TERVEZET, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET. a Svájci-Magyar Együttműködési Program végrehajtási rendjéről

Átírás

1 1 NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTER TERVEZET a Svájci-Magyar Együttműködési Program végrehajtási rendjéről augusztus

2 2 EGYEZTETÉSI LAP Állami szervek Véleménynyilvánítási határidő: munkanap

3 3 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság és Svájc február 27-én kétoldalú megállapodást (Memorandum of Understanding) írt alá, amelynek értelmében Svájc a 10 újonnan csatlakozott ország részére 5 éven keresztül összesen 1 milliárd svájci frank hozzájárulást biztosít. Ebből Magyarország részesedése svájci frank (mintegy 20 milliárd forint). Az Európai Bizottság és Svájc által kötött megállapodás meghatározza a támogatás biztosításának keretfeltételeit, valamint a lehetséges támogatási területeket. A hazai szabályozás kialakítása érdekében megszületett a Svájci Hozzájárulás elnevezésű program területeiről és tárgyalási irányelveiről szóló 2032/2007. (III.7.) Korm. határozat, amely a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget jelölte ki a Svájci Hozzájárulás program tekintetében a lebonyolítás koordinációjával kapcsolatos feladatok ellátására. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhatalmazást kapott továbbá arra, hogy a svájci delegációval 2007 januárjában tartott indító megbeszélést követően 2007 folyamán kialakítsa a Svájci Hozzájárulás lebonyolításának kereteit. A támogatási területek kiválasztását követően Svájc minden egyes kedvezményezett állammal kétoldalú Keretmegállapodást kötött, amelyben rögzítették a hozzájárulás biztosításának általános intézményi, pénzügyi és eljárásrendi feltételeit. A svájci fél 2007 folyamán kétoldalú egyeztetéseket folytatott a kedvezményezett tagállamokkal, amelyet követően meghatározta adott tagállamra az Európai Bizottsággal megkötött megállapodásban rögzített támogatásterületek szűkített listáját. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az érintett minisztériumok és a civil szféra képviselőinek bevonásával 2007 augusztusában lezárta a magyar féllel folytatott egyeztető megbeszéléseket, amelynek eredményeképp megszületett, majd augusztus 20-án aláírásra került a Keretmegállapodás végleges változata (kihirdette a kibővült Európai Unió gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségei csökkentését célzó, a Svájci Szövetségi Tanács és a Magyar Kormány között létrejött Svájci-Magyar Együttműködési Program végrehajtásáról szóló Keretmegállapodás kihirdetéséről szóló 348/2007. (XII. 20.) Korm. rendelet). A Svájci-Magyar Együttműködési Program lebonyolítása érdekében elengedhetetlenül sürgős feladat az intézményrendszeri és jogszabályi háttér meghatározása, amelyhez kellő alapot biztosított a Keretmegállapodás, illetőleg a végrehajtási rend végleges formájának kialakításához további támogatást nyújtott a svájci féllel és az érintett hazai intézményekkel lebonyolított egyeztetések sora. Jelen előterjesztés célja a Svájci Hozzájárulás Magyar Köztársaságban alkalmazandó részletes végrehajtási rendjének rögzítése. II. ELŐZMÉNYEK Az Európai Bizottság és Svájc február 27-én kétoldalú megállapodást (Memorandum of Understanding) írt alá, amelynek értelmében Svájc a 10 újonnan csatlakozott ország részére 5 éven keresztül összesen 1 milliárd svájci frank hozzájárulást biztosít. Ebből Magyarország részesedése svájci frank (mintegy 20 milliárd forint).

4 4 Svájc november 26-án, népszavazáson megerősítette az Európai Bizottsággal kötött megállapodás alapjául szolgáló nemzeti törvényt (Bundesgesetz über die Zusammenarbeit mit den Staaten Osteuropas). A svájci parlament június 14-én jóváhagyta a Svájci hozzájárulás pénzügyi keretét, amellyel megkezdődött az 5 éves kötelezettségvállalási periódus. Az egyeztetések folyamán a svájci partnerekkel megállapodás született arról, hogy a Hozzájárulás lehetőség szerint az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusokkal minél inkább egyező rendszerben kerüljön megvalósításra. Ennek megfelelően a jelen előterjesztésben kialakított eljárásokkal kapcsolatban is hangsúlyozandó, hogy azokat szintén az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok eljárásaihoz igazítva, ugyanakkor az egyszerűség és az átláthatóság szempontjait messzemenőkig figyelembe véve sikerült kialakítani. Az eljárások magyar jogszabályi keretek közé illeszthetősége és megvalósíthatósága érdekében ezek kidolgozásába a Pénzügyminisztérium és minden, az eljárásokban kulcsszerepet játszó intézmény bevonásra került. Az említett 2032/2007. (III.7.) Korm. határozattal, valamint a 348/2007. (XII. 20.) Korm. rendelettel összhangban a Svájci Hozzájárulás végrehajtására kialakított intézményrendszerben a Nemzeti Koordinációs Egység szerepét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Kifizető Hatóság feladatait a Pénzügyminisztérium látja el. Az intézményrendszer részletes rendjét jelen lebonyolítási rendelet tervezete tartalmazza. A végrehajtás részletes szabályainak meghatározásában a már aláírásra került Keretmegállapodás a svájci fél iránymutatásai, és az érintett hazai intézményekkel lefolytatott egyeztetések szolgáltak alapul. III. VÁRHATÓ SZAKMAI HATÁSOK A Svájc által biztosított forrás segítségével lehetővé válik a Keretmegállapodásban rögzített támogatási területek körébe tartozó fejlesztések finanszírozása, valamint olyan fejlesztések megvalósítása, melyek nem esnek egybe más európai uniós támogatási program célkitűzéseivel, és nem részesülnek azok támogatásából. A fejlesztések hozzájárulnak az érintett szakma, ágazat fejlesztéséhez, új, modern technológiák bevezetéséhez, munkahelyteremtéshez, így végső soron az életminőség javításához. Továbbá a jelen rendelettel átláthatóvá válik a program lebonyolítása. IV. VÁRHATÓ GAZDASÁGI HATÁSOK Svájc a 10 újonnan csatlakozott ország részére 5 éven keresztül összesen 1 milliárd svájci frank hozzájárulást biztosít. Ebből Magyarország részesedése svájci frank (mintegy 20 milliárd forint). A támogatás egyszeri, vissza nem térítendő formában valósul meg. A rögzített támogatásintenzitás alapesetben 60-40%, amennyiben azonban az önerő központi, regionális vagy helyi önkormányzati forrásból származik, lehetőség van 85-15%- os támogatásintenzitást kérni. 100%-ban svájci finanszírozású lehet a projekt, ha tárgya technikai segítségnyújtás, intézményfejlesztés, vagy nem kormányzati szervezet (NGO) által végrehajtott projektről van szó. V. VÁRHATÓ TÁRSADALMI HATÁSOK Az együttműködési megállapodásban meghatározott lehetséges támogatási területek mindegyike aktuális, a társadalom széles rétegét érintő célokat fogalmaz meg (környezetvédelem, infrastruktúra, humánerőforrás, társadalomfejlesztés, biztonság, stb.) Így a támogatások felhasználásának kulcsszereplői közvetetten hozzájárulnak a társadalom életminőségének javításához.

