A kulturális örökség védelmének joga

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Közigazgatási Jogi Tanszék SZAKDOLGOZAT A kulturális örökség védelmének joga Készítette: Zöldi Orsolya Neptun kód: D7OTFE Igazságügyi igazgatás Levelező tagozat Konzulens: Dr. Kárpáti Orsolya Miskolc

2 University Of Miskolc Faculty of law Department of the Administrative Law THESIS Law of preservation and protection of cultural heritage Written by: Zöldi Orsolya Neptun code: D7OTFE Justince Administration BSc Part-Time Course Consultant: Dr. Kárpáti Orsolya Miskolc

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Előszó Herman Ottó munkássága A Herman Ottó Múzeum története A kulturális igazgatás alapfogalmai Kultúra, kultúrához való jog A kulturális jogok Igazgatás, kulturális igazgatás A kulturális örökségvédelem kialakulása Magyarországon A műemlékvédelem kezdetei Előrelépések a műemlékvédelem területén A kulturális örökség védelmére vonatkozó általános szabályok A kulturális örökségvédelem ágazati szabályai A régészeti örökség védelme Műemlékvédelem A kulturális javak védelme A kulturális örökség védelmét szolgáló közigazgatási és büntetőjogi vonatkozások A közgyűjtemények a kulturális igazgatásban A múzeumok alapítása A múzeumok típusai A Múzeumok feladatai A muzeális intézményekben folytatható kutatás A múzeumi letét A múzeumok szakfelügyelete A múzeumok fenntartásának pénzügyi alapjai A muzeális intézményekben foglalkoztatottak képesítési követelményei A kulturális igazgatás szervezete Az Országgyűlés és a Kormány Az Emberi Erőforrások Minisztériuma A helyi önkormányzatok Egyéb szervek részvétele

4 8. Összefoglaló Irodalomjegyzék Jogszabályok Internetes weboldalak

5 1. Bevezetés Szakdolgozatom témája A kulturális örökség védelmének joga. Témaválasztásomat legfőbbképpen az indokolja, hogy január 5. napjától az Országos Kulturális Digitalizációs Közfoglalkoztatási Mintaprogram keretein belül archivátorként a Herman Ottó Múzeum munkatársa lehetek. Ezáltal a mindennapok során lehetőségem nyílott megismeri a múzeum felépítését, szervezetét, működését és nem utolsó sorban közelebbről megismerkedhettem a Herman Ottó Múzeumban fellelhető gyűjteményekkel. Betekintést nyerhettem a restaurátorok, régészek, történészek, muzeológusok és etnográfusok szakértelmébe és munkájuk folyamatába. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy az egyetemen szerzett tudásomat és a múzeumban összegyűjtött tapasztalataimat összegezvén dolgozatom témájaként a kulturális örökség védelmére és a muzeális intézményekre vonatkozó jogszabályokat illetve azok jelentősebb változásait vizsgálom. Előszóként szeretnék néhány mondatot szólni Herman Ottó munkásságáról, illetve a Herman Ottó Múzeum rövid történetéről, hiszen konkrét múzeumi példákkal szeretném színesíteni dolgozatom egyes részeit. Dolgozatom első részében deklarálom a kultúrához való jogok továbbá a kulturális igazgatás fogalmát. Munkám második részében a kulturális örökségvédelem kialakulását, fejlődését mutatom be, egészen az 1840-es évektől az évben megjelent műemlékvédelemről szóló törvénnyel bezárólag. Különös figyelmet szenteltem azokra a változásokra, melyek alapjául szolgáltak a jelenlegi hatályos jogszabálynak. A következő részben a hatályos kulturális örökségvédelmi általános és ágazati szabályozását mutatom be, továbbá nagy hangsúlyt fektettem azokra a változásokra, melyek a régészeti lelőhelyek és a műemlékvédelem szabályozásában megjelentek. Dolgozatom negyedik részében a muzeális intézményekkel kapcsolatos rendelkezések kerülnek bemutatásra, hiszen ezen intézmények látják el a kulturális javak gyűjtését, nyilvántartását, megőrzését és bemutatását. Végezetül, fontosnak tartom kiemelni a kulturális igazgatás szervezetrendszerét, amelyben leírásra kerül, hogy mely szervek segítik, támogatják, illetve mely szervek feladata ellátásában járulnak hozzá a kulturális örökség védelméhez. Összegzésül, dolgozatom fő irányvonala a kulturális örökségvédelmében illetve a muzeális intézményekre nézve a jelenlegi, hatályos szabályozás illetve a bekövetkező változások szemléltetése. 5

6 2.Előszó 2.1. Herman Ottó munkássága Herman Ottó magyar természetkutató, néprajzkutató, régész és politikus is volt egyszemélyben. A felvidéki Breznóbányában június 28.-án született, a Herman Ottó Múzeum névadója. Fiatal korában Miskolcra járt tanulni. Géplakatos inasként dolgozott először Miskolcon, Korponán majd Bécsben. Harminc évesen kezdi meg tudományos tevékenységét, először a madarak életével foglalkozott, majd a halakra és a halászatra is gondos figyelmet fordított. A Természettudományi Társulat megbízásából elkészíti Magyarország pókfaunáját, amelyben 314 pókfajtát ír le. Első munkáját megküldi Kossuth Lajosnak, így indul meg bensőséges barátságuk ben a Magyar Nemzeti Múzeum állattárának munkatársa lett. Ekkor indította el és szerkesztette a tár folyóiratát, a Természetrajzi Füzeteket ben vette feleségül Borosnyay Kamillát. Megszervezte és egyben irányította a Magyar Ornitológiai Központot (a későbbi Madártani Intézetet). Gyűjtötte a magyar ősfoglalkozások szokásait és tárgyi emlékeit. A 19. század végén került kapcsolatba a régészettel, az úgynevezett Bársony házi leletekben az ősember eszközeit fedezte fel, melynek nyomán indult meg Miskolc és a Bükk barlangjaiban a régészeti feltárás. 1 Élete végén sokszor töltötte el idejét gyermekkora helyszínén, Alsóhámorban, az általa építetett Pele lak nevű nyaralójában, amely ma emlékháza ben Budapesten hunyt el és 1963-ban a végső akarata szerint a Hámori temetőbe helyezték át. Tudományos tevékenységének főbb eredményei: 1987 Magyarország pókfaunája 1887 Magyar halászat című könyve 1888 A halgazdaság rövid foglalatja 1895 A madárvonulás elemei Magyarországon 1901 A madarak hasznáról és káráról 1906 Herman Ottó kezdeményezésére indult meg az évenkénti megemlékezés: A madarak és fák napja Sokoldalúsága miatt érdemelte ki a polihisztor és a madarak atyja nevet. 2 1 H. Szabó Béla: Herman Ottó és Lillafüred, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumok Igazgatósága, Miskolc 1975., o. 2 Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról, Herman Ottó Múzeum, 1987., o. 6

