IKU. Információtechnológia: KFI modell és stratégia. Készítette: Csonka László IKU Innovációs Kutató Központ / Pénzügykutató Zrt. Budapest, 2009.

Átírás

1 IKU Pénzügykutató Zrt. / Financial Research Corp. Innovációs Kutató Központ / Innovation Research Centre 1023 Budapest, Felhévízi út 24. Telefon/Phone: (36-1) Fax: (36-1) iku@uni-corvinus.hu Információtechnológia: KFI modell és stratégia Készítette: Csonka László IKU Innovációs Kutató Központ / Pénzügykutató Zrt. Budapest, A tanulmány az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megrendelésére készült, a TÁMOP számú projekt keretében, a TÁMOP 311-Sz/28/2009 számú szerződésnek megfelelően.

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 Táblázatok, ábrák jegyzéke...3 Rövidítésjegyzék...3 I. Bevezetés...4 II: Az IT ágazat alapvető jellemzői... 5 III. IT általános és KFI stratégia IV. Az IT szektor KFI tevékenysége...20 IV. 1. Az IT szektor KFI folyamatainak általános jellemzői...20 IV. 2. Kiugrók a sikeres vállalkozások...24 IV. 3. Multinacionális vállalatok Magyarországon IV. 4. Együttműködők az ipar-egyetem együttműködés példái...33 V. Összefoglalás...36 Felhasznált irodalom

3 Táblázatok, ábrák jegyzéke 1. táblázat: Információs és kommunikációs technológiák alkalmazása a vállalkozásoknál táblázat: Kiválasztott IT ágazatok néhány mutatója táblázat: A TEÁOR 72 ágazat termékeinek és szolgáltatásainak nettó árbevétele táblázat: A kutató-fejlesztő helyeken foglalkoztatottak létszáma és ráfordításaik egyes tudományágakban táblázat: A vállalkozási kutató-fejlesztő helyeken foglalkoztatottak száma és ráfordításai egyes gazdasági ágakban ábra: Az IKT szektor részesedése a vállalkozási szektor hozzáadott értékéből ábra: Külföldi leányvállalatok részesedése az IKT gyártás (TEÁOR 30) forgalmából ábra: Vállalkozási K+F ráfordítások az IKT szektorban... 8 Rövidítésjegyzék IHM IKT IT IVSZ K+F KFI KKK MEH NFGM NJSZT NKTH RET ÚMFT Informatikai és Hírközlési Minisztérium Információs- és kommunikációs technológiák Információtechnológia Informatikai Vállalkozások Szövetsége Kutatás-fejlesztés Kutatás-fejlesztés és innováció Kooperációs Kutató Központ Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal Regionális Egyetemi Tudásközpont Új Magyarország Fejlesztési Terv 3

4 I. Bevezetés Az információs- és kommunikációs technológiák (IKT) meghatározó szerepet töltenek be a magyar gazdaságban (is). Ez a szerep nem csak az ágazat közvetlen teljesítményében jelentkezik, hanem az általa, más szektorokban biztosított (pl. az informatikai fejlesztések révén adódó termelékenység-növekedés) lehetőségekben is. Az információtechnológiának ez az alapvető hatása, az összefonódás más ágazatokkal időnként nehézséget jelent az ágazat vizsgálatában, mivel az ágazat tevékenysége, és ennek más területeken jelentkező hatásai sok esetben összemosódnak. Noha e kettő szétválasztása óhatatlanul mesterséges kísérlet, annak érdekében, hogy a kutatás eredeti célkitűzésének - az ágazati kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) modell és stratégia bemutatása meg tudjunk felelni, a tanulmány magának az információtechnológiai szektornak a tevékenységére, teljesítményére koncentrál. Ebből következően a tanulmány csak érintőlegesen foglalkozik az info-kommunikációs területhez szorosan kapcsolódó további (al)ágazatokkal (pl. energetika), valamint az IT által a más ágazatokban (pl. bankszektor) elért KFI eredményekkel. Annak érdekében, hogy a lehetőségeken belül a leginkább jellemző folyamatokat, a KFI rendszer legfontosabb elemeit a tanulmány bemutassa, információtechnológia alatt elsősorban a hazai szoftver- és hardvergyártókat, információtechnológiai (IT) szolgáltatókat, és ezek tevékenységéhez kapcsolódó intézkedéseket, eredményeket érti. (A kiválasztott területet legjobban a TEÁOR 08 kódjai szerint a , , , közelíti. 5 ) Ezeken a területeken a hazai vállalkozások nemzetközi versenyképességüket is bizonyítják, s lehetőség nyílik a nemzetköziesedés, a nemzetközi helyzet közvetett bemutatására. A feladat során a dokumentumok elemzésén kívül számos interjú készült az IT szektor KFI tevékenységében érintett szakemberek, szakértők körében annak érdekében, hogy az ágazat működésében rejlő problémákat minél több szemszögből megvizsgálhassuk, megértsük. 6 A kormányzat, az egyetemi/akadémiai szféra és a gazdaság eltérő nézőpontjának összevetése segíthet megérteni az IT szektor kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményének meghatározó folyamatait, szereplőit, a tevékenységük mögött meghúzódó motivációkat. A tanulmány célja, hogy az IT szektor KFI tevékenységének bemutatásával példát adjon az oktatási ágazat KFI és tudásmenedzsment stratégájának kialakításához. E cél érdekében a tanulmány először áttekinti az ágazat legfontosabb jellemzőit (II. fejezet), a magyar gazdaságban betöltött szerepét, KFI gyakorlatát. Ez a leírás segíti a III. fejezetben részletesen tárgyalt KFI stratégiával kapcsolatos megállapítások megértését, a stratégia megvalósításában szerepet játszó tényezők és szereplők bemutatását. Stratégiával kapcsolatban több fontos forrást is számba kell 1 Számítógép, perifériás egység gyártása 2 Számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelme 3 Információtechnológiai szaktanácsadás 4 Szoftver nagykereskedelem 5 Az IKT szektornak ezeken kívül a Kormány IKT Akcióterve alapján részei még a telekommunikációs szolgáltatók is (TEÁ OR 08 kódok szerint 6110, 6120, 6130 és 6190.) Ezzel a területtel a tanulmány csak érintőlegesen foglalkozik. Az IKT Akciótervben alkalmazott ágazati meghatározás csak nagy vonalakban egyezik az OECD rendszerével. Az OECD az IKT szektor K+F statisztikájának összeállításakor a következő TEÁOR-osztályokat veszi figyelembe: 30, 32, 33, 642 és Az anyag elkészítése során 17 interjú készült. Ezek pontos listáját az irodalomjegyzék tartalmazza. 4

