A strukturális szakadékok három típusa erıforrásbeli, generációs és ideológiai-politikai tagolódás a magyar társadalomban

Átírás

1 Angelusz Róbert Tardos Róbert A strukturális szakadékok három típusa erıforrásbeli, generációs és ideológiai-politikai tagolódás a magyar társadalomban Magyar Tudományos Akadémia május 12

2 A probléma maga Mennyire ciklusfüggı a modern társadalmak tagolódása? A vertikális és a horizontális tagolódások párhuzamossága A magyar társadalom releváns strukturális dimenzióinak és választóvonalainak meghatározása a blau-i makroszociológiai megközelítés alapján

3 A társadalmi szakadékok fogalmi háttere A szakadék kifejezés publicisztikai és szociológiai háttere (a szakadás már pontosabb volna A társadalmi elkülönüléseket, kontinuitás hiányokat kifejezı szociológiai fogalmak széles spektruma (tagolódás, választóvonal, törésvonal, szimbolikus/osztály/réteghatárok, szakadás-szakadék) A fogalmi tisztázás lehetséges tipológiai dimenziói a, nominalitás vs. gradualitás b, az egyes dimenzióknak az erıforrások egyenlıtlenségével és a csoportközi kapcsolatok intenzitásával kapcsolatos relevanciája c, zéróösszegő vagy nem-zéróösszegő viszonylatok d, a dimenziók szerinti diverzitás (egyenlıtlenség vagy heterogenitás) mértéke e, az egyes dimenziók szerint meghatározott pozíciók belsı és külsı interakcióinak foka (relatív mértéke) f, Az egyes elkülönülések alapját képezı pozíciók összefüggésének foka (interszekciós vagy konszolidációs jellege)

4 A strukturális tagolódások (illetve a szakadások ) egy tipológiája Zéró összegő (blau-i értelemben konszolidációs - nominális vagy graduális poziciók együttjárásán alapuló -, alacsony csoportközi interakción alapuló, a vertikális elkülönülés irányában ható különbségek) Nem-zéró összegő viszonylatok (blau-i értelemben interszekciós - nominális vagy graduális poziciók átmetszésén alapuló -, a csoportközi interakció eltérı fokát képviselı, horizontális jellegő különbségek) Nominális-kategoriális Graduális Törésvonal Strukturális különbségek és intezményes (például érdekvédelmi, pártjellegő) konfliktusok együttjárásán alapuló elkülönülések (így a politikai tagolódás klasszikus osztályalapú esetei) Társadalmi választóvonalak Kategoriálisan különbözı (más vonatkozásokban esetleg közeli élethelyzet-, például demográfiai, felekezeti, s részben etnikai) csoportosulások elkülönülése strukturális paraméterek Nagy társadalmi távolság (nincs közvetlen határ, strukturális lyuk ) Erıforrások egyenlıtlen és összekapcsolódó megoszlása alapján történı társadalmi elkülönülések (pl. különbözı centrum-periféria viszonylatok) Fuzzy határok Generációs (intergenerációs) viszonylatok, életstíluscsoportosulások, kulturálisinterakciós, foglalkozási, területi stb. miliık

5 A társadalmi szakadások releváns hazai tényezıinek empirikus jellemzése a fenti tipológiai dimenziók szerint Erıforrásdifferenciál Fizikaiszellemi Életkorgeneráció Aktívinaktív Politikai pártállás Gradualitás /nominalitás Nem-zéró/ zéróösszeg Diverzitás Külsı/belsı interakció Interszekciós/ konszolidációs súly (+) ++ (+) (+) (+)

