A Bankközi Klíring Rendszer tranzakció típusainak karakterisztikája

Átírás

1 A Bankközi Klíring Rendszer tranzakció típusainak karakterisztikája A magyarországi automatikus elszámolási korszak kezdete óta a bankközi klíring forgalmat évről-évre közel folyamatos bővülés jellemezte egészen napjainkig. Az annuális adatok alapján felvázolt tendencia mögött meghúzódó egyes fizetési tranzakciók kategorizálásával és az egyes típusok rövidebb időszakokon belüli megoszlásának vizsgálatával hasznos információkhoz juthatunk a hazai pénzforgalom működésére vonatkozóan. Ennek megfelelően a BKR tranzakciókat csoportosítjuk, valamint kísérletet teszünk a fizetések időbeli heterogenitásának bemutatására és az egyenetlen megoszlást kiváltó tényezők feltárására. A bankközi elszámolás a gazdasági szereplők közötti üzleti tevékenységek lenyomata, melynek elemzésével szemléletesen bemutatható a gazdaság vérkeringése. Ennek egyik kézenfekvő módja az elszámolás szezonalitásának vizsgálata, a forgalom nagyságát befolyásoló események azonosítása. A Bankközi Klíring Rendszer IG1 és IG2 platformján elszámolt klíring megbízásokat a következő kategóriákba sorolhatjuk. Egyedi tranzakció: Egyedileg indított átutalások, beszedések teljesítése és mindezek visszautalása. Csoportos átutalás (közvetlen): Az elszámolóházhoz közvetlenül, a közvetlen benyújtók által a klíringtag kihagyásával benyújtott csoportos átutalás tranzakciók és azok visszautalása. Jellemzően munkabérek, különféle ellátások és a nyugdíj tartoznak ide. Csoportos átutalás (klíringtag): A GIRO Zrt. részére közvetve, a közvetlen résztvevőkön (klíringtagokon) keresztül benyújtott csoportos átutalás tranzakciók és azok visszautalása. Jellemzően a munkabérek utalására használt fizetési forma, de más alkalmazási területei is vannak (pl. egészségpénztári tranzakciók, táppénz és egyéb egészségbiztosítási juttatások (pl. gyed) kifizetése, biztosítók kárkifizetései. Csoportos beszedés teljesítése: Közvetlen résztvevő (klíringtag) vagy közvetlen benyújtó által benyújtott csoportos beszedés kezdeményezés tranzakciók teljesítése. A lakosság és a vállalatok által egyaránt alkalmazott, jellemzően különböző díjfizetésekre (pl. közüzemi díjak) használt fizetési mód. 1

2 PEK tranzakció: A Magyar Államkincstár által indított speciális fedezetösszeg átutalás a Posta Elszámoló Központ (PEK) felé, amely ezt követően a posta közvetítésével készpénzben kerül kifizetésre a címzettek számára. Állami szervek használják a különféle szociális juttatások kifizetésére (pl. táppénz, családi pótlék, GYES, GYED, SZJA visszatérítés stb.) Az egyes kategóriákra vonatkozó, itt elemzésre és bemutatásra kerülő klíring adatokat a GIRO Elszámolásforgalmi Zrt. bocsátotta rendelkezésre. A pénzforgalmi megbízások egyes kategóriák közötti megoszlását az 1. ábra mutatja be. 1. ábra: A tranzakciók típus-kategóriák közötti megoszlása volumen (bal; ezer db) és érték (jobb; milliárd Ft) alapján (2016. szeptember) Forrás: Saját szerkesztés, Giro Zrt., A tranzakciók időponthoz kötődése szempontjából alapvetően kétféle pénzforgalmi megbízást különböztethetünk meg. Az egyik csoportba azok tartoznak, amelyek minden hónapban (vagy negyedévben) hozzávetőlegesen ugyanazon a napon esedékesek. Ezek jellemzően az államhoz köthető tranzakciók (nyugdíjfizetések, az állam felé történő adófizetések, a legtöbb közszférához tartozó munkabér kifizetése, stb.), de ide sorolhatók például a közüzemi és egyéb szolgáltatói díjfizetések, állandó átutalások és egyéb fix értéknapos megbízások. A tranzakciók másik része a mindennapi piaci folyamatokhoz kapcsolódik, áruk, szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítését takarja, ahol a teljesítés időpontjától elválhat a fizetés időpontja: vállalatok esetén az egymás felé megszabott fizetési határidőkön belül a kötelezett szabadon választhatja meg a tranzakció időpontját. A továbbiakban megvizsgáljuk, hogy az első csoportba tartozó 2

3 (elsősorban kincstári) egyszeri elszámolási események milyen mértékben befolyásolják a BKR tranzakciók időbeli eloszlását, illetve, hogy a normál piaci tranzakciók is okozhatnak-e kiemelkedően magas forgalmú elszámolási napokat. Látni fogjuk, hogy a bankközi elszámolási tranzakciók egyenetlen időbeli megoszlása több tényezőre vezethető vissza, amelyek közül kiemelkedő jelentőségű a törvényi szabályozáson alapuló fizetési határidők szerepe. A következőkben az egyes tranzakció-kategóriák időbeli kötődés szempontjából releváns jellemzőinek bemutatására kerül sor, ami napi szintű elszámolásforgalmi adatok elemzésével és heatmap vizualizációjával valósul meg. A vizsgálatok elvégzése során a Bankközi Klíring Rendszer GIRO Elszámolásforgalmi Zrt. által rendelkezésre bocsátott adatai szolgálnak alapul, január 1. és szeptember 30. közötti időszakra vonatkozóan. A mátrixokból kiinduló hőtérképek (cluster heat map) az egyes cellákhoz tartozó adat-értékek színekkel történő grafikus reprezentációi. Ezzel a típussal gyakran találkozhatunk molekuláris biológiai kutatásokban, például a különböző mintákban megvalósuló génkifejeződések erősségének bemutatására alkalmazzák. Ezt a hőtérkép típust alkalmazzuk az elszámolásforgalmi adatok naptári napok szerinti megjelenítésére. A bankközi elszámolás kiemelkedő forgalmú csúcsnapjainak (ezeket a legsötétebb szürke árnyalatú cellák jelölik) szemléletes ábrázolása, valamint a kisebb differenciák érzékelhető megjelenítése érdekében rangsor típusú elemzést választottunk. Ez azt jelenti, hogy az egyes napokhoz tartozó blokkok színezése a napok éves rangsorban elfoglalt helyezése (1-357.) alapján történik. Az adatok ábrázolása során kiküszöböltük továbbá a bankszünnapok megjelenését a vizsgált 13 év adott naptári napra vonatkozó adatainak átlagolásával 1. Így a naptári napok közül csupán a fix. állami és egyházi ünnepek napjai (január 1., március 15., május 1., augusztus 20., október 23., november 1. és december ) maradnak átlagos elszámolásforgalmi adat nélkül (hiszen ezek természetesen egyik vizsgált évben sem voltak banki napok). 1 A hétvégék és a munkaszüneti napok nem számítanak bele nulla értékkel a számtani átlagba. 3

4 2. ábra: Egyedi tranzakciók naptári napok szerinti megoszlása Az egyedi tranzakciók túlnyomó részben egyedileg indított egyszerű átutalások. Az egyszerű átutalás általános célú, széles körben használt fizetési mód, amelynek esetén az egyes megbízások rendkívül változatos értékeket képviselhetnek. Az egyedi klíring tranzakciók átlagos értéke 2016 szeptemberében Ft volt, a napi elszámolt érték esetenként meghaladja az milliárd forintot. Az adatok elemzése alapján az egyes hónapok , ill napjain, valamint december hónap folyamán tapasztalható kiemelkedő forgalom, ami az ábrára tekintve is megfigyelhető (2. ábra). Ennek okai elsősorban a különböző adózási határidőkben keresendők. Az adófizetési kötelezettségek kiegyenlítése vállalkozások és magánszemélyek esetében egyaránt jellemzően egyedi tranzakciókkal történik. Jogszabály szerint a legtöbb adófizetési határidő a hónap 12. (pl. SZJA, EVA) és 20. (pl. ÁFA) napjára esik. Az ábrán jól kirajzolódik a negyedéves ÁFA-bevallók fizetési határideje (negyedévet követő hónap 20-a) január, április, július, október hónapokban, valamint az év végi adófeltöltések (pl. 4

5 TAO, iparűzési adó) határideje (dec. 20.). Érdemes megfigyelni továbbá az érték és volumen adatokat tartalmazó vizualizációk különbségeit. Látható, hogy a 12-i határidők inkább a volumenben, a 20-i dátumúak az érték adatokban mutatkoznak meg. Ennek oka az eltérő jellegű adónemekben rejlik: 12-én elsősorban lakossági, kisvállalati adóbefizetések esedékesek (érthető módon nagy számú, de kisebb egy tranzakcióra jutó értékű megbízás), míg 20-a a határideje pl. a társasági adónak (ami kevesebb nagy értékű utalást jelent). Március esetében a 12-ére eső határidők a 15-i hosszú hétvégék miatt gyakran 16-ára tolódhatnak ez magyarázza ebben a hónapban a hosszabban elnyúló magas elszámolási volumennel rendelkező napokat. A hónap 12. napjának és környékének magas koncentrációját (elsősorban volumen) magyarázhatják továbbá a nem csoportos beszedést alkalmazó, de elektronikusan indított szolgáltatói díjfizetések is (lásd később a csoportos beszedés teljesítésénél). 3. ábra: Csoportos átutalás (közvetlen) tranzakciók naptári napok szerinti megoszlása 5

6 A csoportos átutalás tranzakcióknál jóval erőteljesebb hónapon belüli koncentrációt tapasztalhatunk. Az egy kedvezményezettre jutó utalási érték nem túl magas (2016 szeptemberében közvetlen benyújtók esetében Ft, klíringtagoknál Ft) és nem mutat nagy szórást, így a volumen és érték adatok hasonló képet tárnak elénk. Közvetlen csoportos átutalás a címen a Magyar Államkincstár nagy részben nyugdíjat fizet ki, aminek határideje a hónap 12. naptári napja. A jóváírások jellemzően a hónap munkanapjaira esnek, kivéve a decembert, amikor mindig hó elején fizet a Kincstár ez jól látszik az ábrán is (3. ábra). Emellett nagy súlya van a fizetési mód tranzakciói között a közszférában kifizetett munkabéreknek (a hónapok 2-4. napja). A kifizetések többi része különböző járulékokból, ellátásokból és támogatásokból (pl. ösztöndíjak) áll. Ezek kifizetése az adott hónap első néhány napján esik, de mindig csak egyre. A többi napon arányaiban jóval alacsonyabb forgalom tapasztalható. 4. ábra: Csoportos átutalás (klíringtag) tranzakciók naptári napok szerinti megoszlása 6

7 A klíringtagokon keresztül, közvetetten benyújtott csoportos átutalás tranzakció kategória (4. ábra) néhány kivételtől eltekintve (pl. biztosítók kárfizetései, egészségbiztosítási juttatások) munkabérek kifizetését takarja, jellemzően nagyobb vállalatok, intézmények alkalmazzák. Kifizetése zömmel a hónapok első 10 napjára esik (a munkajogi előírásokkal összhangban 2 ), ezen belül elsősorban a munkanapokra koncentrálódik. Egyes hónapoknál megfigyelhető a hó végén egy-egy kiugrás, ill. a következő hó elején egy visszaesés. Ennek oka, hogy a következő hónapban a munkanapok úgy alakulnak, hogy a pénz csak akkor érkezik meg az előírt határidőre, ha azokat már az előző hónap végén elindítják. A közelmúltban a napon belüli elszámolás bevezetése már némileg enyhítette ezt a jelenséget. (Divéki-Helmeczi, 2013.) 5. ábra: A csoportos beszedés teljesítése tranzakciók naptári napok szerinti megoszlása 2 A bérfizetés napjáról a munkáltató és a munkavállaló közötti munkaszerződés rendelkezik, de a munkabér kifizetésének a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig meg kell történnie. (2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, Második rész: A munkaviszony, XII. fejezet: A munka díjazása) 7

8 A csoportos beszedés fizetési módot elsősorban lakossági ügyfelek használják kötelezettségeik (közüzemi és egyéb szolgáltatási díjak) kiegyenlítésére, valamint bankok (hiteltörlesztés) és biztosítók alkalmazzák. A teljesítések szemmel láthatóan (5. ábra) a hónap közepére koncentrálódnak, aminek oka, hogy a szolgáltatók a bérkifizetések utáni időszakra időzítik a követelésüket, hiszen ennek függvényében lehet leemelni az ügyfelek folyószámláiról a szolgáltatások ellenértékét. A tranzakciók átlagos értéke meglehetősen alacsony: Ft (2016. szeptember). 6. ábra: PEK tranzakciók naptári napok szerinti megoszlása A PEK tranzakció kategória (6. ábra) a Posta Elszámoló Központ (PEK) tételeit tartalmazza. A jól megfigyelhető hó eleji koncentráció oka, hogy a Magyar Államkincstár fedezetösszeg átutalásai mindig a hó első napjain, egy összegben 8

9 kerülnek kifizetésre. (Turján, 2009) Ezek a tételek zömmel támogatásokat és járadékokat takarnak (pl. táppénz, családi pótlék, GYES, GYED), de az év első felében egyre csökkenő mértékben részben SZJA visszatérítések is. A tranzakciók átlagos értéke 2016 szeptemberében Ft volt. 7. ábra: Az összes bankközi tranzakció naptári napok szerinti megoszlása Mivel az egyedi tranzakció kategórián belül domináns egyszerű átutalás mind darabszám, mind érték vonatkozásában a teljes bankközi klíringet tekintve is a leggyakrabban használt fizetési mód, nem meglepő, hogy az összes tranzakcióra vonatkozó elemzésben ennek hatása érvényesül legmarkánsabban, de emellett többékevésbé láthatóan jelen van a többi tranzakció típus is (7. ábra). Az előzőekben számba vett kiváltó okok tehát jelentős tényezők az egyes időszakok magas elszámolási forgalmának kialakulásában. 9

10 Összességében megállapítható, hogy a bankközi klíring rendszer kiemelkedő forgalmú időszakai a piaci jellegű tranzakciók szezonalitása mellett elsősorban az állami tételek, a bérfizetések, valamint a közüzemi és egyéb szolgáltatói díjfizetések magas időbeli koncentrációjával magyarázhatók. Az állam részére történő befizetésekhez kapcsolódó határidők, az állam, a vállalkozások és a lakosság fizetési szokásai és a banki naptár ismeretében az elszámolásforgalmi csúcsnapok előre jelezhetővé válnak. A klíring rendszer működésének vizsgálata hosszú távon hozzájárulhat a pénzügyi kultúra fejlődéséhez (Kovács, 2015), emellett fontos döntéselőkészítő szerepet tölthet be. A kutatások eredményei szemléletes képet szolgáltatnak a gazdaság állapotáról és lehetőséget adnak a pénzforgalmi és az egyéb kapcsolódó infrastruktúra pontos és szinte azonnal rendelkezésre álló információk alapján történő tervezésére. 10