5 venni: a MEH átfogó stratégiáját, az NFGM akciótervét, az ÚMFT területet érintő megállapításait. A tanulmány IV. fejezete foglalkozik az IT ágazatban folyó KFI tevékenység főbb jellemzőivel, típusainak elemzésével, különböző példák segítségével. A fejezet fő fókuszában az ágazatban található jellegzetes, vagy kiemelkedően sikeres példák állnak. A tanulmány záró, V. fejezete tartalmazza az előző részek alapján az oktatási szektor számára megfontolandó tanulságok összefoglalását. II: Az IT ágazat alapvető jellemzői Az információtechnológia kialakulása hazánkban a 60-as évek közepére tehető. Akkoriban, a szocialista gazdálkodás keretei alapvetően meghatározták az ágazat fejlődését, amelynek egyik legfontosabb feladata volt az amúgy embargó (COCOM-lista) alá eső nyugati technológiák lemásolása, átültetése a hazai környezetbe. A gazdasági rendszer jelentette kényszerpálya, a reverse engineering tevékenység az idők során kitermelt számos olyan szakembert, és vállalkozást, amelyek nemzetközi szinten is sikeres ötletet, terméket, szolgáltatást tudtak felmutatni. Így az ágazat a gazdaság egyik fontos pillérévé, a gazdasági növekedés meghatározó tényezőjévé vált. Az ágazat kialakulása idején, a szocialista gazdaság keretei között a hazai IT szektorban olyan kompetenciák fejlődtek ki, amelyek elősegítették a legújabb nyugati fejlesztések lemásolását, adaptálását a magyarországi viszonyok közepette. Ezen a téren kitűnő eredményeket értek el a hazai kutatók, az interjúalanyok beszámolói szerint is. Viszonylag csekély időeltéréssel sikerült Magyarországon is elterjeszteni a legújabb IT eszközöket, vagy szürkeimport révén szert tenni rájuk. Ezáltal az ágazat (KFI) tevékenysége, az IT alkalmazás nemzetközileg is lépést tudott tartani a fejlődéssel az elszigeteltség ellenére is. Ugyanakkor azok a képességek, amelyek radikális (világ)újdonságokhoz vezethetnek, sokkal kevésbé fejl ődtek ki. A szakemberek nem arra szocializálódtak, hogy ilyen egyedi, új termékeket fejlesszenek. Az ágazat gazdaságban játszott szerepe így is jelentős. Az elérhető adatokból kettős kép rajzolódik ki az ágazat tevékenységéről. Egyrészt a nagyon tágan értelmezett elektronikai gyártóipar (amelynek része pl. az IT hardvergyártás) tavaly a világon a 4. legnagyobb növekedést produkálta, s az ágazat méretét tekintve is Európa élvonalába tartozik, a vezető németországi iparral nagyságrendileg azonos szintet képviselve. (Z. Á.) Ezzel szemben az ágazat KFI tevékenysége elmarad Európa és a világ élvonalától. Nehéz pontos, és átfogó képet adni az ágazatról, mert a tevékenységek sokszínűsége azt eredményezi, hogy az egyes részterületek különböző statisztikai területek felmérésébe tartoznak, pl. iparstatisztika, információstatisztika, K+F statisztika. Emellett a nemzeti és nemzetközi összeállítások is eltérőek lehetnek. Az OECD kétévente jelenteti meg az IKT szektor teljesítményét bemutató kiadványát, az Information Technology Outlook-ot, amely az OECD tagországok így Magyarország adatai mellett néhány, az ágazatban jelentős szerepet betöltő állam összehasonlító adatait is tartalmazza. Az ágazatnak a gazdaságban betöltött szerepe jelentőségének egyik lehetséges mutatószáma, az ágazat hozzájárulása a bruttó hozzáadott érték termeléséhez, amely nem 5

6 független KFI aktivitásától sem. (Ez egyébként a kormányzat számára is az egyik szempont volt a húzóágazatok azonosításához.) Ebben az összevetésben Magyarország igen előkelő helyet foglal el: az ágazat a vállalkozási szektor hozzáadott értékének majdnem 11%-át állítja elő, amely a negyedik legmagasabb érték az OECD tagállamok között. (1. ábra) Ennél jobb értéket csak Finnországban, Dél-Koreában és Írországban produkál az ágazat, míg közép-kelet-európai szomszédjaink közül Csehországban 8% alatti ez az érték, Ausztriában alig haladja meg a 6%-ot, és a dél-európai EU tagállamok esetében is 6% körüli ez az arány. 1. ábra Az IKT szektor részesedése a vállalkozási szektor hozzáadott értékéből, Forrás: OECD STI Outlook p. 46. Megjegyzések: (1) 2006 helyett 2005 (2) 2006 helyett 2004 (4) IKT nagykereskedelem adatai nem elérhetőek. (5) A telekommunikációs szolgáltatások a postai szolgáltatásokkal együtt. (6) IKT javak kölcsönzése adat nem elérhető. Nemcsak az OECD és EU átlagot meghaladó hozzájárulás a vállalkozási szektor hozzáadott értékéhez érdemel figyelmet, de az is, hogy a vizsgált időszakban, 1995 és 2006 között ez a hozzájárulás szintén átlagon felül növekedett. Az ágazat teljesítményét nagyobb részt a telekommunikáció részterület adja (5,8 százalékpont), majd a számítástechnika és kapcsolódó szolgáltatások 3,4 százalékpont), végül pedig az IKT szolgáltatások (0,9 százalékpont) részesedése következik. Az ágazat eredményeit ráadásul úgy éri el, hogy a hazai IKT kiadások jelentősen elmaradnak az OECD országok legtöbbjéhez képest. Miközben Magyarország 2007-ben alig több, mint 8 milliárd dollárt (USD) költött az ágazatban, addig Csehország 12 milliárd USD fölött, Lengyelország 25 milliárd USD fölött, Portugália, Írország és Görögország is milliárd USD körül költ nem is beszélve a nagy európai országok teljesítményéről (Németország, Egyesült Királyság és Franciaország), amelyek milliárd dollár körül költenek. Ebben a rangsorban Magyarország csak Új-Zélandot (7, 7 ezer USD) és Szlovákiát (4,5 ezer USD) előzi meg. (OECD, 2008, p. 52.) Az ágazat helyzetét nem csak az nehezíti, hogy az egy főre eső IKT költés is jóval elmarad az OECD és EU átlagtól, s a régióban is csak a 2-3. helyen áll Magyarország, hanem, hogy e mutató közelmúltbeli növekedése is elmarad a versenytársaktól, tovább rontva relatív pozícióinkat. (NFGM, 2009.) 6

7 Egy fontos jellegzetessége a magyar gazdaságnak nyitottsága, s ebből következően a külföldi működőtőke-befektetések (nemzetközi összevetésben is) viszonylag magas aránya. Igaz ez az IKT szektorra is, ahol például az IKT gyártás részterületén a vállalkozások forgalmának csaknem kétharmada köthető a Magyarországon megtelepedett (részben) külföldi tulajdonú vállalkozásoknak. (2. ábra) Érdekes Németor szág és Franciaország helye ezen a listán, hiszen ezek az országok hagyományosan tőke-exportőrök. Magyarország esetében viszont nem egyedülálló ez a helyzet, hiszen a külföldi leányvállalatok részesedése - az IKT szektorban maradva - például a kommunikációs eszközök gyártásából (TEÁOR 32) a legmagasabb az OECD tagországok között, eléri a 95%-ot. 2. ábra Külföldi leányvállalatok részesedése az IKT gyártás (TEÁOR 30) forgalmából, 2005 Forrás: OECD STI Outlook p Az ágazatra hagyományosan úgy tekintünk, mint kutatásintenzív, innovatív, gyorsan fejlődő gazdasági területre. Ennek egyik lehetséges mérőszáma a K+F ráfordítások nagysága. Tudjuk, hogy Magyarországon az összes K+F ráfordítás a GDP-hez mérten elmarad az EU átlagától, az egy főre eső adat alig fele az EU tagállamok adatának. Ezen belül azonban lehetnek jobban, és rosszabbul teljesítő területek is. Az IKT területe úgy tűnik, hogy nemzetközi összevetésben nem kiemelkedő. A 3. ábra alapján látható, hogy a Magyarországhoz hasonló méretű és fejlettségű Csehország abszolút mértékben az IKT mindkét részterületén többszörösét (6-7-szeresét) fordítja K+F-re, de az általában gyenge mutatókat produkáló EU tagállamok közül Görögország és Portugália is többet fordít erre a tevékenységre. 7

