Ünnepi köszöntő. Grußwort. Magyar Egyesület Berlin e.v. XVI. évfoly. olyam 30. szám tavasz ára: 2,00 euró

Átírás

1 XVI. évfoly olyam 30. szám tavasz ára: 2,00 euró Magyar Egyesület Berlin e.v. n-in-berlin.de Grußwort des Botschafters der Republik Ungarn vom 16. April 2010 Lieber Herr Vorsitzender Dr. Hetey, liebe Vorstandsmitglieder, Landsleute und deutsche Freunde, meine Damen und Herren! Deutschland Ungarn Oder: Ungarn Deutschland Ist das nicht nur ein wohlklingendes, sondern beinahe schon zusammengehörendes Wortpaar? Im Internet googelnd findet man für dieses Wortpaar insgesamt Treffer. Zum Vergleich: für France Hongrie nur Und für das Wortpaar Österreich Ungarn, welches unter der Habsburg-Monarchie keine fiktive Verbindung, sondern im 17./18./19. Jahrhundert eine historische Tatsache war, Treffer, also weniger als für Deutschland Ungarn! Man darf mit Fug und Recht vermuten, die Mehrheit der Treffer für Deutschland Ungarn kommt aus neuester Zeit. Die bilateralen Beziehungen, vor allem in der Zeit nach der Wende in Ungarn und nach der Wiedervereinigung in Deutschland nahmen einen spektakulären Aufschwung. Deutschland ist uns sowohl wirtschaftlich als auch politisch der Partner Nummer eins. Und kulturell? Berlin galt und gilt als Paris für unsere Künstler in den 20er Jahren und heute. Die starke Mitwirkung ungarischer Künstler im Bauhaus ist allgemein bekannt. Der Schriftsteller Imre Kertész erfuhr von der Verleihung des Literaturnobelpreises 2002 hier, wo er sich zu einem einjährigen Stipendium am Wissenschaftskolleg aufhielt und auch seither als Wahl-Berliner in dieser Stadt lebt. Der andere namhafte Schriftsteller, Péter Esterházy, erhielt im Herbst 2004 auf der Frankfurter Buchmesse den Friedenspreis des Deutschen Buchhandels. Wieder ein anderer, György Dalos, früher auch Direktor des Hauses Ungarn in Berlin, wo u. a. die Vereinigung für lange Zeit zu Hause war, erhielt im März d. J. den Leipziger Buchpreis zur Europäischen Verständigung In diesem Jahr haben Essen (Ruhr) und Pécs mit Tisztelt Ünneplő Közönség, kedves Egybegyűltek! Köszönöm a megtiszteltetést, hogy a Berlini Magyar Egyesület 20 éves fennállásának alkalmából ünnepi köszöntőt mondhatok. Németországban felnőtt és élő magyarként vagyis rövidítve németországi magyarként mely egyébként tükörfordítása és megfelelője a hasonló helyzetben lévő magyarországi németek fogalmának néhány gondolatot szeretnék megosztani Önökkel a németországi magyarokról. Arról, hogyan találják meg egymást, miként szervezik meg magyar közösségi életüket és arról, hogyan hajtják végre beilleszkedésüket a német társadalomba és ezekkel a tulajdonságokkal ellátva, miként valósítják meg a közvetítő híd szerepét a két nép és az érintett országok között. Nem tudjuk pontosan, mennyi is a németországi magyarok létszáma, de becsléseink szerint ez és személy között mozoghat. Ezt a becslést a csupán nagyságrendileg rendelkezésünkre álló számokra alapozzuk a Kárpát-medencéből történő menekülési és kivándorlási hullámokból kiindulva, melyek az utolsó években, évtizedekben és évszázadokban lezajlottak. Már a középkor óta szinte rendszeresen érkeznek magyar diákok és tanoncok Németországba. Főleg az 1. világháború után számos művész, egyetemi tanár, mérnök, valamint mezőgazdasági és szakmunkás itt fejti ki munkáját. Viszont berendezkedett és önszerveződő 20magyar népcsoportról csak 1945 óta beszélhetünk. (Fortsetzung auf Seite 2) Ünnepi köszöntő a Berlini Magyar Egyesület alapításának 20. évfordulóján (Dr. Klement Kornél, a BUOD elnöke) Megjegyzendő az a tény, hogy az itt élő magyarok csupán 65%-a érkezett magyar útlevéllel. Mivel a magyarok egyharmada a történelmi Magyar Királyság ún. utódállamaiban él (kb. 3 millió), azon magyarok aránya, akik román, szlovák, szerb, szlovén vagy ukrán állampolgársággal érkeztek Németországba, 35% körül mozog. (Folytatás a 4. oldalon)

2 2010. június 2. oldal Grußwort am Jubiläumsabend (Fortsetzung von Seite 1) Istanbul zusammen den Titel Kulturhauptstädte Europas inne. Also eine deutsche und eine ungarische Stadt. Zufall? Mit Sicherheit nicht. Die Städte wurden zwar nicht durch die Titelverleiher ausgewählt, die Länder aber schon. Ein weiterer Beweis dafür, dass Deutschland und Ungarn kulturell auch im Kopf anderer Europäer nahe zueinander liegen. An obigen Verbundenheit knüpfte auch die Politik in den letzten gut 50 Jahren an, und in den vergangenen 20 Jahren haben wir wahre historische Höhepunkte miterlebt, die eine gewisse moderne Schicksalsgemeinschaft zwischen unseren Ländern und Völkern geschaffen haben. Hier möchte ich erstens natürlich auf 1956 und besonders auf die Rolle der ungarischen Landsleute hindeuten, die in Deutschland eine neue Heimat gefunden haben. Die heutige ungarische Gemeinschaft in Deutschland konstituiert sich teils aus ihnen, teils aus den in der Zeit der deutschen Teilung in irgendeine der beiden Hälften geratenen Emigranten und teils aus den Vertretern der jüngeren Generationen, die nach der Wende und der Wiedervereinigung, ihrer freien Entscheidung folgend, das Mutterland verließen. Zweitens verweise ich selbstverständlich auf 1989, das Wunderjahr, in dem die Wende und die Grenzöffnung für die ausreisewilligen DDR-Flüchtlinge parallel und in engem Zusammenhang miteinander verliefen. Durch diese beiden historischen Sternstunden entstand eine starke Solidarität zwischen unseren beiden Völkern, ein starkes Fundament, auf das man umfangreiche zwischenstaatliche und zwischenmenschliche Beziehungen aufbauen kann und muss. Die Beziehungen zwischen Deutschland und Ungarn werden schon seit längerer Zeit und auch in Zukunft nach der Devise Nachbarländer ohne gemeinsame Grenzen gelebt. Das vorjährige Jubiläum der Grenzöffnung konnte Ungarn bereits als freies und demokratisches Land, als Mitglied der EU und der NATO, als Mitgestalter der tiefgreifenden Veränderungen und der Überwindung der früheren Spaltung in Europa mitfeiern. Und es feierten nicht nur die führenden Politiker, sondern auch die Vereine und Verbände. Die Ungarische Vereinigung Berlin nahm an diesen Veranstaltungen mit Rat und Tat aktiv teil. Für beide, also Rat und Tat ist das immer noch gültige Vorhaben, eine Gedenksäule zur Erinnerung an die ungarische Grenzöffnung in einer Gedenkstätte in Berlin zu errichten, ein gutes Beispiel. Die Botschaft wird das Vorhaben auch weiterhin trotz den sich abzeichnenden Schwierigkeiten mit Optimismus unterstützen. Liebe Vereinsmitglieder! Geburtstage sind Markierungspunkte auf dem Weg zwischen Vergangenheit und Zukunft schrieb einmal die deutsche Sozialpädagogin Helga Schäferling. Jahrestage bieten Anlass zum Rück- und Ausblick. Zurückblickend sind es gleich zwei erwähnenswerte Ereignisse: 2007 verlieh Herr Dr. István Hiller, damaliger ungarischer Minister für Bildung und Kultur der Redaktion von Berlini Híradó der Veröffentlichung des Vereins eine Anerkennung. Desweiteren erhielt die Vereinigung einen Platz auf der Öffentlichen Senatsliste der Vereine, die zu ausländerpolitischen Maßnahmen angehört werden, und nimmt an der Arbeit des Berliner Landesbeirats für Integrations- und Migrationsfragen teil. Die Message über die Mission der Vereinigung ist also sowohl für die ungarische als auch die deutsche offizielle Öffentlichkeit gut angekommen. Dafür gebührt Ihnen mein herzlicher Glückwunsch! Aber auch sonst ist uns bewusst, welches Engagement die Vereinsarbeit kennzeichnet. Die Anwesenheit des Spitzenvertreters des BUOD, Herrn Dr. Kornél Klement, zu diesem Jubiläum ist ein Beweis dafür! Vorausblickend kann ich sagen: als Ungarin oder Ungar im Ausland, in diesem Falle in Deutschland zu leben und unser Land zu repräsentieren dies wird keine leichte, aber weiterhin eine schöne Aufgabe bleiben, mal emotionell hoch geladen, durch Herausforderungen erschwert, mal einen klugen und wenn erforderlich selbstkritischen Kopf verlangend! Dazu verpflichtet uns unsere Bekenntnis, unser Engagement, Ungar zu sein. In diesem Sinne beglückwünsche ich die Vereinigung und alle ihrer Mitglieder für die wirklich hoch geschätzte zwanzigjährige Arbeit im Dienste des Ungarntums in und um Berlin und wünsche Ihnen, dass Sie noch viele Jahrzehnte erfolgreich tätig sein können. Die Hälfte des Weges in den bisherigen zwanzig Jahren war durch unseren Freund Dr. László Hetey als Vorsitzender mitbegleitet: Lassen Sie mich auch ihm persönlich gratulieren und meine Anerkennung aussprechen! Zugleich danke ich Ihnen allen auch dafür, dass Sie die Fahne der deutsch ungarischen Freundschaft hoch halten und im Bereich der Zivilkontakte Großes leisten. Ich kann Ihnen versichern, in der Botschaft werden die Zivilorganisationen wie die Ihre, darüber hinaus die Ungarische Kolonie, die DUG Berlin und die DUG mit Sitz in Bonn, aber auch der BUOD, wenn auch kein erstes, so doch ein zweites Zuhause finden. Den Organisatoren und den Gästen dieses Festaktes wünsche ich einen schönen und erinnerungswürdigen Abend. Dr. Sándor Peisch, Botschafter der Republik Ungarn

3 3. oldal június Kedves Olvasóink! A szerkesztőség írja Szerkesztőségi üzeneteinket mindjárt bocsánatkéréssel kell kezdenünk: ősszel még azt ígértük, hogy az egyesület áprilisi közgyűlésére adjuk ki a Híradó 30. számát, de ez igencsak félresikerült, másfél hónapot késett a lap. Jó, hogy ezt a körülményt azért legalább előnyünkre fordíthatjuk, mivel a Magyar Egyesület 20 éves fennállása alkalmából tartott közgyűlésre népes vendégsereg gyűlt egybe, s így akad miről tudósítani, szóban és képben. Türelmet és megértést kérünk tehát azon kedves olvasóinktól, akik nem azért veszik kézbe ezt a lapot, mert a Magyar Egyesület tagjai vagy barátai, hanem azért, mert más érdekes információkat, cikkeket keresnek, s ezúttal egészen a 13. oldalig kell lapozniuk, ahol aztán végre nem kizárólag a jubileumról van szó. Mindenesetre az április 16-án a Magyar Nagykövetségen rendezett est nagyszerűen sikerült. Köszönetet mondunk ezért első helyen a házigazdáknak, akik házuk kapuit erre a jeles napra előttünk és vendégeink előtt szélesre tárták, személyesen is megjelentek, felszólaltak a nagykövet személyében, rendelkezésre bocsátották a ház technikai felszerelését, és nem utolsósorban finom ételekkel, italokkal tették az estet még szebbé. Aki ünnepelni kíván, az előtte azért dolgozzon is. A közgyűlés hivatalos Tagjaink a beszámolókat figyelik Dr. Hetey László elnök és a Nick házaspár részében annak rendje és módja szerint a vezető szervek beszámolót tartottak az elmúlt év tevékenységéről, tájékoztattak az anyagi helyzetről, és rövid kitekintést adtak a jövőbeli tervekre. Rövid szünet következett, amely alatt a jelenlévők Zsebényi József (NDK-s Magyarok Egyesülete) kedves ajándékát vehették kézbe, ill. szem- és fülügyre: 12 perces DVD-je számos eseményt idézett emlékezetükbe a Magyar Egyesület első éveiből, kissé egybemosva a Magyar Ház akkori életével, ami nem csoda, hiszen a Ház volt mindig is egyesületünk otthona. Ez a DVD egyébként megrendelhető a szerkesztőségnél, ára jelképes: öt eurós adomány az egyesületnek. Az ünnepi részt elnökünk nyitotta meg. Üdvözölte számos vendégünket, majd felvázolta egyesületünk sokszínű aktivitásait. Röviden bemutatta azt a két albumot, amit a húsz év jelentős rendezvényeiről Ketel Ilona állított össze. Ezután dr. Peisch Sándor nagykövet és dr. Klement Kornél BUOD-elnök üdvözlő beszédeit hallhattuk, majd Nick Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumi elnöke intézett köszöntő szavakat az egyesülethez, és kedves ajándékot is átadott. Végül Hans-Ulrich Moritz tagtársunk nagysikerű PowerPoint prezentációja következett: Az egyesület 20 éves élete (nem kizárólag csak komolyan vehető kedves) képekben. Aki ezt a kb perces mozgó fénykép- gyűjteményt meg szeretné kapni, ugyancsak jelentkezzen a szerkesztőségnél. A prezentáció után a most már hallhatóan korgó gyomrokra tekintettel vacsora következett, az ünnephez méltó formában és tartalommal (ejtsd ízletességgel), zenével, tánccal és énekkel körítve: nagyon jó és hangulatteremtő volt a DURRbanda és a Befonó néptáncsoporttöbbszöri fellépése, ugyanilyen nagyon köszönjük! Az est néhány pohár bor mellett, kellemes csevegéssel csengett ki. Bóta Zsolt követ Rademacher Irénkével beszélget. Itt köszönjük Berlinből, vidékről és Budapestről érkezett vendégeinknek, hogy látogatásukkal megtisztelték az egyesület tagjait! Most ébred rá e sorok írója, hogy editorial helyett a jubileumi estről tudósító cikket írt. Sebaj, marad így is néhány sornyi hely jelen lapszámunkra kitérni. Az első 12 oldalon közöljük az ünnepi köszöntők mellett a szerkesztőséghez eljutott számos, még a témához szóló gondolatot, gratulációt. A 4. oldaltól kezdődően olvasható a Magyar Egyesület krónikája megalapításától napjainkig, 1990 és 2000 között minden évből a jeles eseményeket kiemelve, 2001-től pedig teljes a rendezvények sora. Kellemes múltidézést! Jelen lapszámunkban a Híradóból ismert, érdekes olvasmányokból álló színes csokor kissé szegényesebb a szokásosnál, és még a megkedvelt bepillantás Bözsike konyhájába is kimaradt. Nézzék el ezt nekünk kedves olvasóink, hiszen olyan nagyon kellett ünnepelnünk, hogy ezúttal néhány dologra nem maradt idő és hely

4 2010. június 4. oldal Március 29. A tervezett Magyar Egyesület alakuló gyűlése a Magyar Kultúra Házában nyolcvan érdeklődő részvételével. A jelenlévők ideiglenes vezető testületet bíznak meg az alapszabályzat elkészítésével, az egyesület bírósági bejegyeztetésével. Több munkacsoport is alakul, melyek azonban igencsak rövid életűek. Május 25. A magyar nyelvtanítást szorgalmazó munkacsoport összehívja a szülőket. Kiderül: pillanatnyilag nincs igény az oktatásra. Június 1. A Magyar Egyesület és a Magyar Kolónia első találkozója berlini magyar művészek fellépésével Június 11. Az egyesületet hivatalosan bejegyzi a Berlin Mitte-i Kerületi Bíróság. A német újraegyesülés után a bejegyzés iránti kérelmet többször meg kell majd ismételni. Szeptember Több kisebb összejövetel, amelyeken munkaügyi és idegenrendészeti kérdéseket vitatnak meg. Tárgyalások folynak a Magyar Kolóniával egy esetleges későbbi egyesülésről. December 20. Kis hangversennyel egybekötött karácsonyi ünnepség A következők voltak a jelentősebb bevándorlási hullámok Németországba: 1945 után a háború következményeként kb személy. Az 1956-os forradalom és szabadságharc után kb személy, mivel Németország akkor azonnal és igen köszönetre méltó módon vállalta és végrehajtotta az összes menekült 10%-ának felvételét után kb magyar vendégmunkás az akkori Jugoszláviából. Az 1968-as prágai tavasz után kb magyar nemzetiségű személy Szlovákiából után kb magyar nemzetiségű személy Erdélyből román állampolgárként ig kb további menekült Magyarországról. Különfejezet valamikori NDK : Vendégmunkások és bevándorlók Magyarországról (pl. házasság folytán) kb személy óta kb csak ideiglenesen itt tartózkodó szakmunkás Magyarországról megbízatási szerződéssel. Magyarország EU-csatlakozása után tovább emelkedett az itt élő magyar nemzetiségű személyek száma elsősorban itt tanuló egyetemisták és fiatal családok által, miközben egyúttal beindult egy nem elhanyagolható visszavándorlási folyamat is Németországból Magyarországra. De miért is becslés csupán a és közötti létszám a németországi magyarokat illetően? Nos, ennek az az oka, hogy a németországi intézmények nem rendelkeznek idevágó hivatalos statisztikákkal. Az önkormányzatok csupán a lakók jelenlegi állampolgárságát rögzítik, nem pedig a korábbi állampolgárságaikat. Számunkra e téren nemrégtől könnyítést jelent, hogy Németország a német állampolgárság mellett most már megengedi további EUs állampolgárságok birtoklását is (így például a magyart vagy románt). Ünnepi köszöntő (A BUOD elnökének április 16-án tartott beszéde, folytatás az 1. oldalról) Számunkra mint németországi magyarok az lenne a legjobb, ha jegyeznék anyanyelvünket, illetve azt a nyelvet vagy azokat a nyelveket, melyeket a mindennapi életben a német mellett még rendszeresen használunk. De a nyelvhasználatot még a népszámlálás alkalmával sem kérdezik. Itt meg szeretném jegyezni, hogy vannak olyan országok, amelyek ez ügyben részletesebben és számunkra megfelelően járnak el, így például az Amerikai Egyesült Államok, Ausztria és Svédország. Ilyen statisztikai adatoknak mi is örülnénk Németországban. Ezért javasoljuk a német törvényhozónak nemcsak miattunk, németországi magyarok miatt hasonló felmérések bevezetését. Addig is a következő csupán nagyságrendi becslési szabályt használjuk: A németországi magyarok száma körülbelül a négyszerese a Németországban bejelentett magyar állampolgárok számának. De ezek a statisztikai számok ne vonják el figyelmünket az abszolút szórványban élő németországi magyarok egyéni sorsától. Különösen Magyarországon gyakran felteszik nekünk azt a kérdést: Ki a magyar, kit tekinthetünk és tekintsünk magyarnak? Nos, számunkra a válasz erre a kérdésre igen egyszerű: Az a külföldi így pl. németországi magyar, aki külföldön is ápolja

5 5. oldal június magyar kultúráját, és igyekszik azzal a többségi lakosságot is megismertetni, már amennyire ez lehetséges. Ez a definíció egyúttal meg is mutatja az egyszerű statisztikai lehetőségek korlátait, hiszen az ilyen életfelfogásokat és életkörülményeket nem lehet néhány kérdésben pontosan megfogalmazni és kiértékelni. Ezzel elérkeztünk ahhoz a kérdéshez, hogyan ápolhatja valaki a magyar kultúráját külföldön, így pl. Berlinben? Ez elsősorban egyéni, személyes döntés, ami azzal kezdődik, hogy otthon a családban a körülményeknek megfelelően magyarul beszélünk, különösképpen gyerekeinkkel. Magyar újságokat és könyveket is olvasunk, esetleg magyar rádió- és TV-adásokat hallgatunk, ill. nézünk, és természetesen ápoljuk kapcsolatainkat a Kárpát-medencében élő rokonokkal és barátokkal. Egy további fontos elemet a magyar kultúra ápolásában Németországban és az ehhez kapcsolódó hídszerep vállalásában azok az egyesületek alkotnak, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy közösségben megéljék, ill. közvetítsék a német kultúrától mégiscsak valamelyest eltérő magyar kultúrát. Ezért az érintett németországi magyarok az egész országban magyar kultúregyesületeket, egyházközségeket, ifjúsági és gyermekcsoportokat hoztak létre, melyek önkéntes és fizetés nélküli alapon részben már több évtizede működnek és végzik munkájukat. Így például a Berlini Magyar Egyesület is, melynek 20 éves fennállását ünnepeljük a mai napon. De engedjék meg, hogy először néhány más egyesületet, illetve közösséget említsek létezésük időtartamának sorrendjében: Legelsőnek az június 15-én alapított, a 2. világháború után újjáalapított és Berlini Magyar Kolóniának átnevezett egyesületet kell említenem. Ez az egyesület ezzel a megszakítással tehát 164 éves, és ilyenformán csúcstartó a németországi magyar egyesületek életkorát illetően. Ezt az egyesületet 29 magyar iparos alapította azzal a szándékkal, hogy Berlinben lehetőséget teremtsen a kölcsönös segítségnyújtásra és közös találkozásokra gondolatcsere és hagyományőrzés céljából. Másodikként a Hamburgi Magyarok Egyesületét említem, amelyet 1907-ben alapítottak és így tehát ma 103 éves. Az első tagok eredetileg Amerikába kivándorolni szándékozó magyarok voltak, akik végül is a legkülönbözőbb okokból kifolyólag mégsem utaztak tovább, vagy egy bizonyos idő után egyszerűen már nem is akartak. Tudomásom szerint ez a két még ma is létező egyesület az egyedüli, melyet még a 2. világháború előtt alapítottak. A 2. világháború és különösképpen a levert 1956-os forradalom utáni nagy menekültáradatok és a 20. század migrációs hullámai következtében számos egyesület alakult, melyek nagy részben mind a mai napig folyamatosan megújuló formában és felállásban működnek. Következőnek a Külföldi Magyar Cserkészszövetséget említeném, melyet 1945-ben a bajorországi Pockingban alapítottak, és most is világszerte jelen van. Jelenleg Németországban hét csapata működik, mégpedig a következő városokban: München, Stuttgart, Köln, Frankfurt, Heidelberg, Mainz és Berlin, melyeket természetesen részben csak később hoztak létre. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség tehát 55 éves múltra tekinthet vissza, ezzel a legidősebb folyamatosan működő szervezet, mely a külföldön felnövő magyar gyerekekkel és fiatalokkal foglalkozik. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy az ökumenikus alapokon működő Külföldi Magyar Cserkészszövetség 1989 után nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a cserkészmozgalom a kommunizmus bukása után az egész Kárpát-medencében újraéledhessen. Így ma is létezik az úgynevezett Magyar Cserkészfórum, mely a magyarországi, szlovákiai, romániai, vajdasági, kárpátaljai és a mi külföldi magyar cserkészszövetségünk csúcsszervezeteként működik. Megjegyzem, hogy a Külföldi Magyar Cserkészszövetségnek van egy csodálatosan szép Hárshegy nevezetű cserkészparkja Burg Kastlban, Nürnberg közelében, mely természetesen mások által is 1991 Január 2. Új ideiglenes vezetőség létrehozása, a korábbi elnök Bock Mária leköszön. Január 7. A Magyar Kolónia évi közgyűlésén tagjaink egy része átlép a másik szervezetbe. Megállapodás születik a két egyesület további együttműködéséről. Február 9. A havi klubesten új programtervezetet mutatnak be. Döntést hoznak arról, hogy egyesületi rendezvényeken a magyar nyelvet használják. Március 15. Megemlékezés 1848-ról Április 15. Évi közgyűlés: Az új alapszabályzat elfogadása, valamint az egyesület testületeinek a megválasztása. A vezetőség: Gyöngyösi Albert (elnök), Nemes Lajos, Matthes Ágnes, Drimál Ferenc, Rademacher Irén, Dobslaff Anikó, Schönauer Ágnes, Lein Mária, Szabó László (az utóbbi négy vezetőségi tag az év végén hivatalosan kiválik az immár öt főre csökkentett testületből). A revíziós bizottság: Sperling Ágnes, Simon Rezső, Volker Zurbuchen. Május 7. Göncz Árpád köztársasági elnök fogadást ad a Magyar Házban. Május 25. Jótékony célú majális-ünnepség a Magyar Házban a súlyos beteg Rumi András javára Június 1. Magyar nap a népek közötti megértésért a Weissensee-i művelődési házban. A bevételt Rumi András műtétjének finanszírozására fordítja a két egyesület. Július 1. A sikeres műtét után Rumi hazaszállításának költségeit a Magyar Egyesület állja. Szeptember 23. A klubesten konzuli ügyekben kapunk felvilágosítást.

6 2010. június 6. oldal 1991 November 2. A két egyesület közös tekeestje November 4. Filmbemutatóval, majd Tinschmidt Sándor előadásával megemlékezünk 1956 eseményeiről. December 16. Karácsonyi ünnepség. Gyűjtés a jugoszláviai menekültek számára 1992 Február 8. Farsangi diszkó a két egyesület fiataljai és azok barátai számára Március 14. Ünnepi megemlékezés az 1848-as forradalomról, a Berlin Mitte-i zeneiskola tanulóinak koncertje Március 20. Szervezetünk végleges bejegyzése az egyesületek nyilvántartásába az szám alatt. Hivatalos elnevezése: Magyar Egyesület e. V. (Ungarische Vereinigung e. V.) Berlin Április 6. Évi közgyűlés Május Kirándulás Hamburgba. Az úton részt vesz a Piroska tánccsoport is. Október A hamburgi magyarok viszontlátogatása. Sikeres városnézés mellett részt vesznek a Magyar Kolónia őszi bálján is. Október 30. Az adóhivataltól értesítés érkezik, miszerint az egyesület alapszabályzata nem felel meg a közhasznúság követelményeinek: rendkívüli közgyűlést kell összehívni. December 18. Rendkívüli közgyűlés, amelyen a jelenlévők módosítják az alapszabályzatot Március 13. A Magyar Egyesület és a Magyar Kolónia közös ünnepsége az as forradalom emlékére használható, és ahol a korábbi híres Kastl-i Magyar Gimnázium várépülete is megtekinthető. Ezek után most meg kell említenünk a katolikus és protestáns magyar egyházközségeket és gyülekezeteket, melyek összesen Németország 84 városában működnek. Ezeket most időhiány miatt nem szeretném felsorolni. Az idén januárban a Nürnbergi Magyar Kultúregyesület 40 éves fennállását ünnepelte. Említeni szeretném a tánc- és népművészettel foglalkozó csoportokat a következő városokban: München, Stuttgart, Frankfurt és Hagen. Az utóbbi, a Vadrózsa együttes, az idén ünnepli 30 éves fennállását, de a többi is hasonló múltra tekinthet vissza. Kiemelendő még a sok újonnan alapított hétvégi magyar iskola. Szövetségünk a BUOD tavalyelőtt felmérést végzett, és ennek során 25 ilyen csoportot számolt így Berlinben is, ahol a gyermekeket heti 2-3 órában tanítják és fejlesztik magyar nyelvben és kultúrában. Említeni szeretném még a sok Német Magyar Társaságot is, melyek tevékenységük súlypontját tudatosan a magyar kultúra közvetítésére és a népek közötti megértésre helyezik. Ez a szempont a többi egyesületnél is természetesen jelen van, de nem ilyen hangsúlyosan. Utoljára meg kell még említenünk azt a számos testvérvárosi kapcsolatot németországi és magyar- Ünnepi köszöntő (A BUOD elnökének április 16-án tartott beszéde, folytatás az 5. oldalról) országi, ill. kárpát-medencei önkormányzatok között, melyek szintén sokban hozzájárulnak a kölcsönös megismeréshez és megértéshez. Tisztelt hölgyeim és uraim, látják, hogy a Berlini Magyar Egyesület tökéletesen beilleszkedik a németországi magyar egyesületek sorába, és 20 éves ifjú kora ellenére mindenesetre már most a németországi magyar élet megbízható pillérei közé tartozik, amit Hetey László elnöknek és minden többi mostani és korábbi elnökségi tagnak, egyesületi tagnak és segítőnek meg szeretnék köszönni. Külön kihangsúlyozandó, hogy Önök elejétől fogva biztosítanak az országos szövetségünk a BUOD számára egy elnökségi tagot, sőt gyakran az elnökhelyettest, jelenleg immár 5 éve Urban Mária személyében, aki többek között vállalja az összekötő szerepet a Magyar Nagykövetség felé. Ezt is külön meg szeretnénk köszönni Önöknek! A Berlini Fal leomlása után Önök rögtön megragadták az alkalmat, hogy az elején még a Kelet-Berlinben élő magyarok számára egy találkozási lehetőséget szervezzenek, ami addig ma már szinte hihetetlen módon nem volt lehetséges, annak dacára, hogy a korábbi NDK és a korábbi Magyar Népköztársaság szocialista testvérállamként tekintettek egymásra. Mindnyájan tudjuk, hogy 20 év egy szabadidőben és anyagi támogatás nélkül vezetett egyesület számára hosszú idő, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy utánpótlási gondok a szórványközösségek számára még nagyobb kihívást jelentenek, mint az itteni német egyesületeknek. Országos szövetségünk a BUOD számára mindenesetre nagy öröm és megtiszteltetés, hogy tagegyesületként sorainkban tudhatjuk Önöket. Végezetül engedjenek meg néhány gondolatot országos szövetségünkről, melyet 1993-ban a vasfüggöny leomlása után alapítottak. A szerencsére megváltozott világpolitikai helyzetből kifolyólag egy

7 7. oldal június megváltozott önazonosságból indultunk ki a németországi magyarokat illetően. Tudatosan már nem a politikai emigráns paradigmája alapján definiáltuk önmagunkat, hanem a Németországban élő magyar paradigmája alapján. Mert 1989 után megváltoztak a célok és feladatok, melyeket a magyar egyesületek önmaguk elé tűztek és melyek megvalósítására törekedtek, még akkor is, ha ezek a változások nem mentek végbe máról holnapra. Kiváltképpen sem Magyarországon, sem Németországban nem folytatunk pártpolitikai munkát és nem avatkozunk napi politikai kérdésekbe sem, kivéve abban az esetben, ha az a németországi magyarokat vagy az egész magyar nemzetet mint olyat érinti. Így támogatjuk például erőteljes felvilágosító munkával a kárpát-medencei magyarok autonómiatörekvéseit, melyek a magyar nemzet számára stratégiai szempontból igen fontosak. A szubszidiaritás, kulturális önrendelkezés és az autochton, azaz az őslakosság védelme kérdéskörében egyébként is nagy kihívást látunk az Európai Unió és az Európai Parlament számára, mely messze túlmutat a magyar kérdésen. Ezeket a munkákat további tizenkét nyugat-európai országos szervezettel együtt végezzük az ún. Nyugat-Európai Országos Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) keretén belül. Központilag szövetségünk egyébként a tagszervezetek érdekképviselőjeként lép fel úgy Magyarországon mint Németországban, például jogi kérdésekben vagy anyagi támogatás lehetőségeinek felkutatásában. Természetesen szolgáltatóként és információs platformként is működünk, például művészek és kulturális rendezvények közvetítésében. Pillanatnyilag legfontosabb projektünk, melyről még egészen röviden be szeretnék számolni, az a németországi magyar kerettanterv kidolgozása a németországi magyar hétvégi iskolák számára, melyet heti 2-3 órás tanításra alapozunk. Ezt a kerettantervet először a magyar Oktatásügyi Minisztériummal, majd a német tartományi oktatásügyi konferenciával szeretnénk akkreditáltatni. Ezzel kívánjuk beemelni a hétvégi iskolák magyaroktatását a szabályos német oktatásba, úgy hogy a diákok megfelelő magyarjegyét ne csak a bizonyítványban tüntessék majd fel, hanem azt egyenértékűnek tekintsék a bizonyítványban szereplő egyéb osztályzatokkal. Ez a diákok továbbtanulása esetén Németországban vagy Magyarországon további előnyökkel jár. Elképzeléseink szerint a kerettanterv ez év közepéig elkészül, majd még egy év alatt az akkreditálás folyamatát is elvégezzük, úgy hogy a hétvégi magyar iskolák a kerettantervet a 2011/12- es tanévtől már használhatják. Meggyőződésünk szerint ezzel tovább erősítjük a magyar gyerekek és családjaik érdeklődését és elszántságát nemcsak a magyar kultúra elsajátításában, de a közös német magyar kompetenciák erősítésében is, melyből nemcsak a majd később Magyarországra hazatérő gyerekek húznak nagy hasznot, hanem a tartósan itt maradó és élő gyerekek is. Remélem, hogy Önök a Berlini Magyar Egyesület keretén belül is élnek majd ezzel a lehetőséggel. Esetleg így az Önök számára is felnőnek majd olyan tehetséges és lelkes fiatalok, akik az egyesület és a közösség létét a további évtizedekben is érdekes és izgalmas programokkal tudják biztosítani. Hiszen mindnyájan tudjuk, hogy a gyerekek jelentik a jövőt és egyúttal minden közösség legbecsesebb értékét. Befejezésül még egyszer megköszönöm a Berlini Magyar Egyesület minden önkéntes munkatársának, tagjának és támogatójának eddigi nagyszerű munkáját! Egyúttal kívánok erőt és egészséget az elkövetkező évtizedekhez! Jubileumi közgyűlésünk hivatalos részében: a beszámolók 1993 Május A Kosdról érkezett tánccsoport fellépéssel egybekötött látogatása, a Magyar Kolónia és a Magyar Egyesület szervezésében Szeptember 11. Megemlékezés Szent Istvánról Október 2. Tinschmidt Sándor történész előadása Horthy Miklósról 1994 Február 19. Mydlo Tamás követ tájékoztatója Magyarország politikai és gazdasági helyzetéről Március 15. A berlini magyarok márciusi ünnepi megemlékezése Március 25. Tisztújító közgyűlés. A megválasztott vezetőség elnöke ismét Gyöngyösi Albert, tagjai: Nemes Lajos, Matthes Ágnes, Drimál Ferenc, Rademacher Irén. Április 15. A Magyar Egyesület meghívására fellép az erdélyi Háromszék népitáncegyüttes. Május 7. Ezüstpénzek Magyarországnak? címmel Lothar de Maiziére-rel, az NDK utolsó miniszterelnökével beszélget Schauschitz Attila újságíró a magyar határnyitás ötödik évfordulója alkalmából. Július A két egyesület közös hétvégi kirándulása a Wolziger See-hez Szeptember Az Ulmi Kulturális Egyesület tagjai ellátogatnak a berlini magyarokhoz. Szeptember 28. Mogyorósi Géza újságíró, ma a Berlini Híradó házi szerzője, megbeszélést folytat Gyöngyösi Alberttel, a Magyar Egyesület elnökével, és Robotka Józseffel (Magyar Kolónia) a két szervezet leendő közös újságjáról.

8 2010. június 8. oldal Az elképzelések pontosítása, egyeztetése után még novemberben eldől: Berlini Híradó címmel az 1990-ben indított Egyesületi Hírek néhány kétoldalas száma után másodszor is kísérletet teszünk saját lap kiadására. A második nekifutás 1995 óta mind a mai napig eredményesnek mutatkozik, még akkor is, ha a Kolónia az első szám után kivált a lap készítéséből. Október 15. Vendégünk Regine Hildebrandt, Brandenburg tartomány akkori szociális miniszter asszonya Október 22. Megemlékezés október 6-ról, a magyar szabadságharc végéről, valamint az 1956-os forradalomról November 5. Fischer Eszter pszichológusnő szól a családon belüli vitákról. December 3. Az év utolsó klubestjén Beyer Emília tart néhány órás adótanácsadást. December 10. Közös karácsonyi ünnepség a Magyar Kolóniával 1995 Január 14. Drimál Ferenc előadása és bemutatója a számítógépes adatátvitelről Február 18. Bélai Gyula konzul tájékoztatója fontos konzuli kérdésekről Március 15. A berlini magyarok közös megemlékezése az 1848/49-es szabadságharcról. Előadó: Jánosi György volt politikai államtitkár Április 22. Évi közgyűlés Április 28. május 1. Látogatás Ulmban a helyi kulturális egyesület meghívására Június Erdélyi kirándulás Október 20. Magyar est Pankow-ban : Kedves Magyar Egyesület! Bevallom, csak a minap tudtam meg, hogy az Önök egyesülete, a berlini Magyar Egyesület idén már 20 éves lesz. Igen, azt írtam már, hiszen amikor én 1999 őszén Berlinbe kerültem, akkor nekem sokszor úgy tűnt, hogy az Egyesület tele tervekkel és programokkal akkor kezdi még csak meg igazán tevékenységét, hiszen sokminden valahogy az akkori, Karl-Liebknecht- Strasse-i Magyar Ház/Collegium Hungaricum épületéhez és akkori munkatársához, Matthes Ágneshez kötődött, és nekem az a kezdetet jelentette. Hetey Laci elnökkel is azidőtájt sokszor és rendszeresen összejöttünk, keresve a közös pontokat, még akkor is, ha tevékenységünk természetszerűen el is tért egymástól. Idén lesz három éve, hogy elbúcsúztam Berlintől, de természetesen még mindig előttem vannak az ismerős arcok, a fent említett központi szereplők mellett mások mellett Urban Marika, Rademacher Irénke, Robotka Józsi, Hans-Ulrich Moritz; egyszóval a lelkes csapat. Aztán a mind tartalmasabb Híradót is időnként lapozgatva úgy gondolom, Magyar Egyesület Berlin e. V. Hetey László elnök Tisztelt Elnök Úr! Az egyesületük fennállásának 20. évfordulója alkalmából szívből gratulálunk Önnek és az egyesület valamennyi tagjának. Köszönjük a megtiszteltetést, hogy meghívást kaptunk a jubileumi ünnepségre. Nagyra értékeljük a magyar nyelv, a magyar kultúra ápolása és népszerűsítése terén kifejtett tevékenységüket. Fontos számunkra, hogy a saját identitását kereső európai kultúrában méltó helyet foglaljon el a magyar kultúra, amely olyan, mint egy varázsdoboz. Ha kinyitjuk, mindig találunk benne valami szépet, érdekeset, amit örömmel oszthatunk meg másokkal. Kívánjuk, hogy e dobozban minél több értékes kincsre leljenek, melyet még csak 20 évesek, azaz egy egyesülethez képest még fiatalok, előttük a jövő Ez a 20 év végülis azt hiszem, már és még a legjobb kor: a felnőtt kor küszöbén, már számos dolgot véghezvittek, teljesítettek, és még legalább ugyanannyi feladat és elképzelés megvalósítása előtt állnak. A Magyar Egyesületnek gratulálok az elmúlt 20 évhez, boldog születésnapot kívánok, és főképp azt kívánom, hogy örökfiatal tagjaik mellett sikerrel sorakozzon fel a következő generáció (éljen a a Brunszvik Teréz Társaság!), és vigye tovább azt a híd-szerepet, amelyre oly sokat és sokan hivatkozunk, hiszen: a külföldön élő magyarok mindig közvetítő szerepet töltenek és töltöttek be az anyaország és az új haza között. Ezt a szerepet a berlini Magyar Egyesület tudatosan és tervszerűen érvényesíti tagjai által, és azt hiszem, ez marad a jövő sikerek záloga is. Sok szeretettel köszöntöm az Egyesületet, annak minden tagját herzlichen Glückwunsch : Budapest/Szentendre, 2010 tavasza Masát András tovább ápolhatnak, megismertethetnek másokkal! Köszönjük a lelkesítést, őszinte bíztatást és támogatást, amit a Kultúrák Karneválján kaptunk. Szép emlékeink között őrizzük az erdélyi kirándulást. Örülünk, hogy szervezetük két tagjának átadhattuk a Kultúra Lovagja elismerést. Az egyesület valamennyi tagjának további sikeres együttműködést és jó egészséget kívánok! Nick Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumi elnöke Budapest

9 9. oldal június Tisztelt Magyar Egyesület, kedves Barátaim! A mai napig nem felejtettem el első találkozásunkat az egykori Magyar Kultúra Házában, amelyen 1990 őszén vehettem részt, és melynek fő témája a volt NDK-ban évtizedek óta élő magyar állampolgárok további sorsa, munkalehetőségei, tartózkodási engedélye stb. volt. Szívbe markoló volt látni, hogy az addig megbecsülésnek örvendő magyarok családanyák és -apák miként váltak külföldiekké abban az országban, amely időközben második hazájukká lett. Az ott töltött hónapok, évek során megpróbáltam sok mindennek utánajárni, és információkkal segíteni mindenkit. Emellett azonban igyekeztem hivatalos fórumokon is felhívni a figyelmet arra, hogy nem csak a klasszikus értelemben vett Nyugat-Európában, Észak- és Dél- Amerikában, Ausztráliában és Új- Zélandon élnek magyarok, hanem, akkor még több tízezren, a volt NDK területén is, akiknek a gondjai teljesen mások, és akikről személyes benyomásaim alapján is úgy ítéltem meg a történelem változása miatt megfeledkeztek. A volt NDK-ba a legtöbben ún. ifjú munkásként kerültek, sokan szakmát tanultak, családot alapítottak. NDK-s családjukkal, barátaikkal gyakran a magyar rokonoknál nyaraltak. A német egyesülés, mondhatni, egyik napról a másikra változtatta meg életüket, és sokan tanácstalanul álltak a mindennapi gondokkal szemben. Konzulként fő feladatomnak tekintettem, hogy lehetőségeimhez mérten információval, segítséggel, minél inkább hasznára lehessek itt élő honfitársaimnak, megkönnyítve eligazodásukat az új helyzetben. Mindezek mellett szívesen vettem részt minden olyan rendezvényen, ahol sokszor nemcsak a gondokról volt szó, hanem rendkívüli élményekben is részesülhettem. Éppen a Magyar Egyesület révén ismertem meg pl. személyesen Koncz Zsuzsát vagy Bródy Jánost, hallhattam számtalan érdekes előadást, vagy éppen szakavatott vezetéssel tekinthettem meg a potsdami kastélyt. Ezeket soha nem fogom elfelejteni. Ugyancsak megőrzöm emlékezetemben azokat a vidám összejöveteleket, ahol kötetlen formában, de mégiscsak beszéltünk a mindennapok problémáiról is. Második külszolgálatom 2002 márciusában ért véget Berlinben, azonban az Egyesület tiszteletbeli tagjaként azóta is figyelemmel kísérem a programokat, olvasom a Berlini Híradót. A születésnapi ünnepségen, sajnos, most nem tudok részt venni, mert második unokám születését várjuk a napokban, de szeretettel gondolok mindenkire. Az Egyesület valamennyi tagjának sok sikert és jó egészséget kívánok, baráti üdvözlettel: Budapest, április 16. Klekot Ágnes A április 16-i jubileumi ünnepség hangulatos pillanatai 1995 Közös rendezvény a Pro Domo szervezettel Magyarország német barátai és a Magyarország iránt érdeklődők számára Október 21. Az október 23-i megemlékezés ünnepi előadója Tinschmidt Sándor November 4. Beszélgetés Schubert Éva színművésznővel berlini vendégszereplése alkalmából December 9. Közös karácsonyi ünnepség a Magyar Kolónia tagjaival December Karácsonyi bazár, amelyen egyesületi tagjaink is jótékony célra árusítják portékáikat Január 20. Beszélgetés Dalos Györggyel, a Magyar Ház akkori új igazgatójával Március 14. Beke Katalin történész politikai tevékenységéről, Magyarország általános fejlődéséről beszél. Március 15. Nemzeti ünnep: A berlini magyarok közös ünnepsége Április 20. Tisztújító közgyűlés. Az új vezetőség tagjai: Nemes Lajos (elnök), Drimál Ferenc, Matthes Ágnes, Hans-Ulrich Moritz, Rademacher Irén. Gyöngyösi Albertet, a leköszönő elnököt, tiszteletbeli elnökké választja a közgyűlés. Április 26. A berlini magyar szervezetek 150 éves jubileumi rendezvényén Forrai Kristóf, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori főosztályvezetője szólal fel. Fő szervező a Magyar Kolónia. Április 27. A Magyar Kolónia ünnepi bálja Május 4. Filmvetítéssel egybekötött klubest Június 1. Bródy János óriási érdeklődéssel kísért szólókoncertje

10 2010. június 10. oldal 1996 Június 15. Tagjaink, Gálfi Éva és férje, Berlinből való végleges távozásuk előtt néhány kellemes órában elbúcsúznak berlini barátaiktól. Június Egyesületi kirándulás a Spreewaldba és Cottbusba Október 16. Tinschmidt Sándor: Nagy Imre kormányának külpolitikája. Az október 23-iki forradalom alkalmából a Berlin Brandenburgi Német Magyar Baráti Társasággal közösen szervezett estünk előadása a Berlini Híradóban is megjelenik. December 13. A Magyar Egyesület rendhagyó ünnepi összejövetele: Karácsony a magyar irodalomban címmel irodalmi est Kulcsár Szabó Ernővel, a Humboldt Egyetem tanárával Január 25. A Das verflixte 7. Jahr német nyelvű címet adtuk annak a klubestnek, melyen visszapillantunk szervezetünk hétéves működésére. Február 22. Vendégünk Klement Kornél, a Németországi Magyar Szervezetek Szövetségének (BUOD) elnöke Március 15. A márciusi megemlékezés ünnepi szónoka Katona Tamás, Budapest I. kerületének polgármestere. Április 12. Évi közgyűlés: az új ellenőrző bizottság megválasztása (elnök Szabó László, tagok: Ilse Józsa és Oroszvári Anita) Április 26. Egyszer volt, hol nem volt: a két magyar szervezet nagy sikerű közös, műsoros nosztalgiabálja a Geminitrióval Május 31. Rigó Erik tatai rendőrkapitány előadása az M1 autópálya menti bűnözésről. Az est végén tiszteletbeli tagunkká választjuk. Zwanzig Jahre da ist man erwachsen, hat die Eierschalen ebenso abgestreift wie die Halbstarkenzeit hinter sich gelassen. Aber halbstark war sie nie gewesen, sondern immer stark die Ungarische Vereinigung zu Berlin. Im April dieses Jahres ist sie zwanzig geworden, und gleichzeitig gibt sie in diesen Tagen die dreißigste Ausgabe ihres Nachrichtenblattes heraus, des Berlini Híradó. Also gleich ein doppeltes Jubiläum, wobei der Híradó ein ebenso getreulicher Begleiter wie aufmerksamer Chronist der Entwicklungen der Vereinigung war. Selbst wer nur einmal ein Jahr Vereinsarbeit geleistet hat, der kann ermessen, wie viel Freizeit, Hingabe, Begeisterung und innere Überzeugung aufgewendet werden müssen, damit ein Verein über zwanzig Jahre durch die Fährnisse der täglichen Existenz und zwischen den bedrohlichen Klippen von Desinteresse, Zweifel und Mutlosigkeit seiner Mitglieder hindurchsteuern kann. Da gibt es Austritte, deren Zahl kaum durch Neueintritte wettgemacht wird. Da fehlt es an den Mitteln, um etwas über die übliche Vereinsarbeit hinaus zu verwirklichen. Da möchte man so gerne begeistern, aber es gibt immer mehr als einen, der voller Skepsis nach dem Sinn des Weitermachens fragt. Nicht selten wird in solchen Momenten die Vereinsführung an das Bild vom Artisten in der Zirkuskuppel erinnert, von dem ständig der Salto mortale erwartet wird und der dieser Erwartung ratlos gegenübersteht. Vielleicht schaffen es nur die Deutschen, die Tätigkeit in einem und für einen Verein als Vereins arbeit zu bezeichnen. Und wer die Bilderschau gesehen hat, die anlässlich der Feierstunde zum Zwanzigjährigen in der ungarischen Botschaft gezeigt wurde, der konnte sich davon überzeugen, dass das Freizeitvergnügen, von dem die Bilder berichteten, für einige Vereinsmitglieder vorher oder begleitend viel freizeitverschlingendes Engagement bedeutet hatte. Die Ungarische Vereinigung kann Grüße zum Jubiläum sich glücklich schätzen, dass es diese Aktivisten waren und sind, die ihren Verein ideenreich am Leben erhalten, immer wieder mit neuem Leben erfüllen und dadurch das Leben für nicht wenige Ungarn hier in Berlin (und manchmal auch für die Berliner!) bereichern. Die Vereinigung hat mit ihren Vorsitzenden viel Glück gehabt, wie jeder von ihnen wiederum in der glücklichen Lage war, auf Mitglieder zählen zu können, die seine Überzeugung teilten. Ihre Bereitschaft, auch ihre Begeisterung bei der Aufgabenerfüllung halfen, die Pflicht zum Salto mortale in eine Kür voller gelungener Flic- Flacs zu verwandeln. Der fällige Applaus gilt jedem von ihnen. Und die gern erbrachten Glückwünsche zum Zwanzigjährigen, die ich namens der Deutsch Ungarischen Gesellschaft mit Sitz in Berlin (DUG) ausspreche, sind eigentlich nichts anderes als die berechtigterweise geäußerte Erwartung, die Ungarische Vereinigung möge mit Mut und dem Glück der Tüchtigen die nächsten zwanzig Jahre weiterhin so erfolgreich meistern und den Ungarn in Berlin eine gern angenommene Heimstatt, ein bisschen Hungaricum inmitten von viel Germanicum, sein! Jubiläen sind wie Leuchttürme. Sie blinken schon von weitem, bevor man sie überhaupt erreicht hat, und sie bescheinen den dahinter liegenden Weg noch ein Weilchen. Die DUG wird noch anderthalb Jahre zurücklegen müssen, bevor sie die zwanzigste Wiederkehr ihres Gründungsdatums wie dieser Tage die Ungarische Vereinigung begehen kann. Sie wollte aber nicht so lange warten und schon jetzt ein Projekt anstoßen, weil es an Dringlichkeit gewonnen hat. Mit Sorge beobachten wir als Freunde Ungarns, dass der Stellenwert dieses Landes in der deutschen Universitätslandschaft beständig abnimmt. Alle wesentlichen Hochschuleinrichtungen, die sich mit dem östlichen Mittel-

11 11. oldal június europa beschäftigen, konzentrieren sich auf die Gebiete mit slawischer Bevölkerung. Das liegt hier im Norden Deutschlands an der unmittelbaren Nachbarschaft zu Polen, weiter südlich an der zu Tschechien. Das liegt ferner an der Bedeutung Russlands, dessen Ansprüche als denen einer Weltmacht von den infrastrukturellen, wirtschaftlichen und gesellschaftspolitischen Defiziten eingegrenzt werden, das aber dennoch Aufmerksamkeit verlangt. Das liegt schließlich an der Entwicklung auf dem vor allem westlichen Balkan, die gekennzeichnet ist vom Streben in die Europäische Union und den damit einhergehenden nicht erfüllten und noch für lange Zeit nicht erfüllbaren Voraussetzungen. An diesem Befund ändern auch nichts die vorrangig der Sprachausbildung verpflichteten hungarologischen Seminare, die es an einigen Universitäten gibt, nichts die zwei oder drei spezialisierten Institute im süddeutschen Raum, vor allem aber nichts die Neubesetzungen von Lehrstühlen, auf die Balkanologen oder auf die Slawistik spezialisierte Wissenschaftler berufen werden. Das liegt natürlich auch an der unheilvollen Fehlentwicklung, selbst in derartigen Fächern die Existenzberechtigung von der Höhe der Drittmitteleinwerbung abhängig zu machen und Politik- und Wirtschaftsberatung wird nun einmal aus aktuellem Bedarf von den an Russland oder am Balkan interessierten Institutionen nachgefragt, und sie ist zudem allemal lukrativer. Die DUG kann mit eigenen Geldern dieser Entwicklung nicht gegensteuern. Aber sie will ein Zeichen setzen. Ungarn soll nicht länger als Solitär, sondern als ein Land begriffen werden, das grenzübergreifend erfasst werden muss, wie auch jede Beschäftigung mit den Nachbarländern ohne Blick auf Ungarn unvollständig ist. Ungarn ist tatsächlich verwoben in einem Beziehungsgeflecht aller Staaten im Karpatenbecken, sowohl in der Geschichte als auch durch EU-Mitgliedschaften und Wirtschaftsbeziehungen in der Gegenwart. Nur aus der wechselseitigen, grenzüberschreitenden Sicht ist die Kultur-, Wirtschafts- und Politikgeschichte in dieser Großregion zu erfassen. Zu diesem Zweck veranstaltete die DUG vom 28. bis 30. Mai erstmals das FORUM HUNGARI- CUM Auf diesem Forum sollten sowohl jüngere als auch arriviertere Wissenschaftler aus den Ländern im Karpatenbecken in Vorträgen deren (wechselseitige) Beziehungen beleuchten und sich auf diesem wissenschaftlichen Marktplatz mit ihren Forschungsergebnissen begegnen. Themenblöcke wie der Wandel der ungarnbezogenen Geschichtsbilder, die gemeinsamen kulturellen und politischen Traditionen im Donau-Karpatenraum, das gegenseitige Verhältnis Ungarns und seiner Nachbarn unter dem Dach der EU, Minderheitenfragen sowie als fünfter Block die als Brüche oder als Kontinuitäten zu begreifenden, sich wandelnden Lebensmodelle im Donau-Karpatenraum umrissen diesen Anspruch. Die DUG begrüßte mit ihren jederzeit willkommenen Gästen Wissenschaftler aus Deutschland, Kroatien, Österreich, Rumänien, der Slowakei sowie aus Ungarn (Näheres auf der DUG-Internetseite Vom Erfolg wird es abhängen, ob dieses FORUM HUNGARICUM nach Redaktionsschluss des Berlini Híradó ausgerichtet in Zukunft jährlich oder nur alle zwei Jahre veranstaltet wird. Das Echo schon vor diesem Symposium zeigte, dass bei den Wissenschaftlern ein großer Bedarf an einer solchen Möglichkeit für Begegnung und Meinungsaustausch besteht. Wo anders aber als in der deutschen Hauptstadt könnte sie angeboten werden? Denn sie steht in der Tradition der hiesigen Ungarnforschung und in der Nachbarschaft zur ungarischen Botschaft, zum Collegium Hungaricum, zum hungarologischen Seminar an der Humboldt- Universität, zu den führenden deutschen politischen Einrichtungen und vielen Forschungsinstitutionen dieser Stadt. Hoffen wir, dass sich aus diesem sicher noch unvollkommenen Beginn im Laufe der Jahre ein wirkungsmächtiges Kraftzentrum entwickelt, das der Beschäftigung mit Ungarn neue Impulse verleiht! Klaus Rettel, Präsident der DUG, Berlin 1997 Június 20. Marácz László történész előadása a Magyar Egyesület és a Magyar Kolónia közös rendezvényén Szeptember 27. Ismerkedési est, melyen az egyesület régi és új tagjai baráti légkörben több kellemes órát töltenek el. Október 25. Megemlékezés az 1956-os októberi forradalomról Wolfart János követtel, a Magyar Nagykövetség Berlini Hivatalának vezetőjével Október 27. Duray Miklós neves szlovákiai politikus előadása a magyar kisebbség helyzetéről Szlovákiában November 8. A legmagyarabb Magyarország: Thomas W. Mücke diaporámás bemutatója November 22. A két berlini magyar szervezet közös irodalmi estje Ady Endre születésének 120. évfordulója alkalmából Kulcsár Szabó Ernővel December 6. Kiváló hangulatú mikulás-est finom borral, házi falatokkal December Kétnapos karácsonyi bazár a Magyar Házban, amelyen az Egyesület saját standdal vesz részt Január A 25 éves Magyar Ház ünnepi rendezvénysorozatába bekapcsolódik a Magyar Egyesület is. A tavasszal megjelenő Berlini Híradó 14 oldalon emlékezik meg a jubileumról. Február 14. Magyarország útja az Európai Unióba címmel nagy figyelemmel kísért német nyelvű előadást tart Klaus Rettel EU-szakértő. Március 13. és 15. Március 15-i megemlékezés: Előbb a berlini ünnepségen, majd a drezdai Kossuth-emléktábla leleplezésén is méltón megemlékezünk a forradalom 150. évfordulójáról.

12 2010. június 12. oldal 1998 Április 4. A Magyar Egyesület tisztújító közgyűlése: A megválasztott vezetőség: Nemes Lajos (régi-új elnök), Drimál Ferenc, Urban Mária, Hans-Ulrich Moritz és Rademacher Irén. Május 16. Véndiák-találkozó és egyesületi bál: Délután volt német diákok találkoznak, akik Magyarországon jártak valaha egyetemre, majd este hangulatos bál következik, immár nemcsak véndiákok részére. Május Hétvégi kirándulás Kastl-ba: Az egyetlen nyugat-európai magyar gimnázium megtekintése Július 3-tól Bolling Piroska és Schober Erzsébet tárlata Szeptember 26. Délután Pankow-ban magyar nap a Pro Domo szervezettel, majd tekeest a Pálinka Csárdában Október 24. Októberi ünnepség Andrásfalvy Bertalan etnográfus előadásával November 24. Békét és reménységet a világnak: Tolcsvay László nagy sikerű koncertje November 28. Robert Becker fiatal magyarországi német szerző felolvas első verseskötetéből. December Karácsonyi bazár a Magyar Egyesület részvételével December 19. Egyesületünk és a berlini cserkészek közös karácsonya: A kiscserkészek Betlehemes játékukat, a felnőttek pedig hozott ínyencfalataikat mutatják be Február 20. Évi közgyűlés. Az 1998 nyarán elhunyt Drimál Ferenc alapító tag helyét a vezetőségben Hetey László tölti be. Születésnap 20 éves a Magyar Egyesület A Magyar Ház volt a központja a Magyarország iránt érdeklődőknek és természetesen az NDK területén letelepült magyaroknak. Oda jártunk különböző előadásokra, ott jöttek létre a kapcsolatok honfitársainkhoz. Ott született meg a Magyar Egyesület megalapításának gondolata is, még a határnyitás előtt. Nagy szerepe volt ebben Matthes Áginak, hiszen őt úgyszólván mindenki ismerte. Lendületesen indult meg a szervezet. Eleinte a két német állam egyesülése és az ezzel kapcsolatos változás állt a középpontban. Sok új intézkedéssel kellett megküzdenünk, gondoljunk csak a munkavállalási engedélyre, amely miatt éjjeleket álltam sorban pár honfitársam kíséretében az idegenrendészeti hatóság előtt. Ezek a dolgok összekovácsoltak bennünket. Természetesen a Magyar Kolónia is felvette velünk a kapcsolatot, meghívott minket a rendezvényeire. Mi azonban kulturális alapon más nézeteket vallottunk és vallunk, így egyesülés nem jött létre. Ha visszatekintek a 20 évre, örömmel tölt el a gondolat, hány kellemes órát töltöttünk együtt, milyen szépek voltak az évi kirándulásaink, melyek célja például a Grimnitzsee, a Spreewald, Drezda, Székelyföld és Teplice volt. Vagy összejövetelünk a törzsasztalnál havonként a Marika Kávézóban, később a Kis György -höz címzett kisvendéglőben. Programunk középpontjában áll Berlin különböző városrészeinek a megismertetése is. Vannak politikai előadások, ahol tájékozódunk a hazánkbeli változásokról és problémákról. Olvasóestek és a sport se marad ki a műsorból. Tagjaink szívesen jönnek, vannak, akik gyakrabban, mások ritkábban egy páran már teljesen elmaradtak. Van azonban remény: fiatal tagjaink is vannak, akik révén bízunk abban, hogy az egyesület a jövőben is élni fog. Most már csak a születésnapi üdvözlet hiányzik soraimból és egy köszönet a vezetőség felé, melynek tagjai mindent megtesznek, hogy ezt az ÉV- FORDULÓT kellemes keretek között, jó hangulatban ünnepelhessük. Emelem poharam Egyesületünkre, további jó együttműködést és sok kellemes órát honfitársaim és hozzátartozóik körében. Szerzőnk, Ketel Ilona az áprilisi ünnepségen Berlin, április Cili tagsági igazolványa a kezdeti évekből, amikor Gyöngyösi Albert akkori elnök ilyeneket még kiállított