6 Az egyes strukturális tényezıkkel kapcsolatos empirikus eredmények Erıforrásbeli tagolódás és szakadások Generációs tagolódás, életkori, aktivitási összefüggések Politikai-ideológiai tagolódás forrásai Fıbb kutatási források Kiemelt elemzési fókuszok Kulturális-interakciós rétegzıdés vizsgálat I. (Tömegkommunikációs Kutatóközpont ), a fenti vizsgálat részbeni replikációja (MTA-ELTE KKCS 2005), a networkerıforrások alakulása a kilencvenes években (MTA-ELTE KKCS 1998) Kulturális-interakciós rétegzıdés vizsgálat I. és II. ( és 2005), Politikai Tagolódás, illetve Részvétel és Képviselet kutatások (DKMKA Választáskutatás Program, ) Politikai tagolódás, ill. Részvétel és képviselet vizsgálatok ( ) Konszolidációinterszekció, a globális erıforrásokat meghatározó változók, reprodukciós vonatkozások Az életkor és aktivitás szerepe a globális erıforrások, továbbá a részvételi aktivitás és a pártpreferenciák meghatározásában; a kapcsolati homofília életkori metszete Ideológiai-politikai dimenziók és polarizáció, a politikai tömböket elválasztó és összekötı kapcsolathálózati szervezıdések Fıbb publikációk A kapcsolathálózati erıforrások átrendezıdésének tendenciái a kilencvenes években (in: Társadalmi Riport, 1998) Hálózatok a magyar társadalomban. In: Társadalmi metszetek (2006) Hálózatok, stílusok, struktúrák (1991) A választói tömbök rejtett hálózata, ill. Választási részvétel és politikai aktivitás. In: Törések, hálók, hidak (2005) Lásd fent, In: Törések, hálók, hidak (2005), A törésvonalak átrendezıdése vagy egy divergenciaspirál megjelenése, Szociológiai Szemle 2010/1 (megjelenés alatt)

7 Empirikus adalékok az erıforrások és az életkori-aktivitási tényezık szerinti tagolódásról Erıforrástípusok közti konszolidációs mutatók, és 2005 Erıforrások (Pearson-féle korrelációs együtthatók; fıkomponens-elemzés)* Vagyoni n=2975 Kapcsolathálózati Politikai Fıkomponens-súlyok (Eigenvalue: 2,16 Magyarázat: 54,1%) Kulturális 0,51 0,39 0,40 0,80 Vagyoni 0,34 0,29 0,73 Kapcsolathálózati 0,39 0,71 Politikai 0,70 Erıforrások Vagyoni Kapcsolathálózati 2005 n=1482 Politikai Fıkomponens-súlyok (Eigenvalue: 2,32 Magyarázat: 58,1 %) Kulturális 0,64 0,50 0,26 0,82 Vagyoni 0,51 0,31 0,84 Kapcsolathálózati 0,38 0,79 Politikai 0,58 *Forrás: Angelusz-Tardos Hálózatok a magyar társadalomban (2006)

8 Globális erıforrások reprodukciós modelljének regressziós változata, és 2005 (CATREG, Optimal Scaling, béta-együtthatók, F-szignifikancia, Importance-mutatók, n = 2351, ill. 1421) béta sig. Importance béta sig. Importance Apa isk.,23,000,27,22,000,24 Foglalkozás,42,000,66,40,000,47 (szell. fiz.) Életkor,08,000,00,15,000,12 Aktivitás,13,000,07,18,000,17 Adj. R 2,32,45 *Forrás: Angelusz-Tardos Hálózatok a magyar társadalomban (2006)

9 Társadalmi-demográfiai és politikai homofilia Magyarországon, és 2003 (nominális asszociációs mutatók)* N= N=1500 Lambda (symm) Phi Lambda symm Phi Iskolázottság (4) Iskolázottság (2 fok, érettségi és felette, illetve ez alatt; gyakorlatilag fizikai-szellemi) Életkor (4) Életkor (2) Nem.00 -, Vallás (felekezet) (5) Párthovatartozás(4) Pártblokk-hovatartozás. (2) *Forrás: Angelusz-Tardos: A választói tömbök rejtett hálózata (2005)