8 3. ábra Vállalkozási K+F ráfordítások az IKT szektorban, 2006* (milliárd folyó USD, PPP) a) Számítástechnika & kapcsolódó szolgáltatások b) Szoftver és tanácsadás Forrás: OECD IT Outlook, p Megjegyzés: * 2006 vagy legfrissebb év adata. Az OECD szabadalmi adataiból is az derül ki, hogy Magyarország részesedése az IKT szabadalmakból kissé elmarad az összes PCT-bejelentésből kimutatott részesedésétől. Ez leginkább az ágazati tevékenység sajátosságainak tudható be, vagyis a kevésbé jellemző szabadalmaztatás miatt az IKT szektor e téren elmarad más hazai ágazatokhoz képest. Ennek ellenére az eredmény még mindig kedvezőbb, mint a környező országok adatai, vagy olyan régebbi EU-tagországoké, mint Portugália vagy Görögország. (OECD 2008, p. 178.) Az IKT szektor saját teljesítményén felül, mindig is fontos kérdés volt, hogy vívmányai, a legmodernebb eszközök mennyire terjednek el a gazdaság más ágazataiban. Erre vonatkozóan részletes információkat nyerhetünk a KSH információstatisztikai kimutatásaiból. Az 1. táblázat alátámasztja a bevezetőben tett megjegyzést az ágazat alapvető fontosságáról más ágazatok számára is. A táblázatban kiemelt néhány információtechnológiai eszköz gazdaságban mért elterjedtségének (és az elterjedtség növekedésének) adatai meggyőzőek ugy an, ám nemzetközi összevetésben semmi esetre sem kiemelkedőek. 1. táblázat: Információs és kommunikációs technológiát alkalmazó vállalkozások aránya (%) az összes vállalkozáshoz képest Technológia Személyi számítógép 85,6 89,6 Vezetékes lokális hálózat 34,7 48,4 Vezeték nélküli lokális hálózat 3,3 17,1 Internet 67,0 86,2 Forrás: KSH ( Látható, hogy a vezetékes és vezeték nélküli hálózatok elterjedtsége még nem éri el az 50%-ot sem, s az internet elterjedtségének 86%-os mutatója ellenére a Magyarországon internetet használók száma még mindig elmarad az EU átlagától (2008-ban 549 fő/ezer lakosra, szemben az 8

9 EU átlag 617 fő/ezer lakossal). A később csatlakozott EU tagországok közül Csehország és Észtország is jobb mutatóval rendelkezik e téren. (Igaz, ez utóbbi adat már nem a vállalkozásokra, hanem a teljes lakosságra vonatkozik.) Az ágazat hazai méretét jellemezheti az ágazatban működő vállalkozások száma, amely 2007-ben az előző évihez képest 2% növekedéssel kb , a foglalkoztatottak száma pedig 6,7% növekedéssel 52 ezer fő. (NFGM, 2009.) A 2. tábláza t már a szűkebben értelmezett IT szektor feldolgozóiparhoz kapcsolódó részterületének néhány mutatóját emeli ki. 2. táblázat Kiválasztott IT ágazatok néhány mutatója, 2007 Összes értékesítés Export értékesítés nettó árbevétele TEÁOR ágazat Gyártók száma nettó árbevétele (1000 Ft) (1000 Ft) (%-ban) 30 Iroda-, ,4 számítógépgyártás 32 Híradástechnikai termék, ,8 készülék gyártása Forrás: A táblázat egyik fontos üzenete a tevékenység alapvető export-orientációja. Ebben szerepet játszhat a külföldi tulajdonú vállalkozások nagy szerepe az ágazatban, amelyek elsősorban a munkaerő terén mutatkozó pozitív adottságok miatt telepedtek le Magyarországon, de alapvetően mindig is az európai, globális piacokat tartják tevékenységük fókuszában. A másik ok az előzőekben már bemutatott visszafogott IKT költések, és ezáltal kicsi hazai piacban keresendő. A piac mérete mellett az is problémát jelent, hogy az elmúlt néhány évben annak növekedése is visszafogott volt, elmaradt a régió és Európa más országaiban tapasztalható növekedéstől. (NFGM, 2009.) Az IT szektor egy másik jelentős részterületének adatait mutatja be a 3. táblázat. Ebből jól látszik, milyen dinamikusan fejlődött ebben az évtizedben e tevékenység, amelynek egyes elemei kétszeres, de akár ötszörös növekedést is elértek. A 2000-es év 262 mrd Ft-os árbevétele 2007-re 588 mrd Ft-ra nőtt, s ebből a két legnagyobb részt a szoftverkészítés, és az egyéb számítástechnikai tevékenység tette ki. 9

10 3. táblázat A TEÁOR 72 ágazat termékeinek és szolgáltatásainak nettó árbevétel megoszlása és növekedése (%) Tevékenység Növekedés %-ban ( ) Hardver szaktanácsadás 5,3 12,5 536,4 Szoftverkészítés, szaktanácsadás 53,3 48,6 204,4 Adatfeldolgozás 9,2 7,2 175,8 Adatbázis-szolgáltatás 1,1 2,8 540,3 Iroda-, számítógépjavítás 9,8 5,1 118,9 Egyéb számítástechnikai tevékenység 21,3 23,8 250,0 Összesen 100,0 100,0 224,2 - ebből Közép- Magyarország 83,0 90,0 Forrás: A 3. táblázat utolsó sora megerősíti a magyar gazdaság azon általános jellegzetességét, hogy erős területi koncentráció mutatható ki a gazdasági tevékenységek terén. Nincs ez másként az IT szektor esetében sem, az évtized során még tovább koncentrálódott a tevékenység Közép- Magyarország (és vélhetően Budapest) irányába. A nettó árbevétel 90%-a jelentkezett 2007-ben ebben a régióban. Az IT szektor gazdasági növekedésben játszott jelentős szerepe mellett fontos területe a KFI folyamatoknak is. Nemcsak a vállalkozási szektor tevékenysége érdemel figyelmet a K+F folyamatok során, de a közszféra kutatóhelyei is. Ez utóbbiak adatait mutatja be a 4. táblázat, néhány másik, szintén K+F intenzív tudományág adataival összehasonlítva. A 4. táblázatban a legtöbb K+F foglalkoztatottal rendelkező ágazatok szerepelnek. Ebből kiderül, hogy a kutatók, fejlesztők több, mint 10%-a dolgozik az IT szektorhoz szorosan köthető informatika tudományágban, s ezzel a legtöbb embert foglalkoztatja a klinikai orvostudományok után. A teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám esetében is az informatika áll az első helyen. Egyedül az összes K+F alkalmazott tekintetében előzi meg a klinikai orvostudományok területe az informatikát. A létszámmal körülbelül arányosan részesedik az informatika a K+F ráfordításokból, azaz alig kevesebb, mint 11% kerül elköltésre ebben a tudományágban. A rangsorban csupán a gyógyszeripar előzi meg az ágazatot, ahol az informatikához képest kb. feleannyi foglalkoztatottra majdnem kétszer akkora K+F ráfordítás jut. Az informatika pozitív helyzete ebben az összevetésben az egyetemi (és kisebb részben az akadémiai) kutatóhelyeknek a KFI folyamatokban játszott kiemelkedő szerepéből ered, amelyet a későbbi fejezetek is alátámasztanak. 10

