The Impact of the EU Common Agricultural Policy on Hungarian Agriculture

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "The Impact of the EU Common Agricultural Policy on Hungarian Agriculture"

Átírás

1 The Impact of the EU Common Agricultural Policy on Hungarian Agriculture Némethné Pál Katalin D I S C U S S I O N P A P E R O C T O B E R

2 2 The Impact of the EU Common Agricultural Policy on Hungarian Agriculture New Direction discussion papers are designed to encourage debate on public policy in a European context. They do not reflect the views of New Direction or its members. New Direction receives funding from the European Parliament and is also required to raise a proportion of its funds from additional sources. The views expressed in this publication do not necessarily reflect those of the European Parliament. October 2014 Printed in Belgium ISBN: Publisher and copyright holder: New Direction Foundation Rue d'arlon 40, 1000 Brussels, Belgium Phone:

3 3 Bevezető... 4 Az EU közös agrárpolitikájáról... 7 Magyar agrárpolitika a rendszerváltástól az uniós csatlakozásig Agrárhelyzet a csatlakozási tárgyalások idején A magyar mezőgazdaság az unióban A Fidesz-kormányok agrár ügyei Az új földtörvény és fogadtatása A földtörvény várható következményei A magyar mezőgazdaság jelenlegi és várható versenyképessége Következtetések Hivatkozások Tárgymutató Ábrák jegyzéke... 0 Táblázatok jegyzéke... 1

4 4 Bevezető A mezőgazdaság a fejlett világban szinte mindenhol stratégiai ágazatnak számít és sokféle támogatást, kedvezményt élvez. E mögött ma már idejétmúlt indokok húzódnak meg. A világ mezőgazdasága régóta képes előállítani a Föld lakosai számára szükséges élelmiszert, a tömeges éhezés oka nem a mennyiség hiánya, hanem egyenlőtlen jövedelmek eloszlása. Ehhez a fejlett világ agrártámogatásai is hozzájárulnak. Az Európai Unió közös agrárpolitikája (KAP) is a II. világháború utáni élelmiszerhiány leküzdésére jött létre. Az 1980-as évek óta azonban már a túltermelés okoz gondokat. A KAP reformjai ezért a termelési támogatások csökkentését és a vidék népességmegtartó erejének javítását szolgálják. A magyar mezőgazdaság sikertörténete az 1968-as reformmal kezdődött és a rendszerváltással ért véget. A tervutasításos rendszer felváltása a viszonylag önálló gazdálkodással hatalmas növekedési lendületet adott a szocialista kor agrárszektorának. A rendszerváltás idején a valódi piacokkal való találkozás és az üzemszerkezet politikai szétverése azonban sokkot okozott az ágazatban. Mivel az agrárpolitika a szektort elzárta a valódi piaci viszonyoktól, az új rendszerben nem alakult ki az alkalmazkodás képessége. Így a gazdaság többi szektorától eltérően, a transzformációs válságból késve és nehézkesen indult meg a kilábalás. A földforgalom korlátozása és a termelőknek juttatott támogatások nem járultak hozzá a magyar agrárium versenyképességének javulásához, sőt kimondottan hátráltatták ábra A magyar mezőgazdaság bruttó termelése, volumenindex, 1960 =

5 5 Forrás: KSH STADAT Az uniós csatlakozáshoz nagy várakozások fűződtek, hiszen a szabad piacra lépéstől és a támogatási verseny megszűnésétől joggal lehetett azt várni, hogy a viszonylag kedvező magyar klíma- és talajadottságok előnyös helyzetet teremtenek a szektor számára. A kudarc oka, hogy a vevőkért folyó verseny helyett a támogatásokért zajló harc vette kezdetét, amiben a politika minden kormány alatt aktív szerepet játszott. Mivel az uniós támogatások egyre inkább a földhasználathoz kötődnek, a földtulajdon és földbérlet szabályozása erős politikai nyomás alatt volt és maradt is. A szabad földforgalom alóli felmentés (derogáció) lejárta és az új uniós költségvetési periódus kezdete azonos időszakra esett. Ez még inkább felerősítette a pozíciókért folyó harcot, most már a 2010 óta kormányzó erőkön belül. A területalapú támogatások szerepének növekedése és a külföldiek földvásárlási tilalmának megszűnése lehetővé tette volna, hogy bármely uniós polgár földhöz és földtámogatáshoz jusson az országban, ezt saját érdekeik sérelmeként élték meg a szubvenció-bizniszben érdekeltek. Az állami földbérleti pályázatok, majd a föld adásvételét és haszonbérletét szabályozó új törvény igyekezett megteremteni annak feltételeit, hogy az uniós források a politikai szempontoknak megfelelő helyekre kerüljenek. Miközben a támogatásokért zajlott a harc, a magyar agrárszektor lassú leépülésbe kezdett. Fejlődése elmaradt a Magyarországgal egy időben társult tagországokétól, termékei kiszorulnak az uniós piacokról, termékszerkezete a legegyszerűbben megtermelhető szántóföldi növények felé tolódik, a hozamok elmaradnak az uniós átlagtól is. A mezőgazdaság foglalkoztatási szerepe csökken, a vidék népességeltartó képessége romlik. A földtulajdonlás és forgalmazás korlátozása megakadályozza, hogy azok műveljék meg, akik a legnagyobb eredményt tudnának rajta megtermelni. Magyarország ásványkincsekben szegény ország, a mezőgazdálkodás természeti adottságai azonban jók. Az agrártámogatások rendszerével így sikerült megvalósítani a nyersanyagkincsek átkának nevezett (Auty 1993) jelenséget. Ennek lényege az, hogy egy ország bőséges természeti erőforrásai nem járulnak hozzá az általános jóléthez, az ország gazdagodásához, sőt inkább akadályozzák azt. Az Európai Unió közös agrárpolitikájának fenntartásához valójában nem Magyarországnak és nem is az ország lakosságának fűződik érdeke, csupán a gazdálkodók azon részének, akik a támogatásokhoz hozzáférnek. Amíg a területalapú támogatási rendszer fennmarad, a hazai termelők szubvencionálása nem szűnhet meg, egyébként is hátrányba kerülnének az uniós versenytársakhoz képest. Az egész felszámolásával, a versenyviszonyok európai

