Saldo Zrt. szerzői jogvédelem alatt

Átírás

1 ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK Dr. Heizer-Kiss Zsófia Kanyó Lóránd A HELYI ADÓK ÉS A GÉPJÁRMŰADÓ JOGMAGYARÁZATA 2014 Budapest, 2014

2 TARTALOM 1. A HELYI ADÓK JELLEMZŐI, A HELYI ADÓK RENDSZERE A helyi adók típusai, fajtái AZ ÖNKORMÁNYZATOK ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI JOGKÖRE Az adómegállapítási jog tartalma Az adómegállapítás korlátai A HELYI ADÓZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A helyi adók alanyai, a törvény személyi hatálya Mentesség a helyi adók alól Tájékoztatás a bevezetett adók szabályairól Az adóbevallás-benyújtás, bejelentkezés, változás-bejelentés szabályai A helyi adózás egyéb általános, eljárásjogi szabályai A helyi adó megfizetésének módja VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK Építményadó Az építményadó tárgya Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése Az adó alanya Mentesség az építményadó alól Műemléképület feltételes adómentessége Az adófelfüggesztés Az adó alapja, mértéke Hasznos alapterület szerinti adóztatás Korrigált forgalmi érték szerinti adóztatás Telekadó A telekadó tárgya A telekadó-kötelezettség keletkezése, megszűnése Az adó alanya Mentesség a telekadó alól Az adó alapja, mértéke Alapterület szerinti adóztatás Korrigált forgalmi érték szerinti adóztatás KOMMUNÁLIS TÍPUSÚ ADÓK Magánszemély kommunális adója Az adó tárgyi hatálya, az adókötelezettség, keletkezése megszűnése Az adó alanya Az adó alapja, mértéke, az adófelfüggesztés jogintézménye

3 5.2 Idegenforgalmi adó Az adókötelezettség, az adó alanya Mentesség az idegenforgalmi adó alól Az adó alapja, mértéke A vendégéjszakák száma szerinti adóztatás Szállásdíj alapján történő adóztatás Az adóbeszedésre kötelezett HELYI IPARŰZÉSI ADÓ Az adónem jellege, összefüggése a kettős adóztatást kizáró adóegyezményekkel Az iparűzési adókötelezettség Az általában vett iparűzési adókötelezettség, az adókötelezettség konkrét formája Az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség A székhely A telephely Telephely az általános szabályok szerint Telephely a sajátos szabályok alapján Külföldi vállalkozó magyarországi iparűzési adókötelezettsége Magyarországi bejegyzésű társaság iparűzési adókötelezettsége külföldön kifejtett tevékenysége után Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség Az építőipari tevékenység, természeti erőforrás feltárása, kutatása, mint ideiglenes jellegű tevékenység A Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó ideiglenes jellegű tevékenysége Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése Az adó alanya Az adó alapja állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség esetén Az adó alapja főszabály szerint A nettó árbevétel Az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összege Az eladott áruk beszerzési értéke fogalmának tartalma A közvetített szolgáltatások értékének tartalma Az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összege levonhatóságának korlátozása Az alvállalkozói teljesítések értéke Az anyagköltség A kutatás-fejlesztés közvetlen költsége Az adó alapjának egyszerűsített megállapítási módja Egyszerűsített adóalap az átalányadózó számára Egyszerűsített adóalap az alacsony árbevételű vállalkozó számára