11 4. táblázat A kutató-fejlesztő helyeken foglalkoztatott kutatók (fejlesztők) létszámának és a ráfordítások megoszlása egyes tudományágakban, 2008-ban Tudományág Kutatók, fejlesztők tényleges létszáma (%) Kutatók, fejlesztők teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszáma (fő) K+F ráfordítás (millió Ft) K+F ráfordítás / fő (millió Ft) Informatika 10,2 13,5 10,6 8,2 Klinikai 3,6 6,7 3,6 3,0 orvostudományok Közgazdaság és 3,1 6,6 4,3 2,6 gazdálkodástudományok Villamosmérnöki 8,7 5,5 7,1 6,1 tudományok Gyógyszeripar 3,8 6,7 17,6 37,0 Agrártudományok 2,6 2,8 3,1 9,3 Más tudományágak 64,6 62,0 57,0 együttesen Mindösszesen 100,0 100,0 100,0 Mindösszesen (fő / M Ft) ,0 7,9 Forrás: KSH, p A vállalkozások K+F tevékenységének hasonló adatait tartalmazza az 5. táblázat. Ebben az esetben azonban nehézséget jelent, hogy az adatgyűjtés nem tudományágak, hanem gazdasági ágak szerint történik, s e kettő legtöbbször nem esik egybe. A táblázatba így olyan ágazatok kerültek be, amelyek nagyrészt az IT szektorral azonosíthatóak, de előfordulhat, hogy azok tényleges tartalma több is, illetve kevesebb is lehet. 5. táblázat A vállalkozási kutató-fejlesztő helyeken foglalkoztatott kutatók, fejlesztők száma és ráfordításai egyes gazdasági ágakban, 2008 Gazdasági ág Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Információ, kommunikáció Egyéb természettudományi, műszaki K+F Más ágazatok együttesen Kutatóhelyek száma Kutatók, fejlesztők tényleges létszáma (fő) Kutatók, fejlesztők teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszáma (fő) K+F ráfordítások (millió Ft) K+F ráfordítások / fő (millió Ft) 2,3 7,0 7,8 5,8 12,5 8,5 9,4 8,4 3,5 5,6 19,7 10,0 10,3 8,4 12,4 69,5 73,6 73,5 82,3 Mindösszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Mindösszesen (fő / M Ft) ,9 14,89 Forrás: KSH, 2009, p

12 A 4. és 5. táblázatok összevetéséből kiderül, hogy a vállalkozási szektor K+F ráfordítása a kiválasztott három gazdasági ágazatban megközelíti a közszféra informatikai ráfordításait (24817,4 illetve 28342,2 millió Ft), mindezt jóval kisebb kutatói létszám mellett. Az ágazatokban található az összes vállalkozási kutatóhely mintegy 30%-a, bár az nyilvánvaló, hogy az egyéb természettudományi, műszaki K+F ágazatban számos, az IT szektortól független kutatóhely található. Összességében így is jelentősnek mondható az IT ágazat K+F tevékenysége. Az innovációs teljesítményre vonatkozóan a KSH Innováció 2004 kiadványából kaphatunk vázlatos képet. Sajnos a kiadvány ágazati táblázatai nem elég részletesek egy ehhez hasonló ágazati tanulmány igényeihez, de a főbb jellegzetességeket így is megfelelően ábrázolja. Az EU-ban egységesen alkalmazott CIS (Community Innovation Survey) kérdőív adatai alapján a feldolgozóiparon belül a gép, berendezés gyártása ágazatban a vállalkozások 24,5%-a, a villamos gép, műszer gyártása ágazatban a vállalkozások 33,8%-a, az IT-hez kapcsolható szolgáltatások terén pedig 47%-uk innovatív. Valamennyi ágazatban számukat tekintve a kisvállalkozások (11-49 főt foglalkoztató) bizonyultak aktívabbnak az innováció terén, ám az egyes méretkategóriákban külön vizsgálva az innovatív vállalkozások arányát, az derül ki, hogy a nagyvállalkozások (250 fő feletti foglalkoztatott) több mint fele innovatív, a közepes vállalkozások körében ( fő foglalkoztatott) ez az arány 30-50% között szóródik a három ágazatban, míg a kisvállalkozásoknak 17-42%-a innovatív. Az adatokból az is kiolvasható, hogy ezekben az ágazatokban a vállalkozások 60-70%-a saját maga végzi a termékinnovációt megalapozó fejlesztéseket, s alig több, mint 20%-uk működik együtt másik féllel, illetve kevesebb, mint 15%-uk végezteti más szervezettel ezt a feladatot. Ez az arány csak némileg változik meg az eljárásinnovációkat fejlesztő vállalkozásoknál, bár némileg magasabb arányszámokat mutat az együttműködés és a megbízás. (KSH, 2006) Összességében azonban az innovatív vállalkozások száma Magyarországon jóval elmarad az EU más tagállamaiban megfigyelhető szinttől. (EIS, 2009.) Az adatokból tehát igazolódni látszik, hogy az IKT szektor jelentős szerepet játszik a magyar gazdaság növekedésében, s KFI tevékenységében, még ha ez a szerep nemzetközileg nem is túl kiemelkedő. A helyzet javítását előmozdíthatja a világos, stratégiai gondolkodásmód, s a kormányzat is sokat tehet a kedvező körülmények megteremtése érdekében. A következő fejezet a kormámyzat stratégia-alkotási tevékenységének áttekintésével arra kíván rámutatni, hogyan befolyásolja ma, Magyarországon a szakpolitika az ágazat működését. 12

13 III. Az IT szektor helyzete a stratégia és a KFI szemszögéből Ágazati stratégia Miközben az információtechnológiának a gazdasági (és társadalmi) fejlődésben játszott szerepe egyre nyilvánvalóbbá vált a világban, Magyarországon a rendszerváltást követő első években nem sok kezdeményezés történt az ágazat helyzetének és szerepének előmozdítására nemzeti szinten. A (nemzeti) informatikai stratégiának éppen abban lehet jelentős szerepe, hogy megerősítse az ágazatot, előmozdítsa nemzetközi versenyképességét, vagy, hogy hozzájáruljon bizonyos technológiák elterjedéséhez. Előbbi a gazdaságpolitika, utóbbi pedig a társadalompolitika tárgykörébe tartozik alapvetően. A sikeres stratégia emellett segítheti az ágazatban rejlő lehetőségek jobb kiaknázását, a kezdeményezések összehangolt, szinergiát eredményező végrehajtását is. A 90-es évek elején mindkét (gazdaság- és társadalompolitikai) típusú támogatásra szükség mutatkozott Magyarországon. A 90-es évek közepére erősödtek meg Magyarországon azok a vélemények, hogy informatikai stratégiára lenne szükség, amely képes lenne összehangolni az informatikai fejlesztésekben érintett minisztériumok erőfeszítéseit, a gazdaság, a politika és a társadalom igényeit. (Ez a folyamat egybeesett a nemzetközi stratégia -alkotási törekvések elterjedésével.) Ennek a folyamatnak lett az eredménye az első nemzeti informatikai stratégia 1995-ben, amelynek fontos jellemzője volt, hogy a kormányzat és a szakma közötti konszenzus eredményeképpen született meg. Ennek ellenére a megvalósítása elmaradt az eredeti célkitűzésektől, nem tudta függetleníteni magát a magyarországi politikaformálás általános gyengeségeitől. Egyrészt nincsenek megfelelő körülmények a valóban hosszú távú tervezés megvalósításához. Egy stratégia fő feladata a hosszú távú tervezés kereteinek, irányának kijelölése lenne, az elkövetkezendő évre nemcsak a célok, hanem az eszközök megfogalmazásával is. Ezzel szemben Magyarországon 1995 és 2008 között anélkül, hogy itt a konkrét tartalmukat vizsgálnánk elmondható, hogy már legalább öt, stratégiai igényű anyag készült. 7 Ezek egyike sem volt érvényben 2-3 évnél tovább, amely még középtávú programok megvalósításához is szűkös időtáv. A terület, az ágazati stratégia-alkotás folyamata az ágazat érintettjei (művelői) szerint erősen átpolitizálódott, s még ha az egyes stratégiák alapvetően nem is változtak elődjükhöz képest, az új kormányok, politikai érdekek azt kívánták, hogy folyamatosan átcsomagolják, módosítsák a célkitűzéseket, vagy legalább máshová helyezzék a hangsúlyokat. A 2000-es években a kormányzat különböző akciótervekkel és programokkal próbálkozott az információtechnológia területén is. A MEH-ben kidolgozásra került a Szélessávú Akcióterv, a Digitális Írástudás Akcióterv, az e-gazdaság Akcióterv, illetve az E-közigazgatás 2010 Akcióterv. Ám ezek megvalósítása és eredményei is nagyon eltérőek. 8 Az egyik 7 Nemzeti Informatikai Stratégia, 1995; Kormányzati Informatikai Stratégia, 1998; Nemzeti Információs Társadalom Stratégia, 2001; Magyar Információs Társadalom Stratégiája, 2003; Informatikai Átfogó Stratégia, Érdekes példa a Digitális Írástudás Akcióterv, amely jelenleg mérsékelt kormányzati aktivitást gerjeszt. Ezzel szemben 2008-ban a Microsoft, és a hozzá csatlakozott nagyvállalatok által meghirdetett, szintén a digitális írástudás (és részben a kezdeményezők programjainak) terjesztését célzó kezdeményezéshez mintegy 11 md Ft kormányzati támogatást ígértek ( igaz, elsősorban EU-s pályázati forrásokból). A kezdeményezés 2008 eleji bejelentése óta azonban a felek számos egyeztetés ellenére - még mindig nem jutottak el a megvalósítás érdemi szakaszába. 13