10 Foglalkozási (network/tudásstílus) miliıblokkok erıforrás-alapú relációs mintái Netminer 2.6 Spring Cég-, szak-, trend-, szolgáltatási, kisvállalkozásipiaci, felsıperiféria, alsóperiféria miliık Strukturális lyuk (centrum/periféria) és fuzzy határok együttes elıfordulása Forrás: Kulturális-interakciós rétegzıdés vizsgálat II, Tardos R.: Foglalkozás, miliı, kapcsolathálózatok: külön világok? Századvég 2008/4

11 A generációs jellegő kohorsz/életkori és aktivitásbeli tényezık hatása. A globális (kulturális, anyagi, kapcsolathálózati és politikai) erıforrások életkor szerinti alakulása szellemi és fizikai aktív és inaktív csoportokban kumulált adatbázis: 2005: Kulturális-Interakciós Rétegzıdés II, 2008: DKMKA Részvétel és Képviselet; N=3200; fıkomponens-faktorszkórok)

12 A felnıtt hazai népesség (dichotóm) fizikai-szellemi és aktív-inaktív csoportosítások szerinti eloszlásának változása két évtized során (1987: Kulturális-Interakciós Rétegzıdés I, 2005: Kulturális-Interakciós Rétegzıdés II, 2008: DKMKA Részvétel és Képviselet; százalékban) 1987 (N=2069) Foglalkozás dichotom) Total fizikai Szellemi Munka- inaktív aktivitás aktív Total /2008 Foglalkozás dichotom) Total (N=3257) fizikai Szellemi Munka- inaktív aktivitás aktív Total

13 Kulturális, anyagi, kapcsolathálózati és politikai erıforrások életkor szerinti alakulása szellemi és fizikai aktív és inaktív csoportokban ( kumulált adatbázis, N=3200; SPSS 17, Graphs, spline görbék) kulturális anyagi network politikai Zöld: aktívak, kék: inaktívak

14 A foglalkoztatottak aránya az Európai Unióban és néhány további európai országban (15 és 64 év között; forrás Eurostat) EU (27 ország) 62, EU (15 ország, régiek) 63, Ezen belül, skandináv 74,8 74,2 nyugateurópai 65,4 69,1 mediterrán 60,1 61,6 EU (10 ország, keleti újak) 58,6 61,1 Belgium Bulgaria Czech Republic Denmark Germany Estonia Ireland Greece Spain France Italy Cyprus Latvia Lithuania Luxembourg Hungary Malta Netherlands Austria Poland Portugal Romania Slovenia Slovakia Finland Sweden United Kingdom 71,2 69,9 Croatia 56.6 Iceland 78.3 Norway 77, Switzerland 78, A hazai szint a mediterrán blokkhoz közel, a sor végén Málta elıtt; a keresıi aktivitás emelkedésének általános tendenciája a hazai esetre nem vonatkozik.

15 Keresıi aktivitás életkori összefüggése nemzetközi összehasonlításban (ISSP, 2001-es adatbázis alapján) employment (work, study) activity 1,80 1,60 1,40 1,20 clusters Amer, oth overseas, oth CentrEu otheu Dot/Lines show Means A keleteurópai (felsı ábra, zöld), s azon belül a hazai (alsó ábra, fehér) aktivitási görbe meredekebb csökkenése a felsı-közép korcsoportoktól kezdve 1, age categories employment activity 1,80 clusters NonEu Eu Hungary 1,60 Dot/Lines show Mean s 1,40 1,20 1,00 Saját számítások; forrás: Tardos R.: Age and Social Capital, INSNA Sunbelt Conference, Corfu age categories