13 13. oldal június Leveleinkből A 2010-es márciusi ünnepség nyelvhasználata körüli, helyenként kissé kiélezett vitát nem kívánjuk lapunk hasábjain folytatni. Ehelyett Volker Zurbuchen tagtársunk levelét közöljük néhány általános gondolattal a témáról. Gondolatok egy ünneprontó vitához Nehezen döntöttem el, hogy leírjam-e gondolataimat a március 15-én a CHB-ben megtartott ünnepséggel kapcsolatban. Azért nehezen, mert egyrészt nem tudom, hogy más jelenlévők ugyanúgy meglepődtek, meghökkentek-e, mint én, és másrészt azért, mert tulajdonképpen nem illik egy németnek beavatkozni egy magyar belügy - be. Megpróbálok semlegesen nyilvánítani véleményt. A probléma nem új keletű. Már az elmúlt években nézeteltérések voltak abban a tekintetben, hogy egy ilyen kimondottan bensőséges magyar ünnepség melyik nyelven kerüljön megrendezésre. A CHB az ünnephez méltó, kimagaslóan színvonalas programra szóló kétnyelvű meghívójából most nem lehetett kivenni, hogy az ünnepi beszéd németül fog elhangzani. Ez csak akkor derült ki, amikor kezdés előtt a teremben kiosztották a magyar szövegét. Az ünnepség úgy kezdődött, hogy a közönség soraiból beleszólással félbeszakították a CHB igazgatójának, Can Togay Jánosnak köszöntőjét, azzal a követeléssel, hogy beszéljen magyarul, és az ünnepi beszédet is tartsák magyarul. Nehezen találok rá megfelelő magyar szót. Udvariatlanság? Illetlenség? Én mindenesetre a nagy ünnephez teljesen méltatlan viselkedésnek, a szép számban megjelent, magyarul nem tudó német vendégek diszkriminációjának éreztem. Can Togay János határozott érveléssel, erélyes szavakkal elmagyarázta a CHB hivatására, feladataira hivatkozva, hogy miért zajlanak német nyelven az ilyen rendezvények. Annyi engedményt mégiscsak tett, hogy nemcsak köszöntőjét, hanem még Dobai Péter író szép ünnepi beszédét is saját maga fordította mondatonként németről magyarra. Véleményem szerint ez a felaprítás sajnos az igen magas szintű tolmácsolás ellenére az érdekes, sok ismeretlen vagy elfelejtett tényt tartalmazó, új összefüggéseket feltáró előadás kárára vált. Mit lehetne tenni a probléma elkerülésére? Szerintem az ilyen rendezvényeknél nem szabad, nem lehet figyelmen kívül hagyni sem a CHB németországi szerepét, hivatását, sem a magyarbarát, de magyarul nem tudó német vendégek érdekeit. Bele kell törődni a berlini németül többnyire jól beszélő magyaroknak, hogy az ünnepségek a CHB-ben elsősorban a németeknek szólnak, és ezért németül kerülnek megrendezésre. És épp mert az itt élő magyarok többségükben jól tudnak németül, tulajdonképpen még le is lehetne mondani a fordításról. Ha viszont a beszédek magyar nyelven hangzanának el, szinkrontolmácsolást kellene szervezni a német vendégeknek, ami az amúgy is mindig túlzsúfolt teremben csak tovább emelné a hangszintet. Szerintem különben is jobb ezt a pénzt inkább az olyan művészekre költeni, mint a csodálatosan éneklő Bognár Szilviára. Egy csak elméletileg lehetséges megoldás lenne két egy magyar és egy német nyelvű rendezvénynek a megtartása. De nem tudom elképzelni, hogy a berlini Magyar Egyesület és a Magyar Kolónia még együtt sem anyagilag képes lenne ilyen magas szinten az alkalomhoz méltó ünnepségek megrendezésére. A negyvennyolcasok egyik az előadáson is elhangzott követelése az volt, hogy EGYETÉRTÉS. Ennek német megfelelője a szép, de ritkán használt EINTRACHT szó. Kívánom, hogy a jövőben mindnyájan, magyarok és németek, teljes EGYETÉRTÉS - ben, azaz EINTRACHT -ban, zavartalanul és méltóan ünnepelhessük együtt német nyelven a CHB-ben a magyarok nagy nemzeti ünnepeit. Volker Zurbuchen 1999 Március 15. A berlini magyarok márciusi ünnepsége Április 24. Magyar húsvéti szokások: Klubdélutánunkon Bérziné Szendrő Csilla népművésznő többek között bemutatja a gyimesi tojásfestést, a korondi fazekasmunkát. Május Nagy sikerű egyesületi kirándulás a Grimnitzsee mellé, melyen nagyon sok vendég is részt vett. Június 19. Tekeest a Pálinka Csárdában Szeptember 4. Bemutatkozom: Klekot Ágnes a berlini magyarok jó ismerőse a 90- es évek elejéről, amikor ugyancsak a német fővárosban dolgozott ismét ellátogat az egyesülethez, és bemutatja konzuli tevékenységét. Október 7. A vajdasági magyarok helyzete Trianon óta címmel előadást tart Matuska Márton újvidéki író, újságíró, a két magyar szervezet vendégeként. Október 23. Az 1956-os forradalom emlékünnepsége: Balázs Péter nagykövet tart ünnepi beszédet, majd pódiumbeszélgetésen Deák Ferenc és Nagy Iván idézi fel személyes emlékeit. November 13. Magyarország útja az Európai Unióba címmel előadást tart Mustó István. November 20. Presser Gáborral folytat zenés beszélgetést Forinyák Éva újságírónő. December Karácsonyi bazár a Magyar Házban, első este a berlini szervezetek és a cserkészek karácsonyi ünnepsége, Betlehemes játékkal, batyusbállal Január 29. Multikulti-est: A Magyar Egyesületnél bemutatkoznak Berlinben élő pakisztániak és indiaiak.

14 2010. június 14. oldal 2000 Február 12. A Magyar Egyesület és a Magyar Nagykövetség közös szervezésében Barbara John, a Berlini Szenátus külföldiek ügyeivel foglalkozó megbízottja látogat el a Magyar Házba, hogy az új német állampolgársági előírásokról tájékoztassa a váratlanul nagy számban megjelent érdeklődőket. Március 15. Ünnepség az 1848-as szabadságharc emlékére Március 25. Tisztújító közgyűlés. Előbb az új vezetőség és az új revíziós bizottság megválasztására kerül sor, amelyen az elnökséget dr. Hetey László veszi át, vezetőségi tagok: Matthes Ágnes, Urban Mária, Hans-Ulrich Moritz és Rademacher Irén, majd az 1999-ben elhatározott alapszabályzat-módosítást fogadják el. Ezután fogadás következik szervezetünk és barátai számára a 10 éves jubileum alkalmából. Április 15. Helyszín az Alexanderplatztól néhány kuglizásnyira található Bowling-center: Tekedélutánon köszöntjük a potsdami és ludwigsfeldei magyarokat, majd kötetlen beszélgetésre hívjuk őket a Magyar Házba. Május 19. Die unsichtbaren Ungarn címmel német nyelvű felolvasást tartanak a berlini Humboldt Egyetemen működő irodalmi fordítókör tagjai, melynek megszervezésében a Magyar Egyesület is közreműködik. Május 20. Vendégünk Jurth Gabriella, az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság munkatársa, aki a Magyar Ház megtelt nagytermében nagy érdeklődést kiváltó előadással tájékoztat az új magyar német szociális egyezmény nyugdíjjal kapcsolatos rendelkezéseiről. Június Az 1999-es kirándulás sikerén felbuzdulva 2000-ben is a Grimnitzsee tó partjára szervezzük Leveleinkből Előző számunkban Magyarság és keresztnév címmel Illés-Molnár Márta cikkének folytatása volt olvasható. A névadási szokásokról németországi magyar szülők körében végzett, a dolgozatban leírt vizsgálatok egyik érintettje érdekes olvasói levéllel jelentkezett. Íme. Dr. Molnár Judit vagyok, Németországban élő magyar nyelvész. Finnugrisztikával foglalkozom, 1997-től 2002-ig a göttingeni egyetem magyar lektoraként dolgoztam. Illés-Molnár Márta legújabb cikkével kapcsolatos észrevételeimet szeretném megírni, és nagy megtiszteltetésnek tartanám, ha írásom helyet kaphatna a lapban. A szerző a Németországban élő magyarok névadási szokásait vizsgáló legújabb cikkében megemlíti, hogy adatközlői közül egy gyermekeit mind Magyarországon, mind Németországban az ottani nyelvhasználatnak megfelelően anyakönyveztette. Illés-Molnár Márta szerint akit nem túl régóta ismerek, de annál inkább tisztelek és becsülök ez a magyarság vállalásának szép példája. Nos, ez a szülő én vagyok, illetve a férjem és én. Kislányainkat Németországban és Magyarországon is anyakönyveztettük, nevük írásmódját a magyar, illetve a német nyelvhasználathoz és névadási szabályokhoz igazítva. Így lett nagyobbik lányunk Németországban Eugenia Ingrid Rebekka, Magyarországon pedig Eugénia Rebeka; a kisebbik neve itthon Esther Johanna Elisabeth, otthon Eszter Johanna. Két születési anyakönyvi kivonatuk van, két útlevelük, remélem, majd két személyi igazolványuk is lesz, ha eljön az ideje. Nevüket kétféleképpen ejtjük: én magyarosan, a férjem németesen, ők meg mindig annak megfelelően, hogy melyik nyelven kívánnak épp megszólalni. Azon, hogy ezzel magyarságunkat vállaljuk, sohasem gondolkodtunk el. Férjem maga is félmagyar, így gyermekeink matematikailag háromnegyedrészben magyarok. Soha nem volt kérdés számunkra, akarjuk-e, hogy a lányok mindkét országban, mindkét kultúrában otthon legyenek, beszéljék, írják, olvassák mindkét nyelvet. Egy nemzetközi házasságban nem is lehet másképp. De az ésszerűség is ezt a megoldást diktálta: a lányok kettős állampolgárok, mindkét országban van bejelentett lakhelyük, rokonságuk fele Magyarországon él, magyarul beszél, nem is nagyon tud németül. Hasonlóan áll a helyzet a német rokonsággal: itt élnek, magyarul nem tudnak. Mind a gyerekek, mind a rokonok, mind a magunk helyzetét meg akartuk könnyíteni akkor, amikor úgy döntöttünk, ahogyan döntöttünk ben, nagyobbik lányunk születésekor, teljesen természetes volt már az, hogy valaki több országban legyen otthon. Gyermekeink sok időt töltenek Magyarországon, a nagyobbikkal elkezdtünk magyarul olvasni, de sohasem tudatos magyarságvállalásból. Számunkra az élet így természetes. Több idegen nyelvet beszélünk mindketten, de amit a gyerekünknek akarunk elmondani, azt csak az anyanyelvünkön tudjuk igazán. Meg akarjuk teremteni annak a lehetőségét is, hogy ne érezzék magukat vendégnek, távoli rokonnak ott, ahol anyjuk élete legnagyobb részét leélte, és ahonnan apai nagyapjuk családja is származik. A kétnyelvűség, kétnevűség számukra létszükséglet. A cikket elolvasva nagyon meglepődtem azon, hogy a kettős anyakönyvezésünkkel magyarságunkat vállaltuk fel. Az, hogy ezt a lépést így is lehet értelmezni, meg sem