4 Egyszerűsített adóalap az eva-alany számára Egyszerűsített adóalap a KIVA alany számára Egyszerűsített adóalap a KATA-alany számára A foglalkoztatás-növeléshez kapcsolódó adóalap-mentesség A szabályozott ingatlanbefektetési társaság adómentessége Az önkormányzat által nyújtható adóelőny A vállalkozásszintű adóalap megosztása, a települési adóalap Az adóalap-megosztásra vonatkozó általános szabályok A személyi jellegű ráfordítások arányában történő adóalap-megosztás Az eszközérték arányában történő adóalap-megosztás A komplex adóalap-megosztási módszer Adóalap-megosztás a villamosenergia-, földgáz egyetemes szolgáltatók, kereskedők, elosztói engedélyesek számára Adóalap-megosztás az építőipari tevékenységet végzők számára Adóalap-megosztás a távközlési tevékenységet végzők számára Adóalap-megosztás egyes sajátos esetekben Az adó alapja ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység esetén Az adó mértéke állandó és ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység esetén Az állandó jellegű tevékenység utáni települési adó csökkentése A helyi iparűzési adóelőleg-fizetés szabályai Az iparűzési előlegfizetésre kötelezettek és az alól mentesülők köre Iparűzési adó-előlegfizetés az általános szabályok szerint Iparűzési adó-előlegfizetés sajátos esetekben A felöltési kötelezettség A helyi iparűzési adó elszámolása A BELFÖLDI GÉPJÁRMŰVEK ADÓJA Az adókötelezettség Az adó tárgyi hatálya, az adótárgyak csoportosítása Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése, változása Az adófizetési kötelezettség szünetelése Az adó alanya Adómentességek Az adó alapja, mértéke Adókedvezmények Illetékességi szabályok

5 A HELYI ADÓK ÉS A GÉPJÁRMŰADÓ JOGMAGYARÁZATA 4. Vagyoni típusú adók 4.1 Építményadó Az építményadó tárgya A Htv ának (1) bekezdése alapján építményadó-kötelezettség terheli a lakást és a nem lakás céljára szolgáló épületet, épületrészt, azaz tulajdonképpen valamennyi épületet, épületrészt, annak funkciójáról, hasznosításától függetlenül. A Htv. ahogy minden helyi adónál, úgy az építményadónál is saját terminológiát használ az adókötelezettség szempontjából releváns fogalmak meghatározására. A különböző ágazat-specifikus háttérjogszabályoknak, például az építésügyi jogszabályoknak, előírásoknak csak akkor lehet relevanciája a helyi (ingatlan)adók vonatkozásában, ha az adott fogalomra a Htv. saját fogalmi meghatározást, értelmező rendelkezést nem tartalmaz. Abban az esetben pedig, ha valamely fogalomra egyik hatályos jogszabály sem tartalmaz definíciót, úgy értelemszerűen a szavak köznyelvi jelentése alapján kell annak tényleges tartalmát beazonosítani Az adó alapja, mértéke.. Az építményadó alapja a Htv a alapján, az önkormányzat döntésétől függően kétféle lehet: az adótárgy építmény (épület vagy épületrész) m 2 -ben számított hasznos alapterülete, vagy az építmény korrigált forgalmi értéke. Mindez azt jelenti, hogy az önkormányzat képviselőtestületének szuverén joga annak eldöntése, hogy, ha a településen az építményadót bevezetik, mi legyen az adó alapja. Ezen kérdés eldöntése során azonban figyelemmel kell lenni arra a Htv. általános rendelkezései között rögzített garanciális szabályra, hogy a vagyoni típusú adók (értve ezalatt az építmény- és a telekadót) körében az adó alapja egységes kell, hogy legyen a településen, nevezetesen vagy az (hasznos) alapterület vagy a korrigált forgalmi érték. Más szóval nincs arra lehetősége az önkormányzatnak, hogy például az építményadó esetében az adóalapjaként a (hasznos) alapterületet jelölje meg, a telekadó esetében pedig a korrigált forgalmi értéket vagy fordítva. Ez az adóalap-egységesítő szabály ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ha az önkormányzat bevezeti a telek- vagy építményadót, akkor a másik vagyoni típusú adót is működtetnie kell, kötő ereje mindössze akkor áll fenn, ha a településen mind az építményadó, mind a telekadó működik...

6 Hasznos alapterület szerinti adóztatás A hasznos alapterület alapú építményadónál az adóalapja az adótárgy építmény (épület, épületrész) hasznos alapterülete. A hasznos alapterület fogalmát a Htv., s így az építményadó vonatkozásában a Htv. értelmező rendelkezéseket tartalmazó 52. -ának 9. pontja definiálja. Az itt leírtak szerint a hasznos alapterület a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamenynyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az építményhez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani. A fentiek alapján tehát vannak olyan ingatlanrészek, amelynek teljes alapterülete adóalapot képez, vannak olyanok, amelyek alapterületének csak 50%-a számítandó az adóalapba és léteznek olyanok is, amelyek területének csak 70%-a adóköteles. Mindhárom helyiség-csoportra érvényes azonban az, hogy az adókötelezettség csak azon részeik esetén értelmezhető, ahol a belmagasság az 1,9 m eléri. Fontos megjegyezni, hogy az a szabály, miszerint a lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének csak 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani, kizárólag az azon, lakóházban lévő pincehelyiségekre vonatkozik, amelyek kialakításuknál fogva a lakás, mint önálló adótárgy részét képezik. Ebből következően például azok, a családi házakban pinceszinten kialakított helyiségek, amelyek megfelelnek Htv. épületrész fogalmának (az épülethez képest önálló rendeltetéssel bírnak és a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal rendelkeznek) önálló adótárgynak tekintendő, s esetükben alapterületük 100%-ban adóköteles.. Példa az adószámításra a hasznos alapterület szerinti adóztatás esetén Egy Miskolcon fekvő 1000 m 2 -es telken négy épület található. Egy kétszintes családi ház, egy műhely, egy gépjárműtároló, ez utóbbi üresen áll, valamint egy évek óta üresen álló, 2 méter belmagasságú üvegház. A családi ház öt lakószobájából kettő m 2, egy 16 m 2, kettő pedig m 2 alapterületű. A konyha alapterülete 20 m 2, a fürdőszoba nagysága pedig 15 m2. A családi ház közlekedő helyiségeinek összesített alapterülete 20 m 2, melyből 5 m 2 az előtér, 2 m 2 pedig a belső lépcső egy szinten számított alapterülete. A családi házhoz tartozik 10 m 2 fedett terasz és 2 m 2 kilépő. A családi ház pincéje, mely különféle lomok tárolására szolgál 50 m 2, a padlás, ahol egy dolgozószobát alakítottak ki 37 m 2. A padlás esetében 15 m 2 alapterületnél a belmagasság 1,6 m. Az alápincézett műhely és a gépjárműtároló alapterülete egyaránt m 2, az üvegház alapterülete 30 m 2. A műhely alatt lévő pincehelyiség belmagassága, alapterülete felét illetően 1,95 m, másik felét illetően 1,60 m.

7 Az önkormányzat rendelete szerinti adómérték 400 Ft/m2 a lakások esetén, a nem lakás céljára szolgáló épület után pedig 1000 Ft/m2, továbbá az önkormányzat minden lakás esetén 60 m2-nyi alapterületet adórendeletében mentesített az építményadó alól. Megoldás Az adó kiszámítását adótárgyanként kell elvégezni. al at t 90 m2 20 m2 15 m2 20 m2 5 m2 22 m2 172 m2 60m2 112 m2 t. s ze rz ői jo gv éd el em a) A családi ház adója: A hasznos alapterület, azaz az adóalap kiszámítása: Lakószobák alapterülete ( ) Konyha fürdőszoba közlekedőhelyiség (az előtér és a lépcsőház területét is figyelembe kell venni) Erkély (10 / 2 = 5) [a fedett terasz alapterületének 50%-a tartozik a hasznos alapterületbe] A kilépő, mivel nem fedett és három oldalról zárt külső tartózkodó (nincs teteje) nem adóköteles Padlás (37 15 = 22) A példabeli esetben a padlás nem minősül kiegészítő helyiségnek, mivel nem csak tárolásra alkalmas, de az 1,6 m belmagasságú része nem képez adóalapot. Törvényi adóköteles hasznos alapterület A lakáshoz kapcsolódó kiegészítő helyiségek, jelen esetben a családi ház pincéje mentes az építményadó alól. Önkormányzati rendeleti mentesség figyelembe vétele Adóköteles hasznos alapterület A családi ház utáni adó: (112 m2 400 Ft/m2) = Ft Sa ld o Zr b) A műhely utáni adó 25 m2 A műhely hasznos alapterülete (25 m2) A műhelyek alatti pince (25 12,5 = 12,5) 12,5 m2 [A műhelyhez kapcsolódó pincehelyiség nem élvez mentességet (nem kiegészítő helyiség), ugyanakkor csak azt az alapterületet kell figyelembe venni, ahol a belmagasság 1,90 m-t meghaladja.]. Adóköteles alapterület: 37,5 m2 Adó összege: 37,5 m Ft/m2 = Ft visszatérés a saldokiado.hu oldalon a kiadvány adatlapjára