6 6 térnyerésével a magyar termelőknek persze nehéz alkalmazkodási folyamaton kéne átmenniük, de a végén már kedvező helyzetbe is kerülhetnének az unió piacain, ahonnan most lassan kiszorulnak. A magyar nemzeti érdek tehát az volna, hogy a közös agrárpolitika megszüntetését szorgalmazó államokhoz, nézetekhez csatlakozzunk, az ellenkező álláspont a járadékvadászokat szolgálja.

7 7 Az EU közös agrárpolitikájáról Az emberiség egyik legősibb félelme az éhezéstől való rettegés. Gyűjtögető, vadászó őseink nagyon rendszertelenül jutottak táplálékhoz, ezért ma is génjeinkbe van kódolva a tápanyag felhalmozásának parancsa, ez okozza ma amikor a fejlett világ lakói rendszeresen megfelelő mennyiségű táplálékhoz jutnak az oly gyakorivá vált túlsúly problémákat. Az állam- és gazdaságtudományok mindig is fontos feladatnak tekintették, hogy az ország biztosítani tudja a lakosai számára szükséges élelmet. Az éhínségtől való rettegés tudományos megjelenését a legtöbben talán Malthus (1789) művéből (vagyis inkább a rá történt hivatkozásokból) ismerik. A népesedés elvéről szóló írásában kifejtette, hogy az élelmiszertermelés mennyisége számtani, az emberiség létszáma pedig mértani haladvány szerint növekszik, így elkerülhetetlenül tömeges koplalás, majd éhhalál vár a Föld lakosságának nagy részére. Természetesen Malthus maga sem gondolta, hogy mind kihalunk, de nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy e téren teendője van a tudománynak és a kormányzásnak is. Meg is születtek minden korban a megfelelő válaszok. Az 1960-as években végbement ún. zöld forradalom eredményeként a világ megtermeli a bolygó népessége számára szükséges kalóriamennyiséget. A "zöld forradalom" alapvető tényezője volt azon gabonafélék előállítása, amelyek intenzív műtrágyázás és öntözés mellett jelentős termésnövekedéssel enyhítettek a világ élelmezésének gondjain. A világ élelmezéséhez szükséges nyersanyagot Földünk összterületének mindössze csak 6%-át kitevő mezőgazdaságilag művelt terület állítja elő. (Balázs 2000) Természetesen a zöld forradalom alapvetően felforgatta a hagyományos mezőgazdasági térségeket, az új technikák már meghaladták a családok, kis közösségek által megvalósítható földművelés, állattenyésztés kereteit. Technológiára, szaktudásra volt szükség ahhoz, hogy az adott földterületen megtermelt hozamok megugorjanak. Megszületett az iparszerű mezőgazdaság, ahol csak úgy, mint a gyártóiparban a nagy sorozatok jelen esetben egyben művelhető nagy táblák, nagyméretű állattartó telepek stb. a nagy befektetési igény dacára is előnyt élveztek a kisgazdaságokkal szemben. 1 1 Mivel az írás témája nem a zöld forradalom, csak érintőlegesen térünk ki arra, hogy ez a radikális változás nem csak pozitívumokat hozott. Az öntözés talajeróziót, a műtrágyázás a felszíni és felszín alatti vizek nitrát szennyezését, az egyéb vegyszerek felhalmozódása káros egészségügyi következményeket okozott. A gépesítés, a nagyüzemi termelés miatt a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő a városokba áramlott, ahol nem mindig talált megélhetést az iparban, vagy a szolgáltató szektorban. a harmadik világban hatalmas nyomornegyedek jöttek létre ezekben az évtizedekben. A nagyüzemi termeléssel, az új növény és állatfajták létrehozásával együtt járt a monokultúra terjedésének és a régi fajok eltűnésének veszélye is.