15 15. oldal június Dr. Németh Júlia cserkésztiszt a száz éves magyar cserkészetről Egy világot átfogó mozgalom Az idén nyáron is, mint minden évben, cserkészparkunk megelevenedik majd, amikor kiscserkészek, nagycserkészek és vezetők megérkeznek Kastlba, az oberpfalzi dombok közé közös táborozásra. Idei táborunk mindannyiunk számára különlegesnek és egyedülállónak ígérkezik: Jubileumi nagytábort szervezünk magyar cserkészetünk 100 éves fennállásának emlékére. Magyarországon 1910-ben alakultak meg az első cserkészcsapatok. Az elkövetkező években virágozni kezdett a cserkészmunka. Kimagasló esemény volt ezekben az években az 1913-as vági tutajút, az 1933-as cserkész-világtalálkozó (dzsembori) és 1939-ben a leánycserkészek világtalálkozója. A 2. világháború után Magyarországon megtiltották a cserkészmozgalmat. Sok cserkészvezető Nyugatra menekült. A magyar fordult a fejünkben. Mi csak tesszük a dolgunkat, és egyengetjük gyerekeink útját a világban. Nagyon sok szülő gondolkodik, cselekszik hozzánk hasonlóan. Országunk, kultúránk, nyelvünk megmaradása mellett nemcsak nagy szavakkal, eget-földet megmozgató nagy tettekkel tehetjük le a voksot, hanem a mindennapokban is. Köszönöm Mártának, hogy megmutatta nekem, mekkora jelentősége van az olyan egyszerű döntéseknek, mint gyermekeink anyakönyvezése, hogy mekkora felelősség van rajtunk, a külföldi magyar gyerekek szülein. Biztos vagyok abban, hogy külföldön élő magyarok ezrei vállalják fel csendesen, észrevétlenül magyarságukat akkor, amikor nevet választanak gyereküknek, külföldön is magyarul szólnak hozzájuk, megveszik a Micimackó magyar fordítását, vagy beíratják a csemetéket valamelyik nyári magyar nyelvtanfolyamra, táborba, vagy esetleg csak eléültetik őket valamelyik otthoni tévécsatornának. Csak maguk sem tudnak róla. Tisztelettel: Dr. Molnár Judit, Bovenden cserkészmunka mégsem szűnt meg, hanem tovább élt külföldön a menekülttáborokban, ahol újonnan indultak az első cserkészcsapatok. Így terjedt el a külföldi magyar cserkészet Nyugat-Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Dél-Amerikában és Ausztráliában is. Ma a Külföldi Magyar Cserkészszövetséghez kb cserkész tartozik. Hetven csapatunk négy földrész 12 országában működik. Európai kerületünkben 5 országban 15 cserkészcsapatunk 500 cserkészt fog össze. Mi teszi érdekessé a cserkészetet, hogy ma is, 100 év után, ennyi fiatal lelkesedik érte? A természet megismerése és megszeretése, izgalmas és kihívó túrák, vidám tábortüzek, népdalok és néptáncok tanulása, fellépések ünnepségeken, a magyar történelem, földrajz és irodalom játékos megismerése, életre szóló barátságok kialakulása teszi vonzóvá a cserkészetet. De a legfontosabb ok a sok szép élmény mellett a cserkészet szellemében rejlik. Cserkészetünk egyik célja, hogy fiatalok vezessenek fiatalokat. Így fiatal cserkészvezetők megtanulnak felelősséget vállalni másokért, példaképük lenni a rájuk bízott gyerekeknek. A kis- és nagycserkészek pedig őrsükben egykorúakkal együtt megélik, hogy mit jelent egymásnak segíteni, összetartani, egymásnak örömet szerezni. Gróf Teleki Pál, az első magyar főcserkész, így fogalmazta meg a vezetés lényegét: A vezetés elsősorban példa. Cserkészvezetőink ebben a szellemben vezetik csapatukat, rajukat vagy őrsüket, és olyan programokkal várják a gyerekeket, amelyeknek a találékonyság, talpraesettség, vidámság, okosság, ügyesség, jószívűség és a természet-, haza- és istenszeretet a fontos alapja. Jubileumi nagytáborunkat Kastlban, Hárshegy Cserkészparkunkban tartjuk augusztus első hetében. Vendégeket szeretettel várunk a vendégnapokon augusztus 6- tól 8-ig. További tájékoztatás a weben: egyesületi kirándulásunkat. A kirándulás második napján látogatást teszünk a schwantei kastélyban, Schmidt-Szilágyi Éva kiállításának megnyitóján, majd Éva oranienburgi otthonában. A késő délutánt Józsa Ilse születésnapjának megünneplésével koronázzuk meg. Július 7-én a Magyar Egyesület elindítja a honlapját címen, amelyen mind a mai napig tájékozódni lehet egyesületünk tevékenységéről, programjáról, újságjáról. Szeptember 16. Potsdami kirándulásunk alkalmából a helyi Magyar Klub elnökének, Luthardt Ágnesnek a szakavatott idegenvezetésével megismerkedünk Brandenburg ezeréves metropolisának nevezetességeivel, majd a potsdami magyarokkal is találkozunk. Szeptember 23. A BUOD által szervezett körút keretében csángó vendégek mutatják be népcsoportjuk életét, hagyományait. November 4. Egyesületünk meghívására, 10 éves jubileumunk alkalmából, a Humboldt Egyetem Auditorium maximum termében nagy sikerrel fellép zenekarával Koncz Zsuzsa. November 11. Berlini és Berlin környéki magyar egyesületek találkozója December Karácsonyi bazár. Szombaton egyesületünk év végi összejövetele, karácsonyi hangulatban Január 19. Prőhle Gergely, a Magyar Köztársaság új berlini nagykövete a Magyar Egyesület vendége. A telt ház előtt tartott színes előadás érinti addigi életútját, és kiterjed berlini tevékenységének céljaira. Március 3. A Magyar Köztársaság Nagykövetsége és a Magyar Egyesület rendezésében dr. Kaisinger Tibor

16 2010. június 16. oldal 2001 ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Határügyi és Ügyeleti Főosztályának vezetője előadást tart aktuális vámpolitikai témákról, majd megválaszolja a jelenlevők számos kérdését. Március 15. Márciusi ünnepség Türingia tartomány berlini képviseletének épületében. A rendezvény vendéglátója, Prőhle Gergely köszöntő szavai után Nagy Gáspár költő mond beszédet. Április 1. Közös vasárnap a potsdami magyarokkal. Vendégeink előbb az épülő magyar nagykövetséget, a Reichstagot, valamint a környék nevezetességeit nézik meg, majd a konzuli osztályon elfogyasztott finom kávé után a Magyar Házban igen kellemes estet töltünk együtt, amelyen még egy kis hazai irodalom felolvasására is jut idő. Április 28. Évi közgyűlés: Visszapillantás az egyesület tevékenységére és kitekintés jövőbeli terveinkre Május 19. Reichstag-látogatás: A vezetést Klekot Ágnes konzul asszony szervezte. Ezt követően részt veszünk a Magyar Kolónia ünnepi estjén, amelyen megemlékezünk az első berlini magyar szervezet megalapításának 155. évfordulójáról. Június A Magyar Egyesület tavaszi kirándulása, amely 2001-ben harmadszor is a Grimnitzsee partján lévő Joachimsthalba vezet. Június 16. Grillparti Józsáék kertjében: Igen kellemes délutánt töltünk Niederheidében kedves vendéglátóinkkal, Ilsével és Bélával. Szeptember Ősszel is kirándulunk: Az ungarn mitten in sachsen-anhalt magdeburgi társszervezetünk Magyar Napra hívott bennünket. A gondosan előkészített találkozó alkalmából városnézést is szerveznek nekünk, mi Ungarische Vereinigung Berlin e.v. Programok tervek június (csütörtök-vasárnap): Krakkói kirándulás 20 fős csapatunk kerekedik majd fel június végén, hogy Lengyelország egyik legszebb városát megismerje, ahol megannyi magyar történelmi nyomra is lehet bukkanni. A szállás az Ascot hotelben lesz. A tervezett programunkban a krakkói óváros, a Wawel, a helyi sóbánya megtekintése ugyanúgy szerepel, mint vacsora magyar étteremben és hajóséta a Visztula folyón. Jobb oldali felvételünkön egyébként a krakkói piactér látható szeptember 12. (vasárnap): Köpenicki nap Ebéd Milák András tagtársunk éttermében és hajókirándulás Köpenickben, azután kávézás Steppat Teréz tagtársunknál Karolinenhofban. Hogy kinél és meddig kell majd jelentkezni, azt körmailben és nyári körlevelünkben közöljük majd október 9. (szombat), Collegium Hungaricum Berlin (CHB): Kárpát-medencei népviseletek Pompéry Judit tagtársunk diavetítéses előadása (német nyelven) Az idei októberi ünnepséget megint a CHB-vek közösen tartjuk. A részletekről majd időben tájékoztatunk mindenkit november 13. (szombat), CHB: Életem és a szociológia Balla Bálint ismerteti 2009-ben Kolozsvárott megjelent könyvét (magyar nyelven) decmber 18. (szombat): Karácsonyi ünnepseg A rendezvény helyéről később születik döntés. Minden hónap első péntekjén: A Magyar Egyesület Törzsasztala! (Lásd a keretes hirdetést az oldal alján és a cikket a 17. oldalon) Die Kleine Kneipe Zum György Josef-Orlopp-Str. 44, Berlin Tel. (+49175) Geöffnet: Mo-Fr Uhr, bei Bedarf auch länger Stammtische bei uns Ungarische Vereinigung Jeden ersten Freitag im Monat, Ungarische Kolonie Omega-Freunde Jeden dritten Freitag im Monat, jeweils ab 19 Uhr

17 17. oldal június Klaus Tummoscheits Märchen vom kleinen M(L)ädchen Es war einmal ein kleines Lädchen namens MARIKA. In ihm konnte man einkaufen, wie im Budapester Tante Emma-Laden. Es wurde von vielen Leuten besucht und oft leerten sich die Regale im Nu. Aber die Leute gingen wieder mit ihren Einkäufen und Marika war wieder alleine. Eines Tages kam es auf die Idee, dass es doch möglich sein sollte, dass die Menschen wenigstens an einem Tag im Monat länger bei ihm bleiben wollen. Da es in der letzten Zeit gerade etwas zugelegt hatte, in dem es seine Grundfläche erweitert hatte, stellte es Stühle und Tische auf, baute einen kleinen Tresen und lud vereinsweise die Leute zu sich ein. Und siehe, sie kamen, blieben oft sehr lang, freuten sich, aßen und tranken, waren fröhlich und vergnügt. Tief in der Nacht ließ Marika müde, aber glücklich seine Rollläden herab. Monat für Monat kamen nun die Leute am vereinbarten Tag zu Marika und es wurden immer mehr und mehr, bis eines Tages das ganze Lädchen voll war und die Stühle knapp wurden. Nicht immer kamen alle, mal die einen, mal die anderen. Aber immer war ein Stamm von Leuten da. Also nannten sie es ihren monatlichen Stammtisch. So wurde der Stammtisch zum besten Freund des Lädchens und sie waren glücklich über viele Jahre. Doch eines Tages wurde es von einem bösen Geist besucht, der mehr und mehr Besitz von ihr ergriff. Der letzte Stammtisch in der Marika im Mai 2005: Dankbare Gäste letztmalig bei Maria und Klaus Tummoscheit in der Wichertstraße Marika wurde immer trauriger, der Stammtisch merkte, dass es ihr nicht gut ging. Marika, bist du krank? Ja, ich glaube, der böse Finanzgeist hat Macht über mich erlangt. Aber was soll dann aus mir werden? Ich werde mich in die Geschichte zurückziehen. Du aber musst weiterleben. Eines Tages war Marika dann Geschichte. Der Stammtisch aber hatte eine neue Heimat gefunden, in der er weiter gehegt und gepflegt wurde. Und da er nicht gestorben ist, lebt er noch heute. Gratulálunk! 345 az összesített kora annak az öt tagtársunknak, akik a közelmúltban kerek vagy félkerek születésnapjukat ünnepelték (konkrétabbat udvariasságból nem kívánunk mondani). A csökkenő életkornak megfelelő sorrendben nagy szeretettel köszöntjük jubilánsainkat, hosszú és boldog életet, valamint jó egészséget kívánva. Jöjjetek el ezután is összejöveteleinkre, és vegyetek részt aktívan egyesületi életünkben! Szakállas Viktor Kovács Géza Rademacher Irén Dobslaff Anikó és Maria Tummoscheit 2001 pedig a végén, hazafelé ráteszünk egy lapáttal: jóízű ebéddel zárjuk a kirándulást Gernrodéban az ottani Csárda nevű magyar étteremben. Október 6. Balla Bálint professzor előadása Erdélyről és a Protestáns Szabadegyetemről Október 27. A Magyar Nagykövetség új épületének megtekintése, házigazda: Klekot Ágnes konzul asszony November 17. Tolcsvay László első és kiváló berlini koncertje az új évezredben. December 9. Karácsonyi ünnepségünk batyusbállal, zeneiskolások kis gitárkoncertjével és vidám felolvasással 2002 Ebben az évben indítjuk az Egyesület egyik legsikeresebb kezdeményezését, amely azóta is havi rendszerességgel él: minden hónap első péntekjén összejövő Törzsasztalunkat. Január 26. Közös tekeest a potsdami magyarokkal az Ostbahnhof mellett Február 23. Vendégünk Kiss Imre főkonzul Március 15. A márciusi ünnepségen Fehéri György a magyar filmekben ábrázolt magatartásformákról beszél, utána filmvetítés: Szirmok virágok koszorúk. Március 23. Beyer Emminek a Riester-nyugdíjról szóló előadása után az egyesület virággal, kis ajándékkal és a tiszteletbeli tagság adományozásával vesz búcsút Klekot Ágnestől, akinek berlini megbizatása lejár. Április 27. A Magyar Egyesület évi közgyűlése Május 25. Grillparti Steppat Teréznél Június Kirándulás a Spreewaldban fekvő Hohenbrückbe

