Tárgy: KÜJ: KTJ tph : KTJ lét : Mell: HATÁROZAT

Átírás

1 Iktatószám: /2015. Előadó: Juronicsné Füredi Krisztina dr. Jeges-Varga Ferenc Tárgy: KÜJ: KTJ tph : KTJ lét : Mell: A Villányi Szársomlyó Mezőgazdasági Kft. Ivánbattyán, 078 hrsz.-ú ingatlanon lévő sertéstelep egységes környezethasználati engedélye Th, Te, H, L, A HATÁROZAT A Villányi Szársomlyó Kft. (7773 Villány, Batthyány utca 24., a továbbiakban: Környezethasználó) részére az Ivánbattyán, 078 hrsz.-ú ingatlanon lévő sertéstelep üzemeltetésére adok. 1. A Környezethasználó adatai: egységes környezethasználati engedélyt I. Általános adatok és előírások 1.1. Neve: Villányi Szársomlyó Mezőgazdasági Kft Székhelye: 7773 Villány, Batthyány utca KSH azonosító: Környezetvédelmi Ügyfél Jel: A telephely adatai: 2.2. Sertéstelep címe: Ivánbattyán, 078 hrsz EOV koordináták: X: ; Y: Környezetvédelmi Területi Jel telephely : (A sertéstelep részletes adatait a Th. melléklet tartalmazza.) 3. A tevékenység adatai: 3.1. Megnevezése: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. számú melléklet 11. b) pontja ( Létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára ) szerint. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 7621 Pécs, Papnövelde u Pécs, Pf.: kornyezetvedelem@baranya.gov.hu Honlap:

2 3.2. Környezetvédelmi Területi Jel létesítmény : TEÁOR08 kód: 0146 Sertéstenyésztés 3.4. NOSE-P kód: Trágyakezelés 3.5. Engedélyezett kapacitása: Megnevezés Férőhely (db) 30kg-on felüli sertés össz (A tevékenység további adatait a Te. melléklet tartalmazza) 4. A tevékenység végzésének általános követelményei 4.1. A Környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében, az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végezni, a berendezéseket úgy kell működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. A Környezethasználónak az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell: a környezetterhelést okozó anyagok felhasználásának csökkentéséről, a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról, a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról Jelen engedély az I./3.5. pontjában meghatározott maximális kapacitásra vonatkozik Az engedélyezett tevékenységet érintő, a Környezethasználó által tervezett változtatások csak a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) a jelen engedély módosítása tárgyában előzetesen meghozott, jogerős határozata alapján valósíthatók meg A Környezethasználó által kötelezően bejelentett egyéb változásokat (II./9. pont) a Környezethasználó kérelmére történő engedélymódosítás iránti eljárás keretében át kell vezetni az engedélyben A Környezethasználó vagy meghatalmazott képviselője a Környezetvédelmi Hatóságot azonnal köteles értesíteni, ha a környezetbe az engedélyezettől eltérő kibocsátások történnek, vagy a környezeti elemek veszélyeztetése, szennyezése következik be, és sürgős beavatkozás válik szükségessé. 2

3 4.6. A Környezethasználó a II. pontban rögzített, határidőhöz kötött környezetvédelmi előírások teljesítését amennyiben az engedély másképp nem rendelkezik legkésőbb a megállapított határidő lejártát követő 15 napon belül köteles bejelenteni és dokumentálni a Környezetvédelmi Hatóság felé. II. A környezethasználatra vonatkozó speciális, illetve az elérhető legjobb technika megvalósítása érdekében tett előírások 5. Az üzemeltetésre vonatkozó előírások 5.1. A sertéstelep létesítményeit és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban és az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelően kell működtetni. Hulladékok keletkezésével és kezelésével kapcsolatos előírások 5.2. A megelőzés és ezen belül az integrált szennyezés-megelőzés elve alapján a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni a képződő hulladékok mennyiségét és veszélyességét A hulladékgazdálkodásról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 31. -a értelmében a tevékenység során keletkező hulladékok kezeléséről, lehetőség szerinti hasznosításáról a hulladék birtokosának gondoskodni kell Hulladék csak annak átvételére engedéllyel rendelkező hulladékkezelő szervezetnek adható át. Levegőtisztaság-védelmi előírások 5.5. Az alapadatok nyilvántartásában szereplő (L. melléklet) sertéstartás technológiához kapcsolódó D1 azonosítószámú diffúz forrás működését engedélyezem A telephelyen működő légszennyező források működése során a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: VMH rendelet) 1. mellékletében meghatározott levegőminőségi határértékeket folyamatosan, minden üzemelési körülmény mellett be kell tartani Az állattartás, az elhullott állati tetemek tárolása, a trágya mozgatása, tárolása, kezelése, szállítása és kihelyezése nem okozhat lakosságot zavaró bűzhatást A termőföldekre történő trágyakihelyezést a lakóházaktól a lehető legtávolabb kell végezni, és olyan szélirány mellett, hogy az ne okozzon bűzhatást. Kedvezőtlen szélirány esetén és szaghatás szempontjából kritikus időszakban (esti és hajnali órák, nagy meleg) a trágyakihelyezést szüneteltetni kell. Gondoskodni kell a termőföldre kijuttatott trágya mielőbbi bedolgozásáról A légszennyező forrás működéséről a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező forrás kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011 (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: VMM rendelet) 18. -a alapján meghatározott követelményekkel üzemnaplót kell vezetni. 3