14 legnagyobb probléma, hogy ma Magyarországon, még azokban az esetekben, amikor a kellő politikai, üzleti és társadalmi elszánás ki is alakul, még akkor is ritkán valósulnak meg a programok eredeti célkitűzéseiknek megfelelően. (A. I.) A helyzet az elmúlt évtized során nem változott túl sokat, s ez a felismerés, a programok összehangolatlansága, a lehetséges szinergiák elmaradása vezette a döntéshozókat a legújabb stratégia kihirdetésében. Ez, a 2008-ban elfogadott Informatikai Átfogó Stratégia (IÁS) ezért nem is tekinthető egy teljesen új, önálló dokumentumnak, inkább a már létező stratégiai igényű (akció)programok összefoglalásának, egységes keretbe foglalásának. A stratégiák megvalósításának nehézségeiben az is szerepet játszott, hogy a 90-es évek közepéhez képest az újra- és újraírt stratégiák esetében már nem volt meg a sikerhez szükséges nemzeti konszenzus, s a terület kormányzati irányítása is túlzottan szétaprózott volt. Az ágazat fő gondnoka csak az elmúlt évtizedben többször változott: 2001-től a MEH keretén belül létrehozott Informatikai Kormánybiztosság volt, majd között az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, utána pedig a MEH Elektronikus Kormányzati Központja. Változó mértékben részt vesz az ágazat irányításában az NFGM (és elődjei) is, s egyes részterületeken (mint pl. a KFI területén az NKTH) más minisztériumok, kormányhivatalok is. Ez időnként felelősségi- és jogkör értelmezési nehézségekhez vezet. Általánosságban elmondható, hogy a hazai informatikai stratégiák általános, átfogó programot hirdettek az információs társadalom kiépítésének elősegítésére, amelynek csak egyik s nem is hangsúlyos - része volt magának az ágazatnak, a vállalkozások versenyképességének javítása. Az ágazat K+F és innovációs tevékenységének javítása pedig még kevésbé került a programalkotók érdeklődésének előterébe. KFI stratégia Az elmúlt 4-5 év kedvezőtlenebb gazdasági környezete ismét arra kényszerítette a kormányzatot, hogy átgondolja erőfeszítéseit, hatékonyabb gazdaságfejlesztési programokat dolgozzon ki. Ennek részeként beazonosításra kerültek azok az ún. húzóágazatok, amelyek a hazai GDP-ből való részesedésük, növekedési képességük, a bruttó hozzáadott érték-termelő képességük, technológiaintenzitásuk révén megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. Ezeknek az ágazatoknak a támogatása vélhetően a gazdaságban tovagyűrűző pozitív hatást, folyamatokat tud elérni, elindítani. Jelenleg négy ilyen ágazatot azonosítottak: logisztika, járműipar, gyógyszergyártás/biotechnológia, és a többiekhez képest némi késéssel - IKT. Ezeknek az ágazatoknak a helyzetelemzését, a szektorok fejlesztését befolyásoló területeket, akcióterveket és jövőképet ún. akcióprogramokban rögzítették, amelyek a kormányzat 3-5 éves cselekvési terveit tartalmazzák. Az IKT szektor iparpolitikai akciótervét (továbbiakban IKT Akcióterv) szeptember 2-án fogadta el a Kormány, amely a időszakra irányoz elő támogatási feladatokat. Ez az akcióterv az ágazat fejlesztésének három pillérét azonosította: a) emberi erőforrás, b) kutatás-fejlesztés, innováció és c) befektetés-ösztönzés, finanszírozás. Általános helyzetelemzésében az IKT Akcióterv megállapítja, hogy bár az ágazat igen jelentős szerepet tölt be a hazai gazdaságban - sem az IKT piac mérete, a ráfordítások, sem pedig ezek növekedési üteme nem éri el az európai átlagot. Az ágazat teljesítményében ráadásul az elmúlt három évben egyre kisebb részarány tulajdonítható a KKV-k tevékenységének, pedig éppen ez az a vállalati kör, amely rugalmasan képes reagálni a piac új kihívásaira, s éppen ezért nyitott az új fejlesztések, innovációk irányában. A hazai ágazatban fontos szereplő 14

