Mezei Péter Digitális sampling és fájlcsere. Mezei Péter

Átírás

1 Mezei Péter Digitális sampling és fájlcsere Mezei Péter Digitális sampling és fájlcsere

2 Digitális sampling és fájlcsere Mezei Péter

3

4 Digitális sampling és fájlcsere Mezei Péter Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 2010

5 Lektorálta: Prof. Dr. Boytha György, egyetemi tanár (CEU) és Dr. Faludi Gábor, docens (ELTE) Kiadó: Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Összehasonlító Jogi Intézet Felelős kiadó: Prof. Dr. Badó Attila, egyetemi tanár

6 Tartalomjegyzék I. Rész Bevezetés és fogalmi alapvetések I. A digitális technológia kialakulásának jelentősége a szerzői jogra Általános gondolatok A szerzői jog és a technológia összefonódása II. Összehasonlító szerzői jog A kontinentális és az angolszász szerzői jog legfőbb eltérései A szerzői jogok korlátozása III. Az értekezés felépítése, célkitűzései és módszertana II. rész Szabad felhasználás a kontinentális jogi szemléletben I. A szabad felhasználás definíciója és fogalmi elemei II. A szabad felhasználás helye a szerzői jog rendszerében Kizárólagos jogok Egyedi joggyakorlás Közös jogkezelés Kiterjesztett közös jogkezelés Kényszerengedély Törvényi engedély Díjigény Kizárható szabad felhasználás Szabad felhasználás Szabad művek III. A szabad felhasználás eljárásjogi szerepe... 48

7 III. rész A fair use teszt az Egyesült Államok szerzői jogában I. A fair use teszt alapjai II. A fair use teszt eljárásjogi szerepe III. A fair use teszt faktorai Az első törvényi tényező a használat célja és jellege A második törvényi tényező a szerzői jogilag védett mű természete A harmadik törvényi tényező a felhasznált rész mértéke és lényegessége A negyedik törvényi tényező hatás a mű potenciális piacára vagy értékére További faktorok IV. A fair use teszt helye a szerzői jog rendszerében IV. Rész A digitális sampling I. A digitális sampling technológiájának kifejlődése és jelentősége II. A digitális sampling jogi megítélése az Egyesült Államok szerzői jogában A védelemre jogosult zenei részletek A szerzői jogosultak védelme A hangfelvétel szerzői jogosultjainak védelme A digitális sampling a gyakorlat fényében Megoldási kísérletek a fair use teszt III. A digitális sampling elbírálásának lehetőségei a kontinentális szerzői jogban A védelemre jogosult zenei részletek A szerzői jogosultak védelme A szomszédos jogi jogosultak védelme Az előadóművészek védelme A hangfelvétel előállítóját megillető védelem

8 4. A samplingelés, mint lehetséges szabad felhasználás? Magáncélú többszörözés A freie Benutzung - a szabad használat/átdolgozás német és osztrák esete Idézés IV. Összegzés és záró gondolatok V. rész A P2P rendszerek és a szabad felhasználás I. A P2P rendszerek társadalmi jelentősége és technológiai háttere Társadalmi jelentőség negatív és pozitív hatások Technológiai háttér A fájlcserélés és a P2P elhatárolása Az első generációs fájlcserélő programok A fájlcserélés második generációja BitTorrent a fájlcserélésé harmadik generációja II. A tartalomszolgáltatók felelőssége a fájlcserélésért A fájlcserélés első generációja Egyesült Államok Kontinentális jogrendszerek A fájlcserélés második generációja Common law jogrendszerek: perek az Egyesült Államokban és Ausztráliában Kontinentális jogrendszerek A fájlcserélés harmadik generációja Egyesült Államok Kontinentális jogrendszerek

9 4. Összefoglalás Egyesült Államok Kontinentális jogrendszere III. A magánszemélyek felelőssége a fájlcserélésért P2P, mint szabad felhasználás? A magáncélú többszörözés a kontinentális jogrendszerekben A saját használatra és a magáncélból történő többszörözés elhatárolása a jogosulti kör és a felhasználás célja A többszörözés módja/formája A többszörözhető művek és szomszédos jogi teljesítmények köre A magáncélú többszörözés keretében jogszerűen készíthető másolatok száma Az elkészült másolatok nem hozhatóak nyilvánosságra A más általi többszörözés kérdése A fájlcserélés miért nem szabad felhasználás? A magáncélú többszörözés az Egyesült Államokban Szerzői művek fénymásolása Az 1976-ot megelőző időszak gyakorlata A time-shifting és a space-shifting A fájlcserélés miért nem fair use? IV. Alternatívák felelős gondolkodás a jogosulti oldalon Technológiai intézkedések A jogdíjfizetési kényszer bevezetésének a lehetősége Az internetszolgáltatók felelősségének az erősítése Az értesítési és eltávolítási eljárás Három csapás jó csapás?

10 4. A legális szolgáltatások bővítése a felhasználók megnyerése V. Összefoglalás és záró gondolatok küzdelem a fájlcseréért Befejezés Felhasznált Irodalom Felhasznált Jogesetek

11 Rövidítések jegyzéke AB Acta A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Acta Juridica et Politica Adatbázis irányelv Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről AG Amtsgericht (német elsőfokú bíróság) AHRA Audio Home Recording Act [106 Stat (1992)] Artisjus BG BGH Btk. BUE BVerfG Cardozo CLS CRi Dayton DMCA durhg Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Bezirksgericht (osztrák első fokú bíróság) Bundesgerichtshof (Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság) évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Berni Uniós Egyezmény (Berne Convention for the protection of literary and artistic works, 1886) Bundesverfassungsgericht (Német Szövetségi Alkotmánybíróság) Cardozo Arts & Entertainment Law Journal Copyright Law Symposium Computer Law Review International University of Dayton Law Review Digital Millennium Copyright Act A Német Szövetségi Köztársaság szerzői jogi törvénye (Gesetz über Urheberrecht und Verwandte Schutzrechte vom 9. September 1965, BGBl I S )

12 E-Commerce-Gesetz Ausztria elektronikus kereskedelmi törvénye [Regelung bestimmter rechtlicher Aspekte des elektronischen Geschäftsund Rechtsverkehrs und Änderung des Signaturgesetzes sowie der Zivilprozessordnung, BGBl I Nr. 152/2001. S ( )] EHSZ Ektv. A WIPO előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződése (WIPO Performances and Phonograms Treaty, 1996) évi C. törvény az elektronikus hírközlésről, Elker-irányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól Elker-törvény évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről EP Európai Parlament F.2d F.3d Federal Reporter, 2 nd Series Federal Reporter, 3 rd Series Fordham Fordham Entertainment, Media & Intellectual Property Law Forum F.Supp. Federal Supplement F.Supp.2d Federal Supplement, 2 nd Series FuR Film und Recht GE Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény (Genfi Egyezmény), 1951 GRUR Gewerblicher Rechtsschutz und Urheberrecht GRUR Int. Gewerblicher Rechtsschutz und Urheberrecht International Harvard Harvard Law Review