4 5.9. A diffúz levegőterhelés (bűz) elkerülése érdekében az ingatlan rendszeres tisztántartásáról gondoskodni kell A trágya kiszállítását olyan meteorológiai körülmények között kell végezni, hogy az lakosságot zavaró bűzhatást ne eredményezzen. A trágya keletkezés-kiszállítás adatokat üzemnaplóban nyilván kell tartani A tartástechnológia leírásban rögzítettek betartásával a diffúz jellegű légszennyező anyag kibocsátást a lehető legkisebb mértékre kell csökkenteni A technológiai előírások megtartásával az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést A Környezetvédelmi Hatóság az Ivánbattyán, 078 helyrajzi számok alatti telephelyen létesített sertéstelep telekhatár sarokpontjaitól számított 300 m (EOV koordinátái: Y: ; X: 61549, Y: ; X: 61842, Y: ; X: 61934, Y: ; X: 61912, Y: ; X: 61800) területre védelmi övezetet állapít meg. A védelmi övezetre vonatkozó terület kimutatást, változási vázrajzot, valamint az átnézeti térképet az L. melléklet tartalmazza A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Lr.) 5. (6) bekezdése értelmében, a védelmi övezet területén nem lehet: lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építmény A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek viselése a légszennyezőt terhelik Jelen határozatban megállapított védelmi övezet a tervezett tevékenység folytatásának fennállásáig érvényes. Zaj- és rezgésvédelmi előírások A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: KvVM-EüM együttes rendelet) 1. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékek teljesülését folyamatosan, minden üzemelési körülmény mellett biztosítani kell a teljes létesítményre vonatkozóan A tevékenységhez kapcsolódó szállításból eredő zajkibocsátás nem növelheti a szállítási útvonalak melletti védett területek zajterheltségét, a szállítás nélküli állapot zajterheltségéhez képest. Természet- és tájvédelmi előírások Ahol elszáradás, betegség, vagy egyéb okok miatt hiányos a telep meglévő körbefásítása, ott a körbefásítás pótlását, kiegészítését őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, az adott területen természetesen előforduló fa- és cserjefajokkal el kell végezni Amennyiben a meglévő takarófásításban, növénytelepítésben tájidegen fajok (pl.: akác, tuja- és fenyőfélék) is megtalálhatók, úgy azokat fokozatosan őshonos fajokra kell cserélni, és gondoskodni kell az inváziós fajok eltávolítására A meglévő fásítás és egyéb növényzet (cserjék, gyepek, stb.) folyamatos és szakszerű gondozásáról, ápolásáról (öntözés, metszés, pótlás, stb.) gondoskodni kell. 4

5 5.22. A növénytelepítések során figyelemmel kell lenni az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendeletre (a továbbiakban: FVM rendelet), illetve a rendelet mellékleteiben felsorolt telepíthető és nem telepíthető fajokra. 6. A felhagyásra vonatkozó előírások 6.1. Az engedélyezett telephelyi tevékenységek felhagyására, a telephely bezárására, a terület tájba illesztésére és a terület újrahasznosítására vonatkozóan, ütemezett és költségbecslést is tartalmazó felhagyási és rekultivációs tervet kell készíteni, amelyet véleményezésre be kell nyújtani a Környezetvédelmi Hatósághoz. Határidő: a tevékenység felhagyása, a telephely bezárása előtt minimum 1 évvel Az üzemelés során keletkezett, az üzemi gyűjtőhelyeken felhalmozott és a bontás során vagy az esetleges kárelhárítási tevékenységek végzése során keletkezett hulladékok teljes mennyiségét ártalmatlanítás vagy hasznosítás végett engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodónak kell átadni A telephelyen, különösen a trágyatárolók helyén az esetleges szennyezést fel kell tárni. 6. Adatszolgáltatás és jelentéstétel Általános előírások 6.1. A telepen folytatott tevékenységek ellenőrzéséhez az A. mellékletben felsorolt nyilvántartásokat folyamatosan vezetni kell, és határidőre eleget kell tenni az adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségeknek. Zajvédelmi előírások 6.2. A Környezethasználó a tevékenységének megszüntetését, az új üzemeltető tevékenységének megkezdését, továbbá a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határérték túllépést okozhat, a változást követő 30 napon belül, külön jogszabályban foglalt eljárás szerint bejelentőlapon köteles bejelenteni a Környezetvédelmi Hatóságnak. Levegőtisztaság-védelmi előírások 6.3. Az erre rendszeresített adatlapon (LM), figyelembe véve jelen engedély L. mellékletében szereplő alapadatok nyilvántartását a tárgyévet követő év március 31. napjáig a légszennyező pontforrások, valamint a diffúz forrás tényleges légszennyezőanyag kibocsátásáról éves jelentést kell benyújtani Az alapbejelentésben rögzített adatok megváltoztatásáról 30 napon belül változásjelentést kell tenni. Hulladékok keletkezésével és kezelésével kapcsolatos előírások 6.5. A tevékenység végzése során keletkező a Ht. hatálya alá tartozó hulladékok hulladéktípusonkénti mennyiségeiről a hatályos jogszabályokban előírt nyilvántartást kell vezetni, és bejelentést kell megtenni. 7. Rendkívüli események megelőzése és elhárítása 7.1. A Környezethasználó köteles: 5