15 multinacionális vállalkozásoknak jelentős KFI ráfordításokat tulajdoníthatunk, ám ezek tevékenysége a multinacionális vállalatcsoport globális stratégiáját, érdekeit követi. A szűken vett kutatás-fejlesztés és innováció támogatása, ha lehet, még nehezebb helyzetben van a stratégia-alkotásnál. Bár a politikai közbeszéd szintjén már régóta hangoztatják, hogy a gazdasági növekedés szempontjából kulcsfontosságú terület a KFI, támogatása össznemzeti érdek, valódi, hatékony lépések nem igazán történtek ebben az irányban. Egészen 2004-ig kellett várni az innovációs törvény megszületéséig, s még tovább a középtávú tudomány-, technológia és innovációpolitikai stratégia megszületéséig. (Igaz, ennek megalapozása már 2000-ben elindult.) E terület irányítása is sok változáson ment keresztül az OMFB, majd OMKFHÁ után az NKTH és KPI, illetve MAG Zrt keretei között, nem is beszélve a rövid életű Kutatás-fejlesztési tárca nélküli minisztériumig. A helyzetet befolyásolja az a kormányzati álláspont is, amely a horizontális, tehát szektor-semleges támogatási gyakorlatot részesítette előnyben. E gyakorlat miatt tűnt el például az NKTH program-portfoliójából 2002 után a kifejezetten információtechnológiai területen kiírt IKTA-program. Annak érdekében, hogy egyes kiemelt nemzetgazdasági területek (pl. a húzóágazatok) támogatását a megfelelő s zinten biztosítani lehessen, a szervezet azt a gyakorlatot követte, hogy az általános programokon belül, ún. kiemelt prioritású szakterületeket nevesített, s ezen szakterületen pályázók előnyt élveztek más, ily módon nem nevesített szakterületek pályázóival szemben. Így vált kiemelt prioritássá több programban az IKT. Jelenleg érzékelhető egy elmozdulás visszafelé, az ágazati programok irányában, de ennek konkrét megjelenési formája még nem látható. Az IKT Akcióterv K+F és innovációval foglalkozó része megállapítja, hogy a legfontosabb probléma a vállalati KFI alacsony szintje, s ezáltal a hazai és az európai kapcsolatrendszer kiépülésének elmaradása. Az IKT hatékonyságra gyakorolt pozitív hatása is nehezebben érvényesül az elmaradó szervezeti innovációk miatt. A pályázati rendszer kontraszelektív : a jelentős pályázókat elriasztja, s megélhetési projekteket támogat. (NFGM IKT Akcióterv 2009, p. 28.) Ennek orvoslására az IKT Akcióterv a következő célok elérését tűzte ki (p. 30): o o o o A vállalati innovációs kultúra, szabadalmi aktivitás fejlesztése, K+F pályázati hajlandóság (hazai és uniós) növelése; Kapcsolatrendszerek erősítése, építése (egyetem -kutatóintézet-ipar), klaszterek, platformok működésének támogatása; A nyílt forráskódú szoftverek nagyobb arányú elterjesztése; Az IKT cégek K+F tevékenységének (alap - és alkalmazott kutatás) fejlesztése, pályázati rendszerek átalakítása az iparág bevonásával. A célokhoz 5 akcióprogram került kidolgozásra: o o o o o Vállalati innovációs képesség és kultúra felmérése és fejlesztése KKV-k körében; Vállalkozásfejlesztési és inkubációs program innovatív vállalkozásoknak; IKT kutatóműhely(ek) (Excellence központok) továbbfejlesztése; Meglévő nyílt forráskódú kompetencia központok támogatása, vagy újak létrehozásának ösztönzése; A hazai kiemelt ágazatok nemzetközi K+F tevékenységének erősítése. 15

16 Az IKT Akcióterv kidolgozásáért az NFGM volt a felelős, ám a tervezési fázisban hasonlóan a többi húzóágazathoz igyekeztek bevonni a szakmai szervezeteket. Az erre kidolgozott általános mechanizmusnak megfelelően versenyképességi munkacsoportok alakultak, vegyesen kormányzati és szakmai partnerekből. Érdekes adalék az NFGM képviselőjétől (K. CS.), hogy míg ezekben a munkacsoportokban a többi húzóágazat esetében a szakmai partnerek voltak túlsúlyban, addig az IKT szektor esetében arányuk fele-fele volt, vagyis relatíve nagyobb szerepet játszottak az állami szereplők. A megjelölt célok és programok többsége már jó ideje probléma, s időről időre a különféle kormányzati kezdeményezések igyekeztek javítani a helyzeten, eddig kevés sikerrel. Az erőfeszítések koncentrálása, fókuszálása mellett sok esetben a következetesség is hiányzott ezekből a programokból, így kétséges, hogy ez az új dokumentum mekkora változást lesz képes elérni. Az Akcióterv megalapozottságát egy SWOT-elemzés is erősíteni igyekszik. Ez az ágazat erősségei között említi a (még mindig) magas színvonalú tudományos hátteret, a szűkös erőforrások ellenére KFI intenzív teljesítményt (kérdés, ez meddig tartható fenn), a nemzetközi beágyazottságot (bár mint korábban szó volt róla, a multinacionális vállalkozások hazai tevékenysége korlátozott hasznot jelent a hazai KFI rendszer számára). Az ágazat gyengeségeinek listája sajnos jóval hosszabb. Miközben erősségként tünteti fel a K+F produktivitást és innovativitást, addig a gyengeségek között szerepel az alacsony KFI ráfordítás a vállalkozási szektorban, s különösen a KKV-k körében, márpedig így nehezen lesz fenntartható az előzőekben említett pozitív kép is. További gyengeség a laza ipar-egyetem kapcsolatrendszer, az alacsony hozzáadott értéket termelő tevékenységek túlsúlya, a piacképesség nemzetközi szinten, a kormányzat gyenge ösztönző hatása, s a hazai pályázati rendszer számos aspektusa. (Ez utóbbi talán túlsúlyos valós jelentőségéhez képest, mert bár a kormányzati programok szerepe egy adott időben jelentős is lehet, a fő iránymutatást mégis a piactól kellene várni.) A jövő lehetőségei közül kiemeli az Akcióterv az ágazat fejlődése hozta különböző pozitívumokat (már zajló folyamatok kiteljesedése, újdonságok elterjedése stb.), a támogatási rendszer egyes beérő eredményeit, az EU ágazatot érintő tevékenységének hatását a hazai szereplőkre. A főbb veszélyek az ágazatra Magyarország világgazdasági kitettségéből származnak, a képzett munkaerő elvándorlása, a multinacionális leányvállalatok áttelepülése stb. Emellett idővel jelentkezhet hatása az alacsony KFI ráfordításoknak, s a jelenlegi gazdasági válságnak is. A KFI stratégiaformálás további fontos elemei lehetnének azok a szakmai elemzések, dokumentumok, amelyek az érintett szereplők gondolkodását, elképzeléseit tükrözik ágazatuk helyzetéről, jövőbeli fejlődési irányáról. (E téren különösen Japán említhető példaként, ahol nagyon részletes jövőképeket dolgoznak ki, amely központi szerepet játszik a források elosztásában, az erőfeszítések összehangolásában, koncentrálásában.) Külföldön számos példáját találhatjuk olyan szakértői szervezeteknek, amelyek feladatai közé tartozik a technológiai előretekintések készítése, de számos (multinacionális) nagyvállalat is készít hasonló elemzéseket saját tevékenységi területére vonatkozóan. Magyarországon sajnos az olyan szervezetekből is kevés van, akik ilyen tevékenységet végeznek. A közszférában az egyik ilyen szervezet, a Nemzetközi Hírközlési és Informatikai Tanács, akik 2008-ban jelentették meg az informatikai jövőképüket. (NHIT? 2008) Ez a kiadvány először áttekinti az infokommunikációs technológiák és alkalmazásuk területét, majd az itt feltárt legjelentősebb részterületekre vonatkozóan ad részletes elemzést. A dokumentum utolsó része pedig két horizontális terület alkalmazási vízióját mutatja be, az érintett technológiák, a lehetséges jövőképek részletes tárgyalásával. A hazai IKT 16

17 szektor szétaprózottságát azonban jól mutatja, hogy a dokumentum hatása korlátozott maradt, a vállalkozások képviselői nem nagyon voltak tudatában egy ilyen elemzés létezésének, pedig ez az ő feladatukat is megkönnyíthetné. Az IKT ágazati innovációs rendszer egyes elemei Az ágazati párbeszédek során a szakmai szervezetek legfontosabb képviselője az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) volt, amely ré szt vett a teljes folyamatban. Az IVSZ az ágazat legnagyobb, és talán legbefolyásosabb szervezete, igyekszik aktívan részt venni a (szak)politika- és stratégiaformálásban. Ennek érdekében nem csak felkérésre vesz részt és próbál tanácsokkal szolgálni a kormányzat számára, de saját, jól megfontolt érdekeikből kifolyólag is kezdeményezik különféle elemző tanulmányok elkészítését, amely szélesebb körű felhasználásra is számot tarthat. Ilyen kezdeményezés volt 2006-ban az IVSZ K+F és innovációs munkacsoportja által készített Innovációs Program is. A fő célja ennek a programnak az volt, hogy a hazai innovatív IKT vállalkozások fejlődését támogassa. Két fő területre koncentrált: a) innovatív képességek fejlesztése, b) innováció-barát vállalkozási környezet. A program a következő témaköröket foglalta magában: nemzetközi K+F együttműködés, ágazati hatékonyság növelése, a gazdaság és a közszféra K+F együttműködésének fejlesztése, tudás- és hálózati térkép készítése, önértékelési rendszer kiépítése, termékesítési képzés, multinacionális vállalatok és KKV-k közötti együttműködés fejlesztése, KFI publicitás javítása, ajánlások a politikaformálók számára. Egy másik fontos érdekképviseleti szervezet a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, amely szintén részt vesz számos egyeztetési folyamatban, tevékenysége azonban inkább az információs társadalom fejlődését szolgálja, a KFI területet közvetetten támogatja. A vállalkozások mellett, mint arról korábban már volt szó, az ágazat tudományos fejlődésében fontos szerepet játszanak a hazai felsőoktatási intézmények, s kisebb mértékben az akadémia. Az IKT terület tudományos bázisa igen diverzifikált, amit jól tükröz a tudományág helyzete az egyetemi szerkezetben. Egy-két kivételtől eltekintve (s ezek jellemzően fiatalabb alapítású szervezetek) nem találunk központi informatikai kart, vagy tanszéket, hanem ezek az egyes tudományterületek mellett jelennek meg ( *** és informatikai tanszék ) szétaprózva. A tudományterületi képzés két szintre osztható: egyrészt az általános, alapvető informatikai ismeretek átadása ma már az alapfokú oktatásban elkezdődik. Erre épül rá a későbbiekben, a felsőoktatás keretei között a szakinformatikai tudás. Ezek szoros kapcsolatban vannak azzal a tudományterülettel, amelynek igényeit szolgálja. E téren is megjelenik az informatika diffúz jellege. Az IKT szektor tudásbázisát tehát nem pusztán a szűken vett informatika területe adja, de hangsúlyosan jelen van a villamosmérnöki, a bio- és nanotechnológia, az automatika, a közlekedésmérnöki stb. tudományterületekben is. Ez utóbbi területeken szerepe jellemzően alkalmazott tudás biztosítása. Az ágazat főszereplői a vállalkozások és az egyetemek működésének hatékonyságát a K+F és az innovációs környezet alapvetően befolyásolja. E téren a kormányzat számos erőfeszítést tett, hogy a szükséges elemek és szabályozások megszülessenek, ám ezek működése még nem mindig megfelelő szintű. Ahogy az Akcióterv SWOT-elemzésében is felmerült, a számos ipar-egyetem közötti együttműködést támogató program ellenére a két szektor partnersége még mindig inkább az ágazat gyengeségei közé sorolható. Hasonlóképpen a finanszírozási rendszer sem működik kielégítően. A számos pályázati lehetőség a gyakran változó célok és eszközök miatt nem kellően hatékony, gyakran nem felelnek meg a vállalkozói igényeknek, a piaci finanszírozási források, s különösen a kockázati tőke szintén nem kellő mértékben vesz részt az IKT szektor KFI tevékenységének előmozdításában. (Ez utóbbi téren a 17

18 közelmúltban módosított JEREMIE programhoz fűznek nagy reményeket az ágazat szereplői.) Az elmúlt évtizedben létrejött közvetítő, és támogató intézményi hálózat sem képes érdemben előmozdítani az ágazat és a KFI tevékenység fejlődését. A kölcsönös erőfeszítések ellenére még mindig számos problémával küzdő terület a különféle kormányzati programok társadalmi egyeztetése. Az IVSZ ugyan sikeresnek ítéli részvételét az IKT Akcióprogram kidolgozásában, és képviselőjük elmondása szerint több elgondolásuk is visszaköszönt a végleges anyagból, összességében elégedetlenek javaslataik kezelésével. Ezzel egybehangzó véleményen van a NJSZT ügyvezető igazgatója is, aki elmondta, folyamatosan szerveznek rendezvényeket, készítenek tanulmányokat az aktuális helyzetről, és a lehetséges cselekvési irányokról, ám ezeket a kormányzat csak a legritkább esetben veszi figyelembe. A nagy, nemzeti stratégiák és akcióprogramok mellett sokszor nagyon hasznosak tudnak lenni a kisebb, fókuszált kezdeményezések is. Az IKT KFI tevékenysége esetében sajnos nincs túl sok ilyen program. Több interjúalany megemlítette a JEREMIE-programot, amelynek célja a kockázati tőkebefektetések növelése elsősorban innovatív vállalkozások támogatása érdekében. A vállalkozási szektor felől érkező kezdeményezésre példa a TITAN-program, amely hosszas előkészítések és egyeztetések után talán hamarosan a megvalósítás szakaszába lép a digitális írástudás előmozdításáért (közvetlen KFI vonatkozás nélkül). Az NKTH program -portfolójából elsődlegesen a Nemzeti Technológiai Platformok létrehozásának támogatása emelhető ki. Ennek a programnak a keretében 5 olyan platform jött létre, amely az IKT szektor valamely részét, alágazatát fedi le. A Nemzeti Technológiai Platformok a program- és stratégiaalkotás egy új forrását jelenthetik. (A program az EU hasonló kezdeményezé sének hazai társ-programjaként valósult meg.) Nagyon fontos eredményük, hogy hozzájárulnak az érintett szervezetek koncentrálásához, a közös gondolkodás, programalkotás elindításához, a kritikus tömeg kialakításához. A platformok egyik fő feladata, hogy saját részterületükön elvégezzék a már meglévő kompetenciák felmérését, jövőképet vázoljanak fel a szakterület fejlődéséről (a nemzetközi környezetet is figyelembe véve), s ezek alapján stratégiai fejlesztési programot állítsanak össze. Ezek a programok később fontos és hasznos inputjai lehetnek a magasabb szintű ágazati, nemzeti stratégia kialakításához is. Jelenleg még csak néhány platform jutott el a saját területük jövőképének, és fejlesztési programjának kialakításáig. Több idő kell ezen elképzelések megvalósíthatóságának, fenntarthatóságának, hatásának megítéléséhez. Az ágazatban található nemzetközi sikertörténetek nem igazán egy jól működő ágazati innovációs rendszer eredményei, mint inkább egy-egy szakember, menedzser eltökéltségének, tehetségének és kitartásának (valamint szerencséjének) a gyümölcse. Nemzetközi környezet Az ágazat hazai érintettjei mellett a stratégia- és programalkotás során érdemes figyelembe venni az EU vonatkozó kezdeményezéseit is. Az EU-ban 1978-ig nyúlnak vissza az IKT szektor, illetve az információs társadalom támogatásának gyökerei. A lisszabon-i stratégiának is fontos területe volt az ágazat, amelynek aktuális fejlesztési programja az i2010 nevet viseli. Specifikusan az ágazati KFI tevékenységek támogatása az aktuális K+F Keretprogram (jelenleg a 7. -ik), valamint a 2007-ben indított Versenyképességi és Innovációs Keretprogram keretén belül történik. ( Valamennyi interjúalany megerősítette, hogy kezdeményezéseik során figyelembe veszik a lehetséges kapcsolódási pontokat, a már 18