8 8 2. ábra Élelmiszertermelés a világban kcal/nap/fő Forrás. FAOSTAT élelmiszermérlegek Az éhezés ma elsősorban elosztási kérdés: nem mindig ott állítják elő a táplálékot, ahol szükség van rá és ami még nagyobb baj a szűkölködőknek nincs elég jövedelmük a szükséges mennyiségű élelmiszer megvásárlására. E helyzet kialakulásában nem kis szerepe volt a fejlett országok és az Európai Unió mezőgazdasági támogató gyakorlatának, hiszen a behozatali akadályokkal a szegényebb országok termékeinek piacra jutását nehezítette meg, az exporttámogatással pedig a világpiaci árakat törte le. Ezzel megakadályozták, a főleg mezőgazdasági tevékenységből élő térségekben a jövedelemképződést és a tőkeakkumulációt. A malthusi gondolatok mély gyökeret eresztettek a közgondolkodásban. Ez meg is felel annak a hétköznapi tapasztalatnak, hogy a természeti erőforrások, a föld termőereje nem végtelen, az erőforrásokkal, természeti kincsekkel gazdálkodni kell. Az éhezést már meg nem tapasztalt generációk tagjaiban is él az ettól való félelem. Az élelmiszertermelés stratégiai ágazatnak számít csaknem minden nemzetgazdaságban. Fertő (1996) három fő indokot piaci kudarcot ismertet, amivel az agrártámogatásokat indokolni szokták: az agrárjövedelmek diszparitását (árrugalmatlan kereslet és kínálat), a nagyfokú jövedelmi instabilitást, valamint az agrár kutatás-fejlesztés a gazdálkodók lehetőségeit meghaladó finanszírozási igényeit. Ezeket mindjárt cáfolja is. A fejlett országokban az 1980-as évektől a mezőgazdasági háztartások jövedelme meghaladta a más háztartásokét, az instabilitást leginkább a politika változásai viszik az agrárüzletbe, az állami kutatás-fejlesztés megtérülési számításai pedig vitathatók.

9 9 Ez magyarázza azt is, hogy az európai országok társulása miért kezeli kitüntetően a mezőgazdasági termelést, holott annak súlya a bruttó társadalmi termelésben igen csekély. A második világháború hatalmas rombolást végzett a mezőgazdasági kapacitásokban is. Az ötvenes években Nyugat-Európa lakosai még élelmiszerhiánnyal, jegyrendszerrel, bizonytalan ellátási láncokkal éltek együtt. A formálódó gazdasági közösség fő feladatának tekintette az élelmiszerlánc biztonságának megteremtését ide értve a megfizethető fogyasztói árakat is. Ezt az agrártermelékenység növelése, a piacok stabilizálása és a mezőgazdaságból élők jólétének növelése révén kívánta elérni. Ezek lettek a közös agrárpolitika (KAP) alapjai. Az első időszakban ártámogatásokkal, importkorlátozással, exporttámogatással ösztönözték a termelőket, pénzügyi segítséget nyújtottak a birtokstruktúra átalakításához és a beruházásokhoz. Ezzel előmozdították a gazdaságos birtokméret, a menedzsment, technológia és szaktudás fejlődését. A közös agrárpolitika igen sikeresnek bizonyult. Nem csupán az európai önellátást sikerült biztosítani, de az 1980-as évekre az Európai Unió már szinte az összes fontosabb mezőgazdasági termékből túltermeléssel küzdött. Egyre inkább megnőtt az exporttámogatás, illetve a közösségi felvásárlás és raktározás szerepe. Mindez persze komoly kritikákat is életre hívott, hiszen hatalmas költséget jelentett, zavarta az élelmiszerek világpiacát. Különösen a fogyasztók és az adófizetők körében vált népszerűtlenné a KAP, de a mezőgazdasági termelők sem érezték úgy, hogy jól szolgálja érdekeiket. továbbá időközben a környezetvédelmi szempontok is egyre nagyobb figyelmet nyertek. A közös agrárpolitika két alapvető reformon ment át, az es és a 2010-es években. A folyamat lényege az volt, hogy a politika a termékek támogatásától a termelők támogatása felé fordult. Az ártámogatásokat, termelési és felvásárlási kvótákat csökkenteni kezdték, megjelentek és nőni kezdtek a gazdálkodókhoz menő közvetlen kifizetések (területalapú támogatások). Megjelent egy második pillérnek nevezett új elem is, a vidékfejlesztés. Ez részben a termelés diverzitásának megőrzését, a tájgazdálkodást, természetes élőhelyek megőrzését szolgálta, részben pedig a gazdálkodók struktúraváltását, marketing tevékenységet után megkezdődik a maradék terméktámogatások leépítése (lejár a tej és a cukorkvóta), de a közvetlen kifizetéseken belül is a speciális helyzetű gazdálkodók pl. fiatal gazdák, kis farmok, kedvezőtlen adottságú, illetve természetvédelmi területeken működők) támogatása nyert nagyobb súlyt. Ugyanakkor erős érdekek mozdultak meg a régi támogatási szerkezet fenntartása mellett is, így a kompromisszumos végeredmény az egyszerűsítés helyett inkább kivételekkel bonyolított lett. 3. ábra A Közös Agrárpolitika története