13 Hastings Hastings Communications and Entertainment Law Journal Haszonkölcsönzési irányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve (2006. december 12.) a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz kapcsolódó egyes jogokról InfoJog Infokommunikáció és Jog Infosoc-irányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról I.P.L.B. Intellectual Property Law Bulletin IPTV ISZJSZ JBl JESZ internet Protocol Television Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle Juristische Blätter Jogelméleti Szemle Jogérvényesítési irányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 28.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről KG Kammersgericht (a berlini OLG hagyományos megjelölése) L.F. LG L.L.J. L.J. Loyola L.Q. L.R. Law Forum Landgericht (német fellebbviteli bíróság, a bírósági rendszer második foka) Law Library Journal Law Journal Loyola University Chicago Law Review Law Quarterly Law Review 12

14 LUG MIR MJ MPAA MuR Az irodalmi és zenei művek jogvédelmét megvalósító 1901-es német szerzői jogi törvény [Gesetz betreffend das Urheberrecht an Werken der Literatur und der Tonkunst (1901)] Medien internet und Recht Magyar Jog Motion Picture Association of America Medien und Recht Műhold-irányelv A Tanács 93/83/EGK irányelve (1993. szeptember 27.) a műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról. NHH Nemzeti Hírközlési Hatóság NJW Neue Juristische Wochenschrift NJW-RR Neue Juristische Wochenschrift, Rechtsprechungs-Report OGH OLG ÖBl ÖJZ Oberster Gerichtshof (Osztrák Legfelsőbb Bíróság) Oberlandesgerichtshof (tartományi legfelsőbb szintű fellebbviteli bíróság Németországban és Ausztriában, mindkét bírósági rendszer harmadik foka) Österreichische Blätter Österreichische Juristenzeitung öurhg Ausztria szerzői jogi törvény (Bundesgesetz über das Urheberrecht an Werken der Literatur und der Kunst und über verwandte Schutzrechte, BGBl 111/1936 idf BGBl 25/1998, BGBl I 110/2000.) RdW Das Recht der Wirtschaft RE régi Ptk. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló, évi Római Egyezmény évi IV. törvény a Polgári törvénykönyvről régi Szjt évi III. törvény a szerzői jogról 13

15 RIAA Recording Industry Association of America Santa Clara Santa Clara Computer & High Technology Law Journal SRCA Sound Recording Copyright Act [Pub. L. No , 85 Stat 391 (1971)] SZJSZT Szerzői Jogi Szakértői Testület Szjt. Magyarország szerzői jogi törvénye (1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról) Szjt. Reform Az Szjt. legfrissebb módosítása: évi CXII. törvény a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény módosításáról Szoftver irányelv A Tanács 91/250/EGK Irányelve (1991. május 14.) a számítógépi programok jogi védelméről TDG Gesetz über die Nutzung von Telediensten vom 28. Juli 1997, BGBl I S TMG Németország elektronikus kereskedelmi törvénye [Tele medien gesetz vom 26. Februar 2007 (BGBl I S. 179), geändert durch Artikel 2 des Gesetzes vom 25. Dezember 2008 (BGBl I S. 3083)] TRIPS Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights (1994) UCLA UCLA Entertainment Law Review UFITA új Ptk. U.S. USCA Archiv für Urheber-, Film-, Funk- und Theaterrecht évi CXX. törvény a polgári törvénykönyvről Az Egyesült Államok Szövetségi Legfelsőbb Bírósága (a törzsszövegben: Supreme Court) Az Egyesült Államok szerzői jogi törvénye [Copyright Law of the United States of America (17 U.S.C. 1976)] Vanderbilt Vanderbilt Journal of Entertainment Law and Practice Villanova Villanova Sports & Entertainment Law Journal WCT WIPO Szerzői Jogi Szerződés (WIPO Copyright Treaty, 1996) 14

16 WL ZUM Westlaw Reporter Zeitschrift für Urheber- und Medienrecht Zweiter Korb A durhg január 1-jén hatályba lépett módosításának hagyományos elnevezése 15

17

18 I. Rész Bevezetés és fogalmi alapvetések I. A digitális technológia kialakulásának jelentősége a szerzői jogra 1. Általános gondolatok A gazdasági és társadalmi szokások, így az értékesítési csatornák és módszerek, a reklámozás, az emberi kommunikáció, az oktatás és tanulás, végső soron az élet szinte minden területe jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Ebben nem elhanyagolható, sőt, szinte központi szerepre tett szert a digitális technológia. Ez ugyanis az analóg technológiát (eszközöket és módszereket) felváltva idő-, tér- és energiatakarékosabb cselekvéseket tett lehetővé. 1 A digitális technológia a kultúra egyik alapelemének tekinthető szellemi alkotó tevékenységre is rendkívüli hatást gyakorolt. E tekintetben a digitális világ térnyerése legkevesebb két irányba hatott erősen. Egyrészt a szellemi alkotások (legalábbis amelyiknél ez szóba jöhet) korlátlan mértékben, változatlan minőségben manipulálhatóvá (többszörözhetővé és terjeszthetővé) váltak. 2 Míg az analóg technológiák létezése idején nemcsak a másolás, de már maga a műélvezet során is tapasztalható volt a minőségromlás, ez a hátrány mára alapvetően megszűnt. A digitális hálózatok (elsősorban az internet) kiépítése révén egyúttal a művek terjesztése és az azokhoz való hozzáférés, azok megismerése és a róluk való véleményformálás is átalakult: könnyebbé, gyorsabbá és hatékonyabbá vált mind térben, mind időben. 3 Mindez a globalizáció jelenségével karöltve az emberi érintkezések addigi tradicionális formáit alapjaiban változtatta meg. Napjainkra az emberek (leginkább a fiatalok) többsége nehezen tudja elképzelni az életét a digitális technológia különböző formái nélkül, a társas érintkezésekre pedig egyre nagyobb 1 Lessig 2005: p. XX. 2 Ezzel összefüggő véleményt lásd: SZJSZT 20/2001, p Hugenholtz - Okediji 2008: p Egy másik szerző szerint a digitális technika minden egyes magáncélú másolatot minőségileg egyenértékűvé tesz az eredeti felvétellel ( ), óriási sebességgel készülhetnek a másolatok, a másolt példányok potenciálisan az egész világon terjeszthetőek, és így a szerzői jogi kalózkodás új dimenziót nyert. Lásd: Reinbothe 2002: p. 4.

19 Bevezetés és fogalmi alapvetések mértékben kerül sor ilyen eszközök segítségével. E téren a telekommunikáció, és különösen az internet játssza a domináns szerepet: a közösségi oldalak, a chatszobák, a blogok és podcastok, az elektronikus újságok, vagy a rádiós vagy televíziós műsorok on-line sugárzása ( streaming ) mind ilyen példák. Ez a szerzői jog vonatkozásában is több lényeges következménnyel jár. Egyrészt napjainkra a szerzői alkotó tevékenység általánossá vált. Számítógépes szoftverekkel bárki képes dalt írni, illetve előadni, egy digitális fényképező és egy vágóprogram segítségével gyorsan előállíthatóak kisfilmek, az internet, valamint tematikus oldalak segítségével pedig ezen alkotások terjesztése is leegyszerűsödött. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a hagyományos szerzői jog mellett egy újszerű szerzői jogi koncepció tör előre, melyben az ún. user generated content egyre nagyobb szerepre tesz szert. 4 Mindez pedig egy új, ám merőben eltérő alapokra helyezett digitális kultúra létrejöttét eredményezi. 5 Másrészt mindezek ellenére habár ez furcsán hangzik napjaink szerzői jogsértéseiért mégsem lehet feltétlenül azok elkövetőit hibáztatni. Az elmúlt egy-két évtizedben bebizonyosodott az internet határtalansága. Ennek elsősorban az lett a következménye, hogy a mindennapi kultúrára legnagyobb hatást gyakorló irodalom, zene-, film-, illetve fotóművészet tömegessé válása folytán a szerzői jog tisztelete részben megszűnt, az alkotómunka elveszítette megbecsültségét. A fiatal internetes generációk ugyanis ellentétes domináns példa híján úgy érezhetik, hogy a könnyen, gyorsan és olcsón hozzáférhető anyagoknak nincs értéke. Másodsorban az emberi alkotómunka, ha nem is kizárólagosan, ám rendszerint nem nélkülözi a múltbéli példákra való támaszkodást. 6 S mivel a széles hozzáférés lehetősége a források mértékét is meghatványozta, ezért a szellemi alkotások újbóli engedély nélküli felhasználása mindennapossá vált. Természetesen a modern technológia nem kizárólag a felhasználóknak teremt lehetőséget újabb és újabb tartalmak megismerésére, hanem a jogosultaknak is meglévő műveik védelmezésére. Ennek köszönhető például a modern DRM ( digital rights management ) rendszerek kialakítása. 7 A technológia ráadásul a szerzői jog garanciáinál is hatásosabb eszköze lehet 4 A zene demokratizálódása tekintetében lásd: Salagean 2008: p A Web 2.0 jelenségével és annak a digitális kulturára gyakorolt hatásaival kapcsolatosan lásd részletesen: Mezei Hugenholtz - Okediji 2008: p. 10. A hollywoodi filmipar tekintetében Lessig úgy fogalmazott: [Walt] Disney mindig is koppintotta az akkori egész estés közönségfilmeket, ahogy sokan mások is. Lásd: Lessig 2005: p A DRM-nek a tartalom legfontosabb tulajdonságainak felismerésére, kezelésére, illetve az említett információk tartalomhoz kapcsolt tárolására, megjelenítésére kell alkalmasnak lennie. A DRM-nek továbbá képesnek kell lennie arra, hogy a tartalom felhasználását szabályozza, a szerző vagy más jogosult, illetve törvény által nem engedélyezett, és így jogsértő felhasználást megelőzze, megakadályozza. Lásd: Faludi 2005: p

20 Digitális sampling és fájlcsere a jogvédelemnek, 8 amit kiválóan igazol az a friss jelenség, hogy a szerzői jogi törvények az alkotások védelmére rendelt műszaki intézkedések kijátszását ugyancsak jogsértéssé nyilvánítják. Napjainkban olyan ádáz háború dúl a jogosultak és a felhasználók között, melyben mindkét oldal az általa jogosnak vélt előjogok megtartására, esetleg kiszélesítésére törekszik. Vajon minden esetben a jogosultak védelmének kell érvényre jutnia, esetleg elképzelhető, hogy a társadalom tagjai széles körben használhassák fel szabadon a jogvédett alkotásokat? 9 A jelen könyv e háború több csatáját kívánja bemutatni, szemügyre véve, hogy két speciális digitális technológia mennyiben eredményezi a fogyasztói, avagy a jogosulti érdekoldal megerősödését. 2. A szerzői jog és a technológia összefonódása A fent előadottak alapvetően napjainkra jellemzőek, és maga a kötet is csak modern, digitális technológiákat kíván vizsgálni, mindez azonban csak a szerzői jog és a technológia összefonódásának rövid felvázolásával tehető világossá. A szerzői jog ugyanis a technológia gyermeke. 10 Bár szerzői műveknek tekintett alkotások már az ókorban is szép számmal készültek, 11 azonban a jogág kialakulásához egy technológiai újításra volt szükség, amit további két eszmetörténeti jelenség tett egésszé A szerzői jogvédelem létrejöttének tárgyi oldalát (illetőleg technikai vagy dologi körülményét 12 ) a könyvnyomtatás feltalálása adta, amelynek a segítségével a XV. század végétől sikerült az addig időigényes, és kizárólag emberek szűk csoportjának (általában szerzeteseknek) fenntartott kézi 8 Geiger 2005: p Ennek a kérdésnek a DRM rendszerek és a szabad felhasználások viszonya tekintetében is kiemelkedő a jelentősége. Ezzel összefüggésben lásd kifejezetten: Gyenge 2006: p A zene fejlődéstörténetével összefüggésben lásd: Salagean 2008: pp. 19., Így egyetemes kultúránk részét képezik a görög drámák, a római versek vagy épp politikai beszédek, s több más nép és kultúra mondavilága. Az ókori alkotók és alkotások jelentős száma, illetve megbecsültsége azonban nem párosult konkrét védelemmel. Lásd: Lendvai 2008: p Korábbi magyar források vonatkozásában lásd: Mezei 2004: 15. lábjegyzet. 12 Ezt a kifejezést Balás P. Elemér használta, s ilyenkor azt hangsúlyozza, hogy a szellemi alkotás egy dologi szubsztrátumot kíván, amely maga is dinamikus dologi szemlélet alkalmazásának eredménye. Lásd: Balás 1941: p

21 Bevezetés és fogalmi alapvetések többszörözést felváltani. 13 Mindez azt jelentette, hogy a szellemi alkotás forgalomra képessé, vagyis áruvá válik Természetesen a könyvnyomtatás (majd újabb és újabb technológiai eszközök és módszerek) kialakítása csak az első lépés volt a jogvédelem (iránti igény) megjelenéséhez. Emellett arra is igény jelentkezett, hogy újabb és újabb szerzői művek készüljenek. Ez azonban két irányból is vizsgálandó. Egyrészt ez a technológiai újítás csak az individualizmus megjelenése miatt eredményezte az európai kultúra felvirágzását. A középkor művészeti alkotásait még az anonimitás jellemezte, azonban a reneszánsztól a művészek arra törekedtek, hogy nevüket a koruk és a jövő is megismerje. 15 Ezzel kialakult a szerzői, alanyi oldal Harmadrészt meg kell említeni azt a leginkább az utóbbi két évszázadban tetten érhető társadalmi igényt, hogy az emberek szellemi produktumok birtokosai lehessenek. Ezt nevezhetjük fogyasztási oldalnak. 16 Amint a kereslet megnőtt, úgy lépett előtérbe a szellemi megbecsülés mellett a vagyoni védelem szükségessége is. Immáron nem volt mindegy, hogy az alkotásból származó haszon az arra jogosult, vagy más, arra illetéktelen személy kezébe kerül-e. Az ebből a történeti fejlődésből kivehető megállapítások napjainkban még inkább tetten érhetők. Korunkban a tárgyi oldal hatványozott fejlődések indult, majdhogynem naponta olyan technológiai újításokat eredményezve, melyek a szerzői jogi szabályozást is közvetlenül érintik. Egyes fejlesztéseknek (elsősorban a telekommunikációs eszközöknek köszönhetően) az individualista beállítódás is komoly változásokon ment keresztül: napjainkra mind többen vállalják szerzői mivoltukat. Ráadásul a fogyasztási oldal is mind erősödik, ami többek között a világ valamennyi országában végbemenő folyamatos (technológiai) közeledésnek, illetve a modern médiaiparnak köszönhető. A technológia folyamatos és egyre inkább gyorsuló fejlődésére természetesen a szerzői jog választ próbál találni. Az internetes környezetnek a 13 Az érdekkutató jogtudomány képviselője, Rudolf Müller-Erzbach szerint: a szerzői jog védelmét annyiban determinálta a könyvnyomtatás technikájának kifejlődése, hogy az addig jellemző, kézzel történő másolás (mely nélkül az írott munkák terjedése egyébként elképzelhetetlen lett volna) egyszerűen nem hordozhatta magában az érdeket, hogy megvédjék, hiányzott ugyanis az értékesíthetőség garanciája. Vagyis a sokszorosítás lehetőségének megjelenése a szellemi alkotások értékesíthetőségén keresztül előtérbe helyezte a személyi és a szellemi érdekek megóvásának szükségességét. Lásd: Nizsalovszky 1984: p Balás 1941: p Teljes erejével feltámad a szubjektív elem, az ember szellemi egyéniség lesz és így ismer magára Senki sem idegenkedik attól, hogy feltűnjék, hogy más legyen és másnak tessék, mint a többi ember. Lásd: Burckhardt 1978: p Hol a tudományos míveltség és literaturai időtöltés még nem vált szükségessé, ott kelete sincs a szellemi munkáknak, ott az írói foglalkozás nem keresetág. Lásd: Toldy 1838: p

22 Digitális sampling és fájlcsere szerzői jog rendszerébe való általános beillesztése (hazánkban generálklauzulák alkalmazásával) kiváló példája a befogadásnak. Természetesen nem minden technológiával (gyakorlatilag felhasználási móddal) ilyen egyszerű a helyzet. Mivel ezek a legtöbb esetben érdemben képesek érinteni már meglévő üzleti modelleket, és ezen keresztül jogosultakat, valamint az ő egzisztenciájukat, ezért az új technológiákkal szembeni ellenállás logikus és mindennapos jelenség. Valójában azonban ez az attitűd rendkívüli mértékben hozzájárul a fogyasztói és a jogosulti oldal közötti feszültség szinten tartásához vagy továbbgerjesztéséhez. 17 II. Összehasonlító szerzői jog 1. A kontinentális és az angolszász szerzői jog legfőbb eltérései 1.1. Az Egyesült Államok, valamint Magyarország, Németország és Ausztria szerzői jogának összehasonlítását határozottan indokolja, hogy e jogterület látványosan magán viseli a két jogcsalád eltéréseit. Ez a szerzői jog terén az ún. copyright és Urheberrecht koncepciók szembenállásában ütközik ki. 18 Az Egyesült Államokban a copyright rendszer alapját az Alkotmány 1. cikk (8) bekezdésének 8. pontja, az ún. Copyright Clause adja. 19 Eszerint a Kongresszusnak joga van arra, hogy [ ] előmozdítsa a tudományok és hasznos művészetek fejlődését azáltal, hogy a szerzők és feltalálók részére kizárólagos jogot biztosít írásaik és találmányaik tekintetében egy meghatározott időtartamra. 20 Az alkotmányos felhatalmazás egyszerre biztosítja a szerzőknek a műveikhez fűződő jogait és a közösségnek a tudás terjesztéséhez kapcsolódó érdekét. E két érdekoldal viszonya kapcsán a Supreme Court szavai a legmeghatározóbbak: Szerzői jogunk azonnal hatása, hogy biztosítja a szerzők kreatív munkájának fair ellentételezését. Legvégső célja azonban, ezen [alkotmányos] ösztönzés révén, a művészi kreativitás serkentése az általános közjó érdekében. 21 Ezek alapján az Egyesült Államok copyright rendszere az alkotók védelmezése 17 Kasunic 2009: p Így például a szerzői jog forgalmazhatóságának a két jogkoncepcióban való eltérő megítélése kapcsán lásd: Boytha 2008: p Annak ellenére ezen a néven ismert e rendelkezés, hogy ez alapozza meg a szellemi alkotások jogának valamennyi területét. 20 American Legacy 1997: p The immediate effect of our copyright law is to secure a fair return for an author s creative labor. But the ultimate aim is, by this incentive, to stimulate artistic creativity for the general public good. (Kiemelések tőlem: M.P.) Lásd: Sony v. Universal, p

23 Bevezetés és fogalmi alapvetések mellett kiemelten tekint a tudományok és hasznos művészetek kreatív továbbfejlesztésére, s a két érdekoldal ütközése esetén ez utóbbi tevékenység komoly támogatásban részesül a bírósági gyakorlatban. Ezzel szemben a szerzői jog nevéből is adódóan a kreatív alkotótevékenység eredményeként létrehozott művek, valamint az azokat megalkotó személynek biztosított kizárólagos (vagyoni és személyhez fűződő) jogosítványok védelmére koncentrál. 22 Ezen egyáltalán nem változtat az a tény, hogy a német alaptörvény egyedüliként a vizsgált három kontinentális ország közül szintén tartalmaz közvetett utalást a szerzői jogra, 23 illetve hogy az Szjt. preambulumának kezdő tagmondata is említést tesz a szellemi élet fejlesztéséről. 24 E két ellentétes beállítódás több lényeges következménnyel jár. Így rögtön azzal, hogy az Egyesült Államokban a döntő tényezőt a kizárólagos vagyoni jogosultságok adják, míg a morális jogok csak elenyésző mértékben részesülnek védelemben. 25 Ezzel szemben a kontinentális országokban a személyhez fűződő jogosítványok kiterjedt védelmet élveznek. Ugyancsak feltűnő eltérés, hogy a kontinentális jogrendszerek az előadóművészeket, a hangfelvételek és a filmek előállítóit, illetve a rádió- és televízió-szervezeteket ún. szomszédos jogi védelemben részesítik, amely a szerzői jogokkal szoros párhuzamot mutató, annál viszont szűkebb lehetőségeket rejt magában (például a jogosultságok, vagy a védelmi idő terén). Ezzel szemben az USCA valamenynyi ilyen természetes és jogi személynek a szerzőkétől tartalmilag részben eltérő, végeredményben azonban mégis copyright védelmet biztosít A következő lényeges eltérés a két jogcsalád alapjellegzetességeiből ered. Az Egyesült Államok jogrendszere nagymértékben a precedensjogon, vagyis a konkrét jogesetek, illetve az azokban fellelhető jogi tételek következetes alkalmazásán nyugszik. Ezzel szemben az európai országokban a törvénypozitivista hagyományoknak megfelelően a vezető szerep a jogalkotóé. Ez a szerzői jogra, illetve a szabad felhasználások esetköreire is közvetlen hatást gyakorol. Habár a szerzői jog az Egyesült Államokban a már említett alkotmányos felhatalmazás folyományaként már 1791-ben törvényi szinten került deklarálásra, az értekezés szempontjából központi szereppel bíró fair use 22 Salagean 2008: p Schricker 2006: p A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében. 25 Vö.: IV. Rész, II.2.4. alfejezet. 22

24 Digitális sampling és fájlcsere teszt 26 csak 1976-ban, az akkor már közel másfél évszázados bírói jogfejlesztés elismeréseként vált az USCA részévé. Sőt a Kongresszus maga utalt arra, hogy a teszt törvénybe foglalásakor az addig irányadó jogalkalmazói gyakorlatot kívánta papírra vetni, se megszorítva, se szűkítve azt. 27 Ez lényegében annyit jelent, hogy bár az Egyesült Államok szerzői jogának alapjai inkább tekinthetők törvényjognak, semmint a common law termékének, függetlenül a bírák számára adott rendkívül széles jogfejlesztő tevékenység ellenére. 28 Ezzel szemben az európai országokban a bírák mindenkor a törvényi előírások érvényre juttatására törekednek. Új szerzői jogi szabályokat a bírák csak az Egyesült Államokban alkothatnak (persze az USCA hatályba lépése óta ott is csak szolid keretek között), a kontinentális országokban viszont új felhasználási módok/technikák megjelenésekor csupán a szubszumpció hívható segítségül. A fentebb elmondottak hangsúlyozottan csak a bírói jogfejlesztésre alkalmazandóak. Szokás a precedensjog alatt általánosságban a bírói döntések követésének a kényszerét érteni. Ez azonban így helytelen, mivel még a common law világában is csupán Angliában létezik e követési kényszer. 29 Az Egyesült Államok szövetségi bírái komoly szabadságot élveznek a korábbi döntések alkalmazása, illetve esetleges figyelmen kívül hagyása terén. 30 Sőt, az is határozottan kijelenthető, hogy precedenskövetés a kontinentális országokban is tetten érhető. A német és az osztrák jogrendszerben a bírósági ítéletekben rendszeresen felfedezhető a korábbi döntésekre való hivatkozás. Erre kiváló 26 E kifejezés angolul a fair use doctrine nevet viseli. Habár indokolt lehet a doktrína magyar nyelvre történő fordítása (lásd: Vida 2008: p. 97. ő a tisztességes használat kifejezést használta), a fair use szavak fenntartása a jelen esetben mégis megalapozottnak tűnik. Ezt elsősorban a kontinentális jogrendszerekből ismert szabad felhasználási típusoktól való eltérések, és az esetjogon alapuló fejlődés eredményeként jelentkező rendkívüli sajátosságok indokolják. Annál is inkább, mert a fair szócska nem csak erkölcsi jelentéssel bír, és ahogy azt a cikkben vizsgált esetek is mutatják majd, ennél sokkal kiterjedtebb tevékenységeket képes felölelni. Ezzel együtt a doktrína kifejezés helyett annak idegensége folytán teljes mértékben indokolt a teszt szó alkalmazása. 27 H.R. Rep. No , 94th Cong., 2d Sess. (1976), p Lásd: Wheaton v. Peters, p Az angol precedensjog legalapvetőbb fogalmát adó stare decisis elv a bírói döntés követésének a kényszerét jelenti, amely még Angliában is csak a XIX. századra valósult meg. Ennek rögzüléséhez két feltételre volt szükség: egyrészt a világos bírósági hierarchia folytán vált kiszámíthatóvá, hogy a bírák mely felettes fórumok döntéseit kötelesek magukra nézve kötelezőnek tekinteni, másrészt szükség volt a bírói döntések rendszeres és átlátható közzétételére ( riportálására ). Lásd: Badó 2007: p Így az Egyesült Államokban a tartalmilag nem elég meggyőző ítéletek rögzüléséhez gyakran próbaidőt szabnak a jogalkalmazók, és amennyiben egy meghatározott időn belül nem bizonyosodik be a helytelensége, csak akkor kezdik el precedensként alkalmazni. Az amerikai bírák ugyancsak igyekeznek távol tartani magukat az olyan ítéletektől, melyekben nem született egyhangú döntés. Ezeket az ítéleteket a plurality opinion kifejezéssel illetik. Az is elképzelhető, hogy egy bíró azért ne alkalmazzon egy bizonyos precedenst, mert arról azt feltételezi, hogy azt a közeljövőben egy felettes bíróság meg fogja változtatni ( anticipatory overruling ). Lásd: Badó - Bóka 2007: p

25 Bevezetés és fogalmi alapvetések lehetőséget teremt mindkét országban az ítéletek publikálása. Mindez hazánkban sajnálatos módon kevésbé figyelhető meg. Az alábbiakban ritkásan egy-egy BH említésre fog kerülni, ezeken felül viszont csupán az SZJSZT rendkívüli gyakorlati jelentőségű, mégis csak elvi jellegű állásfoglalásai nyújthatnak segítséget 31 a magyar szerzői jog megismerésében A fenti két sajátosság határozottan rányomja a bélyegét a szabad felhasználás lehetőségeire is. Bár a kontinentális esetkörök és a fair use teszt is kimentő körülményként alkalmazandó az engedély vagy jogdíjfizetés nélkül történő felhasználások esetén, azonban eljárásjogi helyzetük, illetve a konkrét esetben alkalmazható faktorok/feltételek eltérése folytán ezek bírói értékelése jelentősen különbözik. 2. A szerzői jogok korlátozása A szerzői jog kialakulása óta máig az egyik legfontosabb kérdés, hogy meddig terjedjenek a szerzők jogosítványai, és mit tehet a rajta kívül álló közösség a művel. Hosszú történeti fejlődés eredményeként a szerzőt és a kiadókat eredetileg megillető abszolút jogok vonatkozásában több korlát alakult ki. Ilyen az időbeli korlátozottság, vagyis hogy a szerzői művek mennyi idő elteltével kerülnek át a köztulajdonba ( public domain ). A történelmileg kialakult rendkívül változatos megoldások ellenére (mely sokáig az egyik legtipikusabb különbség volt a kontinentális és a common law országok között), mára viszonylag egység tapasztalható: a szerző halálát követő év elteltével szűnik meg a jogvédelem. 33 Ugyanígy korlát a szerzői jogvédelem területi behatároltsága, amely alapján eleinte az adott ország állampolgárai által, illetve az adott országban megalkotott művekre terjedt ki a védelem. Ezt folyamatosan lazítják a kétvagy többoldalú nemzetközi egyezmények, melyek a művek kölcsönös elis- 31 Az SZJSZT szakvéleményei hazánkban nem tekinthetőek precedensnek, vagyis általános érvényű döntéseknek, így ezek alkalmazása nem köti a bíróságokat, habár figyelembe vételük indokolt és javasolt. 32 Bár a bírói gyakorlat feladata elsősorban az, hogy az eseti döntésekből a későbbi ügyek eldöntésére alkalmas átfogó jogi maximákat vezessen le, Martin Kriele szerint a kontinentális jogrendszerek bíráinak prezumptív precedenshez kötöttségét eredményezi a precedensek egyedi jellege, s ezért a bíró (az individuum) szerepe még a törvénypozitivista országokban is felértékelődik annak eldöntésekor, hogy a konkrét ügy eldöntéséhez pontosan milyen segédeszközöket (forrásokat) használjon fel. Lásd: Pokol 2005: p A szerzők védelmi idejét el kell különíteni a szomszédos jogi jogosultak védelmi idejétől. Ez utóbbiak ráadásul az egyes jogosulti körök esetében szintén eltérést mutatnak. Az egyik legújabb jelenségként az előadóművészek védelmi ideje is fokozatos növekedést mutat. Lásd: Gyenge 2009: p

26 Digitális sampling és fájlcsere merésére kötelezik a szerződő feleket. 34 Szintén korlátnak tekinthető, hogy a szerzők nem minden esetben érvényesíthetik személyesen jogaikat, hanem gyakran közös jogkezelő szervezet képviseli érdekeiket. Végül külön említést érdemelnek a szabad felhasználás esetei. Valamennyi korlátozás és kivétel létezésének oka a közérdek védelme, 35 amely egyrészről annak elismerését jelenti, hogy a társadalom jogosult a szellemi alkotásokhoz hozzáférni, másrészről pedig azt is garantálja, hogy az alkotók ne tudják monopolizálni helyzetüket. Az, hogy egyes szabad felhasználási esetkörök elismerést nyertek egy-egy nemzet jogában, esetleg a nemzetközi egyezményekben, leginkább annak köszönhető, hogy a jogalkotók, a bíróságok (és a nemzetközi szervezetek) felismerték: egyes felhasználási cselekményeknek a társadalom tagjai részére történő engedélyezéséhez gyakran nagyobb előnyök fűződnek, mint ha fenntartanák a szerzők kizárólagos jogosítványait. A szabad felhasználási esetkörök csoportosítása nem egyszerű feladat. Következik ez egyrészt abból, hogy az egyes nemzeti jogszabályok között, még hasonló történelmi fejlődés ellenére is jelentős eltérések tapasztalhatók, másrészt a rendező elvek terén széles választék figyelhető meg. Egyrészt a korlátozások és kivételek között különbség tehető atekintetben, hogy ingyenesen, vagy ellenérték fejében, illetve engedély nélkül, vagy a jogosult, esetleg a közös jogkezelő hozzájárulásával gyakorolhatóak. E megkülönböztetés a szabad felhasználás / törvényi engedély / kényszerengedély megkülönböztetésre utal. 36 Másrészt szokás a felhasználási cselekményeket azok célja szerint elhatárolni egymástól, elkülönítve a magánszemélyeknek, illetve a társadalom egészének biztosított, valamint a kulturális élet erősítését szolgáló jogokat A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatban lásd: Boytha 2006: p Ricketson 2003: p Ricketson 2003: p Schricker 2006: p Rehbinder 2008: p

27 Bevezetés és fogalmi alapvetések III. Az értekezés felépítése, célkitűzései és módszertana 1. Az elmúlt évtizedekben bekövetkező technológiai robbanás a szabályozás lazítása iránti társadalmi érdek megerősödését eredményezte. Kiváló példa erre a fénymásolás, amely gyors, könnyű és olcsó formáját jelentette a papír alapú tudás terjesztésének, a könyvekben, folyóiratokban, jegyzetekben található ismeretekhez való hozzáférésnek. A készülékek tömeges elterjedése folytán a jogalkotó indokoltan tette mérlegre a jogosultak és a társadalom érdekeit, s döntött egy arany középút, a jogdíjak bevezetése mellett. Ebben az egyensúlyi helyzetben lehetővé vált a magáncélú másolatok készítése a jogosultaknak fizetendő ellenszolgáltatás fejében. Érdekes, hogy az európai kontinenssel ellentétben az Egyesült Államok nem látta indokoltnak se akkor, se napjainkban a kötelező központi jogdíjrendszer kiépítését. 38 A digitális technológia megszületése és elterjedése az előző képletet sajátosan befolyásolta. Míg az analóg technológiában, legyen szó fénymásolásról, rádiósugárzás rögzítéséről, vagy videokazetták többszörözéséről, a másolat nem érte el az eredeti műpéldány minőségi színvonalát, sőt további példányok készítése esetén (illetve egy bizonyos idő elteltével) látványos minőségromlás volt megfigyelhető. 39 A digitális technológiának köszönhetően ez többé nem fordulhat elő, mivel ma már bármilyen mennyiségben, az eredetivel megegyező minőségben készíthetők másolatok, akár közvetlenül (például CD-k átírásával), akár az adatok internetes továbbítását követően (például P2P keretei között). 2. Az értekezés ezért alapvetően arra tesz kísérletet, hogy a rengeteg technológiai újítás közül kiemeljen néhány olyat, amely a szabad felhasználás témakörével közvetlenül kapcsolatba hozható, még ha nem is minden esetben illeszthető be annak keretei közé. A IV. Rész a zeneiparban hosszú ideje használt felhasználási módszer, a digitális samplingelés jogi megítélését mutatja be összehasonlító kontextusban. 38 Az Egyesült Államokban több ún. clearinghouse létezik, ezek igénybe vétele azonban a jogosultak részéről csupán lehetőség, a társadalom tagjainak is mindössze ajánlott ezen szervezetekhez fordulni, ha valamely művet felhasználni kívánnak. Valójában a legtöbbször konkrét perekben (vagy azt megelőzően kiegyezés formájában) állapodnak meg a felek a ténylegesen fizetendő díjakról ellentétben a kontinenssel, ahol a közös jogkezelők törvényi felhatalmazás alapján kialakított fix jogdíjakkal dolgoznak. 39 A mágnesszalagos kazetták minősége már a gyakori lejátszástól romlott. Így a Csillagok Háborúja sorozat első (a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján elkészült) epizódjainak a digitális felújításához rengeteg pénzre volt szükség, mivel a filmet tartalmazó tekercsek olyannyira megromlottak, hogy a képanyag csak kékes színben látszódott, elvesztve minden más árnyalatot. Lásd: Online Newshour: The Re-Release of Star Wars ( star_wars_1-31.html). 26

28 Digitális sampling és fájlcsere Ezt egy jóval nagyobb falat, a fájlcserélő programok 40 által felvetett szerzői jogi kérdések ismertetése követi (V. Rész). Ezek a részek az adott technológiák vázlatos ismertetését követően bemutatják a common law jogcsaládba tartozó Egyesült Államok, illetve a kontinentális jogcsaládba sorolt Németország, Ausztria és Magyarország nemzeti szabályozását és esetjogát. A témakörök kiválasztását részben a szerző ezekre irányuló technológiai ismeretei indokolják, másrészt az a tény, hogy e részek segítségével kiválóan érzékeltetni lehet az összehasonlító jogtan nagyjai által már régen lefektetett azon alaptétel, mely szerint a jogrendszerek végső céljukban alapvetően azonosak, azonban az ennek megvalósítása során használt jogi technikák és megoldások országonként váltakozhatnak. 41 Így a digitális sampling bizonyos keretek között mindkét jogcsaládban jogszerűnek bizonyulhat, mégis teljesen más úton lehet erre a következtetésre jutni. A fájlcserélést pedig alapvetően sehol nem tekintik jogszerűnek, azonban szintén feltűnő az eltérés ennek megindokolásában. 3. A szerzői jog szoros összefonódást mutat több más jogterülettel is. Így az elektronikus kereskedelmi joggal, a nemzetközi magánjoggal, a versenyjoggal, a polgári jog alapjaival, a büntetőjoggal, az alkotmányjoggal, és végső soron adójogi vonatkozásai sem hagyhatók figyelmen kívül. 42 Ezek közül több esetben a szerzői jogon kívüli szabályok érvényesítése az Szjt. és a többi nemzeti törvény előírásainak a kimerítését, megsértését feltételezi. Ilyenkor a szerzői jog szolgál minden más vizsgálat alapjául (ilyen például a büntetőjoggal fennálló kapcsolat). Más esetekben a szerzői jog csupán elősegítője bizonyos jogterületek érvényesülésének. Így az alkotmányos alapjogok közül egyik oldalról nézve a tulajdonhoz fűződő jog, illetve a másik oldalról nézve a szólásszabadság joga csupán új csatatérhez jutott a szellemi alkotások védelmének szabályozása révén. Ez annyit tesz, hogy a szerzői jog előírásai az alkotmányos normáknak mindenkor alá vannak vetve, vagyis kapcsolatuk alá- és fölérendeltségen alapul. Ugyanez állapítható meg a pol- 40 Angol nyelven: file-sharing, német nyelven: Datenaustausch. Egyet kell érteni az SZJSZT-vel atekintetben, hogy a fájlcserélés, illetve a fájlmegosztás kifejezések némiképp félrevezetőek. A P2P esetében ugyanis nyelvtani értelemben nincs se csere, se megosztás, amelyek egyaránt azt feltételeznék, hogy az eredeti műpéldány a feltöltő birtokából kikerüljön. A P2P programok használatakor gyakorlatilag a fájlok szisztematikus többszörözéséről van szó. Lásd: SZJSZT 07/08/1, p. 111., illetve 1. lábjegyzet. Az eljáró tanács állásfoglalásában épp ezért következetesen idézőjelben használta e szavakat. A jelen kötet csupán takarékossági okokból nem fog erre sor kerülni. Egyebekben a fájlcserélés és a P2P kifejezések egymás alternatívájaként fognak a továbbiakban szerepelni. 41 Zweigert - Kötz 1996: p A szerzői jog más jogterületekkel való összefonódását illetően lásd: Patterson 1987: p Hugenholtz - Okedji 2008: p Owens 2008: p

29 Bevezetés és fogalmi alapvetések gári jog alapelveivel. 43 Végül mellérendeltségi viszony tapasztalható például a versenyjoggal, vagy az adójoggal kapcsolatban. Ez utóbbiak kiemelkedő jelentőséggel bírnak egyes speciális jogviszonyok tekintetében. Mindezek ellenére, és elsősorban a szerző fenti jogterületeken meglévő csekély ismeretei folytán, a jelen könyv csupán a szerzői anyagi jogra kíván fókuszálni. 4. Valamennyi Rész kiemelt szerepet szán a szabad felhasználás intézményének. Ennek, s végső soron az egész értekezésnek az a célja, hogy rávilágítson a szerző azon véleményére, hogy az érintett technológiák semmi esetre sem tekintendőek automatikusan rossznak, ördögtől valónak, csak azért, mert a szerzői jogosultak fennálló jogosultságait érintik, esetleg azok kedve ellenére. Valamennyi új felhasználási forma eseti elbírálást igényel. E megállapítások alaposságát igyekszik biztosítani a II. és III. Rész, amelyek a szabad felhasználás jogintézményének kontinentális, illetve a fair use teszt angolszász típusú jogrendszerben betöltött (anyagi és eljárásjogi) szerepét mutatja be. 5. Szükséges jelezni, hogy a jelen kiadvány sok esetben használt fel internetes forrásokat. Tekintettel arra, hogy ezek tartalma könnyen változtatható, ezért a felhasznált internetes oldalak egységesen november 30-án még egyszer ellenőrzésre került. Az ezt követően bekövetkező változások az első kiadás hatókörén kívül esnek. 43 Tekintettel arra, hogy a magyar polgári törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) két szakaszban utal a szellemi alkotások jogára ( ), ezért a Ptk. mögöttes jogszabályként alkalmazandó valamennyi szerzői jogi kérdésre. Az új Ptk. kodifikációs tervezetei ezen a rendszeren nem változtatnak. 28

30 II. Rész Szabad felhasználás a kontinentális jogi szemléletben I. A szabad felhasználás definíciója és fogalmi elemei A szabad felhasználás a vizsgált kontinentális országokban az alábbiak szerint definiálható. A szabad felhasználás alapján bárki szabadon, a szerző engedélye nélkül és ingyenesen, a törvényben meghatározott esetekben felhasználhatja a szerzői jogi védelemben részesülő, nyilvánosságra hozott műveket és az ezzel egy tekintet alá eső szomszédos jogi védelemben részesülő teljesítményeket, feltéve, hogy ezt a törvényben általában meghatározott, és nem haszonszerzési célból teszi. A felhasználási tevékenység a három-lépcsős teszt további követelményeinek megfelelve nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit. 1. Szabad felhasználásra főszabály szerint a szerzőn kívül bárki jogosult, de a kedvezményezett személye esetről-esetre változhat. Így magáncélból hagyományosan kizárólag természetes személy készíthet másolatot, 44 azonban a fogyatékkal élő személyek igényeit szolgáló (például Braille írásos) anyagok szabad felhasználása esetén a magánszemélyek köre tovább szűkül. Avagy hírlapokban/folyóiratokban megjelent cikkeket, a rádiós és televíziós kommentárokat (németül Rundfunkkommentare ) híradási célból csakis más hírlapok, folyóiratok, illetve rádiók vagy televíziók vehetnek át Az egész jogintézmény lényege a szabad szóban rejlik, mely két fontos tényezőt foglal magába: a felhasználásra a szerző (vagy jogutódja, avagy az ő érdekeit képviselő közös jogkezelő szervezet németül Verwertungsgesellschaft ) engedélye és a részükre fizetendő bárminemű ellentételezés nélkül (ingyenesen) kerülhet sor. Semmi különbség nincs előzetes és utólagos, szóbeli és írásbeli engedély között. A felhasználás attól szabad, hogy az azt folytató személy bárhol, bármikor sort keríthet rá. Az in- 44 Szjt. 35. (1) bekezdés; durhg 53. (1) bekezdés. Az öurhg terminológiája különbséget tesz a magáncélú és a saját használatra történő többszörözés között. Előbbi [42. (4) bekezdés] kizárólag a természetes személyekre vonatkozó kivétel, az utóbbi pedig a jogi személyeket is felölelő szabályozást ad [42. (1)-(3) bekezdés]. Lásd: Walter 1989: p. 69. Dillenz 1999: p Szjt. 36. (2) bekezdés; durhg 49. ; öurhg

31 Szabad felhasználás a kontinentális jogi szemléletben gyenesség pedig arra utal, hogy a jogosult semmilyen címen nem támaszthat igényt semmilyen összegre. 3. Tekintettel arra, hogy a szabad felhasználás kategóriája két érdekoldal mezsgyéjén húzódik, ezért a kontinentális hagyományok szerint az egyes esetkörök meghatározására a jogalkotó jogosult. Ezért csakis a szerzői jogi törvényekben taxatíve felsorolt magatartások tekinthetők megengedettnek. 46 A technika előre haladtával persze a bírósági értelmezés is egyre nagyobb szerephez jut, például az olyan kifejezések tartalmának meghatározásakor, mint az adathordozó vagy a hozzáférhetővé tétel. Azonban szemben például az Egyesült Államokkal, a bíróságok teljesen új felhasználási cselekményeket sosem nyilváníthatnak szabadnak, feladatuk az értelmezésben merül ki. Ez lehetővé teszi azt, hogy a bírák a szubszumpció segítségével egyes felhasználásokat a már meglévő törvényi tényállások valamelyike alá illesszenek. Előfordulhat persze, hogy egy ilyen új esetkört utóbb a jogalkotó törvényi szintre emeljen Szabad felhasználás csak szerzői művek 48 és az ezzel egy tekintet alá eső szomszédos jogi védelemben részesülő teljesítmények, valamint ezek védelemre jogosult részletei tekintetében jöhet szóba. Ahhoz, hogy ezt a fogalmi elemet világosan lássuk, először röviden szemügyre kell venni, mikor beszélhetünk egyáltalán szerzői műről Szerzői jogvédelemben hagyományosan az irodalmi, a tudományos és egyéb művészeti alkotások részesülnek. 49 A szerzői műként való minősítés szempontjából kizárólag egyéni, eredeti jellegre (alkotó tevékenységre) van szükség. 50 A gyakorlat szerint az eredetiség nem függ a használt műrészlet hosszától (az érintett taktusok, hangok számától), 51 a dal ismertségétől, 52 az 46 Szjt , 68., és 84/B-C. ; durhg 44a-63a, 69d-69e, illetve 87c. ; öurhg 41-56/A.. 47 Kiváló példa erre a durhg 53a. -a, mely a nyilvános könyvtárak által megrendelésre készített másolatok (jogdíj fizetése mellett történő) megengedhetőségéről szól. Ezt a német parlament a Zweiter Korb részeként a BGH egy korábbi döntésével megegyező tartalommal emelte be a durhg-ba. Az esetet lásd részletesen: 749. lábjegyzet. 48 A törvények napjainkban nem tesznek különbséget az analóg, illetve a digitális alkotások között. Ezzel összefüggésben lásd: Laimer - Thiele 2003: p Szjt. 1. és ; durhg 2. és ; öurhg 1-4. és 66-76a.. 50 Szjt. 1. (3) bekezdés: A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. durhg 2. (2) bekezdés: Werke im Sinne dieses Gesetzes sind nur persönliche geistige Schöpfungen. öurhg 1. (1) bekezdés: Werke im Sinne dieses Gesetzes sind eigentümliche geistige Schöpfungen auf den Gebieten der Literatur, der Tonkunst, der bildenden Künste und der Filmkunst. (Kiemelések tőlem: M.P.) Lásd ezzel összefüggésben még: Kommentár 2006: p Müller 1999: p Rehbinder 2008: p A szerzői jogi védelem megalapozásának, meglétének nem feltétele a mű hossza ( ). Lásd: SZJSZT 23/03, p. 2. Lied der Wildbahn, p Vö. továbbá a szerzői jogi törvények vonatkozó rendelkezéseivel: Szjt. 1. (3) bekezdés: A védelem nem függ mennyiségi ( ) jellemzőktől, illetve öurhg 1. (2) bekezdés: Ein Werk genießt als Ganzes und in seinen Teilen urheberrechtlichen Schutz ( ). 52 Tausendmal berührt, p

32 Digitális sampling és fájlcsere érintett részlet esztétikai jellegétől, minőségétől. 53 Műnek, és ebből kifolyólag szabad felhasználás tárgyának is csak az olyan alkotások tekinthetőek, melyek egy minimális eredetiséget tükröznek. Ezt a tételt a német dogmatika és gyakorlat a kis érmék ( kleine Münze ) elméleteként ismeri. 54 E kifejezés azon alkotásokra utal, amelyek ugyan csekély fokban, ám már eredeti jellegűnek tekinthetőek, s így védelemre is igényt tarthatnak. 55 A magyar esetjog ilyen megnevezés nélkül szintén minimális eredetiséghez köti a jogvédelem odaítélését. Így az SZJSZT utcanévjegyzék készítése, 56 illetve a hagyományos kockás minta használata kapcsán mondta ki az egyéniség/eredetiség hiányát. 57 Az SZJSZT a parkolójegyet sem tartotta a mű fogalmába illeszthetőnek, viszont a parkolási rendszer összetevőiről szóló tanulmányt már igen. 58 Ugyancsak kizárt a (közismert) tényeket tartalmazó anyagok, például a telefonszámok, 59 a lottószám-variációk, 60 a történelmi vagy földrajzi tények, BH 1980/332: Szerzői jogi védelemben részesül minden olyan mű, amelynek formáján az alkotó szellemi tevékenységből fakadó eredetiség jegyei felismerhetők, függetlenül attól, hogy az alkotás milyen esztétikai értékelést vált ki. Idézi: Kommentár 2006: p Vö.: az Egyesült Államokból ismert golden nuggets teóriával. Lásd: III. Rész, I.2.2. pontot. 55 A BGH megfogalmazása szerint: die einfache, aber gerade noch geschützte geistige Schöpfungen. Lásd: Ein bisschen Frieden, p Brown Girl II., p (Ebben az ügyben a bíróság a Schöpfungen kifejezés helyett a Leistungen szót alkalmazta, amely tartalmában nem tér el az előzőtől.) Lásd még: Rehbinder 2008: p Salagean 2008: p SZJSZT 12/76: Az utcajegyzék nem minősül olyan sajátos, eredeti szellemi alkotásnak, amely szerzői jogi védelemre alkalmas lenne. Idézi: Kommentár 2006: p Az akár piros, akár kék színben használt kockás motívum nagyon régen közismert, az élelmiszeripar, konyhafelszerelések táján használatos, ( ) így a szerzői jog által megkívánt egyéni, eredeti jelleg nem mutatható ki. Lásd: SZJSZT 11/2002, p. 1. További magyar példákat lásd: Kommentár 2006: p A parkolójegy kapcsán: A jegyen található, dátumot, órát, percet jelölő számok, használati utasítást, árat, valamint a TELPARK megnevezését tartalmazó szöveg, és minimális jellegű grafikai háttérmintázat sem összességében, sem külön-külön nem tekinthetők a szerzői jogi oltalom alatt álló műnek. ( ) Önmagában az a tény, hogy léteznek a parkolójegy funkciót más látvánnyal, kivitellel megvalósító termékek is, nem teszi a tárgybani parkolójegyet egyéni-eredeti jellegűvé. A minimális megkülönböztethetőséget megteremtő számelhelyezés, a perforációs technika, a különböző színek használata az eljáró tanács megítélése szerint pusztán olyan ötletek, melyeket a védelemből a törvény maga kizár. A kérdéses tanulmány vonatkozásában: a parkolási rendszer összetevőiről szóló, becsatolt tanulmány, annak egyéni-eredeti jellege miatt mint szakirodalmi mű szerzői jogi oltalom alatt áll. Lásd: SZJSZT 18/07, p Tele-Info-CD, Abs Ehhez hasonló ügyet az Egyesült Államokban lásd: 208. lábjegyzet. 60 Rehbinder 2008: p Senki nem alapíthat védelmet az olyan információkra, hogy egy költő hol és mikor született, avagy egy város melyik megyének a székhelye. 31