6 rendkívüli esemény előfordulásakor a szükséges intézkedések azonnali megtétele mellett haladéktalanul értesíteni a Környezetvédelmi Hatóságot, egyéb esetekben (tűz-, fertőzés-, járványveszély) az illetékes hatóságokat, a rendkívüli eseményeket dokumentálni A Környezethasználó az általa okozott vagy üzemszerű működésén kívül álló okokból bekövetkezett szennyezést köteles bejelenteni a Környezetvédelmi Hatóságnak. Egyidejűleg köteles azonnal befejezni a szennyező tevékenységet, és megkezdeni a kárenyhítést szolgáló intézkedéseket. 8. Értesítési (bejelentési) kötelezettségek 8.1. A Környezethasználó köteles az engedély módosítására irányuló kérelemmel egyidejűleg a Környezetvédelmi Hatóságnak 15 napon belül bejelenteni: az engedélyben alapul vett körülmények megváltozását, illetve tervezett megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, a cég adataiban bekövetkezett változásokat. 9. A szakhatóságok állásfoglalásai 9.1. A Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv a BAR/006/ /2015. számú szakhatósági állásfoglalásában közegészségügyi szempontból hozzájárulását megadta A Baranya Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság a BAF/84-3/2015. számú talajvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: - A Villányi Szársomlyó Kft. 2013/2014. évi nitrátos adatlapja, valamint a hatóságunk által között lefolytatott komplex ellenőrzés alapján a telepen m 3 hígtrágyát tárolnak. Ezen mennyiség termőföldön történő elhelyezésére a talajvédelmi hatóság által kiadott engedélyben szereplő területek megfelelő vetésforgó esetén elegendőek. Az engedély ig érvényes. - Az Ivánbattyán 088/1 és 081 hrsz.-ok ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ágát a megépített almos és hígtrágya tároló miatt a földhivatalnál rendezzék a valóságnak megfelelően. - A telep üzemeltetése során gondoskodni kell a csapadék elvezetéséről, elszikkasztásáról, úgy, hogy a környező termőföldek minőségében kár, illetve azokon belvíz, pangóvíz ne keletkezhessen. Továbbá biztosítani kell, hogy az üzem területéről a környező termőföldekre ne kerülhessen talajidegen anyag, trágya, trágyalé, amely a talajvédő gazdálkodás feltételeit csökkentené, illetve a termőföldet elszennyezné. - A fenti előírások figyelembe vételévei a felülvizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/2130-3/2015.ált. számon megadott szakhatósági állásfoglalásában hozzájárulását a vízügyi és vízvédelmi szakkérdésekben az alábbiak szerint adta meg: 6

7 1. A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségét veszélyeztető, vízszennyező anyagok elhelyezése kizárólag az erre a célra kialakított, műszaki védelemmel ellátott tároló helyeken történhet. Új létesítmény építése, használata csak az Igazgatóság hozzájárulása alapján és nyilvántartásba vétele után történhet. 2. A telephelyen folytatott tevékenység tartósan nem eredményezheti a földtani közeg és felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések rnéréséről szóló 6/2009. KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) mellékleteiben a felszín alatti vízre megállapított CB) szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. 3. A felszín alatti víz és földtani közeg minőségét veszélyeztető anyagok kezelését, használatát (szállítás, mozgatás, stb.) úgy kell végezni, hogy azok ne kerülhessenek közvetlenül a talajra. 4. A trágya hasznosítását a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVMr.) "Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai" szerint kell végezni. 5. A hígtrágyatároló medencében tárolt mintegy 3000 m 3 hígtrágyát október 20. napjáig ki kell szállítani, a medencét le kell üríteni. 6. A FAVI nyilvántartásba vett helyek adatainak változását be kell jelenteni az Igazgatóságra: - a tevékenység folytatásának az engedélyben rögzített jellemzői, illetve annak a felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásainak változásairól a változást követő 15 napon belül, - az alap-adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást (az anyagforgalomban 25 %-nál nagyobb változás fölött) a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal új alap-adatlapon következő év március 31-ig. 7. Az üzemeltető az általa okozott, vagy üzemszerű működésén kívülálló okokból bekövetkezett talajszennyezést köteles bejelenteni az Igazgatóságnak. Egyidejűleg köteles azonnal befejezni a szennyező tevékenységet és megkezdeni a kárenyhítést szolgáló intézkedéseket Az Újpetrei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 292-4/2015. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalását a helyi környezet és természetvédelem szakkérdésben feltétel és kikötés nélkül adta meg. III. Egyéb rendelkezések 1. Az egységes környezethasználati engedély június 30. napjáig hatályos. 2. Jelen engedély jogerőre emelkedésével egyidejűleg az /2010., az /2010., a /2011., a /2011. és az /2014. számú határozatokkal módosított /2010. számon kiadott egységes környezethasználati engedély hatályát veszti. 7

8 3. Jelen engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezeti felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt, különös tekintettel az elérhető legjobb technikára, március 31. napjáig be kell nyújtani a Környezetvédelmi Hatósághoz. 4. A D1 azonosítószámú diffúz forrásra vonatkozó jelen egységes környezethasználati engedélybe foglalt levegővédelmi működési engedély június 30. napjáig hatályos. 5. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. Az eljárás során a Környezethasználó által megfizetett igazgatási szolgáltatási díjon felül egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről a Környezetvédelmi Hatóság nem rendelkezett. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1016 Budapest, Mészáros utca 58/a.) mint másodfokú hatósághoz címzett, de a Környezetvédelmi Hatósághoz benyújtott kétpéldányos fellebbezéssel lehet élni. A szakhatóságok állásfoglalásai, illetve végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, azok a jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja a hatósági eljárás díjának 50%-a, azaz ,- Ft, természetes személyek, illetve társadalmi szervezetek esetében a hatósági eljárás díjának 1%-a, azaz 5.000,- Ft, amelyet a Környezetvédelmi Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlára kell a közlemény rovatban ügyiratszámra utalással átutalni és az átutalási megbízást (annak hiteles másolatát) a Környezetvédelmi Hatóság részére meg kell küldeni. A Környezetvédelmi Hatóság a befizetési igazolást elektronikus úton is fogadja a bezensek.erika@baranya.gov.hu címen. INDOKOLÁS A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje /2004. iktatószámú határozatában a Környezethasználó kérelmére és részére az Ivánbattyán, 078 hrsz.-ú ingatlanon lévő sertéstelep üzemeltetésére egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: Alapengedély) adott ki. Az Alapengedély III. fejezetében előírtak szerint a Környezethasználó felülvizsgálati dokumentációt nyújtott be. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje /2010. számú határozatában a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás lezárásaként új, egységes szerkezetű egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: Engedély) adott ki. Az Engedély május 3. napján jogerőre emelkedett és március 31. napjáig hatályos. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje az Engedélyt az /2010., az /2010., a /2011., a /2011., és az /2014. számú határozatokkal módosította. Az utolsó módosító határozat március 13. napján jogerőre emelkedett. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje az Engedély III. fejezetében előírta, hogy az engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezeti felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt, különös tekintettel az elérhető legjobb technikára, március 31. napjáig be kell nyújtani a felügyelőségre. 8