10 10 Korai évek Válságévek Az 1992-es reform Agenda 2000 KAP reform 2003 Felülvizsgálat 2008 KAP reform 2013 Élelmiszerbiztonság Termelékenység növelése Piaci stabilizáció Terméktámogatás Túltermelés Felszökő kiadások Nemzetközi feszültségek Struktúra átalakítás A túltermelés csökkentése Környezet Jövedelem stabilizálás Költségvetés stabilizálása A reform elmélyítése Versenyképesség Vidékfejlesztés Piaci orientáció Fogyasztói szempontok Vidékfejlesztés Környezet Egyszerűsítés Igazodás a WTO-hoz A 2003-as reform megerősítése Új kihívások Kockázatkezelés Közvetlen kifizietések Piaci mechanizmusok Vidékfejlesztés Forrás: Európai Bizottság 2010, saját kiegészítés A felemás reformfolyam eredményként az Európai Unió súlyánál lényegesen nagyobb arányban támogatja a mezőgazdaságot, illetve 2007 óta már a kimondott agrártámogatás mellett a vidékfejlesztés és a zöld gazdálkodás támogatása is ide tartozik. 1. táblázat Az agrárszektor részesedése az Európai Unióban, százalék GDP-ben Foglalkoztatásban EU költségvetésből ,2 47, ,8 6,1 50, ,7 5,7 51, ,7 5,5 51, ,7 5,4 49, ,5 5,4 49, ,7 5,4 50, ,7 5,2 47, ,7 5,2 45,8 Forrás: Eurostat és Európai Bizottság Költségvetés Magyar agrárpolitika a rendszerváltástól az uniós csatlakozásig

11 11 A magyar mezőgazdaságról csakúgy, mint a legtöbb gazdasági ágról illúziók, tévhitek sora él a társadalomban. Az egyik legmakacsabb nagyjából úgy szól, hogy a szocialista korszak második felében a magyar mezőgazdaság igen termelékeny volt, világszínvonalú termékeket állított elő nagy mennyiségben és e stratégiai cikkek fejében jutottunk a magyar földön sajnálatosan hiányzó energiához, illetve ipari nyersanyagokhoz a Szovjetuniótól. A tervgazdaságnak és a tagországok közötti gazdasági együttműködésnek, a KGST-nek épp az volt a lényege, hogy az állam mindenféle szempontok szerint beavatkozott az árak, árfolyamok alakulásába és ellehetetlenítette a gazdasági kalkulációt. Költségszámítás persze történt, még szofisztikáltabb (trükkösebb) módszerekkel is, mint a mai gyakorlat, csak éppen sem a bekerülési, sem az eladási árak nem voltak valósak, így senki nem tudhatta igazán, hogy amit csinál, az jövedelmet termel, vagy apaszt. Mai szemmel például úgy tűnik, hogy az egységnyi területre eső fajlagos munkaerő-felhasználás magas volt, tehát túlfoglalkoztatás jellemezte a magyar mezőgazdaságot. (Oros 2002) Az, hogy lényegében bármennyi élelmiszert el tudtunk adni a Szovjetuniónak, az nem a magyar mezőgazdaság dicsősége volt, hanem annak a rendszernek a szégyene, amely a világ legjobb termőföldjén a polgárai millióit küldte az éhhalálba. Ugyanakkor azt sem mondhatjuk, hogy a rendszerváltás előtti magyar mezőgazdaság ne lett volna sikeres. A zöld forradalom eredményeit a hazai agrárüzemek is hasznosították, az iparszerű mezőgazdaság meghonosítása kiemelt szempont volt az állandó élelmiszerhiánnyal küzdő szocialista táborban. Az 1968-asreform nem csak a vállalati gazdálkodás önállóságát növelte meg, de a termelőszövetkezetit is. A magyar tsz-rendszer messze eltért a kolhozoktól és társaiktól, a gazdálkodás igen nagyfokú önállóságot élvezett, a termés nagyobb része piacon talált gazdára. A termelőszövetkezetek mellett működő háztáji rendszer igen szerencsésen kombinálta a nagyüzemi gazdálkodás szaktudás, korszerű szaporító és segédanyagok, vegy- és tápszerek, piaci fellépés előnyeit az egyéni erőfeszítésekkel (fóliasátor, haszonállat-nevelés) eredményeként elérhető gyarapodást ösztönző erejével. De még a bőséges agrártermés és biztos felvevőpiac is kevés volt a vidék megtartó erejéhez. A termelőszövetkezetek melléküzemágaknak nevezett ipari egységeket is működtettek. Ezek egy része a helyi termést dolgozta fel, de szép számmal akadtak ruhaipari, fém- és műanyag feldolgozó, összeszerelő, stb. tehát a mezőgazdasággal már távoli viszonyt sem ápoló üzemek is, amelyek a hiánygazdaság réseit kihasználva látták el a piacokat, sokszor akár tőkés exportra is termeltek. A rendszerváltás előtti magyar vidék sem volt már kizárólagos agrártermelő, határozottan vegyes gazdaság biztosította az itt élők megélhetését. A nyolcvanas években, a tervgazdaság kifulladásakor megindult a magyar mezőgazdaság hanyatlása is, elsősorban a KGST fizetőképes keresetének zsugorodása miatt. A rendszerváltás programjából pedig az agrárium valahogy kimaradt. Lényegében a Földmunkás- Kisgazda- és Parasztpárt reszortjává vált a kérdés. Ők az közötti

