A környezeti jelentésről és a környezeti jelentés díjról

Átírás

1 ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK A környezeti jelentésről és a környezeti jelentés díjról Beszámoló a Deloitte & Touche 2003-as környezetvédelmi pályázatának díjkiosztásáról Európában a környezetvédelem az üzleti döntések szerves részévé vált. Ez nem utolsósorban az Európai Unió 1972 óta tartó következetes környezetvédelmi politikájának az eredménye. Magyarország ebbe a folyamatba a 90-es évek derekán kapcsolódott be, a Környezetvédelmi Törvény decemberi elfogadásával. Remélhető, hogy a nem túl távoli jövőben a környezetvédelem súlypontja Magyarországon is áttevődik a deklaráció szférájából a valóságos tettek, az aktív cselekvés irányába. A vállalkozások környezeti teljesítményének mérésére a rendelkezésre álló hatósági eszközökön túlmenően egyedülálló kommunikációs eszköz a környezeti és/vagy fenntarthatósági jelentés. Fontos azt is rögzíteni, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos információk a legfontosabb közérdekű információk közé tartoznak. Üzleti érdekekre hivatkozással a környezet állapotára vonatkozó információkat, adatokat visszatartani nem lehet. A közérdekű információk közlésének is egyik eszköze lehet a környezeti és/vagy fenntarthatósági jelentés. Környezeti jelentés Magyarországon most kezd elterjedni, a fejlett államokban már megszokott gyakorlat, hogy a jelentősebb vállalkozások éves mérlegbeszámolójuk mellett elkészítik környezeti jelentésüket, amelyet azután mint a pénzügyi mérleget külső független auditorok tanúsítanak. A környezeti jelentés egy vállalat környezettel kapcsolatos teljesítményéről ad számot, amely jelentés többek között kitér a társaság tevékenységének bemutatására, a környezeti politikára, a környezeti stratégiára és célokra, a jelentős környezeti hatásokra, valamint a környezet-

2 védelmi intézkedésekre és az ezekre fordított anyagi és szellemi erőforrások ismertetésére. Az első környezeti jelentés Magyarországon 1997-ben jelent meg. Azóta a kiadott jelentések száma és népszerűsége dinamikusan növekszik a hazai vállalatok között ben megjelentek az első tanúsítások is. Fenntarthatósági jelentés A környezeti jelentés továbbfejlesztésének tekinthető a fenntarthatósági jelentés, amely a vállalat környezeti hatásain túl a fenntartható fejlődés definíciója szerint bemutatja a társadalmi és gazdasági hatásokat is. Fenntarthatósági jelentéseket olyan vállalatok készítenek, amelyek megpróbálják üzletpolitikájuk középpontjába helyezni a fenntartható fejlődés koncepcióját. A fenntarthatósági jelentés tanúsításának szerepe a jelentés hitelességének biztosítása az olvasók, az érdekelt felek számára. Fenntarthatósági jelentések készítésére még nem áll rendelkezésre nemzetközi szabvány. Annak ellenére, hogy számos kezdeményezés tűzte ki célul, hogy meghatározza a fenntarthatósági jelentés irányában támasztandó követelményeket, nem alakult ki még olyan általánosan elfogadott kritériumrendszer, ami minden érdekelt fél számára elfogadható lenne. Véleményünk szerint ezt a szerepet az 1997-ben a CERES (Coalition for Environmentally Responsible Economies) által alapított GRI (Global Reporting Initiative) fogja a közeljövőben betölteni. Az elmúlt évek során kifejlesztett irányelvtervezetek változatait számos érdekcsoport véleményét figyelembe véve fejlesztették tovább. Ezen vélemények alapján a GRI Irányelveket 2002 nyarán véglegesítették és publikálták. Kinek szól a környezeti és/vagy fenntarthatósági jelentés? A környezeti és/vagy fenntarthatósági jelentést a vállalatok saját munkatársaik, valamint a helyi és a szélesebben értelmezett közvélemény számára készítik. A saját dolgozók meggyőzése arról, hogy a vállalat tevékenysége sem a dolgozókat, sem a közvetlen és közvetett környezetet nem veszélyezteti, a legfontosabb célok egyike. A dolgozói bizalom egyrészt növeli a vállalat iránti elkötelezettséget, másrészt hitelesen közvetítheti a helyi lakóközösség számára az adott vállalat környezeti tevékenységével kapcsolatos információkat. A jelentés fontos adatforrás a sajtó számára és a környezetvédelmi civil szervezetek (NGO-k)

3 számára is. Végül, de nem utolsósorban a befektetők, a vevők, a beszállítók és a hatóságok számára is hasznos olvasmány. Környezeti Jelentés Díjak A környezeti jelentés díjak alapításának célja azon vállalatok jutalmazása, amelyek környezeti jelentése magas színvonalú, tükrözi a vállalat elkötelezettségét a környezet védelme iránt, hiteles és megbízható adatokon alapul. A környezeti jelentés díjak népszerűsége egyre nagyobb. A környezeti jelentést készítő vállalatok számára a díj elnyerése a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségük nemzeti, nemzetközi elismerését jelenti. A Deloitte & Touche számos országban nagy szerepet játszott a környezeti jelentés díjak alapításában és a díjak odaítélésében (például az 1997-ben elindított Európai Környezeti Jelentés Díj). Az Európai Környezeti Jelentés Díjra kétévente pályázhatnak azok a vállalatok, amelyek saját országukban díjat nyertek az un. Nemzeti Környezeti Jelentés Díj pályázaton. Az Európai Unió Környezeti Jelentés Díja legutóbbi kiírásában négy kategóriában hirdettek győztest: a legjobb környezeti jelentés, a legjobb fenntarthatósági jelentés, a legjobb első jelentés (azon vállalatok közül, akik elsőként publikáltak ilyet) és a legjobb jelentés a kis- és középvállalatok részéről. Nyilvánvaló, hogy a magyarországi bírálati szempontokat is folyamatosan igazítani kell az uniós elvárásokhoz. A magyarországi Deloitte & Touche alapította meg a Közép-európai Környezeti Jelentés Díjat, amelynek átadására október 4-én került sor Budapesten. A díjra régióbeli vállalatok nyújthatták be jelentésüket, amelyeket egy független szakértőkből álló nemzetközi zsűri értékelt és választotta ki a legjobb jelentéseket. A Deloitte & Touche 2003-as környezetvédelmi pályázatának megosztott első helyezettei a DENSO Gyártó Magyarország Kft. és a Budapesti Erőmű Rt., második helyen a Matáv Rt. végzett. A cég az ún. Zöld Béka díjat 2001-ben alapította azon közép-kelet európai vállalatok számára, amelyek a legjobb környezeti vagy fenntarthatósági jelentést készítették. A díjat mindkét alkalommal egy, a Deloitte & Touche által felkért, de tőle független nemzetközi zsűri ítélte oda. A zsűriben a következő szervezetek képviselői vettek részt: az EBRD környezetvédelmi osztályának munkatársa, a World Business Council for Sustainability Development (WBCSD Üzleti tanács a fenntartható fejlődésért) külső szakértője, a

4 Közép-Európai Egyetem egyik professzora, a Közép-Európai Környezetvédelmi Központ képviselője és egy magyar környezetvédelmi újságíró. A 2003-ban pályázók a következő cégek voltak: Audi Hungaria Motor Kft., Budapesti Erőmű Rt., DENSO Gyártó Magyarország Kft., Fiat GM Powertrain, Opel Magyarország Autóipari Kft., Magyar Posta Rt., Matáv Rt., Magyar Villamos Művek Rt., Pannonplast Műanyagipari Rt. A díj létrehozásával a Deloitte nem titkolt célja egyrészt az, hogy a régió vállalatait felkészítse az EU hasonló pályázatain való részvételre, másrészt pedig, hogy arra ösztönözze a közép-kelet-európai vállalatokat, hogy minél nagyobb számban, tartalmilag és formailag minél igényesebben készítsék el ezt a fontos, a környezetvédelemben elért eredmények kommunikációjára egyedülállóan alkalmas dokumentációt. Egyéb irodalom Matolay R.: A pénz szaga. = Figyelő, 47. k. 36. sz szept p Fodor L.: Milyen környezetjogunk legyen? = Természet Világa, 134. k. 10. sz p Fábián A.: Az ISO szerinti környezetközpontú irányítási rendszerek. = Gép, 54. k. 8. sz p. 34. Wagner Z.: Az Európai Unió törekvései a környezetbarát közlekedés érdekében. = Közlekedéstudományi Szemle, 53. k. 7. sz p Almási M.: A jövedéki törvény harmonizációja olajipari és vegyipari kihatások I. = Magyar Kémikusok Lapja, 58. k. 10. sz p A külügyminiszter 23/2003. (X. 16.) KüM rendelete a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól. = Magyar Közlöny, 118. sz okt. 16. p Közép-európai műhelymunka a környezetvédelmi törvénykezésről és a felelős gondoskodásról. = Magyar Kémikusok Lapja, 58. k. 9. sz p Keresztényi I.; Isaák Gy.: Kéntartalmú szerves vegyületek biodegradációja, alkalmazási területek a finomítók környezetgazdálkodásában. = MOL Szakmai Tudományos Közlemények, sz. p Mészáros P.: A fenntartható mobilitás a globalizáció kihívásai. = Városi Közlekedés, 43. k. 4. sz p Czéh T.: A kohéziós alap. = Környezetvédelem, 11. k. 4. sz júl. aug. p

5 Kemény A.: A kormány zöld lelkiismerete leszek. = Környezetvédelem, 11. k. 4. sz júl. aug. p Burjánné Botos B.: A fenntartható fejlődés nyomában. = Földrajzi Értesítő, 51. k sz p