9 A Környezethasználó meghatalmazása alapján az Enviroagro Kft. (7700 Mohács, Vörösmarty u. 25., a továbbiakban: Kérelmező) január 14. napján teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtott be. Kérelméhez csatolta az általa összeállított felülvizsgálati dokumentációt két nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón. A Kérelmező a Környezethasználó által a részére adott, a felülvizsgálati dokumentáció benyújtására és az ügyben a hatóság előtti képviseltre vonatkozó meghatalmazást csatolta. A Kérelmező a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt elkészítő szakértők a jogszabály tartalmi követelményeinek megfelelő részszakterületek szerinti szakértői jogosultságát igazolta. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje a kérelem áttanulmányozását követően megállapította, hogy a Környezethasználó a tárgyi telepen a továbbiakban kizárólag sertéshizlalási tevékenységet kíván folytatni. A tervezett hízóférőhely Az állattenyésztésből kifolyólag az állattartó épületek funkciói részben megváltoznak. A telepen a trágyakezelési rendszer teljes egészében almos tartásra állna át. Mindezek alapján megállapítható, hogy a telepen tervezett módosítás a R. 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatás, továbbá hogy a kérelem egyben az Engedély módosítására irányuló kérelemnek is minősül A fentiekből megállapítható, hogy a kérelem egyrészt a R. 20/A. (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás lefolytatására, másrészt a R. 20/A. (8) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint a R. 19. (2) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárás lefolytatására is irányul. A Környezetvédelmi Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 37. (1) bekezdése alapján a kérelmet a tartalma szerint bírálja el. A kérelem és a benyújtott dokumentáció alapján a Környezetvédelmi Hatóság jogelődje megállapította, hogy az két kérelmet tartalmaz, ezért akként döntött, hogy a kérelmek nyomán két engedélyezési eljárás lefolytatása indokolt. A Kérelmező a felülvizsgálati dokumentációban rögzíti, hogy a teljes körű felülvizsgálati eljárást, valamint az Engedély módosítására irányuló kérelmét összevontan egy eljárásban kéri lefolytatni. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje az érdemi vizsgálat során a fenti engedélyezési eljárásokat mivel azok tárgya egymással szorosan összefügg a 903-8/2015. számú végzésében a Ket. 33/B. alapján egyesítette. Az eljárás indulásakor hatályban lévő, a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM r.) 2. (3) bekezdése értelmében a díjat ha az 1. melléklet I-V. pontjából más nem következik eljárásonként kell megfizetni. A Környezethasználó a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásért a KvVM r. 1. számú mellékletének III. fejezete 7. és 10.1 pontjai szerinti forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat, továbbá az Engedély jelentős változtatása miatti módosításért a KvVM r. 1. számú mellékletének III. fejezete 7. és 10.1 pontjai szerinti forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A Környezethasználó a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. számú melléklet pontjai alapján a 9

10 talajvédelmi hatóság szakhatósági közreműködéséért az forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A Környezethasználó a közegészségügyi hatóság szakhatósági közreműködéséért az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. (1) bekezdése szerinti forint, valamint az érintett települési önkormányzat jegyzője (mint a helyi környezet- és természetvédelmi szakhatóság) és a területileg illetékes vízügyi hatóság szakhatósági közreműködéséért az Itv. mellékletének XIII. fejezete 1. pontja szerinti forint összegű eljárási illetéket lerótta. A Környezetvédelmi Hatóság a kérelem és az engedélyezési dokumentáció benyújtását követően a R. 21. (1) bekezdés b) pontja és 21. (2) bekezdésének a) pontja rendelkezése értelmében az eljárás megindításáról hirdetményt tett közzé hivatalában és a honlapján. A Környezetvédelmi Hatóság egyidejűleg a R. 21. (1) bekezdés b) pontja, valamint a 21. (2) bekezdés b) pontja alapján a tárgyi ügyben benyújtott kérelmet, az engedélyezési dokumentációt, valamint a Környezetvédelmi Hatóság közleményét megküldte a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjének azzal, hogy a kézhezvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül szíveskedjenek közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon közhírré tenni, valamint az érintetteket arról is tájékoztatni, hogy a kérelembe és mellékleteibe hogyan lehet helyben betekinteni. Az Újpetrei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője február. 6. napján, 292-2/2015. számú levelében tájékoztatta a Környezetvédelmi Hatóságot, hogy a hirdetményt hivatalos hirdetőtábláján kifüggesztette. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdésében foglaltakra megkereste az eljárás indulásakor hatályban lévő környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése és az 5. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. A hatáskörükben eljárt illetékes szakhatóságok állásfoglalásaikat a rendelkező rész szerint megadták. A Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv a BAR/006/ /2015. számú közegészségügyi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a "Villányi Szársomlyó" Mezőgazdasági Kft. (székhely: 7773 Villány, Batthyány u. 24.) Ivánbattyáni sertéstelepének (hrsz.:078. alatti ingatlanon) egységes környezethasználati engedélyének módosítási és teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárása során én szakhatósági eljárás megindítását kezdeményezte hatóságomnál a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XI1.17.) kormányrendelet 33. (1) bekezdése és az 5. számú melléklete alapján. A kérelmet és a dokumentációt megvizsgáltam és megállapítottam, hogy az hiányos, érdemben nem bírálható el. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 45/A. (6) bekezdése szerint a 37. -nak megfelelően hiánypótlásra benyújtására szólítottam fel az ügyfelet, a hatóságot egyidejű értesítése mellett, melyet az ügyfél részemre március 25-én meg is küldött. 10