12 12 programjukat folytatták: földosztásban gondolkodtak mezőgazdasági termelőszövetkezet és 130 állami gazdaság földje került privatizálásra. A termőföldek magánkézbe adása a kárpótlási jegyekkel lebonyolított árverések útján valósult meg. Ennek eredményeként katasztrofális struktúra jött létre, elaprózott földbirtokok, gyakran a helytől távol élő örökösök tulajdonában. Az 1948 előtti viszonyokat nem lehetett helyreállítani, az új földtulajdonosok közül csak kevesen fogtak gazdálkodásba dacára annak, hogy a transzformációs válság miatt az gazdaság egyéb szektoraiban munkahelyek százezrei szűntek meg. Mindez a mezőgazdasági teljesítmények más nemzetgazdasági ágakhoz hasonlóan drámai zuhanásával járt. 4. ábra Mezőgazdasági bruttó termelés Magyarországon Volumenindex, 1960=100% Forrás: KSH STADAT A termelőszövetkezetekből újtípusú agrártársaságok jöttek létre, ezek részben a tagok tulajdonában levő földeket hasznosították, részben bérbe vették a gazdálkodással foglalkozni nem kívánó új tulajdonosok, kárpótoltak földjeit. Oros (2002) adatai szerint 1994-ben már az egyéni gazdaságok földterületének 41%-át vállalatok, szövetkezetek bérelték. (Ezek már más típusú szövetkezetek voltak, mint a rendszerváltás előttiek. A szövetkezés a fejlett gazdaságú európai országokban is bevett, egyesekben igencsak elterjedt együttműködési forma a farmerek, magángazdálkodók körében.) A saját részre történő földvásárlástól hamar eltiltották ezeket a szervezeteket. Gyorsan megszületett a külföldiek földvásárlásának tilalma is. A hivatalos magyarázat persze az volt, hogy meg kell akadályozni a föld drágulását, mert az felnyomja az élelmiszerárakat. (Ez az az időszak, amikor az éves inflációs adatok kétszámjegyűek voltak és az első számjegy gyakran nem egyes volt.) A folyamat végeredményeként a politika rombolását sikerült helyreállítani, nagyjából működőképes birtokszerkezet alakult ki, amelyen megindult a mezőgazdálkodás talpraállása is.

13 13 E korszakban születtek a sokszor elátkozott zsebszerződések. A külföldiek földvásárlási tilalmát határon túli legtöbbször osztrák gazdák úgy kerülték meg, hogy a frissen földhöz jutott, de azt művelni nem kívánó magyar tulajdonosoktól formálisan bérletbe vették a földet, de ezt kiegészítette egy nyilvánosságra nem hozott, be nem jegyzett (zsebben tartott) megállapodás arról, hogy a tilalom megszűnése után a föld a bérlő tulajdonába megy át. Ennek realizálást a későbbi kormányok a forgalmi korlátozások megújításával, elővásárlási és bérleti szabályokkal kívánták megakadályozni. Ezt szolgálta a gazdálkodó szervezetek földvásárlási tilalma is, hiszen egy társaságban részesedést szerezve ezt nem lehetett megtiltani külföldi magán- és jogi személyek is tulajdonosaivá válhattak volna a magyar földnek. (A nem teljesen korrekt jogi fogalom értelmezéséről és az alkalmazott módszerekről ld. Kozma 2012). A Fidesz szakértőinek becslése szerint 700 ezer, a Jobbiké szerint több mint egymillió hektár termőterület került így külföldi kézbe. A dolog jellege miatt hiteles adat nem létezik. Míg Európa a mezőgazdasági üzemekre helyezi a hangsúlyt, addig Magyarországon még mindig a tulajdonjog lényeges. Míg Európában a művelés a fontos, addig hazánkban az enyém. A zsebszerződések megmutatták, hogy átfogó, a gazdasági élethez igazodó szabályozás nélkül jogellenes állapotokat lehet csak létrehozni, - és a gazdaságot nem lehetett megállítani. zárja írását Kozma Ágota. 2. táblázat Agrárgazdálkodók Magyarországon Vállalat (tsz, állami gazdaság), db Egyéni gazdaság (háztáji), db Földhasználat megoszlása, százalék 10 ha alatti 12,1 14,7 11, ha 0,1 15,2 13, ha 0,1 5,9 7,1 100 ha felett 87,7 64,7 67,5 Összesen Forrás: KSH évkönyvek, idézi Sadowski és Takács-György (2005) A piacvezérelt gazdálkodásra való áttérés sajátos módon a magyar mezőgazdaságban a támogatási igények felfutásával járt. Míg a klasszikus szocialista rendszer inkább elvonta a jövedelmeket az agrárnépességtől, az érett pedig egy részét ott hagyta a szektorban megtermelt jövedelmeknek, a rendszerváltás utáni kormányok úgy gondolták, hogy Magyarországnak be kell szállnia az agrártámogatási versenybe a magyar mezőgazdaság

