AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK RISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAR VIZSGÁLATA

Átírás

1 SASVARl Péter AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK RISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAR VIZSGÁLATA MAGYAR- ÉS HORVÁTORSZÁGI OSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS A szerzo kutatásának célja a magyarországi és a horvátországi vállalkozások információs rendszerek használatának feltárása, az információs rendszer bevezetésérói hozott dontések korülményeinek és használati szokásainak megismerése. Az empirikus felmérés mintájában szereplô horvát vállalkozások nagyobb arányban használják az információs rendszereket. A két ország azonos méretu vállalkozásai, a mikrovállalkozások kivételével, basonló tényezôket mérlegelnek, mielott egy információs rendszert bevezetnek^ Kulcsszavak: információs rendszer, kkv, vállalkozói felmérés,, Napjaink gazdaságában felértékelodott az információ mint eroforrás szerepe, ugyanis egyre nehezebben képzelheto el, hogy az információval való megfelelo fokú ellátottság nélkül a vállalatok képesek hosszú távon is piaci pozíciójuk javítására. Globalizálódó világunkban egyre tobbféle információhoz juthatunk rövidebb ido alatt, amelynek kezelése is több energiát és idot igényel a vállalatok részérol. Éppen ezért nem elegendo csupán rendelkezni az információval, annak megfelelo formaban való megjelenítése és rendszeres karbantartása is szükséges. Ebben nyüjthatnak hatékony segítséget az információs rendszerek, amelyek a technológiai fejlôdésnek köszönhetoen egyre elterjedtebbé válnak. A kutatásom célja a magyarországi és a horvátországi vállalkozások információs rendszerek használatának feltárása, az információs rendszer bevezetésérôl hozott dontések korülményeinek és használati szokásainak megismerése. Az empirikus kutatást megelôzôen - a korábbi vizsgálatok eredményére támaszkodva - az alábbi elôfeltevések fogalmazódtak meg az országok között lehetséges eltérésekkel és hasonlóságokkal kapcsolatosan: A magyarországi vállalkozások által használt információs rendszerek elterjedtsége magasabb szintu, mint az európai unios csatlakozás elôtt álló é. Ezt a feltételezést az indokolja, hogy korábbi európai eniós csatlakozásával megteremtôdtek azok a lehetôségek, illetve egyúttal elvárások is, amelyek együttes hatásával az információs rendszerek lehetôségeit a hazái vállalkozások nagyobb mértékben hasznosíthatják. A különbözo országokban, de azonos méretkategóriába tartozó vállalkozások információs-rendszer választási szempontjai hasonlóak. Ebben az esetben a feltételezés alapja, hogy a külso hatások erôs hasonlósága eredményeként a vállalkozások mukodésükben is hasonló rendszer-használati szokásokat alkalmaznak. A kérdoívek kiértékelése után az osszefüggések meghatározásával és elemzésével megállapítható, hogy a megfogalmazott feltételezések a kutatás eredményeivel alátámaszthatóak-e. A teljes kutatás eddig kilenc országban fejezôdott be. A kutatás rövid távü célja a vizsgált országok vállalkozásainál az informatika fejlettségének bemutatása és elemzése. A magyarországi primer kutatást megismételtem és befejeztem Ausztriában, Bosznia-Hercegovinában, Csehországban, ban, Lengyelországban, Olaszországban és Szlovákiában (1. táblázat). 56 XLIII. ÉVF KÜLONSZAM/ISSN

2 ClKHEK, TANÜLMÁNYOR = A kutatásban részt vevô és befejezo országok, egyetemek és a kutatást irányító személyek L táblázat Ország Ausztria Bosznia-Hercegovina Csehország Lengyelország Olaszország Portugália Szlovákia A helyi kutatást irányító egyetem nevé Karl-Franzens-Universität Graz University of Sarajevo Masaryk University, Brno University of Zagreb Maria Curie-Sklodowska University in Lublin Miskolci Egyetem Université degu Studi di Urbino Carlo Bo" Universidade Portucalense, Porto Miskolci Egyetem A helyi kutatást irányító személy neve Prof. Dr. Wolf Rauch Amila Pilav-VeUé Ladislav Siska Miijana Pejic Bach, PhD Zbigniew Pastuszak, PhD Sasvári Péter, PhD Prof. Massimo Ciambotti Maria Filomena Cerqueira Castro Lopes Sasvári Péter, PhD A kutatáshoz újonnan kapcsolódó országok, egyetemek és a kutatást irányító személyek 2. táblázat Ország EUROPA Egyesült Királyság Fehéroroszország Lettország Oroszország Spanyolország AMERIKA Argentina Brazílía Egyesült Államok ÁZSIA Koreaí Koztársaság Malajzia Szaúd-Arábia AFRIKA Dél-Afrika A helyi kutatást irányító egyetem nevé Edge Hill University Belarus Trade Economic University, Gomel Daugavpils Universitätes Belgorod State University Public University of Navarra Universidad de San Pablo-T, Tucumàn Universidade Federal dos Vales do Jequitinhonha e Mucuri State University of NY at Pittsburgh Seoul National University from South Korea Multimedia University Alfaisal University Durban University of Technology A helyi kutatást irányító személy neve Gillian Rawlings Prof. Andrei N. Semeniuta Dr. Vera Boronenko Prof. Lomakin Vladimir Fernando Lera Dr. Juan Pablo Lichtmajer Georgia Femandes Barros Dr. Nancy Church Prof. Dr. Jörn Altmann Dr. Khong-Sin Tan Dr Hazbo Skoko Delene Heukelman Akérdôivek kitóltésében és fordításában az 1. táblázatban felsorolt egyetemek oktatói segítettek. A kutatás hosszú távú célja a mintavételezés kiterjesztése további európai, amerikai, ázsiai és afrikai országokra (2. táblázat}. További cél az így kapott adatok alapján osszehasonlító elemzések készítése, illetve kutatási hálózat kiépítése a felsorolt egyetemekkel és országokkal. XLIII. ÉVF KÜLONSZÁM / ISSN Az informados rendszer fogalma, csoportosítása és bevezetése Az információs rendszer fogalmának meghatározására a szakirodalom tobbféle definíciót is felkínál. Burt (2012) szerint az információs rendszer úgy tekinthetô, mint információforrás(ok) bármilyen kombinációban, azok bármilyen elérésével és/vagy bármilyen visszanyerésével, azok manipulálására vagy használatára. 57

3 : ClKKEK, TANÜLMÁNYOK = Bármilyen információs rendszer célja összekapcsolni a felhasználót egy olyan megfelelo információforrással, melyre a felhasználónak ténylegesen szüksége van, azzal az elvárással, hogy a felhasználó képes lesz elémi az információt, mely meg fog felelni az igényeinek." Csala és munkatársai (Csala - Csetényi - Tarlós, 2003) definíciója szerint az informatikai rendszerek olyan rendszerek, amelyek egy szervezet külonféle (üzleti, vállalati) folyamataiban az információs technológia felhasználásával gyujtenek információkat, közvetítik, tárolják, visszakeresik, feldolgozzák, átalakítják és megjelenítik azokat." Raffai (2003) a következoket érti az információrendszer fogalma alatt: a különbözo feldolgozásokhoz alapveto eroforrásként adatokat, információkat használ fel annak érdekében, hogy a szervezeti feladatok végzéséhez hasznos információkat szolgáltasson. Fo célja tehát az információ eloállítása, vagyis olyan célorientált üzenetek létrehozása, amelyek a felhasználó számára újdonságot jelentenek, bizonytalanságot szüntetnek meg, és feladataik, dontéseik teljesítésében segítséget nyújtanak." Az információs rendszerek csoportosítási lehetôségei Az információs rendszerek csoportosítása nehéz feladat, ugyanis a folyamatos fejlodés miatt nehéz olyan csoportosítási rendszert találni, amelyben egységesen, pontosan lehatárolva jelennek meg a különbözo típusok. Elôfordul, hogy ugyanarra a rendszerre az egyes csoportosítási módok más-más rovidítést alkalmaznak, vagy egyes típusok összevontan jelennek meg. Az információs rendszerek osztályozását több szempontból is elvégeztem, a teljesség igénye nélkül néhányat az alábbiakban mutatók be. A szakirodalom (Dobay, 1997: p ) a következo típusokat különbözteti meg: irodaautomatizálási rendszerek (OAS), kommunikációs rendszerek, tranzakció-feldolgozási rendszerek (TPS), menedzsment információs rendszerek (MIR, MIS), vezetôi információs rendszerek (VIR, EIS), dontéstámogató rendszerek (DSS), végrehajtási információs rendszerek ( üzemirányítás", termelésmenedzsment), csoportmunka-rendszerek. Egy másik megkozelítésben (Raffai, 2003: p. ÍIL) az alábbi kategóriákat állíthatjuk fel: végrehajtást, vezetôi munkát és egyéb feladatokat támogató rendszerek. Végül következzen egy olyan osztályozási rendszer (Kacsukné Bruckner - Kiss, 2007: p ), amely az e cikkben ismertetett primer kutatás elkészítéséhez is elvi segítséget adott: - TPS - tranzakció-feldolgozó rendszer (Transaction Processing System): A napi üzletmenettel kapcsolatos adatok gyujtésére és tárolására, illetve magasabb szintu rendszerek adatbázisául szolgál, mindennapos üzleti események lebonyolítását felügyeli. MIS - vezetôi információs rendszer (Management Information System): Elôre deñniált jelentéseket készít rendszeres idôkozonként, igény szerint vagy különleges események bekovetkezésekor, amely során a menedzserek információigényére osszpontosít és jól meghatározott, strukturált problémák megoldásához nyújt segítséget. DSS - dontéstámogató rendszer (Decision Support System): A MIS természetes továbbfejlesztése, egy adott problémára koncentrál. Interaktivitást, ad hoc lekérdezést tesz lehetôvé. EIS - felsôvezetôi információs rendszer (Executive Information System): A legfelsô vezetôi réteg igényeit elégíti ki, mivel összegzett, grafikus, a legfontosabb tényezôkre koncentráló információt nyújt, de lehetôség van a részletek megtekintésére is. ERP - vállalati erôforras-tervezô rendszer (Enterprise Resource Planning): Feladata a termelés és a hozzá kapcsolódó eroforrások intégrait tervezése (pénzügyi, human stb.), de tartalmazhatja a vevô- és szállítókapcsolatok, valamint az ellátási lánc menedzselését is. CRM - ügyfélkapcsolat-kezelo rendszer (Customer Relationship Management): Ügyfelekkel kapcsolatos keresztfunkcionális rendszer, operativ szinten segíti a marketing- és ügyfélszolgálati munkát, valamint taktikai (esetleg stratégiai) szinten segíti a termékfejlesztést és a marketingstratégiák kialakítását. SRM - beszállítóikapcsolat-kezelo rendszer (Supplier Relationship Management): Beszállítókkal és a beszerzésekkel kapcsolatos keresztfunkcionáüs rendszer, fôként operativ és taktikai szinten nyújt támogatást a dontésekhez. SCM - ellátási lánc-kezelo rendszer (Supply Chain Management): Segíti a vevo-beszállító kapcsolatban álló vállalatok közötti együttmukodést, célja a teljes ellátási lánc hatékonyságának novelese. Fôként operativ és taktikai szinten nyújt támogatást a dontésekhez. BI - üzleti intelligencia-rendszer (Business Intelli-gence): Információforrásként adattárházat használ tisztított és elôfeldolgozott adatokkal. Adatbányászati eljárásokat tartalmaz, valamint on-line elemzések elkészítésére is alkalmas (OLAP- Online Analytical Processing). EPM - vállalati teljesítménymenedzsment-rendszer (Enterprise Performance Management): Feladata a teljesítményjelzo mutatók számítása, figyelése, a mutatószámok hierarchiájának kezelése. KM - tudásmenedzsment-rendszer (Knowledge Management): Gyûjtônév a vállalati tudas összegyûjtésének és szétosztásának eszközeire. 58 XLIII. ÉVF KÜLÖNSZAM / ISSN

4 ClKKEK, TANULMÁNYOK = - ES - szakértô rendszerek (Expert System): Speciális, szûk szakterületen hoz dontést vagy javasol megoldást nem strukturált problémák megoldására, magas szakmai felkészültségu szakértô tudásának formahzált használatával. Tulajdonképpen tényeket és szabályokat tárol, és ezek alapján kovetkeztetéseket von le. Az információs rendszerek bevezetése Mielôtt egy vállalat egy információs rendszer bevezetése mellett dont, optimális esetben számos tényezôt mérlegel. E folyamat során fontos lépés, hogy kiválasszák a legfontosabb szempontokat, amelyeket aztán a megfelelo súlyokkal ellátva döntenek a legkedvezôbb ajánlat mellett. Lényeges szempontok (Kacsukné Bruckner- Kiss, 2007: p ) lehetnek: agyártó hímeve, a biztonság, a dokumentáció rendelkezésre állása, az ergonómia, a garancia, a használhatóság, a hálózati kapcsolódás, a kipróbálási lehetôség, a kompatibilitás, a koltségek, a megbízhatóság, a modularitás, a bôvithetôség, a rugalmasság, a testre szabhatóság (Erdôs, 2005: p. 3.), segítségnyújtás a felhasználó számára, szerviz és támogatás, a teljesítmény, a technológia, az új programverziók elérhetôsége. A Digitalis Menetrend Az Európai Unió stratégiai fontosságúnak tartja az információs târsadalom által támasztott kihívásoknak való megfelelést, ezért megalkotásra került a Digitáhs Menetrend (Digital Agenda). Az Európai Bizottság által bemutatott DigitáHs Menetrend az Európai Unió novekedésére vonatkozóan 2020-ig szóló céudtuzéseket meghatározó Europa 2020 stratégia hét pillérének egyike. Célja, hogy az innováció, a gazdasági novekedés és a haladas elômozdítása érdekében jobban kiaknázza az információs és kommunikációs technológiákban (IKT-k) rejlô lehetôségeket. A menetrend az Í2010, eeurópa 2005, eeurópa 2002 és az eeurópa nevû kezdeményezéseket követi. A Digitalis Menetrend általánosságban olyan XXI. századi technológiákra és intemetes szolgáltatásokra összpontosit, melyek teret adnak az európai szintû A két ország IKT-mutatói munkahelyteremtésnek, a gazdasági novekedésnek, és egyúttal javítanak az európaiak, valamint a vállalkozások mindennapi kórúlményein. A stratégia az alábbi fontos tényezôk javítását tûzi ki celui: az egységes digitalis piac létrehozása, a digitáus rendszerek osszehangolása, az intemetbe vetett bizalom megalapozása és az on-line biztonság megteremtése, sokkal gyorsabb internet, a kutatási és fejlesztési beruházások bóvítése az információs és kommunikációs technológiák (IKT) területen, a digitáhs ismeretek elteijesztése, az IKT alkalmazása olyan társadalmi kihívások megoldására, mint például az éghajlatváltozás vagy a népesség eloregedése. A borvát