19 létező nemzetközi programokat és dokumentumokat. A tevékenység összehangolását az EU Információs Társadalom és Média Főigazgatósága koordinálja más, érintett Főigazgatóságok (pl. Vállalkozási, Oktatás és Kultúra) közreműködésével. Alapvetően pozitív az EU hatása e téren, számos pozitív kezdeményezést indított, amelyhez érdemes csatlakozni. Az IVSZ is törekszik olyan ötletek átvételére, és meghonosítására, amelynek hasznosságáról tagjai révén, vagy az európai IKT szövetség, a DigitalEurope révén tudomást szerez. (Eddig mérsékelt eredményeket értek el e téren.) A további nemzetközi példákat áttekintve az látható, hogy az egyes nemzetek nagyon különböző stádiumban vannak ágazat-fejlesztési erőfeszítéseiket tekintve. Egyes országokban az első információs stratégiák már a 60-as években megszülettek (pl. USA, Japán), máshol a 70-es években történ ez meg (pl. Ausztrália, Svédország), a fejlődő országokban pedig a 90 -es években volt megfigyelhető stratégiaalkotási hullám. A közelmúlt programjai közül Észtország gyakorlata emelhető ki. Itt összpárti megegyezés született az informatikára fordítandó erőforrások mértékéről és területéről, amelynek eredményeképpen már az informatikai infrastruktúra fejlettebb, mint a hagyományos. A komplex program magában foglalta az IT tartalomfejlesztéstől a pedagógusképzésen át az e-government fejlesztését. (Természetesen Észtország esetében fontos vonzáspont Finnország, amely mind az IKT terén, mint a KFI tevékenységekben Európa élenjárói közé tartozik.) Ugyanakkor az ágazat KFI teljesítménye elmarad a várttól. Az ágazatra az inkrementális innovációk jellemzőek, a vállalkozások inkább a belső piacra koncentrálnak, kevés az exportorientált vállalkozás. Az IKT ágazatban vezető Finnország (és Nokia) fejlődése a 90-es évek elején indult meg, amikor idejekorán megtörtént a kapcsolódó piacok liberalizációja, s ezáltal az elsők között egészséges versenyhelyzetet, és a fejlődést támogató szabályozási rendszert sikerült teremteni az ágazatban. Ebben az időben alakult át a Nokia, s jelentős kormányzati és magánberuházások áramlottak az ágazatban. Mindezt kiegészítette a magasan képzett munkaerő kibocsátása a felsőoktatásban. A kormányzat közösen a vállalkozásokkal dolgozta ki a technológia- és innovációpolitika nemzeti érdekeinek megfelelő irányait, alakította ki a nemzeti stratégiát, amelyben fontos szerepet játszott a specializáció, az erőfeszítések koncentrálása. Az így kialakított innováció-barát környezet, a rendelkezésre bocsátott (anyagi és humán) erőforrások, a megfelelő időben megtett lépések tették Finnországot meghatározó szereplővé az IKT ágazatban. A közelmúltban Spanyolország indított el egy új programot az információs társadalom előmozdítása érdekében. A 2006-os Plan Avanza jelenleg már a második fázisába lépett (Plan Avanza 2, ), s ugyan KFI vonatkozásai mérsékeltek, a sikeres politikaformálás és megvalósítás szempontjából számos tanulsággal szolgálhat. A terv érdekében az érintett szervezetek együttműködve leszűkítették azt a tevékenységi kört, amelyre Spanyolországnak szüksége van, s amely további fejlődésnek lehet az alapja. A terv sikeressége abban rejlik, hogy a prioritások lefektetése, az érintettek (stakeholders) közötti párbeszéd és egyeztetés előmozdítása révén lehetővé vált a kellő erőforrások (részben anyagiak) biztosítása, a megvalósításhoz szükséges együttműködések, partnerségek és jogi környezet kialakítása, s a megvalósítás is a tervben lefektetettek szerint és eszközökkel történt meg. Az eredmények és magának a tervnek a folyamatos felülvizsgálata és értékelése után, a tapasztalatok figyelembe vételével pedig sor kerülhetett az elindított programok folytatására, a terv második fázisának kialakítására. (A spanyol programról további részletek elérhetők pl. OECD, 2009b.) 19

20 Az ágazati stratégia és KFI fejlesztési programok hiányosságai ellenére a hazai ipar képes nemcsak a belföldi, de nemzetközi piacokon is zajos sikereket elérő példákat felmutatni. A következő fejezet ezek segítségével is mutatja be az ágazatban jellemző KFI folyamatokat és tevékenységeket. IV. Az IT szektor KFI tevékenysége Amint azt az előző fejezetek, de különösen a 2. fejezet érzékeltette, az IT szektor kutatásfejlesztési és innovációs (KFI) tevékenysége igen sokrétű. A hardvergyá rtók, a szoftverkészítők és az IT szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások mind markánsan eltérő K+F igénnyel rendelkeznek, más innovációs gyakorlatot követnek. E téren fontos különbségek okai az eltérő tulajdonosi szerkezet és vállalatméret is. Az ágazat egyik legfontosabb szakmai szervezete, az IVSZ adatai szerint a köz- és a vállalkozási szférában együttesen mintegy 151 K+F egység volt 2007, ahol 1461 kutatót foglalkoztattak (FTE), összesen több, mint 18 md Ft ráfordítás mellett. (NFGM, 2009.) Az ágazat K+F teljesítménye ez alapján mérsékelt. A kutatóhelyen foglalkoztatottak ugyanis sok esetben főleg a multinacionális leányvállalatok esetében részfeladatok, részmodulok fejlesztését, lokalizációját végzik, nem radikális innovációkra irányul tevékenységük. Természetesen a kis lépésekben történő innovációk bevezetésének is fontos szerepe van az ágazat fejlődése szempontjából. Az ágazat teljesítményét végső soron ez utóbbiak, s a hozzáadott értékhez való hozzájárulás határozza meg, bár tény, hogy a nemzeti bajnokok, a kiugró sikereket elérő vállalkozások is fontos tényezők, amelyek dinamizálni képesek tágabb környezetüket is. IV. 1. Az IT szektor KFI folyamatainak általános jellemzői Az IT szektor részterületei közül a tanulmány során készített interjúk alapján az a tanulság rajzolódott ki, hogy azok a sikeresek, amelyek mérsékelten erőforrás-igényesek. A hazai vállalkozások többsége ugyanis nem képes költséges infrastruktúra kialakítását finanszírozni, esetleg jelentős pénzügyi erőforrásokat elkülöníteni egy bizonytalan kimenetelű innovációs projekt számára. Az interjúalanyok többsége úgy vélte, hogy a vállalkozások többnyire követő magatartást tanúsítanak a KFI terén (is). A termékfejlesztéssel, új területek meghódításával szemben előtérbe helyezik a kockázatkerülést. Ilyen szempontból mondhatjuk, hogy bár az informatika számos különböző részterületet foglal magában, modell-szinten mégis hasonló KFI gyakorlatot követ. Valamennyi területen jellemző, hogy a technológia gyorsan fejlődik, ezért elsődleges szerepe a jól képzett (és rugalmas) humán erőforrásnak van. Mint később látni fogjuk, a vállalkozások szerkezete szinte feloldódni látszik, fő szempont a hatékonyság, rugalmasság, problémamegoldás, s a szerkezet mindig igazodik az aktuális helyzethez. Ehhez hasonlóképpen maga a technológia is egyre gyorsuló ütemben változik (gondoljunk csak a video-cd-dvd-blu-ray technológiák elterjedési idejének rövidülésére), ám éppen e változékonyság miatt szükséges, hogy néhány alapvető, központi technológia sztenderdizálva rögzüljön. Ez a közös alap teszi 20