7 2.2. A Herman Ottó Múzeum története A Herman Ottó Múzeum 1899-ben jött létre Borsod Miskolcz Múzeum néven. Egészen 1914-ig fenntartója a Borsod Miskolczi Közművelődési és Múzeumi Egyesület, valamint a vármegye és Miskolc városa volt. A múzeum először az egykori református gimnázium (mai Zrínyi Ilona Gimnázium) épületében kapott helyet. A látogatók előtt először 1902-ben nyitotta meg kapuit. Majd 1930-ban vette birtokba a Papszer utcai múzeumépületet. 3 A múzeumot 1950-ben államosították, és így a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja irányítása alá került ban változtatták meg az intézmény elnevezését Herman Ottó Múzeumra július 1-én jött létre a Borsod Abaúj - Zemplén Megyei Múzeumi Szervezet, amelynek a központja a Herman Ottó Múzeum lett. Ekkor a Borsod Abaúj Zemplén Megyei Tanácsának fenntartása alá került. A Herman Ottó Múzeum borsod megyére kiterjedő jogkörrel rendelkezett. Ebben az időben Miskolc városa létrehozta a Diósgyőri Vármúzeumot és a Miskolci Galériát ben a múzeum átköltözhetett a megyei könyvtár megüresedett épületébe, az Erzsébet tér 3. szám alá (ez ma a Magyar Tudományos Akadémia Bizottságának székháza). Majd 1980-ban a Herman Ottó Múzeum új központi épületébe települt ben az Év Múzeuma lett Magyarországon, és Miskolc városa Pro Urbe díjjal jutalmazta az intézményben folyó magas színvonalú szakmai tevékenységet. Napjainkban a múzeum Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott központi múzeumból (Görgey A. u. 28.), a Papszer 1.szám alatt található kiállítási épületből, a Lillafüreden található Herman Ottó Emlékházból, valamint a Tímármalom utcai raktárbázisból álló múzeumi szervezet. 4 3 Szabadfalvi József: i.m o. 4 ( ) 7

8 3. A kulturális igazgatás alapfogalmai 3.1. Kultúra, kultúrához való jog A kultúra művelődést, műveletséget, valamint az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékeket jelent. A kultúrához való jog, a kulturális életre a legfontosabb jogi szabályozás az Alaptörvény, amelynek XI. cikk (1) bekezdése a művelődéshez való jogot, valamint X. cikk (1) bekezdése a tudomány és művészeti élet szabadságát tartalmazza. Ennek alapján Magyarország támogatja a művészeti és a tudományos élet szabadságát. 5 Az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése deklarálja, hogy a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. 6 A hivatkozott bekezdést részletezi a múzeumok működésére vonatkozó jogszabályok. Ezek közül a legfontosabbak: 1. A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény 2. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény 3. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló évi XXIII. törvény 4. A kulturális javak védetté nyilvánításának részletes szabályairól szóló 57/2013. (VIII.7.) EMMI rendelet 5. A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III.11.) Korm. rendelet 6. A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról szóló 199/2014. (VIII.1.) Korm. rendelet 7. A muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezmények részletes szabályairól szóló 194/2000 (XI.24) kormányrendelet 5 Alaptörvény X. cikk (1) bekezdés 6 Alaptörvény P) cikk (1) bekezdés 8

9 8. A muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló 20/2002. (IV.13.) NKÖM rendelet 9. A muzeális intézmények szakfelügyeletéről szóló 3/2009. (II.18.) OKM rendelet A hétköznapi nyelvben leggyakrabban a műkincs valamint a műtárgy kifejezéseket szokták használni, amelyeket a jogszabály kulturális javaknak említenek. 7 Az örökségvédelmi törvény meghatározása szerint a kulturális javak: az élettelen és az élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások A kulturális jogok Az Alaptörvényünk a kulturális jogokat alkotmányos jogokként ismeri el. A kultúra területén az Alaptörvény behatárolja az állam beavatkozási lehetőségét, de mégis egyfajta szerepvállalásra kötelezi. 9 E körbe tartozó jogok: a művészetek jogi szabályozása közművelődés jogi szabályozása kulturális örökség védelmének jogi szabályozása közgyűjteményügy jogi szabályozása A kulturális jogok elsősorban a közigazgatási jog részét képezik, azonban összetett jellegéből adódóan szorosan összekapcsolódik más jogággal, mint például a polgári joggal vagy a büntetőjoggal Buzinkay Péter: A kulturális javak fogalomhasználata, Szempontok a hatósági és jogalkalmazói munkához. Örökség Február XI. évfolyam 2. szám évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 9 Rózsás Eszter: Közigazgatási jog, Különös rész II., Dialóg Campus Kiadó, o. 10 Cseh Gergely Czékmann Zsolt Kárpáti Orsolya Nyitrai Péter Paulovics Anita Szabó Annamária Eszter Szabó Balázs Torma András: Közigazgatási Jog 3., Magyar Közigazgatási Jog Különös Rész, Miskolc, 2014., IV. Rész, o. 9

10 3.3. Igazgatás, kulturális igazgatás A kulturális igazgatás a közigazgatás részeként, az igazgatás egyik speciális fajtája. A fogalom meghatározása esetében, elsősorban az igazgatás fogalmából szükséges kiindulnunk. Az igazgatás az emberi együttműködés során keletkező emberi tevékenység, és biztosítja a kitűzött cél elérését, az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek és az egyéni tevékenységek összhangját. Az igazgatás fogalma négy fogalmi elemek összességéből áll: az igazgatást kizárólag emberek között érvényesülő emberi tevékenységnek tekintjük döntő szerepet játszik a célkitűzés, a koordináció a koordináció kapcsolja össze a célkitűzést és az annak megvalósulásáért végzett tevékenységet a célkitűzés eléréséhez szükséges a személyi és tárgyi feltételek biztosítása 11 A fogalomból kiindulva az igazgatás alanya aki igazgat - csak ember lehet, vagy az emberek csoportja. Az igazgatás tárgya akit, akiket igazgatnak szintén csak emberek csoportja lehet. 12 A közigazgatás sajátossága, hogy itt az igazgatás tárgya az államilag szervezett társadalom, az alanya pedig, olyan szervek, személyek, akik szakmai tudással rendelkeznek. 13 A közigazgatás tevékenysége a kulturális funkció megvalósítása tekintetében abban rejlik, hogy előmozdítja jelen igazgatási terület jogi szabályozását, valamint, hogy a társadalom egészének biztosítsa a kulturális szolgáltatásokat. Különösen jelentős a közigazgatás szervezői tevékenysége, amelyben összehangolja, és ösztönzi a kulturális szervezetek munkáját, és a fejlődés érdekében állami támogatást nyújt. Szorosan kap- 11 Bodnár Norbert Czékmann Zsolt Kalas Tibor Nyitrai Péter Torma András Turkovics István: Közigazgatási jog 1., Magyar közigazgatási jog, Általános rész I., Miskolci Egyetemi Kiadó 2014., 12.o. 12 Kalas Tibor Torma András: Közigazgatás-szervezés és vezetés, Miskolci Egyetemi Kiadó 2011.,11. o. 13 Szabó Annamária Eszter: A kulturális örökség joga, Bíbor Kiadó,2013., 17.o. 10