16 Az ideológiai-politikai tagolódás egy alapeleme: A választóközönség elmozdulása és részleges homogenizálódása a bal-jobb és a liberális-konzervatív tengely mentén [összevont skálafokok, DKMKA Magyar Választáskutátás Program N (2003) = 3000, N (2009) = 3000, mátrixszázalék 2003 Liberális-konzervatív liberális közép konzervatív İsszes Bal-jobb Bal 17,2% 8,8% 7,3% 33,4% 9,3% 16,9% 6,1% 32,4% Közép Jobb 10,6% 8,5% 15,1% 34,2% Összes 37,1% 34,2% 28,5% 100,0% 2009 Liberális-konzervatív liberális közép konzervatív Összes Bal-jobb Bal 10,5% 6,6% 6,4% 23,5% 5,5% 20,1% 5,1% 30,7% Közép Jobb 10,7% 11,1% 24,0% 45,8% Összes 26,7% 37,7% 35,6% 100,0%

17 Fokozatos polarizálódás: A bal-jobb skálán elfoglalt pozíciók megoszlása 1994 és 2009 között (N = 1000; 3000; 1500; 2000 tízfokú skála, az érdemben válaszolók százalékában)* Bal-jobb, 10 fokú ápr febr. márc nov ápr. jún. Bal pólus(1+2) Centrum (5+6) Jobb pólus (9+10) Összesen Pólusok együtt Hiányzó önbesorolás Polarizációs (pólus/centrum) index * Forrás: 1994 MTA ELTE KKCS, 1998 Szonda Ipsos, 2003 DKMKA Politikai tagoltság, 2009 DKMKA Részvétel és képviselet-kutatás; Angelusz-Tardos: A törésvonalak átrendezıdése vagy egy divergenciaspirál megjelenése (2010) Az elmúlt két évtizedbıl való nemzetközi összehasonlító kutatások szerint az 1 fölötti polarizációs index-érték kivételesnek számít.

18 A homogén (azonos politikai tömbhöz tartozó) politikai kapcsolattal rendelkezık arányának növekedése a nagyobb pártok szavazótáborán és a teljes népességen belül 2003 és 2009 között (politikai pozíciógenerátor alkalmazása, a tágabb ismeretségi kör pártkapcsolatai alapján) *Forrás: Angelusz-Tardos: A törésvonalak átrendezıdése vagy egy divergenciaspirál megjelenése (2010) Míg a kapcsolatok politikai egynemősége korábban a szőkebb networkre korlátozodott, újabban a tágabb körben is egyharmadnyir a nıtt az ilyen kapcsolati A minták mérethatásösszefüggés elıfordulása részben ellentétes elmozdulást indokolt volna

19 A növekvı politikai homogenitás kettıs hatásmechanizmusa* Növekvı eloszlási homogenitás (politikai koncentráció) + + Csoportközi (politikai tömbök közti) nterakció mérséklıdése (networkhomofília) Csoportközi (politikai tömbök közti) konfliktuspotenciál (politikai polarizáció) *Forrás: Angelusz-Tardos: A törésvonalak átrendezıdése vagy egy divergenciaspirál megjelenése (2010)

20 A politikai kontaktusok alapján megkülönböztetett pártmiliık a három politikai-ideológiai tengellyel együttesen leképezett politikai térben (Optimal Scaling, OVERALS) Ideológiai-politikai dimenziók pólusai: BAL/JOBB, LIB(erális)/KONZ(ervatív) MÉRS(ékelt)/RAD(ikális) A bal-jobb fıtengely mellett további két (köztük egy újabb) strukturáló dimenzió Az átrendezıdések ellenére valamennyi dimenzión továbbra is a generációséletkori tényezı meghatározó, az erıforrás-tényezı mérsékeltebb szerepe *Forrás: Angelusz-Tardos: A törésvonalak átrendezıdése vagy egy divergenciaspirál megjelenése (2010)

21 Az egyes strukturális tényezık közti összefüggés (egymást erısítı vagy gyengítı jellegük) Az erıforrásbeli és az ideológiai-politikai tagolódás alapvetıen szétválik (a struktúra interszekciós eleme) A két mozzanat között a generációs/életkori és aktivitásbeli tényezı képez hidat (a struktúra konszolidációs eleme) Összességében a szakadásokon belül nem annyira a törésvonal, inkább a (centrumperiféria jellegő) strukturális lyuk típusú