gazdasági jellemzôk az egykori Jugoszlávia hat tagkoztársaságának gazdaságilag legjobban fejlett régiói kózé tartozott. Az utóbbi évek gazdasági válságának negativ hatásai jelentôsen rontották az ország gazdasági mutatóit (GDP, munkanélkühség, az ipari termelési volumen változása). Jelenleg a gazdaság vezeto ágazata a szolgáltatás, s ezen belül is az idegenforgalom és a kozlekedés. A GDP részarányát tekintve a szolgáltatás 61,6%, az ipar 30,1% és a mezogazdaság 8,3%. információtechnológiai fejlettségérôl elmondható, hogy az intemetpenetráció 59,2%-os, az egyik legmagasabb a bamni régióban, az európai unios átlagtól azonban elmarad. A küszöbön álló unios csatlakozás azonban felgyorsította a kommunikációs szektor liberalizációját, ezért a verseny kiélezôdésével jelentôs novekedés várható az inteniethasználók számában. ban elsôsorban az ADSL-alapú intemetszolgáltatás terjedt el, hozzájárult ehhez a vezetékes telefonvonalak gyors kiépítése. A mobil szélessávú internet lehetôséget három szolgáltató is biztosítja, a GSM-lefedettség országosan jó, a szélessávhoz szükséges EDGE, UMTS hálózati lefedettség azonban csak a nagyobb városokra és a tengerparti területekre korlátozódik. Az ország információtechnológiai fejlettségét meghatározó tényezôk alakulását az elmúlt években mutatja a 3. táblázat, amely a magyar adatokat is tartalmazza a könnyebb ósszehasonlíthatóság érdekében. 5. táblázat Megnevezés A vezetékes telefon-fôvonalak száma (ezer lakosra) Mobiltelefonok száma (ezer lakosra) Szélessávú vezetékes intemet-elôfizetések száma (ezer lakosra) Ország Forras: Eurostat, European Commission, 2012 XLIII. ÉVF KÜLONSZÁM / ISSN

5 CIRRER, TANULMÁNYOR = A magyar gazdasági jellemzok 1. Az üzleti informados rendszer bevezetésének korülményei - az informatikai infrastruktúra és az információs rendszerek helyzete - bevezetés okai - megfelelo információs rendszer kiválasztását befolyásoló szempontok - dontést megelôzô kalkulációk - bevezetés során felmerülo problémák fizetésekét. Az intemetszolgáltatások árbevételét vizsgálva is megállapítható, hogy az ADSL-szolgáltatások részaránya folyamatosan csökken, a kábeles kismértékben no. A használat szempontjából nézve az intemetszolgáltatások típusait az xdsl (új típusú DSL) szolgáltatás a legelterjedtebb, az intemetkapcsolattal rendeucezô vállalkozások 68,3%-a használja, de ezen a területén is jelentôs a mobilintemet térhódítása. A kutatási koncepció ismertetése A kutatásiogikai modellje 2. Üzleti informados rendszer használati szokások A teljes kutatás a vállalkozások üzleti információsrendszer-használati szokásait igyekszik feltámi. A vizsgálat kiterjed a rendszerek bevezetésének szükségszeruségeire és problémáira, a használat során várható eredményekre és kihívásokra, továbbá a rendszerek használatával elérhetô gazdasági elônyokre. A vállalatok mukodésében szinte minden esetben jelentôs mérfoldkô egy új rendszer bevezetése, jellemzôen a magas koltségek és kockázatok miatt. Az elérhetô elônyok pedig sok esetben nehezen számszerusíthetok. A vállalati versenyképességre és azon tul az eredményességre gyakorolt hatásuk csak a komplex vállalati folyamatok egészének vizsgálatával mutatható ki. A két - intemethasználat és az intemeten való megjelenés - az alkalmazott információs rendszer típusa és fajtája A magyar gazdaságban, a horváthoz hasonlóan, egyre erôsebb a szolgáltató szektor szerepe. A GDP megoszlása alapján: szolgáltatás 64,4%, ipar 30,9% és mezogazdaság 4,7%. A magyar gazdaság fejlôdése szempontjából kimagasló jelentôségû a dontôen multinacionális tulajdonú cégek által végzett feldolgozóipari tevékenység, gépgyártás, autógyártás és elektronikai cikkek gyártása. Néhány ilyen vállalkozás termeli meg az exportra kerülo termékek több mint felét. on az intemetpenetráció 65,3%. Az intemet-elôfizetés típusai között jelentôs a kábeles elôfizetések száma, hazátikban megelôzi az ADSL szolgáltatást igénybe vevôkét. A mobilintemet térhódítása volt megfigyelhetô az elmúlt években, a novekedési üteme messze meghaladta a kábeles vagy ADSL-alapú elôország más-más fejlôdési pályát bejárt kulturális, társadalmi, technológiai és gazdasági kömyezetbe ágyazott vállalkozásait vizsgálva és osszehasonlítva lehetôség nyíuk az információsrendszer-használati szokásokban kialakult különbözosegek és azonosságok megállapítására. A nemzetközi osszehasonlítás lehetoségét teremt a gazdasági dontéshozók számára a fejlesztendô területek és irányok kijelolésére. A kutatási tevékenység folytatása, rendszeres idôkozonkénti ismétlése, a kituzött célok teljesülésének ellenôrzését, a változó környezeti hatások tendenciáját képes feltámi. Folyamatos monitoringgal támogatva a vállalati és gazdasági élet szereplôinek eredményesebb múkodését, hatékonyságuk novelését, információs rendszerekkel kapcsolatos dontéseik objektiv megalapozását. A kutatási célokat foglalja össze az 4. táblázatban látható modell. 4. táblázat 3. Áz Üzleti információs rendszer alkalmazásával kapcsolatos elvárások, a rendszer hatásai a vállalati eredményességre - az internet és az üzleti információs rendszerek használatából származó elônyok - a gazdasági-gazdaságossági elemzések támogatása. Az empirikus kutatás egy kérdoíves megkérdezésre épült. A kérdoívek véletlenszeru kiküldése a vállalatok számára méret, tevékenységi terület és regionális elhelyezkedéstôl függetlenül tortént. A kitoltésüket az EvaSys rendszer alkalmazása segítette az on-line és a papír alapú felmérés párhuzamos biztosításával. Az elemzés megkezdéséig 94 magyar és 80 horvát vállalkozás küldött vissza értékelhetô kérdôivet. A horvát vállalkozások méret szerinti csoportosítása szempontjából a mintában felülreprezentáltak a nagy vállalkozások (29,8%), a kozépvállalkozások (27,2%), a kisválladcozások (28,5%), a mikrovállalkozások pedig alulreprezentáltak (14,2%). A magyar vállalkozások esetében a nagy vállalatok (21,2%), a kis- (28,7%), illetve a kozépvállalkozások (28,7%) irányába tolódik el a minta. A mikrovállalkozások aránya 21,3% volt. Információs rendszerek bevezetésének vizsgálata A vállalatok által használt információs rendszerek alkalmazásával kapcsolatban elôszor azt vizsgáltam, hogy használ-e jelenleg az adott vállalkozás valatnilyen infomiációs rendszert. A mintában szereplô 60 XLIII. ÉVF KÜLONSZÁM / ISSN

6 ClKKEK, TANtJLAtÁNYOK = horvát vállalkozások 92%-a használ valamilyen információs rendszert, csak a mikrovállalkozási szinten található öt olyan vállalkozás, amely nem. A magyar vállalkozások 89%-a alkalmaz ilyen rendszereket. Az információs rendszert nem használó magyar vállalkozások jellemzôen mikrovállalkozások (55%), továbbá kisvállalkozások (27%) és kozépvállalkozások (18%). Minden mintában szereplô magyar nagyvállalat használ valamilyen információs rendszert. A vállalkozási méret szerint vizsgálva a mikrovállalkozások 30%-a, a kisvállalkozások 11%-a és a közepes vállalkozások 7%-a pedig nem alkalmaz információs rendszert. A bevezetésre kerülo rendszer kiválasztásának szempontjai A kérdoív 20 szempontot sorolt fel, amelyeket öt fokozatü Likert-skálán értékelhettek a vállalatok, attól függó'en, hogy az adott szempont egyáltalán nem fontos vagy nagyon fontos számukra a bevezetési dontés során. A horvát vállalkozások esetében átlagosan a legfontosabb szempontok a hálózati kapcsolódás lehetôsége, a koltségek és a használhatóság szempontjai voltak, mindhárom tényezô esetében 4,5 vagy magasabb értékkel. A legkevésbé fontos szempontok a kipróbálási lehetôség és az ergonómia volt, 3 és 3,5 átlagos értékkel. A vállalkozási méret szerint vizsgálva a szempontok fontosságát jelentôs eltérések mutatkoznak. Megállapítható, hogy a mikrovállalkozások több tényezô esetében jelentôsen eltérô fontosságünak értékelik az egyes tényezôket, mint a nagyobb vállalkozások. A mikrovállalkozások esetében a hálózatkapcsolódás dontô jelentôségû volt, de ez elmondható a többi vállalkozási mérettípus válaszaira is. A kipróbálási lehetôség, mint a rendszer kiválasztásá során megjelenô szempont, a mikrovállalkozások esetében jóval fontosabb, mint más vállalkozásoknál, ahol a legkevésbé figyelembe vett tényezô. A rendszer teljesítményét azonban mar kevésbé fontosnak értékelik, mint a nagyobb méretkategóriák képviseló'i. Jelentôsnek mondható az eltérés a koltségek fontosságában is, a mikrovállalkozások 3,6-ra értékehk, a többi méretkategória, viszonylag egységesen, átlagosan 4,6 értékre. Meglepô ez a mikrovállalkozások esetében, hiszen az anyagi lehetôségek általában az esetükben a legkorlátozottabbak (5. táblázat). Az információs rendszer kiválasztásának szempontjai a horvát vállalkozások esetében 5. táblázat Sorrend Megnevezés Hálózati kapcsolódás Koltségek Használhatóság Biztonság Szerviz és támogatás Felhasználók támogatása a bevezetés idoszakában Rugalmasság, testre szabhatóság Felhasználók támogatása a bevezetés után KompatibiUtás Teljesítmény Megbízhatóság Modularitás Informatikai stratégiának való megfelelés Új programverziók elérhetôsége Technológia A gyártó hímeve Garancia Dokumentáció rendelkezésre állása Ergonómia Kipróbálási lehetôség Mikrovállalkozás 4,67 3,88 3,38 4,33 4,33 4,83 4,33 3,50 3,63 3,83 3,83 3,50 3,83 Kisvállalkozás 4,72 4,56 4,22 4,33 4,11 4,11 4,11 3,94 3,94 3,89 3,72 3,71 3,56 3,61 3,11 Kozépvállalkozás 4,80 4,72 4,47 4,74 4,53 4,26 4,42 4,26 4,32 4,26 4,10 4,40 4,42 4,21 4,15 4,16 4,16 4,05 3,79 3,21 Nagyvállalat 4,67 4,67 4,76 4,10 4,52 4,40 4,24 4,43 4,19 4,24 4,05 3,95 3,71 3,57 3,52 2,67 Átlag 4,72 4,54 4,45 4,42 4,41 4,35 4,31 4,27 4,21 4,18 4,18 4,15 4,14 4,03 3,94 3,92 3,84 3,73 3,63 3,06 i sorrend XLIII. ÉVF KÜLONSZAM/ISSN

7 : ClKKEK, TANUUVIÁNYOK = Az információs rendszer kíválasztásának szempontjai a magyar vállalkozások esetében 6. táblázat Sorrend Használhatóság Megbízhatóság Megnevezés Hálózati kapcsolódás Kompatibilitás Biztonság Teljesítmény Rugalmasság, testre szabhatóság Koltségek Szerviz és támogatás Modularitás Garancia 5,00 4,13 3,75 3,88 4,63 3,75 4,13 3,63 4,46 4,46 4,23 4,54 4,31 4,15 4,23 3,92 4,08 3,69 4,60 4,60 4,40 4,32 4,28 4,12 4,40 4,04 4,20 Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Kozépvállalkozás Nagyvállalat 4,83 4,56 4,67 4,56 4,39 4,28 4,33 4,22 Átiag 4,69 4,48 4,27 4,23 4,22 4,20 4,19 4,03 i sorrend Felhasználók támogatása a bevezetés idoszakában 2,88 4,08 4,16 4,06 3, Informatikai stratégiának való megfelelés Új programverziók elérhetôsége Technológia 3,63 3,50 3,25 3,77 3,92 3,62 4,04 3,92 3,94 3,91 3,89 3, Felhasználók támogatása a bevezetés után Kipróbálási lehetôség Dokumentáció rendelkezésre állása Ergonórrüa A gyártó himeve 2,86 3,63 3,25 2,75 3,85 3,42 3,69 3,31 4,04 3,64 3,92 3,58 3,29 3,89 3,59 3,17 3,82 3,78 3,78 3,56 3, A magyar vállalkozások szempontjából elemezve a kapott eredményeket azt tapasztalhatjuk, hogy átlagosan a használhatóság, a megbízhatóság és a hálózati kapcsolhatóság lehetôsége a legfontosabb szempontok a kiválasztás során, míg a gyártó himeve és az ergonómia a legkevésbé fontos tényezok a bevezetés folyamán. Vállalati méret szerinti osszehasonlításban a magyar vállalkozásoknál is megfigyelhetô a núkroszegmens eltéró preferenciája a bevezetési dontésekben. A kipróbálási lehetoségét például sokkal fontosabb tényezônek tartják a többi vállalkozásnál, míg a felhasználók támogatása szempont fontossága elmarad a nagyobb vállalkozások értékelésétôl (6. táblázat). Osszehasonlítva a két ország vállalkozásainak szempontrendszerét megállapítható, hogy a használhatóság és a hálózati kapcsolódás mindkét ország esetében az egyik legfontosabb tényezô az információs rendszerek bevezetési dontéseiben, az ergonómia pedig a legkevésbé figyelembe vett szempont a dontés során. Megfigyelhetô továbbá a mikrovállalkozások a sok esetben eltéró a szempontrendszere a nagyobb méretu vállalkozásoktól, a bevezetési dontések során. Az alkalmazott információs rendszer A vállalkozások által használható információs rendszerek, a tipologizálásuknál leírtak alapján, igen sok változatot mutatnak. A vállalati tevékenység teljes spektrumát felölelik, az egyszeru adatfeldolgozástól kezdve a dontés-elokészítés támogatásáig. Természetesen a rendszerek használati gyakorisága jelentôs eltéréseket mutat a vállalkozási méret alapján vizsgálva. Könnyen belátható, hogy a nagy szervezetek komplex igényeiket a változatos célokat szolgáló információs rendszerek használatával elegíthetik ki. A kisebb vállalkozások esetében az információs rendszerek elérhetôsége és használati lehetôsége is korlátozottabb. A megkérdezett vállalkozások által kitöltött kérdôiv XLIII. ÉVF KÜLONSZÁM / ISSN

8 : ClKKEK, TANÜLMÁNYOK = Az Üzleti informados rendszerek használati megosziása méretkategóriánként ban és on 7. táblázat Üzleti informados iendszer típusa Tranzakció-feldolgozó rendszer (TPS) Irodaautomatizálási rendszer (OAS) Vállalati erôforras-tervezô rendszer (ERP) Beszállítóikapcsolat-kezelo rendszer (SRM) Ellátásilánc-kezelo rendszer (SCM) Ügyfélkapcsolat-kezelo rendszer (CRM) Vezetôi információs rendszer (MIS) Dontéstámogató rendszer (DSS) Felsôvezetôi információs rendszer (EIS) ÜzletiintelUgencia-rendszer (BI) Tudásalapú és szakértôi rendszerek (KWS, ES) Térinformatika (GIS) Intranet Magasabb használati arány Ország a 13 legjellemzôbb információs rendszer típust tartalmazta. A vállalkozások megjelolhették, azon kívül, hogy milyen információs rendszert használnak aktuálisan, azt is, hogy tervezik-e a kérdoívben szereplo információs rendszerek valamelyikének bevezetését. Az elemzések alapján a horvát vállalkozások korében átlagosan leggyakrabban használt információs rendszer a TPS, az összes mintában levó vállalkozás 69,7%-a használ ilyen rendszert. Az eredmény nem meglepô, hiszen a TPS-rendszerek az általános üzleti események feldolgozását segítik, ezért a legtöbb vállalkozás múkodését nagymértékben támogatják. Magas arányban használják továbbá az OAS- (69,7%), az intranet (67,1%) és ERP-rendszereket (62,3%). Az átlagosan legkevésbé használt információsrendszer-típusok a vizsgált horvát vállalkozások esetében az EIS- (24%), a KWS- (22,2%) és a térinformatikai rendszerek XLIII. ÉVF KÜLÖNSZAM / ISSN Mikrovállalkozás % 27,27 5,00 18,18 5,00 2 Kisvállalkozás % 42,86 29,63 54,55 22, ,81 14,29 KozépváUalkozás % 90,48 51, ,44 71,43 40,74 36,84 Nagyvállalat % 95,65 75,00 91,30 65,00 82, ,38 Átlag % 69,74 40,43 69,74 34,04 62,34 28,72 32, HlKl^^HfflRE^^HRIiliH 9«7? 27,27 5,00 1 5,00 1 ^B^H 27,27 15, ^0 ^Bini 31,82 14,81 22,73 7,41 3,70 13,64 7,41 1 7,41 4,76 33,33 25, ,44 66,67 40,74 33,33 18,52 28,57 25,93 52,63 7,41 2 3,70 1 3,70 HEBH 40,91 18,52% , , , ,87 35,00 42,86 45,00 80, ,86 15,00 42, ,30 85, ,78 20,21 47,95 28,72 51,32 26,60 31,17 12, ,09 42,47 8,51 22,22 6,38 16,44 14,89 67,11 37, (16,4%). Természetszeruleg a komplex, speciális funkciókat kielégíto információs rendszerek alkalmazását a vállalati méret és tevékenységi terület determinálja. A vállalati méret alapján vizsgálva az alkalmazott rendszertípusokat, a mikrovállalkozások esetében a mar említett TPS-rendszerek és SCM-rendszerek használata a leggyakoribb (27,2%). A többi információs rendszer használata ebben a méretkategóriában ritka. A kisvállalkozások oldaláról vizsgálva mar magasabb arányú használati mutatókat kaptam, a leggyakoribb az OAS- (54,5%) és az ERP (42,8%) rendszerek használata, TPS-rendszert a kisvállalkozások közel a fele használ (42,8%), intranetes hálózatot pedig 57 százalékuk. Kozépvállalatok esetén a használati arányok tovább emelkednek, esetükben a leggyakrabban használt rendszerek a TPS- (90,5%), az OAS- (90%), az intranet (90%) és az ERP- (71,4%) rendszerek használata. 63

9 : ClHHEK, TANULMÁNYOK = A nagyvállalatok esetében a legmagasabbak a használati arányok, igazolva az információs rendszerek használatának vállalati mérettel való szoros osszefüggését. Esetükben a TPS (95,6%), az OAS (91,3%), az intranet (91,3%), az ERP (82,6%) és a MIS (82,6%) használata a leggyakoribb. Minden információsrendszer-típusra vizsgálva igaz az, hogy a vállalati méret novekedésével az információs rendszerek használatának gyakorisága is emelkedik. A magyar vállalkozások oldaláról nézve, az átlagosan leggyakrabban alkalmazott rendszer a TPS (40,4%), az intranet (37,2%) és az OAS (34%). Ezek megegyeznek a horvát vállalkozások által leginkább alkalmazott információsrendszer-típusokkal. Lényeges külonbség azonban, hogy a rendszerek használati arányai alacsonyabbak a magyar vállalkozások esetében. Méret szerinti osszehasonlításban a magyar mikrovállalkozások igen alacsony arányban használnak információs rendszert, a leggyakrabban alkalmazott intranetes funkció is csak a magyar mikrovállalkozások 15 százalékában jelenik meg. A kis vállalkozások esetében a leggyakoribb a TPS (29,6%), az OAS (22,2%) és az intranet (18,5%) alkalmazása, ez a TPS- és az OAS-rendszerekben megegyezik a horvát mintával, de arányaiban elmarad attól. A magyar kozépvállalkozásoknál szinten a TPS (51,8%) a leggyakoribb, ezt követi az OAS- (44,4%) és a CRM- (44,4%) rendszerek használata. Használati arányaikban itt is elmaradnak a horvát társaiktól. Nagyvállalati szinten vizsgálva az intranet- (85%), a TPS- (75%) és az OAS- (65%) rendszerek használata a jellemzô, ezt követi az ERP-, MIS- és SRM-rendszerek használata 60 százalékos aránnyal. A magyar vállalkozások esetében is megfigyelhetô, hogy a méretkategória novekedésével, a mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatok felé haladva, minden típusú információs rendszer használati aránya emelkedik. Az országok közötti osszehasonlítás alapján a két ország vállalkozásai méretüktol függoen ugyanazon információsrendszer-típusokat használják, továbbá a kérdoívet kitölto horvát vállalkozások nagyobb arányban használnak információs rendszereket mindennapi mukodésük során, mint a magyar vállalkozások. Az eltérések vállalati méretkategóriától függetlenül minden mérettípusban kimutathatók (7. tdbldzat). Osszefoglalás A globalizáció témyerése és a kialakulóban levó globális információs târsadalom támasztotta kihívásoknak a vállalkozások csak akkor tudnak megfelelni, ha az információtechnológiát nagymértékben integrálják az üzletmenetbe. Az elvégzett kutatás során lehetôség volt megvizsgálni és osszehasonlítani, hogy a horvát és magyar vállalkozások hol tartanak azon az üton, amely biztosíthatja számukra az információs rendszerek alkalmazásával elérhetô elonyök minél teljesebb kihasználását. A primer kutatási munka alapját képezô kérdôiv értékelésével lehetôségem nyílt a kutatási koncepcióban megfogalmazott feltételezések igazolására. A kutatási eredmények feldolgozása után megállapítható, hogy a feltételezéseim csak részben bizonyultak helytállónak. A felmérésbe bekapcsolódó magyar vállalkozások korében várt magasabb szintû információsrendszerintegráció, a minták feldolgozása és a kutatásban részt vevô horvát vállalkozások eredményeivel torténô öszszehasonlító elemzés után nem sikerült alátámasztani. Az elemzés alapján a mintában szereplô horvát vállalkozások átlagosan magasabb arányban használják ki az információs rendszerek lehetôségeit. Mukodésük során nagyobb arányban és több feladat kielégítésére alkalmas információs rendszert használnak. az európai unios csatlakozásával, és ezáltal a Digitális Menetrend stratégiai programban való részvételével, várhatóan tovább növeli a vizsgálat eredményei szerint is meglévô elônyét, így a két ország vállalkozásai között kimutatott külonbség további novekedése várható. Az osszehasonlító elemzés során minden esetben elvégeztem a két ország közötti vizsgálatot a vállalkozási méret szerinti relációban is. Az így nyert információk alapján megállapíthattam, hogy a különbözo országok azonos méretu vállalkozásaira teljesül-e feltételezésem, amely szerint a különbözo országok azonos méretu vállalkozásai hasonló információsrendszer-használati szokásokkal és elvárásokkal rendelkeznek. A feltételezés a mikrovállalkozások kivételével beigazolódott. Az azonos gazdasági és kulturáüs régióban található országok vállalkozásai alapvetôen hasonló kömyezeti kihívásokkal szembesülnek. Ezekre a kihívásokra pedig az információs rendszerek arányaiban hasonló használatával és a rendszerekkel szemben támasztott hasonló elvárásokkal válaszolnak. Speciális a mikrovállalkozások helyzete, amelyek méretükbol és piaci helyzetükbol adódóan bizonyos esetekben igen eltérôen viseucednek az országos és az országok közötti osszehasonlításban is. A nemzetközi osszehasonlítás kiterjesztésével meghatározhatóak a vállalkozások és a többi gazdasági szereplô fejlesztendô területei. A kutatási tevékenység folytatása, rendszeres idoközönkenti ismétlése pedig a kituzött célok teljesülésének ellenôrzését, illetve a változó kömyezeti hatások tendenciáit képes feltámi, ezáltal is támogatva a vállalati és gazdasági élet szereplôinek eredményesebb mûkodését, hatékonyságuk novelését, információs rendszerekkel kapcsolatos döntéseik objektiv megalapozását. 64 XLIII. ÉVF KÜLONSZÁM/ISSN

10 CiRRER, TANULMÁNYOR = Lábjegyzet ' A bemutatott kutatómunka a TÁMOP B- 10/2/KONV jelff projekt részeként az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Felhasznált irodalom Bencsik 5. (2011): Az üzleti információs rendszerek használati szokásainak elemzése a vállalkozások korében. Szakdolgozat. Miskolc Bubenkó T. (2011): IT - elôny vagy lételem? A magyar és az olasz kkv-szektor vállalkozásainak üzleti információs rendszerrel való ellátottsága. Szakdolgozat, Miskolc Burt, E. - Taylor, J.A. (2003): Information and Communication Technologies: Reshaping. Voluntary Organizations? Nonprofit Management and Leadership, Volume 11, Issue 2, p Csala P. - Csetényi A. - Tarlós B. (2003): Az informatika alapjai. Budapest: ComputerBooks Cser L - Németh Z. (2007): Gazdaságinformatikai alapok. Budapest: Aula Kiadó Dobay P. (1997): Vállalati információmenedzsment. Budapest: Nemzeti Tanköny vkiadó Drótos Gy. - Gast K. - Mariez P - Vas Gy. (2006): Az információmenedzsment fejlettsége és a versenyképesség. Versenyben a világgal gazdasági versenyképességünk vállalati nézopontból c. kutatás. Versenyképesség-kutatások mtihelytanulmány-sorozat. 28. sz. mútielytanulmány. Budapest Erdó's F. (2005): A kis- és közepes vállalkozások versenyképességének novelese intégrait vállalatirányítási rendszerek által. Gyôr: Széchenyi István Egyetem GáborA. és munkatársai (2007): Üzleti informatika. Budapest, Aula Kiadó GáborA. (szerk.) (1997): Információmenedzsment. Budapest, Aula Kiadó Kacsukné Bruckner L. - Kiss T. (2007): Bevezetés az üzleti informatikába. Budapest: Akadémiai Kiadó Raffai M. (2003): Információrendszerek fejlesztése és menedzselése. Budapest: Novadat Kiadó Vasas G. (2012): A magyar és horvát vállalkozások üzleti információs rendszerekkel való ellátottságának elemzése. Szakdolgozat. Miskolc XLIII. ÉVF KÜLONSZÁM / ISSN