5 5 Figyelembe véve, hogy lehetőség van a projekteket egy vagy több uniós tagállammal együttműködésben is megvalósítani, a projektek végrehajtása során egyaránt erősödnek hazánk Svájccal és más EU tagországokkal folytatott kapcsolatai. VI. A KORMÁNYPROGRAMHOZ VALÓ VISZONY Az előterjesztés több ponton is kapcsolódik a Kormányprogramhoz. Az Új Magyarország A fejlesztő Állam című fejezet általános célként jelöli meg a források jó felhasználását, hazánk infrastrukturális hátrányának csökkentését, versenyképességi előnyeink kihasználását; e célkitűzések összhangban állnak az együttműködési megállapodásokban megfogalmazott célokkal. Az együttműködési megállapodásban meghatározott kiemelt területek közül többet a Kormányprogram is kiemelt területként kezel, ilyenek többek között: a Közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a Tisztább és egészségesebb környezet, valamint a Tudomány című fejezetek. VII. KAPCSOLÓDÁS MÁS JOGSZABÁLYOKHOZ Az előterjesztés közvetlenül kapcsolódik a Svájci Hozzájárulás elnevezésű program területeiről és tárgyalási irányelveiről szóló 2032/2007. (III.7.) Korm. határozathoz, amely kijelölte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget a Svájci Hozzájárulás program tekintetében a lebonyolítás koordinációjával kapcsolatos feladatok ellátására. Az előterjesztés közvetlenül kapcsolódik továbbá a kibővült Európai Unió gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségei csökkentését célzó, a Svájci Szövetségi Tanács és a Magyar Kormány között létrejött Svájci-Magyar Együttműködési Program végrehajtásáról szóló Keretmegállapodás kihirdetéséről szóló 348/2007. (XII. 20.) Korm. rendelethez. VIII. FENNMARADT VITÁS KÉRDÉSEK Az érdemi, koncepcionális kérdésekben megegyezés született. Az előterjesztés jelen formája értelemszerűen nincs összhangban az állami támogatásokra vonatkozó, az Európai Bizottság által újonnan hozott szabályokkal (csoportmentességi rendelet), mivel azok még nem jelentek meg Magyarországon, az új szabályozás hatályba lépése augusztus elején várható. A Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodával egyeztetve, az előterjesztésben átvezetésre kerülnek az új szabályok a tárcaegyeztetés alkalmával. A pénzügyi kérdéseket illetően a donor állásfoglalását várjuk egy kérdésben, amely azonban bár megjelenik jelen tervezetben nem igényli az előterjesztés átdolgozását, a kialakított és az előterjesztésben rögzített pénzügyi eljárásrend a donor válaszától függetlenül is fenntartható. IX. JAVASLAT A SAJTÓ TÁJÉKOZTATÁSÁRA Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás Részletezve (célcsoport-bontásban): - X X X X X X

6 6 A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Tárcán belüli nyilatkozók szintje: legfelsőbb vezetés Az előterjesztés elfogadása esetén megalkotandó jogszabály az Európai Unió jogával összeegyeztethető rendelkezéseket tartalmaz. Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el. Budapest, augusztus. Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter

7 7 HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta a Svájci-Magyar Együttműködési Program végrehajtási rendjéről szóló rendeletet, és elrendeli annak a Magyar Közlönyben való kihirdetését.

8 8 /2008. (...) Korm. rendelet a Svájci-Magyar Együttműködési Program végrehajtási rendjéről Kormány, figyelemmel a 348/2007. (XII. 20.) Korm. rendelettel kihirdetett, a kibővült Európai Unió gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségei csökkentését célzó, a Svájci Szövetségi Tanács és a Magyar Kormány között létrejött Svájci-Magyar Együttműködési Program végrehajtásáról szóló Keret-megállapodásban foglaltakra a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. -a (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban megállapított feladatkörében eljárva, valamint az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény a (2) bekezdésének t) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. Fejezet Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1. E rendelet hatálya kiterjed a) a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében nyújtott támogatásból finanszírozott projekteket koordináló minden szervezetre és személyre; b) a Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatásban részesülő minden szervezetre, személyre és jogi személyiség nélküli szervezetre; c) a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében finanszírozott projektek értékelésében és megvalósításában, valamint ellenőrzésében részt vevő szervezetekre és személyekre; d) a Kifizető Hatóságra. 2. Az e rendeletben foglalt jogokat és kötelezettségeket a kibővült Európai Unió gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségei csökkentését célzó, a Svájci Szövetségi Tanács és a Magyar Kormány között létrejött Svájci-Magyar Együttműködési Program végrehajtásáról szóló Keret-megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról és kihirdetéséről szóló 348/2007. (XII. 20.) Korm. rendelettel, és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelettel összhangban kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. 3. (1) E rendelet alkalmazásában Értelmező rendelkezések 1. állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: EK Szerződés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás és a csekély összegű (de minimis) támogatás; 2. általános elvek: a Keretmegállapodásban rögzített irányelvek; 3. Értékelő Bizottság: A Keretmegállapodásban létrehozott, külön szabályzatban meghatározott összetételű szerv, amely megvizsgálja a Projekttervezetet a Keretmegállapodásban rögzített és egyes pályázati felhívásban meghatározott kritériumok alapján.

9 9 4. földrajzi összpontosítás: összpontosítás a két periférikus és kevésbé fejlett régióra (Észak-Magyarország és Észak-Alföld), amely régiókra a Hozzájárulás legalább 40%-át kell fordítani. 5. igazolási jelentés: a projektenkénti elszámoláshoz kapcsolódó ellenőrzési dokumentáció, amelyben a Közreműködő szervezetek a NKE számára tanúsítják a projektenkénti elszámolási dokumentáció valódiságát alátámasztó ellenőrzések eredményeképpen az abban szereplő költségek elszámolási szabályok szerinti megfelelőségét; 6. hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény ának b) pontjában meghatározott személyek; 7. intézményfejlesztés projekt: képzésre, tanácsadásra, konferencia szervezésére irányuló projekt. 8. Keretmegállapodás: a 348/2007. (XII. 20.) Korm. rendelettel kihirdetett, a kibővült Európai Unió gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségei csökkentését célzó, a Svájci Szövetségi Tanács és a Magyar Kormány között létrejött Svájci-Magyar Együttműködési Program végrehajtásáról szóló Keretmegállapodás, amely a Svájci-Magyar Együttműködési program megvalósítására vonatkozó főbb keretszabályokat tartalmazza; 9. Kifizető Hatóság: a Keretmegállapodás 2. sz. mellékletében felsorolt feladatok ellátására létrehozott szerv, amely a Pénzügyminisztérium Nemzeti Programengedélyező Iroda szervezeti keretei közt működik; 10. Közbeszerzési eljárás: a közbeszerzésről évi CXXIX. tv (továbbiakban: Kbt.) és annak végrehajtási rendeletei szerinti eljárás; 11. Közreműködő szervezetek (továbbiakban: KSz): a Projektek végrehajtását végző Projekt Végrehajtók tekintetében bármely, a Nemzeti Koordinációs Egység felelőssége alatt vagy a Nemzeti Koordinációs Egység nevében eljáró köz- vagy magánszférába tartozó személy vagy szervezet. A Keretmegállapodás 2. és 3. mellékletében felsorolt feladatokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) elnöke által kijelölt, az NFÜ szervezeti keretei között működő szervezeti egység látja el. 12. négy szem elve: minden végrehajtási és pénzügyi tranzakció engedélyezését megelőzően az adott feladatot ellátó személy munkáját egy másik személy teljeskörűen felülvizsgálja, beleértve az ellenőrzési listák és a kitöltési útmutatók alkalmazását is; 13. Nemzeti Koordinációs Egység (továbbiakban NKE): a Keretmegállapodásban rögzítetteknek megfelelően, Magyarországon a Svájci-Magyar Együttműködési Program koordinációjáért felelős egység; a feladatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke által kijelölt szervezeti egység látja el; 14. önálló projekt (individual project): meghatározott célra rendelt, meghatározott szerepet betöltő feladatok egy egységet képező sorozata; 15. Pályázati Alap (Block Grant): egy világosan meghatározott cél érdekében létrehozott, szervezeteknek vagy intézményeknek támogatást nyújtó alap, mely elsősorban a több kis projektet tartalmazó programok költséghatékony adminisztrációját biztosítja. A támogatási összeget egy támogatásközvetítő szervezet osztja szét további pályáztatással; 16. Prioritási területek: a Keretmegállapodás 1. mellékletében felsorolt területek; 17. Projekt Megállapodás (project agreement): egyrészről SFEÜ, illetve a GÁ, másrészről a Nemzeti Koordinációs Egység vagy szükségszerűen további szerződő felek között létrejött megállapodás, amely adott projektre vonatkozóan rögzíti a támogatás és a projektvégrehajtás feltételeit; 18. Projekt Végrehajtó: a Keretmegállapodás értelmében egy adott Projekt végrehajtásával megbízott bármely állami hatóság, bármely köz- vagy magán testület, melyet elismernek a Felek és megbíznak a Keretegyezmény hatálya alá tartozó projekt végrehajtásával. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok esetén azonban Projekt Végrehajtón a projektgazdát is érteni kell; 19. Projekttervezet: A projektkiválasztás két fordulós eljárás tárgya. Az első fordulóban benyújtott tervezet tartalmazza valamennyi szükséges információt annak érdekében, hogy a

10 10 javasolt projekt általános értékelése megvalósítható legyen, egy elvi döntés meghozatalra kerülhessen. 20. svájci hatóság: a donor fél részéről eljáró a Svájci Fejlesztési és Együttműködési Ügynökségen (SFEÜ) keresztül eljáró Svájci Szövetségi Külügyminisztérium és Gazdasági Államtitkárságon (GÁ) keresztül eljáró Szövetségi Gazdasági Minisztérium, a NKE-vel történő kapcsolattartásért felelős Svájci Nagykövetség, valamint a keretén belül működő Svájci Hozzájárulás Hivatala Budapest; 21. Svájci Hozzájárulás Hivatala Budapest (továbbiakban SHHB): a budapesti Svájci Nagykövetség keretén belül működő, a Svájci Hozzájárulás lebonyolítását illetően a magyar intézmények és Svájc közötti kapcsolattartásért felelős iroda, 22. támogatási ajánlat: a NKE által támogatásra javasolt és donor Svájci hatóság által elfogadott pályázatokra vonatkozó, a donor által megküldött, a támogatás nyújtásának részletes feltételeit tartalmazó dokumentum; 23. Támogatási szerződés: adott TKSZ és az általa további pályáztatással kiválasztott Projekt Végrehajtók által kötött, a pályázati alapból elnyert támogatás felhasználást szabályozó szerződés; 24. Támogatásközvetítő Szervezetek (továbbiakban: TKSz) nyílt eljárás alkalmával kiválasztott szervezet, feladata a Pályázati Alap és Ösztöndíjalap esetén a Pályázati Alap és Ösztöndíjalap keretében rendelkezésre álló támogatás további pályáztatással történő szétosztása. 25. Technikai segítségnyújtás projekt: a Technikai Segítségnyújtási Alap keretében megvalósításra kerülő projekt. 26. Tematikai összpontosítás: Maximum nyolc prioritási területre történő összpontosítás, amely területekre a Hozzájárulás legalább 70%-t kell fordítani. 27. Végleges Projektjavaslat: A projektkiválasztás két fordulós eljárás tárgya. Sikeres első forduló esetén kezdődhet meg a második forduló, amelyben egy Végleges Projekttervezet kerül benyújtásra és Svájc meghozza a végső döntést. 28. Végrehajtási Megállapodás: a KSz és a Projekt Végrehajtó között, a Projekt Megállapodás alapján kötött szerződés, amely rögzíti a felek jogait és kötelezettségeit a projekt végrehajtására vonatkozóan. (2) E rendelet állami támogatásokra vonatkozó rendelkezései alkalmazásában a) alapkutatás: az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 70/2001/EK bizottsági rendelet) meghatározottak szerint értelmezendő; b) általános képzés: az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 68/2001/EK rendelet) meghatározottak szerint értelmezendő; c) induló beruházás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 1628/2006/EK bizottsági rendelet) meghatározottak szerint értelmezendő; d) ipari kutatás: a 70/2001/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint értelmezendő; e) képzési szempontból hátrányos helyzetű munkavállaló: a 68/2001/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint értelmezendő; f) kísérleti fejlesztés: a 70/2001/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint értelmezendő; g) kis- és középvállalkozás (a továbbiakban együttesen: KKV): az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában megfelel a 70/2001/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének;

11 11 h) közösségi szabvány: olyan kötelező előírás, amely környezeti mutatókra ír elő elérendő szinteket, illetve a közösségi jog által megszabott kötelességként megköveteli, hogy a nem túlzottan költséges elérhető legjobb technikát alkalmazzák; i) közszolgáltatás: az EK Szerződés 86. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás; j) kutatási szervezet: olyan szervezet (pl. egyetem vagy kutatóintézet), amelynek jogállásától és finanszírozási módjától függetlenül alaptevékenysége az alapkutatás, ipari kutatás, és kísérleti fejlesztés folytatása és azok eredményeinek terjesztése tanítás, közzététel vagy technológiaátadás útján. Ezen szervezetek minden nyereséget ismét ilyen tevékenységekbe, eredményeik terjesztésébe vagy oktatásba fektetnek. Azon vállalkozások, melyek befolyással lehetnek adott kutatási szervezetre, így pl. tagok, nem élvezhetnek preferenciális hozzáférést a szervezet kutatási kapacitásaihoz vagy az általa elért kutatási eredményekhez; k) K+F projekttámogatás: alapkutatásra, ipari kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre irányuló projekthez nyújtott támogatás; l) létesítmény felvásárlása: induló beruházásnak minősül, és az 1628/2006/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint értelmezendő; m) mezőgazdasági termék: a Szerződés I. sz. mellékletében felsorolt termékek, kivéve a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet alkalmazási körébe tartozó halászati és akvakultúratermékeket, a 4502, a 4503, 4505 KN-kód alá tartozó termékek (parafatermékek), a tej és tejtermékek forgalmazása során használt megnevezések védelméről szóló július 2-i 1898/87/EGK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett tejet és tejtermékeket utánzó vagy helyettesítő termékek; n) nagyberuházás: induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Ennek meghatározásakor több beruházási projektet egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni, ha azok egy vagy több vállalat által egy hároméves időszakon belül kivitelezett induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan módon kombinált állóeszközökre vonatkoznak. Annak megállapításakor, hogy az induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan-e, a technikai, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget kell figyelembe venni. A gazdasági oszthatatlanságot a tulajdonviszonyoktól függetlenül kell értékelni. Az euróra való átszámításra a támogatás odaítélésének időpontjakor érvényes árak és árfolyam, illetve azon nagyberuházási projektek esetében, amelyek egyéni bejelentése szükséges, a bejelentés időpontjakor érvényes árak és árfolyam alkalmazandó; o) nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az a társaság, amelynek a saját tőkéje veszteség folytán nem éri el a jegyzett tőke felét a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámolóban, és ezen veszteség több mint egynegyede a megelőző beszámoló óta eltelt idő alatt keletkezett [nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásról szóló bizottsági közlemény (HL 2004/C 244/02.) 2.1. alpontja szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozás]; p) referenciaráta: a támogatástartalom és az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához használt mutatószám; amelyet az EK Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet 9. cikke határoz meg; q) saját forrás: a Projekt Végrehajtó által a fejlesztési programhoz igénybe vett támogatásnak nem minősülő forrás; r) szakosított képzés: a 68/2001/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint értelmezendő; s) szén: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén;

12 12 t) támogatási intenzitás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint értelmezendő; u) támogatástartalom: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint értelmezendő. Összeférhetetlenség, adat- és titokvédelem 4. (1) A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. Törvény rendelkezései az irányadóak. (2) Az elbírálásban részt vevő szervek és személyek a pályázatokat kizárólag azok elbírálására továbbá a Svájci Hozzájárulásra vonatkozó előírások szerinti célokra használhatják fel. 2. Fejezet Pályáztatás A támogatás igénylésének feltételei, az igényelhető támogatás összege 5. (1) Pályázhat minden, a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint költségvetési szerv, amennyiben megfelel a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek. A lehetséges pályázók körét az egyes pályázati felhívások határozzák meg. (2) Pályázati Alap (Block Grant) támogatási formára az ennek keretében nyújtott támogatás további pályáztatás útján történő kiosztására vállalkozó támogatásközvetítő szervezetek pályázhatnak. 6. (1) Pályázni a Keretmegállapodás 1. mellékletében felsorolt Prioritási területek valamelyikéhez illeszkedő, a támogatható projekttípusnak megfelelő pályázattal lehet. A támogatható projektek típusai felsorolás példálózó és további szűkítése lehetséges az egyes pályázati felhívásoknak megfelelően. (2) A Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében csak elsősorban közcélt szolgáló, alapvetően nem profit szerzésére irányuló tevékenység finanszírozható. 7. (1) Pályázatot önálló projekt és Pályázati Alap támogatási formában lehet benyújtani, figyelemmel a Keretmegállapodásban meghatározott egyedi projekt- illetve programszemléletű megközelítésre. (2) Amennyiben a pályázati felhívás erre lehetőséget ad, Végleges Projektjavaslat kidolgozására irányuló támogatásra (Projekt Előkészítési Alap) is lehet pályázni, a felhívásban meghatározott feltételek szerint. A Végleges Projektjavaslat kidolgozására irányuló támogatásra e rendeletnek csak az állami támogatási szabályok csekély összegű támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (3) Az igényelhető támogatás összege egyedi projektszemlélet megközelítés értelmében, egyedi projekt formában benyújtott pályázat esetén legalább 1 millió svájci frank lehet, a 3. számú prioritási területet kivéve, ahol ez a határ 5 millió CHF, figyelemmel a Keretmegállapodás 1. mellékletében rögzített prioritásterületekhez kapcsolódó támogatási összegre és a pályázati kiírásra. (4) Az igényelhető támogatás összege programszemlélet megközelítésnek megfelelően benyújtott pályázat esetén legalább 4 millió svájci frank lehet figyelemmel a

13 13 Keretmegállapodás 1. mellékletében rögzített prioritásterületekhez kapcsolódó támogatási összegre és a pályázati kiírásra. (5) Pályázati Alap, az Ösztöndíj Alap, a Projektelőkészítő Alap és a Technikai Segítségnyújtási Alap keretében igényelhető támogatásokra e rendelet szerinti külön szabályok vonatkoznak. 8. (1) A Svájci-Magyar Együttműködési Program által a közötti időszakra biztosított támogatás összegéből az egyes pályázatokra jutó támogatás összegének meghatározása a Svájci Fejlesztési és Együttműködési Ügynökségen (SFEÜ) keresztül eljáró Svájci Szövetségi Külügyminisztérium és a Gazdasági Államtitkárságon (GÁ) keresztül eljáró Szövetségi Gazdasági Minisztérium egyedi, pályázatonként hozott határozata alapján történik. (2) Az (1) bekezdés szerinti döntés előkészítésére a NKE a projekttervezetek vizsgálatára Értékelő Bizottságot hoz létre, amely testület kiválasztja azon projekttervezeteket, amelyek Svájci hatóság felé végső döntésre felterjesztésre kerülnek. 9. (1) A Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében nyújtott támogatás összege legfeljebb a pályázat teljes költségvetésének 60%-a lehet. A fennmaradó 40%-ot a pályázónak önerőként kell biztosítania. (2) Azon Projektek esetében, amelyek költségvetési juttatás formájában kiegészítő támogatást kapnak nemzeti, regionális vagy helyi hatóságoktól, amely esetben a támogatás összege legfeljebb a teljes elszámolható költség 85%-a lehet. (3) A Hozzájárulásból teljes mértékben finanszírozhatók: az intézményfejlesztés és technikai segítségnyújtás Projektek, nem kormányzati szervezetek által végrehajtott Projektek, valamint az 5-ös prioritási terület projektjei. 10. (1) A Keretmegállapodásban foglaltaknak megfelelően a Svájci-Magyar Együttműködési Program magyarországi működéséért teljes egészében a NKE felelős. (2) A NKE a Svájci-Magyar Együttműködési Program gyorsabb, hatékonyabb végrehajtása érdekében feladatait külső szervezet bevonásával is elláthatja. Amennyiben a NKE feladatait külső szervezet bevonásával látja el, e szervezetre az összeférhetetlenségi, adat- és titokvédelmi szabályokat alkalmazni kell. Külső szervezet bevonása a NKE (1) bekezdésben említett teljes körű felelősségét nem érinti. 11. A Hozzájárulás elosztása nyílt pályáztatás útján történik. 12. Az átláthatóságot, az esélyegyenlőséget és a megfelelő tájékoztatást a pályáztatási eljárás, illetve az egyedi projektkiválasztás során mindvégig biztosítani kell. 13. (1) A Hozzájárulás felhasználása alkalmával a NKE köteles a Keretmegállapodásban rögzített alapelveket figyelembe venni. (2) A pályázati eljárás illetve az egyedi projektkiválasztás alkalmával biztosítani kell, hogy a Hozzájárulás legalább 40%-a a földrajzi összpontosításnak megfelelően a két periférikus és kevésbé fejlett régiókban kerüljön felhasználásra. (3) A pályázati eljárás illetve az egyedi projektkiválasztás alkalmával biztosítani kell, hogy a Hozzájárulás legalább 70%-a a maximum nyolc prioritási területre koncentráljon. A pályázatok benyújtása 14. A Hozzájárulásból elnyerhető támogatások megítélése két fordulós eljárásban kerül lebonyolításra a Keretmegállapodással összhangban. 15. (1) A Projekttervezeteket és a Végleges Projektjavaslatokat a pályázati kiírásban meghatározott szempontoknak megfelelően, e rendelet, a Svájci hatósággal közösen kialakított eljárásrend, valamint a Keretmegállapodásban rögzített elvek alapján kell értékelni. (2) A Végleges Projektjavaslatok értékelésére két független értékelő és ezek minőségbiztosítása alkalmazásával, a Keretmegállapodásban foglalt célkitűzésekkel és

14 14 elvekkel összhangban, pontozásos módszerrel, elsősorban az alábbi szempontok alapján kerül sor: a) a pályázat mennyire illeszkedik a Keretmegállapodás 1. mellékletében felsorolt prioritási területekhez, b) a pályázat mennyiben valósít meg más támogatási formák által nem, vagy kevésbé támogatott, illetve ezekhez illeszkedő kiegészítő célokat, c) a pályázat által mennyiben járul hozzá a Svájci-Magyar Együttműködési Program által kifejezett célokhoz, a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez, valamint az ország/régió és a választott szektor fejlesztési stratégiáihoz, d) költséghatékonyság, e) fenntarthatóság, 16. A támogatásra javasolt projektek kiválasztására vonatkozó szabályokat a Keretmegállapodás és e rendelet alapján, a Svájci hatóság a NKE-vel közösen alakítja ki. 17. A támogatásra javasolt projektek kiválasztásáról szóló döntésről a NKE annak meghozatalától számított 15 munkanapon belül tájékoztatja a pályázókat. 18. (1) A végső döntés a SFEÜ illetve a GÁ által kerül meghozatalra. (2) A támogathatónak tartott pályázat, a támogatás feltételei és az ajánlat elfogadásának határideje a Svájci hatóság által a Magyar Köztársaság részére tett, támogatási ajánlatban kerül meghatározásra. (3) Amennyiben a Magyar Köztársaság - a pályázóval történt konzultációt követően - egyetért a támogatási ajánlatban foglalt feltételekkel, a NKE az adott pályázat vonatkozásában Projekt Megállapodást köt a SFEÜ-vel illetve GÁ-val, amelyben rögzítik a támogatás igénybevételének pontos szabályait és a felek kötelezettségeit. 3. Fejezet A Projekt Megállapodás és a Végrehajtási Megállapodás A Projekt Megállapodás és a Végrehajtási Megállapodás megkötése 19. (1) A Svájci hatóságok által megküldött támogatási ajánlatot a NKE megküldi a pályázónak, és megszabja az ajánlat elfogadásának határidejét. A határidőt úgy kell meghatározni, hogy egyrészt a pályázónak elegendő idő álljon rendelkezésre a támogatási ajánlat megfontolására, másrészt úgy, hogy a donor által a Magyar Köztársaság számára előírt válaszadási határidő tartható legyen. (2) Amennyiben a pályázó a megadott határidőn belül nem válaszol, a támogatási ajánlat semmisnek tekintendő. (3) A pályázó által adott pozitív válasz esetén a NKE kezdeményezi a Svájci Nagykövetség mellé telepített Svájci Hozzájárulás Hivatalnál a Projekt Megállapodás megkötését. A projekt végrehajtásának ütemezését a KSz ellenőrzi és jóváhagyása esetén továbbítja a NKE-nek. A Projekt Megállapodás megkötését követően a KSz előkészíti a Végrehajtási Megállapodást a pályázati kiírás, a benyújtott pályázat, a támogatási ajánlat és a pályázó további szakmai információi alapján. (4) A Projekt Megállapodást egyrészről a SFEÜ vagy GÁ, illetőleg nevükben a Svájci Hozzájárulás Hivatala, illetve a Svájci Nagykövetség, másrészről a Magyar Köztársaság képviseletében a NKE írja alá. 20. (1) A Projekt Megállapodás aláírását követően a Végrehajtási Megállapodást a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a Projekt Megállapodás aláírását követő 30. napon alá kell írni. (2) A Végrehajtási Megállapodást egyrészről a KSz arra jogosult vezetője, másrészről a Projekt Végrehajtó írja alá. (3) A KSz megküldi a Projekt Megállapodás és a Végrehajtási Megállapodás másolatait a NKE-n kerestzül a Kifizető Hatóság részére.

15 15 A Projekt Megállapodás és a Végrehajtási Megállapodás módosítása 21. (1) A Projekt Végrehajtó köteles a Végrehajtási Megállapodás és a Projekt Megállapodás módosítását a módosítás okáról és körülményeiről való tájékoztatással a KSznél írásban kezdeményezni, ha a) a projekt céljai vagy eredményei változnak, b) a projekt végrehajtásának Projekt Megállapodásban meghatározott kezdete, befejezése vagy ütemezése hat hónapot meghaladó mértékben változik, c) egy vagy több tervezett költségvetési fősor 15%-ot meghaladó mértékben változik, d) a projekt egyes tevékenységei vagy költségvetési fősorai között 15%-ot meghaladó költségvetési átcsoportosítás történik, (2) Amennyiben a végrehajtás figyelemmel kísérése során a KSz tudomására jut, hogy az (1) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt esetek valamelyike áll fenn, és a Projekt Végrehajtó a Végrehajtási Megállapodás és a Projekt Megállapodás módosítását nem kezdeményezte, azok módosítását a KSz a Projekt Végrehajtó tájékoztatását követően kezdeményezi. (3) A KSz a Projekt Végrehajtó módosítási kérelmét saját véleményével együtt megküldi a NKE-nek. Amennyiben a módosítást a (2) bekezdés szerint a KSz saját hatáskörében kezdeményezi, kérelmét megküldi a NKE-nek. (4) A NKE, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a) a módosítási javaslat a projekt hatékony végrehajtásához szükséges és azt megfelelően biztosítja, a javaslatot saját jóváhagyásával végleges jóváhagyásra megküldi a Svájci Hozzájárulás Hivatalának; b) a módosítási javaslat a projekt hatékony végrehajtásához nem szükséges vagy azt nem biztosítja megfelelően, a javaslatot elutasítja és az elutasítás indokairól tájékoztatja a KSz-t. 22. (1) A Projekt Végrehajtó köteles a Végrehajtási Megállapodás módosítását a módosítás okáról és körülményeiről való tájékoztatással a KSz-nél írásban kezdeményezni, ha a Projekt Megállapodásban meghatározott célok, eredmények nem változnak, de a) a projekt végrehajtásának Projekt Megállapodásban meghatározott kezdete, befejezése vagy ütemezése hat hónapot meg nem haladó mértékben változik, b) egy vagy több tervezett költségvetési fősor 15%-ot meg nem haladó mértékben változik, c) a projekt egyes tevékenységei vagy költségvetési fősorai között 15%-ot meg nem haladó költségvetési átcsoportosítás történik. (2) Amennyiben a végrehajtás figyelemmel kísérése során a KSz tudomására jut, hogy az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt esetek valamelyike áll fenn, és a Projekt Végrehajtó a Végrehajtási Megállapodás módosítását nem kezdeményezte, a módosítást a KSz kezdeményezi. (3) A végrehajtási szerződés (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módosításának jóváhagyásáról a KSz saját hatáskörében dönt. E döntéséről, annak indokolásával együtt a KSz azonnal tájékoztatja a NKE-t. (4) A Végrehajtási Megállapodás módosításának e rendeletben nem szabályozott kérdéseiben az adott Végrehajtási Megállapodás rendelkezései irányadóak. 23. Mind a Projekt Megállapodás, mind a Végrehajtási Megállapodás módosítását minden esetben írásba kell foglalni. A módosítási kérelem elutasítása esetén a KSz köteles a Projekt Végrehajtót az elutasítás indokairól írásban tájékoztatni. 24. A Projekt Végrehajtó a projekt céljait, eredményeit, költségvetését nem érintő adminisztratív változásokról a KSz-t a változás bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja. A Projekt Megállapodás és a Végrehajtási Megállapodás felfüggesztése, megszüntetése 25. (1) A Projekt Megállapodás és a Végrehajtási Megállapodás felfüggesztésére kerül sor

16 16 a) ha a projekt végrehajtása nem a Projekt Megállapodásban foglaltaknak megfelelően történik, b) ha a Projekt Megállapodás, illetve a Végrehajtási Megállapodás aláíró felei nem tesznek eleget a Projekt Megállapodásban, illetve a Végrehajtási Megállapodásban foglalt kötelezettségeiknek, c) a jelentéstételi kötelezettség nem teljesítése esetén, d) szabálytalanság, illetve annak alapos gyanúja esetén, e) valótlan adatok szolgáltatása esetén. (2) A Projekt Megállapodás és a Végrehajtási Megállapodás felfüggesztésekor az érintett projekt vonatkozásában semmilyen kifizetés nem teljesíthető. (3) Amennyiben a Projekt Megállapodás és a Végrehajtási Megállapodás felfüggesztésének alapjául szolgáló helyzetet orvosolták, a felfüggesztés okán nem folyósított kifizetések teljesíthetővé válnak, és folytatni kell a projekt végrehajtását a Projekt Megállapodással és a Végrehajtási Megállapodással összhangban. 26. (1) Amennyiben a 25. (1) bekezdésének a)-e) pontjában meghatározott, a Projekt Megállapodás és a Végrehajtási Megállapodás felfüggesztésének alapjául szolgáló helyzet nem orvosolható, a Projekt Megállapodás és a Végrehajtási Megállapodás megszüntetésére kerül sor. (2) A Projekt Megállapodás és a Végrehajtási Megállapodás megszüntetése esetén a már folyósított támogatás teljes összegét vissza kell fizetni. 4. Fejezet A projektek végrehajtása Az egyes intézmények feladatai 27. (1) A Svájci-Magyar Együttműködési Program végrehajtásában részt vevő intézmények a Keretmegállapodásban foglalt feladataikat a következő tevékenységeken keresztül látják el. (2) A NKE a) megköti a Projekt Megállapodásokat, b) a 21. (4) bekezdésével összhangban továbbítja a KSz által előzetesen ellenőrzött szerződésmódosítási kérelmeket a Svájci Hozzájárulás Hivatala részére, c) jóváhagyja a projekt előrehaladásáról szóló jelentéseket, d) megszervezi és vezeti a monitoring bizottsági üléseket, e) véglegesíti az éves jelentést és benyújtja svájci hatóság részére, f) megrendezi és elnökli az éves megbeszéléseket, g) elkészíti a Svájci-Magyar Együttműködési Programra vonatkozó költségvetési előirányzat tervezetét, h) ellátja a Svájci-Magyar Együttműködési Programra vonatkozóan a nyilvánosság és tájékoztatás biztosításához szükséges feladatokat. i) monitoring rendszert működtet. (3) A NKE pénzügyi lebonyolításhoz kapcsolódó feladatai tekintetében a) elkülönített folyószámlát (továbbiakban programszámla) nyit a Magyar Államkincstárban a svájci hatóság által átutalt támogatások fogadására és visszafizetésére, b) intézkedik a svájci hatóság által átutalt támogatások fejezeti kezelésű előirányzatfelhasználási keretszámlára (továbbiakban EFK) történő továbbutalásáról, c) hitelesíti a KSz által benyújtott elszámolásokat és továbbítja azokat a svájci hatóság felé, d) ellenőrzi a pénzügyi lebonyolítás menetét. (4) A KSz

17 17 a) előkészíti a Végrehajtási Megállapodásokat, b) a Projekt Végrehajtóval megköti a Végrehajtási Megállapodást, c) a okkal összhangban közreműködik a Végrehajtási Megállapodás, illetve a Projekt Megállapodás módosításában, d) figyelemmel kíséri a végrehajtás menetét, e) tájékoztatást nyújt a Projekt Végrehajtónak a projektek lebonyolítására vonatkozó szabályokról, f) pénzügyi szempontból ellenőrzi az Időközi jelentéseket és a Projektzáró jelentést, továbbá nyomon követi ezen jelentéseken keresztül a projektek megvalósításához kapcsolódó mérföldkövekkel összhangban azok előrehaladását, g) beszámol a végrehajtás előrehaladásáról a monitoring bizottsági üléseken és az éves megbeszélésen, h) a közbeszerzési eljárás lebonyolítása, amennyiben az a nemzeti értékhatárt eléri vagy egyébként nemzeti vagy közösségi eljárásrend alapján kell bonyolítani. i) a KSz a nemzeti értékhatár alatti közbeszerzési eljárások lebonyolítását a Projekt Végrehajtóra delegálhatja. Ez esetben a közbeszerzési eljárás megindítása előtt, majd a szerződéskötést megelőzően ellenőrzi a közbeszerzési dokumentumokat a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés és a műszaki minőségbiztosítás szempontjából, j) Pályázati Alap esetén a pályázat közzétételét megelőzően ellenőrzi a pályázati dokumentációt, megfigyelőként jelen lehet a pályázatok értékelése során, k) a projekt végrehajtásáról rendszeresen jelent a NKE részére, l) adatot szolgáltat a programszintű Éves Jelentéshez, m) kifizeti a Projekt Végrehajtóknak a Végrehajtási Megállapodásban meghatározott mértékű előlegeket, valamint a támogatások összegét a projektekre benyújtott elszámolások alapján, n) eljárásrendjének megfelelő mértékben ellenőrzi a kifizetési kérelmeket, majd összeállítja a közös eljárásrend szerinti dokumentumokat, (5) A TKSz a) további pályáztatással szétosztja a Pályázati Alap és Ösztöndíjalap esetén a Pályázati Alap és Ösztöndíjalap keretében rendelkezésre álló támogatást, b) ellátja a jelen rendelet külön fejezeteiben rögzített feladatokat. (6) A Kifizető Hatóság a) ellenőrzi a Projekt Végrehajtó kifizetési kérelmének formai megfelelőségét, b) benyújtja a megfelelő visszatérítési kérelmeket a svájci hatóság részére, c) nyilvántartást vezet a svájci hatóságnak benyújtott visszatérítési kérelmekről, d) A pénzforgalomról szóló időszakos jelentés ellenőrzése és megküldése a NKE részére. A közbeszerzés 28. A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek közbeszerzési eljárásai tekintetében a Kbt. Európai Unióból származó forrásból támogatott beszerzésekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 29. (1) A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek nemzeti értékhatárt elérő közbeszerzési eljárásai tekintetében a KSz jár el ajánlatkérőként oly módon, hogy a közbeszerzési eljárás alapján létrejött szerződés(eke)t a Projekt Végrehajtó javára köti meg úgy, hogy a szerződés tárgyán a Projekt Végrehajtó szerezzen tulajdont vagy a Szerződésben meghatározott egyéb jogot. (2) A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek közbeszerzési eljárásai tekintetében nemzeti értékhatár alatt tekintettel a Kbt ra is - a Projekt Végrehajtó jár el ajánlatkérőként.

18 18 (3) A (2) bekezdés szerinti esetben a KSz ellenőrzi a közbeszerzési eljárások lebonyolítását a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés és a műszaki minőségbiztosítás szempontjából. Annak érdekében, hogy a KSz e feladatát el tudja látni, a Projekt Végrehajtó együttműködik a KSz-szel. Ennek során benyújtja a KSz-hez a közbeszerzési eljárás dokumentumait előzetes ellenőrzésre a közbeszerzési eljárás megindítását, valamint a közbeszerzés eredményeként létrejövő szerződés megkötését megelőzően. (4) A (2)-(3) bekezdés szerinti eljárás esetén a Projekt Végrehajtó biztosítja, hogy a KSz a közbeszerzési ajánlatok bontása és bírálata során megfigyelőként jelen lehessen. A KSz megfigyelője a bírálat menetéről jelentést készít a KSz vezetője számára, a jelentést egyidejűleg a Projekt Végrehajtónak is megküldi. (5) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti eljárásban a KSz megfigyelője eljárásrendi szabálytalanságot észlel, ezt jelentésében jelzi a KSz vezetőjének és a közbeszerzési bíráló bizottság elnökének. (6) A közbeszerzési eljárások lebonyolítása során a KSz és a Projekt Végrehajtó jogait és kötelezettségeit a Végrehajtási Megállapodás mellékletét képező megállapodás rendezi. Jelentéstétel és monitoring 30. (1) A Projekt Végrehajtó a projekt végrehajtásáról a következő jelentéseket készíti: a) Időközi jelentés, b) Éves projektjelentés, c) Projektzáró jelentés. (2) A jelentéstételi kötelezettség kezdő időpontja minden projekt esetében a kötelezettségvállalás, azaz a Projekt Megállapodás hatálybalépésének időpontja. (3) A jelentéseket a NKE által meghatározott formátumban kell elkészíteni. 31. (1) A Projekt Végrehajtó Időközi jelentéseket készít a projekt előrehaladásáról, amelyek a NKE monitoring tevékenységének és a NKE visszatérítési kérelmének alapjául szolgálnak. Az Időközi jelentést a Projekt Megállapodásban meghatározott végrehajtási ütemezésnek megfelelően kell elkészíteni, és a jelentések legalább hathavonta esedékesek. A Projekt Végrehajtó az Időközi jelentéssel együtt köteles kifizetési kérelmet benyújtani. Az Időközi jelentés benyújtásának határideje legkésőbb a végrehajtási ütemezés szerinti beszámolási időszakot követő 30. nap. (2) Az Időközi jelentések tartalmazzák a) a célzott eredményekhez és a végrehajtási ütemtervhez mért fizikai és pénzügyi előrehaladást, beleértve a számszerűsített célok mutatóit, b) a célzott eredményektől és a végrehajtási ütemtervtől való eltéréseket, indokolással és a javasolt korrekciós intézkedésekkel együtt, c) a 29. (2) bekezdés szerinti közbeszerzési, valamint a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, d) a ténylegesen fölmerült költségek és a vonatkozó kifizetések támogatási jogcím szerinti listáját, alátámasztva a kapcsolódó bizonylatokkal, e) a kifizetett támogatásra jutó önerő kifizetésének igazolását a kapcsolódó bizonylatokkal, f) az alátámasztó bizonylatok megfelelőségéről szóló könyvvizsgálói jelentést, g) a kifizetési kérelmet. 32. (1) A Projekt Végrehajtó tizenkét havonta Éves projektjelentést készít, amelyhez nem kapcsolódik kifizetés. A Projekt Végrehajtó éves projektjelentése képezi alapját a NKE által készítendő Éves Jelentésnek. Az Éves projektjelentés benyújtásának határideje legkésőbb a beszámolási időszakot követő 30. nap. (2) Az Éves projektjelentés tartalmazza

19 19 a) a projekt pénzügyi előrehaladásának összesített adatait a jelentési időszakra vonatkozóan, valamint a kötelezettségvállalás időpontjától a jelentés készítésének időpontjáig kumuláltan is, b) a végrehajtási ütemtervhez mért fizikai és pénzügyi előrehaladást, c) az aktuális és tervezett kiadások összehasonlítását, d) a végrehajtási ütemtervtől való eltéréseket, ezek okait, a projekt előrehaladására gyakorolt lehetséges hatásait, valamint a káros hatások kiküszöbölésére tervezett intézkedések leírását, e) a mennyiségi célok illetve ahol lehetséges a végeredmény-indikátorokhoz mért előrehaladás elemzését, f) a projekt jellegétől függően a kapcsolódó horizontális kérdések részletezését, g) a projekt lebonyolítását befolyásoló - az újonnan fölmerült és a korábban már azonosított - kockázatokat és a kezelésükre tervezett korrekciós intézkedések leírását. 33. (1) A Projekt Végrehajtó a projekttevékenység befejezését követően Projektzáró Jelentést készít. A Projektzáró Jelentés az utolsó Időközi Jelentéssel és a végső pénzügyi jelentéssel képezi a végső kifizetés alapját. A Projektzáró Jelentés benyújtásának határideje legkésőbb a projekttevékenység befejezését követő 60. nap. (2) A Projektzáró Jelentés tartalmazza a) a pályázatban és a Projekt Megállapodásban foglalt átfogó célokhoz mért eredményeket, b) a célzott eredményekhez, hatásokhoz és átfogó célokhoz mért végeredmények és hatások elemzését, c) a kapcsolódó horizontális elvek teljesülését, d) az eredmények fenntarthatóságának elemzését, e) a végrehajtás során szerzett és a jövőben hasznosítható tapasztalatokat, f) a projekt utánkövetésére vonatkozó javaslatokat. 34. A Projekt Végrehajtó által készített jelentések a 31. (2) bekezdésében, a 32. (2) bekezdésében és a 33. (2) bekezdésében meghatározott információkat szövegesen és a megfelelő bizonylatokkal alátámasztva tartalmazzák. A jelentések benyújtásának és kezelésének módja 35. (1) A NKE a Keretmegállapodásban biztosított felhatalmazás alapján a jelentések fogadásával kapcsolatos feladatokat a KSz-re delegálja. (2) Az (1) bekezdésnek megfelelően a projekt végrehajtása során készített valamennyi, a okban meghatározott jelentést a Projekt Végrehajtó a KSz-hez nyújtja be. A KSz a jelentések pénzügyi ellenőrzését ellátja, továbbá nyomon követi a jelentéseken keresztül a projektek megvalósításához kapcsolódó mérföldkövekkel összhangban azok előrehaladását (3) Az Időközi jelentések esetében a KSz az Időközi jelentést a kapcsolódó dokumentumokkal együtt negyedévente továbbítja a NKE-nek. A NKE a dokumentáció beérkezését követő 15 munkanapon belül jóváhagyja az Időközi jelentéseket és továbbítja a hitelesített dokumentációt a Svájci Nagykövetségen keresztül a svájci hatóság felé. (4) A Projektzáró jelentés esetében a NKE összefoglaló értékelést ad a projekt sikerességéről az utolsó Időközi jelentésben és a Projektzáró jelentésben szereplő adatok és a projekt végrehajtása során szerzett saját tapasztalatai alapján. A projektzáró jelentést a Projekt Végrehajtó az utolsó Időközi jelentéssel együtt nyújtja be a KSz-nek, aki a jelentést továbbítja a NKE-nek. A NKE a Projekt zárójelentést és az utolsó Időközi jelentést jóváhagyja, majd továbbítja a Svájci Nagykövetségen keresztül a svájci hatóság felé. (5) Az Éves projektjelentést a KSz továbbítja a NKE-nek. Az Éves jelentést a NKE a jelentési időszakot követő két hónapon belül megküldi a svájci hatóság felé. 36. (1) Ha a Projekt Végrehajtó az Időközi jelentés, Éves projektjelentés vagy a Projektzáró jelentés (a továbbiakban együtt: projektjelentések) tekintetében jelentési