14 14 versenyképességnek megőrzése érdekében. Ebben valószínűleg igazuk is volt, hiszen mint korábban kifejtettük az Európai Unió saját gazdálkodóinak nyújtott támogatásával erősen rontotta a közösségen kívüli termelők pozícióit. 5. ábra Mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások Magyarországon milliárd forint Forrás: Oros (2002) 688 old. Messze nem volt azonban mindegy, hogy a posztszocialista államok mennyi és milyen szerkezetű támogatást nyújtottak gazdálkodóiknak. Azok az országok, ahol a termelőknek nyújtott különböző agrártámogatások alacsony szinten maradtak (pl. Lengyelország), összességében jobban jártak, mivel a csatlakozás nyilvánvalóan ösztönözte a termelést, ami a kereskedelmi egyenleg javulásában is megmutatkozott. Ezzel szemben a kezdetben magas és rendszertelen elosztású ár- és piactámogatásokat nyújtó országok (pl. Magyarország, Románia) a csatlakozás után rosszabbul jártak, mivel itt a csatlakozást alig kísérte áremelkedés. Hibás volt az a politika, amely nem részesítette előnyben a versenyképesség javítását szolgáló intézkedéseket, és így az EU-csatlakozás felkészületlenül érte a termelők jelentős részét. A különböző módon megvalósított föld- és farmpolitika is eltérő hatást gyakorolt a csatlakozás utáni agrárteljesítményekre. A csatlakozás előtt meglévő restriktív földpolitika és a föld- és farmkonszolidáció hiánya több ország esetében (pl. Magyarországon) visszavetette a csatlakozásból és a kibővült piacokból származó előnyök teljes mértékű kiaknázását, mivel

15 15 akadályt gördített a mezőgazdaságba áramló tőke elé. Azok az országok, ahol liberális földpolitika érvényesült (pl. a balti országok), jobban ki tudták használni a csatlakozásból származó előnyöket, teret engedve a mezőgazdaságba áramló külső forrásoknak. A csatlakozásra felkészítő alapok (SAPARD, ISPA, PHARE) forráslehetőségeinek eltérő kihasználása szintén meghatározta az országok csatlakozás utáni teljesítményét. A versenyképesség és a termelés feltételeinek javítására összpontosító országok előnyhöz jutottak ezekből a forrásokból, valamint számos tapasztalatra tettek szert az uniós pályázati rendszer működésének kapcsán. Ezzel szemben a közös agrárpolitika megvalósítását lebonyolítani hivatott intézményrendszer kialakításában késedelmet és kezdeti működési zavart mutató országok több esetben kimaradtak az uniós támogatási forrásokból is. (Csáki- Jámbor oldal) A magyar agrárpolitika tehát minden jó szándék dacára kedvezőtlen kiindulási feltételeket teremtett az agrárszektorban az uniós csatlakozás idejére. Agrárhelyzet a csatlakozási tárgyalások idején A mezőgazdasági termelés az ezredfordulót követő gyors ütemű növekedéssel az uniós csatlakozás idejére nagyjából megközelítette, elérte a rendszerváltás előtti teljesítményét, ahogy azt fentebb is láttuk. Mindez azonban nem jelentette azt, hogy a nemzetgazdaságon belüli szerepe ne csökkent volna. Az agrárágazat súlya a GDP-termelésben az évi 8,5%- ról 2003-ban 4,6%-ra apadt. A foglalkoztatásban hasonló arányt foglalt el, az alkalmazásban állók 3,7%-a dolgozott a mezőgazdaságban. A nemzetgazdasági áruexport 6,5%-a származott az élelmiszerkivitelből. A két fő tevékenységi ág nagyon eltérően teljesített. Az állattenyésztés leépülését a rendszerváltás és az uniós csatlakozás súlyos következményeként szokás beállítani, azonban a folyamat korábban elkezdődött. A lenti ábrán a lefelé mutató piros egyenes az állattenyésztés, a felfelé mutató zöld pedig a növénytermesztés bruttó termelésének trendvonala. Az 1970-es évek végétől ez utóbbi növekedett gyorsabban. 6. ábra Bruttó termelési érték a két fő agrárágban előző év = 100