11 csolódik a jogalkotáshoz a közigazgatás hagyományos eszköze a hatósági jogalkalmazás, amely a jogszabályi rendelkezések érvényre jutását szolgálja. 14 Tehát az állam eszközei a kulturális igazgatás terén: intézményirányítási eszközök (alapítás, működtetés, megszűntetés) hatósági eszközök (kötelezés, engedélyezés) gazdasági eszközök (támogatások) egyéb speciális eszközök 15 A kulturális igazgatás magába foglalja az igazgatás korában említett fogalmának főbb elemeit. A kulturális igazgatás szűkebb értelemben: a kulturális örökségvédelmi ügyeket, a közgyűjtemények igazgatását, és a közművelődést foglalja magába. A kulturális örökségvédelmi ügyek a régészeti örökség védelmét, a műemlékek védelmét és a kulturális javak védelmét tartalmazza. A tágabb értelmezés körébe tartozik: az oktatásügyi és tudományos igazgatás, valamint még a sajtó-, a film- és médiaigazgatás Rózsás Eszter: i.m. 96.o. 15 Nyitrai Péter: Kulturális igazgatás, Miskolci Egyetemi Kiadó, o. 16 Dr. Rixer Ádám : Humán közszolgáltatások igazgatása, Patronicium Kft., Budapest o. 11

12 4. A kulturális örökségvédelem kialakulása Magyarországon 4.1. A műemlékvédelem kezdetei Jelen fejezetben a kulturális örökségvédelem történeti kialakulása, fejlődése kerül bemutatásra. Magyarországon az 1840-es években kezdtek el fellendülni a tudatos műemlékvédelemmel kapcsolatos tevékenységek. A műemlékvédelem szervezett működésének elindítói a nagy triász Henlszmann Imre, Ipolyi Arnold és Rómer Flóris voltak ben megalakult a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága, amely 1933-ig működött. Célja a természettudományok ismeretének terjesztése és legfőbb feladata a régiségek és műemlékek megőrzése, külön beleértve a Magyarországon felfedezett ókori és középkori régiségek külföldre történő kivitele ellen. 17 Fontos szerepet játszott, ebben az időszakban a Magyar Tudományos Akadémia november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, gróf Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság a mai Tudományos Akadémia létrehozására februárjában az akadémia indítványozta, hogy a fafaragványok, öntvények, festékek, vésett művek, metszések, fegyverek és bútorok, mint bejelentendő régiségek legyenek ban létrehozták a Magyar Tudományos Akadémia Archeológiai Bizottságát, és feladatként a különböző emlékek felkutatását és védelmét kapta ban a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága archeológiai szakosztálya rimaszombati ülésén törvényjavaslatot készített elő az Országgyűlés számára. A javaslat végül nem került az Országgyűlés elé, így az első magyar örökségvédelmi törvénytervezet kudarcot vallott. Hasonlóképpen történt, 1869-ben Henszlmann Imre által benyújtott törvényjavaslat is, amely a történeti műemlékek és régiségek fenntartását, biztosítását és kijavítását szolgálta volna. 19 A műemlékvédelem hivatalos első intézményesítésének első lépése 1872-ben történt meg, amikor létrejött a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága. Teendői a műemlékek felmérése és fenntartása, valamint műemlékvédelmi törvény alapjainak elő ( ) 18 ( ) 19 ( ) 12

13 készítése. A törvényjavaslat előkészítésére 1877-ben létrehoztak egy albizottságot Henlszmann Imre közreműködésével. 20 Így alakult meg az első műemlékvédelmi törvény a műemlékek fenntartásáról szóló évi XXXIX. törvénycikk. A törvény legelső sorban meghatározta a műemlék fogalmát, amely leírja, hogy műemlék elnevezés alatt értetik a földben vagy a földfelszínén lévő minden olyan építmény és tartozéka, mely történeti- vagy művészeti emlék becsével bír. 21 A jogszabály bevezette, hogy aki ilyen építményt felfedez, köteles azt bejelenteni. Bevezette, hogy a tulajdonosok a fenntartásra érdemes műemlékről gondoskodni kötelesek. A törvény tartalmaz egyfajta büntetőjogi szankcionálást is, amely leírja, hogy aki a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget vagy a műemléket és annak tartozékát megrongálja, bírsággal sújtható. Létrehozta a Műemlékek Országos Bizottságát (továbbiakban: MOB) a rendelkezések végrehajtása érdekében és leírta, hogy a felügyeleti tevékenységét közigazgatási bizottságok útján gyakorolhatta. 22 Az ingó műemlékekre is készült javaslat, azonban az mégse került bele a törvénybe. A hiányt próbálta 1912-ben a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa pótolni, az ingó műemlékekre vonatkozó törvényjavaslat előterjesztésével. Régészet szempontjából megemlítendő az évi V. törvénycikk, A Magyar Büntető Törvénykönyv, a Bűntettekről és a Vétségekről, amely tartalmazta, hogy Régi kincset ha találsz, azt is hatóságnak Nyolc nap alatt az bejelentsd, másképp pénzbírságnak Vetnek alá, mely mehet egy ezer forintra Talált kincs, még azon túl, el leszen kobozva június 18-án javasolták a MOB feloszlatását, de az évi I. törvény felhívta, hogy kezdje meg újra működését. A bizottság főbb tevékenységi köre: a műemlékek felkutatása, összeírása, törzskönyvezése, és nyilvántartása lett ( ) évi XXXIX. törvény évi XXXIX. törvény III-IV. fejezet évi V. T.CZ. XXIX. Fejezet, A jogtalan elsajátítás

14 1934-ben Gerevich Tibort nevezték ki a MOB alelnökévé. Megszüntette a Bizottságot és az általa szervezett szakhivatal élére Genthon Istvánt állította. A szakszervezet törvényjavaslatot készített, melynek alapjául szolgált az 1939-es olasz műemléki törvény. A javaslat nem került az Országgyűlés elé. Bár a javaslatból nem lett jogszabály, de több fontos elemét is átvette az 1949-ben született törvény Előrelépések a műemlékvédelem területén Valódi előrelépés 1949-ben történt, amikor az évi XXXIX. törvénycikket, valamint az évi XI. törvény múzeumra vonatkozó rendelkezéseit a múzeumokról és műemlékekről szóló évi 13. számú törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezte. E jogszabály hatálya kiterjedt: közgyűjteményekre a nemzeti érdekű magánygyűjteményekre a nemzeti érdekű muzeális értéktárgyakra műemlékekre védett területekre E törvényerejű rendelet teremtette meg a műemlékvédelem kialakulásának előfeltételeit és létrehozta a Múzeumok és Műemlékek Országos Központját. 25 A múzeumokról és műemlékekről intézkedő törvényerejű rendelet 10 fejezetből és 36 szakaszból áll. Az első fejezet az általános rendelkezéseket írja le. A második fejezetben a közgyűjteményeket, illetve azt tartalmazza, hogy mely múzeumokat kell a rendelet hatálybalépésekor nemzeti múzeumnak, illetve közületi múzeumnak tekinteni. Nemzeti múzeumnak kell tekinteni, amely sajátos gyűjtési körükben kimagasló, országos érdekű, területileg és történetileg teljességre törekvő tudományos vagy művészeti anyagot őrző muzeális gyűjtemények. 26 A rendelet közületi múzeu- 24 Fekete Ilona: Műemlékvédelem és örökség Magyarországon, Világosság 2005/6. 25 Barcza Géza: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében ( ). Magyar műemlékvédelem, Budapest, évi 13. törvényerejű rendelet a múzeumokról és műemlékekről II. fejezet bekezdés 14

15 moknak tekintette azokat az intézményeket, amelyek az állam fenntartása alatt álltak és a megye, város vagy község fenntartása alatt álló muzeális jellegű gyűjteményeket. A jogszabály gyűjtési körüket tekintve megkülönböztette: a helyi múzeumokat, tájmúzeumokat, emlékmúzeum szakmúzeumokat. A harmadik fejezetben kiterjesztette a védelmet a nemzeti érdekű magánygyűjteményekre. Elrendelte, hogy a magángyűjteményekről nyilvántartást kell vezetni, meghatározta a gyűjtők jogait és kötelezettségeit, a magyar államkincstár elővételi és vételi jogát valamint az ország területétől való kiviteli engedélyről rendelkezett. 27 A negyedik fejezet szerint nemzeti érdekű muzeális értéktárgynak kell tekinteni minden olyan régészeti, képzőművészeti, iparművészeti, történeti, néprajzi vagy természettudományi tárgy, amelyet a Központi kiemelkedő tudományos, művészeti vagy közművelődési jelentőségére tekintettel a muzeális értéktárgyak jegyzékébe felvesz. 28 A következő fejezetben meghatározta a műemlék fogalmát. A jogszabály szerint műemléknek kell tekinteni a földben vagy föld felszínén lévő minden olyan építmény (épület, épületrész, földmű) és tartozéka, amelyet kiemelkedő történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti, vagy néprajzi jelentőségére tekintettel a vallás- és közoktatásügyi miniszter a Központ javaslata alapján műemlékké nyilvánít. 29 A hatodik fejezetben gondoskodik a műemlékek környezetének védelméről. Műemléki környezetnek kell tekinteni az építmény építészeti és tájképi környezetét, valamint védett területnek a történeti és régészeti jelentőségű földterületet. A fent említett területekre is elrendelte a telekkönyvi feljegyzést. A következő fejezetben a műemlékek és muzeális tárgyak felkutatására irányuló munkálatokat részletezi. A nyolcadik fejezetben a múzeumok és műemlékek védelmének megvalósítása érdekében létrehozta a Múzeumok és Műemlékek Országos Központját. A Központ a val- 27 Barcza Géza: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében ( ). Magyar műemlékvédelem, Budapest, évi 13. törvényerejű rendelet a múzeumokról és műemlékekről IV. fejezet évi 13. törvényerejű rendelet a múzeumokról és műemlékekről V. fejezet

16 lás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete és a Magyar Tudományos Tanács irányítása alá helyezte. A kilencedik fejezet a büntetőjogi szankciókról rendelkezett. A rendelet bűntetté minősítette, ha a védelme alatt álló tárgy szándékos megrongálását, elpusztítását és megsemmisítését. A fent említett esetekben három évig terjedő fogházzal büntetni rendeli, a szabálysértések esetében pénzbírság kiszabását tette lehetővé. Az utolsó fejezet a vegyes, átmeneti és hatálybaléptető rendelkezéseket tartalmazza. 30 Az elkövetkező időszakban a műemlékvédelem területén törés következett be. A Múzeumok és Műemlékek Országos Központját feloszlatták, a műemlékvédelmi jogkör az Építészeti Tanácshoz került át, később az Országos Építésügyi Hivatalhoz ben a hatósági feladatokat az Építésügyi Minisztérium vette át, és ebben az időben új szervet hozott létre, az Országos Műemléki Felügyelőséget (továbbiakban: OMF). Az OMF Tudományos osztályának főbb feladatai körébe tartozott a műemlékvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatások, műemlékek nyilvántartása, gyűjtemények kezelése és szakvélemények adása. 31 Ebben az időszakban jelentős műemlék vonatkozású jogszabályok jelentek meg, amelyek az évi 13. törvényerejű rendeletben foglaltakat továbbfejlesztették, ezek: Az 1961-ben létrehozott Országos Építésügyi Szabályzat, amely öt kötetében határozza meg az építési előírásokat, a városrendezési és műemlékvédelmi kérdéseket. Az építésügyről szóló évi III. törvény, amely a műemlékvédelmi feladatokat az építésügyi igazgatás körébe rendezte. Az Országos Műemléki Felügyelőség jogkörét meghatározó évi 38. számú építésügyi miniszteri rendelet. A műemlékvédelemről intézkedő évi 1. számú építésügyi miniszteri rendelet. 30 Barcza Géza: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében ( ). Magyar Műemlékvédelem, Budapest, Barcza Géza: Az intézményes magyar műemlékvédelem, Műemlékvédelem és Urbanisztika ( Az Egri Nyári Egyetem előadása, Eger,1973.) 16