18 2010. június 18. oldal 2002 Szeptember 14. A Német-Magyar Társasággal közösen szervezett prignitzi kirándulás Gumtow-ba, Kleemann Erzsébet tagtársunkhoz, aki még kyritzi városnézést is beiktat a programba. Más berlini egyesületek és szervezetek hírei Magyarnyelvű Protestáns Gyülekezet Berlin Szeptember 28. Dropkó Erzsébet konzul asszony estje Október 17. Déja vu: Péreli Zsuzsa CHB-beli gobelinkiállításának megnyitója. A művésznőt Berlinbe elkíséri férje, Tolcsvay László. Így kellemes közös beszélgetésre is lehetőség nyílik a művészházaspárral (október 19-én). Október 26. Balla Bálint Szűkösség című könyvének bemutatója November 9. Bródy János koncertje Kockázatok és mellékhatások címmel December 14. Közös karácsonyi ünnepség a Magyar Kolóniával és a Berlini Cserkészcsapattal batyusbál alapon. Előtte a cserkészek betlehemes és egyéb játékkal kedveskednek a jelenlévőknek, majd a Mitte-i zeneiskola tanulói adnak rövid koncertet Január 25. Masát András professzor a Collegium Hungaricum terveiről beszél. Február 16. Dr. Peisch Sándor nagykövet bemutatkozó estje Március 15. A 2003-as ünnepség főszereplői Mécs Károly színművész és Szűcs Dea, Chloe Lyneham és ifj. Mező László vonóstriója Március 29. Potsdami kirándulásunk során Luthardt Ágnes idegenvezetőnk többek között a Márványpalotába és a Neuer Gartenbe kalauzol bennünket. Április 26. Tisztújító közgyűlés: A régi vezetőség és revíziós bizottság minden tagjának további három évre szavaznak bizalmat. Az istentisztelet rendszeresen a hónap 2. szombatján órakor van, a következő félévben tehát: június 12., október 9., november 13., december 11. Helyszín: a Grunewald-templom kápolnája (Bismarckallee/Wernerstr. sarka). Megközelíthető a 119-es busszal a Zoo-tól a Kurfürstendamm-on, ill. az S-Bahn Halensee vagy Grunewald megállója felől. Magyar katolikus szentmisék Berlinben A Berlinben és környékén élő katolikus hívők számára havonta egyszer szentmisét tartunk, mégpedig minden hónap második vasárnapján július és augusztus kivételével, órakor, tehát: június 13., szeptember 12., október 10., november 14., december 12. Helye: Szent Pál templom (St. Paulus, Dominikanerkloster, Berlin-Moabit, Oldenburger Str. 46) Figyelem: bejárat a kápolnába a templom mögött hátulról. Szeretettel invitálunk mindenkit felekezeti hovatartozástól függetlenül közösségünkbe, az istentiszteletre és az azt követő tea, kávé melletti meghitt beszélgetésre. Az istentiszteletet Mátéfy Ciprián tartja. Érdeklődni lehet: Pompéry Judit, tel.: , pomperyberlin@aol.com Balla Bálint, tel.:

19 19. oldal június Érdeklődés: Felsmann Orsolya, , Állandó programok: Északi óvoda: hétfő, , St. Augustinus Gemeinde, Raum Kolping, Dänenstr , Berlin (Prenzlauer Berg); nevelő: Vízi Zsuzsa, Déli óvoda: csütörtök, , Martin-Luther-Kirchengemeinde, Hortensienstr. 18, Berlin (Steglitz); nevelő: Vízi Zsuzsa. Óvodadíj: 45 euró/hó. Magyar iskola: minden második szombaton, , CHB, Dorotheenstr. 12, Berlin (Mitte); tanító: Vízi Zsuzsa 86. sz. Apáczai Csere János cserkészcsapat A berlini cserkészekről érdeklődni lehet a Konthur házaspárnál: kriszti.zoli@gmx.de, (030) Brunszvik Teréz Társaság e.v. Színkör: szombat, , Alternativer Kunstverein ACUD e. V., Veteranen str. 21, Berlin (Mitte); színházpedagógusok: Klapcsik László, Polgár Erika Iskoladíj: alkalmanként 11, ill. tagoknak 9 euró. Éves tagdíj: 30 euró. Magyar Kolónia Berlin e.v. További program június 12., 12 órától június 13., 12 óráig lesz a szezonzáró ünnepségünk. Grillezéssel, magyaros ételek főzőversenyével. Vendégek 5,- eurót fizetnek. Italt, édességet, salátát mindenki maga hoz magának. Ottalvás saját sátorban lehetséges. Helyszín: Natursportpark Blankenfelde, Jünsdorfer Weg 1c. Pontos információ végett érdeklődni az elnöknél lehet: Usztics János (tel.: , usztics@nexgo.de). Ezen a helyen még egyszer felhívjuk a figyelmet a jubileumi nagytáborra Kastl-ban, amit a Hárshegy Cserkészparkban tartanak augusztus első hetében. Vendégeket is szívesen látnak a vendégnapokon augusztus 6-tól 8-ig. További tájékoztatás a Külföldi Magyar Cserkészszövetség Európai Kerületének honlapján található: Lásd még cikkünket a 15. oldalon. Ungarischer Volkstanz Berlin Kurse, Veranstaltungen und regelmäßige wöchentliche Proben Mehr erfahren Sie auf unserer Webseite Tel.: (0160) Krisztina 2003 Május Egyesületi kirándulás a Tietzowsee melletti Zechlinerhüttébe, rheinsbergi kiruccanással Június 21. Juhannus-napi finn magyar találkozó Alt-Heiligensee-ben Szeptember 20. Kiezwanderung: Köpenicki séta városháza és étteremhajó között, Steppat Teréz szervezésében Október 13. Michael Roth, az SPD parlamenti képviselője mint a német magyar parlamenti csoport alelnöke tart ismertetőt Magyarország 2004-es EU-csatlakozása fényében. Október 24. Az októberi ünnepségen Pozsgay Imre politológus mond ünnepi beszédet. November 22. Miért olvasnak annyit a finnek? Kati Jauhiainen előadása a finn oktatási rendszerről és a PISA tanulmányról December 13. Közös karácsony a Magyar Kolóniával ezúttal is hozott anyaggal, azaz, finom falatokkal és jó borral 2004 Január 24. Szabó Anett előadása és videobemutatója a Kultúrák Karneváljáról Február 20. Tekeest a Gropiusstadtban, az ottani Gemeinschaftshausban Március 15. Márciusi ünnepség Tolnai Ottó ünnepi előadásával Április 24. Évi közgyűlés: Vezetőségi beszámoló az előző évi tevékenységről Május 5. A Magyar Köztársaság az Európai Unió új tagja: Csete Edit előadása a Magyar Nagykövetségen Június Egyesületi kirándulás. Az úticél ezúttal is Zechlinerhütte.

20 2010. június 20. oldal 2004 Június 27. Kerületi séta Pankow-ban Ketel Ilona szervezésében Szeptember 18. A Világ Kertjeinek megtekintése után grillezés Kaulsdorfban, az Urban házaspár új otthonában Szeptember 25. Szilágyi Szabolcs irodalmi előadása és videovetítése Vass Albertről Október 10. Újabb kerületi sétánk Schönebergbe vezet, ahol Hetey László kalauzol minket, majd Heteyék otthonába is, ahol kellemesen kicseng a nap felesége, Hanna roskadásig megrakott asztala mellett. Október 22. Közös októberi ünnepség a Collegium Hungaricumban, dr. Kende Péter politológus ünnepi előadásával November 18. Csete Edit és Dropkó Erzsébet estje, ezúttal Magyarország EU-tagságának féléves tapasztalatairól December 11. Batyusbálos karácsonyi ünnepség a Collegium Hungaricumban, Varga Imre Mátyás zongorával kísért énekével, valamint a berlini magyar iskola gyermekeinek versmondásával 2005 Január 22. Almuth Berger, Brandenburg Tartomány külföldiek ügyeivel foglalkozó megbízottja előadást tart az integrációról és az asszimilációról, valamint a paralleltársadalmakról Február 19. Tekeest a Pankow-i Bismarck étteremben Március 6. Az irodalom és a politika címmel előadást tart Eörsi István író, Klessmann Anna moderálásával. Március 12. Márciusi ünnepség Április 23. A 15 éves Magyar Egyesület jubileumi közgyűlése a vezetőség beszámolójával Seiten 1, 4-7 Grußwort zum Jubiläum von Kornél Klement, Vorsitzender des Bundes Ungarischer Organisationen in Deutschland. Der deutsche Text kann bei der Redaktion des Berlini Híradó angefordert werden. Seite 3 Editorial mit einem Bericht über den Verlauf der Jubiläumsversammlung der Vereinigung am 16. April, zu der wir in der ungarischen Botschaft Gäste aus Berlin und Umgebung sowie Budapest begrüßen durften. Zu diesem Anlass gab der Verein ein zweiteiliges Album mit Dokumenten und Fotos aus dem Vereinsleben heraus, gestaltet von Ilona Ketel. Die Alben können auf unseren Stammtischen am jeweils ersten Freitag im Monat angesehen oder für kurze Zeit mit nach Hause genommen werden. Darüber hinaus wurde eine PowerPoint-Präsentation mit Aufnahmen Eines der Schlussbilder der DVD, mit deren Autor József Zsebényi aus 20 Jahren Vereinsleben vorgestellt, diese kann über die Redaktion bezogen werden. Auch unser Ehrenmitglied József Zsebényi hat im Namen der Vereinigung der DDR-Ungarn, also der ehemaligen Vertragsarbeitnehmer etwas auf den Gabentisch gelegt. Eine DVD mit Bildern aus den ersten Themen dieser Ausgabe Zu unseren ungarischen Artikeln Jahren der Vereinigung, etwas gemischt mit Aufnahmen von Veranstaltungen des Hauses Ungarn, in dem der Verein immer zu Hause sein durfte. Die DVD kann für eine kleine Spende von 5 Euro bei der Redaktion bestellt werden. Seiten 4-28 Jeweils eine Spalte mit der Chronik der Ungarischen Vereinigung Aus den ersten 10 Jahren stehen hier nur die Höhepunkte, während die zweite Dekade komplett festgehalten ist. Seiten 8-9, 12 Gedanken zum Jubiläum von András Masát, bis 2007 Direktor des Collegium Hungaricum, Ferenc Nick, Kuratoriumsvorsitzender der Stiftung für die Kultur des Dorfes, Ágnes Klekot, Ehrenmitglied der Vereinigung, und unserem Mitglied Ilona Ketel. Wenn gewünscht, können die jeweiligen Beiträge auf Deutsch bei der Redaktion angefordert werden. Seiten 13 und 14 Postecke Leserbriefe von Volker Zurbuchen zum Sprachendisput bei Gedenkfeiern im März oder Oktober sowie von Dr. Judit Molnár über den in Nr. 29 erschienenen Artikel von Márta Illés- Molnár zur Praxis der Namensgebung ungarischer Eltern für ihre Kinder in Deutschland Seite Jahre ungarische Pfadfinderbewegung Dr. Júlia Németh beschreibt in einem kurzen Abriss die Geschichte der Pfadfinder, die bis in das Jahr 1910 zurückgeht, als sich die ersten Gruppen bildeten. Die Bewegung wurde nach dem 2. Weltkrieg in Ungarn verboten, lebte jedoch im Westen, in Übersee und in Australien weiter. Heute wirken die Pfadfinder in 12 Ländern auf 4 Erdteilen in 70 Gruppen. Im August 2010 wird im Pfadfinderpark im bayerischen Kastl das Jubiläumslager stattfinden, das vom