16 Növénytermesztés Lineáris (Növénytermesztés) Állattenyésztés Lineáris (Állattenyésztés) Forrás: KSH STADAT A mezőgazdaságilag hasznosított területek aránya kissé csökkent a rendszerváltás és az uniós csatlakozás között. Az ország 9,3 millió hektárnyi földterületéből a mezőgazdaságilag hasznosított terület az évi 6,5 millió hektárról 2003-ban 5,8 millióra csökkent. Valamelyest megnőtt az erdők, halastavak aránya, de leginkább a művelés alól kivett területeké.

17 17 7. ábra Földhasználat Magyarországon, 1990, 2003 Megoszlás Forrás. KSH STADAT A szántóföldi termelés szerkezete meglepő stabilitást mutatott az eltelt időszak alatt. Határozott változás csak az ipari növényeknél figyelhető meg, ahol az olajos magvak (napraforgó, repce) termőterülete jelentősen megnőtt, a cukorrépáé pedig csökkent. Bár a 2003-as termésátlagok sok növénynél nagyon rosszak, ez az az évi forró időjárás (és hiányzó öntözés) következménye. 3. táblázat Fontosabb növények vetésterülete és termésátlaga, Vetésterület, ha Termésátlag, kg/ha Búza Kukorica Árpa Rozs Zab Burgonya Szójabab Napra-forgómag

18 18 Repcemag Dohány Cukorrépa Forrás: KSH STADAT Az állattenyésztés naturális mutatói is jelzik, hogy az ágazat sokat zsugorodott a rendszerváltás után. Ez a folyamat sem akkor kezdődött, a szarvasmarha és a sertésállomány az 1970-es és az 1980-as évek fordulóján volt a legmagasabb, de az állatszám csökkenése gyorsult a mezőgazdaság átalakítását követően. Legeltetéses állattartással (marha, juh, ló) főtevékenységként csak nagyon kevés gazdaság foglalkozott, a sertés- és baromfitartás viszont elterjedt volt, a gazdálkodók 17%-a mind növénytermesztéssel mind állattenyésztéssel foglalkozott. 4. táblázat Állatállomány ezer darab Szarvasmarha Sertés Juh Baromfi Forrás: KSH STADAT 2003-ra már kialakult az új szervezeti struktúra is a mezőgazdaságban. Az egyéni gazdák száma magas volt több mint 760 ezret jegyeztek be de az általuk használt földterület többnyire igen kicsi maradt. A gazdálkodó szervezetek voltak a nagy földhasználók. A kisméretű gazdaságok között nagy számban fordultak elő szőlő- és gyümölcstermesztéssel, állattartással, illetve vegyes gazdálkodással foglalkozók. Az egyéni, családi gazdaságok között jóval kevesebb volt a csak a földjük műveléséből élők aránya, Pete (2003) becslései szerint ez ezer család lehetett. Az egyéni gazdálkodók csaknem 40%-a 10 hektár alatti földterülettel rendelkezett, ami messze nem volt elég a megélhetéshez. A gazdaságok 83%-a évi bruttó 600 ezer forint alatti (bevallott) jövedelmet ért el, ami nyilvánvalóan kevés volt egy család számára. Nagyjából 50 hektáros birtokhatárt tekintenek olyannak, amiből már meg tud élni egy családi gazdaság. (A nagyon intenzív művelési ágak persze kivételt jelentenek, de kertészettel főtevénységként csak a gazdaságok nagyon csekély hányada foglalkozott.) 5. táblázat Gazdálkodók száma, földje, 2003

19 19 Gazdálkodók Földterület Átlagos földterület száma megoszlás ha megoszlás ha/gazdaság Gazdasági szervezetek ,0% ,6% 444,4 Egyéni gazdálkodók ,0% ,4% 3,1 Összesen ,0% ,0% 7,5 Forrás: KSH Agrárcenzus 2003 Részben a kárpótlási folyamat jellegéből, részben az utána korlátozott földforgalomból adódóan az egyéni gazdálkodók ekkor már kezdtek elöregedni. A fiatal gazdák aránya drámaian alacsony volt. Egészséges szerkezetnél a legaktívabbnak tekinthető 35 és 50 év közötti csoport aránya lenne a legmagasabb, de nálunk az ezt követő korcsoport létszáma volt a nagyobb.