17 között eltelt időben a műemlékvédelmi teendők építésügyi igazgatási tevékenységgé válása jellemezte től a műemlékvédelmi szabályok tovább fejlődtek és kibővültek a hatósági tevékenységek lehetőségei ben született meg a műemlékvédelemről szóló törvény, amely a műemlékek védelmével kapcsolatos alapvető faladatokról, jogokról és kötelezettségekről rendelkezett. A jogszabály megkülönböztette a műemlékvédelem alaptárgyait, illetve a műemlékvédelem speciális tárgyait. A műemlékvédelem alaptárgyai a következők: a műemlékek műemlék jellegű területek műemléki környezet 33 A törvény alapján műemléknek kell tekinteni a múlthoz kapcsolódó emberi alkotást, amely értékei miatt védelemre és megtartásra érdemes, valamint az arra feljogosított szervek védetté nyilvánítottak. A műemlék jellegű területeket két nagy csoportra tagolta: 1. az épületek, építmények, műtárgyak, valamint a hozzájuk tartozó telkek és területek minden olyan csoportja, illetve olyan ipari vagy közlekedési terület, amely az adott település jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, összképe, a tájjal való kapcsolata szempontjából védelemre és megtartásra érdemes, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítanak 2. a földfelszínnek, illetőleg a településnek az a része, amely alatt valamely elpusztult, de műemléki jelentőségű épületegyüttes, építmény vagy település összefüggő maradványai rejlenek, amely védelemre, feltárásra és bemutatásra érdemes, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak Műemléki környezet a műemlék, illetve a műemléki jelentőségű terület közvetlen környezete, amelynek területén minden változtatást, beavatkozást a műemlék városképi, 32 Merényi Ferenc: A felszabadulás utáni 25 év, Magyar Műemlékvédelem , Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványa 5. Budapest, Paulovics Anita: A kulturális javak védelme, A nemzetközi összehasonlítás tükrében, Bíbor Kiadó Miskolc 2003., o. 17

18 illetőleg tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak. 34 Az említett időszakban több törvény is született, amelyek a műemlékre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazott, azonban a védelmét kellően nem biztosította. Így szükségessé vált a kulturális örökség egységes védelmének kialakítása és ennek eredményeként született meg a évi LXIV. törvény a kulturális örökségvédelemről, melynek alapján biztosítja a régészeti lelőhelyek, kulturális javak és műemlékek védelmét évi LIV. törvény a műemlékvédelemről 3. a.) b.) c.) 18

19 5. A kulturális örökség védelmére vonatkozó általános szabályok A kulturális örökség védelméről szóló évi LXVI. törvény (továbbiakban: Kötv.) megalkotásával úgynevezett integrált örökségvédelem jött létre 35, amely azt jelenti, hogy a kulturális örökség fogalom 3 ágazatot foglal magába. Így a törvény rendelkezései kiterjednek a régészeti örökség (a hadtörténeti örökség régészeti módszerekkel kutatható elemei), a műemléki értékek, a kulturális javak védelmére. A kulturális örökség védelmére vonatkozó általános szabályokat, amely a fentiekben említett három fogalmi körre is kiterjed a Kötv. általános rendelkezései tartalmazza. A törvény hatálya széles körre terjed ki, azonban a jogalkotó pozitív illetve negatív megközelítést is alkalmaz. A törvény rendelkezéseit alkalmazni kell a kulturális örökség elemeire, az ezzel kapcsolatos tevékenységre, illetve személyre és szervezetekre. Ugyanakkor kiemeli saját hatálya alól azokat az elemeket, amelyekre külön törvény rendelkezései az irányadók. 36 A törvény hatálya nem terjed ki: a természet védelméről szóló évi LIII. törvényben és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvényben szabályozott kérdésekre, viszonosság esetén, a diplomáciai mentességet élvező külföldi állampolgárok tulajdonában lévő, külföldről behozott kulturális javakra. 37 Azonban a törvény egyáltalán nem terjed ki a szellemi örökség védelmére. A törvény alapelvként határozza meg, hogy a minden ember kötelessége a kulturális örökségek megóvása, valamint hangsúlyozza a nemzetközi együttműködés fontosságát. Ugyanakkor a közérdek védelmének megvalósulása érdekében közreműködési és együttműködési kötelezettséget jelent mind az állami és önkormányzati szervek, civil szervezetek és az állampolgárok között. Mindezek biztosítása érdekében a kulturális örökség védelméért felelős miniszter ellátja a védelemnek az irányítási, felügyeleti és összehangoló faladatait Cseh Gergely Czékmann Zsolt Kárpáti Orsolya Nyitrai Péter Paulovics Anita Szabó Annamária Eszter Szabó Balázs Torma András: i.m. IV. Rész, o. 36 Szabó Annamária Eszter: i.m o. 37 A kulturális örökség védelméről szóló LXVI évi törvény Szabó Annamária Eszter: i.m , o. 19

20 5.1. A kulturális örökségvédelem ágazati szabályai A kulturális örökség védelmének ágazati szabályai a fentiekben említett általános szabályokkal szemben, csak az adott kulturális örökségi elemekre vonatkoznak, ezért ennek megfelelően külön - külön került bemutatásra e területek védelmére vonatkozó szabályok. Jelen fejezetben a közigazgatást érintő alapvető változások hatását vizsgálom a kulturális örökségvédelem ágazati területén, hiszen e területek irányítását, és hatósági szervezetét is érintették. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal korábbi feladat ellátásában megszűnt. A kulturális javakkal kapcsolatos feladatait, valamint a műemlékkel való gazdálkodás országos feladatait a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ látja el 39, melynek faladatait részletesebben is láthatjuk a későbbiek során (Lásd: 7.4. Egyéb szervek részvétele című fejezetben). Jelentős változás továbbá, hogy a jogalkotó a Honvédelmi Minisztérium javaslatára beemelte a hadtörténeti örökség fogalmát a kulturális örökség elemeinek körébe. Az elmúlt évek során több jogszabály is született, amely komoly változásokat hozott a kulturális örökségvédelem területén. A jelenlegi, aktuális változásokat a Kulturális örökségvédelméről szóló évi LXIV. törvény, valamint Kötv. törvény és az azzal összefüggő törvények módosításáról szóló évi CVI. törvénnyel és az ágazati szabályokat részletező hatályos rendeletek részletezésével szemléltetem. A hadtörténeti örökség A törvény nem terjed ki a hadtörténeti örökség kutatásának részletes szabályaira, ezért felhatalmazást ad a honvédelmért felelős miniszternek, hogy rendeletben állapítsa meg a kutatására és védetté nyilvánítására, valamint a védettség megszüntetésére vonatkozó szabályokat. 40 Hadtörténeti örökségnek kell tekinteni az 1711 utáni hadszíntér, csatatér, védelmi létesítmény, egyéb katonai objektum vagy hadi emlék, különösen harci 39 ( ) 40 A Kötv. és az azzal összefüggő törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény

21 repülőgép, kerekes vagy lánctalpas harcjármű és egyéb katona fegyverrendszerek, fegyverek, felszerelés és egyenruha elemei, továbbá azok együttesei A régészeti örökség védelme Az elmúlt évtizedek alatt az ország régészeti lelőhelyei fokozott veszélynek vannak kitéve, hiszen megnőtt a környezet átalakító építkezések, valamint az illegális ásatások kincskeresések száma. Az építkezések következtében megnőtt a régészeti szakhatósági tevékenység és az ehhez kapcsolódó leletmentések, valamint a magántulajdon szerepének növekedése, ezért szükségessé tette a régészeti tevékenység újabb szabályozás megalkotását. A Kötv. az évi CXL (a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről) törvényhez képest, bevezette a régészeti lelőhelyek és területek védelmét, valamint a megelőző feltárás és leletmentés jogintézményét. 42 A védelem kiterjed a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására. A törvény főszabályként állapítja meg, hogy Magyarország határain belül a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon. 43 A Kötv. ezen rendelkezése összhangban áll a Polgári Törvénykönyvnek a találást szabályozó rendelkezésével, amely kimondja, hogy ha valaki olyan értékes dogot talál, amely a védett kulturális javak körébe tartozik, annak tulajdonjoga az államot illeti meg. 44 Lehetőség van örökségvédelmi bírság kiszabására azzal szemben, aki a törvény által előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget és ennek elmulasztása miatt a kulturális örökség közvetlen veszélybe került. 45 Korábban említést tettem, hogy a régészeti lelőhelyek fokozott veszélynek vannak kitéve, ezért a jogalkotó a korábbi szabályozáshoz képest beemelte a törvénybe a fémkereső műszerrel okozott lelőhelyrongálás valamint az illegális kereskedelem megakadályozása érdekében, hogy a régészeti leletek kereskedelmi forgalomba nem hozhatók A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény Szabó Annamária Eszter: i.m. 78.o. 43 Kötv. 8.. (1) bekezdés 44 Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény, Ötödik Könyv, Az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X.18.) Korm. rendelet 3.. (3) bekezdés 46 Kötv 8.. (3) bekezdés 21

22 A) A régészeti lelőhelyek védelme A régészeti örökség védelmének első eleme a régészeti lelőhelyek védetté és ideiglenes védetté nyilvánítása. A régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében a hatóságokra és intézményekre és azok eljárásaira, valamint a régészeti örökség védelmével kapcsolatos szabályokról a 39/2015. (III.11) Korm. rendelet az irányadó. A Kötv. a régészeti lelőhelyek általános védelmét fogalmazza meg. A régészeti lelőhelyek általános védelem alatt állnak, melynek lényege, hogy nincs szükség a védelmi eljárás lefolytatására. 47 Az ország kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű nyilvántartott régészeti lelőhelyeit azonban jogszabályban kell védetté nyilvánítani. A védetté nyilvántartási előkészítését a Forster Központ folytatja le és ennek alapján a kultúráért felelős miniszter rendeletben nyilvánítja védetté. A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket kiemelten vagy fokozottan védett kategóriába kell sorolni. 48 Az ideiglenes védetté nyilvánítási rendelkezésben változás következett be, hiszen a korábbi 90 nap helyett, egyéves időtartamra állapította meg ezen rendelkezést a jogalkotó. Védetté nyilvánítható a régészeti lelőhely, ha azt jelentős károsodás veszélyeztetné, valamint, ha a védetté nyilvánítást kezdeményezték. 49 További változás, hogy az ideiglenesen védetté nyilvánítás nem hosszabbítható meg. Ezen szabályok kiegészítésének az volt a célja, egyszerűbbé tegyék a hatósági eljárást. B) A régészeti feltárás Az elmúlt időszak alatt a régészeti munkálatok gyorsítása és hatékonyabbá tétele érdekében a nagyberuházásokra vonatkozó szabályok finomodtak. Az átalakulás következtében, ahogy az előbb is említést tettem rá létrehozták a Forster Központot. A régészeti feltárás amely csak feltárási engedéllyel végezhető minden olyan tudományos módszerrel végzett tevékenység, amelynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása. 50 A Kötv. a régészeti feltárás formáira a próbafeltárásra, megelőző feltárásra és a mentő feltárásra különleges előírásokat tartalmaz. Régészeti feltárást csak az erre feljogosított 47 Torma András: Kulturális igazgatás. In: Kilényi Géza (Szerk.): A közigazgatási jog nagy kézkönyve. Complex Kiadó, Budapest o. 48 Kötv (3) bekezdés 49 Kötv Kötv

23 szervek és szakemberek folytathatnak. A Kötv. ben megjelölésre kerültek a feltárásra jogosult intézmények, ennek alapján feltárást végezhet: Magyar Nemzeti Múzeum Budapesti Történeti Múzeum megyei határkörű városi múzeum régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeum a régészet szakon mesterképzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmény a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsésztudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete Forster Központ 51 A régészeti lelőhelyek feltárásán kívül a jogalkotó módosította a fémkereső műszer használatát a szigorúbb szabályozás érdekében. Ennek alapján a törvényben meghatározásra került, hogy a fémkereső műszert csak hatósági engedély alapján használható, valamint a hivatás gyakorlásához szükséges használatot be kell jelenteni. 52 A próbafeltárás célja a régészeti érdekű területek érintettségének megállapítása, e területek veszélyeztető forrásainak meghatározása, valamint a védettségi fokozatának megállapítása. Megelőző feltárást kell végezni a nyilvántartott régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintet részén. Ez esetben a feltárás szerződés alapján valósul meg, amelyet a feltárásra jogosult személy és a beruházó köt meg. A mentő feltárás célja, hogy ha régészeti feltárás nélkül kerül elő régészeti lelet, akkor a feltárásra jogosult szerv haladéktalanul megkezdi a feltárást. 53 A Kötv (d) bekezdése szerint a területiség elve alapján a megelőző feltárásokat a régészeti gyűjtőkörrel rendelkező és a feltárás helye szerint gyűjtőterülettel rendelkező területi múzeum végezheti. Amennyiben a területi múzeum nem tud eljárni (kapacitásgondok esetében) a megyei határkörű múzeum végzi el a feltárást. A Kötv. külön cím alatt szabályozza a nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátásra vonatkozó előírásokat. Elsősorban kiemelném, hogy a beruházó a Forster Központtal veszi fel a kapcsolatot, és a központ maga végzi az előzetes régészeti dokumentáció elkészítését, részt vesz az előzetes felderítésben, maga végzi az előzetes régészeti dokumentáció záró dokumentumaként a projekttervet. A nagyberuházásokhoz 51 Kötv (4) 52 Kötv. 20/A. (1)-(2). bekezdés 53 Szabó Annamária Eszter: i.m. 85.o. 23

