, 2002). A planetáris értékrend, holisztikus világlátás egy olyan szemléletet közvetít, melyet a gyakorlati pedagógiai, gyógypedagógiai munkában, például a lovasterápiában is lehet alkalmazni. A szemléletváltást segítik azoknak az értékeknek a figyelembevétele, melyeket az ősi kultúrák vizsgálata után újrafogalmaztunk. A minőség, közösség, egészség, kultúra és transzcendentalitás fogalmak újbóli értelmezése lehetőséget ad arra, hogy újragondoljuk saját elméleti és gyakorlati tevékenységeink szellemi alapját, értelmét, célját. Úgy gondoljuk, hogy az emberiség ősi, kollektív tudásával lépünk kapcsolatba akkor, amikor újból és újból igyekszünk visszatalálni oda, ahol az értékek állandóak és örök érvényűek, ahol nem vész el az ember. Irodalom Anderle Ádám (szerk., 1999): Rítus, mítosz, túlélés: Vita Boglár Lajos akadémiai doktori értekezéséről. SZOTE Nyomda, Szeged. Balogh Sánta Őz Csaba (2005): Észak-Amerikai indiánok titokzatos élete. Vagabund Kiadó, Kecskemét. Bartha Antal (1988): A magyar nép őstörténete. Akadémiai Kiadó, Bp. Boglár Lajos Horváth Ferenc (1981): Indián mítosz. Zalaegerszeg. 12

14 Bozori Gabriella (szerk., 2002): Lovasterápia Gondolatok és vázlatok a gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna témaköréből. Polu-Press Kkt., Székesfehérvár. Buber, Martin (1991): Én és Te. Európa Könyvkiadó, Bp. Buber, Martin (1995): Haszid történetek I. Atlantisz Kiadó, Bp Brugger, Walter (2005): Filozófiai lexikon. Szent István Társulat, Bp. Chaloupka Luboš Varga Imre (szerk., 2009): Tanulmányok a speciális pedagógia területéről. Sapientia, Bratislava. Clark, Edward T.: Holisztikus nevelés: a teljesség keresése. In: Pukánszky Béla és Zsolnai Anikó (szerk.): Pedagógiák az ezredfordulón. Eötvös József Könyvkiadó, Bp Deér József (1993): Pogány magyarság, keresztény magyarság. Holnap Kiadó, Bp. Dill, Erhard (1996): Az új világkép hatása a gyógypedagógiai tevékenységre. In: Gaál Éva (szerk.): Emberkép gyógypedagógusoknak. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Bp Eliade, Mircea (1952): Images et symboles. Gallimard, Paris. Eliade, Mircea (1976): Initiation, rites, societes secretes. Gallimard, Paris. Eliade, Mircea (1996): A szent és a profán A vallás lényegéről. Európa Könyvkiadó, Bp. Eliade, Mircea (1997): Képek és jelképek. Európa Könyvkiadó, Bp. Eliade, Mircea (2006): Mítoszok, álmok és misztériumok. Cartaphilus Kiadó, Bp. Elkin, Adolphus Peter (1986): Ausztrália őslakói. Gondolat, Bp. Farber, Don (2000): A tibeti buddhizmus. Aréna Könyvkiadó, Bp. Gaál Éva (szerk., 1996): Emberkép gyógypedagógusoknak. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Bp. Gordosné Szabó Anna (2004): Gyógyító pedagógia Nevelés és terápia. Medicina Könyvkiadó Rt., Bp. Hamvas Béla (1995): Scientia sacra I. Medio Kiadó, Bp. Hoffmann Judit (szerk., 2006): Gyógypedagógia szöveggyűjtemény. Comenius Kft., Pécs. Hoppál Mihály Jankovics Marcell Nagy András Szemadám György (1995): Jelképtár. Helikon Kiadó, Gyula. Kálmán Zsófia Könczei György (2002): A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris Kiadó, Bp. Laird, Thomas (2007): Tibet története beszélgetés a Dalai lámával. Trivium Kiadó, Szekszárd. Mesterházi Zsuzsa (1998): A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Bp. Mihály Ottó (1998): Bevezetés a nevelésfilozófiába. Okker Kiadó, Bp. Nagy József (2002): XXI. sz. és nevelés. Osiris Kiadó, Bp. Neisser, Ulrich (1984): Megismerés és valóság. Gondolat, Bp. Rahner, Karl (1983): A hit alapjai: bevezetés a kereszténység fogalmába. Szent István Társulat, Bp. Vitányi Iván (2002): Érték és kultúra. In: Lappints Árpád (szerk.): Érték és nevelés. Comenius Bt., Pécs

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait Jó úton-lóháton Évmilliókkal ezelőtt, mikor még a ló kutya-nagyságú volt, ébersége miatt választotta társául az ember. Sok sok év gondoskodás után nagyobbra nőttek, teherhordókká váltak, mígnem egy napon

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar Láma Csöpel A REJTETT ARC A Belső Ösvény pecsétjei Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar TARTALOM Előszó 7 A Belső Ösvény és a pecsétek 9 A rejtett arc

Részletesebben

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva Mottó: Teljes birtokában lenni a nyelvnek,melyet a nép beszél: ez az első s elengedhetetlen feltétel

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 Meglepetés # # tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 S Z A B Ó M Á R I A CSILLAGJEGYEK ÉS GYÓGYÍTÁSUK «Meglepetés # 2008.10.21 13:38:58 # SZABÓ MARIA, 2008 BORÍTÓTERV CZEIZEL BALÁZS SZERKESZTÉS ERDÉLYI Z. ÁGNES

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Képző neve, elvégzett szak Nyelvi játékok a fejlesztés szolgálatában Készítette: Munkácsi Andrea Nyelv és beszédfejlesztő szak levelező tagozat Konzulens:Fehér Éva főiskolai tanársegéd A beszéd maga a

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése!

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése! Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 4. Tematikai egység: A mindenség és én Születés és elmúlás Az óra témája: A vallásokról Az óra célja és feladata: Találkozás a vallásokkal, sokszínűségük, jellemzőik,

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

MANDALA. A transzcendencia megjelenése a művészetben és a formák világában

MANDALA. A transzcendencia megjelenése a művészetben és a formák világában MANDALA A transzcendencia megjelenése a művészetben és a formák világában Dr. Antalfai Márta Kapu 2. Konferencia 2008. október 26. Chartres, katedrális Kréta szigetéről Reims-i katedrális Perui mandala

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai

Részletesebben

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: SPANYOLORSZÁG FONDO FORMACIÓN EUSKADI Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF szint:

Részletesebben

Zeneterápia, zenei fejlesztés

Zeneterápia, zenei fejlesztés Zeneterápia, zenei fejlesztés A zene ereje I. Az emberi lét központi eleme, valamilyen módon nagy hatással van az egyénre (annak ellenére, hogy nincsenek benne a nyelvre jellemző dolgok, mint fogalmak,

Részletesebben

Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata

Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Magunkról A Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Árpád fejedelem évének Fergeteg havában, 2007 januárjában alakult. Szándékunk az

Részletesebben

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS A szeretet mindenkié Előszó Szavakkal lefesteni a láthatatlant, megformálni az érinthetetlent A szó fogyatékos eszköz. Ahogy az öt emberi érzékszerv is. Kétséges, hogy

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

Követelmények. Pedagógiai tervezés és értékelés Tantárgy kódja. Dr. Szabó Antal főiskolai tanár A tantárgy oktatója

Követelmények. Pedagógiai tervezés és értékelés Tantárgy kódja. Dr. Szabó Antal főiskolai tanár A tantárgy oktatója Pedagógiai tervezés és értékelés M1014 Kollokvium M1002L - Legalább egy referátum készítése kiadott vagy választott témában. - Egy házi dolgozat készítése 10.000 leütés terjedelemben. (Két megadott cím

Részletesebben

Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány SZAKDOLGOZATI TÁJÉKOZTATÓ

Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány SZAKDOLGOZATI TÁJÉKOZTATÓ Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány SZAKDOLGOZATI TÁJÉKOZTATÓ 2012 Témaválasztás A téma választható a megadott témajegyzék vagy egyéni ötlet alapján. A témaválasztást legkésőbb március 31-ig jelezni

Részletesebben

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban Konzulens: Paróczai Béláné Készítette: Szabóné Mézes Judit Minél többet tud valaki, annál több a tudnivalója. A tudással egyenes arányban nő a

Részletesebben

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR Tanulók: 17+1 osztály. 353+11 fő Pedagógusok: 32 álláshely Épület: 1977-ben épült, felújítva: 2003-ban és 2007-ben PROGRAMJAINK: 1. FURULYAOKTATÁS BAKÓ TIBORNÉ 2. ALSÓ TAGOZATOS KÉZMŰVES

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Tanári mesterszak Család és gyermekvédő szakképzettség Mintatanterve ( 5 féléves, 150 kredit) 2011-2012. tanévtől

Tanári mesterszak Család és gyermekvédő szakképzettség Mintatanterve ( 5 féléves, 150 kredit) 2011-2012. tanévtől Tanári mesterszak Család és gyermekvédő szakképzettség Mintatanterve ( 5 s, 150 kredit) 2011-2012. tanévtől Család és gyermekvédő diszciplináris mintatanterve (40 kredit) neve Alapozó törzstárgyak (11

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

mint a cerebralis paresis komplex megközelítésének és ellátásának területe

mint a cerebralis paresis komplex megközelítésének és ellátásának területe A koragyermekkori intervenció, mint a cerebralis paresis komplex megközelítésének és ellátásának területe Szűcs Sándor gyógytornász A korai fejlesztés és intervenció Születéstől kezdve jogosultak rá azok,

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1.

A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1. A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1. Tartalom 1. UNESCO Egyezmény a szellemi kulturális örökség védelméről

Részletesebben

Andragógia Záróvizsga tételek személyügyi szervező 2014-04-08

Andragógia Záróvizsga tételek személyügyi szervező 2014-04-08 Andragógia Záróvizsga tételek személyügyi szervező 2014-04-08 1. Az andragógia tudományrendszertani helye. Az andragógia és a neveléstudományok viszonyrendszerének feltárása. Az andragógia terminológiai

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe

z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe Vázlat Saját tapasztalatok, érdeklődés Különbségek Hasonlóságok - Közös módszerek, alapok

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK 2014-2015. 1.félév. Vassné Dr Figula Erika főiskolai tanár

KÖVETELMÉNYEK 2014-2015. 1.félév. Vassné Dr Figula Erika főiskolai tanár Személyes hatékonyság fejlesztése INM2010L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 2 Félévi óraszám (elm.+gyak.) 6 Minősített aláírás A kurzus tréning jelleggel zajlik. A gyakorlati jegy teljesítésének feltétele

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 624 EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 7. ÉVFOLYAM

EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 624 EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 7. ÉVFOLYAM EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 624 EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 7. ÉVFOLYAM EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 625 CÉLOK ÉS FELADATOK A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tudjunk

Részletesebben

Reménysugarak vagy zsákutcák? Krónikus betegek viszonya az alternatív terápiákhoz

Reménysugarak vagy zsákutcák? Krónikus betegek viszonya az alternatív terápiákhoz Reménysugarak vagy zsákutcák? Krónikus betegek viszonya az alternatív terápiákhoz Purebl György Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Alternatív és/vagy kiegészítő terápiák? Egészségügyi rendszeren

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Anyanyelvi nevelés az óvodában, a Montessori pedagógia eszközrendszerével

Anyanyelvi nevelés az óvodában, a Montessori pedagógia eszközrendszerével Anyanyelvi nevelés az óvodában, a Montessori pedagógia eszközrendszerével Konzulens tanár: Dr. Szinger Veronika Készítette: Zsideiné de Jonge Kinga Mottó: Az emberiség csak akkor lesz képes problémáit

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK 2012/13. tanév 2. félév Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár Pszichológia Intézeti Tanszék

KÖVETELMÉNYEK 2012/13. tanév 2. félév Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár Pszichológia Intézeti Tanszék 2012/13. tanév 2. félév Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár Pszichológia Intézeti Tanszék Pedagógiai szociálpszichológia M 1010 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont: 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

SzóKiMondóka. bemutatja a TreeFa World Productions Kft. Szeretettel köszöntjük az AMIT résztvevőket!

SzóKiMondóka. bemutatja a TreeFa World Productions Kft. Szeretettel köszöntjük az AMIT résztvevőket! SzóKiMondóka bemutatja a TreeFa World Productions Kft. Szeretettel köszöntjük az AMIT résztvevőket! 1 Küldetésünk Interaktív, készségfejlesztő játékok létrehozása kisgyermekek számára - Magyarországon

Részletesebben

Hogyan navigáljuk. századot?

Hogyan navigáljuk. századot? fejezet BEVEZETÉS Hogyan navigáljuk a 21. századot? Hogyan adhatunk ÉRTELMET az ÉLETÜNKNEK és a TUDATOSSÁGUNKNAK? Mi lenne, ha lenne egy átfogó térképünk önmagunkról és erről a szép új világról, amelyben

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

Élet a városban. tananyagfejlesztés

Élet a városban. tananyagfejlesztés Belvárosi Általános Iskola Szolnok Élet a városban A környezettudatos szemléletmód fejlesztése, a környezetvédelem népszerűsítése, környezeti nevelés támogatására, és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának

Részletesebben

Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

ÚJ VILÁG Alapítvány Pitvaros, 6914 Rákóczi u. 9. Mobil:+36-70-203-2962 Számlaszám: 11535067-20058373 IBAN:HU12 1173 5067 20058373 0000 0000

ÚJ VILÁG Alapítvány Pitvaros, 6914 Rákóczi u. 9. Mobil:+36-70-203-2962 Számlaszám: 11535067-20058373 IBAN:HU12 1173 5067 20058373 0000 0000 A pályázat beszámolója és pénzügyi elszámolása 2015. április -június 1 Tartalom A programsorozat megvalósításáról... 3 Terápiás kutyák az oktatásban... 3 Fejlődés a kutyákkal... 3 Segítő kutyák munkájának

Részletesebben

Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában

Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában Kik kopogtatnak az egyetemek kapuin? Nagy Zoltán Dr. habil. Kálmán Anikó A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI.

Részletesebben

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

ב"ה. Éves jelentés 2011

בה. Éves jelentés 2011 Bét Sálom Éves jelentés 2011 A Bét Sálom Zsinagóga Budapest egyik leggyorsabban növekvő zsidó közössége, ahol minden generáció számára biztosított a zsidó vallás, tradíció és kultúra megismerése, valamint

Részletesebben

LOVAS SZAKKÖR TANMENET

LOVAS SZAKKÖR TANMENET LOVAS SZAKKÖR TANMENET Lovas szakkör: A szakköri forma 1-4. osztályosok részére elérhető. A kezdők, középhaladók és a haladók részére külön tanmenet áll rendelkezésre így figyelembe vesszük és összehangoljuk

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM Óvodai nevelés alappillérei: -Köznevelési Törvény -Óvodai nevelés Országos -Pedagógiai Program Alapprogramja ÓVODAI ÉLET, MŰKÖDÉSI PARAMÉTEREK: Gyerekekkel

Részletesebben

Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Kar: Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pedagógia - Tanító és Óvodapedagógus Szak, Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat Egyetemi év : I. év Félév : 1. Általános

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben