A nemzetállam szerepe a világgazdaságban
|
|
- Lilla Kerekesné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TIZENNEGYEDIK FEJEZET A nemzetállam szerepe a világgazdaságban A NEMZETKÖZI RENDSZERRŐL (international system) és a nemzetközi gazdaságról (international economy) szóló írásokban merült fel először, hogy a gazdasági globalizáció (economic globalization) transznacionális erői aláássák a nemzetállam (nation-state) eszméjét. Számos szerző azzal érvel, hogy a nemzetközi szervezetek (international organization - IO) és a nem-kormányzati szereplők (nongovernmental actors) kezdik átvenni a nemzetállam nemzetközi rendszerben játszott domináns szerepét. Az erről szóló könyvek között olyan drámai címeket találunk, mint a The Reatreat of the State /Az állam visszavonulása/, The End of Geography /A földrajz vége/ vagy End of Sovereignty? /A szuverenitás vége?/. 1 Daniel Yergin és Joseph Stanislaw fenntartják álláspontjukat, hogy az államtól a piac magához ragadta a gazdaság feletti irányítási és ellenőrzési jogosultságokat, s ezzel az állam domináns gazdasági szerepe a végéhez közeledik. 2 Más szerzők úgy vélik, hogy a világgazdaság fejlődése abba az irányba halad (vagy már ott is tart), ahol a nemzetgazdaságok már nem léteznek, a nemzeti gazdaságpolitika pedig ellehetetlenül. 3 Ez a fejezet ezeket a nézeteket támadja, és azt igyekszik bizonyítani, hogy a nemzetállam továbbra is a hazai és a nemzetközi viszonyok fő aktora marad. A XXI. század elején a nemzetállamot valóban komoly támadás éri mind alulról, mind felülről, és kétségtelen az is, hogy igen fontos változások történtek. Számos nemzeten belül a politikai identitás és etnikai konfliktusok veszélyeztetik az állam integritását, mivel az etnikai és regionális csoportok függetlenséget, de legalábbis nagyobb autonómiát követelnek. 4 Fontos megértenünk, hogy a kurdok, a palesztinok és a hasonló csoportok mind saját nemzetállamot akarnak; nem az a céljuk, hogy felszámolják a nemzetállamokat, hanem arra törekednek, hogy a fennállókat osszák fel olyan egységekre, melyeket önállóan irányíthatnak. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy bár a gazdasági globalizáció és a transznacionális gazdasági erők sok tekintetben aláássák a nemzetek gazdasági szuverenitását, azonban a globalizáció terjedelmét és a gazdasági globalizáció nemzetgazdaságra gyakorolt hatását hajlamosak vagyunk eltúlozni. Végül is ezt a világot mégiscsak az államok dominálják. Mint azt Vincent Cable a londoni Nemzetközi Kapcsolatok Királyi Intézetétől (Royal Institute of International Affairs) megjegyzi, a globalizáció nemzetállamokra gyakorolt tényleges 1
2 hatását nem könnyű megítélni. 5 Bár az állam gazdasági szerepe egyre csökken, más területeken viszont éppen növekszik az állami szerepvállalás, ezért nem helyénvaló arra következtetnünk, hogy a nemzetállam fölöslegessé vagy anakronisztikussá vált. V. Cable szavaival élve, a helyzet sokkal rendezetlenebb annál, mint amilyennek látszik. A gazdasági globalizáció nemzetállamokra gyakorolt hatása nemzetállamonként és témánként is eltérő mértékű; például a pénzügyek sokkal jobban globalizálódtak, mint a szolgáltatások vagy az ipari termelés. Míg a globalizáció sok tekintetben korlátozta az államok gazdaságpolitikai mozgásterét, ennek mértéke azonban függ az adott állam nagyságától és gazdasági erejétől. Például az Egyesült Államok és Nyugat-Európa sokkal kevésbé érzékenyebb a pénzáramlások destabilizáló hatásaira, mint a kisebb gazdaságok. Valóban igaz az, hogy bizonyos területeken nőtt az állam szerepe, leginkább a nemzetközi versenyképességet biztosító K+F-tevékenységek, technológiai fejlődés és általában a hazai vállalkozások támogatása körében. A gazdasági globalizáció jóval korlátozottabb, mint azt sokan gondolják, és ezért az állam gazdasági szerepére gyakorolt hatása is hasonlóképpen korlátozottabb mértékű. Továbbá amellett, hogy a gazdasági globalizáció folyamán valamelyest valóban visszaszorult az állam, az ideológiai, technológia és nemzetközi politikai változásoknak sokkal nagyobb hatásuk van, mint a globalizációnak. A gazdasági globalizációval kapcsolatba hozott társadalmi, gazdasági és más problémák nagy része valójában olyan technológiai és hasonló fejlemények nyomán jelentek meg, melyeknek egyébként semmi közük a globalizációhoz. Bár szerepe csökkent, a nemzetállam továbbra is a hazai és nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiemelkedő szereplője marad. Mark Twain amerikai humorista szavaival élve, a nemzetállam halálhíréről csak azt mondhatom, hogy azt azért jól eltúlozták 6. A GAZDASÁGI GLOBALIZÁCIÓ KORLÁTAI Bizonyos értelemben a globalizáció évszázados jelenség, hiszen a közlekedés és a kommunikáció fejlődésével az egymástól távol élő emberek egyre közelebb kerültek egymáshoz. A ló és a teve háziasítása, a vitorlás hajó feltalálása, a távíró megjelenése mind-mind az emberek egyesítésének egy-egy lépcsőfokát szimbolizálják, igaz nem mindig úgy, ahogyan azt az emberek eredetileg szerették volna. Évezredeken át eszmék, művészeti stílusok és termékek szivárogtak egyik társadalomból a másikba, hatottak egymásra, ami legalább olyan félelmet keltett, mint napjainkban a gazdasági globalizáció jelensége. Mindazonáltal igenis fontos beszélnünk a 2
3 társadalmak és nemzetek XX. század utolsó évtizedeiben, de különösen a hidegháború végét követően felgyorsult gazdasági és technológiai integrálódásának nyomán kialakuló gazdasági globalizációról, ami alapvetően a nemzetközi kereskedelemben, a multinacionális vállalatok tevékenységében és a nemzetközi pénzügyek terén történt mélyreható változások eredménye. A gazdasági globalizáció növekvő jelentősége ellenére a világgazdaság integrációja kiegyensúlyozatlan, bizonyos gazdasági szektorokra korlátozódik, és nem is olyan kiterjedt, mint azt sokan gondolják. Sok kritikus rámutat arra, hogy a világ ma számos vonatkozásban kevésbé integrált, mint amilyen a XIX. század végén volt. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy bár a technológiai síkon folyó globalizáció visszafordíthatatlan, a gazdasági globalizációt elősegítő és azért felelős nemzeti gazdaságpolitikák változtak, s várhatóan a jövőben is változni fognak. Az első világháború előtt a világ több vonatkozásban is jóval integráltabb volt, mint most, a XXI. század elején. Az aranystandard-rendszerben és a laissez-faire tanával áthatott gazdasági viszonyok közepette például az első világháborút megelőző évtizedekben volt olyan időszak, amikor ténylegesen érvényesült a piac szupremáciája, s a kormányoknak igen kevés hatalmuk volt a gazdasági viszonyok felett. A kereskedelem, a befektetések, a beruházások és a pénzáramlások volumene az 1800-as évek végén meghaladta a mai szintet legalábbis a nemzetgazdaságok és a világgazdaság akkori és mai méreteihez képest. A XX. századi változások a nemzeti határokon átívelő gazdasági események forgási sebességének emelkedésében és mindenek felett álló jelentőségében öltöttek testet, valamint abban, hogy egyre több és több állam szorult ki a világgazdaságból. Gyakorlatilag a gazdasági globalizáció [területileg a ford.] Észak-Amerikára, Nyugat-Európára és Ázsia csendes-óceáni partvidékére korlátozódik. Azonban még ha ezek az országok nyitottabbak is lettek, az import és a külföldi beruházások volumene mégis messze elmarad belföldi kereskedelmi és beruházási mutatóiktól. Például az amerikai import 1970-ben az Egyesült Államok össztermelésének 5%-a volt, ami 1995-ben csupán 13%-ra emelkedett, pedig az Egyesült Államok a világ legglobalizáltabb gazdasága! Bár az utóbbi fél évszázadban a kereskedelmi forgalom óriásira duzzadt, a gazdaságok többségében a kereskedelem viszonylag alacsony részarányt képvisel, és bár a kereskedelmileg forgalmazható dolgok ( tradables ) száma folyamatosan nő, a kereskedelmi tevékenység csak igen kevés gazdasági szektorra jellemző. A vállalatok többségének a versenytársai külföldi cégek [azaz a verseny a belföldi piacokon (internal competition) is hazai és külföldi vállalatok között 3
4 folyik a ford.] (kivéve persze néhány iparágat, mint amilyen az autógyártás és az elektronika). A külföldi közvetlen beruházások túlnyomó része az Egyesült Államokba, Nyugat-Európába és Kínába irányul; a nyersanyagipart és az erőforrásokat leszámítva a beruházásoknak csak igen kis hányada jut el a legkevésbé fejlett országokba. Csak a nemzetközi pénzügyekről mondható el, hogy teljesen globalizálódtak. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a pénzügyek globalizációját fenntartásokkal kell kezelni, mivel a nemzetközi pénzügyek jelentős része rövidtávú és spekulatív befektetésekből áll. A különböző országok gazdasági integrációjának és a közöttük fennálló interdependenciák legfőbb mértékegysége közgazdasági szakzsargonnal élve az egy ár törvénye. Ha egyazon termékek és szolgáltatások ára a különböző gazdaságokban teljesen vagy közel azonos, akkor a közgazdászok ezeket a gazdaságokat szorosan integrálódottnak tekintik. A tények azonban azt mutatják, hogy egyazon termékek ára a világ különböző részein jelentősen eltér egymástól, függetlenül attól, hogy meghatározásuk a The Economist folyóirat Big Mac indexe vagy egyéb, hivatalosabb gazdasági mérőszámok alapján történik. 7 Ha az egy ár törvényét az Egyesült Államokra alkalmazzuk, akkor látható, hogy az amerikai árak jelentősen eltérnek a többi ország áraitól, különösen a japán áraktól. Az árkülönbségek a világ különböző részei közötti munkaerő költségek eltéréséből adódnak, s megemlítendő az is, hogy igen nagy eltérések vannak világszinten a munkabérek között. Mindebből kitűnik, hogy a világ nem is annyira integrált, mint azt sokan hirdetik. A XIX. század végi és a XXI. század eleji globalizáció közötti további nagy különbség a migráció jelentős csökkenése. Az utóbbi fél évszázadban az Egyesült Államok volt az egyetlen a világon, amely örömmel fogadott be nagyszámú bevándorló tömegeket. Bár Nyugat-Európa is nyitva hagyta kapuit a menekültek és vendégmunkások áradata előtt, ezekben az országokban finoman szólva megkülönböztetett a helyzetük; csak kevesen juthatnak állampolgársághoz. A munkaerő globalizálódása jóval fejlettebb volt az első világháború előtt, mint azt követően. A XIX. század végén több millió európai szelte át az Atlanti-óceánt és Észak-Amerikában telepedett le; a nyugat-európaiak jelentős tömegei vándoroltak az újonnan benépesült földekre is: Ausztráliába, Argentínába és más mérsékelt-égövi régióba. Nagyszámú indiai és kínai vándorolt Délkelet-Ázsiába, Afrikába és más trópusi területekre. Ezek a migrációs hullámok mind jelentős hatással voltak a világgazdaság struktúrájára. 8 A XIX. század első éveiben már 4
5 nem a munkaerő-áramlás a világgazdaság fő jellemzője, és még az Európai Unión belül a tagországok közötti migráció is alacsony fokú. Az országok a munkaerő-áramlás elé saját állampolgáraik reálbérének és a szociális juttatások védelmére irányuló nemzeti politikája állít akadályokat, mert a modern jóléti állam alapelve, hogy előnyeit [ti. a jóléti juttatásokat a ford.] csak saját polgárai számára biztosítja. 9 Néhány reformer az iparosodott országokban egy olyan morális tételt állított fel, mely szerint a nemzeti jólétet meg kell osztani a világ szegényeivel, de legjobb tudomásom szerint arról nem írnak, hogy a nemzetközi migráció előtt le kellene bontani az akadályokat, hogy a szegények bejuthassanak a gazdagabb országokba, s ezáltal csökkenjenek a nemzetközi jövedelemkülönbségek. Csodálkozom, hogy a globalizációs vitában mindeddig kevés szó esett a termelés legfontosabb tényezőjéről, nevezetesen a munkáról és a munkaerő-áramlásról. A szegényebb országokban emberek milliárdjai számára a világgazdaság fő ismertetőjelei biztosan a nemzeti határok maradnak. A GAZDASÁGI GLOBALIZÁCIÓ ÁLLÍTÓLAGOS KÖVETKEZMÉNYEI A világot megváltoztató globalizációs konjunktúra és egyéb politikai, gazdasági és technológiai fejlemények miatt nagyon nehéz megértenünk a gazdasági globalizációt és annak következményeit. A huszadik század végi mélyreható gazdasági változások történtek. Az iparosodott országokban elmozdulás tapasztalható a termelő / feldolgozó iparágakból a szolgáltatások felé, emellett a változások közé tartozik a számítástechnika terén végbement forradalmi technológiai fejlődés, beleértve az Internet és az információs gazdaság megjelenését és fejlődését. A számítástechnika korának munkahelyi követelményei (képességek, képesítések) miatt az iparosodott országokban a képzetlen munkaerőt igen komoly hátrány éri mind a munkavállalók béreit, mind munkahelyük megőrzésének távlatait illetően. A számítástechnikával összefüggő gazdasági és technológiai fejlődés a telekommunikáció terén tapasztalt gyors fejlesztésekkel egyetemben tagadhatatlanul hozzájárult a globalizálódáshoz, és fordítva is: sok esetben a globalizáció is elősegítette ezeket a gazdasági és technológiai változásokat, azonban a két folyamat nem egyenértékű. Valójában a globalizációhoz képest korunk technológiai forradalma jóval széleskörűbb és sok tekintetben mélyrehatóbb is volt, legalábbis eddig. Például az egyén életét napjainkban befolyásoló és megváltoztató legfontosabb fejlemények a biológia tudományában történt forradalmi változásokkal, különösen a 5
6 biotechnika fejlődésével kapcsolatosak. Ennek az emberi, humán viszonyokra óriási hatást gyakorló fejlődésnek nem sok köze van a szorosan vett globalizációhoz. A gazdasági globalizációval összefüggésbe hozott problémák valójában a szerencsétlen nemzeti politikák és kormányzati döntések következményei. A környezetvédők a környezeti károkért a globalizációt és káros hatásait teszik felelőssé, jóllehet e károk nagy része a nemzeti kormányok politikájának és viselkedésének eredménye. A lég-, víz- és talajszennyezés elsősorban az egyes nemzetek hanyag politikájának és/vagy erőtlen végrehajtási-illetve. kényszermechanizmusainak köszönhető. Az Amazonas-menti esőerdők pusztítását alapvetően a brazíliai kormányzat nemzeti fejlesztési politikája okozta; az Egyesült Államokban az erdőirtások a kérvényező társaságok részére nyújtott bőkezű kormányzati támogatásban részesülnek. Délkelet-Ázsia földnélküli parasztjainak hivatalosan is engedélyezett az erdőirtás, hogy így művelhető földekhez jussanak. Franciaország, az Egyesült Államok és a világ ás részeinek kis farmerjei gazdasági helyzetükért a globalizációt hibáztatják, de ezek a kisméretű gazdaságok annak a gazdasági/technológiai fejlődésnek az áldozatai, amelyek révén nőtt a mezőgazdasági termelésben a méretgazdaságosság jelentősége. Sajnálatos módon csak a nagyfarmok és mezőgazdasági nagyvállalatok (agrocégek - agribusiness) képesek e gazdasági/technológiai változások előnyeit kiaknázni. Az amerikai mezőgazdasági szektor különösen a nagyfarmok hatalmas összegű kormányzati támogatásban is részesül. A globalizációval kapcsolatos problémák sorát könnyű tovább folytatni, valójában azonban a gondok nagyrészt a nemzetek kormánypolitikájában és főképpen hazai tényezőkkel összefüggő technológiai változásokban gyökereznek. Nyugat-Európában a régió gazdasági és politikai integrációja folyamán kialakult problémákért szintén a globalizációt teszik felelőssé. A globalizációt és a regionalizmust egyaránt a gazdasági akadályok lebontása, az üzleti vállalkozások átstrukturálása és hasonló gazdasági / társadalmi változások kísérik. Ezért aztán sokan a két folyamatot azonosítják egymással, egyszerűen egy kalap alá veszik, bár a globalizáció és a regionalizmus egymástól különösen célkitűzéseik tekintetében eltérő jelenségek, folyamatok. A modern élet égető problémáinak nagy részével tehát a globalizációt okolják, ami részben a politikai jobboldal nacionalista és idegengyűlölő (xenofób) magatartásának, másrészt pedig a baloldal antikapitalista mentalitásának köszönhető. A nacionalista attitűdöket Ross Perot, Patrick Buchanan és az amerikai munkaszervezetek közvetítették, ez utóbbiak saját szent érdekeik 6
7 előmozdításáért már régóta hangoztatják, hogy világ proletárjai egyesüljetek. A kapitalizmus baloldali kriticizmusa mélyen gyökerezik sok nemzet és ország tudatában, s még a fejlett tőkés országokban is, különösen Franciaországban. A kapitalizmus irányában megnyilvánuló antagonizmus a kapitalista rendszer fő képviselőit támadja: az Egyesült Államokat, a multinacionális vállalatokat és a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világkereskedelmi Szervezethez (World Trade Organization - WTO) hasonló nemzetközi gazdasági szervezeteket. Én a kriticizmusba nem sorolom az olyan a kapitalizmus tág fogalmához tartozó jelenségeket, mint a mindenek felett uralkodó kommercionalizmus, a jólét és a privilégiumok terén érvényesülő óriási különbségek, a reklámok által gerjesztett szükségletek, szerzési vágy vagy fogyasztás, és azt a jelenséget sem, hogy a jólét hajszolása minden dolgok legfőbb értékmérője. A kapitalizmus önérdeken alapuló rendszer, amely túlságosan is a nyílt, leplezetlen kapzsiságot testesíti meg. A kapitalizmus súlyos hiányosságai ellenére sem igaz az, hogy a mai világ problémái a globalizmus elleni támadásokkal megoldhatók lennének. A kapitalizmusról is elmondható, amit Winston Churchill mondott a demokráciáról, azaz, hogy a demokrácia valamennyi társadalmi rendszer legrosszabbika, az összes többit kivéve. E könyv más részében, illetve a The Challenge of Global Capitalism című könyvemben írok a globalizációhoz társított negatív következményekről és kifejtem, hogy e negatívumok többsége helytelen, félrevezető és túlzott. 10 A nemzeti és nemzetközi jövedelemkülönbségek (income disparities), a képzetlen, szakképesítéssel nem rendelkező munkások problémái és a modern jóléti államokban percipiált lefelé száguldás (race to the bottom) sem a gazdasági globalizáció következménye. Ezekért a jelenségekért szinte minden esetben más tényezők technológiai változások, nemzeti politikák, és a konzervatív gazdasági ideológiák győzelme felelősek. Azoknak, akiket különösen érintenek a nemzeti társadalmi osztályok közötti jövedelemkülönbségek, meg kell érteniük, hogy az iparosodó országokból az iparosodottakba irányuló exportban testet öltő globalizáció gyakorlatilag az iparosodó országok számára előnyös, s századunkban csak kevés országnak sikerült aktív világgazdasági részvétel nélkül fejlődést produkálnia. A MAKROGAZDASÁGI POLITIKA HATÉKONYSÁGA A második világháború végétől, különösen pedig azóta, hogy a kormányok elfogadták a keynes-i közgazdaságtant a háború utáni első években, az iparilag fejlett országok nemzeti kormányai 7
8 felelősek országuk nemzetgazdasági teljesítményéért. A recesszió és az infláció kedvezőtlen körülményei között a nemzetgazdasági stabilitás fenntartásáért és a gazdaság irányításáért az államok váltak felelőssé. Makrogazdasági politikája révén az állam bizonyos fokig ellenőrzése alá vonta és kordában tartotta a viszontagságos piaci viszonyokat. Ugyanakkor, ha elfogadjuk azt az érvelést, hogy az állam gazdasági viszonyok feletti hatalma csökken, akkor ez egyben azt is jelenti, hogy a nemzeti kormányok többé már nem képesek irányítani gazdaságukat. Az igaz, hogy a gazdaságpolitika jóval bonyolultabbá vált a XXI. század integrált világgazdasági viszonyai között, az országok gazdaságpolitikája azonban továbbra sem kevésbé működőképes, mint a múltban volt, s a jövőben is képes lesz elérni céljait. Nincs erre jobb példa, mint az, milyen sikeresen irányította a Federal Reserve az amerikai gazdaságot a kilencvenes években. Emellett napjainkban ugyanúgy, mint a múltban is, a makrogazdasági politikák kényszerei inkább hazai semmint nemzetközi szinten érvényesülnek. A nemzetgazdaság irányítása terén a gazdaságpolitikának két fő eszközét találjuk: a fiskális és a monetáris politikát. A fiskális politika alapvető eszköze az adóztatás és a költségvetési politika. Az adók csökkentésével vagy emelésével és/vagy az állami kiadások növelésével vagy visszafogásával a szövetségi kormányzat (a Kongresszus és a Végrehajtás) hat a gazdasági tevékenységek nemzeti szintjére. Míg a szövetségi költségvetési hiány (azaz ha a kiadások meghaladják az adóbevételeket) ösztönzőleg hat a gazdaságra, addig a költségvetési többlet (vagyis ha az adóbevételek haladják meg a kiadásokat) visszafogja a gazdasági aktivitást. A monetáris politika egy ország pénzkínálatának, azaz nagyságának és velocitásának (forgási sebességének) alakításán keresztül hat. A Federal Reserve úgy ösztönözheti vagy foghatja vissza a gazdasági aktivitást, hogy a fogyasztók és a termelők rendelkezésére álló dollármennyiséget növeli vagy csökkenti. A Federal Reserve alapvető módszere e téren, hogy meghatározza a kamatlábak nemzeti szintjét, mivel az alacsony kamatlábak gazdasági növekedést indukálnak, a magasak pedig visszafogják azt. A kommentátorok azzal érvelnek, hogy a nemzetközi pénzáramlások növekedése nyomán csökkent a monetáris politika hatékonysága. Ha például a gazdaság ösztönzése érdekében valamely jegybank csökkenti a kamatlábakat, akkor a befektetők kivonják ebből az országból tőkéiket és olyan országba helyezik át, ahol a kamatlábak magasabbak és ezzel éppen az alacsony kamatszinttel megcélzott ösztönző hatás ellen dolgoznak. Hasonlóképpen, ha a jegybank növeli a kamatlábakat, mert vissza kívánja fogni a gazdaságot, akkor a befektetési tőke ebbe az országba 8
9 fog áramolni, ami így ellensúlyozni fogja a magasabb kamatlábak deflációs hatását és ösztönözni fogja a gazdasági növekedést. A felsorolt példákból úgy tűnhet, hogy a globalizáció miatt csökken a fiskális és monetáris politika hatékonysága. Ezért sokan arra a következtetésre jutnak, hogy a nemzeti kormányzat már nem képes irányítani saját gazdaságát. Vizsgáljuk meg ezt az állítást. Ehhez használjuk a 9. fejezet trillemmáját és az összeegyeztethetetlen szentháromságot. Minden nemzet szembesül a gazdaságpolitika következő három egymásnak ellentmondó, egymást kizáró céljával: legyenek az árfolyamok rögzítettek, a nemzetgazdasági politika autonóm, a nemzetközi tőke pedig mobil. A nemzetek azért akarnak rögzített árfolyamokat, mert általuk csökkenthető a gazdasági bizonytalanság és stabilizálható a gazdaság. De egy nemzet másoktól függetlenül szeretné alakítani monetáris politikáját is, hogy ezzel elkerülhesse a magas munkanélküliséget és a gazdaságot a recesszió és az infláció között lavírozhassa. Ám emellett a nemzetek azt is szeretnék, ha a tőke szabadon áramolna, mert az elősegíti a kereskedelmet, a külföldi beruházásokat és egyéb nemzetközi gazdasági tevékenységeket. Sajnos azonban a kormányok nem tudják mindhárom célt egyszerre elérni, legfeljebb csak kettőt közülük. Például, ha egy ország a tartósan rögzített árfolyamokat választja, s emellett némi monetáris mozgásteret is fenn kíván tartani magának, akkor ezzel le kell mondania a szabad tőkeáramlásról, mivel a nemzetközi tőkeáramlás a rögzített árfolyamok és a független monetáris politika ellen hat. Másrészről, egy ország gazdaságpolitikájában a teljes foglalkoztatás elérésének célját is kitűzheti, ezzel viszont fel kell áldoznia a rögzített árfolyamokat és a tőkeáramlás szabadságát is. A fenti elemzés azt igazolja, hogy bár a gazdasági globalizáció valóban szűkíti a nemzeti gazdaságpolitika mozgásterét, választási lehetőségeit, mégsem húz rá úgymond pénzügyi kényszerzubbonyt. Egy nemzet például rendelkezhet vagy sem azzal a képességgel, hogy önálló gazdaságpolitikát folytasson, önmagában ez is egy választás. Ha egy nemzet függetlenül szeretné meghatározni gazdaságpolitikáját, akkor ehhez fel kell adnia a rögzített árfolyamokat vagy a tőkemobilitást. A különböző országok különbözőképpen választanak. Az Egyesült Államok például a független monetáris politikát és a tőkeáramlás szabadságát választja, ezért feladja az árfolyam-stabilitást; az Európai Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) ezzel szemben előnyben részesíti a rögzített árfolyamokat és ezért közös valutát alkot. Más országok, amelyek ragaszkodnak makrogazdasági függetlenségükhöz ilyen pl. Kína ellenőrzésük alatt tartják a tőkeáramlást. 9
10 A nemzetgazdaságok egyes szektorainak érdekei és preferenciákkal szintén különböznek. Míg az exportágazatok az árfolyamok szintjében, addig a hazai érdekeltségű vállalkozások inkább a nemzet gazdaságpolitikai autonómiájában érdekeltek. A befektetők a tőke szabad áramlását támogatják, ezzel szemben a munkavállalók ellenzik azt, kivéve, ha a tőke saját országukba áramlik. A gazdasági globalizáció önmagában nem korlátozza a nemzeteket abban, hogy gazdaságuk irányításához saját makrogazdasági politikát alakítsanak ki. A monetáris politika mechanizmusait nem nagyon befolyásolja a globalizáció. Bár az egyes jegybankok meglehetősen eltérően működnek, tanulságos megvizsgálni, hogyan irányítja az amerikai Federal Reserve (Fed) az amerikai gazdaságot, mert ezzel kiderül, hogy legalábbis az Egyesült Államok esetében a globalizáció csak minimális hatással van a monetáris politikára. A Fed a fogyasztók és a termelők rendelkezésére álló dollármennyiség (likviditás) növelésével vagy csökkentésével képes a teljes gazdaságot irányítani. Egy nemzet gazdasági aktivitását nagymértékben befolyásolja a nemzeti pénzkínálat szintje. Ha a pénzkínálat nő, akkor ez ösztönzőleg hat a gazdaságra, míg ha csökken, az lassítja vagy visszafogja. A Fed három módon befolyásolhatja a nemzeti pénzkínálatot. Először is közvetlenül, másod- és harmadsorban a bankrendszeren keresztül. A Fed elsődleges gazdaságirányítási eszközei az ún. nyíltpiaci műveletek (open market operations), melyeket a Federal Reserve New York-i Bankjának Nyíltpiaci Testülete (Open Market Desk of the Federal Reserve Bank of New York) végzi. Az USA államkötvényeinek közvetlen és nyilvános eladásával vagy felvásárlásával a Fed a nemzetgazdaság egészének tevékenységére hatást gyakorol, mivel ha lassítani akarja a gazdasági növekedést, akkor eladja az államkötvényeket (ezzel a gazdaságból pénzt von el és csökkenti annak likviditását), ha viszont ösztönözni kívánja, akkor felvásárolja azokat (mert ezzel pénz kerül a gazdaságba és nő annak likviditása). A Fed emellett megváltoztathatja a diszkontráta nagyságát. A diszkontráta a Fed által a nemzeti kereskedelmi bankoknak nyújtott kölcsönök kamata. A Fed például kölcsönt nyújt azoknak a bankoknak, melyek tartalékszintje a Fed-követelmények (lásd alább) alá csökken; ez olyan esetekben történik, ha például az adott bank túl sok hitelt helyez ki vagy túl sok betétet vonnak ki tőle. Azáltal, hogy a Fed kölcsönt nyújt a magánbankoknak, növeli azok tartalékszintjét, hozzájárul ahhoz, hogy e bankok több hitelt tudjanak nyújtani és ezzel áttételesen növeli a nemzeti pénzkínálatot. Ha a diszkontráta emelkedik, akkor csökkennek a 10
11 hitelkihelyezések és a pénzképzés, ha viszont a ráta csökken, akkor növekszik a hitelfelvétel és több pénz jelenik meg a gazdaságban. Ezek a változások óriási hatással vannak a gazdaság egészére. A Fed határozza meg a bankokra vonatkozó tartalékkövetelményeket, ami ismét egy eszköz a Fed kezében, amellyel a nemzeti pénzkínálatot befolyásolni tudja. A tartalékkövetelményekben a Fed meghatározza a monetáris tartalékoknak azt a minimális szintjét, amelyet a bankok a náluk lekötött betétek visszafizetése érdekében köteles fenntartani. A tartalékkövetelmények tehát korlátozzák a banki hitelezést azzal, hogy meghatározzák azt a pénzösszeget, amelyet a bank hitelek formájában nyújthat, azaz végeredményben azt, hogy mennyi pénzt helyezhet ki, mennyi kerülhet ki a forgalomba. A tartalékkövetelmények emelésével vagy csökkentésével a Fed a bankok által a gazdaságba injektálható pénzösszeget határolja be. A pénzkínálat befolyásolásának ezt a módját azonban nem alkalmazzák túl gyakran, mivel a tartalékok csökkentése fennakadásokat okozhat a bankrendszerben / bomlasztóan hathat a bankrendszerre. A globalizáció és egy nyitottabb világgazdaság csak igen kismértékben befolyásolja a Fed gazdaságirányítási képességeit. Igaz, hogy a nyíltpiaci műveletek hatékonyságát némileg csökkentette a nemzetközi pénzpiac bővülése, mert az amerikai államkötvények külföldiek általi felvásárlása vagy eladása hatással van a nemzeti pénzkínálatra. A kilencvenes évek végén egyes becslések szerint körülbelül 150 milliárd dollár értékű államkötvény volt külföldi kézen, ez a hatalmas összeg mégis eltörpül a több mint milliárd dolláros hazai gazdaság mellett. Az amerikai pénzpiacra (és más iparosodott ország pénzpiacára is) érvényes az ún. hazai egyoldalúság, ami azt jelenti, hogy a magánszemélyek általában saját nemzeti valutájukban tartják pénzeszközeiket. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy a kisebb és gyengébb gazdaságok központi bankjai úgy találják, hogy saját pénzkínálatuk befolyásolására irányuló képességük csökkent, mint ahogyan ezt az 1997-es ázsiai pénzügyi válság nyomán szemléltettük. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a hitelkártyák és a hasonló új pénzformák megjelenésével némileg csökkent a Fed azon képessége, hogy a bankok és a pénzkínálat felett a kamatlábak befolyásolásával gyakorolja hatalmát. Ezek a hiteleszközök valamelyest csökkentették a Fed által használt gazdaságirányítási eszközök hatékonyságát. A Fed számára további problémát az elektronikus pénz (e-money) és az Interneten folyó kereskedelem (Internet commerce) okoz. Ezek a fejlemények gyakorlatilag azt jelentik, hogy a Fed egykori pénzteremtő monopóliuma és a bankrendszer is kezd fellazulni. A hitelkártyák használatával és/vagy az elektronikus 11
12 kereskedelemben (e-commerce) való részvétellel a magánemberek és a vállalkozások saját maguk képesek pénzt teremteni. Természetesen az elektronikus pénz és a pénz egyéb új formáit előbbutóbb valódi vagy legális fizetőeszközre kell váltani, ezen a ponton azonban a Fed továbbra is fenntartja magának a valódi pénz előteremtésének privilégiumát. Így tehát, bár a monetáris rendszer jóval komplexebbé vált, a Fed végül továbbra is uralja a rendszert, s ezzel az egész gazdaság feletti irányítás is kezében marad. Bár a központi bankok kamatráták és pénzkínálat feletti befolyása némiképp csökkent, azonban mindaddig, amíg a készpénz és a banktartalékok lesznek a pénzváltás és a számlák kiegyenlítésének végső eszközei, addig a központi bankok megtartják a pénzkínálat és ezzel a gazdaság egésze feletti irányítási és ellenőrzési jogukat. Az is tény, hogy még ha mindenki át is tér az elektronikus fizetésre, a hitelnyújtók pedig továbbra is a bankrendszeren keresztül egyenlítik ki a kereskedőkkel fennálló számláikat (ahogyan ez a hitelkártyákkal jelenleg is történik), addig a központi bankok mindenek feletti ellenőrzési jogosultságai is fennmaradnak. Talán egyszer az elektronikus pénz felváltja a pénz valamennyi egyéb formáját. Ha és amennyiben elérkezik a fejlődés erre a szintre, akkor a pénzügyi elszámolások a kereskedelmi bankok bevonása nélkül is lehetővé válnak és ekkor a központi bankok el is fogják veszíteni a kamatráták alakításával megvalósuló gazdaságirányítási hatalmukat. Ezek a fejlemények távlatilag a pénz nemzeti mivoltának elvesztését (denationalization of money) fogja eredményezni. Okkal feltételezhetjük azonban, hogy akkor is lesz valamilyen hivatalos hatóság vagy szerv, amely felügyelni fogja az infláció alakulását és ellenőrzi majd a pénzügyi elszámolásokra használt számítógépes rendszer integritását. Ami a tartalékkövetelményeket illeti, a nemzetközi bankok között folyó éles verseny miatt néhány központi bank csökkentette a banki tartalékokra vonatkozó előírásait annak érdekében, hogy ezzel is javuljon a hazai banki ágazat nemzetközi versenyképessége. A japán bankok például a kormány engedélyével hosszú ideig tarthattak jóval alacsonyabb mértékű tartalékokat, mint az amerikaiak. A Bázeli Egyezmény (1988) egyik alapvető célja éppen a banki tartalékokra vonatkozó világszerte egységes szabályozás létrehozása volt. Azt beszéli a fáma, hogy az egyezmény fő szorgalmazója a Fed volt, mert így akarta csökkenteni a japán bankok és más külföldi bank nemzetközi versenyképességét az amerikai bankokkal szemben. Bármilyen cél is húzódott meg a bázeli szabályozás mögött, az egyezmény a pénzügyi globalizáció elleni fellépésként került be a történelembe, s az egységes nemzetközi tartalékkövetelmények 12
13 kialakításával a banki tartalék-előírások ismét a [monetáris a ford.] politika hatékony eszközévé váltak. A makrogazdasági politika legfőbb korlátjai hazai szinten jelentkeznek. Ha valamely gazdaság izolálódik a világgazdaságtól, a fiskális politika mozgásterét a kölcsönfelvétel költségei fogják korlátozni. Ha valamely nemzeti kormányzat a gazdaság ösztönzéséhez deficites gazdálkodásba kezd, akkor a költségvetés hiányát a hazai hitelnyújtóknak kell finanszírozniuk. Egy ilyen helyzetben a kormányzat hitelfelvételének lesz egy felső korlátja, mivel ahogy a hiány és hiány kezelésének költségei nőnek, úgy a kötvényvásárlók egyre inkább tartani fognak attól, hogy a kormány adósságkezelése végül kudarcba fullad és/vagy monetáris eszközökkel inflálni fogja a pénzkínálatot, ami miatt aztán csökken az adósságok reálértéke. Az adósság emelkedésével növekvő kockázatok miatt a hitelezők abbahagyják a hitelnyújtást és/vagy magasabb kamatokat követelnek, emiatt aztán a kormány kevesebb hitelt fog tudni felvenni. A monetáris politika másik belgazdasági korlátja az infláció. A központi bank a pénzkínálat növelésével és/vagy a kamatlábak csökkentésével ösztönzi a gazdaságot; e képességének felső határát húzza meg az infláció. Egy bizonyos ponton túl az inflációs veszély a gazdasági aktivitás ellen fog hatni. Röviden tehát, a makrogazdasági politika mozgástere behatárolt, e korlátoknak azonban nemigen van közük a nemzetközi gazdasághoz és ezek a hazai korlátok már jóval azelőtt léteztek, hogy bárki is hallott volna a globalizációról. A gazdasági globalizáció bizonyos tekintetben megkönnyítette, másrészt viszont jelentősen megnehezítette a gazdasági irányítást. Egyrészről a globalizációnak köszönhetően a kormányok szabadabban jutnak kölcsönökhöz; az Egyesült Államok a nyolcvanas és kilencvenes években a szövetségi költségvetés hiányának és a gazdasági növekedési ráta magas szintjének fenntartása érdekében hatalmas összegeket kölcsönzött japán és más külföldi befektetőktől. A Casino Capitalism (1986) /Kaszinó-kapitalizmus/ és Mad Money (1998) /Őrült pénz/ című könyveiben Susan Strange rámutat, hogy ez az adósság-finanszírozásra épülő növekedési stratégia különösen kockázatos és sokáig nem is tartható. A dollár összeomlásától félve a befektetők egy napon majd meg akarnak szabadulni dollárra szóló pénzeszközeiktől és azokat más valutában fennálló, biztonságosabb eszközökre fogják lecserélni. 11 Egy ilyen menekülés végzetes lehet az Egyesült Államok számára és a világ többi részének is. Ezért bár a gazdasági globalizációnak köszönhetően nőtt a kormányok expanziós gazdaságpolitikájának mozgástere, mert szinte korlátlanul juthatnak külföldön hitelekhez, azonban a második világháború utáni időszak nagy 13
14 válságai, mint amilyen az ös mexikói válság, 1997-es kelet-ázsiai pénzügyi válság és az orosz rubel augusztusi aggasztó összeomlása volt, e kormányzati gyakorlat óriási kockázatait demonstrálják. A gazdasági globalizáció és a nemzetgazdaságok nyitottabbá válása a gazdaságpolitika szerepét is megváltoztatta. A nemzetgazdaságok nyitottabbak lettek, aminek eredményeképpen a makrogazdasági politikák komplexebbek és egyre nehezebben kivitelezhetők. Ez persze nem azt jelenti, hogy a nemzeti kormányzat már ne tudná gazdaság hajóját átkormányozni az inflációs veszélyek és a recesszió zátonyain, csak éppen nőtt a hajótörés kockázata. A TÖRTÉNELMI PERSPEKTÍVA IGÉNYE A globalizáció téziséből hiányzik a történelmi távlat. Azok, akik azzal érvelnek, hogy a globalizáció miatt jelentősen csökkent a kormányok gazdasági szuverenitása, ezzel azt sugallják, hogy a gazdasági viszonyok irányítása fölött a kormányzat valaha korlátlan nemzeti autonómiával és szabadsággal rendelkezett. Érveik arra a feltevésre épülnek, hogy a nemzetállamok a transznacionális piaci kényszerektől mentesen alakíthatták gazdaságpolitikájukat és irányíthatták gazdaságukat. A globalizáció támogatói a XXI. századi gazdaságpolitikát annak képzelt múltbéli változatával vetik össze és arra a következtetésre jutnak, hogy a nemzetállamok a történelem során először szembesülnek a nemzetgazdaságoknak a kereskedelem, a pénzáramlások és a multinacionális vállalatok egyéb tevékenységei eredményeképpen megvalósuló fokozott integrálódásával. Ezért ha feltételezzük, hogy az államok gazdasági szabadsága valaha korlátlan volt, akkor ezek az emberek teljességgel félreértelmezik az állam és a gazdaság közötti alapvető kapcsolatok lényegét. Ha történelmi távlatokban gondolkodunk, akkor az állam és a piac közti viszony napjainkban sem meglepőnek, sem forradalminak nem nevezhető. Az első világháború előtti évtizedekben a nemzeti kormányok gazdaságuk feletti irányítása nem volt éppen hatékony. A rögzített árfolyamokra épülő klasszikus aranystandard keretei között a kormányok sokkal erősebben kötöttek voltak amit Barry Eichengreen arany bilincsnek nevez mint a XXI. század rugalmas árfolyamai mellett. Emellett Arthur Lewis Nobel-díjas közgazdász megjegyzi, hogy az első világháború előtt a kormányzat gazdasági irányítása a központi bankoknak a nemzeti valuta értékének fenntartására tett erőfeszítéseire korlátozódott. 12 The Economic Consequences of the Peace (1919) /A béke gazdasági következményei/ című 14
15 könyvében Keynes arra mutat rá, hogy a nemzetgazdasági politika nem foglalkozott az alacsonyabb rendű társadalmi rétegek jólétével. 13 Az államnak ez a minimális és erősen korlátozott szerepe az első világháborúval és az azt követő gazdasági és politikai változások nyomán drámaian megváltozott. A XX. században az állam és a piac kapcsolata valóban jelentősen megváltozott, mivel a kormányok totális háborúkra és saját polgáraik növekvő gazdasági elvárásainak kielégítésére használták és merítették ki gazdaságaikat. A század világháborúi, a harmincas évek nagy válsága és a hidegháború hatalmas gazdasági szükségletei miatt az állam gazdasági szerepe felértékelődött. Azokban az időkben, amikor előtérbe került a biztonság, a nemzeti kormányok újfajta eszközökkel irányították és előzőleg soha nem tapasztalt módon vonták ellenőrzésük alá gazdaságukat. A nagy gazdasági válság, a szervezett munkaerő megjelenése és a második világháború társadalmi áldozatai arra kényszerítették a nyugati kormányokat, hogy tevékenységüket bővítsék ki állampolgáraik jólétének biztosításával is. Néhány évig úgy tűnt, hogy a kommunizmus rendszere sikeres, ami ismét arra ösztökélte a kormányokat, hogy tevékenységüket Keynes alacsonyabb rendű társadalmi rétegeinek jóléti támogatására is kiterjesszék. A második világháborút követően aztán minden fejlett gazdaság kormányzata a teljes foglalkoztatást és a gazdasági jólét magas színvonalát igyekezett megteremteni. KÖVETKEZTETÉSEK A nemzetállam visszavonulását hangoztató érvek jórészt az Egyesült Államok, Nyugat-Európa és persze Japán esetében helytállóak. A hidegháború vége a gyors gazdasági fejlődés és a politikai / katonai konfliktusok másfél évszázadának korszakhatárát is szimbolizálta. Az amerikai polgárháború ( ), a francia-porosz háború ( ) és a japán-orosz háború ( ) óta a nacionalizmus, az iparosodás és az államalapítás erői mozgatják Európa iparosodott hatalmait, az Egyesült Államokat és Japánt. Az első és a második világháború, valamint a hidegháború gazdasági és háborús gépezetként mozgatták előre a modern nemzetállamot. Az államközi rivalizálás ezen évtizedeiben a nemzeti hadigépezet szükségleteinek kielégítése miatt a gazdaságot sokszor tűrőképességének határáig kiaknázták. Úgy tűnik, hogy ez a harcias korszak a végéhez ért, és az iparilag fejlett országok végre visszavonulhatnak XIX. század végi nyugodtabb állapotukba. Felmerül a kérdés, hogy vajon a nacionalizmus, az iparosodás és az államépítés tragikus nyugati eseményei megismétlődnek-e Ázsia, Afrika vagy a világ más fejlődő 15
16 gazdaságában? Mindezidáig úgy tűnik, hogy semmi nem utal arra, hogy ezek a gazdaságok bármit is tanultak volna az iparosodott világ hibáiból 1 Richard O Brien, Global Financial Integration: The End of Geography; Walter B. Wriston, The Twilight of Sovereignty: How the Information Revolution Is Transforming Our World (New York: Scribner s, 1992); Joseph A. Camilleri és Jim Falk, End of Sovereignty? The Politics of a Shrinking and Fragmenting World (Brookfield, Vt.: Elgar, 1992); Susan Strange, The Retreat of the State: The Diffusion of Power in the World Economy (New York: Cambridge University Press, 1996). 2 Daniel Yergin és Joseph Stanislaw, The Commanding Heights: The Battle Between Government and the Marketplace That Is Remaking the Modern World (New York: Simon and Schuster, 1998). 3 Paul Hirst és Grahame Thompson, Globalization in Question: The International Economy and the Possibility of Governance (London: Polity Press, 1996), 1. old. 4 Vincent Cable, The Diminished Nation-State: A Study in the Loss of Economy Power, in: What Future for the State? Daedalus 124, 2. szám (1995. tavasz), old. 5 Ibid., 38. old. 6 Mark Twain XIX. századi amerikai író, akinek gyászjelentése véletlenül halála előtt jelent meg a sajtóban. Twain a történteket úgy kommentálta, hogy halálát azért jól eltúlozták. 7 Charles Engel és John H. Rogers, Regional Patterns in the Law of One Price: The Roles of Geography versus Currencies, in: Jeffrey A. Frankel, szerk.: The Regionalization of the World Economy (Chicago: University of Chicago Press, 1998), 153. old. 8 W. Arthur Lewis, The Evolution of the International Economic Order (Princeton: Princeton University Press, 1978). 9 James Mayall, Nationalism and International Society (Cambridge: Cambridge University Press, 1990), 5. fejezet. 10 Az antiglobalista álláspont igen remek kritikáját találjuk Geoffrey Garrett, Global Markets and National Politics, International Organization 52, 4. szám (1998. ősz): old. 11 Susan Strange, Casino Capitalism (Oxford: Blackwell, 1986); és Mad Money: From the Author of Casino Capitalism (Manchester, U.K.: Manchester University Press, 1998). 12 Barry Eichengreen, Golden Fetters: The Gold Standards and the Great Depression (New York: Oxford University Press, 1992); és W. Arthur Lewis, Growth and Fluctuations, (London: Allen and Unwin, 1978). 13 John Maynard Keynes, The Economic Consequences of the Peace (London: Macmillan, 1919). 16
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenGlobalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a
Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo
Részletesebben6. lépés: Fundamentális elemzés
6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.
RészletesebbenMakrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16.
Makrogazdasági pénzügyek Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. november 16. Miről volt szó? Antiinflációs monetáris politika Végső cél: Infláció leszorítása és tartósan alacsonyan tartása Közbülső
RészletesebbenMakroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:
Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.
RészletesebbenKÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)
KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány
RészletesebbenMakroökonómia. 9. szeminárium
Makroökonómia 9. szeminárium Ezen a héten Árupiac Kiadási multiplikátor, adómultiplikátor IS görbe (Investment-saving) Árupiac Y = C + I + G Ikea-gazdaságot feltételezünk, extrém rövid táv A vállalati
RészletesebbenNemzeti Pedagógus Műhely
Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari
RészletesebbenIS-LM modell Aggregált kereslet. Rövid távú modellis-lm-ad IS-LM-AD. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.
Rövid távú modell IS-LM-AD Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? IS-LM modell ismerjük a kamat és a jövedelem közti kapcsolatot az árupiacon (IS görbe) ismerjük
RészletesebbenRövid távú modell II. Pénzkínálat
Rövid távú modell II. Pénzkínálat Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Elkezdtük felépíteni a rövid távú modellt Ismerjük a kamatláb és a kibocsátás közti kapcsolatot
RészletesebbenDivatos kifejezés. Mit jelent? Univerzalizálódás? Folyamat és fejlődési szakasz.
A globalizáció és nemzetközi pénzügyi rendszer Monetáris és fiskális politika Dr. Vigvári András tudományos tanácsadó, egyetemi docens Mi a globalizáció? Divatos kifejezés. Mit jelent? Nemzetköziesedés?
RészletesebbenMIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015
MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015 dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport AZ EURÓPÁBA IRÁNYULÓ ÉS 2015-TŐL FELGYORSULT MIGRÁCIÓ TÉNYEZŐI, IRÁNYAI ÉS KILÁTÁSAI A Magyar Tudományos
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 10. Előadás Makrogazdasági kínálat és egyensúly Az előadás célja A makrogazdasági kínálat levezetése a következő feladatunk. Ezt a munkapiaci összefüggések
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel
RészletesebbenMunkanélküliség Magyarországon
2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel
RészletesebbenErre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10
Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az
RészletesebbenFEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január
FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
Részletesebben2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök
2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:
RészletesebbenA szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig
A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség
RészletesebbenElméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika
Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége
Részletesebbenfogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca
kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a
RészletesebbenKönyvszemle. Szakirodalom. Krugman, P.: Elég legyen a válságból! MOST!
Könyvszemle Krugman, P.: Elég legyen a válságból! MOST! Akadémiai Kiadó. 2012. Budapest. (End This Depression NOW!) W. W. Norton Company. 2012. New York, London. Ha létezik közgazdasági bestseller, a Nobel-díjas
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június
KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenFELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.
FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi
RészletesebbenVisszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására
Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei
RészletesebbenKeynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.
Árupiac Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági növekedés (Solow-modell)
RészletesebbenGyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac
Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac A válságot követő elhúzódó kilábalásban a gyenge kereslet mellett a visszafogott hitelkínálat is szerepet játszott. Szigorodó banki hitelfeltételek mellett
RészletesebbenFejlődés és növekedés regionális dimenzióban II. A növekedés tényezői Növekedés mennyiségi változás mérőszámokkal jellemezhető (összevont mérőszám: GD
A termelési tényezők regionális mobilitása Regionális gazdaságtan 2007/2008. tanév Fejlődés és növekedés regionális dimenzióban I. A regionális gazdaság fejlődése minőségi feltételek változása versenyképesség
RészletesebbenAJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)
AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos
RészletesebbenA globális világrendszer kialakulása
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A globális világrendszer kialakulása 2008/09. tanév, 2. félév Globalizáció és magyar társadalom II. Páthy Ádám Mi a globalizáció? - Diana hercegnı
RészletesebbenElőadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László
Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is
RészletesebbenGOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.
Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.
RészletesebbenA ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június
KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
RészletesebbenA gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája
A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Jövedelmi diszparitások a világban Stilizált tények: 1. Már a 20. század közepén is jelentős jövedelmi
RészletesebbenA monetáris rendszer
A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,
RészletesebbenA MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.
A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az
RészletesebbenA pénz fogalma. Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata
Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata Aktuális gazdaságpoli0kai ese2anulmányok 2013. Tavasz 7. előadás A pénz fogalma A pénz olyan eszközök állománya, amelyek azonnal felhasználhatók tranzakciók (gazdasági
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenA technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére
A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi
RészletesebbenKözgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens
Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás
RészletesebbenAz Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben
Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre
RészletesebbenKezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.
KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenAz EU gazdasági és politikai unió
Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenHorvath Julius. 14. Fejezet. Pénz, kamatláb és valutaárfolyam. Slides prepared by Thomas Bishop
Horvath Julius 14. Fejezet Pénz, kamatláb és valutaárfolyam Slides prepared by Thomas Bishop Tartalom A pénz definíciója Az egyéni pénzkereslet Aggregált pénzkereslet Pénzkínálat és árfolyam rövid távon
RészletesebbenJOHN MAYNARD KEYNES Rövid értekezés a pénzügyi reformról (részletek)
S ZEMELVÉNYEK JOHN MAYNARD KEYNES Rövid értekezés a pénzügyi reformról (részletek) 3. fejezet Pénz- és valutaelmélet I. A mennyiségi pénzelmélet Ez alapvető Elmélet. Nem kérdőjelezhető meg a valósággal
RészletesebbenGLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.
GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.
RészletesebbenKínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25
Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek
RészletesebbenHelyzetkép 2013. november - december
Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési
RészletesebbenPénz nélkül: cseregazdaság
Pénz nélkül: cseregazdaság Közgazdasági alapismeretek 8. előadás A pénzpiacok EKF Csorba László Kiskakas vízért megy Jól van apjuk Piros kanadai gémkapocs lakóház Óriási bizonytalanság, + nagy időigény
RészletesebbenA magyar pénzügyi szektor kihívásai
A magyar pénzügyi szektor kihívásai Előadó: Becsei András 2016. november 10. Átmeneti lassulás után jövőre a 4%-ot közelítheti a növekedés, miközben a fogyasztás bővülése közel lehet az évi 5%-hoz Reál
RészletesebbenDr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer
Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A monetáris rendszer Monetáris rendszer fogalma, elemei, pénzteremtés mechanizmusa 1. A bankrendszer alapjai 2. A pénzteremtés folyamata 3. Endogén-egzogén pénzteremtés
RészletesebbenNemzetközi összehasonlítás
6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz
RészletesebbenÁllamadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.
Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december
RészletesebbenRariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?
Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés
RészletesebbenMakroökonómia. 10. hét
Makroökonómia 10. hét Jövő héten ZH! Multiplikátor hatás Kiadási multiplikátor Adómultiplikátor IS-görbe Nem lesz benne pénzkínálat! Könyvet érdemes tanulmányozni, Igaz- Hamis, definíció előfordulhat Könnyű
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...
RészletesebbenMAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A
MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly
RészletesebbenTéli előrejelzés re: lassanként leküzdjük az ellenszelet
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2013. február 22. Téli előrejelzés 2012 2014-re: lassanként leküzdjük az ellenszelet Miközben a pénzügyi piaci feltételek tavaly nyár óta lényegesen javultak
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenMakroökonómia. 4. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor
Makroökonómia 4. szeminárium 1 Emlékeztető Jövő héten dolgozat 12 pontért! Definíció Geometriai feladat Számítás 2. házi feladat 2 pontért Gyakorlásnak is jó Hasonló feladatok várhatók a ZH-ban is Könyvet
RészletesebbenŐszi előrejelzés ra: holtponton a növekedés
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Őszi előrejelzés 2011 2013-ra: holtponton a növekedés Brüsszel, 2011. november 10. Megállt az uniós gazdasági fellendülés. Az erősen megrendült bizalom hatással van a beruházásokra
Részletesebbenmódszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért
A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia
RészletesebbenBankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika
Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg
RészletesebbenErős vs. gyenge forint
2010 február 15. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Give 1/5 Give 2/5 Mérték Give 3/5 Give 4/5 Give 5/5 Naponta halljuk a hírekben, hogy most épp gyengült vagy erősödött a forint, hogyan
RészletesebbenMásodik szemináriumi dolgozat a jövő héten!!!
Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!! kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet (tőkekínálat) Tőkepiac beruházás KF piaca megtakarítás magatartási
RészletesebbenDeviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő
Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció
MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú
RészletesebbenNövekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.
Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta
RészletesebbenVÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN
VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az
Részletesebbencsütörtök, október 16. Vezetői összefoglaló
csütörtök, 2014. október 16. Vezetői összefoglaló A szerdai kereskedési napon rendkívül rossz hangulat uralkodott a nemzetközi tőzsdéken. Szerdán a 307-es szint fölé emelkedett az euró/forint kurzus; a
RészletesebbenBankismeretek 4. Lamanda Gabriella
Bankismeretek 4. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu Miről volt szó? Monetáris alrendszer: Kétszintű bankrendszer Jegybankok: Cél: inflációs célkövetés rendszere, árstabilitás Eszköz: irányadó ráta
RészletesebbenA gazdasági helyzet alakulása
#EURoad2Sibiu 219. május A gazdasági helyzet alakulása EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ FELÉ Az EU munkahelyteremtésre, növekedésre és beruházásra irányuló ambiciózus programja, valamint
RészletesebbenDevizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.
Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév
25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás
RészletesebbenFelépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab
Részletesebbendr. Vereczkey Zoltán PMKIK elnök
dr. Vereczkey Zoltán PMKIK elnök 1 IMF által javasolt megoldások Jövedelemadó emelés Ingatlanadó, lakás-áfa emelés Elbocsátások, bércsökkentés Nyugdíjcsökkentés Minimálbér-csökkentés Privatizáció A magyar
RészletesebbenInflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István
Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről
RészletesebbenTÉNYEK, ALAPFOGALMAK II.
2. előadás TÉNYEK, ALAPFOGALMAK II. Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem MAKROÖKONÓMIA 2 Új fogalmak 1. Infláció (defláció) 2. Kamat(ok) 3. Munkanélküliség
RészletesebbenA foglalkoztatás funkciója
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági
RészletesebbenA CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. beszámolója a. CIB Nyugdíjpénztár 2016-os és a 2017-es időarányos teljesítményéről
CIB Nyugdíjpénztár A CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. beszámolója a CIB Nyugdíjpénztár 2016-os és a 2017-es időarányos teljesítményéről Budapest, 2017.05.29 Tartalom Teljesítmény-bemutatás a portfolió teljesítménye
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév
5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. 18. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY
RészletesebbenBEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS
KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának
RészletesebbenÉlelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar
Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az
RészletesebbenTERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI
TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI Geográfia 1.természeti földrajz (amely természettudomány) 2.társadalmi-gazdasági földrajz (amely társadalomtudomány) népességföldrajz
Részletesebben7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
RészletesebbenAz eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem)
Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem) Kiindulási pontok I. Az eurózóna tagsági feltételeinek tekinthető maastrichti konvergencia-kritériumok
RészletesebbenKóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?
Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT
A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA ORSZÁGOSAN 2008 2010 2012 2013 2017 2018 2018/2008 2018/2012 2018/2013 2018/2017 Szobaszám (db) 50 669 54
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév
5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és
RészletesebbenSzabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe
Szabó-bakoseszter Makroökonómia Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe Számítási és geometriai feladatok 1. feladat Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált gazdaságban a gazdasági
RészletesebbenA nemzetközi integráció formái
A nemzetközi integráció formái Az előadás vázlata Az integráció, nemzetközi (makroszintű) integráció fogalma Az integráció fő dimenziói Az EU földrajzi dimenziójának bemutatása A nemzetközi integráció
Részletesebben