I. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

Átírás

1 BEVEZETÉS Mindenekelőtt azt kell pontosítani, hogy a címben szereplő ciszterci pedagógia kifejezés pontosan mit takar, egyesek ugyanis már önmagában ennek a fogalomnak és a mögötte meghúzódó tartalomnak a létjogosultságát is megkérdőjelezik. Nem a pedagógia létével és nem is a ciszterci szerzetesek pedagógiájával van probléma, sokkal inkább azzal, hogy léteznek-e olyan, sajátságosan csak a ciszterciekre jellemző pedagógiai vonások, amelyek sehol máshol nem találhatóak meg. Lehet-e ciszterci pedagógiáról, mint önálló módszerről beszélni? Mint a magyarországi ciszterci rend által működtetett Ciszterci Iskolai Főhatóság Oktatási Igazgatóságának vezetője, úgy éreztem, hogy az általam felvetett téma a rend által fenntartott öt iskola (Buda, Eger, Székesfehérvár egy-egy és Pécs két iskolája) hosszú távú létének egyik alapvető kérdése. Minthogy ráadásul jómagam 15 éve tanítok, s ebből 13 évet ciszterci iskolában, kiváló rálátásom van iskoláink jelenlegi erősségeire és gyengeségeire. Ezek alapján kijelenthetem, hogy amennyiben iskoláink nem lesznek képesek önmagukat a megfelelő módon definiálni, a több száz éves hagyományokra épülő ciszterci karakterüket és a modern pedagógiai alapelvek megfelelő harmóniáját megtalálni, úgy jövőjüket a fogyó szerzetesi és ugyancsak fogyó diáklétszám okán, nem látom biztosítottnak. Dolgozatomat ezért e két alapvető pillérre építve igyekeztem felépíteni: ciszterci hagyomány és modernitás megfelelő arányú keverése, mint a túlélés egyetlen esélye. A ciszterci rend köztudomásúlag nem tanító rendnek indult, s maga Szent Bernát sem volt egy kerek gondolatrendszert alkotó és kiépítő filozófus. A bernáti és ezáltal a ciszterci lelkülethez sokkal közelebb állt a misztika, mint a filozófia vagy éppen a pedagógia. Ilyen értelemben tehát sem Bernátnál, sem a rend kezdeti évszázadainak dokumentumainál sem fogunk egy fogalmilag kialakított pedagógiai rendszert találni. Kutakodásunk azonban mégsem teljesen céltalan. Bernátnak ugyanis olyan tiszta és kialakult életszemlélete volt, amelynek alapelemeiben és utalásaiban sok olyan vonásra találunk, melynek pedagógiai kapcsolata, irányjelzése és értékereje van. A tanítással eltelt évszázadok alatt ráadásul a ciszterci lelkiségre jellemző számos olyan mozzanat szűrődött át a pedagógiájukba, amelyek kizárólag a ciszterci iskoláknak lettek a sajátjai. Kiss Albin, a pécsi Nagy Lajos Gimnázium egykori ciszterci igazgatója, az 1930/31-es iskolai értesítőben egy terjedelmes, 15 oldalon keresztül kifejtett pedagógiai 1

2 értekezésében, Theodor Litt német filozófus, pedagógus gondolatát idézve, fenti megállapításomat támasztja alá. Minden világfelfogás foglal magában bizonyos pedagógiai követelményeket, akár kifejezett, akár elburkolt formában. De viszont minden pedagógiai ideálalakításban is rejtőzik bizonyos világnézet, amely a nevelés munkájában megérzett szükségletek révén felkívánkozik az általános világkép elemei közé. 1 Mindezek alapján meggyőződésem tehát, hogy ha kifejezetten ciszterci pedagógia nem is létezik, ciszterci lelkiséggel átitatott pedagógia viszont mindenképpen. Ennek hogyanjáról, mikéntjéről és milyenségéről igyekszem az alábbiakban alapos körülhatárolást adni. Kutatási módszeremet két fő területen határoztam meg. Egyfelől a könyvtári, levéltári és irattári anyagok feldolgozása (könyvek, évkönyvek, levelek, hivatalos iskolai dokumentumok), mint az elmúlt 200 évnyi ciszterci lelkiségű pedagógiai múlt hasznosítható hozadéka, másfelől a magyarországi ciszterci iskolákban bevezetésre kerülő jelenkori modern pedagógia eszközeinek, módszereinek elemzése, vizsgálata és ismertetése. Kutatásaim eredményeinek alátámasztására lábjegyzetben felsorolt pontos forrásokat, illetőleg mellékletben közölt adatlapokat csatoltam. 1 Kiss Albin O.Cist.: Elmélkedés a nevelési célról. In: A Ciszterci Rend Pécsi Róm. Kath. Nagy Lajos-Reálgimnáziumának Értesítője az 1930/31. iskolai évről. Közli: Kiss Albin. Pécs,

3 I. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A franciaországi Citeaux-ban, 1098-ban alapított ciszterci rend, mint bencés hajtású, monasztikus rend, városoktól távol, önfenntartó életmódra rendezkedett be. Közös elhatározásuk alapján monostoruk atyjával, a boldog emlékű Róbert apáttal együtt 21 szerzetes elindult [ti. a molesme-i bencés monostorból a szerző], hogy megpróbálja közösségben végrehajtani azt, ami egyetlen Lélek sugallatára fogalmazódott meg bennük. [ ] Eljutottak Citeaux-ba, egy vad és félelmetes pusztaságba. Megállapították, hogy a hely zordonsága nagyon megfelel annak a szigorú elgondolásnak, amelyet (mint megfogant életet) lelkükben hordoztak. 2 Róbert apát Molesme-be való visszahelyezését követően előbb Alberik, majd az angol származású Harding István került a rend élére. Nagy fellendülést az 1112-es év hozott, amikor egy Bernát nevű ifjú, s az általa vezetett mintegy 30 novícius kérte a felvételét Citeaux-ba. Ennek az időszaknak a gyümölcse az 1119-ben kidolgozott, saját rendi okmány, a Charta Caritatis, a Szeretet Okmánya is. Ennek, néhány évtizeddel később elkészült egy kiegészítése, a Charta Caritatis Posterior. Ennek az volt a célja, hogy az egyre szaporodó apátságok (La Ferté, Pontigny, Clairvaux és Morimond) és Citeaux között legyen egy írásba foglalt és megerősített határozat, alapszabály, amelyben utódaiknak örökül hagyták, hogy milyen módon és főként milyen szeretettel kell a világ különböző részein fizikálisan ugyan szétszórt szerzeteseknek lelkileg egységben maradniuk. Bernáttól, akiből hamarosan egy új alapítású monostor, Clairvaux apátja lett, származik a rend számára azóta is meghatározó Ardere et lucere jelmondat, ami magyarul annyit tesz, hogy Lángolj és világíts! Ezt a monasztikus szerzetesek számára megfogalmazott életeszményt, az időközben megváltozott feladatkörű ciszterci szerzetesek is a magukénak vallják. Önfenntartó életükből fakadt az a mezőgazdasági tevékenység, amelynek gyümölcse az a számos technikai újítás, mint a szügyhám, a vetésforgó, stb., amelyet Európa szerte átvettek a ciszter szerzetesektől. Rendünk szerzeteseinek étkezését a kétkezi munkából, a földművelésből és állattenyésztésből fedezik. Éppen ezért birtokolhatunk saját használatra patakokat, erdőket, szőlőültetvényeket, legelőket, a világiak lakóhelyeitől távol eső szántóföldeket. 3 2 Lékai Lajos O.Cist.: A ciszterciek. Eszmény és valóság. Budapest, Szent István Társulat, Charta Caritatis 15. capitula. In: Lékai Lajos O.Cist.: A ciszterciek. Eszmény és valóság. Budapest, Szent István Társulat,

4 A rend magyarországi történetének első századai semmiben sem különböztek a más országokban zajló eseményektől, életformától. Letelepítésük az Árpád-házi királyok, II. Géza ( ), III. Béla ( ), Imre ( ), II. András ( ), valamint IV. Béla ( ) nevéhez fűződik. Ők alapították a rend legjelentősebb magyarországi apátságait: Cikádort, Egrest, Zircet, Pilist, Szentgotthárdot, Pásztót, Toplicát, Kercet és Péterváradot. Kezdetben mindegyik monostorba Franciaországból érkeztek szerzetesek, csak jóval később kezdődött meg a magyar rendtagok megjelenése. A XIII. század végére már 18 apátsággal rendelkezett a rend az országban. A XIV-XV. századra, utánpótlás híján, szinte teljesen kihaltak a monostorok, és sorra más rendek kezébe mentek át. A XVI. században, a reformáció és a török dúlás megadta a kegyelemdöfést a rend magyarországi ágának, és sorra vesztették el a még meglévő apátságaikat. Mindössze négy apátság maradt vagy került vissza a kezükbe: Zirc, Pilis, Pásztó és Szentgotthárd, de ezeket is mind az országhatáron túli apátságok kezelésébe adták az uralkodók. Zirc például, ahol 1541 és 1726 között nem maradt egyetlen szerzetes sem, egy sziléziai apátságnak, Heinrichaunak köszönhette újjáépítését ben a zirci konvent elérte a 12-es (kötelező) létszámot és 1752-ben megtörténhetett az újjáépített apátsági templom felszentelése. Ennek köszönhetően Zircről indult meg a magyarországi ciszterci rend megújulása. A XVIII. század második felében, egész pontosan 1773-ban, amikor XIV. Kelemen pápa feloszlatta a jezsuita rendet, igen nehéz helyzet állt elő a közoktatásban Európa szerte. A Magyarországot behálózó jezsuita iskolákból száműzött szerzetes tanárokat valahogyan pótolni kellett. Hol az egyházmegyés papság, hol pedig más rendek képviselői igyekeztek átvenni a feladatot, ami számos nehézségbe ütközött. A ciszterci rend ebben az időben, a túléléséért küzdött az országban, így még különlegesebb az az november 8-i esemény, amellyel valami teljesen új kezdődött el a rend számára. Vörös Antal budai tankerületi főigazgató, a helytartótanács rendelete értelmében, átadta a volt egri jezsuita kollégiumot és gimnáziumot a ciszterciek pilis-pásztói elöljárójának, Breitler Methódnak. Valószínűleg semelyikük sem sejtette akkor, hogy ez az esemény végérvényesen és mélyrehatóan átalakítja a magyarországi ciszterci életet. Így emlékezett az eseményre maga az érintett: Bizonyos ügyekben Pesten jártam. Előzetesen semmiről sem tudtam, mi történik itt. Hirtelen hívattak a tanulmányi ügyekben tanácskozó bizottság ülésére. Itt megértettem Ő Felségének azon akaratát, hogy a pásztói-pilisi apátság vegye át az egri volt jezsuita kollégiumot, a gimnázium és a tanárok ellátásának és föntartásának kötelezettségével. Én ekkor kértem, hogy csak annyi időt 4

5 engedjenek, míg apátomnak a dolgot Wellehrádra megírhatom és tőle a teendőkre nézve utasítást kaphatok. Kérésemet nem hallgatták meg. meggondoltam tehát, hogy Ő Felségének mi az akarata; meghallgattam maga az országbíró, Ürményi József előadó és mások fontos okait, melyeket előttem kifejtettek. Ekkor beláttam, hogy most már nem lehet, s nem illik ellenkeznem. Főleg az a gondolat döntött, hogy rendemre ezáltal újabb dicsőség és haszon háromlik. 4 A vállalás ráadásul minden józan értelmi megfontolásnak ellentmondott. Az akkori szerzetesek többsége nem beszélt magyarul, nem volt szakképzettségük, a tanítás terén semmiféle gyakorlattal, módszerekkel nem rendelkeztek, ráadásul a pilis-pásztói apátság birtokainak jövedelme nem tudta fedezni a rendház és az iskola fenntartási költségeit is. Mindezek miatt néhány évtizedig egyházmegyei papok látták el a gimnáziumi oktatást. Ezzel párhuzamosan, már a 70-es évek végén megkezdődött a renden belül a leendő tanárok képzése, ami hosszútávon nemcsak az egri gimnázium, hanem a magyarországi ciszterci közösség javára is vált. Midőn a szerzetesrendeket a kormány a középiskolai oktatásra kiszemelte, egyúttal határozattá lőn, hogy magasabb kiképzés s a tanultság egyöntetűsége czéljából a rendtagok egyetemi tanfolyamokat hallgassanak. Ezért szólítja föl Fekete György a helytartótanács nevében, aug. 17-én, Zúri Fülöp apátot, hogy ő is küldje el rendje egyéneit a budai egyetemre. 5 Ezt követően, augusztus 14-én, II. József császár a ciszterci rendnek adományozta a jezsuiták egykori rendházát (kollégium), s a hozzá tartozó ingóságokat, a gimnáziumi épületet öt teremmel, könyvtárral, templommal, egy volt kanonoki házat, egy külvárosi kertet kaszálóval és majorral, szőlőt, sőt egy egri gyógyszertárat is. Ennek fejében elvárta a rendtől, hogy mindezeket úgy és olyan buzgalommal 6 lássák el, mint korábban a jezsuiták, s az iskolában kötelesek a Ratio Educationis előírása szerint tanítani. Szinte ezzel párhuzamosan a császár, szeptember 27.-én a wellehrádi apátságot, önkényesen eltörölte, s hamarosan, 1787-ben a pilis-pásztói apátság is erre a sorsra jutott, s úgy tűnt, ezzel az egri ciszterci iskola sorsa is végleg megpecsételődött. A szerzetesek szétszéledtek, s bár II. József három év múlva meghalt, s halálos ágyán a legtöbb önkényes rendeletét visszavonta, a ciszterciek jogaikba való visszahelyezése nem ment könnyen. Hosszú huzavona után, I. Ferenc, 1802-ben állította vissza a pilis-pásztói kettős apátságot, most már mint önálló magyar apátságot, s ezzel az egri iskolai élet is új lendületet vehetett. lehetetlen nem látnunk a gondviselés irányító kezét a politika útvesztői és az emberi 4 Egri érs. levt.: Arch. Vet. Nr Békefi Remig O.Cist.: Hogyan lettek a czisztercziek tanítórenddé Magyarországon? Budapest, Szent István Társulat, Uo

6 érdekek ütközései között is ben az uralkodó Dréta Antalt nevezte ki a pilis-pásztói apátságok apátjává, amit 1814-ben a zirci apátsági címmel is kiegészítettek. Zirc, Pilis és Pásztó egyesítésével a magyar földön élő ciszterciek szervezetileg is egyesültek, s megerősödve állhattak neki az új apát által kijelölt feladat elvégzésének, a középiskolai tanításnak. Már 1813-ban átvették az egykor szintén jezsuita kézben lévő pécsi és székesfehérvári iskolát, s ezzel a magyarországi ciszterci rend kifejezetten is tanító renddé vált. A ciszterci élet új ideált kapott: a szerzetesi életformát és a rendszeres nevelői munkát egybefogó szerzetestanári eszményt. 8 Ettől kezdve a renden belül a szerzetestanár eszménye egyre határozottabban és igényesebben kezdett kibontakozni. Dréta felismerte a rend jövőjét jelentő oktatás fontosságát és minden erejét ezeknek az intézményeknek a felvirágoztatására fordította. Méltán írta róla a Rend történetírója, Békefi Remig:»Örök érdeme marad, hogy a hármas apátságba foglalt cisztercieket tanítórenddé emelte.«9 Az oktatás irányába tett további lépésként értékelhetjük, hogy Rezutsek Antal apát alatt, 1866-ban felállították a zirci négyévfolyamos Hittudományi Főiskolát, amely már a teológiai képzés mellett a tanári képzés alapjait is lerakta. Az ő nevéhez fűződik 1878-ban az egykori ferences iskola, a bajai gimnázium átvétele, az egri gimnázium és a pécsi rendház kibővítése és a székesfehérvári gimnázium számára egy új épület felépíttetése ben a növendékképzés Budapestre, egy Zerge utcai házba, majd annak a telkén 1908-ban felépült rendi központba, a Bernardinumba került ban a filozófiai és teológiai képzés egy része visszakerült Zircre, amivel a teljes tanulmányi idő, a noviciátus idejének beszámításával, nyolc, majd végül tíz évre (!) növekedett. 10 A képzés kiteljesedésével párhuzamosan az oktató-nevelő tevékenység is kiszélesedett: 1912-ben, Békefi Remig apát kívánságának megfelelően, letették az alapját a budai Szent Imre gimnáziumnak. Ez utóbbi volt az egyetlen eredendően is ciszterci oktatási intézmény. A XX. századra a rend úgy tűnt végérvényesen elköteleződött az oktatás terén. Sorra jelentek meg a ciszterci atyák által írt tankönyvek, tudományos eredmények, publikációk. Egyre-másra hívták meg a ciszterci tanárokat a pécsi és a budapesti egyetemi katedrákra. Mindkét városban egyetemi kollégiumot állítottak fel, s a katolikus egyetemi diákok szövetségének, az Emericanának a létrehozásával, megszervezték a diákmenzát is. 7 Csizmazia Placid O.Cist: A magyar ciszterciek és a szerzetestanári hivatás. In: Ciszterci lelkiség. Prugg Verlag, Eisenstadt, Uo Kalász Elek O.Cist: Vázlatok a magyar földön 800 éves ciszterci rend múltjából. Klny. a Ciszterci Rend Bajai III. Béla Gimnáziumának évi Évkönyvéből. Baja, Uo

7 1923-ban XI. Pius pápa az Extat in Hungaria kezdetű Apostoli Brévéjével felállította a Ciszterci Rend Zirci Kongregációját, s ugyanebben az évben a hittudományi főiskolát visszahelyezték Zircre. Werner Adolf apát kormányzása idején a rend anyagi helyzete megengedte, hogy a budai gimnázium 1929-ben új épületbe költözzön. Néhány éven belül pedig felújították, illetve kibővítették a bajai (1931), a pécsi (1935) és a székesfehérvári (1939) gimnáziumaikat is, amelyeket a kor legmodernebb eszközeivel szerelték fel. Endrédy Vendel apátsága idején a Szentszék 1941-ben végleg jóváhagyta a Zirci Kongregáció konstitúcióját. A 40-es években gazdagon virágzott a rend, amelynek pedagógiai munkája országosan nagy megbecsülést szerzett minden cisztercinek. Kalász Elek írta a rendről a 40-es évek elején: A magyar ciszterciek jelenlegi nevelési rendje szerint Hazánkban minden cisztercinek el kell végeznie a hittudományi főiskolát és az egyetemet is a tanárképzővel. 11 Az 1941/42. évi pécsi iskolai évkönyvben Kűhn Szaniszló a következőképpen foglalta össze és értékelte ezt a folyamatot: Ennek a régi fénynek az emléke újul fel a XVIII. és XIX. században, amikor a fejedelmi figyelem és kegyesség Eger, Székesfehérvár, Pécs és Baja gimnáziumait bízza a ciszterciekre, hogy folytassák a szellemi szolgálat megszakadt munkáját. Az a tény, hogy a ciszterci rend egy század alatt azt tette, amit legjobb tehetségével tudott tenni, önmagában is bizonyossága annak, hogyha rejtetten is, némán is, de mindig lelki birtokában hordozta őseink örökségét a magasabb szellemiségre vágyó igényét. Önálló pedagógiai rendszere nem volt, aminthogy a múltban sem alkotott magára szabott filozófiát. Viszont sohasem vesztette el azt a belső erejét, amellyel mindig meg tudott alkotni egy bizonyos szabad és rugalmas szintézist, telve lélekkel és korszerűséggel. 12 Elemzésében úgy beszél a tanárról, mint a század vezető eszményéről, a katedráról, mint arról a helyről, ahol az ország mindennél fontosabb ifjúságának szilárd erkölcsű nevelése folyik. S ha megnézzük a két világháború között működő ciszterci középiskolákat, akkor megállapíthatjuk, hogy valóban mindegyikben magas színvonalú oktatói-nevelői munka folyt. A társadalom szinte minden rétegéből, de főként a középosztályból érkeztek a tízéves fiúk a nyolcosztályos gimnáziumokba. A vallási tolerancia is jellemezte ezen intézményeket, hisz 11 Uo. 12 Kűhn Szaniszló O.Cist.: In: A Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziuma Évkönyve az iskolai évről. Szerk.: Kűhn Szaniszló O.Cist. Pécs,

8 nem csak katolikusok, hanem protestáns, zsidó és ortodox gyerekek is látogathatták az intézményeket. Babits Mihály, egykori pécsi, ciszterci diák, Timár Virgil fia című könyve a következő meleg sorokkal kezdődik: Ebéd a sóti [Pécs neve a műben a szerző] ciszterciták refektóriumában. A fekete kötényes, fehér ruhás papok együtt esznek a hosszú asztalnál. Milyen kellemes hely! A tisztára meszelt falak nyugodt, nehéz bolthajtásokban borulnak a boldog evőkre. Csend van, még a levesnél tartanak; csak a mély, mély ablakfülkékben zümmög néhány dongó. Rézsút besüt a nap. Az inas halkan viszi ki a nagy levesestálat. Az első éhséget hamar elverik, az iskola vesződségétől még elborult paparcok lassan kiderülnek. Még a régi, nagy vasfeszület Krisztusa is könnyebbülve nyújtózik a falon ben a rend magyarországi jelenlétének 800. évfordulóján 210 szerzetes tartozott Zirci Kongregációhoz. Ebből 158 felszentelt pap volt. Középiskolai tanári oklevéllel 131 szerzetes rendelkezett, 66 főnek pedig doktori fokozata is volt. Ezt a virágzó életet törte derékba előbb az 1948-as államosítás, majd 1950-ben a szerzetesek elhurcolása. A rend oktatási intézményeinek ekkor 4622 diákja volt! Egy rövid ideig még volt róla szó, hogy esetleg az állam által kirakat-iskolai szerepet szánó három tanítórend közé a cisztereket is beválasztják, de ebből végül nem lett semmi. Endrédy Vendelt letartóztatták és koholt vádak alapján még ebben az évben elítélték októberében szabadult. Élete további éveit, 1981-ben bekövetkezett haláláig, a pannonhalmi bencés főapátságban töltötte. Az államosítás és feloszlatás egyik következménye a szerzetesek egy részének külföldre menekülése volt. A magyar ciszterci atyák egy része az 50-es évek közepén a texasi Dallasban talált új otthonra. Bekapcsolódtak az akkoriban alakuló helyi egyetem előkészületi munkálataiba, majd 1962 szeptemberében elindították a Cistercian Preparatory School-t 50 diákkal, két osztályban. Ezzel a magyar ciszterci középiskolai oktatás, ha nem is hazai környezetben, de mégis továbbélt, s mintegy átmenetet képezett a feloszlatás és a rendszerváltozás kínálta újjáalapítás közötti évtizedekben. A dallasi iskola azóta is létezik és működik, jelenleg mintegy 200 diákkal, s az átmenetet képező néhány, még élő, idősebb magyar ciszterci atyával. Ebben a helyzetben a 80-as évek földindulásszerű reformjai hoztak változást ben Kerekes Károlyt zirci apáttá szentelték, s két év múlva, 1989 szeptemberében a Zirci kongregáció ismét államilag elismert intézménnyé vált. A felszentelt rendtagok száma akkor 58 volt. 13 Babits Mihály: Timár Virgil fia. Pécs, Ciszterci könyvek 3.,

9 A 90-es évek elején megkezdődött az iskolák visszavétele. Az első kettő 1993-ban Pécs és Székesfehérvár még Kerekes Károly apát úr alatt, a második kettő 1997-ben Buda és Eger már Zakar Ferenc Polikárp apát úr idejében. A bajai gimnáziumot a rend létszámhiány miatt nem vette vissza ben a Miasszonyunk női kanonokrend kihalása után, a rend átvállalta Pécsett a Nagy Lajos Gimnázium mellett egy újabb intézmény fenntartását, amelyet Ciszterci Nevelési Központnak neveztek el, s egy óvoda, egy művészeti általános iskola és egy leánykollégium tartozik hozzá. Ezzel a rend az oktatás-nevelés területén egy újabb, alsóbb fokú, eddig ismeretlen területre tévedt át, s a rendi intézményekben tanuló diákok száma a feloszlatás előtti létszámot súrolja ben Dékány Á. Sixtus lett az új zirci apát, aki a modern oktatási követelményeknek megfelelően egy Ciszterci Iskolai Főhatóságot hozott létre, amely az öt oktatási intézmény összefogását, segítését, törvényességi ellenőrzését és egységes oktatói-nevelői koncepció kialakítását tűzte ki céljául. A mai értelemben vett modern, ciszterci pedagógia kidolgozása ezzel kezdetét vette. A helyzet nehézségét a magyarországi ciszterci szerzetesek számának drasztikus lecsökkenése okozza, amelyet a rend keresztény világi pedagógusok alkalmazásával igyekszik áthidalni. 9

10 II. A NEVELŐI MUNKA A MONASZTIKUS RENDEK HAGYOMÁNYÁBAN Amikor Nursiai Szent Benedek a regulájával meg akarta szervezni az Úr szolgálatának iskoláját 14, még nem gondolt semmiféle szervezett, kifelé ható tevékenységre, pusztán a monostoron belül akart egy élő, áldozatra kész keresztény közösséget kialakítani. A Regula napirendjébe azonban beleépített egy hosszabb, összefüggő időszakot a lelki, elmélkedő olvasásra (lectio divina), amelyet bizonyos megközelítésből, mint valami korai stúdiumot foghatunk fel. Ez tehát nem célja a monasztikus életnek, de feltétel ahhoz, hogy a szerzetes egyik foglalkozásának, a Szentírás tanulmányozásának szentelhesse magát. Meg kell ismerkednie és meg kell tanulnia a grammatikát, azaz a latin nyelvtant. Ugyancsak a későbbi szerzetesi iskolák előképeként tekinthetünk arra a bölcs előrelátásra is, amellyel megengedte fiatal fiúk felvételét és a szerzeteséletre való előkészítését, még akkor is, ha a növendékek tanulmányi képzésére semmiféle közelebbi programot nem határozott meg. A népvándorlás hosszú és zűrzavaros évszázadaiban ezek a bencés szerzetesi közösségek voltak az antik és a korai keresztény kultúra megőrzői és továbbadói. Nagy előrelépést jelentett Nagy Károly 789-es rendelete, amely a szerzeteseknek és a püspököknek is előírta, hogy állítsanak fel iskolákat, ahol a fiatalok szent énekeket, számolást és nyelvtant tanulhatnak. Már itt meg kell különböztetnünk egymástól az úgynevezett schola claustralis-t és a schola externá-t. Az előbbi kizárólag a rendi növendékek képzésére, az utóbbi azonban már a külsősök, azaz a világiak befogadására és képzésére jött létre. A X-XI. századi szerzetesi reformmozgalmak kezdetben nem kedveztek az iskoláknak, maguk a ciszterciek sem támogatták a nem szerzetesi életre készülő fiatalok oktatását. A ciszterci szerzők mentesek maradnak a skolasztika racionális, spekulatív törekvéseitől is. Őket inkább az egyházatyákhoz lehet hasonlítani. Miként azok, ők is többre becsülik a létezőt a létnél, a gyakorlatot az elméletnél, az életet a fogalomnál. A skolasztikus quaestio-val (kérdések fölvetésével) és a disputatio-val (módszeres vitatkozásokkal) szemben, a monachusok azokat a műveket szeretik, amelyek a tényekről, a tapasztalatokról, semmint az eszmékről (ideákról) tárgyalnak. Tehát az érdekli őket, aminek lelkipásztori, lelkiéleti, gyakorlati értéke van állapítja meg Dom Leclercq, a középkori monasztikus irodalom nagy szakértője Szent Benedek regulája. Ford.: Söveges Dávid OSB. Pannonhalma, Bencés Kiadó, Fracheboud, André O.C.S.O.: Az első ciszterci lelki írók. Ford.: Sulyok Ignác O.Cist., Zirc,

11 Szent Bernát maga is úgy fogalmazott egyik írásában, hogy nem a szavakat akarja magyarázni, azaz nem tanítani akar, inkább csak felkelteni az érdeklődést bizonyos dolgok iránt. A XIII. században a renden belül a magasabb tanulmányi képzés mind sürgetőbb követelménnyé vált, amelyet talán a Dél-Franciaországban terjedő albi eretnekség elleni keresztes hadjárat meghirdetése is erősített. Ennek gyümölcse volt az 1245-ben, Párizsban létrehozott ciszterci Collegium Bernardinum, amely a rendtagok egyetemi képzésének helyszínéül szolgált. Ugyanebben az évben, a rendi nagykáptalan előírta, hogy minden ország ciszterci monostorai állítsanak fel hittudományi iskolát; majd az 1387-iki elrendeli, hogy minden 12 szerzetesből legalább egyet küldjenek a párizsi főiskolára 16 Tanítói tevékenységüket főként prédikációkban, de monostori nevelőként is kifejtették. Többen közülük már ekkor, a XIII. században, elnyerték a doktori címet. Közülük is kimagaslik Szent Bernát, akit egyházdoktorként is tisztelünk, mint doctor mellifluus, azaz a mézajkú doktor. Ő tehát hivatalosan is azok közé az egyházi írók közé tartozik, akiket nem csupán szent életük és tökéletes igazhitűségük alapján, hanem jelentős tudományuk és mély tudós képzettségük miatt az egyház ünnepélyes jóváhagyásával tüntettek ki ezzel a címmel. A XV-XVI. századtól kezdve egyre több adatunk van arról, hogy a nagyobb apátságok iskolákat tartottak fenn nemcsak saját növendékeik, hanem külső tanulók számára is. Mindezek azonban a rend összlétszámához és tevékenységéhez képest mégis inkább kivételnek számítottak. Kifejezetten tanítórenddé a ciszterciek kizárólag Magyarországon váltak, s itt is főként a történelmi szituációnak köszönhetően. Mindettől függetlenül azonban megállapíthatjuk, hogy már a monasztikus ciszterci múltban megvoltak azok az előzmények és hagyományok, amelyekre az új kihívások idején, az oktatói-nevelői munkát alapozni lehetett, és amelyekből ez a munka ihletet és erőt meríthetett. A szervezett iskolai munka meghonosodása a renden belül azonban ahogy ezt fentebb már említettem csak a legújabb korra, a XVIII-XIX-XX. századra jellemző. A klasszikus monasztikus élet végső célja, azaz finis principalis -a, az állandó és áldozatos Isten felé törekvésben határozható meg. Ez a szerzetesi hivatás lényegéhez tartozik. Az ezt kiegészítő napi munka, ami az idők során a rend életében sokat változott (lásd a házi munkától, a földművelésen, a kéziratok másolásán, az építőművészeten, a misszión, a lelkipásztorkodáson át a tudományos vagy éppen tanári munkáig), pusztán finis specialis -ként, azaz sajátos rendi célként értékelhető. Csak a már fentebb emlegetett történelmi változások, az Egyház és a társadalom szükségletei által támasztott követelmények 16 Vargha Damján O.Cist.: Jubiláló magyar szerzetes-rendek. Budapest, Klny. a Szent István Akadémia értesítőjének évi XXVII. kötetéből

12 miatt válhatott a magyarországi ciszterci rend az eredeti monasztikus szerzetesi életformával szinte minden téren gyökeresen ellentétes sajátosságokat mutató tanítórenddé. Másfelől Zakar Ferenc Polikárp O.Cist. gondolatait felidézve, feltehetjük azt a fontos kérdést, hogy mikor került a rendi alkotmányba a lelkipásztorkodás és az iskolai nevelés jogossága. A kérdés más szemszögből ekként hangzik: A Ciszterci Rend mikor szűnt meg»kontemplatív«rend lenni: a lelkipásztorkodás vagy az iskolai nevelés vállalása révén? Bevallom, hogy nem ismerek olyan ciszterci alkotmányjogi szöveget, amelyik kimondaná, hogy a Ciszterci Rend kontemplatív rend lenne. Ez a terminológia a rend alapítása utáni időkből származik. [ ] Itt is, mint szinte mindenhol, az élet, a lelkipásztori tevékenység, az iskolák felvállalása megelőzte a jogalkotást. A következő szempontokat kell figyelembe venni: az a bizonyos»uniformitás«,»egyformaság«a ciszterci monostorok életében a gyakorlatban már az első évtizedekben sem mutatható ki. [ ] 1968-ban a generális káptalan elismerte mind a lelkipásztori, mind az ifjúságnevelési munka jogosságát, melyet a Szentszék is jóváhagyott. 17 Ugyanerre figyelmeztet a rend évi káptalanának egyik passzusa is: a mai ciszterci élet egyes elemei nem vonatkoznak minden rendtagra (például a papság), vagy nem minden monostorra (például az ifjúság nevelése vagy lelkipásztori munka), ezeket is gondosan meg kell vizsgálnunk és jelentőségüket komolyan fel kell ismernünk. A monasztikus élet olyan elemeit, amelyeket a Regulában vagy a ciszterci kezdetekben alig vagy egyáltalán nem találunk meg, nem kell mindjárt mellékesnek vagy gyanúsnak tekintenünk. Hiszen a monasztikus élet, mint minden élő szervezet, az idő múlásával nő, fejlődik, sok minden újat magába fogad és sok minden régit levet magáról Zakar Ferenc Polikárp O.Cist.: A ciszterci rend konstitúciójának változásai. In: A ciszterci rend Magyarországon és Közép-Európában. Szerk.: Guitman Barnabás. Piliscsaba, PPKE-BTK, A mai ciszterci élet. A Ciszterci Rend évi Egyetemes Káptalanának állásfoglalása a ciszterci élet fő alkotó elemeiről. Zirc,

13 III. PRINCIPIUM ET FUNDAMENTUM. (A katolikus iskola ismérvei) Mielőtt közvetlenül rátérnék a ciszterci nevelés sajátságos vonásainak ismertetésére, hasznosnak tartom tisztázni az alapfogalmakat, alapelveket, s ezeket az Egyházi Törvénykönyv (továbbiakban ET) megfelelő paragrafusaival alátámasztani. III.1. Jogi körülhatárolás Az ET szerint Katolikus iskolának azt az iskolát nevezzük, amelyet az illetékes egyházi hatóság vagy egy hivatalos egyházi jogi személy igazgat, vagy amelyet az egyházi hatóság írott okmánnyal ilyennek ismer el. 19 A jogi megfogalmazás szenvtelen ridegsége azonban további finomításokat kíván. A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel. 20 Szükséges tehát, hogy az önkéntes elköteleződésen alapuló tanári szerepvállaláson a katolikus pedagógus példamutató élete legyen a hitelesítő pecsét. Ez pedig csak akkor valósítható meg, ha a nevelőtestület számára egyértelmű, hogy a katolikus iskola nevelésének alapja kizárólag Jézus Krisztus lehet. Ő némelyeket apostollá, másokat prófétává, ismét másokat evangélistává, pásztorrá és tanítóvá tett, hogy szolgálatuk betöltésére neveljék a szenteket, és fölépítsék Krisztus testét, amíg mindnyájan el nem jutunk a hitben és az Isten Fia megismerésében az egységre, és meglett emberré nem leszünk, elérve Krisztus teljességének mértékét. (Ef 4,11-13.) A Szentírás végtelenül magasnak tűnő elvárást támaszt a katolikus nevelők pedagógiai munkájával szemben: Krisztus teljességének mértékéig kell kibontakozniuk és a rábízottakat kibontakoztatniuk. Ez mégsem valamiféle kérlelhetetlen és teljesíthetetlen perfekcionizmus, mert a tökéletességre törekvés egyben a szeretetben és az irgalmasságban való fejlődés is. Mindez megalapozza tanítói-nevelői szolgálat igényességét, de alázatát, türelmét és az empatikus megértésre való törekvést is Az Egyházi Törvénykönyv. Szerk., ford. és magyarázatot írta: Erdő Péter. Budapest, Szent István Társulat, kán Uo. 21 Szentgyörgyi Kristóf O.Cist: Menjetek ki ti is szőlőmbe. Budapest,

14 III.2. Célkitűzések Tudatosítani kell tehát, hogy a katolikus iskola a szakmai igényesség mellett, el akarja vezetni a növendékeit a hit gyakorlására: a rendszeres napi imára, a Szentírás olvasására és szeretetére, a vasárnapi és ünnepi szentmiséken való részvételre, a szentségeknek gyakori vételére, valamint a hitből és a cselekvő szeretetből fakadó életvitelre. A végső cél tehát az élő Istennel való személyes kapcsolat kialakítása. az iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis, hogy belülről alakítsa az embert, s megszabadítsa őt azoktól a körülményektől, amelyek meggátolhatnák abban, hogy egész emberként éljen. Ezért az iskolának olyan nevelési tervből kell kiindulnia, amely céltudatosan a személyiség teljes kifejlesztésére irányul. 22 Ez annyit tesz, hogy az ilyen intézmények végeredményben az általános emberi és keresztény kultúra alapos, értékközpontú továbbadására törekszenek. Ennek főbb területei: az alapvető emberi viselkedés, a társadalmi együttélés, az emberi élet megbecsülése, az egymásért való felelősségvállalás elsajátítása, a haza és a nemzet iránti elkötelezettség vállalása, stb. Egy olyan keresztény értelmiség megerősítése, akik képesek lehetnek kovász lenni a társadalomban. Kritikával tudják szemlélni és elutasítani a káros szubkultúra divatos jelenségeit, magatartásban, beszédben, öltözködésben, szórakozásban igényességre törekszenek, s kellő időt és energiát fordítanak saját testük és környezetük egészséges feltételrendszerének kialakítására. Egyszóval a katolikus nevelés a teljes ember lelki, szellemi és testi kifejlődését tekinti fő feladatának. A nevelés célját az emberi természet kiteljesedésének elősegítésében keressük. 23 írja Kiss Albin a már fentebb emlegetett tanulmányában. Kanttal és számos filozófussal, pedagógussal és más tudományág képviselőivel közösen valljuk, hogy a nevelés végső célja maga a moralitás és a valláserkölcsi alapon történő jellemképzés. Amikor a pedagógus a gyermekhez közellép, pontosan kikristályosodott, konkrét ideálokat kell a szeme előtt tartania. Olyan ideálokat, amelyek megfelelnek a felnőtt emberek magas appretiatióinak, de amelyek a nyiladozó lélek igényeihez is simulni tudnak. Olyan ideálokat, amelyek már a discretió korától fogva reá tudják nevelni a gyermeket az ő kis problémáinak önálló oldozgatására s a lelkébe tudják vésni azokat a belső principiumokat, amelyek őt akarata nehéz vívódásaiban, a szenvedélyek s kísértések hullámveréseiben eligazítják. Olyan ideálokat, amelyek inspiráló erőt kölcsönöznek neki a jó gyakorlatára A katolikus iskola, 29. Róma, A Katolikus Nevelés Kongregációja, Ford.: Jelenits István Kiss Albin: Elmélkedés i.m Uo

15 IV. CISZTERCI NEVELÉS SAJÁTSÁGOS VONÁSAI A Zirci Kongregációnak a Szentszéktől 1941-ben jóváhagyott szabályzata és a évben megerősített konstitúciója kimondja: Monasztikus életünk lényeges részét alkotja Isten nagyobb dicsőségére és embertársaink javára engedelmességből vállalt napi munkánk. Kongregációnk hagyománya szerint monostoraink különleges módon az ifjúság nevelésével foglalkoznak főképpen intézeteinkben és más katolikus iskolákban. Készséges lélekkel ajánljuk fel szolgálatainkat az Egyház szükségleteire is papi szolgálat formájában vagy más módokon, előnyben részesítve azonban azokat a formákat, melyek megóvnak attól, hogy a monasztikus közösségi élet alapvető értékei és a felelősségünkre bízott intézmények kárt szenvedjenek. 25 Ugyanennek a gondolatkörnek a folytatásaként értékelhetőek a konstitúció azon pontjai is, amelyekben a rend egyház iránti szolgálatát határozták meg. Ezek szerint a magyarországi ciszterci rend az apostolkodás különféle formáin keresztül 26 igyekszik a helyi egyház szükségleteiben részt vállalni és segítséget nyújtani. A évi rendi káptalan megfogalmazása szerint: A Ciszterci Rend, mint az élő Egyház eleven és hasznos része, kötelességének érzi, de szívből óhajtja is, hogy az Egyház szándékait és kezdeményezéseit készségesen megértse, és erői és lehetőségei szerint előmozdítsa. Amint az Egyház a mai világ örömét és reményét, gondját és aggodalmát magáénak érzi és az egész emberiséggel egybefonódva törekszik annak segítséget nyújtani, úgy nekünk is nyílt lélekkel kell meglátnunk az emberi társadalom szükségleteit és törekvéseit, és amennyire tőlünk telik, tevékenyen szolgálnunk 27 A mi esetünkben ez a magyar társadalom szükségleteiben való tevékeny szolgálat, a XXI. századi hiteles és hatni tudó rendi megújulás címszava alatt, egyértelműen az iskolai oktatás-nevelésben való részvételt jelenti. Az ifjúság oktatása és nevelése az iskolában és kollégiumokban ami fő foglalkozásunk nagyon megfelel a monostori életnek. Sőt, akik ilyen módon szentelik magukat a munkának, igen sokat tesznek az Isten országa és az emberi társadalom kibontakoztatásáért. Ők ugyanis nemcsak az értelmet, hanem az egész személyt akarják gazdagítani, miközben rámutatnak 25 A Ciszterci Rend Zirci Kongregációjának konstitúciója. Zirc, Uo. 27 A mai ciszterci élet. i.m

16 arra a benső kapcsolatra, mely a művészetek és a tudományok, valamint a keresztény szellem közt áll fenn, és miközben a teremtett dolgokra vonatkozó igazságokat közlik, növendékeiket minden igazság és a teremtés forrásához, magához Krisztushoz vezetik. Továbbá, mivel Krisztus legkisebb testvérei közül akár egynek is bármit teszünk, magának Krisztusnak tesszük, az ifjúság nevelésében neki különleges módon szolgálunk. 28 Talán ebből az elköteleződésből is fakad, hogy a ciszterci nevelés mindig az adott kor legmodernebb eszközeit igyekezett a feladat, a magyar ifjúság nevelésének a szolgálatába állítani. A rend talán egyik legfontosabb alapokmánya, a Charta Caritatis alapelveit figyelembe véve azonban, a ciszterci nevelés legsajátosabb jellemzője mindig is a szeretet maradt. A diákokkal való közvetlen hangú és az iskolán kívüli szórakozásaikban is velük tartó nevelő ideálja lebegett a szemük előtt. A ciszterci nevelő lelke olyan, mint a ciszterci viselet. A fekete skapuláré derűs, napsugárszínű reverendát takar. A munkát megkövetelő komolyság és külső szigorúság mögött derűs, meleg szív dobog. 29 Szent Bernát megfogalmazása szerint: A szeretet igazi édesanya, mely melegíti a gyengélkedőket, munkára segíti az előre haladottakat, megfékezi a nyugtalanokat; kinek-kinek azt nyújtja, amire szüksége van, mindenkit mint édes gyermekét szeret. 30 Ha a legfrissebb kiadványok egyikének, az Endrédy Vendel apát úr életével foglalkozó tekintélyes könyv (2012) tartalomjegyzékének megfelelő helyeit fellapozzuk, ilyen és hasonló fejezetcímekre bukkanunk a ciszterci pedagógus kapcsán: A tekintélyes, de a gyerekek közé vegyülő tanár; A fegyelmező, de családi légkört teremtő tanár; A türelmes, bíztató tanár; A játékosan tanító, de gondolkodtató tanár; A tehetséget felismerő tanár; Az Isten felé vezető tanár; A diákjaiért síkra szálló tanár. 31 A szerző mintha magáról a ciszterci pedagógia legfőbb jellemzőiről készített volna summázatot! De ha belelapozunk az egykori ciszterci diák, később ciszterci szerzetes, Brisits Frigyes Az én tanáraim a pécsi gimnáziumban című könyvébe, ugyanezt a baráti, családias, szerető szellemet olvashatjuk ki az egyes tanáregyéniségekkel kapcsolatos összefoglalóiból. Ugyanerről vallott Bán Elizeus is, amikor 2009-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szervezésében megrendezésre kerülő rendtörténeti konferenciasorozat 5. részeként, a Mit jelent számomra a ciszterci lelkiség? címmel tartott előadást Piliscsabán. Így fogalmazott: Magam is, pécsi ciszterci diák lévén tanúsíthatom, hogy 1948 előtt a tanáraim mind szaktudás, mind emberség szempontjából többnyire kiváló személyiségek és lelkiatyák voltak. Az öregdiákok máig tisztelettel és szeretettel gondolnak vissza rájuk. A rendházakban élő tanárok a diákjaikért éltek, mindig 28 Konstitúció i.m Kalász i.m Sanctus Bernardus: Lucere et ardere. Szerk.: Dr. Golenszky Kandid O.Cist. Budapest, Badál Ede Álmos O.Cist.: Endrédy Vendel a ciszterci pedagógus és mártírsorsú zirci apát. Budapest,

17 rendelkezésükre álltak, de ez korlátozta lehetőségeiket, hogy monasztikus imakötelezettségüknek is eleget tegyenek a közösségben. Zirc monostorában azonban nagyon fegyelmezett élet, ugyanakkor meleg, családias szellem virult. Innen indultak azok a tanáregyéniségek, akik Zirc szellemét sugározták a gimnáziumokban. 32 Meggyőződésem, hogy minden rendi konstitúciónál, belső szabályzatnál többet érnek az efféle visszaemlékezések, személyes tapasztalatból fakadó tanúságtevések. Ezek mutatják meg igazán, hogy a papíron megfogalmazott elvek a gyakorlatban is működőképesek, használhatóak. Isten szeretete, erről beszélnek a ciszterci tanítók, ezt tanítják az ő iskolájukban. Mert a monostor iskola. Már Szent Benedek iskoláról beszél, az»úr szolgálatának iskolájáról«. A ciszterciek ezt a kifejezést egy sereg változatban használják. Az Exordium Parvum és Szent Bernát»Krisztus iskoláját«mondanak, Guerricus az»ige iskoláját«, ugyancsak Bernát a»lélek iskoláját«, Hoylandi Gilbert»alázatosság iskoláját«; Guerricus-nál a»keresztény filozófia iskolája«; Saint-Thierry-i Vilmosnál a»szeretet iskolája«. Ez talán a legszebb cím, mindenesetre most ezt kell itt megjegyezni. A monostor a szeretet iskolája. Figyeljünk fel a crescendo-ra a szolgálat iskolájához viszonyítva: Szolgálat szeretet a kifejezések különbözőségében megérezhető mindaz, amit Cîteaux Szent Benedeknek szerzett a lelkiség fejlődésében, még ha a Cassino-i Patriarcha maga is beszélt a szeretet tökéletességéről. 33 A fent emlegetett szeretet iskolája, vagyis a schola charitatis a közösségi együttélésnek az a tipikusan ciszterci sajátossága, amely az életpélda adásból fakadó szeretetben nyilvánul meg. S bár ez eredetileg a szerzetes testvérek együttélésére, a monasztikus életre vonatkozott, könnyűszerrel tudjuk a mai életben a tanár-diák viszonylatra is alkalmazni. Ahogy egykor a szerzetesi elöljáró a saját életével mutatta az utat a novíciusoknak, ugyanúgy kell most egy ciszterci iskolában tanító tanárnak vezetnie a rábízott tanítványokat. Kiss Albin ekképpen fogalmazott a hatni kívánó tanár által választott módszerről : Le kell szállania a tanítványi lélek szintjére; magára kell öltenie az ő ellesett pszichológiai készségeit, s miként a gyermek a második énjének, önmagán kell bemutatnia a lélek bimbózásra képes elemeit, hogy az ösztökélő, gyakorlati példa sugarainál a gyermeki értelem növekedése meginduljon. 34 Guillaume de Saint-Thierry ciszterci misztikus szerzetes, író így fogalmazta ezt meg A szeretet természete és méltósága című írásában: Mindenki minden időben igyekszik megtartani az ajkak hallgatását, egymással a szív érzéseivel beszélnek. Az elöljárók gyakori 32 Bán Elizeus O.Cist.: Mit jelent számomra a ciszterci lelkiség? In: A ciszterci rend Magyarországon és Közép-Európában. Szerk.: Guitman Barnabás. Piliscsaba, PPKE-BTK, Fracheboud i.m Kiss Albin: Elmélkedés i.m

18 buzdításai mintegy olaj a tűzre, jóllehet főképpen kölcsönös példájukkal buzdítják egymást Ha a helyzet úgy kívánja, lehetőséget adnak nekik a lélek és a test dolgairól való kellemes beszélgetésre; különben pedig a hallgatás még édesebb. Mite colloquium mitius silentium. Az elmélyedő imádság iránti buzgóságuk oly élénk és oly állandó, hogy számukra bármely hely az ima helye lesz, a minden helyen átélik Isten jelenlétét. A közös gyakorlatokban még arcuknak, testüknek és magatartásuknak kellemével is kifejezik (átélik) az isteni jóság jelenlétét. Telítve érzik magukat kiáradó lángolással. Ím, ez a szeretet sajátos iskolája. 35 Amennyiben tehát ezt a fajta gondolkodásmódot sikerülne átvinni a monostori életből az iskola falai közé is, úgy megvalósulhatna az együttélésnek az a formája, amelyről Szent Bernát oly sokat beszélt, azaz a paradisus claustralis, azaz a monostori paradicsom. Ennek azonban egyik legalapvetőbb feltétele a hiteles, önmagát kiválóan ismerő elöljáró, vezető, tanár, aki tisztában van képességeivel és hiányosságaival. Bernát De consideratione, azaz Az elmélkedésről című könyvében olvashatjuk: Kezdd el először vizsgálni önmagadat, írja a clairvaux-i apát III. Jenő pápának, mert hiábavaló volna számodra bármi mást vizsgálni, ha önmagad elhanyagolnád. Még ha bölcs vagy is, valami hiányzik bölcsességedből, ha magadról nem ad világosabb képet. Ugyan, minek van híjával? Szerintem mindennek. Ismerheted az összes misztériumokkal, átkutathattad a föld felszínét, a magas eget, a tenger mélyét, ha önmagad nem ismered, olyan vagy mint aki alap nélkül épít; így romot emelsz, nem épületet. Mindaz, amit nem önmagadra építesz, olyan, mint egy halom por, melyet széthord a szél. Nem bölcs tehát az, akinek a bölcsessége nem terjed ki önmagára. A bölcs tehát magára vonatkozóan lesz bölcs, ő lesz az, aki elsőként iszik saját kútjából. Kutatásod tehát önmagadnál kezdődjék, sőt veled is végződjék. Önmagad számára te vagy az első és az utolsó. 36 Az tud építeni, aki maga stabil alapokon áll, de nemcsak szakmai, hanem emberi, lelki értelemben is. Lelki, szellemi és testi értelemben is kialakulóban lévő diákokat csak önazonos vezető képes a helyes út felé irányítani! Brisits Frigyes Szent Bernát pedagógiáját vizsgálva, ugyanerre a megállapításra jutott: Aki vezet, annak magának is át kell hatva lennie szavai és intelme tüzétől. 37 Brisits tanulmányának a végén a következő szavakkal foglalta össze a bernáti tanár egyéniség lélektanát: Ha most Szent Bernátot hívom és megkérdezem őt, aki a tanárság legeszményibb 35 Fracheboud i.m Uo Brisits Frigyes O.Cist.: Szent Bernát pedagógiája. In: A Ciszterci Rend Budapesti Szent Imre Gimnáziumának Évkönyve az 1941/42. iskolai évről. Közzétette: Brisits Frigyes. O.Cist. Budapest,

19 idejében élt, amikor a tekintély és a személyes ráhatás soha többé vissza nem térő klasszikus jelentést kapott, amikor a tanár a tanítvány közt nem áll a könyv, a tudomány hagyományöröksége, [ ] hogy feleljen: mi a tanár, mit tesz tanítani direkt feleletet kapok tőle: lucere et ardere. A tanár világító és melegítő ember. Tanít és nevel. Vonz és alakít. Ihlet és hat. Sugárzása nyomán egy új világ nyílik ki és készül. Egy világ, amely olyan, mint ő. Mindig ugyanaz, de mindig több, frissebb és gazdagabb. Az örök megtartó tegnap és teremtő holnap. 38 Mindezek kapcsán elvárható, hogy a ciszterci iskolákban tanító tanár: kiválóan tudja szaktárgyát, tudását frissen tartsa, állandó önképzéssel fejlessze, és tökéletesítse ismerje, és szükség szerint szívesen alkalmazza az új pedagógiai módszereket és eszközöket egyfajta szent elégedetlenséggel képes legyen a gyermekekkel megszerettetni a tanulást a nevelésben legyen partner, legyen igénye a személyes törődés, alkalmas legyen a közösségalakításra legyen nyitott a keresztény értékekre, szívesen vállalja az ilyen jellegű feladatokat életvitele legyen becsületes, humánus, példaadó; elkötelezettségével is adjon példát jellemezze a hitre való nyitottság, ismereteit ezen a téren is gyarapítsa, használja ki az ilyen irányú közösségi lehetőségeket ismerje és mintaszerűen tartsa meg az előírásokat bizonytalanság esetén ne szégyelljen kérdezni, ne féljen tanácsot kérni tapasztalatait szívesen és készségesen ossza meg legyen a béke embere, képes legyen az iskolavezetéssel és a kollégáival készségesen együttműködni Az iskola szó egyébként igen gyakran kerül a ciszterci írók tolla alá a monostor megjelölésére: Isten iskolája, Krisztus iskolája- a Szentlélek iskolája- ezek Szent Bernát megjelölései, vagy»a szeretet iskolája«- Guillaume de Saint-Thierry szerint. 39 Ilyen értelemben kell nekünk is gondolkodnunk iskoláinkról, mint Isten iskolájáról, a szeretet iskolájáról. Nem pusztán oktatási, nevelési intézményeknek kell látnunk őket, hanem bizonyos értelemben monostoroknak, amelyek alkalmasak lehetnek az Istennel való elmélyült kapcsolat kialakítására a novíciusainkban, diákjainkban. 38 Uo Thomas, Robert O.C.S.O.: Ciszterci lelkiség. Ford.: Sulyok Ignác O.Cist. Zirc, (Szent Bernát Hittudományi Főiskola jegyzete belső használatra) 19

20 Ez pedig csak a bennük lobogó lelkületből táplálkozhat, amelyet Naszályi Emil a következőképpen magyarázott: Szent Bernát is, és mellette a ciszterci rend annyi nagy alakja megélte a nagy kalandot, a megrendítő lelki élményt, amely őket a mélységekből kiragadta és Isten megtapasztalásához vezette. Ők erről beszéltek, ezt tanították, erről írtak, és az élmény többé-kevésbé hasonló, sokszor csaknem teljesen azonos náluk. Írásaikban, könyveikben mindig megtaláljuk ezt a tanítást, a fogalmakat és a gondolatokat, amelyek szemük előtt megnyíltak. Lelkük, amelyet Isten Lelke vezetett, valóban Isten megtapasztalását birtokolta. Ez a megtapasztalás jellemzi őket Naszályi Emil O.Cist.: Csúcsok és szakadékok. Budapest, Szent István Társulat,

21 V. NAPJAINK KIHÍVÁSAI NÉHÁNY ÚJ MÓDSZER Tudomásul kell venni, hogy napjainkban minden iskola, így az egyházi iskolák is egyre nagyobb kihívások előtt állnak. Egyfelől az egyre csökkenő tanulói létszám, másfelől a széteső családok számának növekedése és az ezzel minden téren összefüggő problémák megjelenése, mint hitetlenség, erkölcsi alapelvek devalválódása, a tekintélytisztelet csökkenése és tanulási nehézségek. Az iskolába érkező diákok és szüleik közül egyre inkább kisebbségben vannak a hitvalló keresztények. Brisits már a 40-es években hosszú és alapos előadásban elemezte a szülői lélektan jelentőségét és fontosságát. Hangsúlyozza, hogy a tényleges probléma akkor jelentkezik, ha a szülői háttér nem egyezik az iskolában elfogadott alapokkal. Ott és akkor soha sincsen semmiféle probléma, amikor az iskola és a szülői ház lélektana azonos. 41 Mert ha ez nem így van és a szülői mindennél jobban tudni akarás állandóan felülbírálja az iskolát, melyet századok tapasztalata és bölcsessége épített fel 42, akkor az iskola nagyon sokat veszít hatékonyságából. Ha a katolikus iskola kizárólag a hívő keresztények részére akarna iskolát működtetni, akkor a létszámot legalább a harmadára kellene csökkenteni, ennek minden következményével együtt. A sok hittől, egyháztól, (Istentől?) távol álló diák jelenléte azonban nemcsak gond, nehézség, többlet feladat, hanem a missziós parancs teljesítésének fantasztikus lehetősége is. A tanárok üdvössége múlik rajta, hogy Istenről, egyházról olyan képet tudnak-e közvetíteni diákjaiknak, amilyet Krisztus elvár tőlük. Nehezíti a helyzetet az egyházban az utóbbi évtizedekben érzékelhető egyre alacsonyabb számú hivatás, amely a katolikus a mi esetünkben szerzetesi iskola ciszterci szellemiségének átadásában jelent nehézségeket. Mindezek miatt a jelenlegi ciszterci iskolák sem vallhatnak maguknak más pedagógiai hitvallást, mint amelyet Kűhn Szaniszló, a pécsi ciszterci gimnázium egykori igazgatója fogalmazott meg 1941-ben, az iskolai évkönyvben. egész nevelésünk alapjául a szeretetet tettük, és ezt a tanulóink érzik is, bizalommal viszonozzák szeretetünket, és figyelmeztetéseinket, útbaigazításainkat készséges lélekkel követik. Szívesen és bizalommal tárták fel előttünk lelkük problémáit, és átérezték, hogy iskolájuk igazi Alma Mater, jó édesanya, akihez bizalommal járulhatnak minden ügyes-bajos dolgukban. A fegyelmezett 41 Brisits Frigyes O.Cist.: A fővárosi szülő lélektana. In: A Ciszterci Rend Budapesti Szent Imre Gimnáziumának Évkönyve az 1941/42. iskolai évről. Közzétette: Brisits Frigyes. O.Cist. Budapest, Uo. 21