11 Az eljárás során, az elektronikus úton közzétett dokumentáció és a benyújtott hiánypótló anyag alapján megállapítottam, hogy a szakhatósági hozzájárulás kiadásának közegészségügyi akadálya nincs, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján hoztam. Hatóságom hatáskörét és illetékességét 323/2010. (XI1.27.) Karm. rendelet 4. (2) bekezdés és 10. (1) bekezdés b) pontja, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XI1.17.) Kormányrendelet 33. (1) bekezdése és a 5. sz. mellékletében foglaltak alapján hoztam meg. A Baranya Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság a BAF/84-3/2015. számú talajvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: A Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség február 24-én érkezett levelében szakhatósági állásfoglalást kért a - Villányi Szársomlyó Kft. (7773 Villány, Batthyány u. 24.) Ivánbattyán 078, 081, 088/1 hrsz.-ú sertéstelepének egységes környezethasználati engedélyének módosltásához és teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatához. A megküldött dokumentáció alapján az alábbi megállapításokat tesszük: - A telepen technológiaváltás történik, az egész telep almos tartással fog működni. Évente kb t almos trágya keletkezik. - Az almos trágyát 1 db 900 m 2 -es és 1 db 1000 m 2 -es betonfallal és csurgaléklé gyűjtöaknával ellátott trágyatéren gyűjtik. Ez a 6 havi trágyatároló kapacitásnak megfelel. A trágyát termőföldön hasznosítják, a csurgalék levet a trágyakazalra visszaöntözik. - A telepen még jelenleg tárolt ~ m 3 hígtrágya kijuttatására ig érvényes engedéllyel rendelkezik a Kft. - A csapadékvizet a telepen belül elszikkasztják, a szennyvizet engedélyezett vállalkozóval elszállíttatják. - Mivel a' trágyatároló szántó művelési ágban lévő területen valósult meg, ezért az ingatlannyilvántartást a meg lévő állapotnak megfelelően rendezni kell. - Mivel a telep nitrátérzékeny, így a technológia során az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben foglalt Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat betartása kötelező. A fentieket figyelembe véve a környezetvédelmi módosítási és felülvizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (Ket.) 21. (1) és a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 2. (1) rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság és a felettes szerv hatáskörét a 328/2010. (XI1.27.) Korm. rendelet 1. (1) b), (2),17. (1), továbbá a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 32. (1) állapítja meg. Talajvédelmi szakhatósági állásfoglalásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XI1.17.) Korm. rendelet 33. (1) és a Ket. 44. alapján adtam meg. 11

12 A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/2130-3/2015.ált. számon vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalásában megadott hozzájárulását a következők szerint indokolta: A Felügyelőség tárgyi ügyben /2015. számú február 24. napján érkeztetett - megkeresésévei az Igazgatóságot megkereste szakhatósági állásfoglalás megadása céljából. A Felügyelőség megkeresésében új, egységes szerkezetben történő egységes környezethasználati engedély kiadásához kérte az Igazgatóság állásfoglalását. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (Ill. 30.) Korm. rendelet 28. (3) bekezdése és az 5. melléklet II. 3. pontja alapján az egységes környezethasználati hatósági eljárásban a vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése biztosított-e, vízbázis védőterületére védőidomára, a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. A szakhatósági megkeresésben a Felügyelőség megadta a tárgyi teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációjának (készítette: Kérelmező, készült áprilisában) elektronikus elérési útvonalát. A dokumentumok alapján megállapításra került, hogy az hiányos, érdemben nem bírálható el, ezért a tényállás tisztázása érdekében a 35200/2130-1/2015.ált. iktatószámú végzésben hiánypótlás került elrendelésre. A hiánypótlást a Kérelmező maradéktalanul teljesítette. A dokumentációt és a hiánypótlásként benyújtott alapállapot jelentést áttanulmányoztam, és az alapján a fent hivatkozott szakkérdések tekintetében az alábbiakat állapítottam meg. Az állattartó telep területe üzemelő vagy távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételeket nem érint, így a tevékeny végzésével vízbázis védőterületének jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt követelményeit nem sérti. Az állattartó telep területe a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. A terület érzékenység; besorolása a FAVr. 7. (1) bekezdése értelmében a miniszter által jóváhagyott 1: méretarányú országos érzékenységi térkép alapján került meghatározásra. A tevékenység emellett az árvíz és jég levonulására, a mederfenntartásra nem gyakorol hatást. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdése d) pontja szerint, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek, valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe nitrátérzékeny terület. A hígtrágya mezőgazdasági területen történő hasznosítása a BMK Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága által ki adott engedély alapján történik, az engedély október 20. napjáig érvényes. A telepen teljes egészében hízlalási tevékenységet kívánnak folytatni, az állattartás almos technológiával történik. A telep területén lévő 1 db 900 m 2 -es és az Ivánbattyán 088/1 hrsz- ú ingatlanon lévő 1 db 1000 m 2 betonozott, oldalfallal ellátott trágyatároló együttes befogadó képessége elegendő az FVMr-ben előírt, a telepen várhatóan keletkező trágya legalább 6 havi mennyiségének befogadására.. 12

13 Az istállók és a kifutók területéről a trágyát az épületek mögött létesített, 20 m 3 -es süllyesztett, betonozott, felül nyitott trágyatároló aknába tolják ki. Ezekből heti rendszerességgel a trágyatárolóra szállítják. A trágyatároló aknákban, illetve a kifutókon keletkező csurgaléklevet 1 db 35 m 3 -es és 1 db 100 m 3 -es betonozott csurgaléklé gyűjtő aknában és a fóliaszigeteléssel kialakított csurgaléklé gyűjtő medencében tárolják. Az állattartó telep technológiai vízellátása vonatkozásában B. XII/53. vízikönyvi számon nyilvántartott vízjogi űzemeltetési engedély került kiadásra, a vízellátó rendszer vízbázisát 1 db karsztra szűrőzött fúrt kút biztosítja. A dolgozók ivóvízellátását palackozott vízzel oldják meg. A keletkező szociális szennyvizet 1 db 20 m 3 -es, 1 db 6 m 3 -es és 1 db 2 m 3 -es zárt, vízzáró aknában gyűjtik. Az istállók tetővizeit az istállók között kialakított földárokba vezetik, ahol elszikkadnak. A trágyatároló területére hulló csapadékvizek a hígtrágya gyűjtő aknába folynak. Az alapállapot jelentés készítése során 1 db feltáró fúrást mélyítettek a hígtrágyatároló közelében 3,0 m-es talpmélységgel, amelyben a földtani közegből 2 db mintát vettek. A furatokból vett talajmintákat ammónium, nitrit, nitrát, foszfát, szulfát szennyezőanyagok vonatkozásában vizsgálták, és ez alapján megállapítható, hogy a vizsgált komponensek tekintetében nem volt (B) szennyezettségi határértéket meghaladó koncentráció. Tekintettel arra, hogy a sertéstelep területén korábban végzett geoelektromos mérések kiértékelése során megállapítást nyert, hogy a területen az első vízadóréteg m mélységben helyezkedik el, a talajvíz vizsgálatától eltekintett, illetve a talajvíz minőségének észlelésére szolgáló monitoring vizsgálatok végzését nem írta elő az Igazgatóság. A rendelkezésemre álló kérelem és a hozzátartozó, elérésre biztosított dokumentáció, valamint a benyújtott hiánypótlás érdemi vizsgálatát követően a fenti jellemzőket figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szennyezőanyag elhelyezése a FAVr. 13. (1) bekezdés c) pontja értelmében engedélyköteles tevékenység, amely tekintetében FAVr. 14. (1) bekezdése szerint az Igazgatóság szakhatósági állásfoglalásában előírja a tevékenység folytatásának feltételeit. A FAVr. 14. (4) bekezdése szerint az Igazgatóság előírta a FAVI engedélyköteles létesítményekre az adatszolgáltatási kötelezettséget. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól' szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. -a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. Az Igazgatóság hatáskörét a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 28. (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 10. (1) és (3) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 5. pont a) alpontja állapítja meg. Az Újpetrei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 292-4/2015. ügyiratszámú a helyi környezetés természetvédelem szakkérdésében adott szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A "Villányi Szársomlyó" Kft. (7773 Villány Batthyány u.24.) környezethasználó ügyében indított indult hatósági eljáráshoz az Ivánbattyán 078 hrsz. alatti sertéstelep egységes 13

14 környezethasználati engedély módosítás és teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálathoz a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (7621 Pécs Papnövelde u.15.) szakhatósági állásfoglalás kiadását kérte hatóságomtól. A kérelem, valamint a kérelemhez mellékelt engedélyezési dokumentáció megvizsgálása során megállapítottam, hogy a tevékenység nem ellentétes lvánbattyán Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2011. (XI.28.) számú község Szabályozási Tervévei és Helyi Építési Szabályzatával az engedély módosításának nincs akadálya. A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Mivel tárgyi eljárás érinti a Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) feladatkörét, a Környezetvédelmi Hatóság jogelődje a /2015. számú levelében tárgyi eljárás megindításáról értesítette az Igazgatóságot. Az Igazgatóság tárgyi ügyben nyilatkozatot nem tett az eljárás során. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje a benyújtott felülvizsgálati dokumentáció áttanulmányozása során az megállapította, hogy az levegőtisztaság-védelmi szempontból hiányos, ezért a 903-7/2015.számú végzésében hiánypótlásra szólította fel a Környezethasználót. A Környezethasználó február 16. napján eleget tett hiánypótlási kötelezettségének. A Környezetvédelmi Hatóság a felülvizsgálati dokumentációt és annak kiegészítését áttanulmányozva az alábbi megállapításokat tette: Általánosságban megállapítható: Az Ivánbattyáni sertéstelep 1990-ben épült. A 078 hrsz-ú terület korábban az Új Alkotmány Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tulajdona volt, majd átalakulás után, 2003-tól a Környezethasználó üzemeltette tovább. A sertéstelep tenyésztelepként funkcionált. Az állattartás a sz. istállókban folyt, a vízöblítéses rendszerű ellető és utónevelő kivételével (17-18.) valamennyiben almos rendszert alakítottak ki. A Környezethasználó az Ivánbattyáni sertéstelepen át kíván állni a sertéshizlalásra. Az állattartás almos rendszerben történik, 10 ólban. A telep maximális állatlétszáma 2300 férőhely 30 kg-nál nagyobb hízósertések számára. A betelepített hízóállomány magyar nagyfehér, duroc és pietrain fajtákból és ezek keresztezéséből tevődik össze. A süldők hetes korukban kg-osan kerülnek a telepre és kb. 120 kg-os súly eléréséig hizlalják őket. Az ólakban az állatok elhelyezése csoportosan történik. A padozat beton, mindenütt almozott. Az állatok tartására szolgáló istállók megfelelő műszaki állapotban vannak a folyamatos karbantartásnak köszönhetően. Az állatok férőhelyének kialakítása és mérete megfelel az állatvédelmi előírásoknak. A tevékenységhez tartozó ellátó technológiákat (vízellátás, trágya-kezelés, elhelyezés) saját létesítményekkel, saját üzemeltetésben működtetik. A keletkező almos trágyát a kifutóval rendelkező istállókból MTZ-50 előlapos traktorral, a többi istállóból kézi erővel tolják ki, majd az egyes épületek mögött létesített, 20 m 3 -es, süllyesztett kialakítású, betonozott, felül nyitott trágyatároló aknákban helyezik el. Az aknákból a trágyát heti gyakorisággal markoló és pótkocsi segítségével a telep DK-i sarkán kialakított 900 m 2 -es, illetve a közút mellett a 088/1 hrsz-ú területen kialakított 1000 m 2 -es trágyatérre szállítják, ahonnan a szántóföldre helyezik ki mezőgazdasági hasznosítás céljából. Az etetés önetetőkből történik. Az itatást az istállókban önitatók alkalmazásával végzik. 14

15 Az állattartó épületek szellőztetése természetes úton, nyílászárókkal történik. Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható: A meglévő és a tervezett tevékenység végzése során keletkező hulladékok kezelése megfelel a vonatkozó hatályos jogszabályi előírásoknak. A Környezetvédelmi Hatóság a rendelkező részbe foglalt előírásokat az időközben megjelent új jogszabályi előírások figyelembe vételével aktualizálta, többek között a Ht. 1. (2) bekezdésének c) és d) pontjaiban, valamint a Ht. 1. (3) bekezdésének f) pontjában foglaltak figyelembevételével. Felhívom a Környezethasználó figyelmét, hogy amennyiben a telephelyen üzemi gyűjtőhelyet kíván kialakítani, üzemeltetni, az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: LKr.) 14. -a és az LKr. 17. (3) bekezdésében foglaltak alapján annak részletes működési és ellenőrzési szabályait üzemeltetési szabályzatban kell rögzíteni, továbbá az üzemi gyűjtőhely csak az üzemeltetési szabályzatban foglaltak szerint, a Környezetvédelmi Hatóság általi jóváhagyását követően üzemeltethető. A Környezetvédelmi Hatóság az előírásait a Ht. 1. -a, 4. -a, 31. (1) és (5) bekezdései, a R. 11. számú mellékletének 3. b) és 4. b) pontjai, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet előírásai alapján határozta meg. Zajvédelmi szempontból megállapítható: A vizsgált létesítmény zajkibocsátása a jelenlegi üzemelési körülmények mellett és tervezett módosítás során várhatóan nem haladja meg a megengedett zajvédelmi követelményeket. A hatásterületen védett épület, terület nem található, ezért az üzemeltetőnek a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ZajR.) 10. (3) bekezdés a) pontjába foglaltak alapján nem kell megkérni a létesítményre a zajkibocsátási határértéket. A Környezetvédelmi Hatóság zajvédelmi vonatkozású megállapításait, a határozat rendelkező részében tett előírásait a ZajR. 3. (1) bekezdés, a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet, valamint a KvVM-EüM együttes rendelet alapján határozta meg. Levegőtisztaság-védelmi szempontból megállapítható: A Lr. 31. (1) bekezdése alapján az engedélyköteles, illetve a 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet (a továbbiakban: E-PRTR) I. melléklete szerinti légszennyező pont- és diffúz forrás (a továbbiakban: adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás) üzemeltetője legkésőbb a légszennyező forrás működési engedélykérelmének benyújtásával egyidejűleg, vagy az előzőektől eltérő esetben legkésőbb a tevékenység megkezdése előtt a Környezetvédelmi Hatóság részére a Lr. 4. melléklet szerinti adattartalommal levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést tesz. A Lr. 26. (3) bekezdése alapján az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetén a Környezetvédelmi Hatóság az engedélyben megállapítja a bejelentésre kötelezett diffúz források körét. A Környezetvédelmi Hatóság a bejelentésre kötelezett diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi követelményeket szintén az egységes környezethasználati 15

16 engedélyben állapítja meg. A Lr. 26. (4) bekezdése értelmében a Környezetvédelmi Hatóság a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó diffúz légszennyező források közül azok üzemeltetőjét, amellyel szemben hatósági intézkedés szükséges, a forrás bejelentésére kötelezi. Ezen bejelentésre kötelezett diffúz légszennyező forrás működtetéséhez engedély szükséges. A dokumentációkban rögzítettek alapján a Környezetvédelmi Hatóság megállapította, hogy a sertéstartás technológia a rögzített előírások betartásával biztosítható, hogy a levegővédelmi követelmények teljesüljenek, és lakosságot zavaró bűzhatás ne alakulhasson ki. A Lr. 5. (3) bekezdése értelmében, a bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet kell kialakítania. A Lr. 5. (4) bekezdése alapján a Környezetvédelmi Hatóság a (3) bekezdés szerinti védelmi övezet nagyságát az egységes környezethasználati engedélyben a legnagyobb teljesítmény kihasználás és kedvezőtlen terjedési viszonyok (különösen az uralkodó szélirány, időjárási viszonyok) mellett, a domborzat, a védőelemek és a védendő területek, építmények figyelembevételével a légszennyező forrás határától számított, legalább 300, legfeljebb 1000 méter távolságban lehatárolt területben határozza meg. A Környezetvédelmi Hatóság az Ivánbattyán, 078 helyrajzi számok alatti telephelyen létesített sertéstelep telekhatár sarokpontjaitól számított 300 m területre védelmi övezetet állapít meg, figyelembe véve a jogszabályban rögzített kritériumokat. A benyújtott dokumentáció alapján rögzíthető, hogy a védelmi övezettel érintett, felsorolt ingatlanokon védett létesítmények (lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási célú épület) jelenleg nem találhatók. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 34. (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint, a környezeti elemek, vagy azok rendszerének a veszélyeztető hatások elleni védelme érdekében védelmi övezetek jelölhetők ki. A védelmi övezetekben külön jogszabályok rendelkezései alapján egyes tevékenységek korlátozása vagy tilalma, építési, anyag-felhasználási, területhasználati korlátozások és tilalmak, illetőleg rendszeres mérési és megfigyelési kötelezettségek rendelhetők el. A Kvt. 29. (1) bekezdése szerint, a környezet veszélyeztetésével járó technológiák alkalmazásakor a veszélyeztetés csökkentése érdekében a veszélyforrás jellegéhez igazodó védőterületet, illetőleg védőtávolságot kell kijelölni. Tájékoztatom a védelmi övezettel érintett Ivánbattyán község Önkormányzatát, hogy a Lr. 5. (3) bekezdése alapján előírt és a határozat rendelkező részébe foglalt, a Környezetvédelmi Hatóság által kijelölt védelmi övezetek tekintetében fennálló jogszabályi korlátozásokat, tilalmakat a felügyelőség a későbbi hatósági, illetve szakhatósági eljárásai, valamint a hatósági ellenőrzései során érvényre juttatja. Jelenleg a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 24/2009.(IX. 30.) NFGM rendelet 1. (2) bekezdése értelmében, a telekalakítási és építési tilalom elrendelésére csak a települési önkormányzat rendeletében van lehetőség. Felhívom az önkormányzat figyelmét, hogy a Környezetvédelmi Hatóság által jelen engedélyben megállapított védelmi övezet vonatkozásában a helyi rendezési tervet vizsgálja felül, és amennyiben szükséges, intézkedjen annak módosítása érdekében. 16

17 Felhívom az érintett építésügyi hatóság figyelmét, hogy a védelmi övezettel érintett ingatlanokkal kapcsolatos építésügyi engedélyezési eljárásai során a Környezetvédelmi Hatóság által jelen engedélyben megállapított védelmi övezetet vegye figyelembe. Felhívom az érintett területi állami főépítészt, hogy a településrendezési tervek véleményezése során a Környezetvédelmi Hatóság által jelen engedélyben megállapított védelmi övezetet vegye figyelembe. A Környezetvédelmi Hatóság a telephelyen működő légszennyező forrásra vonatkozó adatokat Lr. 31. (1) és (4) bekezdései szerint tett alapbejelentése alapján, a jelen engedély L mellékletében foglaltak szerint rögzítette. A Környezetvédelmi Hatóság a Lr. 4., 7. (1) bekezdésében, valamint a Lr. 26. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az Lr, a VMH rendelet, valamint a VMH rendelet vonatkozó előírásai és határértékei figyelembevételével állapította meg a levegővédelmi követelményeket. A Környezetvédelmi Hatóság az adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokat a Lr. 31. (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva írta elő. A levegővédelmi működési engedély időbeni hatályáról a Lr. 26. (8) bekezdése alapján határozott a Környezetvédelmi Hatóság. Természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható: A sertéstelep területe országos jelentőségű védett természeti területet, a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatba tartozó területeket, és egyéb természet- és tájvédelmi szempontból értékes területeket nem érint. A Környezetvédelmi Hatóság a /2010. számú Engedélyében előírta, hogy a sertéstelep vizuális takarása érdekében ahol ezidáig elmaradt gondoskodni kell a telepen, illetve a telep körül a növénytelepítésről. A rendelkezésre álló adatok (légifotók, Google Earth, stb.) alapján a Környezetvédelmi Hatóság megállapította, hogy a növénytelepítések az előírásnak megfelelően megtörténtek, a közlekedési útról nem jelennek meg hangsúlyos, zavaró negatív tájelemként a sertéstelep épületei, építményei. Ahol elszáradás, betegség vagy egyéb okok miatt szükséges, ott a telep meglévő körbefásításának pótlását, kiegészítését őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, az adott területen természetesen előforduló fa- és cserjefajokkal el kell végezni. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 16. (3) bekezdése szerint erdő telepítése - ha a termőhelyi adottságok lehetővé teszik - elsősorban őshonos fafajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélő módon történjék, az FVM rendelet mellékleteiben kerültek felsorolásra azok a fafajok, melyek telepíthetők, és azok az idegenhonos, valamint az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok, melyek tájidegenek és nem telepíthetők. A Környezetvédelmi Hatóság ezért előírta, hogy amennyiben a meglévő takarófásításban, növénytelepítésben tájidegen fajok (pl.: akác, tuja- és fenyőfélék) is megtalálhatók, úgy azokat fokozatosan őshonos fajokra kell cserélni, és gondoskodni kell az inváziós fajok eltávolítására. A Tvt. 7. (2) bekezdés a) pontja szerint a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba 17