20 20 8. ábra Az egyéni gazdák megoszlása korcsoportok szerint, felett 30% év 38% 35 év alatt 7% év 25% Forrás: KSH Agrárcenzus 2003 A volt szocialista országok első csoportja akkor lépett be az Európai Unió tagjai közé, amikor a közösség épp az első nagy közös agrárpolitikai reform felemás megvalósulásával szembesült. A jelöltek gazdaságában az agrárszektor súlya a nyugat-európainál magasabb volt, így belépésük nem csupán az eddig (a csatlakozási folyamat során leépülő korlátozások és felzárkóztatási programok miatt egyre kevésbé) kívül tartott konkurensek belső piacra kerülését jelentette, de nyilvánvaló volt, hogy a közös agrárbüdzsére is óriási nyomást gyakorolnak támogatási igényeikkel. Az ezzel járó többletterheket viszont a nettó befizető régi tagállamok nem akarták vállalni. Hosszas tárgyalások után az az egyezség született 2002 decemberében Koppenhágában, hogy az új tagállamok csak fokozatosan, kilenc év alatt növekvő mértékben kapják meg a régieknek járó közvetlen mezőgazdasági támogatásokat. A évi 25%-ról 2013-ra értük volna el a 100%-ot. Ehhez járult a nemzeti támogatás lehetősége, tehát az unió alapelveivel szögesen ellentétesen engedélyezték az átmeneti időre, hogy az államok saját (adófizetői) forrásokból továbbra is támogatásban részesítsék a magángazdákat, sőt, az engedélyezett nemzeti keret kihasználását az uniós támogatások gyorsabb felfuttatásával még jutalmazták is. 6. táblázat A termelők tervezett támogatása a koppenhágai megállapodás szerint százalék az elméleti keret arányában

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI

A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI Fiatal Gazda Konferencia Budapest, 2011.02.25. Dr. Sebestyén Róbert NFA NEMZETI FÖLADALAPLKEZELŐ SZERVEZET (NFA) A Nemzeti Földalap (visszatekintés) A Nemzeti Földalapkezelő

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése

Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése dr. Nagy Olga Földügyi és Térinformatikai Főosztály Az új földtörvény meghozásának okai A termőföld stratégiai vagyon, ezért a magyar

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Virágzó Vidékünk Európa Nap Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Dr. Weisz Miklós AGRYA társelnök MNVH elnökségi tag Kecskemét, 2014-05-16 2000 2010 Fiatal gazdák (< 35): - 2,1% Gazdák (35 54): - 5,3 % Fiatal

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Az új Földtörvény tervezete

Az új Földtörvény tervezete Az új Földtörvény tervezete Dr. habil. Alvincz József CSc. c. egyetemi tanár politikai főtanácsadó Vidékfejlesztési Minisztérium Egerszalók, 2012. november 29-30. A mező-, és erdőgazdasági földek forgalmáról

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember Megvalósítási határidő hosszabbítás A LEADER HACS közreműködésével megvalósuló, 2012-2014. években benyújtott támogatásban részesült kérelmek esetében meghosszabbításra került a megvalósítási határidő.

Részletesebben

Euroscepticism in Hungary

Euroscepticism in Hungary Euroscepticism in Hungary Zoltán Kész D I S C U S S I O N P A P E R J U L Y 2 0 1 4 Euroscepticism in Hungary New Direction discussion papers are designed to encourage debate on public policy in a European

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

2012. november 15-16.

2012. november 15-16. Az agrár és vidékpolitika aktualitása dr. Gombos Zoltán Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály főosztályvezető 2012. november 15-16. A MAGYAR VIDÉK ALKOTMÁNYA (NVS) együttműködésre és a közös értékekre alapozva

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Vidékfejlesztési Konferencia, Kecskemét 2015. szeptember 29. A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Dr. Sebestyén Róbert, igazgató www.mfb.hu MFB Zrt. Minden jog fenntartva 2014. 2015. május

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai

A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai Bárány László Baromfi termék Tanács Elnök 19. DERZSY NAPOK 2011. június 2 3. A mai előadás csak egy rövid összefoglaló lesz a magyar állattenyésztés,

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA Budapest 2012. december 5. A MOSZ 2012. december 5-i közgyűlésének állásfoglalása A Közgyűlés az országos

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Az új földtörvény beillesztése az agrárpolitika és a vidékfejlesztés rendszerébe. V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár

Az új földtörvény beillesztése az agrárpolitika és a vidékfejlesztés rendszerébe. V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár Az új földtörvény beillesztése az agrárpolitika és a vidékfejlesztés rendszerébe V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár Helyzetelemzés - vidéki térségek, közösségek Demográfiai válság (a

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 354 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

A magyar földkérdés gazdasági nézőpontból

A magyar földkérdés gazdasági nézőpontból Ez a föld, melyen annyiszor A magyar földkérdés gazdasági nézőpontból Készítette: Némethné Pál Katalin Budapest, 2015. december Tartalom Összefoglalás... 1 1. A magyar földéhség előzményei... 2 2. A földkérdés

Részletesebben

MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS. a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. 2013. évi éves növekedési jelentés

MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS. a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. 2013. évi éves növekedési jelentés EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.28. COM(2012) 750 final MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2013. évi éves növekedési jelentés HU HU BEVEZETÉS Az EU gazdasága

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 8. melléklet A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett nyilvános termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatok részét képező

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben