Környezeti kontrolling

Átírás

1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság és Társadalomtudományi Kar ÜTI Pénzügyek Tanszék Környezeti kontrolling Készítette: Csurgó Krisztina közgazdász hallgató Budapest 2007

2 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar DIPLOMAMUNKA kiírás Csurgó Krisztina közgazdász-gazdálkodási szakos hallgatónak Kontrolling szakirány A diplomamunka témája: Környezeti kontrolling A diplomamunka készítésének helye: BME ÜTI Pénzügyek Tanszék Tanszéki témavezető neve: Dr. Karai Éva beosztása: tudományos munkatárs Külső konzulens neve: Petrik Ida Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület beosztása: ügyvezetőigazgató-helyettes Záróvizsga tárgyai: Szakirány komplex szigorlat Szóbeli vizsga (diplomavédés) Beadási határidő: május 18.

3 Kidolgozandó feladat részletezése: 1. Ismertesse a környezeti számvitel kialakulását! Tisztázza a környezeti számvitel fogalomrendszerét és helyezze el ebben a rendszerben a környezeti kontrollingot! 2. Vizsgálja meg a környezeti kontrolling funkcióit és ismertesse egy környezeti kontrolling rendszer bevezetésének általános lépéseit! 3. Tanulmányozza és elemezze a környezeti költségek csoportosítását, számbavételi és nyilvántartási lehetőségeit! 4. Elemezze a Globális Jelentéstételi Kezdeményezés (Global Reporting Initiative,GRI) elvei alapján készült jelentések felépítését, különös tekintettel a környezeti költségekre vonatkozó indikátorokra! Hasonlítsa össze és értékelje különböző vállalatok jelentéseit! aláírása témavezető/konzulens A diplomatéma kiadásának időpontja: A diplomamunkát jóváhagyom: Dr. Tarafás Imre Dr. Veress József tanszékvezető P.H. dékán A diplomamunka kiírást átvettem: Budapest, május 18. a hallgató aláírása

4 Nyilatkozat A diplomamunkát saját kutatásaim alapján önállóan a szakmai, jogi, etikai szempontokat betartva készítem. Budapest, május a hallgató aláírása A dolgozat környezeti szempontokat figyelembe véve környezetbarát papírra készült.

5 Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS... 4 II. A KÖRNYEZETI KONTROLLING KIALAKULÁSA ÉS FOGALOMRENDSZERE... 5 II.1. EGY KIS TÖRTÉNELEM... 5 II.2. A HAGYOMÁNYOS SZÁMVITELTŐL A KÖRNYEZETI SZÁMVITELIG... 6 II.3. A KÖRNYEZETI SZÁMVITEL FOGALOMRENDSZERE... 9 II.4. A KÖRNYEZETI KONTROLLING CÉLJA III. KÖRNYEZETI KONTROLLING III.1. A KÖRNYEZETI KONTROLLING SZEREPE III.2. A KÖRNYEZETI KONTROLLING FUNKCIÓI III.3. KÖRNYEZETI KONTROLLING RENDSZER BEVEZETÉSE III.3.a. A rendszerhatárok kijelölése III.3.b. Környezeti költségek azonosítása III.3.c. A környezeti költségek felosztása III.3.d. Az eredmények felhasználása IV. KÖRNYEZETI KÖLTSÉGEK IV.1. KÖRNYEZETI KÖLTSÉGEK CSOPORTOSÍTÁSA IV.1.a. Szokásos költségek IV.1.b. Rejtett költségek IV.1.c. Feltételes költségek IV.1.d. Intangibilis költségek IV.1.e. Externális költségek IV.2. A KÖRNYEZETI KÖLTSÉGEK NYILVÁNTARTÁSA IV.3. A KÖLTSÉGEK KONTROLLÁLHATÓSÁGA V. GLOBÁLIS JELENTÉSTÉTELI KEZDEMÉNYEZÉS V.1. A KÖRNYEZETI KONTROLLING ÉS A GRI V.2. TÖRTÉNETI ÉS SZERVEZETI ÁTTEKINTÉS V.2.a. Szervezeti háttér V.2.b. A GRI fejlődését elősegítő tényezők V.3. A GRI JELENTÉSTÉTELI KERETRENDSZER DOKUMENTUMAI V.4. A GRI ÚTMUTATÓ HASZNÁLATÁNAK LÉPÉSEI V.4.a. A jelentés határainak kijelölése V.4.b. A megfelelőség szintjének meghatározása V.4.c. Értesítés az Útmutató használatáról V.4.d. A jelentés tapasztalatainak kiterjesztése V.5. JELENTÉSKÉSZÍTÉS A GRI ÚTMUTATÓ ALAPJÁN V.5.a. A jelentés tartalmának, minőségének és határainak meghatározása V.5.b. Standard adatközlés V.6. A GRI ALAPJÁN KÉSZÜLT MAGYARORSZÁGI JELENTÉSEK ELEMZÉSE VI. ÖSSZEGZÉS VII. IRODALOMJEGYZÉK VIII. MELLÉKLETEK

6 Ábrajegyzék 1. ÁBRA: VÁLLALATI ÉRDEKELT TÉRKÉP ÁBRA: A KÖLTSÉGEK RÁTERHELÉSE KÖLTSÉGHELYEKRE ÁBRA: KÖRNYEZETI KÖLTSÉGEK TÍPUSAI ÁBRA: A TERMÉKBE NEM KERÜLŐ KIBOCSÁTÁSOK SZINTJE A KÜLÖNBÖZŐ NORMÁK SZERINT ÁBRA: A FENNTARTHATÓSÁG JELENTÉS PILLÉREI ÁBRA: GRI TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS ÁBRA: GRI JELENTÉSTÉTELI KERETRENDSZER FELÉPÍTÉSE ÁBRA: A GRI JELENTÉSKÉSZÍTÉS FOLYAMATA ÁBRA: DÖNTÉSI FA A JELENTÉS HATÁRAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ ÁBRA: KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁS A KÖRNYEZETI ÉS TÁRSADALMI JELENTÉSEKRŐL Táblázatjegyzék 1. TÁBLÁZAT: A HAGYOMÁNYOS ÉS A KÖRNYEZETI SZÁMVITEL ÖSSZEHASONLÍTÁSA TÁBLÁZAT: A KÖRNYEZETI SZÁMVITEL ALRENDSZEREI TÁBLÁZAT: KÖRNYEZETI VEZETŐI SZÁMVITEL ALRENDSZEREI TÁBLÁZAT: KÖRNYEZETI KÖLTSÉGEK JELLEMZŐI TÁBLÁZAT: KÖRNYEZETI KÖLTSÉGEK ÉS BEVÉTELEK EGYSZERŰSÍTETT SÉMÁJA TÁBLÁZAT: KÖRNYEZETI KÖLTSÉGEK ÉS BEVÉTELEK ADATGYŰJTŐ TÁBLÁJA

7 I. Bevezetés I. BEVEZETÉS A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely biztosítja a jelen szükségleteinek kielégítését anélkül, hogy lehetetlenné tenné az eljövendő generációk szükségleteinek kielégítését. (Brundtland Bizottság) A fenntartható fejlődés az ENSZ 1992-es Rio de Janeiroi környezetvédelmi világkonferenciájának hatására vált a környezetvédelem meghatározó pillérévé. A fenntarthatóság elve a gazdasági fejlődést olyan keretbe helyezi, amely tekintettel van a környezet értékeire és védelmére is. A gazdasági és környezetvédelmi szempontok összefonódnak, és ezáltal szükségessé válik, hogy a környezetvédelmi érdekeket is figyelembe vegyék a gazdasági döntések meghozatalakor. Erre kínál egy lehetséges megoldást a környezeti számvitel, amely a két tudományterület között hidat képezve támogatja a gazdasági és környezetvédelmi szakemberek együttműködését. Diplomamunkámban a környezeti számvitel azon részterületét dolgoztam fel, amelynek célja a vezetői döntéshozatal támogatása révén a környezeti megfontolások érvényesítése a gazdasági döntési mechanizmusokban. Ennek érdekében először áttekintem a környezeti kontrolling elméleti hátterét, fogalomrendszerét, funkcióit, különös tekintettel a környezeti költségek azonosításainak lehetőségeire. Majd a környezeti kontrolling által támogatott gazdasági és környezeti teljesítmények integrált szemléletmódjának elterjedéséhez vezető út egy lehetséges állomásaként áttekintem a Globális Jelentéstételi Kezdeményezés (Global Reporting Initiative - GRI) alapelveit, felépítését, a környezeti költségek számbavételét támogató vonatkozásait. Végül a Jelentéstételi Keretrendszer útmutatása alapján a magyar vállalatok által készített jelentéseket elemzem a környezeti költségekkel kapcsolatos teljesítmény mutatószámok tekintetében. 4

8 II. A környezeti kontrolling kialakulása és fogalomrendszere II. A KÖRNYEZETI KONTROLLING KIALAKULÁSA ÉS FOGALOMRENDSZERE II.1. Egy kis történelem A környezetvédelemre, mint az egész társadalmat érintő problémára a társadalmi mozgalmak hívták fel a figyelmet a 60-as években. Ekkoriban a vállalatok a gazdasági fejlődés szükségszerű mellékhatásaként kezelték a környezetszennyezést, míg a környezetvédők büntetést követelve tekintettek a vállalatok nemtörődöm, szennyező magatartására. A társadalmi mozgalmak hatására születtek meg az első átfogó környezetvédelmi szabályozások a 60-as évek végén, 70-es évek elején. A szigorodó környezetvédelmi jogszabályok egyre jelentősebb terhet róttak a vállalatokra, ezáltal váltak jelentős költségtényezővé a vállalatok számára a környezetvédelmi költségek. A kezdeti megközelítések csupán az ún. csővégi (end of pipe) környezetvédelmi megoldások következtében felmerülő, utólagos környezetvédelem költségeit jelentették ben az OECD tagországok elfogadták a Deklaráció a Környezeti Erőforrásokról a Jövőért című dokumentumot, amelyben kötelezték magukat arra, hogy keresik és bevezetik a szennyezés-ellenőrző rendszerükbe a rugalmasabb, hatékonyabb eszközöket, különösen a szennyező fizet elv (Polluter Pays Principle- PPP ) következetes alkalmazásán, továbbá a gazdasági eszközök hatásosabb felhasználásán keresztül. (Kerekes, 2001) Ez a célkitűzés összekapcsolta a környezetvédelmet a gazdasági eszközökkel, ezáltal első mérföldkőnek tekinthetjük a környezeti számvitel kialakulása tekintetében. A szennyező fizet elv lényege, hogy a szennyező viselje az általa okozott szennyezés elhárításának költségeit. Ezáltal próbálja a vállalatokat a kevésbé szennyező termékek és technológiák használatára, a szennyezés visszaszorítására ösztönözni, lehetővé téve a környezeti erőforrások körültekintőbb használatát. A szabályozó eszközök is egyre inkább azt az irányvonalat helyezték előtérbe, amelyek a megelőző (preventív) környezetvédelmi intézkedéseket részesítik előnyben a csővégi technológiákkal szemben. Az alkalmazott módszerek között ekkor már megtalálhatók a környezeti költségek és bevételek számszerűsítésére tett 5

9 II. A környezeti kontrolling kialakulása és fogalomrendszere kezdeményezések is. A vállalatok kezdték felismerni, hogy nem csak környezetvédelmi, de gazdasági szempontok miatt is meg kell vizsgálniuk környezeti teljesítményüket. Ezzel párhuzamosan a társadalmi oldalról érkező nyomás is egyre jelentősebbé vált: a különböző érdekvédelmi és zöld szervezetek tevékenysége következtében a vállalatok társadalmi- és környezeti felelősségvállalásának kérdését sok esetben már nem lehetett a szőnyeg alá söpörni. Szükségessé vált egy olyan eszközrendszer kialakítása, amely pontos információkat szolgáltat a vállalatok környezeti tevékenységéről egyesítve a környezetvédelmi és gazdasági szempontokat. Erre jelenthetnek lehetséges megoldást a környezeti számvitel különböző részterületei. II.2. A hagyományos számviteltől a környezeti számvitelig Mint láthattuk, a környezeti számvitel esetében egy viszonylag fiatal tudományterületről van szó, ezért elsőként célszerűnek tartom az ezzel kapcsolatos eszköz- és fogalomrendszer jelentésének tisztázását. A következőkben a számvitel definíciójából kiindulva vizsgáljuk meg a környezeti és gazdasági kérdések összefonódását. A számvitel célja és feladata az üzleti események gyűjtése és szabályos feldolgozása, és az így keletkezett információk eljuttatása részint az üzleti beszámolókon keresztül a tulajdonosokhoz, hitelezőkhöz, üzleti partnerekhez, költségvetési szervekhez, részint a naprakész és célirányos vezetői számviteli információs rendszeren keresztül a vezetőkhöz, hogy döntéseiket kellő időben és a rendelkezésre álló információk birtokában hozhassák meg, vagy vizsgálhassák felül. (Laáb, 2003) Tehát a számvitel alapvető feladata információnyújtás a vállalat érdekelt felei (stakeholder) számára. De vajon kik is lehetnek egy vállalat érdekelt felei? Tulajdonképpen minden olyan gazdasági szereplő, amely kapcsolatba kerülhet az adott vállalattal, vagy amelyeket érint a vállalat tevékenysége (1. ábra). 6

10 II. A környezeti kontrolling kialakulása és fogalomrendszere Vevők Hatóságok Beszállítók Versenytársak Vállalat Munkatársak Tulajdonosok Természeti környezet Állam Külföldi kapcsolatok Szakmai szervezetek Lakosság 1. ábra: Vállalati érdekelt térkép A különböző érdekelt feleknek más-más típusú információra van szükségük a vállalatról. Ennek következtében kialakult a számvitelnek a felhasználók köre alapján elkülönülő két irányvonala: a pénzügyi számvitel (Financial Accounting) és a vezetői számvitel (Management Accounting). A pénzügyi számvitel a vállalat külső érdekelt feleinek nyújt információt a cég vagyoni, jövedelmi, és pénzügyi helyzetéről, illetve az abban bekövetkezett változásokról. Míg a vezetői számvitel feladata a vállalati vezetők, döntéshozók számára olyan információk biztosítása, amelyekre a döntéshozatali mechanizmusban szükségük van. A hagyományos számviteli megközelítés a vállalatok működését kizárólag gazdasági szempontból vizsgálja. A gazdasági környezeten kívül azonban egy vállalat működése során kölcsönhatásban van mind a természeti, mind a társadalmi környezettel. Ezekkel a hatásokkal kapcsolatos információk csak korlátozott mértékben jelennek meg a jelenleg érvényben levő Számviteli törvény (2000. évi C. törvény) alapján elkészített beszámolókban. A számviteli beszámolóban a törvényi előírásoknak megfelelően a következő környezeti információkat kell megjeleníteni (2000. évi C. törvény alapján): A kiegészítő mellékletben részletezni kell a környezetvédelmi célú tárgyi eszközök adatait, a környezetbarát anyagok valamint a veszélyes hulladékok állományváltozását Az üzleti jelentésben be kell mutatni: 7

11 II. A környezeti kontrolling kialakulása és fogalomrendszere A környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét, a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét A környezetvédelem területén történt és várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő támogatásokat A környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politikát A környezetvédelmi intézkedések bevezetését, a munkák állását Tehát a beszámoló jelenlegi formája nem ad lehetőséget valamennyi környezettel kapcsolatos információ beszámolóban való megjelenítésére. A vállalatok működésük során felhasználják a természeti erőforrásokat, és tevékenységük eredményeképp különböző minőségű anyagokat és hulladékokat juttatnak vissza a környezetükbe, ezért a gazdasági döntéseik során sem hagyhatják figyelmen kívül a természeti környezettel kapcsolatos gazdasági szempontokat. Ehhez nyújt segítséget a környezeti számvitel (Environmental Accounting), amely összekapcsolja a hagyományos számviteli megközelítést a környezeti vonatkozásokkal (1. táblázat). Vezetői Pénzügyi Nemzeti Hagyományos számviteli koncepció A vállalati belső döntéshozatal támogatásához szükséges költség és egyéb információk gyűjtése, becslése, elemzése Külső érdekelt felek számára pénzügyi információk összeállítása és közlése A nemzeti jövedelem és az általános életszínvonal meghatározásához szükséges gazdasági és egyéb információk gyűjtése és feldolgozása Környezeti számviteli koncepció Vezetői információk gyűjtése, becslése, elemzése-különös tekintettel a környezeti költségekre valamint az anyag-és energiamérlegekre Külső érdekelt felek számára környezetvédelmi kötelezettségekkel és egyéb jelentős környezeti költségekkel kapcsolatos pénzügyi számviteli információk közlése Nemzetgazdasági szintű számvitel középpontban a természeti erőforrásokkal, környezeti költségekkel, externáliákkal kapcsolatos kérdésekkel 1. Táblázat: A hagyományos és a környezeti számvitel összehasonlítása Forrás: Business and the Environment,

12 II. A környezeti kontrolling kialakulása és fogalomrendszere II.3. A környezeti számvitel fogalomrendszere Schaltegger definíciója szerint a környezeti számvitel a számvitel olyan alágaként definiálható, amely azokat a tevékenységeket, módszereket és rendszereket foglalja magában, amelyek egy meghatározott gazdasági rendszer környezetvédelmi problémáit vagy a környezetvédelmi tevékenység gazdasági hatásait tartják nyilván, elemzik és jelentésekbe foglalják (Csutora, 2004) Mint az a definícióból is kitűnik, a környezeti számvitel gyűjtőfogalom, amely több területet ölel fel. Két nagy részterületét az alapján különíthetjük el, hogy a környezetvédelemi tevékenységek által előidézett pénzügyi hatásokat vagy a vállalat gazdasági tevékenységének környezeti hatásait állítják-e a vizsgálódások középpontjába (2. táblázat). Nyilvántartás Elemzés Jelentések A környezetvédelem által indukált pénzügyi hatások A vállalat gazdasági tevékenységének környezeti hatásai Belső Külső Belső Külső Környezeti vezetői számvitel (környezeti kontrolling) Környezeti pénzügyi számvitel Belső ökológiai számvitel Külső ökológiai számvitel 2. Táblázat: A környezeti számvitel alrendszerei Forrás: Csutora Mária: A vállalati környezetvédelmi költségek számbavétele, 2001 Az ökológiai számvitel a vállalati tevékenység következményeként jelentkező, a természetes fizikai környezetben bekövetkező változások nyilvántartásával, elemzésével és közlésével foglalkozik. A felhasználók köre alapján két részterületre bontható: belső és külső ökológiai számvitelre, melyek a vezetői illetve a pénzügyi számvitel feladatkörének megfelelő sajátosságokkal jellemezhetők. (Almássy, 2005) A környezeti pénzügyi számvitel (Environmental Financial Accounting) elsősorban a környezeti kötelezettségek külső érdekelt felekkel való közlésére koncentrál, s ennek rendeli alá az adatgyűjtést és elemzést. A környezeti vezetői számvitel (Environmental Management Accounting) pedig a belső elemzésekre, és a vezetői döntéshozatal támogatására helyezi a hangsúlyt. (Csutora, 2001) 9

13 II. A környezeti kontrolling kialakulása és fogalomrendszere A környezeti vezetői számvitel fogalmára német nyelvterületen inkább a környezeti kontrolling megnevezés terjedt el, amely hasonló céllal, eszközrendszerrel jellemezhető, mint az angol nyelvterületen használatos vezetői környezet számvitel. (Csutora, 2004) Dolgozatomban a fenn említett területek közül kizárólag a környezeti vezetői számvitellel foglalkozom, melynek szinonimájaként fogom használni a környezeti kontrollingot. A környezeti kontrolling további alrendszerekre bontható, attól függően, hogy pénzügyi vagy fizikai egységekben vezetik-e a nyilvántartásokat. A hagyományos számvitellel és egyéb értékelési eszközökkel való kapcsolatukat szemlélteti a 3. táblázat. Nyilvántartás pénzügyi egységekben Nyilvántartás fizikai egységekben Környezeti vezetői számvitel Hagyományos Egyéb értékelési Pénzügyi környezeti Fizikai környezeti vezetői számvitel eszközök vezetői számvitel számvitel Vállalati szintű adatok Hagyományos A könyvelés és a Vállalati szintű Termelésirányítási, könyvelés költségszámítás anyagmérlegek (anyag-, készletnyilvántartó környezeti részének energia-, vízáramok) rendszerek kijelölése Adatok folyamatok (költséghelyek) és termékek (költségviselők) szintjén Költségszámítás Tevékenységalapú Folyamat és termék Egyéb környezeti költségszámítás, szintű anyagmérlegek értékelési, mérési és áramlásköltség számítás elemzési eszközök Belső felhasználás statisztikák, mutatószámok meghatározására, megtakarítások számítására, költségvetések készítésére és beruházások értékelésére Pénzügyi beszámoló a külső érdekelt felek számára A statisztikai hivatal nemzeti jövedelem számítása Belső felhasználás a környezeti költségekkel kapcsolatos statisztikák, mutatószámok meghatározására, megtakarítások számítására, költségvetések készítésére és beruházások értékelésére Környezetvédelmi kiadások, beruházások és kötelezettségek publikálása a külső érdekeltek felé Üzleti felhasználás Belső felhasználás környezetközpontú irányítási rendszerek, környezeti teljesítményértékelő rendszerek működtetéséhez és benchmarking készítéséhez Külső érdekelt felé jelentések készítése (EMAS nyilatkozat, környezeti és fenntarthatósági jelentések) Nemzeti szintű felhasználás Az ipari beruházások, Erőforrások nemzeti környezeti költségek, szintű számbavétele externális költségek (országos, regionális, és nemzeti szintű iparági anyagmérlegek) számbavétele Egyéb belső felhasználás tisztább termelési technológiák alkalmazása, környezettudatos terméktervezés során Egyéb beszámolók külső érdekeltek részére (pl.: statisztikai hivatal, önkormányzatok) 3. Táblázat: Környezeti vezetői számvitel alrendszerei Forrás: Jasch: Environmental Management Accounting Procedures and Principles,

14 II. A környezeti kontrolling kialakulása és fogalomrendszere II.4. A környezeti kontrolling célja A környezeti kontrolling rendszer kialakításának vállalatonként eltérő célja lehet, ezen célok között is különböző prioritások alapján fontossági sorrend képezhető Tekintsük át azokat a legfontosabb tényezőket, amelyek a vállalatokat arra ösztönözhetik, hogy alkalmazzák a környezeti kontrolling eszközrendszerét: a környezetvédelmi tevékenységek eredményre gyakorolt hatásának bemutatása környezeti költségek valamint költségcsökkentési lehetőségek azonosítása vállalatvezetés környezettudatosságának, elkötelezettségének növelése, vezetői döntéshozatal támogatása környezeti kockázatok csökkentése vevőérték növelése, vállalati imázs javítása környezetirányítási rendszer bevezetésének, működtetésének támogatása fenntartható gazdálkodás megvalósítása Optimális esetben a fenn említett valamennyi cél is megvalósulhat, hiszen ezek a területek szoros kölcsönhatásban vannak egymással. 11

15 III. Környezeti kontrolling III. KÖRNYEZETI KONTROLLING III.1. A környezeti kontrolling szerepe A környezeti kontrolling sajátos határterületet képvisel a környezetvédelem és a pénzügy között, a vállalat környezetvédelemi tevékenységeinek gazdasági, pénzügyi hatását állítva vizsgálódásainak középpontjába. Az előzőekben a környezeti kontrolling és a számvitel kapcsolatát vizsgáltuk, most pedig tekintsük át a környezeti kontrolling vállalati környezeti menedzsment rendszerben betöltött szerepét. A környezeti menedzsment rendszer a vállalat általános menedzsment rendszerének azon alrendszere, amely tartalmazza azokat a tervezési és ellenőrzési tevékenységeket, hatás- és felelősségi köröket, gyakorlati alkalmazásokat, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat, amelyek a vállalat környezetvédelmi céljainak megvalósítását biztosítják. (Kósi, 1999) A környezeti menedzsment rendszerek közül leginkább a nemzetközi szinten tanúsított környezetközpontú irányítási rendszerek terjedtek el. Habár a vállalatok saját maguk is kifejleszthetnek környezetközpontú irányítási rendszereket, mégis gyakoribb a nemzetközi szervezetek irányelvei alapján felépített, szabványosított rendszerek alkalmazása. Ez azzal is magyarázható, hogy a vállalat érintett feleinek a körében a nemzetközileg használt rendszerek magasabb fokú elfogadottságnak örvendenek. Ilyen nemzetközi rendszereket határoznak meg az Európai Unió Eco-Management and Audit Scheme (EMAS) nevű rendelete vagy az ISO14001-es szabvány. A környezetközpontú irányítási rendszereket (KIR) a különböző típusú szervezetek környezeti tevékenységét átfogó kereteiként értelmezhetjük. Ezek a rendszerek elősegítik a vállalatok környezeti teljesítményének javítását, továbbá átláthatóbbá teszik tevékenységüket az érdekelt felek számára. Ezek mellett a KIR segít a vállalati környezeti teljesítmény elemzésében, a célok és programok felvázolásában, a dolgozók környezeti problémák megoldásába való bevonásában, vagy akár a környezeti kommunikációs rendszer kialakításában. Továbbá mutatja a vállalat vezetőinek elkötelezettségét a vállalat tevékenységéből adódó környezetvédelmi kérdések kezelésére. (Kerekes, 2003) 12

16 III. Környezeti kontrolling Arról azonban nem szabad megfeledkeznünk, hogy a környezeti irányítási rendszerek csak keretet jelentenek, amit fel kell tölteni megfelelő tartalommal. A környezeti vezetői számvitel épp ebben tölt be jelentős szerepet, ugyanis biztosítani tudja a működéshez szükséges adatokat a környezeti irányítási rendszerek számára. A környezeti menedzsment eszközöket tehát kiegészíti a környezeti tevékenységek gazdasági oldalával, hatékonyabb, integrált intézkedési és elemzési lehetőséget teremtve meg ezzel. A környezeti kontrolling rendszernek is szüksége van azonban rengeteg olyan input adatra, amit aztán a megfelelő formában átalakítva a környezeti irányítási rendszerek hasznosíthatnak. Tehát a környezeti vezetői számvitel bevezetéséhez előzetes feltétel egy fejlett információs rendszer kiépítése, amely a vállalat működésének pénzügyi és környezeti vonatkozásaira vonatkozó adatokat szolgáltat. Ezért a környezeti vezetői számviteli rendszer bevezetése általában feltételezi más környezeti irányítási eszközök alkalmazását a vállalatnál. III.2. A környezeti kontrolling funkciói A környezeti kontrolling célja, hogy pontos képet adjon a vállalat környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységének pénzügyi vonatkozásairól. A pontos kép kialakítása érdekében a környezeti kontrolling széles területeket ölel fel, mint például a beruházási döntések környezeti aspektusainak értékelése, a vállalati a bevételek és ráfordítások környezeti vonatkozású tételeinek azonosítása, vagy épp a vállalatok környezeti tevékenységével kapcsolatos pénzügyi adatok elemzése, döntéshozatali folyamatokban való felhasználása. A környezeti kontrolling segítségével azonosíthatunk olyan tényezőket (pl. rejtett környezeti költségek), amelyek figyelembevételével a vállalat lefaraghat a költségeiből, továbbá sokkal pontosabban, a környezeti szempontokat is jobban számításba véve végezheti el a beruházási projektek megtérülési számításait. A potenciális megtakarítási lehetőségek feltárásával és számszerűsítésével a környezeti kontrolling gazdasági szempontokkal tudja alátámasztani a megelőző jellegű környezetvédelem, a tisztább termelési technológiák alkalmazásának szükségességét. A környezeti vezetői számvitel másik fontos előnye, hogy a környezeti és pénzügyi szakemberek számára közös nyelvet biztosít, ezáltal javul a kommunikáció a két 13

17 III. Környezeti kontrolling terület között, amely a vállalati döntéshozatali mechanizmusokban való gördülékenyebb, egymás szempontjait jobban figyelembe vevő megoldásokhoz vezethet. (Kerekes, 2003) A vezetői döntéshozatal támogatása mellett a környezeti kontrolling által szolgáltatott adatok a vállalati működés még számos területén használhatók. Ezek közül a legfontosabbak a következők (Jasch, 2001 alapján): Éves környezeti költségek és kiadások értékelése Termékárazás, önköltségszámítás Költségvetés készítés Beruházás megtérülési számítások Környezetvédelmi projektek költségeinek és megtakarításainak kiszámítása Környezetközpontú irányítási rendszer tervezése, bevezetése és működtetése Környezeti teljesítményértékelés, benchmarking Tisztább termelési projektek Életciklus költség-elemzés A környezeti költségek és bevételek éves beszámolóban való megjelenítése Környezeti és fenntarthatósági jelentések készítése Környezeti információk statisztikai célú adatszolgáltatása helyi hatóságoknak, ellenőrző szerveknek, egyéb érdekelt feleknek 14

18 III. Környezeti kontrolling III.3. Környezeti kontrolling rendszer bevezetése Egy környezeti kontrolling rendszer bevezetése minden vállalat számára az egyedi sajátosságok figyelembevételével történik, de mégis megállapíthatóak olyan általános mérföldkövek, amelyek támpontot szolgáltatnak a rendszerkialakítási folyamatok megfelelő strukturáltságához. Tekintsük át ezeket az alapvető lépéseket, amelyek egy ilyen rendszer bevezetését fémjelzik! (Csutora, 2004 alapján). III.3.a. A rendszerhatárok kijelölése Első lépésként meg kell határozni a környezeti kontrolling rendszer határait, vagyis azt, hogy a vállalatnál milyen mélységben kívánjuk kialakítani a környezeti kontrolling rendszert. Általános tanácsként elmondható, hogy érdemes elsőként csak egy meghatározott üzemegységre, folyamatra vagy termékre koncentrálni, majd az ily módon már kipróbált rendszert kiterjeszteni a vállalat egészére. Ha a rendszer kiépítése külső szakértő bevonásával történik, akkor szükség van egy előzetes állapotfelmérésre is, hogy a szakértő átlássa a vállalati folyamatokat mind környezeti, mind számviteli szempontból. Továbbá elengedhetetlen egy munkacsoport létrehozása, amely felelős a környezeti kontrolling rendszerért, lehetőleg önkéntes alapon szerveződik, és munkájában pénzügyi illetve környezeti terülten tevékenykedő munkatársak és vezetők is részt vesznek. III.3.b. Környezeti költségek azonosítása A környezeti kontrolling rendszer alapvető feltétele a környezeti költségek ismerete. A környezeti költségek azonosításakor érdemes a főbb költségtényezőkre koncentrálni, hiszen a túlságosan aprólékos vizsgálatok során elkövethetjük azt a hibát, hogy elveszünk a részletekben, pedig egy rendszer elsődleges kialakítása során inkább az átfogó, fő pontokat kell megtalálni. Valamint a nagyon kis tételek számszerűsítésének és nyilvántartásának adminisztratív költsége több lenne, mint amennyi költségmegtakarítást a pontosabb információk eredményezhetnek. A későbbekben, 15

19 III. Környezeti kontrolling amikor már jól működik a rendszer, lehet finomítani a részletezettségen abban az irányban, amelyet a tapasztalatok alapján hasznosnak ítélünk. A költségek azonosításakor a szokásos költségek számbavétele után a rejtett költségek minél pontosabb feltérképezése a feladat, majd a feltételes költségek számszerűsítését lehetővé tevő becslési eljárásokat kell kidolgoznia a vállalatnak. A környezeti költségek különböző típusairól és azonosításukról részletesen a IV. fejezetben lesz szó. III.3.c. A környezeti költségek felosztása A vállalatok többségénél a környezeti költségek jelentős része az általános költségek között van nyilvántartva, ezért a különböző általános elszámolási kulcsok (pl. közvetlen munkaórák száma, bérköltség) alapján kalkulált költségfelosztás során a környezetterhelés egyenlő arányban oszlik meg a szennyező és kevésbé szennyező termékek között. Így a környezeti költségek túl nagy hányadát terhelik a nem szennyező termékekre, ezáltal a környezetkárosító termékek számított önköltsége alacsonyabbnak tűnik, mint a tényleges előállítási költségük. A környezeti költségek számbavétele után tehát azokat fel kell osztanunk azon folyamatok illetve termékek között, amelyek érdekében az adott költségek felmerültek. A költségfelosztáshoz elengedhetetlen a gyártási folyamatok valamint a pontos anyagés energiamérlegek ismerete, hiszen a felosztás alapját az anyag- illetve energiaáramok képezik. A költségfelosztást célszerű két lépésben elvégezni: elsőként költségközpontokra osztjuk fel a költségeket, majd ezt követően terheljük rá az adott költséget előidéző termékekre és szolgáltatásra. Ezt a folyamatot szemlélteti a 2. ábra: 16

20 III. Környezeti kontrolling Költség központ 1 Költség központ 2 Költség központ 3 A termék B termék hulladék hulladék hulladék Hulladék égető Hulladékkezelési költség 2. ábra: A költségek ráterhelése költséghelyekre Forrás: Schaltegger in The Green Bottom Line, 1998 A költségfelosztás megvalósítása akkor lehet igazán megalapozott, ha a vállalat a pénzügyi számviteltől elkülönült kontrolling rendszerrel rendelkezik és tevékenységalapú, vagy változó költségszámítást alkalmaz. III.3.d. Az eredmények felhasználása Az elvégzett lépések eredményei alapján a következő kérdésekben kell döntést hoznia a vállalatnak: új számlák létrehozása a környezetvédelmi költségekre vonatkozóan a folyamatos nyomon követést igénylő környezetvédelmi költségek köre az általános költségek között maradó környezeti költségek köre alkalmazott elszámolási kulcsok A környezeti kontrolling rendszer bevezetése tehát egy folyamat eredménye, és időszakonként szükség van a rendszer felülvizsgálatára is. Ugyanis lehetnek olyan költségek, amelyek nem tartoztak a főbb költségtényezők közé, de a gazdasági vagy törvényi szabályozás változása következtében jelentőségük az idők folyamán 17

21 III. Környezeti kontrolling megnövekedett. Ugyanakkor az ellenkezője is elképzelhető, vagyis hogy egyes tételek nagysága elenyésző lett, ezért azokat nyugodtan lehet az általános költségek között kezelni. A környezeti kontrolling rendszer sikeressége azonban alapvetően azon múlik, hogy a rendszer által szolgáltatott eredmények mennyire szervesen épülnek bele a vállalati döntéshozatali mechanizmusokba. 18

22 IV. Környezeti költségek IV. KÖRNYEZETI KÖLTSÉGEK A vállalat stratégiai döntései szempontjából elengedhetetlen annak pontos ismerete, hogy az egyes termékek előállítása mennyibe is kerül a cégnek, hiszen csak így kalkulálható az eladási ár ismeretében a nyereség, ami a versenyképes működés alapját jelenti. Mint arról már volt szó, a környezeti költségek egy része az általános költségek között van nyilvántartva, és ezen költségek költségviselőkre való felosztása az első lépést jelenti a környezeti szempontoknak is megfelelő vállalati költségstruktúra kialakításához, ezáltal a projektek gazdaságossági megítélésének pontosításához. Az általános költségek között megjelenített környezeti költségek azonban csupán a költségek egy részét jelentik. Elsősorban a környezetvédelemi alkalmazottak bérei, hulladékkezeléssel, kárenyhítéssel, környezeti bírságokkal kapcsolatos költségek jelennek meg itt. Az elszámolásokban a ténylegesen felmerült költségeket jelenítik meg, így a jelenlegi számviteli rendszer a környezeti költségeknek csak töredékét mutatja ki. A környezeti költségek azonosításával megvalósítható lenne a környezetvédelmi projektek által elérhető megtakarítási lehetőségek feltárása, ami a környezetre gyakorolt pozitív hatás mellett a vállalatok számára is kézzelfogható gazdasági előnyöket hordoz. IV.1. Környezeti költségek csoportosítása A környezeti költségeket több szempont szerint csoportosíthatjuk, amelyek közül egyfajta kategorizálás alapját a költségeknek a környezethez való viszonya jelenti. Ezek szerint a környezeti költségeket két nagyobb csoportra oszthatjuk: környezetszennyezés költségei: hulladék és emisszió kezelés költségei környezetvédelem költségei: megelőző környezetvédelem költségei (Tóth, 2001) Egy másik szempontrendszer szerint a vállalat környezeti költségei a környezetvédelmi költségekből, és az elvesztegetett (nem produktív) anyag, tőke valamint munkaerő felhasználás költségeiből tevődnek össze. Ezen csoportosítási lehetőség a vállalatok részéről a környezeti tudatosság nagyobb fokát feltételezi és a következő költségcsoportokat különíti el: 19

23 IV. Környezeti költségek hulladék és emisszió kezelési költségek szennyezés megelőzés és környezetmenedzsment nem produktív anyagok beszerzése, nem produktív tőke és munkaerő felhasználás externális költségek (Jasch, 2001) Az egyik legelterjedtebb megközelítés a környezeti költségeket a számszerűsíthetőségük alapján kategorizálja (Csutora, 2001): Környezeti költségek típusa Szokásos költségek Rejtett költségek Feltételes költségek Intangibilis költségek Externális költségek Költségek mértéke Ismert Ismert vagy becsülhető Becsülhető Nem ismert Nem ismert 3. ábra: Környezeti költségek típusai Forrás: Csutora Mária: A vállalati környezetvédelmi költségek számbavétele, 2001 Az ábrán a lefelé mutató nyíl jelzi, hogy az egyes költségcsoportokba tartozó költségek számszerűsítése a szokásos költségektől az externális költségek felé haladva egyre nehezebb. Az intangibilis és externális költségek esetében pedig a költségek becslése is sok nehézségbe ütközik. Ez a csoportosítási mód azért bír különös jelentőséggel, mert a környezeti költségek mértékének meghatározása nélkül ezen költségek nem kontrollálhatóak, így a pénzügyi beszámolókban való megjelenítésük sem lehetséges, továbbá a vezetői döntéshozatal információszükségleteihez sem tudnak megfelelő módon hozzájárulni. Most pedig lássuk a különböző költségcsoportok főbb ismérveit (Csutora, 2004 alapján)! IV.1.a. Szokásos költségek Ebbe a csoportba soroljuk azokat a költségeket, amelyek egyértelműen a vállalat környezetvédelmi tevékenységéhez kapcsolódnak, mint például a hulladékkezeléssel, 20

24 IV. Környezeti költségek káros anyag kibocsátással kapcsolatos költségek. A vállalatok általában csak ezeket a költségeket tartják nyilván környezeti költségként, azonban a szokásos környezeti költségek csupán töredékét jelentik az összes környezeti költségnek. IV.1.b. Rejtett költségek Az általános költségek között nyilvántartott környezeti költségek jelentékeny hányada tartozik a rejtett költségek csoportjába. Mivel ezek a költségek nem kapcsolhatók egyértelműen a vállalat környezetvédelmi tevékenységéhez, mégis annak érdekében merülnek fel, így alapvető fontosságú ezen költségek felosztása az egyes üzemek, illetve a gyártott termékek között. Ide soroljuk például a következő költségeket: különböző jelentések összeállításához szükséges adatok összegyűjtéséhez, elemzéséhez igénybevett munkaerő és munkaidő költsége oktatási, képzési költségek képzés miatti munkaidő kiesés a veszélyes anyagok és veszélyes hulladékok elkülönült kezelése, szállítása, feldolgozási költsége balesetmegelőzésre fordított idő A vállalatok általában a felsorolt tevékenységekre fordított idő költségét egyáltalán nem veszik figyelembe, pedig az időtényező csökkentése egy nagy alkalmazotti létszám esetén már jelentős költségmegtakarítási lehetőséget kínál a vállalatnak, amit elérhet például környezetkímélőbb technológia alkalmazásán keresztül a veszélyes hulladékok mennyiségének, ezáltal a balesetmegelőzésre fordított időnek a redukálásával. A rejtett költségek egy részének ismerjük a pontos összegét, ebben az esetben a feladatunk az, hogy az általános költségek közül kiemeljük ezeket, és felosszuk őket költségviselőkre. Bár sok esetben a költségek pontos összegét nem tudjuk meghatározni, de a rendelkezésre álló információk alapján azok számíthatók, illetve jó közelítéssel becsülhetők. Egy lehetséges módszer például, hogy megbecsüljük a dolgozók környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységre, adminisztrációra fordított napi idejét, ebből kiszámíthatjuk az éves adatokat, majd a kapott értéket az átlagos munkabérrel beszorozva megkapjuk a becsült rejtett költséget. Ha az időtényező alapján a 21

25 IV. Környezeti költségek költségeket nem lehet becsülni, vagy túl sok időt venne igénybe ez a számítás, a vállalat egészére vonatkozó adatokból vagy szakértői becslés alapján is megpróbálhatjuk levezetni a költségeket. IV.1.c. Feltételes költségek Ezen költségtípusról nem kaphatunk információt a számviteli rendszerből, mivel a feltételes költségek közé a jövőben esetlegesen bekövetkező költségeket soroljuk. A költségek felmérése során tehát nem csak a költségek lehetséges mértékét kell megbecsülnünk, hanem a bekövetkezés valószínűségét valamint a bekövetkezés lehetséges időpontját is. Tipikusan ebbe a kategóriába tartoznak egy potenciális baleset költségei. Ahol veszélyes anyagokkal dolgoznak, ennek a lehetőségét nem tudjuk kizárni, csupán egy elvárt szint alá, lehetőleg minimálisra csökkenteni. Tehát feltételes költségek között például a következő költségeket kell megbecsülnünk: a szennyezett terület helyreállítási, tisztítási költségei a környezetszennyezés károsultjainak nyújtandó kártérítések, orvosi kezelések költségei perköltségek esetleges környezetvédelmi bírságok szigorodó környezetvédelmi szabályozásnak való megfelelés A költségek becslésénél támaszkodhatunk többek között múltbeli adatokra, szakértői becslésekre, környezetértékelési eljárásokra is. IV.1.d. Intangibilis költségek Az intangibilis, vagyis nem megfogható költségek közé rendkívül nehezen számszerűsíthető költségek tartoznak. Ide soroljuk a vállalatnak az érintettjeivel (stakeholder) kialakított jó kapcsolatok értékét, illetve a jó kapcsolatok hiánya miatt felmerülő költségvonzatokat. A kapcsolatok értékét bonyolult megítélni, hiszen általában ezt akkor csak érzékelik a vállalatok, amikor a korábbi jó kapcsolat 22

26 IV. Környezeti költségek megromlik, és ez okoz pluszköltségeket, a negatív hírverés rombolja a vállalat hírnevét, vagy emiatt esetleg ügyfeleket veszítenek el. A vállalati kapcsolatok között mindenképp figyelembe kell vennünk a szabályozó hatóságokkal kialakított kapcsolatot, hiszen egy jó kapcsolat nagyban megkönnyítheti a vállalat helyzetét, például meggyorsíthatja az ügyintézések folyamatát. Ellenkező esetben előfordulhat például, hogy a különböző engedélyek elbírálásánál a kérelem túl sok időt bolyong a bürokrácia útvesztőiben, aminek következtében a beruházásokat nem tudják megfelelő időben elkezdeni, így jelentős projektektől eshetnek el a vállalatok. A hatóságokon kívül fontos szerepet töltenek be a vállalati kapcsolatok értékelésében a környezetvédőkkel, a dolgozókkal valamint a vásárlókkal kialakított kapcsolatok is. A környezetvédők által szervezett tiltakozó kampányok, a környezettudatos vásárlók vállalati termékeket érintő bojkottja, a dolgozói elégedetlenség és fluktuáció növekedése a vállalat környezetromboló magatartása miatt mind-mind olyan tényezők, amelyek komoly gazdasági hatásokat is maguk után vonhatnak, a vállalatoknak pedig számolniuk kell ezzel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy érdemes időt, energiát és pénzt fordítani a jó kapcsolatok kiépítésére és fenntartására. Azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a vállalat marketingköltségei nem azonosak az intangibilis költségekkel, még akkor sem, ha azok a vállalati kapcsolatok javítása érdekében merültek fel. Hiszen az intangibilis költségek a kapcsolatok értékével vannak összefüggésben, míg a marketingköltségek ténylegesen felmerült és könyvvitelben nyilvántartott költségek. IV.1.e. Externális költségek Externális költségekről abban az esetben beszélünk, ha a vállalat tevékenysége következtében csökken mások jóléti szintje, és a vállalat ezért az érintetteket nem kompenzálja. Klasszikus példa erre, amikor egy vállalat környezetszennyező tevékenysége miatt a dolgozók vagy a telephely közelében lakók megbetegszenek, és az orvosi ellátásuk költségeit nem a vállalat fizeti. Ha azonban később bebizonyosodik, hogy a vállalat tevékenysége okozta a megbetegedéseket, akkor a kártérítési perek következtében az 23

27 IV. Környezeti költségek externális költségekből feltételes költségek, végül pedig ténylegesen megfizetett költségek is lehetnek. Az externális költségek internalizálása napjainkban egyre inkább előtérbe kerül, hiszen a folyamatosan szigorodó környezetvédelmi előírások is erre hivatottak ösztönözni a vállalatokat, továbbá a fokozódó társadalmi felelősségvállalás irányába mutató tendenciák is elősegítik az externális költségek számbavételét. Az előzőekben bemutatott környezeti költségkategóriák jellemzőit foglalja össze a következő táblázat: Tulajdonság/Típus Szokásos Rejtett Feltételes Intangibilis Externális Jelenlegi X X X Jövőbeni X X A vállalat viseli X X X X A társadalom vagy a környezet viseli Mértéke ismert Mértéke becsülhető X X Általános költségek között szerepel X X 4. Táblázat: Környezeti költségek jellemzői Forrás: Csutora Mária Kerekes Sándor: A környezetbarát vállalatirányítás eszközei, 2004 X 24

28 IV. Környezeti költségek IV.2. A környezeti költségek nyilvántartása A környezeti költségek nyilvántartására nincs egységesen elfogadott rendszer, a vállalatok feladata a cég sajátosságainak leginkább megfelelő módszer kialakítása. Egy lehetséges megoldást jelent a következő táblázat, amelyben a környezeti költségek és bevételek főbb csoportjai szerepelnek, az ehhez kapcsolódó részletes adatgyűjtésre alkalmas táblázatként pedig a 6.táblázatot használhatjuk. Csővégi környezetvédelmi költségek + Megelőző környezetvédelmi költségek Termékbe nem beépülő anyagok + beszerzési költsége Termékbe nem beépülő anyagok + megmunkálási költsége = Vállalati környezetvédelmi költségek Hulladékértékesítés + Támogatások, díjak = Vállalati környezetvédelmi bevételek 5. Táblázat: Környezeti költségek és bevételek egyszerűsített sémája Forrás: Jasch: Environmental Management Accounting Procedures and Principles,

29 IV. Környezeti költségek Környezeti költség/kiadás kategóriák 1. Hulladék és emisszió kezelés 1.1 Berendezések értékcsökkenése 1.2 Karbantartási és működési költségek anyagok és szolgáltatások 1.3 Kapcsolódó személyi költségek 1.4 Díjak, adók 1.5 Bírságok, büntetések 1.6 Környezetvédelmi felelősségbiztosítás 1.7 Céltartalékok helyreállításra, kármentesítésre 2. Megelőzés és KIR 2.1 Igénybevett környezeti szolgáltatások 2.2 KIR személyi költségei 2.3 Kutatás-fejlesztés 2.4 Tisztább technológiák plusz költsége 2.5 Egyéb környezeti költségek 3. Termékbe nem beépülő kibocsátások beszerzési értéke 3.1 Alapanyagok 3.2 Csomagolóanyagok 3.3 Segédanyagok 3.4 Működéshez használt anyagok (pl.: karbantartási anyagok) 3.5 Energia 3.6 Víz 4. Termékbe nem beépülő kibocsátások megmunkálási költsége Környezetvédelmi kiadások összesen 5. Környezetvédelmi bevételek 5.1 Hulladékértékesítés 5.2 Támogatások, díjak 5.3 Egyéb bevételek Környezetvédelmi bevételek összesen Levegő éghajlat Szennyvíz Hulladék Talaj, talajvíz Zaj és rezgés Biodiverzitás tájvédelem 6. Táblázat: Környezeti költségek és bevételek adatgyűjtő táblája Forrás: Jasch: Environmental Management Accounting Procedures and Principles, 2001 Egyéb Összesen 26

30 IV. Környezeti költségek IV.3. A költségek kontrollálhatósága A környezeti költségek nyilvántartása és számbavétele során nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a vállalat vezetésének fontos fókuszpontja a költségek folyamatos csökkentése a vállalat versenyképességének megőrzése érdekében. A környezeti költségek számszerűsítésével könnyebben megítélhető, hogy mely költségek csökkenthetők rövidebb illetve hosszabb távon, vagy esetleg mely költségek várható emelkedésével kell számolnunk a jövőben. A környezeti költségeket ezért kontrollálhatóságuk alapján kategóriákba sorolhatjuk. Rövid távon költségcsökkentés érhető el a technológiai utasítások pontosabb betartásával, körültekintőbb alapanyag felhasználással, a víz- és energiafelhasználás ésszerűsítésével. A technológiai normák ismeretében kalkulálható költségeknek és a vállalat tényleges költségeinek különbsége megadja azt az összeget, amelyet a vállalat megtakaríthat, ha a meglevő technológiáját pontosabban működteti. A technológiai normáknak megfelelő folyamatok esetén is keletkezik azonban bizonyos mennyiségű, el nem kerülhető hulladék, emisszió, amely az adott technológiát jellemzi. Ezeket a kibocsátásokat csak a meglevő technológia korszerűsítésével csökkentheti a vállalat. A legjobb elérhető technológia (best available technology - BAT) alkalmazásával elérhető költségek, és a meglevő technológiai normáknak megfelelő költségek különbsége megmutatja, hogy mennyit takaríthatnak meg a vállalatok, ha a legjobb elérhető technológiát vezetik be. Ezen megtakarítás összegének ismerete különösen akkor fontos, amikor a technológiaváltás kérdésről kell döntést hozni. A legszűkebb kategóriát az elméleti input költségek jelentik, amelyek a közvetlenül a termékbe épülő anyagok költségét foglalják magukba. Ezek a költségek egy elméleti norma alapján határozhatók meg. A technológiai fejlődés során a legjobb elérhető technológia közelíthet ehhez a szinthez, de az elméleti normát soha nem éri el, de természetesen az a cél, hogy minél jobban megközelítse (Csutora, 2004). A különböző normákhoz alapján kalkulált termékbe nem kerülő kibocsátások szintjét szemlélteti a következő ábra: 27

31 IV. Környezeti költségek Tényleges érték Technológiai normát meghaladó anyagfogyasztás költsége Technológiai norma BAT által meghatározott normát meghaladó anyagfogyasztás BAT Elméleti normát meghaladó anyagfogyasztás Elméleti norma 4. ábra: A termékbe nem kerülő kibocsátások szintje a különböző normák szerint Forrás: Csutora Mária Kerekes Sándor: A környezetbarát vállalatirányítás eszközei, 2004 Az anyagfogyasztás költségei közül a technológiai normát meghaladó költségek rövid távon, a legjobb elérhető technológia által meghatározott költségek közép- illetve hosszú távon, míg az elméleti normát meghaladó költségek csupán hosszú távon kontrollálhatóak. Első lépésként tehát a vállalatoknak a technológiai normákon alapuló költségekről kell pontos információkat kialakítani, hogy aztán a közép- illetve hosszú távú döntések előtt a további költségkategóriákat is figyelembe tudják venni. 28

32 V. Globális Jelentéstételi kezdeményezés V. GLOBÁLIS JELENTÉSTÉTELI KEZDEMÉNYEZÉS V.1. A környezeti kontrolling és a GRI Az előzőekben láthattuk, hogy mennyi előnnyel, sőt gazdasági haszonnal járhat egy vállalat számára egy jól működő környezeti kontrolling rendszer kiépítése, a környezeti költségek azonosítása és nyomon követése. Azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyakorlatban még manapság is csak kevés vállalat alkalmazza ezeket a módszereket. Véleményem szerint ennek az egyik legfőbb oka abban rejlik, hogy a környezeti kontrolling ismeretlen a vállalatok nagy része előtt, nincsenek tisztában a lehetséges előnyökkel. Vagy ha esetleg hallottak is a környezeti kontrollingról, úgy gondolják, hogy túl sok anyagi- és időráfordítást igényel, és nem éri meg foglalkozni vele a vállalatnak. Nem ismerik fel a környezeti kontrolling rendszerben rejlő költségmegtakarítási lehetőségeket, a döntéshozatali mechanizmusban betöltött támogató szerepét, a vállalati stratégia kialakításához nyújtott környezeti szempontok fontosságát. További gátló tényezőt jelenthet a környezetvédelmi és gazdasági szakemberek közötti kommunikációs szakadék. A gazdasági szakemberek szemében a környezetvédelem legtöbbször olyan terület, amely csak költségeket jelent a vállalat számára, de foglalkozni kell vele, hogy a környezetvédelmi előírásoknak meg tudjon felelni a vállalat. A környezetvédelmi szakemberek pedig nem tudják lefordítani a gazdasági élet nyelvére a környezeti intézkedések hatásait, és a vállalaton belül nem értenek szót azokkal az emberekkel, akik a döntések mérlegelésénél csupán a számokban, pénzben kifejezhető dolgokat veszik figyelembe. Ennek a problémának az áthidalására is eszközt jelent a környezeti kontrolling, hiszen egyik fő célja a környezetvédelmi intézkedések gazdasági vonatkozásainak kezelése. De ez csak abban az esetben működhet jól, ha mindkét terület szakemberei elkötelezettek az együttműködés iránt, és ennek érdekében hajlandóak tanulni egymástól. A környezeti szempontok széles körben való elterjedése véleményem szerint addig nem valósulhat meg, amíg a vállalatok környezeti teljesítményére vonatkozó átfogó szabályozás nincs érvényben, és állami, szabályozási szinten nem támasztanak a vállalatokkal szemben jelentéstételi kötelezettséget. A környezeti teljesítménynek ugyanis csupán néhány vonatkozását kell a Számviteli törvény előírásainak megfelelően 29

33 V. Globális Jelentéstételi kezdeményezés bemutatni a beszámolóban, valamint a Központi Statisztikai Hivatal felé tartoznak a vállalatok bizonyos adatszolgáltatási kötelezettséggel. A környezeti kontrolling által támogatott gazdasági és környezeti teljesítmények integrált szemléletmódjának elterjedéséhez vezető út egy lehetséges módját jelentheti véleményem szerint, ha a fenntarthatósági jelentések nyomán indul el ez a folyamat. A fenntarthatósági jelentéskészítés a szervezet fenntartható fejlődés elérése érdekében kifejtett teljesítményének mérése, közzététele, valamint belső és külső érintett csoportok számára elszámoltathatóvá tételére irányuló gyakorlat. A fenntarthatósági jelentéskészítés átfogó fogalom, amelynek szinonimája minden olyan kifejezés, amely a gazdasági, környezeti és társadalmi hatásokról történő beszámoló (pl. hármas teljesítményértékelés - angolul: triple bottom line - jelentés a vállalati felelősségről) készítését és közlését írja le. (GRI Útmutató, 2006) A fenntarthatósági jelentéseknél tehát egyformán fontos szerep jut a vállalatok társadalmi (social), gazdasági (economic) és környezeti (ecogological) teljesítményének. (5. ábra) 5. ábra: A fenntarthatóság jelentés pillérei Forrás: Winter, Georg: Zölden és nyereségesen, 1997 A fenntarthatósági jelentések készítésében is vannak olyan vállalatok, illetve iparágak, amelyek példaértékű, élenjáró magatartást tanúsítanak. Ahhoz azonban, hogy a jelentéstételi gyakorlat valóban elterjedhessen, szükség van arra, hogy ezek az 30