24 kapcsolódó régészeti megelőző régészeti feladatok elvégzését biztosítja a feltárásra jogosult intézmények akkreditációjának bevezetése. Az akkreditációs eljárást kizárólag a kulturális örökség védelméért felelős miniszter folytathatja le. Az eljárás során akkreditációt nyert intézmények jogosultak a nagyberuházást megelőző régészeti feltárás elvégzésére. 54 A 14/2015. (III.11.) MvM rendeletben meghatározottak szerint biztosítja, hogy csak az akkreditált intézmények végezhessék a fentiekben megjelölt feladatok ellátását. A Kötv. alapján előzetes régészeti dokumentációnak az a célja, hogy megállapítsa mely területek esetén és milyen módszerű megelőző feltárás (leletfelderítés, terepbejárás, próbafeltárás) elvégzésére van szükség 55 A jogalkotó költséghatárt rendel el az előzetes régészeti dokumentációhoz, melynek alapján a dokumentáció költsége nem haladhatja meg a beruházás teljes bekerülési költségének a 0.35%-át. Továbbá változás, hogy eltörlésre került a megelőző feltárásokhoz rendelt 200 millió Ft.-os költséghatár. Ugyanakkor a megelőző feltárás költsége nem haladhatja meg a beruházás teljes bekerülési költségének 1%-át, amelyet a beruházó felé tételesen el kell számolni. 56 A feltárás befejezése után a feltárást végző intézmény köteles gondoskodni a leletek őrzéséről. A jogalkotó jogszabályi szintre kívánta emelni a régészeti leletek elsődleges feldolgozását. Így a Kötv. alapján a feltárást végző intézménynek el kell végeznie a feltárás dokumentálását és az előkerült leletek feldolgozását. C) A régészeti lelőhelyek nyilvántartása A régészeti lelőhelyek nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási központról szóló 199/2014. (VIII.1. Korm. rendelet alapján a Forster Központ Nyilvántartási Irodája látja el. Ennek alapján ellátja a régészeti lelőhelyek, a régészeti feltárási engedélyek és feltárási dokumentációk, a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek központi, közhiteles nyilvántartáshoz kapcsolatos hatósági és szakmai feladatokat /2015. (III.11.) Mvm rendelete a nagyberuházást megelőző régészeti feltárás végzésére jogosult intézmények és a feltárásban alvállalkozóként részt vevő szervezetek akkreditálásának szabályairól és eljárásrendjéről Kötv Kötv. 23/F. (9) bekezdés /2014. (VIII.1.) Korm. rendelet

25 Műemlékvédelem A kulturális örökség fogalmi köre kapcsán láthattuk, hogy a műemlékvédelem e körnek a részét képezi. A Kötv. az értelmező rendelkezésében különbséget tesz a műemlék és a műemléki érték fogalma között. Műemléki értéknek minősül minden olyan építmény. kert, temető, temetkezési hely vagy sírjel, terület, valamint azok rendeltetésszerűen öszszetartozó együttesek, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt". Ennek részét képezi a műemlék, amely "olyan műemléki érték, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak". 58 Ennek alapján tehát a műemléki érték egy tágabb kategória, amelynek az egyik típusa a műemlék. A törvény szerkezetét követve három jogintézmény kerül bemutatásra: a védetté nyilvánítás, a műemlékvédelem sajátos tárgya a műemlékek fenntartása és használata A Kötv. a műemlékvédelemre vonatkozó általános feladatok meghatározza, ennek alapján a műemlékvédelem feladat ellátása körében ellátja: a műemléki értékek felkutatását, tudományos kutatását, értékelését, és számba vételét, dokumentálását, nyilvántartását, védetté nyilvánítását és a védendő műemléki területek meghatározását, a műemlékek és környezetük fenntartását, helyreállítását, védelmét, valamint eszmei értékükkel összhangban álló hasznosításuk biztosítását, a műemléki szempontból védett területek fenntartását, fejlesztését és az értékvédelmét szolgáló kezelésének összhangjának megteremtését, valamint tudományos alapkutatásokat és kutatásokat, oktatást, és ismeretterjesztést. 59 Érdekes arra rávilágítani, hogy a Kötv. 28/A..-ban bevezeti a műemléki értékek általános védelmét és ennek alapján deklarálja, hogy a közhiteles nyilvántartásba vett műemléki érték, e törvény erejénél fogva általános védelem alatt áll. 58 Paulovics Anita: i.m. 40.o. 59 Kötv

26 A) A védetté nyilvánítás A védetté nyilvánítás a műemléki érték megállapítását célzó szakmai feladat utolsó fázisa, amelyben a tudományos kutatás és összehasonlító értékelés alapján kerül megállapításra, hogy az adott műemléki érték védetté nyilvánítása indokolt e. 60 A korábbiakban említett általános védelem bevezetésével átalakult a műemlékké nyilvánítás szabályozása, hiszen így kétszakaszossá vált a védetté nyilvánítás. Tehát ennek alapján az adott érték csak akkor nyilvánítható műemlékké, ha a nyilvántartásba vétele megtörtént, valamint a tudományos értékleltár elkészült. A műemlékké nyilvánítás előkészítéséről értesíteni kell a védelem alá vonni kívánt műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben és a történeti táj területén álló ingatlanok tulajdonosait, valamint egyéb érintett személyeket és szervezeteket. Az előbb említésre került érintettek értesítése mellett segíti a hatékony együttműködést a tulajdonos és a polgármester véleményének kikérése. 61 A törvény meghatározza az ideiglenes védettség jogintézményét is. Az ideiglenes védettség hasonlóan a műemlékké nyilvánításhoz csak a nyilvántartásba vétel és az értékvizsgálat alapján történhet. Legfeljebb egy éves időtartamra védelem alá helyezhető a nyilvántartott műemléki érték, ha megsemmisülése vagy értékeinek eltűnése fenyegeti. Változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a jogalkotó a jogbiztonság érdekében eltörölte a védelem meghosszabbíthatóságát. Az ideiglenes védelem megszűnik a megjelölt időtartam leteltével, illetve az úgynevezett végleges védelem létrejöttével, azaz a védetté nyilvánításról szóló rendelet hatálybalépésekor. 62 A Kötv. 35/A.. alatt bevezetésre került, hogy a műemlékké nyilvánítás során I. vagy II. örökségvédelmi kategóriába kell besorolni a műemléki értékeket. 60 Szabó Annamária Eszter: i.m o. 61 A Kormány 39/2015. (III.11.) Korm. rendelete Szabó Annamária Eszter: i.m o. 26

