AZ IBÉRIA-FÉLSZIGET TURISZTIKAI VONZERŐI A REGIONALIZMUS KAPCSOLATRENDSZERÉBEN
|
|
- Ildikó Magyar
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ IBÉRIA-FÉLSZIGET TURISZTIKAI VONZERŐI A REGIONALIZMUS KAPCSOLATRENDSZERÉBEN Bevezetés Németh Andrea 1 Az Ibériai-félsziget földrajzi elhelyezkedése és diktatórikus politikai berendezkedése révén, évszázadokon át Európától elszigetelt, s gazdaságilag elmaradott régió volt. A közösségi csatlakozással mind Spanyolország, és mind Portugália a félperifériás helyzetéből kitörve véglegesen a fejlett Európa részeivé váltak. A megtett út és fejlődés is bizonyítja, hogy ezen országok élni tudtak a történelmi eséllyel. Az európai integrációs folyamat további sikeres fejlődésének egyik meghatározó tényezője a regionális különbségek és hátrányok csökkentése. E rövid tanulmány az Ibériai-félsziget országainak regionális rendszerének kialakulásának bemutatásán túl a specifikus adott országra vonatkozó gazdasági térszerkezetet vizsgálja a regionalizmus párhuzamában. A régió mára mediterrán központi hatalommá nőtte ki magát, mely elősegítette a spanyol és a portugál gazdaság további nemzetköziesedését, így segítve az idegenforgalom gyors fejlődését és diverzifikációjának lehetőségét. 1. A regionális rendszerek kialakulása és jellemzői A spanyol regionális közigazgatás Az 1978-as spanyol alkotmány négy színtű közigazgatási-hatalmi szerkezetet intézményesített: a helyi önkormányzatok (municipios), a tartományok-megyék (provincias), az autonóm tartományok-régiók (Comunidades Autonomas CC.AA.), illetve a központi irányítás. Az autonómia megszerzéséhez valamennyi tartományban a helyi önkormányzatok háromnegyedének egyetértése szükséges, valamint az aláírt szerződésnek a helyi népszavazás útján történő ratifikálása. A rendszer leglényegesebb elemét az etnikai-történeti alapon létrejött 17 Autonóm Tartomány (régió) alkotja: Baszkföld, Katalónia, Galícia, Andalúzia, Asztúria, Kantabria, Rioja, Murcia, Valenciai közösség, Aragónia, Kasztília-La Mancha, Kanári szigetek, Navarra, Extremadura, Baleár-szigetcsoport, Madridi Autonómia, Kasztília-León. A régiók 8047 városi-községi, valamint 52 megyei önkormányzatot foglalnak magukba. A különböző szintek testületeinek hatáskörei között kényeges különbségek vannak. Az Autonóm Tartományok az egymással határos provinciákat, történelmi régiókat és szigeteket fogják össze. A régiók, valamint az ország regionális önkormányzatainak képviselői foglalnak helyet a spanyol parlament felsőházában, a Szenátusban. Az Autonóm Tartományok igazgatási és politikai önállóság mellett saját jogállással rendelkeznek, és speciális ügyekben a rendeletalkotás joga is megilleti őket. A tartományok (megyék) saját jogi személyiséggel rendelkező helyi testületek, olyan lokális önkormányzatok csoportjából álló területi egységnek tekinthetők, melyek állami feladatokat látnak el. A tartományok vezetését és autonóm irányítását a tartományok tanácsai 1 PhD hallgató, Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete
2 végzik. A provinciák határainak módosítása csak a Cortesnek (spanyol parlament) a jóváhagyásával lehetséges. 2, 3 A municipiók teljes jogi személyiséggel rendelkeznek, s a vezető testületét közvetlen s általános szavazás utján választják meg. E testületek a hatáskörükbe tartozó kérdésekben teljes önállósággal járhatnak el. A lokális tartományok és önkormányzatok területi identitása és lokálpatriotizmusa a történelmi, gazdasági s fejlődésbeli különbségek miatt rendkívül erős. A területi egyenlőtlenségek jelentik a spanyol regionalizmus, melynek gyökerei a nyolcszáz éves ( ) arab hódítás időszakáig nyúlnak vissza - legnagyobb problematikáját. Bár a kormányok sokat tettek és tesznek jelenleg is a regionális különbségek mérséklésére. A NUTS II. színtű, Európa-konform spanyol regionális rendszer folyamatosan a továbbfejlesztés állapotában van A portugál regionális közigazgatás 5 Portugáliában az alkotmány háromszintű területi közigazgatási egységet különített el: freguesia (község), municípium (önkormányzat), valamint az igazgatási régiót. A portugáliai közigazgatásnak legalsó szintjén a 4241 freguesia található, amelyek konkrétan az egyes településekhez kapcsolódnak. Szerepük a közigazgatásban rendkívül csekély. Az ország 18 közigazgatási körzetét 305 municípiumra osztották, melyek lényegében az angol mintájú helyi önkormányzatoknak felelnek meg, s egy-egy kistérségi településcsoporthoz közödnek. Az önkormányzatoknak két irányító testületük van: az Önkormányzati Gyűlés, illetve az Önkormányzati Tanács. Ez utóbbi az önkormányzat valódi végrehajtó szerve. A Gyűlés szavazza meg az önkormányzat éves költségvetését és dönt a területrendezési és felhasználás kérdésében. Az egyes régiók felállításához azon önkormányzati gyűlések többségének támogató szavazata szükséges, amelyek lakossága a régió népességének nagyobb részét teszik ki. Ez a helyzet egyértelműen két nagyvárosnak, Lisszabonnak és Portónak kedvez. A régió területi alapon szerveződött közjogi személy közigazgatási és pénzügyi autonómiával és természetesen saját képviseleti szervekkel. Ennek megfelelően a kontinentális Portugáliában régiót határoztak meg: Porto, Coimra, Lisboa e Vale do Tejo, Alentejo-Évora, Algarve- Faro. Ez az öt régió adminisztratív körzetnek minősül és nem helyi decentralizált mozgalom eredményeként jött létre. A közigazgatás alapegységeihez tartozik még két autonóm régió, jelentős önkormányzati hagyományokkal és autonómiával: Madeira és az Azori-szigetek. A már többször módosított alkotmány az 5+2 autonóm régió mellett bevezette a 8 adminisztratív régió fogalmát is, mely pénzügyi és igazgatási autonómián túl képviseleti szervekkel rendelkező jogi személynek számít. Többnyire itt összpontosulnak az idegenforgalomra szánt támogatások és fejlesztések is. A NUTS II. területi besorolás alá tartozó adminisztratív régiók, valamint az Azori-szigetek és Madeira az alkotmány szerint a törvény által rájuk ruházott feladatokat kötelesek ellátni. Portugália adminisztratív régiói a következők: Entre Duoro e Minho, Trás-os Montes e Alto Duoro, Beira Litoral, Beira Interior, Estremadura e Ribatejo, Lisboa e Setubal, Alentejo, Algarve régiók. 2 Giró-Szász A. 2000: A XXI. Századi közigazgatás és regionális politika Spanyolországban. Magyar Közigazgatási Szemle. 9. pp Szilágyi I. 1997: Terület- és vidékfejlesztés az Európai Unióban. Comitatus pp: Kiss J. L. (szerk) 2002: A tizenötök Európái. Osiris kiadó, Budapest. pp: Forman B. 2000: Regionális politika az Európai Unióban. Váti kiadó, Budapest. pp:
3 Megállapítható, hogy a regionális intézményrendszer ugyan jelen van a portugál közigazgatásban, de szerepe folyamatosan változik, s korántsem tekinthető még a közigazgatási intézményrendszer meggyökeresedett elemének. A regionális szintű területfejlesztés elsősorban a régiók információs, tervezési szerepét töltik be, mintsem a közigazgatási funkciókat. Ez többek között az autonómia és a regionalizációs tradíciók hiányára vezethető vissza, miszerint Portugáliában nem mutatható ki olyan szociológiai és kulturális elkülönülés (mint például Spanyolországban), mely a regionalizáció vagy az autonómiai törekvések alaptényezője lehetne. A portugál régióépítés fő célja elsősorban a különböző területek közötti fejlődésbeli egyenlőtlenségek kiküszöbölése volt, illetve félperifériás elmaradottságból való felzárkózás. Ennek lehetőségét az Európai Közösséghez való csatlakozás folyamatosan biztosította és jelenleg is biztosítja az ország számára Országhatás A spanyol térszerkezet és a regionalizmus alapvonásai 7 Tartományi szinten az ország turisztikai fogadóterületei közül Andalúzia, Valencia, Katalónia, Madrid, a Kanári- és Baleár-szigetcsoport messze a legnagyobb vendégforgalmat bonyolítják le az országban. Az európai térszerkezet híres napfény-övezete Dél-Európa legfejlettebb és leginkább dinamikusan fejlődő területeit foglalja magába, mely Katalóniára, Valenciára, valamint Aragónia egy részére terjed ki. A fejletlen régiók gyűrűjéhez Extremadura, Andalúzia és Kasztília-León tartoznak. Katalónia (székhelye Barcelona) az ország legfejlettebb és legkiemelkedőbb gazdasági erejű térségnek számít. Katalónia Spanyolország északkeleti részén fekszik, s egyike annak a 17 autonóm régiónak, melyek a spanyol állam részét képezik, de sok tekintetben függetlenek attól. Baszkfölddel és Galíciával együtt Katalónia az első spanyol régiók közt volt, amelyeknek 1980-ban garantálták az autonóm státusát. Ezen régiók egységes, a központi államétól eltérő nyelv és kultúra birtokában vannak, s itt a regionalizmus politikai erőként tud megjelenni, melynek okai és előzményei a történelmi múltba nyúlnak vissza. A katalánok jelentik a legnagyobb lélekszámú kisebbséget (6, 6 millió fő), ők nemcsak Katalóniában, hanem Valenciában és a Baleár-szigeteken is élnek. A baszkok (900 ezer fő) az Ibériaifélsziget legősibb népe. Nyelvük a katalánnal ellentétben nem rokona a spanyolnak. Beszélt nyelvként maradt fenn, valószínűleg a római hódítás előtti időkből ered. A baszkok ezért Európában a legrégebbi népcsoportként tartják számon magukat. Katalónia négy tartománya (Lérida, Tarragona, Barcelona, Girona) összterülete km2. A katalán kultúra központja Barcelona tartomány, amelyhez Spanyolországban ma is minden negyedik lakos kötődik. Mára a legnagyobb földközi-tengeri kikötők sorába tartozik, s ipari hátterét főleg a vegyipar, gépgyártás, textilipar mellett a tercier funkciók is szerteágazóak. A spanyol gazdaság centrumtérségét Baszkföld, Navarra, illetve a Valenciai Közösség alkotják. Baszkföld, más néven Euskadi Autonóm Közösség három tartományával (Alava, Vizcaya, Guipúzcoa) az ország iparilag egyik legfejlettebb térsége. Ipari központja Bilbao, mely számos szolgáltatótevékenységgel méltón a fejlettebb városok közé tartozik. Navarra lakosságának nagy része baszkul beszél, talán ezért is csatlakozott volna Baszkföldhöz, de végül megtartotta mélyen gyökerező önállóságát. A navarraiak közeli kapcsolatban vannak a szomszédos baszkokkal, de sohasem osztották azok szeparatista törekvéseit, a spanyol államon belüli autonómiából a saját változatukat tartották meg. Valencia azonban a mezőgazdaságáról nevezetes régió, mely az ország harmadik nagyvárosa. 6 Szilágyi I. 2002: Közpolitika és regionalizáció Portugáliában. Comitatus pp: Probald F. (szerk.) 2000: Európa regionális földrajza. ELTE Eötvös kiadó, Budapest. pp:
4 Annak ellenére, hogy Andalúzia kiemelkedik a spanyol turistacélpontok közül, az európai Unión belül a fejletlen régiók közé tartozik. A km2-es Andalúzia területileg csaknem akkora, mint Portugália. Nyolc tartományával a legnagyobb spanyol autonóm közösség, s egyszersmind a legnépesebb is a maga 6, 5 millió lakosával. Földrajzi szempontból Andalúzia rendkívül változatos, hiszen a Földközi-tenger partjától az Atlanti-óceán partjáig terjed, s északon és délen a Sierra Morena valamint a Sierra Nevada hegyei határolják. Az iszlám múlt öröksége nemcsak a nagyobb és idegenforgalmilag híresebb városaiban van jelen (Córdoba, Granada, Sevilla), hanem sok kisebb középkori városában is. Galícia, Extremadura, Cantabria, Murcia, Kasztília-León és Kasztília-La Mancha a nyolcvanas években végbement jelentős fejlődés ellenére sem tudtak kitörni a gazdasági elmaradottság béklyójából. Ezeknek az Autonóm Tartományoknak a legrosszabbak a munkanélküliségi és az inflációs mutatói. Kasztília-León (Ó-Kasztília) az ország legnagyobb régiója és egyben a spanyol nyelv és kultúra bölcsője. Spanyolország legszegényebb régiója Extremadura (maga a név egyszerűen azt jelenti, hogy a Dourón túli ), ahol főként az erdészet jelenti a régió gazdasági alapját A portugál térszerkezet és regionalizmus alapvonásai 9 Portugáliának, mint tengerparti régiónak Spanyolországgal való közelsége csak tovább erősítette periférikus elhelyezkedését, mindez érthetővé teszi, hogy a portugál gazdaság centrális magja miért a nagyobb kikötővárosok és a tengerpart közelében alakult ki. Portugáliának csak egyetlen szomszédja volt Spanyolország, azonban az évszázados félszigeti rivalizálás a luzitánokat elzárta az európai konstellációktól. Talán ezért is, hogy Portugália az atlanti térség felé fordult, s az anyaországnál jóval nagyobb és gazdagabb gyarmatbirodalmat épített ki. A szárazföld belseje felé haladva mind a népsűrűség, és mind a gazdasági aktivitás szintje gyorsan hanyatlik. Portugália térszerkezete rendkívül torzképet mutat, ugyanis a gazdasági erőforrások a szűk tengerpartra, főleg a két nagyvárosra Lisszabonra és Portóra koncentrálódnak. Lisszabon, Portugália kiemelkedő ipari és kereskedelmi központja. Az uralkodó könnyűipara mellett a nehézipar is jelentősen képviselteti magát. Lisszabon és környéke különösen gazdag történelmi és művészeti látnivalókkal várja évről-évre a turistákat. A főváros látnivalói Alfama vizigót és arab építészeti emlékei - szinte az elsődleges turisztikai célpontnak számítanak Portugáliában. A gazdasági fejlődés kiemelkedően erre a térségre koncentrálódik, illetve ezeken belül is a tengerparti körzetekre. Minden régió speciális belső megosztottsággal küzd, hiszen a tengerparti területeken jóval nagyobb az ipari koncentráció, mint a többi részen. A tengerparti városok többnyire a kisvárosi kategóriába tartoznak. Gazdasági életükben meghatározó az ipar és a szolgáltatás, a keleti régiókban a mezőgazdaság, a bányászat és az erdészet a domináns. A gazdasági fejlettség alapján 3 térségtípus különíthető el Portugáliában: 10 fejlett térségek: Porto, Lisszabon, Aveiro részlegesen fejlett területek: Braga, Coimbra gyengén vagy egyáltalán nem iparosodott régiók: Evora, Faro, Portalegre 8 Vincent M.-Stradling R.A. 1997: A spanyol és portugál világ atlasza. Helikon kiadó, Budapest. pp: Kengyel Á. 1999: Az Európai Unió regionális politikája. Aula kiadó, Budapest. pp pp: Horváth Gy. 2001: Regionális támogatások az Európai Unióban. Osiris kiadó, Budapest. pp:
5 Az ország legfejlettebb (Lisszabon és a Tejo völgye) és a legfejletlenebb régiója (Alentejo) között az egy főre jutó GDP-mért két-háromszoros a különbség. A Tejótól az Algarvehegységig húzódó gyéren lakott Alentejo Portugália legegyhangúbb tája, de az itteni paratölgyeseiből kerül ki az ország parafatermelésének közel 60%-a, és a világ parafatermelésének több mint a fele. A gyéren lakott régió központja Évora, mely egyetemével, fafeldolgozó üzemeivel és élelmiszeriparával tűnik ki. Portugália legdélibb része Algarve, egyértelműen itt található portugál turizmus szíve, a tradicionális napfény és tengerpart turisztikai termék. Ezen túl az arabok (mórok) építészetének jellegzetességei, valamint az évszázados csempedíszek, kazettás mennyezetek és márványpadlók is többnyire Algarveban lelhetők fel. Az értekezés összegzéseként megállapítható, hogy az ibériai országok a periférikus földrajzi elhelyezkedésükből fakadó hátrányaikat turisztikai szempontokból kiválóan hasznosították. Az idegenforgalom a tengerpart régiók fejlett szektorának számít. A fejlett térségek egyben turisztikai centrális egységet képviselnek az adott országon belül, mindezek megteremtéséhez elengedhetetlen a gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtése. Felhasznált irodalom Forman B. 2000: Regionális politika az Európai Unióban. Váti kiadó, Budapest. pp: Giró-Szász A. 2000: A 21. századi közigazgatás és regionális politika Spanyolországban. Magyar Közigazgatási Szemle. 9. pp: Horváth Gy. 2001: Regionális támogatások az Európai Unióban. Osiris kiadó, Budapest. pp: Kengyel Á. 2002: Az Európai Unió regionális politikája. Aula kiadó, Budapest. pp: pp: Kiss J. L. 2002: A tizenötök Európái. Osiris kiadó, Budapest. pp: Próbáld F. (szerk.) 2000: Európa regionális földrajza. ELTE Eötvös kiadó, Budapest. pp: Szilágyi I. 1997: A terület- és vidékfejlesztés az Európai Unióban: A spanyol eset. Comitatus pp: Szilágyi I. 2002: Közpolitika és regionalizáció Portugáliában I. Comitatus pp: Vincent M.-Stradling R.A. 1999: A spanyol és a portugál világ atlasza. Helikon kiadó, Budapest. pp:
Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai
Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai Térfejlődés és térszerkezet a globalizáció korában 1. A huszonegyedik század a globalizációnak, a különböző értékeket, értékrendszereket
RészletesebbenA vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében
A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési
RészletesebbenA TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI SZINT VÁLTOZÁSAIRA 1994-1999 KÖZÖTT AZ EURÓPAI UNIÓBAN
A TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI SZINT VÁLTOZÁSAIRA 1994-1999 KÖZÖTT AZ EURÓPAI UNIÓBAN KARLIK CSILLA A kontinensünk tizenöt tagállamát tömörítő Európai Unió közismert társadalmigazdasági
RészletesebbenÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN
ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek
RészletesebbenAZ IBÉRIAI-FÉLSZIGET TURIZMUSA A GEOGRÁFIA TÜKRÉBEN Németh Andrea 1
AZ IBÉRIAI-FÉLSZIGET TURIZMUSA A GEOGRÁFIA TÜKRÉBEN Németh Andrea 1 1. Idegenforgalom, mint a gazdaság húzóágazata Az Ibériai-félsziget országai olyan kiváltságos helyzetben lévő országok, ahol az idegenforgalmi
RészletesebbenMagyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest
Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Felépítés 1) Melyek Magyarország főbb térszerkezeti jellemzői? 2) Melyik
RészletesebbenA változatos NUTS rendszer
Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek
RészletesebbenGAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag
RészletesebbenREGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK SPANYOLORSZÁGBAN EURÓPAI UNIÓS KONTEXTUSBAN ÖSSZEHASONLÍTÓ TANULMÁNY MAGYARORSZÁGGAL
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK SPANYOLORSZÁGBAN EURÓPAI UNIÓS KONTEXTUSBAN ÖSSZEHASONLÍTÓ
RészletesebbenA TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér
RészletesebbenTérségtípusok az Európai Unió területi rendszerében és kohéziós politikájában. Igari András - Szabó Pál ELTE Regionális Tudományi Tanszék Budapest
Térségtípusok az Európai Unió területi rendszerében és kohéziós politikájában Igari András - Szabó Pál ELTE Regionális Tudományi Tanszék Budapest Térségtípus - térség (területi egység): táj és körzet,
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
Katalónia és Extremadura spanyolországi régiók turizmusának összehasonlító elemzése Szerzõ: Németh Andrea 1 A nemzetközi turizmusban Spanyolország évrõl-évre az egyik leglátogatottabb mediterrán desztináció.
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenRegionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?
A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenTARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE
TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság
RészletesebbenTízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?
Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenAz önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz kerülő feladat- és hatáskörök
Az önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz kerülő feladat- és hatáskörök Dr. KÁKAI László Habil. Egyetemi docens Pécs, 2014. október 16. A területi közigazgatás átalakítása a Jó Állam születése A Kormány
RészletesebbenKözigazgatási reform-területi léptékváltás. Pálné Kovács Ilona MTA RKK, PTE BTK Pécs,
Közigazgatási reform-területi léptékváltás Pálné Kovács Ilona MTA RKK, PTE BTK Pécs, palne@rkk.hu Centralizált állam A múlt öröksége Gyenge helyi önkormányzatok (szabad királyi városok kivételével) Erős
RészletesebbenA globális világgazdaság fejlődése és működési zavarai TVB1326(L) és A világgazdaság fejlődése és működési zavarai FDM1824
A globális világgazdaság fejlődése és működési zavarai TVB1326(L) és A világgazdaság fejlődése és működési zavarai FDM1824 A szorgalmi időszak utolsó hetében, december 19-én írásbeli elővizsga tehető.
RészletesebbenMagyarország régióinak földrajza
Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi
RészletesebbenA magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás
A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás dr. Horváth Gyula főigazgató, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs 1. Az átmenet térszerkezetét befolyásoló tényezők A magyar
RészletesebbenVersenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából
Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,
Részletesebben4. óra: A népesség etnikai és vallási megosztottsága
4. óra: A népesség etnikai és vallási megosztottsága Etnikai- és vallási viszonyok alakulása, etnikai és vallási konfliktusok a világban, a hazánkat jellemző etnikai sajátságok és folyamatok Népesség-
RészletesebbenA gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban
2007/54 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Gyõri Igazgatósága www.ksh.hu I. évfolyam. 54. szám 2007. október 4. A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban A tartalomból
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti
RészletesebbenDemográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin
Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu
RészletesebbenA DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1
A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?
RészletesebbenA város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re
Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint
RészletesebbenTantárgy neve. Európa természet- és társadalomföldrajza I-II. Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 3-2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0, 0+2
Tantárgy neve Európa természet- és társadalomföldrajza I-II. Tantárgy kódja FDB 1605; FDB1606 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 3-2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0, 0+2 Számonkérés módja kollokvium + gyakorlati
RészletesebbenCím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki
Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A
RészletesebbenKereszturi Krisztina * EGYSÉGBEN AZ ERŐ? (REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK SPANYOLORSZÁGBAN) 1
Kereszturi Krisztina * EGYSÉGBEN AZ ERŐ? (REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK SPANYOLORSZÁGBAN) 1 BEVEZETÉS A XX. század a globalizáció százada. A világ összes országa sietve tömörül valamilyen egységbe, kiegyensúlyozott
Részletesebben1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek
1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek Az informatika alkalmazása a társadalomföldrajzban (TTGBL6520) gyakorlat 2018-2019. tanév A területi adatbázis A statisztikai jellegű információk
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi
RészletesebbenSpanyolország. Spanyol Királyság
Fővárosa: Madrid Spanyolország Spanyol Királyság Államforma: Alkotmányos monarchia Hivatalos nyelv: kasztíliai spanyol Beszélt nyelvek: katalán, galiciai, a baszk, aráni, ezen kívül számos spanyol nyelvjárás
RészletesebbenVILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET
Magyar Tudományos Akadémia VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET M ű h e l y t a n u l m á n y o k 39. szám 2002. július Demendy Nóra Éltető Andrea SPANYOLORSZÁG ÉS PORTUGÁLIA AZ EU STRUKTURÁLIS TÁMOGATÁSI RENDSZERÉBEN
RészletesebbenSpanyolország M A D R I D
Spanyolország M A D R I D A spanyol kiutazó piac jellemzői A külföldi utazások súlya és jellemző utazási időszakok 2012 I. név 2012 Húsvét nagyhét 2012. II. Név Nyáris szabadság (Júliusaugusztus) 2012
RészletesebbenTÖRVÉNY SZÉKELYFÖLD KÜLÖNLEGES JOGÁLLÁSÚ RÉGIÓ LÉTREHOZÁSÁRÓL
TÖRVÉNY SZÉKELYFÖLD KÜLÖNLEGES JOGÁLLÁSÚ RÉGIÓ LÉTREHOZÁSÁRÓL Tervezet Preambulum Tekintettel Székelyföld települési és megyei önkormányzatainak a székelyföldi társadalom nevében megfogalmazott, a Székelyföld
RészletesebbenAz eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei
A magyar elnökség és a régiók jövője OTKA KONFERENCIA BKF - Budapest, 2009. 05.21-22. Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai
RészletesebbenAz európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató
Az európai térszerkezet változásai Topa Zoltán PhD hallgató Topa.zoltan.szie@gmail.com Mi a térszerkezet? Egy ország gazdaság és társadalmi folyamatainak térbeli kerete Intézmények rendszere, települések
RészletesebbenA MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE DUALITÁSOK A REGIONÁLIS TUDOMÁNYBAN Laki Ildikó PhD, főiskolai docens (SZTE JGYPK): A magyarországi fogyatékossággal élő emberek területi megoszlása
RészletesebbenEGY ELMARADOTT SPANYOL RÉGIÓ, ANDALÚZIA GAZDASÁGA
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány EGY ELMARADOTT SPANYOL RÉGIÓ, ANDALÚZIA GAZDASÁGA Készítette: László Eszter Budapest,
RészletesebbenTerületi kohézió a fejlesztéspolitikában
Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai
RészletesebbenA turizmus szerepe a Mátravidéken
gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT
VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL
RészletesebbenEgy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része
Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenTOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015
TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai
RészletesebbenKISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI?
Eger, 2015. november 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az OTKA (NK 104985) Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején kutatási projekt támogatja. KISVÁROSOK
RészletesebbenBudapest geopolitikai helyzete
Budapest geopolitikai helyzete Miért éppen itt? A Kárpát-medence legenergikusabb pontja. Medence-közepi fekvés, a centrális úthálózat központja A Duna vízi útja. Ideális dunai átkelőhely a nemzetközi utakat
RészletesebbenHogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon átnyúló várostérségekben? Javaslatok egy közép-európai mérési módszertanra*
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Hogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon
RészletesebbenKISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE
KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-133 Fax: (28)-470-357 E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2015. november 25.-i ülésére Nyílt ülésen
RészletesebbenErdély változó társadalmigazdasági. Benedek József BBTE, Földrajz Kar
Erdély változó társadalmigazdasági térszerkezete Benedek József BBTE, Földrajz Kar Elméleti háttér strukturalista elméletek (polarizációs, függőségi elméletek): makrogazdasági és a makropolitikai tényezők,
RészletesebbenOrszágos területi helyzetkép
Régiók helyzete A régiók helyzetének bemutatásához általános fejlettség különböző mutatói mellett a területfejlesztési támogatások nagysága és aránya is fontos információt nyújt. Az adatokat kiegészítve
RészletesebbenA főváros kétszintű szabályozási modellje. Dr. Szegvári Péter
A főváros kétszintű szabályozási modellje Dr. Szegvári Péter Tartalomjegyzék A fővárosra vonatkozó szabályozási modellek története 1990-től napjainkig A fővárosi önkormányzati rendszer szabályozására vonatkozó
RészletesebbenA KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés
CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás
RészletesebbenSzlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján
Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője
SZEMLE Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. március (311 332. o.) Kengyel Ákos Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője Az Európai Unió regionális fejlesztési
RészletesebbenFÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
RészletesebbenGÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai
GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai Kovács Gergő Péter kistérségi referens Gödöllő Város Polgármesteri Hivatal Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról
RészletesebbenPolitikai önkormányzatiság versus önálló államiság a katalán dilemma. Szilágyi István 1
Politikai önkormányzatiság versus önálló államiság a katalán dilemma Szilágyi István 1 A XXI. század a globalizációnak, a különböző értékeket, értékrendszereket képviselő kultúrák, civilizációk, identitások
RészletesebbenÚj EU-s és hazai regionális fejlesztési programok
Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és
RészletesebbenKelet-Közép-Európa térszerkezeti képe
Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képe Dr. habil Szabó Pál adjunktus Farkas Máté PhD hallgató Eötvös Loránd Tudományegyetem Regionális Tudományi tanszék Térszerkezet A kép alkotásához kell a térszerkezet
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenA DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS
A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10
RészletesebbenMÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek
RészletesebbenOROSZLÁNYI KISTÉRSÉG
Közép-Dunántúl Komárom-Esztergom megye OROSZLÁNYI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő #
RészletesebbenRegionális gazdaságtan. Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti
Regionális gazdaságtan Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József kaposzta.jozsef@gtk.szie.hu Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti kollar.kitti@gtk.szie.hu A regionális gazdaságtan tárgya a gazdaság általános törvényszerűség
RészletesebbenA területfejlesztés finanszírozása
A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat
RészletesebbenAz elérhetőség szerepe a térszerkezet statisztikai vizsgálatában
Az elérhetőség szerepe a térszerkezet statisztikai vizsgálatában Tóth Géza Földi sokaságok, égi tünemények A statisztika a tudományok világában 2017. október 18. Vázlat Az elérhetőség fogalma Elérhetőség
RészletesebbenVersenyképes Közép-Magyarország Operatív Program
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív
RészletesebbenO r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i
Téglás Város Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v e z ő,
RészletesebbenA TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról
A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó
RészletesebbenTudatos térhasználat város és vidékfejlesztés
Tudatos térhasználat város és vidékfejlesztés közösen Schwertner János MRTT Vándorgyűlés Mosonmagyaróvár 2017. október 20. Helyi gazdaságfejlesztési esélyek felmérése vizsgálatok tapasztalatai A Kistérségek
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
Részletesebben4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata
4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata Tér és társadalom (TGME0405-E) elmélet 2018-2019. tanév A területi fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kapcsolata Visszatérés
RészletesebbenRECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN
RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI
RészletesebbenRegionális politika megjelenése. Urbanizációs problémák. Marketing tudomány területfejlesztési adaptálódása
1970-es évek nehézipari válság Válásterületek megjelenése Gazdasági szerkezetváltás KKV szektor felemelkedés Posztfordizmus Tudás intenzív iparágak felfutása Tercializálódás Globalizáció Globális verseny,
RészletesebbenEU ISMERETEK FO MFKGT600331
EU ISMERETEK FO MFKGT600331 Földrajz alapszak TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Miskolc, 2018/19 I. félév A tantárgy adatlapja Tantárgy
Részletesebbena) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.
a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.
RészletesebbenA települések általános kérdései. Dr. Kozma Gábor
A települések általános kérdései Dr. Kozma Gábor A., A településekkel kapcsolatos alapfogalmak I. A település 1. Definíció: a., Mendöl T.: a település egy embercsoport lakó- és munkahelyének térbeli egysége
RészletesebbenA Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök
A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. alapcélja koordinációs
RészletesebbenI. Általános információk az előadásokról és szemináriumokról. Tantárgy neve: REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKÁK (választható)
BABEŞ BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR KÖZGAZDASÁG- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI KAR SZAK: PÉNZÜGY-BANK EGYETEMI ÉV 2010/2011 FÉLÉV I. FÉLÉV I. Általános információk az előadásokról és szemináriumokról Tantárgy
RészletesebbenA régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és
A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik
RészletesebbenÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. II. évf. vállalkozás szervező. 2007/2008 I. félév. Távoktatási Központ
/fax: 222-4584 : 383-8491/172 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 Távoktatási Központ ÉVFOLYAM II. évf. vállalkozás szervező TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Bevezetés az EU tanulmányokba 2007/2008 I. félév 1 A Tantárgyi útmutató
RészletesebbenCIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN
CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon
RészletesebbenA falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*
TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek
RészletesebbenTERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI
TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI Geográfia 1.természeti földrajz (amely természettudomány) 2.társadalmi-gazdasági földrajz (amely társadalomtudomány) népességföldrajz
RészletesebbenAz én Erasmusom Bilbaoban
Tóth Márton vagyok harmadéves gazdálkodási és menedzsment szakos hallgató és a második Erasmus ösztöndíjamat végeztem Bilbaóban, Spanyolországban. Az itt tartózkodásom egy hatalmas élmény volt, mindenkinek
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
RészletesebbenAz MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014
Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014 1. Az MTA-DE Kutatócsoport munkájának keretében 2014-ben megjelent
RészletesebbenDél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.
Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE
RészletesebbenA területfejlesztés intézményrendszere
A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenL 214/14 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.8.4.
L 214/14 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.8.4. A BIZOTTSÁG 1187/2006/EK RENDELETE (2006. augusztus 3.) a 21. cikk egyes tagállamok esetében történő alkalmazása tekintetében a 796/2004/EK rendelettől
RészletesebbenTerületi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.
Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény
RészletesebbenUNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS
UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK, VALAMINT AZ ÁLTALÁNOS (GAZDASÁGI) ÉRDEKŰ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA
RészletesebbenKULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3
KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,
Részletesebben