27 B) A műemlékvédelem sajátos tárgyai Ebben a körben a törvény a történeti kerteket, a temetőket és temetkezési emlékhelyeket, valamint a műemléki területeket különbözteti meg. A történeti kert történeti értékű kertépítészeti alkotás, zöldfelület vagy park, amelyek műemlékké nyilváníthatók. Műemléki védelemben kell részesíteni azokat a temetőket vagy azok részeit, amelyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és a művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei. Védelemben nem csak a temető egész területe vagy körülhatárolt területrésze részesíthető, hanem akár egy sírjel, sírépítmény vagy temetkezési hely is. A Kötv. három műemléki területet különböztet meg a történeti tájat, a műemléki jelentőségű területet, és a műemléki környezetet. 63 Ezek alapján a műemlékvédelem sajátos tárgyának meghatározásával tehát nem kizárólag egy-egy épület, vagy önálló más ingatlan kerül védelem alá, hanem az azt körülvevő természetes környezet. 64 C) A műemlékek fenntartása és használata A műemlék fenntartásáról, jó karban tartásáról annak tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy a tulajdonosi jogok gyakorlója, ingyenes használója köteles gondoskodni. Ezen értéket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül kell fenntartani. 65 A Kötv. meghatározza, hogy a műemléket a műemléki értékükhöz, jellegükhöz, történelmi jelentőségükhöz méltóan, a védett értékek veszélyeztetését kizáró módon kell használni, illetve hasznosítani. Továbbá korlátozás a törvény által, hogy az állami tulajdonban lévő műemlékek bármely jogcímen történő átruházása, megterhelése, vagyonkezelő kijelölése illetve megváltoztatása, vagy bármely olyan jogügylet, amelynek következtében az állam vagy önkormányzat tulajdonjoga megszűnik a miniszter jóváhagyása szükséges. A műemlék egésze nem bontható le, részleges lebontásra pedig csak akkor kerülhet sor, ha az a műemlék értékének megőrzéséhez szükséges Kötv Szabó Annamária Eszter: i.m. 92.o. 65 Kötv Rózsás Eszter: i.m. 102.o. 27

28 D) A műemlékek nyilvántartása A műemléki értékek, a műemlékek, műemléki jelentőségű területek, műemléki környezetek és történeti tájak közhiteles nyilvántartását hasonlóképpen mint a régészeti lelőhelyek nyilvántartásánál A Forster Központ látja el A kulturális javak védelme A kulturális örökségvédelem utolsó eleme a kulturális javak védelme. A kulturális javak körébe két kategória különíthető el, ezek: 1. A kulturális tárgyak köre, amely az élettelen és elő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, kép, hangrögzített, írásos emléke és egyéb bizonyítékai 2. A művészeti alkotások, amely a szegzői jogról szóló évi LXXVI. törvény hatálya alá tartozó képzőművészeti, iparművészeti, fotóművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások. Ezen kulturális javak általános védelem alatt állnak, tehát a törvény alapján védettnek minősülnek, feltéve, ha muzeális intézményben, levéltárban vagy könyvtárban muzeális dokumentumként őrzik őket. 68 A) A védetté nyilvánítás Az általános védelem alatt nem álló kulturális javakat a hatóság nyilvánítja védetté. A törvény pozitív illetve negatív megközelítést is tartalmazza, hogy mely kulturális javakat lehet védetté nyilvánítani. A hatóság védetté nyilvánítja a kulturális örökség pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű javait, gyűjteményeit, azok megőrzése érdekében. A törvény értelmében nem lehet védetté nyilvánítani azokat a kulturális javakat, melyek az alkotójuk tulajdonában vannak az országba visszaviteli kötelezettséggel behozott /2014. (VIII.1.) Korm rendelet Torma András: Kulturális igazgatás. In: Kilényi Géza (Szerk.): i.m o. 28

29 a magyar kultúrtörténeti vonatkozással nem rendelkeznek a tulajdonos által bizonyítottan 50 évnél nem régebben került az ország területére. 69 A védetté nyilvánítás szempontjából a kulturális javak lehet egyedi tárgyak, tárgyegyüttesek, valamint gyűjtemények. Annak érdekében, hogy csak indokolt esetben történjen meg a kulturális javaka védetté nyilvánítására irányuló eljárás, úgy a Kötv. deklarálja, hogy ezen eljárás hivatalból indul, viszont arra javaslatot bárki tehet. Tehát az eljárásba bevont tárgy a törvény erejénél fogva ideiglenesen védettnek minősül. Az ideiglenes védettség az eljárás befejezéséig áll fenn. 70 Az eljárásba kötelező igénybe venni szakértőt a védettség megalapozottsága érdekében. Ennek alapján a kulturális javak védetté nyilvánításának részletes szabályairól szóló 57/2013 (VIII.7.) EMMI rendelet mellékletében felsorolt intézmények működhetnek közre. A hatóság megszűnteti a védettséget, ha annak indoka tovább nem áll fenn, a tárgy megsemmisül, továbbá a gyűjteményből vagy tárgyegyüttesből kikerült tárgy esetében akkor, ha annak egyedi jelentősége a védettség fenntartását nem indokolja. 71 A Kötv. különleges szabályokat ír elő a védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatban, mely szabályok korlátozzák a tulajdonosi jogok gyakorlását. Tulajdonjogot átruházni, csak írásbeli szerződés alapján lehet. Adásvétel esetén az állam élhet elővásárlási jogával. A Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája előzetes hozzájárulása szükséges a védett tárgyegyüttes bármely darabjának elidegenítéséhez vagy 90 napot meghaladó őrzési helyének megváltoztatásához. Továbbá a védettséggel jár a hatósági ellenőrzés, melynek célja, hogy betartják-e a védetté nyilvánító határozatban foglaltakat. Előnyként jelenik meg a tulajdonosok számára, hogy meghatározott támogatások és kedvezmények illetik meg. 72 A gyűjteményeket jogi szabályozás szempontjából osztályozhatók: A múzeumokban, levéltárakban és könyvtárakban nyilvántartott kulturális javak. Határozattal védetté nyilvánított gyűjtemény. 69 Kötv Szabó Annamária Eszter: i.m o. 71 Kötv Torma András: Kulturális igazgatás. In: Kilényi Géza (Szerk.): i.m o. 29